Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-08 / 127. (280.) szám

4 Péntek, jgfligs 8. ről szóló javaslatot KI of ácsnak azzal a hatá­rozati javaslatával, hogy a katonai havidíja­sok éppen olyan aáapedivek szerint kapják a fizetésüket, mint az állami tisztviselők. Majd az ellenzéki módosító és halasztási indítvá­nyok elvetése után elfogadták a katonai fe­gyelmi jogról szóló javaslatot. A szenátus alkotmányjogi bizottsága a rendszeres vil­lamosítás előnyeiről szóló javaslatról ta­nácskozott és azt több ellenzéki szenátor felszólalása után elfogadta. fim mőggar torténettuctos lengyel Mányié a szepesi elzálogosított városod ¥isszacsalolosárál. Varsó, junius 7. (Saját tudós hónktól.) A lengyel könyv­piacon néhány hónappal ezelőtt egy könyv jelent meg, mely bizonyára érdekelni fogja a Prágai Magyar Hírlap olvasóit, főleg pe­dig a szepesieket. A könyv címe: „A szepesi városok 1770-ben Magyarországhoz való csatolásának története.14 Szerzője Divéky Adorján, ki bevezetésében jelzi, hogy e munka rövidebb terjedelmű kiadása a Ma­gyar Tudományos Akadémia által a Lévay- dTjjjail jutalmazott munkának, mely az Aka­démia kiadásában fog megjelenni. Addig is, mig a munka magyar nyelven megjelenik, legalább a rövidiiltett lengyel kiadásból érte­süljön az olvasó közönség a munka tartal­máról. Idáig általában az a nézet volt elterjed­ve s igy tanították mindenütt az iskolákban is, hogy a Zsigmond (király által1 1412-ben el­zálogosított szepesi városok 1772-ben, Len­gyelország első felosztása alkalmával kerül­tek vissza Magyarországhoz. Ez tévedési Lengyelország még teljes egészében förai- ál'lott, mikor a szepesi városokat visszacsa­tolták a Szepess éghez. A dolog a követkzöképpen történt: Mi­dőn 1768-ban kitört az orosz-török háború s annak nyomában pestis kezdett pusztítani a Keleten, a bécsi 'kormány az egész magyar­török és magyar-lengyel1 határ mentén egészségügyi kordont vonatott és megfigyelő állomásokat állíttatott fel. E határzárba a szepesi városokat is belevonták, mert tech­nikai s részben egyéb okokból is alkalma­sabbnak találták, hogy az egészségügyi kor­don a régi1 magyar határon vonuljon. Ily- mótíon az elzálogosított tizenhat szepesi vá­rost elvágták Lengyelországtól. Ez volt a kezdete a visszacsatolásinak. Az egészség- ügyi kordont rövidesen katonai kordonná alakították át. Ugyanis a lengyel nemzeti konföderáció, az úgynevezett bari konföde­ráció tagjai az oroszok dőli) menekülve, Sá­rosmegyében (G ab oltó, Eperjes) és a szepesi városokban telepedtek lie 1769-ben, sőt ma­guk után vonták az oroszokat, klikkel Gra- nasztó vidékén meg is ütköztek. Ez ürügyül szolgált a bécsi kormánynak, hogy a zava­rok elkerülése végett katonai kordonnal zár­ja el a határt. Úgy látszik, hogy titokban maga Szaniszló Ágost lengyel király is biz­tatta Mária Teréziát, hogy zárja el a szepesi városokat, nehogy a bari konföderáltak — az ő ellenfelei — ott befészkelhessék magu­kat. ílymődon a szepesi városokat de facto már okkupálták s Török Józsefet nevezték ki azok kormánybiztosává. Közben Seeger alezredes, kit a határ pontos megállapításá­val bíztak meg, Törökkel egyetemben azt jelentette, hogy kutatásaik alapján arra a meggyőziődésre jutottak, hogy a magyar ha­tár sokkalta messzebbre terjedt ki északra s ennek alapján a császári sasokat Nowy- Sáczon és Nowytargon túl tűzték ki, tehát nagy darab tiszta lengyel területet foglaltak e! jogtalanul. (1770.) A lengyel kancellár til­takozott ez ellen, de Becsben nem sokat tö­rődve ezzel, jogalapot kerestek nemcsak a szepesi városok, hanem az újonnan elfoglalt terület annektálasára is. Maga Mária Terézia ellene volt te len­gyel terület okkupálásárnak, mert belátta, hogy annak semmi jogalapja nincs, de Jó­zsef nem hagyott neki békét. 1770 őszétől kezdve tehát ezt a terüle­tet is ok-kupálva tartották s magyar csapa­tok szállották meg, melyek 1772-ig, az első felosztásiig maradtak ott, mikor e területet Galíciához csatolták. A szepesi városok visszacsatolása és a szandeci terület okkupálása szoros kapcso­latban áll Lengyelország első felosztásával, mert ürügyül szolgált Nagy Frigyesnek és ÍI. Katalinnak, hogy ők is szerezzenek ma­guknak területet Lengyelországból. Nagy Frigyes már 1769 február 2-Skáu Lynar gróf álnév alatt oly tervvel jött elő, hogy Oroszország a török ellen való segít­ség fejében ígérje oda Lwow (Lemberg) vi­dékét és a szepesi városokat a bécsi' udvar­nak, Poroszország Vármiát és Danzigot kap­ná s Oroszország is vinne magának bizo­nyos területet. E tervet következetesen pro­SPfttóArM'i&fAWfiRMB pagálta Nagy Frigyes a bécsi és szentpéter­vári udvarban s azonkívül állandóan biztat­ta a bécsi udvart, hogy csak foglaljon minél több lengyel területet. Mikor pedig , ez meg­történt, Henrik porosz herceg utján meg II. Katalin cárnőt biztatta, hogy kövesse a bécsi udvar példáját és szintén foglaljon el lengyel területet s ő maga is kiveszi a ré­szét. A ravasz és kétszínű Nagy Frigyesnek kitűnő ürügyül szolgáit a bécsi udvar eljárá­sa a maga hóditó terveinek keresztülvitelé­re, amiben természetesen készségesen segít­ségére volt a szentpétervári udvar. Uymódon a szepesi városok visszacsa­tolása, de méig inkább a szandeci föld meg­szállása ürügyül szolgált Lengyelország első felosztására és azt siettette. A felosztást anélkül is keresztülvitték volna, de e fogla­lás nagyban megkönnyitette a porosz és orosz udvar munkáját eQQoeeeeo8GQ®&ee®GGGe®@$@s&€®®ec> Szájkosár a petkának. Prága, junius 7. A petka tegnap ismét a szociális biztosí­tásról szóló ; törvény javaslattal foglalkozott. Általános az a felfogás, hogy — amint a Lidové Noviny Írja — a felmerült ellentéte­ket sikerült elirninálni és a peitíka most már megszakítás nélkül fogja a javaslatot tár­gyalhatni. A nemzeti demokrata párt részé­ről Kraimár vett részt a tanácskozáson. A L. N. ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a koalíció egyenetlenségéről forga­lomba került híreket ez a tény cáfolja meg a legjobban". \ Egy német lap úgy tudja, hogy a petka úgy határozott, hogy a koalíciós pártok bé­kéjének megóvása céljából a petka tagjai Lipcse, jurátus 7. (Betömi szerkesztőségünk telvmujvl elité se.) A lipcsei rendőrigazgató ma megtiltotta, hogy a szabad ég alatt népgyüléseket tartsanak és felvonulásokat rendezzenek. A rend­őrigazgató figyelmezteti a munkásságot, hogy ha tilalmát megszegik, Lipcsében kihirdeti a kivételes állapotot. Véres utcai harcok Lipcsében. — Hét halott, száz sebesült — Lipcse, junius 6. '(Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Ma délután négy óra­kor többezer munkanélküli az Augusíus- téren gyülekezett, honnan tüntető menet­ben a Grimmaisohe Strossen vonult végig. Öt reudőrhivatalnok felszólította a tömeget, hogy oszoljon szét, mire a hivatalnokokat szó nélkül leütötték. Egy meghalt, négy pe­dig súlyosan megsebesült. Öt órakor város­szerte mindenütt tiltakozó népgyülések vol­tak, melyeknek résztvevői, mintegy húsz­ezer ember a gyűlések után az Aiugustus- téren találkoztak. A tüntetők vezérei nyu­galomra intették a tömeget, azonban a tün­tetők egy csoportja, főleg fiatal emberek, a Grimm aische Strasseba igyekezett nyomul­ni, melyet a rendőrség elzárt A rendőrök eleinte gummibottal igyekezték föltartóztat­ni a tömeg rohamát amikor a tüntetők kö­zül valaki a rendőrökre lőtt. A rendőrök er­re az illetőt lé akarták tartóztatni, mire a tömeg kövekkel, késekkel, dorongokkal ne­kik támadt. A rendőrség erre riasztó sor- tüzet adott a levegőbe, majd mikor ez nem használt, a tömeg közé lőtt. A sortüznek húsz áldozata maradt vérében fetrergve a kövezeten, míg a tüntetők fejvesztetten me­nekültek. Ugyanekkor az Augustus-téren is fenyegetővé vált a helyzet, úgy hogy lovas- rendőrség volt kénytelen beleavatkozni és attakkal igyekezett a tömeget a mellék­utcákba szorítani. A rohamnak negyven se­besült áldozata volt. Eddigi megállapítások szerint az áldozatok száma hét halott és több mint száz sebesült. A Leipziger Neueste Nachrichten sze­rint este tiz óráig a kórházakba harminchét súlyos sebesültet, köiztük tizenöt rendőrt szállítottak be. Tegnap délután egész Thüringiában munkanélküli tüntetések voltak, amelyek lefolyása az eddigi jelentések szerint a na­gyobb városokban nyugodt volt. Az üzletek a tüntetések alatt mindenütt zárva voltak. Sztrájkmozgalmak Németországban Berlin, junius 7. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A szociáldemokrata mezőgazdasági munkások mai boroszlói párt- napján általános sztrájkot akarnak prokla- málni arra az esetre, ha nem sikerül a párto­kat közös tancskozásokra összehozni. A bo­roszlói kerület sok helységében be sem vár­ták a pártnap eredményét, hanem falragaszo­kon közölték a munkássággal az általános sztrájk kimondását. Steinhaus vidékén két- háromszáz főből álló bandák terrorizál­ták a dolgozni akaró munkásokat, kiket do­rongokkal formálisan kiverték munkahyelük- röl. népgyülésekeu ne beszéljenek. Ez azt jelen­tené, hogy a jövőben Kram árnak is hallgat­nia kellene. Ha ez a hír igaznak bizonyul, úgy a petka megkímél bennünket attól, hogy Kramár kevés politikai bölcseségre valló kirohanásait minduntalan vissza kell­jen utasítanunk. A Times egy cikkében, amely Svehla politikájával foglalkozik, abbeli reményének ad kifejezést, hoigy most, amidőn a minisz­terelnök ismét elfoglalta a hivatalát, elhall­gatnak azok a hirek, amelyek az öt nagy cseh párt koalíciójának a felbomlását jelen­tették. A Times jelenti azt is, hoigy Svehla egy vagy két német párttal ki akarja bőví­teni a koalíciót, hogy ezzel kormányozhas­son. Majd úgy véli. hogy a csehek éppen úgy gyűlölik a németeket, mint a franciák, de mivel földrajzilag Németország zsebében vannak, ezt kénytelenek külpolitikájuknál szem előtt tartani. BirkMll j ava slatai. Prága, junius 7. Több ízben megemlékeztünk már egy Birkhiiil nevű angol írónak „Seed of war“ (A háború vetése) című müvéről, amely Kö- zépeurópa rekonstrukciójának gondolatával' foglalkozik. BiríkíhiUl, akinek fejtegetései min­den érdekességük mellett csak elméleti érté­kűek, több érdekes megoldási javaslatot vet föl, amelyek közül csak a következőket em­lítjük meg példák gyanánt. Burgenlandbam — szerinte — uj népsza­vazást kell rendezni. Erdélyre nézve külön megoldást keltenie találni. A Kőrös völgyet vissza kellene csatolni Magyarországhoz, éppen úgy, mint a Bánátot és a Bácskát Dél- bananyávai Ausztria nem csatlakoznék Né­metországihoz, hanem Magyarországgal gaz­dasági megoldást keresne. Szíovensizkónaik és RnszimsZkónak külön-külön országgyűlése volna. Erdélynek autonómiát kellene biztosí­tani külön országgyűléssel Kolozsvárott és a vám és külügy közös volna Erdély és a Re- gáit között. Horvátországnak Zágrábban vol­na a száborj'a, amelybe esetleg a szlovének is küldenek képviselőiket. Birkbi'll ur szerint a mai helyzet kom­promisszumok eredménye. A cseh-szlovák köztársaság azért kapott magyar területet egészen a Dunáig, mert sztratégliailag bizto­sítani akarták. A pánszlávizmus — Rádiós szerint is — csupán egy irodalmi és szpiri- tualisztikus eS'Zményt képvisel. Rádiós sze­rint Szerbiát és Romániát Középeurópa re­konstrukciójánál ki kell hagyni. Ezek a bal­káni zónáihoz' tartoznak inkább, nem a kö­zé peurópaihoz. A szerző tisztában van vele, hogy ter­vei szkeptikus fogadtatásban fogniuk része­sülni. Birkhiiil szerint az első lépést a horvá- tok fogják megtenni „Középeurópa Egyesült Államai" felé. Az angol író igazságot és mél­tányos bánásmódot követel a magyar nem­zeti kisebbségek részére is, valamint a kul­turális egyensúly helyreállitását követeli. £llen«égef«l toetikvet öiifc me& magijai íetfzeiRetl A szovjetügynökök a kereskedelmet használják föl a bolsevista propagandára. Riga, junius 6. A íiimországi lapok nyilvánosságra hozzák azokat az uitasítálsokat, amelyekkel Szovjetorosz- ország kiüHföMi és moszkvai kor esketi elírni ifeé/p- vfoeiőit eMáttálk. Ezek az utasítások véletlen foly­tán kerültek a finn hatóságok kezébe és a „Ja- naukas Zinas" c.itmü rigai tett újság közlése sze­rint nagyjában igy szolimák: 1. A kereskedeltmai a kommunista agitáció szolgálatába kell ámítani. Asz illető (külföldi ália- mok immkássiáiga és katonasága körében elége­detten banguíaitot kell szítani. Sztrájkokat ke! előidézni és megszervezni. Á moszkvai 'kormány figyelmét fel ke® hívni azokra a’ vállalatokra, amelyekkel előnyös szerződéseket lehetne kötni A tárgyalások folyami ám a tanács-kormány ügy­nökeinek a vállalat személyzete körében agitál­niuk és olyan híreket kell terjeszitcniök, hogy a vállalat vezetősége kormánya befolyása alatt tartózkodik a bolsevistákkal való kereskedelmi összeköttetésektől. Egyúttal hangsúlyozni ke®, hagy az ilyen eljárás arra készteti a tanáüsfcor- miányt, hoigy más, 'barátságosabb érzelmű álla­mokhoz fordiuíj'Otn. Igyekezni kell a 'tiltakozó sztráj­kok felidézésére. A sttrájlkotók támogatásával gazdasági nehézségeket kell okozná, amelyek felfordulásra vezethetnek. A kereskedelmi bi­zottságoknak nem szabad takarékoskodniok a pénzzel. A városok üzleti negyedeiben telepeiket kell létesíteni és ezeket a tehetőségig fényűzően berendezni. A bizottság tagjai a legdrágább szál­lókban lakjainak, rendezzenek fényes estebédeket és mindenáron igyekezzenek hatást kelteni a ka­pitalista körökben, ami által nagyban előmozdí­tanák a tanácskormányniak a nagyhatalmiak ré­széről való elismerésiét 2. Valamennyi célszerűnek látszó eszközt fel kell használni arra, hogy mindenütt kommunista pántok alakuljanak. ' 3. M-eg kell kiiisérelhi, hogy megvásárolják a sajtót. Ugyanezzel az eszközzel olyan lapokat kell megnyerni, amelyek a külföldön a kommu­nizmust szolgálnák. 4. A kereskedelmi ügynököknek mindenek­előtt arra kell törekedniük, hogy a) kommuniz­must a haditengerészek és a katonák között ter­jesszék. Tengerész- -és katonatanácsokat kell ala­kítani. Lázitiámi kell a tisztek ellen. Ahol gyar­mati csapatok vannak, ezekre különös figyelem­mel ke! tenni. 5. Munkásvédő csapatokat kell alakítani, amelyeknek &’ proletariátus diktatúrájáért kell küzdeniük. Ezeknek a tanácsoknak éten részt ke® venniük a sztrájkok megszervezésében és a munkásmozgalm ak veze té® ében. 6. A munkásokat fegyverekkel ke® ellátni. 7. A leszerelt hadviseltek (között következe­tesen kormányellenes aigiitáofót kel! kifejteni. 8. A gazdasági vállalatok vezetése a munká­sok kezére való átjátsizásánfak eszméjét minde­nütt terjeszteni kell. 9. A fenyegető háborús veszedelmekről szóló híreszteléseket állandóan terjeszteni kell. Az il­lető államok védőszerkezeteinek feloszlatását ugyancsak folyton kell szorgalmazni; terror al- káflmiaizása is ajánlatos. 10. A szovjet-szervezeteket semmi esetre sem szabad feloszlatni Titkos vezérkarokat ke® szervezni. Az utasításokat Bodharin N„ Baresin és Baw- low-'WestrrtarHi írták aKá. ♦ A Lidvé Noviny moszkvai jelentése szerint Ltmacsatsky, a szovjetkormány külügyi sajtópro- pagardájának főnöke úgy nyilatkozott, hogy a szovjet L-engyel-országfbam 21, a cseh-szlovák köz­társaságban 16. Jugoszláviában 4 és Ausztriában 10 kommunista lapot pénzel. Jelentése után öt mffiió arany rubelt szavaztak meg a külügyi propaganda céljaira. Törok-Sengyel kereskedelmi egyezség Lausanne, junius 6. A török-lengyel kü­lön tárgyalások eredménnyel folynak. A ke­reskedelmi egyezményre vonatkozó tárgya­lásokat befejeztek. Az egyezmény nem érinti a lausannei békeszerzödéstervezet gazdasági záradékait. A települési kérdés előmunkálatai szintén előrehaladott stádium­ban vannak s remélni lehet, hogy a lengyel- török tárgyalásokat a latusannei konferen­ciával egyidejűleg befejezik. A torok-görög kisebbségi lakosság kicserélése. Lausanne, junius 7. A helyzet változat­lan. Vemizelosz és Izmod pasa tanácskoztak a kisebbségi lakosság kölcsönös kicserélése és a görög rekvirálási nyugták beváltásá­ról. A miniszterelnök lapja Englis programjá­ról. A Venkov visszatér Englis Károly dr.- nak a Lisdove Novinyben közölt cikkére. Á Venkov teljesen aláiiirja Englis dr. megálla­pításait, csőik azt hibáztatja, hogy cikkéből hiányoznak azok a konkrét javaslatok, me­lyek utján sikerülne Cseh~Szlovákiánaik a gazdasági válságból kilábolni. A cikket a következő szavakkal fejezi be: „A gazdasági válság okait meg kell szüntetni, még pedig radikálisan. Elsősorban meg kell szüntetni a gazdasági termékek és az iparcikkek árai közötti aránytalanságot. Amíg ez meg nem történik, addig nem szűnik meg a mai gaz­dasági válság." Benes megint cikket irt. A Lidové No- viny mai számában közli Benes külügy­miniszternek azt a nyilatkozatát, amelyet Benes a Oeskoslovensiky Zeleznienich Listy junius 10-én megjelenő száma részére adott. B'emes, mintán megállapította, hogy ha a re­akció felütné a fejét, nem tarthatná magát sokáig, igy ír: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy téved mindenki, aki azt hiszi, hogy el­érkezett a visszafelé haladás ideje, mert a háború alatt, de még inkább a háború után hatalmas teret nyertek a radikális és a szo­ciális eszmék. A forradalmi idők még nem fejeződtek be, még komoly események vár­hatók Németországban és Lengyelország­ban, esetleg Olaszországban, Angliában, Kö- zépouTÓpáiban és másutt, ahol a politikai és a szociális forrongások uj kifejezést és uj alakot fognak keresni." & I lipcseiéi hihirtietih a Kivételes állapotot

Next

/
Oldalképek
Tartalom