Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-08 / 127. (280.) szám
Péntek, június 8. Tóthot és Kanezsaol áflftsér!éH az Bg@észségre. Végétért a nyomozás a rákosszentmihályi tömeggyilkosság ügyében. Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap a késő esti órákban Ditrói- Puskás Albertét letartóztatták és ezzel a rákosszentmihályi borzalmas büntigy nyomozása befejezettnek tekinthető. Már csak a jegyzőkönyvek megírása és apróbb részletek tisztázása van hátra. Ditrói-Puskás előtt ma kihirdették a letartóztatásról szóló végzést, mely szerint gyilkosságban és rablásban való bünrészességért, valamint hivatalos jelleggel való visszaélés utján elkövetett zsarolás bűntettei miatt tartóztatják le. Ma délre a rendőrség teljesen befejezte a nyomozást. Tóth-Molnár Józsefet és feleségét, Kanozsay Dezsőt és feleségét, valamint Szegi Máriát a déli órákban átkisérték a pestvidéki államügyészség fogházába. Ott kihirdették előttük a vizsgálati fogságba való helyezésről szóló vizsgálóbírói végzést. Eszerint négyrendbeli gyilkosságért, illetve bünrészességért, előre megfontolt szándékkal végrehajtott rablásért, magán- és közokirat- hamisításért, csalásért, lopásért és sikkasztásért rendelték el ellenük a vizsgálati fogságot. Ditrói-Puskást még ma átszállítják az ügyészségre. Azcárate mszinszkoi útja. Ungvár, junius 7. (Saját tudósítónktól.) Pablo de Azcárate egyetemi tanár, a népszövetségi főtitkárságnál a kisebbségi ügyek előadója, Necas Jaro- mir, a köztársasági elnök irodájának ruszin- szkói referense és Ohmelár, a külügyminisztériumhoz beosztott szerkesztő kíséretében Ungvárra érkezett. A Kárpáti Futár, Kamiin- szky pártjának magyarnyelvű napilapja, francia vezércikkben üdvözölte a népszövetség kiküldöttét, akit arra kér, hogy tekintsen meg minél több verchovinai viskót és kóstolja meg a ruszin nép zabkenyerét és ehetetlen főztjét, lássa meg a munkanélküliek tízezreit. A lap figyelmezteti Azcáratet a pénzváltás alkalmával elkövetett anomáliákra és arra, hogy Ruszinszkónak sem parlamenti képviselete, sem szojmja nincsen, noha a szojmi választásokat a kormány Ígérete szerint kilencven nappal a parlamenti választások után kellett volna megtartani. Fölhívja figyelmét arra is, -hogy a kormányzóságon és a referátusokban a ruszin nép nincsen képviselve. Prága, junius 7. A Lidové Noviny jelentése szerint, amelyet a forrására való tekintettel csak föntartással közölhetünk, szerdán délelőtt a magyar pártok képviselői fölkeresték Ehrenfeld alkormányzót, akitől azt 'kérték, hogy vezesse őket Azcáratehoz, ami azonban nem történhetett meg, mert a spanyol professzor már aznap reggel elutazott Ungvárról. Ugyanez a lap jelenti, hogy Azcárate a kormányzóságon a prágai népszövetségi liga ruszin szakosztályának létesitéBudapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén a tisztviselőkérdés került tárgyalás alá, amely ugyan minden politikumtól ment, de a politikai világ mégis a legnagyobb érdeklődéssel fordul feléje. Az ülésen Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő, a pártonkivüliek egyik vezére terjesztette elő javaslatát, amelynek hangjából kitűnik, hogy a pártonkivüliek és a kormány között figyelemreméltó közeledés jött létre. A beszédnek különösen az a része érdemel figyelmet, amelyet Szilágyi az ellenzék szerepéről mondott és hogy ezzel menynyire megnyerte a kormánypárt tetszését, bizonyította az a taps, amely beszéde közben •a ház jobboldalán fölzugott. Az ülés lefolyásáról és a magyarországi legidőszerűbb politikai eseményekről budapesti szerkesztőségünktől az alábbi telei onjelentéseket kaptuk: A tisztviselőkérdés a nemzetgyűlés előtt Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését igen nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök s napirend értelmében áttértek a tisztviselőkérdés tárgyalására. Az első szónok Szilágyi Lajos pártánk ivük ellenzéki képviselő: Célunk az, hogy a tisztviselőkérdést végérvényesen rendezzük és ezzel minden további bajnak a kutíorrását kiapasszuk. A kérdést parlamentáris utón kell rendezni. Nem osztom Friedrich István képviselőtársamnak azt a véleményét, hogy ezt a kérdést nem lehet törvényhozási utón rendezni. Ellenzéki politikát csinálni igen könnyű dolog* mert nincs könnyebb, mint rombolni, de alkotni és a meglévőt föntartani igen nehéz. (Zajos taps a jobboldalon.) A nyomornságot és az elkeseredést becsületes ember nem használja ki politikai célokra, mert tudja, hogy az elkeseredett ember mindenre kapható. (Újabb nagy taps a jobboldalon.) Intencióink három részre tagozódnak. Először a priséről fog tanácskozni, amelynek célja — a lap szerint — a magyar és a Kutkafalvy által képviselt magyar—ruszin propaganda ellensúlyozása volna. Ezeken a tanácskozásokon csak a „lojális*1 ruszin pártok képviselői vennének részt. minden más politikai kérdést megelőző legsürgősebb kötelességének ismerje el; másodszor kívánjuk az egész kérdés rendezéséhez szükséges reformok nyomban való keresztülvitelét és harmadszor kívánjuk, hogy mig ez megtörténik, a kormány ideiglenes intézkedéseket léptessen életbe. Ilyen intézkedéseket várunk úgy a tényleges, mint az elbocsátott és elbocsátandó tisztviselőkre is. Az illetmények folyósítása körül rendkívül sok anomália történik. Van olyan alkalmazott, aki tizenkét különféle illetményt is kap és ezeknek ösz- szege napról-napra változik. A káoszban senki sem tud eligazodni. Senki sem tudja, hogy tulajdoniképpen milyen illetmények is járnak neki. A kormánynak sürgős feladata, hogy ezeket az anomáliákat megszüntesse és a rendkívüli segélyeket hozza arányba a megélhetési viszonyokkal. A rendkívüli segélyek kérdése sincs megoldva és a kormány mereven elzárkózik attól, hogy a fővárosi tisztviselők részére a szolgálati pragmatikát életbeléptesse. Az alsóbb fizetési osztályokban még meg van az aranyparitás és ezt fokozatosan életbe kell léptetni a magasabb fizetési fokozatokban lévő tisztviselőkre is. A bajok fegnagyobbika az, hogy a tisztviselők nem tudják kihez forduljanak. egyszer a kormány segítségét kérik, máskor pedig az ellenzéki képviselőket keresik fel panaszaikkal. A családi pótlékok kifizetése terén is vannak anomáliák. Előfordult, hogy egy tisztviselőtől, akinek gyermeke az iskolában a bizonyítványban két kettest kapott, megvonták a családi pótlék folyósítását. Egységesíteni és rendezni kell a tisztviselők fizetését. Ezután előterjeszti ismeretes indítványát. A probléma megoldását állami feladatnak kívánja elismertetni és javaslatának lényege az, hogy a köz- és magánalkalmazottak fizetése a drágaság arányában automatikusan emelkedjék. Megoldandó feladat a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásának kérdése is. Kálíay pénzügyminiszter a beszédre a kormány nevében holnap adja meg a választ. Szilágyi órák hosszat tartó beszéde után az ülés véget ért. üst akarjuk, azaz azt, hogy a tisztviselők fizetésének rendezését a kormány elsőrendű és A pártonklvQli ellenzék újabb kormány barát megnyilatkozása. Szilágyi Lajos beszéde a tisztviselőkérdésről. — Julius elsején elbocsátják a hivatalnokok busz százalékát. fődet. Csak nem jó főd. Nem terem abba a búza. Csak elvétve . . . — Bolondokat beszél kend öreg Keresztes Gáspár. — Neköm ugyan ne mongya az ur — pattant fel Keresztes Gáspárból az őserő. — Ne sértögesse az embört. — Sértögeti kendet az ördög, aki elviszi. Miit farizeuskodik itt nekem. Földet akar vásárolni, oszt beszél összevissza. Jár a szája. Ha venni akar megmondja, oszt megbeszélhetjük. Punktum. Minek ezen annyit fecsegni. — Bizony már én is gondolkoztam rajta .. . — Tudniillik Szilas Mária bátorkodott ilyképpen vélekedni, de Keresztes Gáspár haragosra gyűlt szeme villanásától valahogy e% hirtelenkedett tőle a nehezen szerzett bátorság. — Hát hiszön igaza van az urnák . . . Here urnák van igaza. Mögveszi az embör a fődet . . . Mögveszi kéremalásan ... De hogy az istennyilába vögye meg kéremalásan ha még az árát se tudja! Nem mondták azt neköm sehol kéremalásan, hogy ára nélkül vögyem a fődet. Nem most veszek először. Here ur a hibás, vagy mi a fene . . . — Hát hibás bajosan lennék, de mi az ördögöt csináljék az ember magukkal. Hát legyen kendnek igaza öreg Keresztes Gáspár. Eladó a föld. Hétezerér eladó. Koronába. — Koronába? ... Az bajos . . . — Bizony csak forintba mongya Here ur az én uramnak. Forintba ért az csak. Régi embör . . . — Hát legyen forint. Háromezerötszáz... — Nem lehet a Here ur . . . Drága . . . Drága főd. Nem vesszük mink azt meg. Keresztes Gáspárné született Szilas Mária vélekedett így, de Keresztes Gáspár összeszedte a szemöldökét, gondolkozott egy hosszú sort, oszt kivágta nagy elhatározással. — Ötszáz pengőt enged a Here ur . . . így szokás. Mindég így van. ötszáz pengő. A semmi. Uraknak semmi. Oszt mögveszi az embör. Háromezerér mögveszi. Here ur kezet is ad rá . . . — Hát erről éppen beszülhetünk is. Négyszázat engedek. Különben légy ék ötszáz. Oszt kend fizeti ia forgalmi adóját. Itt a kezem rá . . . — Megbolondult-é kend ... — tört ki a nemes harag Szilas Máriából. — Háromezer pengőt: csak nem ad kend érte!?! — Asszony — megmondtam már, hogy hallgatás essék. Mögmondtam, hogy mögveszi az embör, hát csönd. Bizony hogy csak baja van az embörnek az asszonyával. Here ur tudja . . . Here ur jól tette ... De Injába. Mögszokta az embör a főztjét ... A fődet megveszem ... A jegyző majd mögfab- rikálja az Írást . . . Oszt kifizetem ... Az asszony befogja a száját . . . Öreg Keresztes Gáspár összekezelt a Here úrral, az almáriomban is akadt egy kis pohár pálinka, abból felhörpintett s csendesen elpályázott édes élete párjával. A kapun kívül oszt visszatért Szilas Mária bátorsága, megint csak szembefordult öreg Kereresztes Gáspárral. — Hát elment kendnek az a kevés esze is, ami még vót a pünkösdi ünnepek előtt. Háromezer forintot adni azér a rongyos zabalja fődér. Bezzeg mikor válni köl az embörtől, akkor kész vóna falu szájára adni- magát. Oszt ha spórolni kell ... hát spórolják az asszony, de fogja be a száját. Gáspár bá csak türte-türte egy darabig, végre oszt kitört belőle a düh, kivágta az öreg ágyút . . . _No már én csak közöttetek keresném ■a bolondját . . . Ammondó vagyok, hogy az a főd. Emma csak tudom. — No ezt ugyan nem jól tudja. — Hallgatás essék— Tudod asszony — mögmondom már neked — azt hittem tiz száz forintot is kér érte a zsidó, oszt háromezerér is ideadta. Má hogy a fenébe ne. venné mög az embör . . . Szegény Keresztesné Szilas Mánia erre már felcsuklott. Pócsi Mária el ne haggy! Hát oszt tudja-é kend mennyi az a háromezer?! — Tiz száznál csak kevesebb lesz. — Az. H-a-rm-i-n-c-s-z-á-z. Harminc. — Nem mondod te ezt igazán Maris. — Hogy még nem mondom igazán. Hát most tisztul-é a kend esze? — Te. Hát oszt csakugyan annyi vóna? — Annyi ... De hát kendnek kibeszélheti a lelkit az embör. Keresztes Gáspár honpolgár belátta, hogy elpuskázta a vásárt. Visszamenni nem lőhet. No meg a respekfeus is csökken az asz- szony előtt. A főd megmarad. Valamivel még nem vót hirtelen tisztába. Ki a hibás a vásárér. De oszt tisztult az esze. Ki lőhet hibás. Az asszony . . .Csak az asszony. Ki a fene is lőhetne más. Mindég az asszony a hibás. Ez a politika. Neki fordult nagy komolyan Szilas Máriának . . . — Hát ebből verés lészen. Mögérdemelt verés. Mer nékiiled mög nem vettem vóna. MögértettedŐ Mög nem nem vettem vóna... Szilas Mária föltekintett megint az égre, Keresztes Gáspár pedig ezzel a nemes elhatározással rúgta be odahaza a kiskaput, oda- be levetette az ünneplő ruháját, kiment az ólba, inni adott a jószágnak, a disznókat bezárta, mer ép hogy meggyüttek a nyájjal, felhörpintett a kamrába egy kupica sligovi- cát, oszt kellő előkészület után boldogabb végire fogta a somfabotját . . . Lovagias ügyek Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén lejátszódott személyi természetű ügyekből kifolyóan Bogya János nemzetgyűlési képviselő ma délelőtt Prónay Pál alezredes és Collas Tibor báró utján provo- káltatta Sándor Pál és Ruppert Rezső képviselőket. — Benűrd Ágoston képviselő — mint jelentettük — tegnap provoká'ltatta Sándor Pált és Rassay Károlyt. A párbajt ma délután tartják meg a Fodor-féle vívóteremben. Benárd Rassay Károllyal délután négy órakor vívja meg a párviadalt, hat órakor pedig Sándor Pállal áll ki. A párbajokat félbandázzsal, félnebéz lovassági karddal és végkimerülésig vívják. A tisztviselők létszámcsökkentése Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormány tervbe vette,'hogy julius 1-én a közszolgálati alkalmazottak húsz százalékát elbocsátja. Ez ama következményekkel jár, hogy az állami hivatalokban az adminisztrációt, a személyzeti beosztást és a munkaidőt meg kell változtatni. A postánál meg akarják szüntetni a délutáni hivatalos órákat és csak reggel nyolctól délután kettőig lennének hivatalos órák. A postavezérigazgatóság ebben az ügyben átirt a kereskedelmi és ipari érdekképviseletekhez, amelyre azt a választ kapta, hogy az érdekképviseletek kérik, hogy körzetenként egy postahivatal délután is tartson szolgálatot. Uj képviselőjelölt Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységespárt a Vásárhelyi Dezső halálával megüresedett eleki választókerületben a párt programjával Rubinek Istvánt lépteti föl. Csendes immkaülés a szenátusban, Prága, junius 7. A szenátus mai ülése a csöndes munka jegyében indult meg. Az ülést néhány perccel öt óra előtt nyitotta meg Prasek elnök. A népszövetségi paktum 4., 6., 12., 13., 15., 16. és 17. pontjainak megváltoztatásáról, valamint a légi közlekedésre vonatkozó szerződés ratifikálásáról szóló javaslatokat vita nélkül elfogadták. Draxner szenátor előadói jelentése után elfogadták azt a javaslatot is, amely módosítja, illetve hatályon kívül helyezi az 1874:XXXV. magyar közjegyzői törvény 55. és 58. szakaszait olyképpen, hogy a közjegyzők ezentúl jogosítva lesznek magánokira tokát is aláírni. Majd áttértek a cseh-szlovák érték védelméről szóló javaslat tárgyalására. Spiegel és Heller német szenátorok a javaslat ellen nyilatkoztak. Lapunk zárásakor az ülés még tant. KSubelnöki értekezlet. A plénuni ülését a klubé Inökök értekezlete előzte meg, amelyen a többi között Naegle német szenátor követelte a tisztviselők jövedelmi adójának rendezését, mert tűrhetetlen, hogy, noha az árviszonyok nem javultak, a decemberi törvény értelmében julius 1-én a tisztviselőknek huszonöt százalékot le íO'gnak vonni a fizetésükből. Napidijat kapnak a Szlovenszkóban és Ruszinszkóbaír. szolgáló katonatisztek. A szenátus nemzetvédelmi bizottsága UdrzaJ miniszter részvételével ülést tartott, amelyen elfogadták a katonák illetményeiAs egész életre
