Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-08 / 127. (280.) szám
4 Péntek, jgfligs 8. ről szóló javaslatot KI of ácsnak azzal a határozati javaslatával, hogy a katonai havidíjasok éppen olyan aáapedivek szerint kapják a fizetésüket, mint az állami tisztviselők. Majd az ellenzéki módosító és halasztási indítványok elvetése után elfogadták a katonai fegyelmi jogról szóló javaslatot. A szenátus alkotmányjogi bizottsága a rendszeres villamosítás előnyeiről szóló javaslatról tanácskozott és azt több ellenzéki szenátor felszólalása után elfogadta. fim mőggar torténettuctos lengyel Mányié a szepesi elzálogosított városod ¥isszacsalolosárál. Varsó, junius 7. (Saját tudós hónktól.) A lengyel könyvpiacon néhány hónappal ezelőtt egy könyv jelent meg, mely bizonyára érdekelni fogja a Prágai Magyar Hírlap olvasóit, főleg pedig a szepesieket. A könyv címe: „A szepesi városok 1770-ben Magyarországhoz való csatolásának története.14 Szerzője Divéky Adorján, ki bevezetésében jelzi, hogy e munka rövidebb terjedelmű kiadása a Magyar Tudományos Akadémia által a Lévay- dTjjjail jutalmazott munkának, mely az Akadémia kiadásában fog megjelenni. Addig is, mig a munka magyar nyelven megjelenik, legalább a rövidiiltett lengyel kiadásból értesüljön az olvasó közönség a munka tartalmáról. Idáig általában az a nézet volt elterjedve s igy tanították mindenütt az iskolákban is, hogy a Zsigmond (király által1 1412-ben elzálogosított szepesi városok 1772-ben, Lengyelország első felosztása alkalmával kerültek vissza Magyarországhoz. Ez tévedési Lengyelország még teljes egészében förai- ál'lott, mikor a szepesi városokat visszacsatolták a Szepess éghez. A dolog a követkzöképpen történt: Midőn 1768-ban kitört az orosz-török háború s annak nyomában pestis kezdett pusztítani a Keleten, a bécsi 'kormány az egész magyartörök és magyar-lengyel1 határ mentén egészségügyi kordont vonatott és megfigyelő állomásokat állíttatott fel. E határzárba a szepesi városokat is belevonták, mert technikai s részben egyéb okokból is alkalmasabbnak találták, hogy az egészségügyi kordon a régi1 magyar határon vonuljon. Ily- mótíon az elzálogosított tizenhat szepesi várost elvágták Lengyelországtól. Ez volt a kezdete a visszacsatolásinak. Az egészség- ügyi kordont rövidesen katonai kordonná alakították át. Ugyanis a lengyel nemzeti konföderáció, az úgynevezett bari konföderáció tagjai az oroszok dőli) menekülve, Sárosmegyében (G ab oltó, Eperjes) és a szepesi városokban telepedtek lie 1769-ben, sőt maguk után vonták az oroszokat, klikkel Gra- nasztó vidékén meg is ütköztek. Ez ürügyül szolgált a bécsi kormánynak, hogy a zavarok elkerülése végett katonai kordonnal zárja el a határt. Úgy látszik, hogy titokban maga Szaniszló Ágost lengyel király is biztatta Mária Teréziát, hogy zárja el a szepesi városokat, nehogy a bari konföderáltak — az ő ellenfelei — ott befészkelhessék magukat. ílymődon a szepesi városokat de facto már okkupálták s Török Józsefet nevezték ki azok kormánybiztosává. Közben Seeger alezredes, kit a határ pontos megállapításával bíztak meg, Törökkel egyetemben azt jelentette, hogy kutatásaik alapján arra a meggyőziődésre jutottak, hogy a magyar határ sokkalta messzebbre terjedt ki északra s ennek alapján a császári sasokat Nowy- Sáczon és Nowytargon túl tűzték ki, tehát nagy darab tiszta lengyel területet foglaltak e! jogtalanul. (1770.) A lengyel kancellár tiltakozott ez ellen, de Becsben nem sokat törődve ezzel, jogalapot kerestek nemcsak a szepesi városok, hanem az újonnan elfoglalt terület annektálasára is. Maga Mária Terézia ellene volt te lengyel terület okkupálásárnak, mert belátta, hogy annak semmi jogalapja nincs, de József nem hagyott neki békét. 1770 őszétől kezdve tehát ezt a területet is ok-kupálva tartották s magyar csapatok szállották meg, melyek 1772-ig, az első felosztásiig maradtak ott, mikor e területet Galíciához csatolták. A szepesi városok visszacsatolása és a szandeci terület okkupálása szoros kapcsolatban áll Lengyelország első felosztásával, mert ürügyül szolgált Nagy Frigyesnek és ÍI. Katalinnak, hogy ők is szerezzenek maguknak területet Lengyelországból. Nagy Frigyes már 1769 február 2-Skáu Lynar gróf álnév alatt oly tervvel jött elő, hogy Oroszország a török ellen való segítség fejében ígérje oda Lwow (Lemberg) vidékét és a szepesi városokat a bécsi' udvarnak, Poroszország Vármiát és Danzigot kapná s Oroszország is vinne magának bizonyos területet. E tervet következetesen proSPfttóArM'i&fAWfiRMB pagálta Nagy Frigyes a bécsi és szentpétervári udvarban s azonkívül állandóan biztatta a bécsi udvart, hogy csak foglaljon minél több lengyel területet. Mikor pedig , ez megtörtént, Henrik porosz herceg utján meg II. Katalin cárnőt biztatta, hogy kövesse a bécsi udvar példáját és szintén foglaljon el lengyel területet s ő maga is kiveszi a részét. A ravasz és kétszínű Nagy Frigyesnek kitűnő ürügyül szolgáit a bécsi udvar eljárása a maga hóditó terveinek keresztülvitelére, amiben természetesen készségesen segítségére volt a szentpétervári udvar. Uymódon a szepesi városok visszacsatolása, de méig inkább a szandeci föld megszállása ürügyül szolgált Lengyelország első felosztására és azt siettette. A felosztást anélkül is keresztülvitték volna, de e foglalás nagyban megkönnyitette a porosz és orosz udvar munkáját eQQoeeeeo8GQ®&ee®GGGe®@$@s&€®®ec> Szájkosár a petkának. Prága, junius 7. A petka tegnap ismét a szociális biztosításról szóló ; törvény javaslattal foglalkozott. Általános az a felfogás, hogy — amint a Lidové Noviny Írja — a felmerült ellentéteket sikerült elirninálni és a peitíka most már megszakítás nélkül fogja a javaslatot tárgyalhatni. A nemzeti demokrata párt részéről Kraimár vett részt a tanácskozáson. A L. N. ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a koalíció egyenetlenségéről forgalomba került híreket ez a tény cáfolja meg a legjobban". \ Egy német lap úgy tudja, hogy a petka úgy határozott, hogy a koalíciós pártok békéjének megóvása céljából a petka tagjai Lipcse, jurátus 7. (Betömi szerkesztőségünk telvmujvl elité se.) A lipcsei rendőrigazgató ma megtiltotta, hogy a szabad ég alatt népgyüléseket tartsanak és felvonulásokat rendezzenek. A rendőrigazgató figyelmezteti a munkásságot, hogy ha tilalmát megszegik, Lipcsében kihirdeti a kivételes állapotot. Véres utcai harcok Lipcsében. — Hét halott, száz sebesült — Lipcse, junius 6. '(Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délután négy órakor többezer munkanélküli az Augusíus- téren gyülekezett, honnan tüntető menetben a Grimmaisohe Strossen vonult végig. Öt reudőrhivatalnok felszólította a tömeget, hogy oszoljon szét, mire a hivatalnokokat szó nélkül leütötték. Egy meghalt, négy pedig súlyosan megsebesült. Öt órakor városszerte mindenütt tiltakozó népgyülések voltak, melyeknek résztvevői, mintegy húszezer ember a gyűlések után az Aiugustus- téren találkoztak. A tüntetők vezérei nyugalomra intették a tömeget, azonban a tüntetők egy csoportja, főleg fiatal emberek, a Grimm aische Strasseba igyekezett nyomulni, melyet a rendőrség elzárt A rendőrök eleinte gummibottal igyekezték föltartóztatni a tömeg rohamát amikor a tüntetők közül valaki a rendőrökre lőtt. A rendőrök erre az illetőt lé akarták tartóztatni, mire a tömeg kövekkel, késekkel, dorongokkal nekik támadt. A rendőrség erre riasztó sor- tüzet adott a levegőbe, majd mikor ez nem használt, a tömeg közé lőtt. A sortüznek húsz áldozata maradt vérében fetrergve a kövezeten, míg a tüntetők fejvesztetten menekültek. Ugyanekkor az Augustus-téren is fenyegetővé vált a helyzet, úgy hogy lovas- rendőrség volt kénytelen beleavatkozni és attakkal igyekezett a tömeget a mellékutcákba szorítani. A rohamnak negyven sebesült áldozata volt. Eddigi megállapítások szerint az áldozatok száma hét halott és több mint száz sebesült. A Leipziger Neueste Nachrichten szerint este tiz óráig a kórházakba harminchét súlyos sebesültet, köiztük tizenöt rendőrt szállítottak be. Tegnap délután egész Thüringiában munkanélküli tüntetések voltak, amelyek lefolyása az eddigi jelentések szerint a nagyobb városokban nyugodt volt. Az üzletek a tüntetések alatt mindenütt zárva voltak. Sztrájkmozgalmak Németországban Berlin, junius 7. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szociáldemokrata mezőgazdasági munkások mai boroszlói párt- napján általános sztrájkot akarnak prokla- málni arra az esetre, ha nem sikerül a pártokat közös tancskozásokra összehozni. A boroszlói kerület sok helységében be sem várták a pártnap eredményét, hanem falragaszokon közölték a munkássággal az általános sztrájk kimondását. Steinhaus vidékén két- háromszáz főből álló bandák terrorizálták a dolgozni akaró munkásokat, kiket dorongokkal formálisan kiverték munkahyelük- röl. népgyülésekeu ne beszéljenek. Ez azt jelentené, hogy a jövőben Kram árnak is hallgatnia kellene. Ha ez a hír igaznak bizonyul, úgy a petka megkímél bennünket attól, hogy Kramár kevés politikai bölcseségre valló kirohanásait minduntalan vissza kelljen utasítanunk. A Times egy cikkében, amely Svehla politikájával foglalkozik, abbeli reményének ad kifejezést, hoigy most, amidőn a miniszterelnök ismét elfoglalta a hivatalát, elhallgatnak azok a hirek, amelyek az öt nagy cseh párt koalíciójának a felbomlását jelentették. A Times jelenti azt is, hoigy Svehla egy vagy két német párttal ki akarja bővíteni a koalíciót, hogy ezzel kormányozhasson. Majd úgy véli. hogy a csehek éppen úgy gyűlölik a németeket, mint a franciák, de mivel földrajzilag Németország zsebében vannak, ezt kénytelenek külpolitikájuknál szem előtt tartani. BirkMll j ava slatai. Prága, junius 7. Több ízben megemlékeztünk már egy Birkhiiil nevű angol írónak „Seed of war“ (A háború vetése) című müvéről, amely Kö- zépeurópa rekonstrukciójának gondolatával' foglalkozik. BiríkíhiUl, akinek fejtegetései minden érdekességük mellett csak elméleti értékűek, több érdekes megoldási javaslatot vet föl, amelyek közül csak a következőket említjük meg példák gyanánt. Burgenlandbam — szerinte — uj népszavazást kell rendezni. Erdélyre nézve külön megoldást keltenie találni. A Kőrös völgyet vissza kellene csatolni Magyarországhoz, éppen úgy, mint a Bánátot és a Bácskát Dél- bananyávai Ausztria nem csatlakoznék Németországihoz, hanem Magyarországgal gazdasági megoldást keresne. Szíovensizkónaik és RnszimsZkónak külön-külön országgyűlése volna. Erdélynek autonómiát kellene biztosítani külön országgyűléssel Kolozsvárott és a vám és külügy közös volna Erdély és a Re- gáit között. Horvátországnak Zágrábban volna a száborj'a, amelybe esetleg a szlovének is küldenek képviselőiket. Birkbi'll ur szerint a mai helyzet kompromisszumok eredménye. A cseh-szlovák köztársaság azért kapott magyar területet egészen a Dunáig, mert sztratégliailag biztosítani akarták. A pánszlávizmus — Rádiós szerint is — csupán egy irodalmi és szpiri- tualisztikus eS'Zményt képvisel. Rádiós szerint Szerbiát és Romániát Középeurópa rekonstrukciójánál ki kell hagyni. Ezek a balkáni zónáihoz' tartoznak inkább, nem a közé peurópaihoz. A szerző tisztában van vele, hogy tervei szkeptikus fogadtatásban fogniuk részesülni. Birkhiiil szerint az első lépést a horvá- tok fogják megtenni „Középeurópa Egyesült Államai" felé. Az angol író igazságot és méltányos bánásmódot követel a magyar nemzeti kisebbségek részére is, valamint a kulturális egyensúly helyreállitását követeli. £llen«égef«l toetikvet öiifc me& magijai íetfzeiRetl A szovjetügynökök a kereskedelmet használják föl a bolsevista propagandára. Riga, junius 6. A íiimországi lapok nyilvánosságra hozzák azokat az uitasítálsokat, amelyekkel Szovjetorosz- ország kiüHföMi és moszkvai kor esketi elírni ifeé/p- vfoeiőit eMáttálk. Ezek az utasítások véletlen folytán kerültek a finn hatóságok kezébe és a „Ja- naukas Zinas" c.itmü rigai tett újság közlése szerint nagyjában igy szolimák: 1. A kereskedeltmai a kommunista agitáció szolgálatába kell ámítani. Asz illető (külföldi ália- mok immkássiáiga és katonasága körében elégedetten banguíaitot kell szítani. Sztrájkokat ke! előidézni és megszervezni. Á moszkvai 'kormány figyelmét fel ke® hívni azokra a’ vállalatokra, amelyekkel előnyös szerződéseket lehetne kötni A tárgyalások folyami ám a tanács-kormány ügynökeinek a vállalat személyzete körében agitálniuk és olyan híreket kell terjeszitcniök, hogy a vállalat vezetősége kormánya befolyása alatt tartózkodik a bolsevistákkal való kereskedelmi összeköttetésektől. Egyúttal hangsúlyozni ke®, hagy az ilyen eljárás arra készteti a tanáüsfcor- miányt, hoigy más, 'barátságosabb érzelmű államokhoz fordiuíj'Otn. Igyekezni kell a 'tiltakozó sztrájkok felidézésére. A sttrájlkotók támogatásával gazdasági nehézségeket kell okozná, amelyek felfordulásra vezethetnek. A kereskedelmi bizottságoknak nem szabad takarékoskodniok a pénzzel. A városok üzleti negyedeiben telepeiket kell létesíteni és ezeket a tehetőségig fényűzően berendezni. A bizottság tagjai a legdrágább szállókban lakjainak, rendezzenek fényes estebédeket és mindenáron igyekezzenek hatást kelteni a kapitalista körökben, ami által nagyban előmozdítanák a tanácskormányniak a nagyhatalmiak részéről való elismerésiét 2. Valamennyi célszerűnek látszó eszközt fel kell használni arra, hogy mindenütt kommunista pántok alakuljanak. ' 3. M-eg kell kiiisérelhi, hogy megvásárolják a sajtót. Ugyanezzel az eszközzel olyan lapokat kell megnyerni, amelyek a külföldön a kommunizmust szolgálnák. 4. A kereskedelmi ügynököknek mindenekelőtt arra kell törekedniük, hogy a) kommunizmust a haditengerészek és a katonák között terjesszék. Tengerész- -és katonatanácsokat kell alakítani. Lázitiámi kell a tisztek ellen. Ahol gyarmati csapatok vannak, ezekre különös figyelemmel ke! tenni. 5. Munkásvédő csapatokat kell alakítani, amelyeknek &’ proletariátus diktatúrájáért kell küzdeniük. Ezeknek a tanácsoknak éten részt ke® venniük a sztrájkok megszervezésében és a munkásmozgalm ak veze té® ében. 6. A munkásokat fegyverekkel ke® ellátni. 7. A leszerelt hadviseltek (között következetesen kormányellenes aigiitáofót kel! kifejteni. 8. A gazdasági vállalatok vezetése a munkások kezére való átjátsizásánfak eszméjét mindenütt terjeszteni kell. 9. A fenyegető háborús veszedelmekről szóló híreszteléseket állandóan terjeszteni kell. Az illető államok védőszerkezeteinek feloszlatását ugyancsak folyton kell szorgalmazni; terror al- káflmiaizása is ajánlatos. 10. A szovjet-szervezeteket semmi esetre sem szabad feloszlatni Titkos vezérkarokat ke® szervezni. Az utasításokat Bodharin N„ Baresin és Baw- low-'WestrrtarHi írták aKá. ♦ A Lidvé Noviny moszkvai jelentése szerint Ltmacsatsky, a szovjetkormány külügyi sajtópro- pagardájának főnöke úgy nyilatkozott, hogy a szovjet L-engyel-országfbam 21, a cseh-szlovák köztársaságban 16. Jugoszláviában 4 és Ausztriában 10 kommunista lapot pénzel. Jelentése után öt mffiió arany rubelt szavaztak meg a külügyi propaganda céljaira. Törok-Sengyel kereskedelmi egyezség Lausanne, junius 6. A török-lengyel külön tárgyalások eredménnyel folynak. A kereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalásokat befejeztek. Az egyezmény nem érinti a lausannei békeszerzödéstervezet gazdasági záradékait. A települési kérdés előmunkálatai szintén előrehaladott stádiumban vannak s remélni lehet, hogy a lengyel- török tárgyalásokat a latusannei konferenciával egyidejűleg befejezik. A torok-görög kisebbségi lakosság kicserélése. Lausanne, junius 7. A helyzet változatlan. Vemizelosz és Izmod pasa tanácskoztak a kisebbségi lakosság kölcsönös kicserélése és a görög rekvirálási nyugták beváltásáról. A miniszterelnök lapja Englis programjáról. A Venkov visszatér Englis Károly dr.- nak a Lisdove Novinyben közölt cikkére. Á Venkov teljesen aláiiirja Englis dr. megállapításait, csőik azt hibáztatja, hogy cikkéből hiányoznak azok a konkrét javaslatok, melyek utján sikerülne Cseh~Szlovákiánaik a gazdasági válságból kilábolni. A cikket a következő szavakkal fejezi be: „A gazdasági válság okait meg kell szüntetni, még pedig radikálisan. Elsősorban meg kell szüntetni a gazdasági termékek és az iparcikkek árai közötti aránytalanságot. Amíg ez meg nem történik, addig nem szűnik meg a mai gazdasági válság." Benes megint cikket irt. A Lidové No- viny mai számában közli Benes külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyet Benes a Oeskoslovensiky Zeleznienich Listy junius 10-én megjelenő száma részére adott. B'emes, mintán megállapította, hogy ha a reakció felütné a fejét, nem tarthatná magát sokáig, igy ír: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy téved mindenki, aki azt hiszi, hogy elérkezett a visszafelé haladás ideje, mert a háború alatt, de még inkább a háború után hatalmas teret nyertek a radikális és a szociális eszmék. A forradalmi idők még nem fejeződtek be, még komoly események várhatók Németországban és Lengyelországban, esetleg Olaszországban, Angliában, Kö- zépouTÓpáiban és másutt, ahol a politikai és a szociális forrongások uj kifejezést és uj alakot fognak keresni." & I lipcseiéi hihirtietih a Kivételes állapotot
