Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-09 / 128. (281.) szám

T

Szombat, Junlus 9.

kép láttam, mint azelőtt Olyan nagy fordulat volt ez az én életemben... Ami India előtt vagy India után történt velem, azt én úgy érzem, mintha Krisztus előtt vagy Krisztus után rörtént vol-na Azért örültem, amikor visszajöttem. Mert, hiába!... Csak Európa létezik a földön. Amire visszatértem, véget ért a Reigen-botirány és én újra játszottam réigii szerepemet. Most télen azután Prágában ón vittem színpadira Kaiser íegujalbb darabjának, a „Die FLudbt mach Venedig“-<n!ek a hősnőjét, George Saindot, amit Kaiser egyene sen az én számomra irt. Ez volt a legkedvesebb szerepem, ez volt a legnagyobb sikerem és ez volt az utolsó sikerem. Mer-t... mert... férjbe z- megyek. Dergan Blanohe pedig végleg le akar mondani a színészé!étről. Azért hálásan és mosolyogva fog kezet, amfiUoor úgy búcsúzom tőle: A viszontlátásra egy év múlva a — színpadon.

(*) Elmaradnak a salzburgi ünnepi előadások. Becsből jelentik: Salzburgban az idén sem ünnepi játékok sem ünnepi hangversenyek nem lesznek. A községtanács ezt az intézkedését Németország helyzetével okolja meg, mert az idegenforgalom ennek következtében nem oly nagymértékű, mint ahogy a nagy arányokban rendezendő ünnepi előadások számára szükséges volna.

(*) D‘Annunzio Phaedrája Párlsban. Roppant érdekes bemutató volt junius 7-én a p-'risi Nagyoperában; D‘Annunzio Phaedráját adták elő. Kísérő zenéjét Ildebrando Pizzetti komponálta, díszletekről, jelmezekről D‘Annunzio régi fegyvertársa, Bakszt, az orosz balett világhírű tervezője gondoskodott. Bakszt már napok óta Páris- ban tartózkodik s személyesen készítette elő a szcenikát. A címszerepet Rubinstein Ida alakította ... D‘Annunzio, Bakszt és Rubinstein Ida ismét együtt dolgoznak, akárcsak a Szent Sebestyén vagy a Pizanella páratlanul szép előadásai ideién. Bizonyéira csodákat fognak megint művelni. Érdekes, hogy amig az említett két darabot a költő francia nyelven irta és Parisban kerültek először szinre, addig a Phaedra, amely Raclne óta isten igazában francia téma. úgyszólván teljesen ismeretlen volt francia földön.

(*) („Madame la SocIetaire“.) Ez a cime ómnak a vígjátéknak, amelyet a napokban mutattak be a párisi Odeon-szriruházíbam és amelynek egy Ple<rre nevű fiatal i>ró a szerzője. Sociefairének nevezik a Tlieatre Framcais előkelőbb tagjait, akik részt kapnak a jövedelemiből és a darab elméből sokan azt következtették, hogy Ceaile Söreire, a Tlieatre Francaiise híres művésznőiéire fognak ráismerni a hősnőben. A szerző azonban nem követte el azt az ízléstelenséget, hogy a nagy művésznőt, akinek különbéin sok hóbortja van, kifigurázza; die Franciaország második Nemzeti Színházáról sem lehetett feltételezni azt, hogy Molilére színházának büszkeségiét az 5 színpadán tegyék nevetségessé. így tehát ebben a tekintetben csalódást okozott a darab.

A prágai német színház műsora:

Szombat: Az ellopott város. Premier.

Vasárnap délután: Bajadér.

Vasárnap este: Varázsfuvola. (Mozárt-ciklus második estje.)

A prágai német kis-szinpad műsora:

Szombat: A szőke angyal.

Vasárnap: A szőke angyal.

A pozsonyi magyar színház műsora:

Szombat; Négy frakk. (A budapesti Vígszínház vendégjátéka.)

Vasárnap délután: Csárdáskirályné. Faludy

Kálmán vendégfellépte.

Vasárnap este: Hazudik a muzsikaszó.

Vasárnap éjjel: Az ur szölleje. (A budapesti Vígszínház vendégjátéka.

Hétfő: Elefánt. (A budapesti Vígszínház vendégjátéka.)

Az ungvári magyar színház műsora:

Szombat: Asszony faló.

Vasárnap délután: Mágnás Miska.

Vasárnap este: Asszonyfaló.

A Zsivisó nem váltja be

a faadikolcsönoket 65—68-as árfolyamon.

Prága, junius 8.

A Kassai Újság nemrégiben azt jelentette, hogy a csehországi német vidékeken a Zivnostenska Banka fiókjai 65—68-as árfolyamon vásárolják az odavaló németek hadikölcsöneit, ami viszont azt jelenti, hogy a kormány 70-es árfolyam mellett hajlandó lesz beváltani esetleg mindenki hadikölcsönét.

Mivel ez a jelentés a szlovenszkói és ruszinszkói hadikölcsönkötvények tulajdonosainak körében túlságosan optimisztikus reményeket váltott ki, szükségesnek tartottuk, hogy olyan bankoknál, amelyeknek a német vidékeken érdekeltségeik vannak, érdeklődjünk az iránt, hogy vájjon a forgalomba került hírek megfelelnek-e a valóságnak. Föltétlenül megbízható informátorainktól most azt az értesítést kapjuk, hogy a híresztelések minden alapot nélkülöznek, mert a Zivnostenska Banka német vidéken lévő fiókjai nem váltják be a hadikölcsönöket a jelzett árfolyamon.

zelése munkabaleset esetién, a gyárakban a he tenkénti 24 órás munkaszünet kötelező beveze tése.

— Uj biztosítási iroda Rimaszombatban. Ri

maszombati tudósítónk jelenti: Az Országos Ma gyár Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt Ri maszombatban egy biztosítási irodát állított fel amely a biztosítás minden nemével foglalkozik A biztosítási iroda cime: Gazdák és Iparosok biztosítási irodája, mit a Szlovákia Általános Biztosító R.-T. képviselete. A biztosítási iroda fel állításával az volt célja a pártnak, hogy egy olyan biztositó társasággal tudja összeköttetésbe hozni a gazdaközönséget, amely a legolcsóbb és egyúttal a legmegbízhatóbb.

— A jugoszláviai olajpiac hanyatlása. Jugo

szláviai szerkesztőségünk jelenti: A jugoszláviai kendermagból készült olajtermékek ára napról napra rohamosan esik. Legutóbb a 75 hollandi forintos jegyzésről 54-re esett le. A firnisz ára 30—32 dinár. Az áresés körülbelül másfél hónappal ezelőtt kezdődött meg, amikor olcsó árukat is dobtak piacra.

— Pozsonyba helyezik a Zsolna—rajeei helyiérdekű vasút székhelyét. Budapestről jelentik: A Zsolna—rajeei helyiérdekű vasút junius 24-én rendíkivülá közgyűlést tart, amelyen tárgyalásra •kerülnek a vasút cseh-szlovák nacionalizálásával kapcsolatos kérdésiek Az igazgatóság székhelyét Budapesti'ől Pozsonyba helyezik át.

— A jugoszláviai vasúti kölcsön. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az egyik legutóbbi mi nfsztertanácson a közlekedésügyi miniszter harmincmillió dinár belföldi kölcsön fölvételére kért fölhatalmazást. A harminc millióból húszmilliót külföldi gyáraknak fognak kifizetni mozdony- és vagonjavitásokért, amelyeket leginkább csehszlovák, osztrák és magyar üzemek végeztek, a fönmaradó tízmillió dinárból pedig kifizetik azokat a szállítási költségeket, amelyek a német jóvátétel! anyag hazaszállítása alkalmával idegen vasutakon merültek fel.

A Maagya jubileuma.

Budapest, junius 8.

(Budapesti szerkesztőségünk teiefonje- lentése.) A Hangya-szövetkezet jubileumi gyűlésén tegnap délután Balogh Elemér vezérigazgató tartott előadást ..Valutakérdés és szövetkezetek11 címen, amelyben ismertette a szövetkezetek helyzetét a mai leromlott pénz mellett. Javasolta, hogy a kormányhoz fölterjesztést intézzenek és kérjék, hogy a kormány a szövetkezetek részére a jegyintézetnél intézményes megoldással olcsóbb hitelt biztosítson. Az előadás után megvitatták a javaslatot és elfogadták.

Este Balogh Elemér vezérigazgató villájában vendégül látta a külföldi és szövetkezeti notabilitásokat és a magyar közélet kiválóságait.

— A nemzetközi munkakonferencia újjászervezi a gyárüzemek ellenőrzését. A nemzetközi munkahivatal központi irodája körlevelet intézett amaz 55 ország kormányához, amelyek a nemzetközi munkaszervezet tagjai, amelyben felhívja figyelmüket arra, hogy a legközelebbi nemzetközi konferenciát f. é. október 22-én Genfben fogják megtartani. A konferencia tárgya: a gyárüzemek ellenőrzésének újjászervezése lesz. Az igazgatóság utalva a probléma óriás; fontosságára, felszólítja az illető tagországokat, hogy tanácsnoki minőségben okvetlen jelenjenek meg és az orvosi ellenőrzési bizottságok tagjait, továbbá mindenesetre női szakértőket Is delegáljanak. A konferencia további programpontjai lesznek: a munkások szabadidejének megfelelő felhasználása, a külföld és belföldi munkások egyforma ke— Börzepánik-Görögországban. Konstantinápolyi tudósítónk táviratozza: Athéni lapok bő tudósításokban számolnak be a görögországi börzepánikról. A tőzsdei árfolyamok ujalbb esése oly riasztó hatással volt, hogy a közönség nem hitt a megnyugtató hivatalos nyilatkozatoknak, melyek hangsúlyozták, hogy a bankokat nem fenyegeti az összeomlás veszélye, megrohanta a bankok pénztárait és visszakövetelte betéteit. A görög Nemzeti Bank csak úgy tudta megmenteni a helyzetet, hogy négyszázmillió drachmát bocsátott a szorongatott pénzintézetek rendelkezésére, amelyek ilyképpen eleget tehettek a betevők követeléseinek. Egy bankigazgatót meg nem engedett tőzsdei spekulációk miatt letartóztattak, mert több mint hatmillió drachmával károsította meg pénzintézetét.

— Szabaddá teszik a román gabonakereskedelmet. Bukarestből jelentik: Az Adeverul jelentése szerint a parlament bezárása után összehívják a legfőbb gazdasági tanácsot, amelynek tagjai a földmivelésügyi, pénzügyi, kereskedelmi és belügyminiszterek, valamint a CFR vezérigazgatója. A tanács legfontosabb feladata lesz az ni gabonakereskedelmi rendszer megállapítása. Az általános tendencia a szaíbadkereskedelem felé mutat, a vámiLLetékek megfelelő felemelésével.

— A Zemska Banka szlovenszkói fiókja. Amint a félhivatalos Ceskoslovenská Republika jelenti, a Zemská Banka pozsonyi fiókjának létesítése most már csak néhány formalitáson múlik. A fiók végleges szervezéséig a bank központi intézete a szlovenszkói vállalatoknak és szövetkezeteknek sürgős esetiekben fog kölcsönöket nyújtani, úgy hogy már ősszel lehetséges lesz egynémely helyen a tal-ajjavitiási munkát megkezdeni, amelyeket a bank hitelnyújtással fog támogatni.

— Budapesten ékszertözsde alakul. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A budapesti nemesfémiparosok és rokonszakmák egyesületiének régi vágya az ékszertiőzsde megalakítása. Az érdekeltség több alkalommal kérte már a kereskedelmi kormányt, hogy járuljon hozzá a terv megvalósításához. A kérelmezésnek meg is lett az eredménye, amennyiben a kereskedelmi kormány felhívta az értéktőzsde elnökségét, hogy rövid időn belül tegyen javaslatot az ékszertőzsde felállítására vonatkozóan. Az értéktőzsde elnöksége foglalkozott a kérdéssel és az egyetlen aggály az volt, hogy az ékszercikkek egyedáruk-e. vagy pedig olyan áruk, amelyekre nézve bizonyos típusokat lehet felálktani Az ékszerkereskedők most, mikor a külföldön egyre nagyobb jelentősége van az ékszertőzsdéknek, elkerülhetetlenül szükségesnek tartják az értéktőzsde felállítását, még pedig olyan módon, hogy ott csakis a szakmabeliek köthessenek üzletet. A tőzsde megalakítására junius folyamán kerül a sor.

— Lengyelország tűzifát importál. A lengyel szeim gazdasági bizoitibsága elhatározta, hogy ja vasfatot fog tenni a fel nem dolgozott fámáik ki viteti tilalmára nézve, vaMimSmit tűzifának behoiza •tatára nézve, mert a lengyel erdők rettenetesem ikii vannak pusztítva és a helyzet akiként áll. hogy a lengyel erdőgazdaság megmentésf- érdekében ma Lengyelországnak exportálnia kell tűzifát

— Engedélyezték Magyarországból a tejter mékek kivitelét. Budapesti szerkesztőségünk telefonon: A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét, amely bizonyos mértékben en gedélyezi a tejtermékek kivitelét. Havonta két vagon vajat, két vagon sajtot, öt vagon rendes és hat vagon szárazturót szabad kiszállítani az országból.

— Korlátozzák Oroszországban a mezőgazda sági génbevitelt. Moszkvából jelentik: A mező' gazdasági gépeknek Oroszországba valló bevitte lét korlátozni fogják, hogy a szükséglet fedezése az orosz gyárak készítményeiből történjék. Az ukrán tröszt teljestítőikópessége a mezőgazdasági gépgyártás terén elérte a háború előtti mértéket.

— A pozsonyi városi vllíamosmüvek mérlege A pozsonyi városi vÜamosmüyek most tette közzé az 1922. évről szóló mérleget, amely szerint tiszta nyereség hat millió korona. A villamos müveket ki fogják bővíteni és az áram diját 25 százalékkal leszállítják.

— A , budapesti nemesfémpiac. Budapesti szer kesztőségünk jelenti telefonon: Az arany- és ék szerszakma rövid fellendülés után ismét nehéz helyzetbe került. A forgalom csaknem teljesen szünetel. Hasonló a helyzet a nemesfémek piacán is. A spekuláció arra a hírre, hogy a devizaköz pont svájci kölcsönnel kielégíti a kereskedelem és ipar jogos devizaigényeit realizálja angazs mánjait. A szinarany kilója 4,460.000, az ezüst kilója 134—135.000, míg a platina gramja 19.700 korona. Az arany- és ezüstérmék eddig a szinarany ára és a világparitás felett állottak, most ez a differencia megszűnt. Az egykoronás 540, kétkoronás (forintos) 1480, az ötkoronás 2680, a huszkoronás arany pedig 27.400 koronás árban van jegyezve.

— Idegen valuták junius! árfolyama Jugoszláviában. Belgrádból jelentik: A pénzügymi nisztérium junius hónapra az idegen valuták hivatalos átszámítási árfolyamát a következőképpen állapította meg: Napóleon 358. török arany- lira 505, angol font 440, dollár 95, francia frank 6.32, svájci frank 17.20, drachma 1.60. líra 4.65. német márka 0.20, cseh korona 2.83, magyar korona 1.80, Lei —.48, leva —.76, pezeta 14.50, hollandi forint 37.20, dán korona 17.70, osztrák ko róna 0.13, lengyel márka 0.20 dinár.

— Az elemi csapások elleni kötelező biztosítás. Miivel az utóbbi időben a cseh-szlovák köztársaság számos vidékién érték a lakosságot elemi csapások, a minisztériumokban értesüléüink szerint élénken foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A földimiivefliésüigyi minisztérium megkereste a pénzügyim iuiszteriumot, hogy elemi csapások esetén engedélyezze a földadó törlését és engedélyezzen mérséklést a vagyonadó kivetésénél, továbbá tekintsen e1 az adóhátralékok behajtásától és rendelje a Lebélyegzésnél visszatartott pénz kifizetését. Az elemi csapásokat szenvedett károsultak kérvényeit a földmivelésügyi minisztérium a' belügyminisztériumhoz fogja továbbítani, amelynek költségvetésében megfelelő fedezet van a kérések kielégítésére. Értés ülésünk szerint a föld- miivelésügyi minisztérium törvényjavaslatot készít az elemi csapások elleni kötelező biztosításról és azt rövidesen a parlament elé terjeszti.

— A magyar bor- és szeszpiac helyzete. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A borforgalomban az áremelkedés állandósul. A 8—9 fokos borok ára nagykereskedelemben 85-—90 korona, inig a homoki borokból a 10 fokos 100—120 korona, a finomabb pecsenyeborok 150—160 koronás árban kerülnek nagybani eladásra. Ugyancsak szilárd a pálinkaüzlet is. A gyíimölcspálin- kapiac az utolsó napokban megélénkült. Árak: törkölypáünka 1300—1350, szilvórűjrri 1550, borpárlat 1600, kifogástalan scprő^lnka 1350— 1400 korona. Az eper érése rohamosan halad és annak feldolgozásához a gazdák minden előkészületeket megtettek.

— A romániai gabonapiac. Arad: A gabonapiacon az árak jelenleg a következőképpen alakultak: búza 445, rozs 3S0, zab 370, árpa 350, kukorica, 380, korpa 250 lei métermázsánként. Nul- 'lásliszt 7—8, fözőliszt 6.40—7, kenyérliszt 5 lei Kilónként. — GaLac: A kikötőkben semmilyen kereslet sincs terményekben. Az érkező küldemények mind a raktárakba kerülnek. Az árak a következők: árpa 38.100, zab 41.000, tengeri 37.500 lei vagononként.

— A prágai húspiac. A mai húspiacon a következő áraikat jegyezték: Üsző 10—13,50, borjú 9— 14, belföldi sert ás 16—18, jugoszláv sertés 15—17, bakonyi sertés 15—16.50, dóin sertés 12—18; belföldi marhahús: ökör eleje 12—15, hátulja 14— 16.75, bika 13—15, tehén eleje 10—12, hátulja 12 —14, vágott hús 8—9; külföldi marhahús: eleje 9—12, hátulja 12—14 cseh korona kilo gr ámenként. A forgalom közepes votl

— A budapesti lóvásár. A legutóbbi budapesti lóvásárra 1136 daralb lovat hajtottak fel. amelyből csak 294 darabot adtak el. Az árak a következőképpen alakultak: hátasló és csikó

55—275.000. könnyebb kocsiló 47—150.000, igás kocsiló nehéz nyugati fajta 450—620.000, könnyű kocsiló 250—510.000, alárendelt minőségű ló 80— 300.000, vágóló 75—200.000 magyar korona.

— Prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde látogatottsága gyenge volt. Különösen a vidék volt igen kis számmal képviselve. A piac majdnem teljesen üzletfelén volt s az irányzat lanyha. Búzáért fizettek: 160—165, rozsért 95— 100, árpáért 115—120, erdélyi zabot kínáltak 130-al, ab határállomás. A liszt változatlan, amerikai és magyar ab határállomás 2.60. Rizs esett: Burma 2.30, Arracan 2.45, Jugoszláviai tengeri L23 ab határállomás. Hüvelyesek iránt nem volt érdeklődés. Aáegjelent a piacon a hollandi zöldborsó 3.50-el ab Tetschen. A régi burgonyát 5—8 koronával kínálták. A takarmánymagpiac teljesen üzlettelen volt. Préselt széna 100, szalma 55— 60, amerikai zsír 11.30.

— A pozsonyi terménytőzsde. A tegnapi pozsonyi terménytőzsdén az árak változatlanok voltak. A kinálat mérsékelt volt, az irányzat lanyha. Jegyzések: búza 70—80 kg 150—157,

rozs 71—74 kg 95—100, merkantil árpa 95—ICO, I-a árpa 100—-115, csiuquantin tengeri 145—150, búza 0-ás liszt 265—275, búza főzől'szt 210—230, korpa 22, takarmányliszt 70—80, préselt széna 90—120.

— A budapesti terménytőzsde. A tegnapi

terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 76 kg tiszavidéki 26.000—26.250, egyéb 25.750—26.000, 78 kg tiszavidéki 26.250—26.500, egyéb 26.000—26.250. rozs 16.750—17.000, takarmányárpa 15.000—15.500, zab 18.750—19.000. tengeri 16-750—17.000, korpa 7600—7800 magyar korona métermázsánként. — A mai tőzsdén az előző napokénál valamivel barátságosabb volt a hangulat: üzletkötés azonban csak elvétve történt. A következő jegyzések voltak: Tiszavidéki budapesti paritásban 265, egyéb 260—262 és fél, rozs Budapesten 160, zab Budapesten 190, tengeri állomásokon 160, Budapesten 170, árpa ab állomás 140, budapesti paritásban 155 korona kilogramonként.

— Prágai tőzsde. Tekintettel a hétvégi realizációkra, a mai tőzsde valamivel nyugodtabban nyílott, mindazonáltal nem vesztette el szilárd alaptendenciáiát. A belföldi bankok közül az In- dustrial és a Ssovenská, a bécsiek közül a Kredit, a Mercur és a Bankverein szilárdult. A jugoszláviai esett. A forgalmi vállalatok papírjai lanyhultak. Az ipari értékek közül a cukor-, sör- és szeszértékek szilárdultak: lanyhultak a vasértékek és gépipari papírok. Kivétel a Böhm, Mahrische, amely 130-al emelkedett. A kulisz- ban nagy volt az érdeklődés Danek után. A devizapiac nyugodt volt. A nyugati devizák közül az északiak ingadoztak, a frankdevizák lanyhultak. A kisebb értékűek közül szilárdult a márka, Bécs és Konstantinápoly, a többi lanyhult.

— A budapesti tőzsde. A mai tőzsde élénken indult és a nyitó árfolyamok magasabbak voltak, mint a tegnapiak. Később az árfolyamok lemorzsolódtak, aminek oka leginkább az, hogy sok áru került a piacra. A bankpapírok általános irányzata szilárd volt és élénk .Erősen szilárdult a Salgó és az ÁUamvasut is. A fapiac elhanyagolt volt, a vasipari értékek csekély forgalom mellett tartottak voltak. A gépipari papirok ingadoztak. Zárlat felé javult az irányzat s a záróirányzat tartott volt, a forgalom élénk és a hangulat barátságos.

— A bécsi tőzsde. A bécsi tőzsde rezervál- tan nyílott. A forgalom meginduLtiával az irányzat javult és különösen a bankpapírok árfolyamai emelkedtek.

— A berlini tőzsde. A német kormány memoranduma állott az érdeklődés előterében. Tőzsdei körökben sem látnak még tisztán és igy hangulat nem alakult még ki. A devizapiac változatlanul szilárd volt.

Basch Tivadar utóda

órás és ékszerész Prága, jiadrisska 6. szára

1038

ZSOLDOS

tanintézet

Budapest Ilii., öotónj-o, 84. Telelőn Józse! 124-47

a legjobban ktszlf elő ™ mogfinvlzsgAkra