Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-08 / 127. (280.) szám
1 C/dl^ÁG%I Mffi JyM/ j/S9^ M$? J$W ■ -- -. . - Előfizetési áruk bel- és külföldön M/ifi^SSsS?fi V^/ v AT \A %>A KA A — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — II. évfolyam 127. (280.) szám Prága, péntek, 1923 junius 8, Előfizetési árak bel- és külföldön Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke negyedévre 76 Ke, egy hónapn 26 Ke. — Egyes szám ára 1‘20 Kő — Szerkesztőség: Prága II., StÖ pánská-ulice 40. I. Telefon: 303491 — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ulice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. s. o. s. (fi.) Prága, junius 7. Nem tudunk megrázóbb tragédiát elképzelni, mint amikor egy nemzet, egy évtizeddel ezelőtt még erőteljes, hatalmas és nagy nemzet, sok millió ember szervezett egysége kétségbeesetten birkózik a habokkal, amelyek feje fölött összecsapni készülnek. Áthatva az emberek egymásrautaltságának érzésétől, nézzük ezért az életnek a megsemmisülés ellen való ösztönös védekezését, amint itt, a mi közvetlen szomszédságunkban, a német birodalomban oly gigászi formák között elibénk tárul. Végtelenül sajnáljuk a német nemzetet nemcsak azért, mert egy öldöklő háború vérözönében mellettünk állott, de sajnáljuk főként, mert szivünk és lelkünk föllázad, ha arra gondol, hogy e nagyrahivatott nép a sorscsapások súlya alatt nem képes betölteni az emberiség társadalmában neki kijelölt küldetést. Németországból hetek óta ismét szomorú hírek érkeznek, sokkal szomorúbbak, mint bármikor az elmúlt kilenc esztendő folyamán. Az állam gazdasági erejét jelképező pénz ma békebeli értékének alig egy tizenhatezredrészét képviseli és zuhanásában mélyebbre került a lejtőn, akár a pénzek eddigi hamupipőkéi: az osztrák korona és a tengyel márka. A középosztály, miután keservesen összekuporgatott tőkécskéje teljesen elértéktelenedett, gazdaságilag megsemmisült Siralmas helyzete csak fokozódik azáltal, hogy a szellemi munka a gazdasági siilyedés korszakában, mint az anyagi termelésben közvetlenül részt nem vevő tényező, kellő értékelésnek nem örvend. A munkásság standardja, noha egy államban, ahol gyár sorakozik gyár mellé és bánya nyílik bánya mellett ennek az osztálynak fizikai életlehetősége éppenséggel nem közömbös társadalmi tényező, a termelés pangása és a pénz föltartóztathatatlan devalvációja miatt ma-holnap alig fogja meghaladni a puszta kenyér színvonalát. A korgó gyomor és a legelemibb szükségletek kielégítésének lehetetlensége ismét fölidézi Spartacus szellemét; nemcsak a ruhrvidéki bolsevista zavargások, de a lipcsei munkanélküliek tüntetései, az uj- kölni események és a sziléziai munkások nagy sztrájkja is, a bolsevizmus ördögét festik a falra. Többször hallottuk azt a fatalisztikus fölfogást, hogy Németország nem kerülheti el a bolsevizmust. Ezt mondották akkor is, amikor a szovjet még hatalmának delelőjén állott, ezt halljuk most is sokszoros összefüggésben a német—orosz diplomácia egyuton- haladásával. Tisztában vagyunk vele, hogy Németországban minden polgári, vagy akár mérsékelt szocialista kormány kénytelen volna még Oroszország aktiv segítségéről is lemondani, mert ez fölidézhetné a bolsevizá- lás veszélyét. Ámde kérdeznünk kell: van-e ebben a pillanatban a német birodalomban kormányhatalom, amely minden belső veszéllyel dacolni tudna? Cuno kormánya beteg volt már a születése órájában. A szakadatlan koalíciós kormányzás miatt a belpolitikai helyzet javulása alig várható és ki merne a mostani rettenetes viszonyok között uj választásokra gondolni? A nagynémetek duzzogva félrevonultak, a szocialisták kezdenek hátat fordítani a kormánynak és amikor a haza áldozatokat követelt, a nagyipar teljesíthetetlen föltételekbe burkolva, a földbirtok pedig föltétlenül megtagadta a kormány kéréseinek teljesítését. Németországban valóban a legáldatlanabb belső viszonyok uralkodnak, amihez még hozzájárul, hogy nincsen ember, akire az egész nemzet nyugodt bizalommal tekintene föl és nincsen irányzat, amely okos, ügyes és tapintatos politikai tervekkel tudna az összekuszált csomó kibogozásához vezetni. Spartacus ismét alkalmasnak látja az időt arra, hogy bezörgessen az ajtón, amely teljesen bezárult előtte Liebknecht és Luxemburg halála óta. Egy nagy nemzet, tíz esztendővel ezelőtt még a világ tanítómestere, hetven millió ember társadalmi szervezete ma borzasztóbb időket él, mint amikor a háborús blokád megfojtotta a csecsemőit, elhervasz- totta az asszonyait és elerőtlenitette a férfiast. A mai helyzet borzasztóbb, mert akkor egy nagy cél biztatott a távolban, ma ellenben idegenekért kell rabszolgamunkát végeznie. Küzködés ez, amelyet nem támogat erkölcsi erő. A nagy összeomlásért ez a nép csak igen-igen kicsi mértékben felelős, az összeomlást azok a négyen idézték elő ott Versaillesben, mert minden, ami ma történik a német birodalomban, csak fizikai függvénye a versaillesi szerződésnek. Ennek szülötte a mai zavaros helyzet is, amelyből az uj német javaslat sem fog véglegesen kivezetni. Ezt a javaslatot, amely egy hosszú előkészítés munkájának gyümölcse, tegnap nyújtották át a szövetségeseknek, de teljes tartalmát csak napok múlva fogja megismerni a világ. Akkor fog kitűnni, hogy a német kormány, miután határozott jóvátételt összeget nem nevezett meg, milyen összegű annuitást ajánl föl és ezeket milyen biztosítékokkal erősíti meg. E napokban fog eldőlni, hogy az antant hatalmai hozzájárul- nak-e ahhoz a természetesnek látszó gondolathoz, hogy gazdasági szakértők konferenciája állapítsa meg Németország teljesítőképességét. A most elkövetkező napoktól függ, hogy a néger csapatok meddig maradnak a Ruhr mellett s Badenben és hogy a garanciaszerződés, amelyhez Cuno elvben már hozzájárult, amikor kilencvenkilencesz- tendős treuga Deit ajánlott föl, meg fogjam kövesiteni Európa békétlen békéjét Mindezeknél a részleteknél azonban fontosabb az, hogy a világ lelkiismerete továbbra is el tudja-e viselni, hogy egy alkotásra hivatott nép kényszerű tétlenségbe és azután teljes nyomorba siilyedjen, a világ bölcsesége pedig bele tud-e törődni abba, hogy Európa kellős közepén gennyes tályog fakadjon a gazdasági organizmus testében, amely megfertőzheti a szomszédokat és be- lecithatja a betegséget Európa valamennyi népébe. A franciák tegnap már megmutatták, hogy egyre tartó győzelmi mámorukban nem feszélyezik őket az erkölcsi skrupulusok és a higgadt ész törvényei. A belgák most is egy utón járnak a franciákkal. Egyedül Anglia és Olaszország hozhatja meg a fordulatot. Ez a két ország a magyar kölcsön ügyében is hallgatott az emberséges mérséklet szavára. Különösen a szigetországnak teszi lehetővé hatalmi súlya, hogy érvényt szerezzen a humanitás elveinek és a józan ész parancsainak, amelyeknek dicsőséges történelmének legnagyobb sikereit köszönheti. Anglia talán meghallgatja egyszer a jajkiáltást, „mely a habokkal birkózó népek ajkáról hangzik feléje: savé our souls — mentsétek meg a leikeiket. erőszakkal fenyegetőznének, akkor az egész német népet fel keli szólítani minden erejének latba vetésére. Anglia fáradozásai nem kilátástalanok PárJs, jumiLus 7. (Párisi tudósítónk táviirátla.) A Journal de$ Debats szerint London nagy erőfeszítéseket tett, hogy Belgiumot rábírja arra* Poinearóra nyomást gyakorolom közös tárgyalások megtartásának az érdekében, A lap azt írja, hogy Franciaország hajlandó a légiközefeibhi alkalommal ismét felvenni a tárgyalások fonalát az ■angol külügyi hirva/talLai és ez az alkalom mostam elérkezett a niémet jegyzék átnyui'tásáyal. Bár ez a jegyzék niem lesz alkalmas a tárgyalások alapjául, Páris és Brüsszel él vannak határozva, hOígy Londonnal a Némietországnak adandó uj válasz elküldéséről tanácskozzanak. Az egész francia sajtó egyöntetűen hangsúlyozza, hogy az: Angliával való megegyezés csak akikor lehetséges ha Anglia magáévá teszi Franciaországnak és Belgiumnak azt a követelését, hogy a németek a passzív ollentállást hagyják abba, valamint, hogy a Ruibrvidék csak a német fizetések teljesi- téséwefc arányálban ünitessélk ki. Baldwin nem enged vitát a kormány külpolitikájáról London, junius 7. Baldwin az alsóház mai ülésén egy kérdésre kijelentette, hogy a kormány külpolitikájáról a vitát jelenleg ne<m tartja oppor- tunusnak. A német nagykereskedők is garanciákat vállalnak IPreBss«i<ö€®s,S2E<ÉBSi Hel^Issim wiss;g«awi«B$Ito!üieBBc m JNmwcssIcsécM. A passziv ellenállás beszüntetése előtt nem tárgyalnak Németországgal. Páris, junius 7. (Saját tudósStónk távirata.) A Matin jelentése szerint Jaspar belga külügyminiszter tegnap este a brüsszeli konferencia vége felé táviratot kapott Berlinből, melyben Belgium ottani követe közölte az uj német javaslatok elküldését és a javaslatok alapél veit. Jaspar a távirat tartalmát azonnal közölte Poáncaréval, ki kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy a német javaslatok Franciaország leglényegesebb követelésére, azaz a ruhrvidéki passziv ellenállás megszüntetésére nem térnek ki, a javaslatokat nem tehetik vizsgálat tárgyává. Rövid megbeszélés után a belgák elfogadták a francia álláspontot. Poin- caré kijelentette, hogy Németországgal közölni lehet, hogy ha a passziv ellenállást folytatja, egyáltalában nem bocsátkoznak vele tárgyalásokba. Degoutteot és Tirardoí felszólították, hogy dolgozzanak ki pontos jelentést arról, hogy miben áll a passziv ellenállás beszüntetése. Németországot ilyképpen pontosan tájékoztatni fogják azokról a rendszabályokról, melyeket el kell rendelnie a passziv ellenállás megszüntetésére. Poincarénak az a nézete, hogy Franciaország és Begium álláspontja annyira világos, hogy semmi szükség sincsen újabb összejövetelre, hogy azon a német jegyzék visszautasításáról tanácskozzanak, A német jegyzék elutasítása tehát véglegesnek tekinthető. A belgák közös válasz jegyzéket követelnek Brüsszel, junius 7. Poincané é$ a francia delegáció Brüsszelibe való érkezésük után azonnal bizalmas tanácskozásokat kezdtek Theuníi’S miniszterei nőkkel és Jaspar . küilügymiinlszitenrel a külügymirüszberium épületéiben. A kiétsö délutáni óráikban a tanácskozásokba bevonták az összes szakértőkért is. A miegbeszéélsek este értek véget, róluk a’ következő hivatalos kommünikét adták ki: A belga és francia kormány ma folytatták a Ruhrakció névén felvetett kérdések tárgyalását. Eddigi döntéseiket teljes miérifcélkben fon tartják, különösem azt, hogy a Ruhirvidéket mindaddig ki nem ürítik, műig Németország az egész jóvátételt meg nem fizette, továbbá a német kormány egyetlen jegyzékét sem vizsgálják meg addig, míg a Ruifor vidéken a passzív ellenállás tart A két kormány megbeszélte azoknak az intézkedéseknek a programját, melyeket a, nyomás erősítése céljából életbe léptetnek, hogy Németországot a ■fizetések mielőbbi teliesfiitéséipe kényszerítsék. Páris, junius 7. PolfflkaS körökben úgy tudják, hogy a belgák nagy erőfeszítéseket tettek Brüsszelben, hogy keresztül vigyék azt, hogy az antantkormányok közös válaszjegyzéfket küldjenek Németországinak. Anglia engedje el követeléseit a szövetségeseinek Az angol nagyiparosok jóváíéíeli tervezete. London, junius 7, (Saját tudósítónk távirata.) Az alsóház ipari csoportja emlékiratot nyújtott át Baldwinnak, melyben javaslatokat tesz a jóvátételi probléma megoldására. A javaslat leglényegesebb pontjai a következők: Németország tartozna százmillió font sterling összeget azonnal előteremteni, mely összeget Franciaország, Belgium és Olaszország között a jóvátételi fizetésekre a conto felosztanának. A jóvátétel egész összegét illetőleg egy minimumot és egy maximumot állapítanának meg. A minimum egy és fél milliárd font sterüng, a maximum pedig három milliárd font sterüng volna, melyből a már lefizetett összegeket levonnák. A német ipar és kereskedelem fejlődését nemzetközi bizottság őrizné ellen, mely bizottságban amerikaiak és németek is helyet kapnának, A bizottság esetenként javaslatokat tenne a kormányoknak. A bizottságnak joga volna, hogy a német kormánynak utasításokat adjon. Angliának le kell mondania a szöveségesekkel szemben fönnálló követeléseiről, azonban Németországtól 35 millió font sterlinget kapna. A német hazai szervesetek oppoziciója a javaslatok ellen Berlin, junius 7. (Berlini szerkesztőségiünk telei oi íjé tente se.) Az egyesült hazai szervezetek a 'birodalom valamennyi részéiből érkezett delegátusok részvételével ma konferenciát tartottak, melyen kimondották, hogy a hazai szervezetek a legerélyesebb oppozició álláspontjára helyezkednek az uj német javaslatokká1!1 szemben. Geiissíer, a hazai szervezetek vezére, volt néppárti képviselő, azt követelte, hogy, ha az antant- hatalmak az itsj német javaslatok dacára Berlin, junius 6. Becker dr. birodalmi kereskedelmi miniszter fogadta a német nagykereskedők központi szövetségiének dnökiségét. A szövetség meghatóílntazottaii kijelentették, hogy a szövetség kész a jóvátételi terhek egy részét mágiára vállalni. Németország’ leszállítja a dologi jóvátételt Jugoszláviának Belgrád, junius 6. Az előzetes bevezető megbeszélések után az igazságügymliniisztériurn ma érdemleges tárgyalásokat kezdett Kunze birodalmi német delegátussal, ki kormánya, nevében arról tárgyal Jwgaszlárviávaíl, hogy Németország a Jugoszláv!árnak jóvátétel fejében szálltandó mar- haikonitiinigens helyett ‘dologi jóvátételként vasárut szállíthasson. A megszállás hírei Berlin, junius 6. Duísburgból ismét kiutasítottak százhutvanifoat vasutast. Sodimgtenlben megszállották a Bensol-gyánat a franciák. Dorimundban megszállották a postaigazgatóság épületét. Costa-ep polgármestert és Hoffheinz polgármesteri ülnököt kiutasították. CtelsenkiTclhieuben megszállották a „Plútó“ bányát. — A Hiatvais-ügynökiség jeleníti, hogy a franciák által megszállott neuwltedS, engersi és truuhllhefení Krupp-miiveket mindaddig ki niem adják a franciák a kezűikből, míg az essen! Kruipp-müvek a rájuk kirótt húsz millió márka adót meg nem ffizetik. Anglia a hadiadósságok csökkentéséért Páris, junius 7. Az Echo de Paris londoni jelentése szerint az angol kormány jelentéseket fog tenni Washingtonban, hogy az amerikai kormány csökkentse az antant hatalmakkal szemben fönnálló hadiköveteléseit. Agyonlőttek egy német gyereket Düsseldorf, junius 7. Egy francia őrszem, 'kitől egy ötesztendŐís gyerek 'kenyeret kért, a gyermeket agyonlőtte. 100 cseh-szL Koronáért fizettek ma, junius 7-én: Zürichben 16.59 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 236500.— német márkát
