Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-29 / 145. (298.) szám
3 fegyverzés csak ezután megoldandó, teljesen újból kezdendő feladat volna. A népszövetség szem elöl téveszti, hogy a legyőzött államok teljesen le vannak fegyverezve. Ha valaki azt mondaná, hogy a szerződések nem kötelezhetik az államokat olyan rendszabályokra, ámenek létükben veszélyeztetnék őket, azt lehet kérdezni, hogy akkor hát miért alkalmazzák ezeket a rendszabályokat a legyőzőitek ellen? Ezeket eltiltották nemcsak a véderőtől, de kimondották azt is, hogy haderejüket csak a belső rend biztosítására és a hafárrendészet céljaira használhatják, tehát nem is szabad védekezniük egy esetleges megtámadtatás ellen. Annak, hogy a lefegyverzés megfeneklett, okai nemcsak a körülményekben, a paktumban és a szövetségben és a békeszerződésekben keresendők, hanem a jó szándék teljes hiányában is. A háborús mentalitás az, amely a maga érdekében mások megrontását valósította meg és amely most is ezen az utón akar tovább haladni, Ennek a fölfogásnak következménye, hogy a béke teljes biztonsága csakis a legyőzőitek megsemmisítésével volna elérhető, vagy legalább Is azok teljes aSávetésével a győztesek akaratának. És mit érnének azzal? Az a nyolcvan-kilencvenmiilió ember el nem tűnik; ha pedig szétosztják őket, a győztes államok között nagyon megszaporodik a húszmillióra tehető nemzeti kisebbségek száma és növelné mindazokat a belső bajokat, amelyek a nemzeti ellentéteket eredményezik és végül megint fegyverkezéshez vezetnek és növelné a háborútól való jogos feleimet. Ezért mindenáron utat kell találni, amely a békéhez vezet, végre-vaíahára be kell fejezni a háborút, mert ami ma folyik, az a háború leggyülöletesebb fajtája: a felfegyverkezett népek háborúja azok ellen, alkiket lefegyvereztek. Végre kell hajtani az általános lefegyverzést. Mi legyőzőitek — feijezte be beszédét — jogosítva vagyunk felhívni a győzteseket: mi végrehajtottuk a lefegyverzést, kövessétek példánkat. A teljes ülés a késő esti órákig foglalkozott a belső ügyek intézésével. Az ülés végén köszönetét nyilvánítottak Adelwaerd báró elnöknek azért a fáradhatatlan, szeretetreméltó és diplomatikus magatartásáért, amellyel a tárgyalásokat vezette. Kirándulás Budapestre A kongresszuson megjelent delegátusok ma a Wacliauba rándultak ki. Egy részük a Máv. meghívására szombaton Budapestre utazik, ahol meg fogják tekinteni a város látványosságait. A Budapestre érkező delegátusokat hétfőn fogadják hivatalosan. TSseunis megegvezik a pártvezérekkel Brüsszel, junius 27. Theunis tegnap D.evez, Vandever, Franz és Nolf pártvezérekkel tárgyalt. ■Meg van a kilátás arra, hogy a politikai pártok Tiheunis javaslatait elfogadják. A parlament ma ülést tart. Péntek, jurtlus 29. A halotti ruhái... Neki ne adjanak semmit ezek a fiatalok. Neki nem kell. Ö odaadott mindent. Felnevelte őket, dolgozott és sirt, ott is, ahol senki sem látta. Neki ne adjanak se a gyerekei, se az -unokái. Mért is adnának? Eleget adott ő, igen. Adott jó szót, munkát, egészséget, boldogságot. Mindent odaadott; amit nem adott szépen, elverték tőle kéretlen. Mi maradt neki? Az övé —• a motyó! Őrzik a hasábok, őrzi a hordó. Tapogatta a gyolcsot, lassan kihűlt benn égető nyugtalansága. A hold árnyékok között bujdosott. A görnyedt kicsi alak beleolvadt az éj sötétjébe. Csak a kezében világított a fehér gyolcs. Maga elé tartotta — kiterítve. Elgondolta, milyen lesz, amikor fölveszi a fehér szoknyát, a fodros-ujju réküt, a kötényt, valamennyi fehérséget. A fehér függönyt, a széles csipkés szemfedőt körül, ö maga is fehér nyugalomban. Az arca sima és derűs, a szeme édes által óriásban. És a két keze, amelyik örökké és örökké mozgott és mindig másoknak szőtt-font, mint a motolla és közben egyre rövidebb lett a szál, ezek a kezek pihennek majd a gyolcs felett. A hold feljebb vonult és teljes sugárzással világított rája. összerezzent, hirtelen kötötte össze a csomót. és lassan, lecsüggesztett fejjel, kotrót görnyedve vitte-vitte a motyóját... Róma, junius 28. (Római tudósítónk távirata.) A pápa nyílt levelet intézett Gasparri bíboros államtitkárhoz. A levélben a pápa fölszólítja a világ népeit, hogy a jóvátétel és a Ruhr-megszállás kérdését tegyék újból beható vizsgálat tárgyává, hogy sikerüljön e problémáknak igazságos és kielégítő megoldását megtalálni. A pápa a legutolsó német jegyzék javaslatainak jóakaratu megvizsgálását követeli. A verviersi német foglyok sorsa Berlin, junius 28. A Vossische Zeitung essem jelentése szerint a belga megszálló- hatóságok már enyhébben bánnak a verviersi börtönben sínylődő tizenkilenc német fogollyal. Az intervenció visszhangja a francia sajtóban Páris, junius 2S. (Párisi tudósítónk távirata.) A pápának Gasparri bíboros államtitkárhoz intézett levele a párisi sajtóra rendkívül kellemetlen benyomást tett. A Le Journal hangsúlyozza, hogy a pápa a német álláspontot teszi magáévá. A katolikus Echo de Paris rámutat arra, hogy Poin- cavé tulajdonképpen mindig ugyanazt mondta, amit a pápa most kivan. Franciaország a Ruhr- videken nem katonai demonstrációt rendez, hanem csak jogos követeléseit igyekszik behajtani. A Petit Journal szerint a pápa levelének nagy hatása lesz. A pápa elsőizbeu interveniál a Ruhr- konflikitusban. Indítványának teljesítése a versail- iesi békeszerződés revíziójához vezetne, amit Franciaország nem tűrhet. Cunó tanácskozásai a nihrvidéki képviselőkkel Berlin, junius 28. A Tag jelentése szerint Cuno birodalmi kancellár Elberfeldbe utazott, ahol tanácskozni fog a politikai és gazdasági kérdésekről a Rührvidék képviselőivel. A kancellár Elberfeldből előreláthatóan Hamburgba fog utazni, utazása alatt nagyjelentőségű politikai beszedet fog tartani. Poincaré nagyon optimista Páris junius 28. (Párisi tudósítónk távirata..) A francia szenátus külügyi bizottságának elnöke a szenátusban nyilatkozott Poin- caréval tartott eszmecseréiéről. Eszerint rendkívül optímisztikusan ítéli meg a helyzetet s azt tartja, hogy a Rulirvidékeu a helyzet napról-napra javul Franciaország számára. Százkilencven milliárd márkát harácsoltak a franciák Berlin, junius 21. A német hivatalos kimutatás szerint a franciák a Ruhrvidéken összesen 190 milliárd márka készpénzt „foglaltak ie“. Interpellálnak az angol légiflotta ügyében London, junius 28. (Londoni tudósítónk távirata.) A munkáspárt számos képviselője interpellációt intézett az alsóház tegnapi ülésén a kokmányhoz a légiflotta megkétszerezésének tervét illetőleg. Az interpelláció közben rendkívül izgalmas jelenetek játszódtak le. A képviselők közül többen gyilkosoknak nevezték a kormány tagjait, mire az elnök megvonta tőlük a szót. A képviselők egyike azt kérdezte, hogy a kormánynak nincsen-e szándéka világkonferenciát hívni össze a légi fegyveykezés korlátozása céljából. A hadügyminiszter válaszában kijelentette, hogy ez a kérdés a népszövetség hatáskörébe tartozik. A vihar Skócia költségvetésének tárgyalásakor sem ült el. A munkáspárt négy képviselőjét kizárták az ülésteremből.. Az angol munkásság a légiflotfaépités ellen Berlin, junius 28. A Vossische Zeitung jelentése szerint a munkáspárt tegnapi kongresszusán Landsbury képviselő javaslatot terjesztett a kongresszus elé, melyben energikusan állást foglal az uj angol katonai légi flották építésének terve ellen. A javaslat kijelenti, hogy a munkáspárt az angol kormány uj fegyverkezési szándékainak a legenergi- kusabban ellent fog állni, ha csak a kormány nyilatkozatot nem tesz, hogy a nemzetközi konferencián javasolni fogja az általános légi leszerelést. Elfogott vmsatrablók Düsseldorf, junius 28. (Havas.) Oppeinheim- iben letartóztattak két német szerelőt, kiknél négyszázmillió márka készpénzt találtak. A hatóságoknak az a gyanújuk, hogy a letartóztatottak voltak az elkövetői a mainzi vonat ellen junius 26-án elkövetett merényletnek. 4^44+4+44^+e********** Pasics merénylőjének vallomása Belgrád, junius 28. (A cseh távirati iroda jelentése.) A Pasics miniszterelnök elleni me ■ rényletről a következőket jelentik: Azon a helyen, ahol a merénylet történt, követték el 1921 junius 29-én a Sándor trónörökös elleni bombamerénsrietet. illetékes helyen nem hiszik a merénylőnek első kihallgatásakor tett azt a vallomását hogy a merényletet személyes bosszúból követte el, mert általánosan tudott dolog, hogy Pasics senkit sem üldözött. A hatóságnak az a véleménye, hogy éppen úgy, mint a Draskovics belügyminiszter és a trónörökös elleni merényletkor, a merénylő politikai összeesküvésnek a végrehajtó szerve, melynek célkitűzései c pillanatban még nem ismeretesek. A merénylő anyja, Rajic Paulina asszony Belgrádban lakik. A Vremev egy külön kiadása szerint a merénylő tettét azza is motiválta a rendőrségen, hogy merényletével Pasicsnak Radics elleni engedékeny politikája ellen akart tüntetni, mely vallomás minden logikus alapot nélkülöz. A merénylő kihallgatásánál, melyet La- zarevics belgrádi rendőrprefektus személyesen eszközölt, Vujicsics belügyminiszter is jelen volt. A rendőrség kiterjesztette a nyomozást a merénylő egész rokonságára. A merénylő anyja kijelentette, hogy fiának szándékairól leghalványabb sejtelme sem volt. Pasics miniszterelnököt a királyi család, a diplomáciai kar és Belgrád polgársága sze- rencsekivánatokkal halmozza el szerencsés megmenekülése alkalmából. A szkupstina esti ülésén Jovataovics elnök bejelentette a Pasics elleni merényletet. Parlamenti körökben élénken tárgyalják a merénylet körülményeit és valószínű inditó okait és különösen arra a föltűnő körülményre utalnak, hogy a merényletet éppen úgy, mint a két év előtti merényletet, pontosan a holnapi nagy nemzeti Vidovdari-ünnep előestéjén követték el és a merénylő, bár tősgyökeres, született szerb, állítólag összeköttetésben állt Budapesttel, miért is minden valószínűség szerint az ottani atmoszférából nyerte az inspirációt, sőt esetleg a megbízatást tettének végrehajtására. Pasics ez alkalommal épp úgy. mint két év előtt, mikor a trónörökössel a szkup- stinából távozott, a biztos haláltól menekült meg, ami csak meg fogja erősíteni Őt eddig helyesnek tartott politikájának folytatásában. A merényletről elterjedt első hírek után általában azt hitték, hogy cxaltált ember tettéről van szó, melyet a Pasics-kormánynak határozott föllépése a Radics-csoport kihívó magatartásával szemben, provokált. A merénylő vallomásai után azonban a hatóságok azt a benyomást nyerték, hogy nyilvánvalóan oly összeesküvésről van szó, melynek szálai a külföldre nyúlnak, mivel a merénylőnek állításai, hogy személyes bosszúból cselekedett, minden józan alapot nélkülöznek. A merénylet előrelátható következményeiről e pillanatban nem lehet jóslásokba bocsátkozni, azonban azt hiszik, hogy első eredménye az államfőn tartó elemeknek szorosabb összefogása lesz, annál is inkább, mert az utóbbi időben mindgyakrabbati hangzottak oly kijelentések a lakosság minden rétegéből, hogy energikusan véget kell vetni a fölforgató elemek üzelmeinek. A merénylőnek Budapesten élő apja gradiskai születésű és tizenöt év óta él Budapesten. A merénylő fivére a zágrábi kereskedelmi bank igazgatója. Pasics a kezén megsebesült Belgrád, junius 27. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Pasics miniszterelnök ellen elkövetett merénylet alkalmával a merénylő Rajic összesen négy lövést adott le a miniszterelnökre. Bár a lövések közvetlen közelről történtek, csupán az egyik golyó súrolta könnyen a miniszterelnök kezét. A golyók összetörték az automobil ablakát s a szerterepülő üvegszilánkok egyike az orrán sebesitette meg Pasicsot Mikor az első lövés eldördült, a zárt autóban illő Pasics hirtelen hátrakapta egész felső testét és ennek köszönhető, hogy az autó ablakán át beröpülő golyók nem találták el. Rajic bosszúból követte el a merényletet Belgrád, június 28. (A eseti-szlovák távirati iroda jelentése.) Rajic előéletére vonatkozólag a nyomozás megállapította, hogy örökölt terheltségben szenvedő, exaltált egyén, ki főként a kereskedelmi szakmában volt alkalmazva. Egy ideig a passaui jugoszláv jóvátétel! expozitura tagja volt, honnan múlt ősszel elbocsátották. Pár nap előtt ismét állást kért a passaui expozi- turától, hol azonban kérését elutasították. Úgy látszik, hogy tényleg ez a körülmény kcseritete el és indította a merénylet elkövetésére. * A CTK délelőtti jelentésében nyíltan megvádolja Budapestet azzal, hogy Rajiénak a merényletre megbízást adott. Mielőtt módunkban lett volna a kisantant sajtóirodák rágalom-hadjáratának ismert recipéje szerint készült hirt a kellő értékére leszállítani, a CTK önmagát cáfolta meg fönti újabb távlatával. Hiába, a GTK-nak van a leggyorsabb hírszolgálata a világon. Peid! a magyar kormány külpolitikájáról Viharos jelenet. Budapest, junius 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén folytakták az indem- nitási vitát. Az első szónok P e i d 1 Gyula szociáldemokrata képviselő volt, aki a kormány külpolitikáját birálta. Kijelentette, hogy a 'kormány mai külpolitikája nem alkalmas arra, hogy a konszolidáció nyugvópontra jusson. A kormányelnök legutóbbi külföldi útja igazolta ezt. Majd arról szólt, hegy Középeurópa helyzetére Franciaországnak van a legnagyobb befolyása, mert a többi nagyhatalom nincsen benne annyira érdekelve. Franciaországot pedig teljesen leköti a német kérdés és ezért Magyarországot rábizta a kisantantra. A kormányt okolja azért, hogy ez irányban a hangulat még nem enyhült. Hivatkozik a Budapesti Hírlapban megjelent Masaryk-nyilatkozaíra, amelyet nem lehet lekicsinyelni. Felolvas a nyilatkozatból részleteket és kijelenti, hogy egyelőre nem lehet másról tárgyalni, mint a kisebbségi jogok védelméről. Bethlen miniszterelnök közbeszól: Egyelőre az a helyzet, hogy visszautasítják, hogy velünk tárgyaljanak. (Nagy zaj balról. Fölkiáltások: Velünk azonban tárgyalnának!) PeidI: Utal Masaryk nyilatkozatának ama részére, hogy tisztességes és okos emberekkel a legkényesebb kérdéseket is meg lehet beszélni. Erre a nagyfontosságu kijelentésre nagyon szerencsétlen választ adtak egy prágai ellenzéki lapban, melynek lényege az, hogy a kormánynak a legfontosabb feladata a trianoni békeszerződés haladéktalan végrehajtása. A kormány nem gondolhat -a>rya, hogy az elcsatolt részeket fegyverrel visszaszerezze. Kötelessége volna minden lehetőség után nyúlni, ha az elcsatolt részekből visszakaphatunk valamit még azon az áron is, ha helyét eí kell hagynia. (Nagy zaj.) Ha az országnak az az érdeke, akkor nem is lehet fölötte gondolkozni. Senkisem pótolhatatlan. A szuverénitást cs az önrendelkezési jogot a szociáldemokraták sokkal előbb hirdették. Az S. H. S kormánya is tett hasonló nyilatkozatot már régebben, de arra sem reagáltak. Különösnek tartja a szuverénHús emlegetését a trónfosztó törvény mellett. Elismeri, hogy a törvényt kényszerű helyzetben nyújtották be. de ez a kényszerhelyzet ma is fönnáll és ha azt követelik, hogy a kormány hagyja el a helyét, akkor azt meg kel! tennie. Emlékeztet arra, hogy amikor Tisza István bejelentette, hogy a háború elveszett, hozzáfűzte ahhoz, hogy olyan békét kell kötnünk, amelyhez ellenségeink is hozzájárulnak. Ha Tisza föl tudta akkor adni a német szövetséget és az osztrák kapcsolatot, akkor ma U kell alkalmazkodni tudni a kényszerhelyzethez. Ezután a szabadságjogokról beszélt és a magyar bíróságot osztálybiróságnak mondotta. Erre óriási vihar tört ki a jobboldalon. A szocialisták padsorai előtt izgalmas jelenetek iát- szódtak le. Az elnök a nagy zajban az ülést felfüggesztette. Huszár-Ulaíii-affér A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Kiss Menyhért interpellációja alkalmával izgalmas jelenetek játszódtak le. Kiss Menyhért az Amerikai-Magyar Bank üzleteiről szólva fölpanaszolta, hogy a pénzügyminisztériumhoz •számos följelentés érkezett a bank ellen visz- szaélések miatt, de hatszáz akta a minisztériumban érteheietlcn módon elsikkadt. Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke képviselői helyéről válaszolt az interpellációra. Mint az Amerikai-Magyar Bank elnöke kijelentette, hogy az interpelláló összetévesztette a bankot egy másik amerikai pénzügyi vállalkozással. Hangoztatta, hogy az Amerikai- Magyar Bank élén kiváló emberek varinak, akik igen sokat áldoztak a magyarokért. ITa igaz, hogy a pénzügyminisztériumban elsikkadt hatszáz akta, akkor elő kel! venni a nagy seprűt, mert ilyesmit nem lehet tűrni. Egyébként nagyon jól tudja | támadás eredetét, noha az interpelláló jóhiszeműségéről meg van győződve. Huszár ekkor Ulain Az egész életre A pápa intervenciója a Ruhrkérdésben
