Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-08 / 127. (280.) szám

1 C/dl^ÁG%I Mffi JyM/ j/S9^ M$? J$W ■ -- -. . - Előfizetési áruk bel- és külföldön M/ifi^SSsS?fi V^/ v AT \A %>A KA A — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — II. évfolyam 127. (280.) szám Prága, péntek, 1923 junius 8, Előfizetési árak bel- és külföldön Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke negyedévre 76 Ke, egy hónapn 26 Ke. — Egyes szám ára 1‘20 Kő — Szerkesztőség: Prága II., StÖ pánská-ulice 40. I. Telefon: 303491 — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ulice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. s. o. s. (fi.) Prága, junius 7. Nem tudunk megrázóbb tragédiát elkép­zelni, mint amikor egy nemzet, egy évtized­del ezelőtt még erőteljes, hatalmas és nagy nemzet, sok millió ember szervezett egysége kétségbeesetten birkózik a habokkal, ame­lyek feje fölött összecsapni készülnek. Át­hatva az emberek egymásrautaltságának ér­zésétől, nézzük ezért az életnek a megsem­misülés ellen való ösztönös védekezését, amint itt, a mi közvetlen szomszédságunk­ban, a német birodalomban oly gigászi for­mák között elibénk tárul. Végtelenül sajnál­juk a német nemzetet nemcsak azért, mert egy öldöklő háború vérözönében mellettünk állott, de sajnáljuk főként, mert szivünk és lelkünk föllázad, ha arra gondol, hogy e nagyrahivatott nép a sorscsapások súlya alatt nem képes betölteni az emberiség tár­sadalmában neki kijelölt küldetést. Németországból hetek óta ismét szo­morú hírek érkeznek, sokkal szomorúbbak, mint bármikor az elmúlt kilenc esztendő fo­lyamán. Az állam gazdasági erejét jelképező pénz ma békebeli értékének alig egy tizen­hatezredrészét képviseli és zuhanásában mé­lyebbre került a lejtőn, akár a pénzek eddigi hamupipőkéi: az osztrák korona és a tengyel márka. A középosztály, miután keservesen összekuporgatott tőkécskéje teljesen elérték­telenedett, gazdaságilag megsemmisült Si­ralmas helyzete csak fokozódik azáltal, hogy a szellemi munka a gazdasági siilyedés kor­szakában, mint az anyagi termelésben köz­vetlenül részt nem vevő tényező, kellő érté­kelésnek nem örvend. A munkásság stan­dardja, noha egy államban, ahol gyár sora­kozik gyár mellé és bánya nyílik bánya mel­lett ennek az osztálynak fizikai életlehető­sége éppenséggel nem közömbös társadalmi tényező, a termelés pangása és a pénz föl­tartóztathatatlan devalvációja miatt ma-hol­nap alig fogja meghaladni a puszta kenyér színvonalát. A korgó gyomor és a legele­mibb szükségletek kielégítésének lehetetlen­sége ismét fölidézi Spartacus szellemét; nem­csak a ruhrvidéki bolsevista zavargások, de a lipcsei munkanélküliek tüntetései, az uj- kölni események és a sziléziai munkások nagy sztrájkja is, a bolsevizmus ördögét fes­tik a falra. Többször hallottuk azt a fatalisztikus fölfogást, hogy Németország nem kerülheti el a bolsevizmust. Ezt mondották akkor is, ami­kor a szovjet még hatalmának delelőjén ál­lott, ezt halljuk most is sokszoros összefüg­gésben a német—orosz diplomácia egyuton- haladásával. Tisztában vagyunk vele, hogy Németországban minden polgári, vagy akár mérsékelt szocialista kormány kénytelen volna még Oroszország aktiv segítségéről is lemondani, mert ez fölidézhetné a bolsevizá- lás veszélyét. Ámde kérdeznünk kell: van-e ebben a pillanatban a német birodalomban kormányhatalom, amely minden belső ve­széllyel dacolni tudna? Cuno kormánya be­teg volt már a születése órájában. A szaka­datlan koalíciós kormányzás miatt a belpoli­tikai helyzet javulása alig várható és ki merne a mostani rettenetes viszonyok kö­zött uj választásokra gondolni? A nagyné­metek duzzogva félrevonultak, a szocialisták kezdenek hátat fordítani a kormánynak és amikor a haza áldozatokat követelt, a nagy­ipar teljesíthetetlen föltételekbe burkolva, a földbirtok pedig föltétlenül megtagadta a kormány kéréseinek teljesítését. Németor­szágban valóban a legáldatlanabb belső vi­szonyok uralkodnak, amihez még hozzájárul, hogy nincsen ember, akire az egész nemzet nyugodt bizalommal tekintene föl és nin­csen irányzat, amely okos, ügyes és tapinta­tos politikai tervekkel tudna az összekuszált csomó kibogozásához vezetni. Spartacus is­mét alkalmasnak látja az időt arra, hogy be­zörgessen az ajtón, amely teljesen bezárult előtte Liebknecht és Luxemburg halála óta. Egy nagy nemzet, tíz esztendővel ez­előtt még a világ tanítómestere, hetven mil­lió ember társadalmi szervezete ma bor­zasztóbb időket él, mint amikor a háborús blokád megfojtotta a csecsemőit, elhervasz- totta az asszonyait és elerőtlenitette a fér­fiast. A mai helyzet borzasztóbb, mert akkor egy nagy cél biztatott a távolban, ma ellen­ben idegenekért kell rabszolgamunkát vé­geznie. Küzködés ez, amelyet nem támogat erkölcsi erő. A nagy összeomlásért ez a nép csak igen-igen kicsi mértékben felelős, az összeomlást azok a négyen idézték elő ott Versaillesben, mert minden, ami ma történik a német birodalomban, csak fizikai függvé­nye a versaillesi szerződésnek. Ennek szü­lötte a mai zavaros helyzet is, amelyből az uj német javaslat sem fog véglegesen ki­vezetni. Ezt a javaslatot, amely egy hosszú előkészítés munkájának gyümölcse, tegnap nyújtották át a szövetségeseknek, de teljes tartalmát csak napok múlva fogja megis­merni a világ. Akkor fog kitűnni, hogy a né­met kormány, miután határozott jóvátételt összeget nem nevezett meg, milyen összegű annuitást ajánl föl és ezeket milyen biztosítékokkal erősíti meg. E napokban fog eldőlni, hogy az antant hatalmai hozzájárul- nak-e ahhoz a természetesnek látszó gondo­lathoz, hogy gazdasági szakértők konferen­ciája állapítsa meg Németország teljesítő­képességét. A most elkövetkező napoktól függ, hogy a néger csapatok meddig marad­nak a Ruhr mellett s Badenben és hogy a garanciaszerződés, amelyhez Cuno elvben már hozzájárult, amikor kilencvenkilencesz- tendős treuga Deit ajánlott föl, meg fogjam kövesiteni Európa békétlen békéjét Mindezeknél a részleteknél azonban fon­tosabb az, hogy a világ lelkiismerete to­vábbra is el tudja-e viselni, hogy egy alko­tásra hivatott nép kényszerű tétlenségbe és azután teljes nyomorba siilyedjen, a világ bölcsesége pedig bele tud-e törődni abba, hogy Európa kellős közepén gennyes tályog fakadjon a gazdasági organizmus testében, amely megfertőzheti a szomszédokat és be- lecithatja a betegséget Európa valamennyi népébe. A franciák tegnap már megmutatták, hogy egyre tartó győzelmi mámorukban nem feszélyezik őket az erkölcsi skrupulusok és a higgadt ész törvényei. A belgák most is egy utón járnak a franciákkal. Egyedül Ang­lia és Olaszország hozhatja meg a fordulatot. Ez a két ország a magyar kölcsön ügyében is hallgatott az emberséges mérséklet sza­vára. Különösen a szigetországnak teszi le­hetővé hatalmi súlya, hogy érvényt szerez­zen a humanitás elveinek és a józan ész pa­rancsainak, amelyeknek dicsőséges történel­mének legnagyobb sikereit köszönheti. Ang­lia talán meghallgatja egyszer a jajkiáltást, „mely a habokkal birkózó népek ajkáról hangzik feléje: savé our souls — mentsétek meg a leikeiket. erőszakkal fenyegetőznének, akkor az egész német népet fel keli szólítani minden erejé­nek latba vetésére. Anglia fáradozásai nem kilátástalanok PárJs, jumiLus 7. (Párisi tudósítónk táviirátla.) A Journal de$ Debats szerint London nagy erő­feszítéseket tett, hogy Belgiumot rábírja arra* Poinearóra nyomást gyakorolom közös tárgyalá­sok megtartásának az érdekében, A lap azt írja, hogy Franciaország hajlandó a légiközefeibhi al­kalommal ismét felvenni a tárgyalások fonalát az ■angol külügyi hirva/talLai és ez az alkalom mostam elérkezett a niémet jegyzék átnyui'tásáyal. Bár ez a jegyzék niem lesz alkalmas a tárgyalások alapjául, Páris és Brüsszel él vannak határozva, hOígy Londonnal a Némietországnak adandó uj válasz elküldéséről tanácskozzanak. Az egész francia sajtó egyöntetűen hangsúlyozza, hogy az: Angliával való megegyezés csak akikor lehetséges ha Anglia magáévá teszi Franciaországnak és Belgiumnak azt a követelését, hogy a németek a passzív ollentállást hagyják abba, valamint, hogy a Ruibrvidék csak a német fizetések teljesi- téséwefc arányálban ünitessélk ki. Baldwin nem enged vitát a kormány külpolitikájáról London, junius 7. Baldwin az alsóház mai ülé­sén egy kérdésre kijelentette, hogy a kormány külpolitikájáról a vitát jelenleg ne<m tartja oppor- tunusnak. A német nagykereskedők is garanciákat vállalnak IPreBss«i<ö€®s,S2E<ÉBSi Hel^Issim wiss;g«awi«B$Ito!üieBBc m JNmwcssIcsécM. A passziv ellenállás beszüntetése előtt nem tárgyalnak Németországgal. Páris, junius 7. (Saját tudósStónk távirata.) A Matin jelentése szerint Jaspar belga külügy­miniszter tegnap este a brüsszeli konferencia vége felé táviratot kapott Berlinből, melyben Belgium ottani követe közölte az uj német javas­latok elküldését és a javaslatok alapél veit. Jaspar a távirat tartalmát azonnal közölte Poáncaréval, ki kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy a német javaslatok Franciaország leglényegesebb követe­lésére, azaz a ruhrvidéki passziv ellenállás meg­szüntetésére nem térnek ki, a javaslatokat nem tehetik vizsgálat tárgyává. Rövid megbeszélés után a belgák elfogadták a francia álláspontot. Poin- caré kijelentette, hogy Németországgal közölni lehet, hogy ha a passziv ellenállást folytatja, egy­általában nem bocsátkoznak vele tárgyalásokba. Degoutteot és Tirardoí felszólították, hogy dol­gozzanak ki pontos jelentést arról, hogy miben áll a passziv ellenállás beszüntetése. Németorszá­got ilyképpen pontosan tájékoztatni fogják azok­ról a rendszabályokról, melyeket el kell rendelnie a passziv ellenállás megszüntetésére. Poincarénak az a nézete, hogy Franciaország és Begium állás­pontja annyira világos, hogy semmi szükség sin­csen újabb összejövetelre, hogy azon a német jegyzék visszautasításáról tanácskozzanak, A német jegyzék elutasítása tehát véglegesnek te­kinthető. A belgák közös válasz jegyzéket követelnek Brüsszel, junius 7. Poincané é$ a francia de­legáció Brüsszelibe való érkezésük után azonnal bizalmas tanácskozásokat kezdtek Theuníi’S mi­niszterei nőkkel és Jaspar . küilügymiinlszitenrel a külügymirüszberium épületéiben. A kiétsö délutáni óráikban a tanácskozásokba bevonták az összes szakértőkért is. A miegbeszéélsek este értek véget, róluk a’ következő hivatalos kommünikét adták ki: A belga és francia kormány ma folytatták a Ruhrakció névén felvetett kérdések tárgyalását. Eddigi döntéseiket teljes miérifcélkben fon tartják, különösem azt, hogy a Ruhirvidéket mindaddig ki nem ürítik, műig Németország az egész jóvátételt meg nem fizette, továbbá a német kormány egyetlen jegyzékét sem vizsgálják meg addig, míg a Ruifor vidéken a passzív ellenállás tart A két kormány megbeszélte azoknak az intézkedések­nek a programját, melyeket a, nyomás erősítése céljából életbe léptetnek, hogy Németországot a ■fizetések mielőbbi teliesfiitéséipe kényszerítsék. Páris, junius 7. PolfflkaS körökben úgy tud­ják, hogy a belgák nagy erőfeszítéseket tettek Brüsszelben, hogy keresztül vigyék azt, hogy az antantkormányok közös válaszjegyzéfket küldje­nek Németországinak. Anglia engedje el követeléseit a szövetségeseinek Az angol nagyiparosok jóváíéíeli tervezete. London, junius 7, (Saját tudósítónk táv­irata.) Az alsóház ipari csoportja emlékiratot nyújtott át Baldwinnak, melyben javaslato­kat tesz a jóvátételi probléma megoldására. A javaslat leglényegesebb pontjai a követ­kezők: Németország tartozna százmillió font sterling összeget azonnal előteremteni, mely összeget Franciaország, Belgium és Olaszor­szág között a jóvátételi fizetésekre a conto felosztanának. A jóvátétel egész összegét il­letőleg egy minimumot és egy maximumot állapítanának meg. A minimum egy és fél mil­liárd font sterüng, a maximum pedig három milliárd font sterüng volna, melyből a már le­fizetett összegeket levonnák. A német ipar és kereskedelem fejlődését nemzetközi bizottság őrizné ellen, mely bizottságban amerikaiak és németek is helyet kapnának, A bizottság ese­tenként javaslatokat tenne a kormányoknak. A bizottságnak joga volna, hogy a német kor­mánynak utasításokat adjon. Angliának le kell mondania a szöveségesekkel szemben fönnálló követeléseiről, azonban Németor­szágtól 35 millió font sterlinget kapna. A német hazai szervesetek oppoziciója a javaslatok ellen Berlin, junius 7. (Berlini szerkesztősé­giünk telei oi íjé tente se.) Az egyesült hazai szervezetek a 'birodalom valamennyi részé­iből érkezett delegátusok részvételével ma konferenciát tartottak, melyen kimondották, hogy a hazai szervezetek a legerélyesebb oppozició álláspontjára helyezkednek az uj német javaslatokká1!1 szemben. Geiissíer, a hazai szervezetek vezére, volt néppárti kép­viselő, azt követelte, hogy, ha az antant- hatalmak az itsj német javaslatok dacára Berlin, junius 6. Becker dr. birodalmi keres­kedelmi miniszter fogadta a német nagykereske­dők központi szövetségiének dnökiségét. A szö­vetség meghatóílntazottaii kijelentették, hogy a szövetség kész a jóvátételi terhek egy részét mágiára vállalni. Németország’ leszállítja a dologi jóvátételt Jugoszláviának Belgrád, junius 6. Az előzetes bevezető meg­beszélések után az igazságügymliniisztériurn ma érdemleges tárgyalásokat kezdett Kunze birodal­mi német delegátussal, ki kormánya, nevében ar­ról tárgyal Jwgaszlárviávaíl, hogy Németország a Jugoszláv!árnak jóvátétel fejében szálltandó mar- haikonitiinigens helyett ‘dologi jóvátételként vas­árut szállíthasson. A megszállás hírei Berlin, junius 6. Duísburgból ismét kiutasítot­tak százhutvanifoat vasutast. Sodimgtenlben megszál­lották a Bensol-gyánat a franciák. Dorimundban megszállották a postaigazgatóság épületét. Cos­ta-ep polgármestert és Hoffheinz polgármesteri ül­nököt kiutasították. CtelsenkiTclhieuben megszállot­ták a „Plútó“ bányát. — A Hiatvais-ügynökiség je­leníti, hogy a franciák által megszállott neuwltedS, engersi és truuhllhefení Krupp-miiveket mindaddig ki niem adják a franciák a kezűikből, míg az essen! Kruipp-müvek a rájuk kirótt húsz millió márka adót meg nem ffizetik. Anglia a hadiadósságok csökkentéséért Páris, junius 7. Az Echo de Paris londoni je­lentése szerint az angol kormány jelentéseket fog tenni Washingtonban, hogy az amerikai kormány csökkentse az antant hatalmakkal szemben fönn­álló hadiköveteléseit. Agyonlőttek egy német gyereket Düsseldorf, junius 7. Egy francia őr­szem, 'kitől egy ötesztendŐís gyerek 'kenye­ret kért, a gyermeket agyonlőtte. 100 cseh-szL Koronáért fizettek ma, junius 7-én: Zürichben 16.59 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 236500.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom