Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-05 / 124. (277.) szám
IL évfolyam 124. (277.) szám. * Prága, kedd, 1923 június 5 Előfizetési árak bel- és külföldön Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1'20 Kő — Szerkesztőség : Prága II., Sté pánská-nliee 40. I. Telefon: 30349 — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nliee 18. sz.. Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok HU«ns»lfi«BEP$cn Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A hradzsintövi atyuska. (g.) Prága, június 4. Napok múltak el azóta, hogy Kramár Kassán kijelentette, hogy harminchárom esztendővel ezelőtt kezdte gyűlölni a magyarokat. Szándékosan hagytuk napokiig pihenni ezt a témát. A pihenés, az elmúló napok meggondolásai és lehiggadásai mindig nagyon ajánlatosak akkor, amikor olyasmi történik, amitől a Fejbe szalad a vér, amitől hirtelen meleget érez az ember s egy nagy, fekete elbomlási, ami után a fölmdultság villámcsapása következik. No és nyugodtan hagyhattuk pihenni ezt a témát, mert tudtuk, hogy a kassai lapok nem nyargalászhatnak ilyesfajta kijelentéseken a retorziós kiutasítások alkalmával tapasztalt Klima-módszer mellett, a kormány politikáját szolgáló magyar nyelvű tollheté- ,rák pedig óvakodni fognak attól, hogy elírják a Prágai Magyar Hírlap elől ezt a témát Megfelelő fehiggadás és önmérséklés után elővesszük tehát a he ver tetett cikktémát és írunk arról, hogy Kramár harminc- három esztendő óta gyűlöl bennünket: magyarokat. Erre az érzésére büszke, hiszen nyíltan és hangsúlyozottan hirdeti, ez az érzése osz- szenőtt a leikével és az életével, mert kc/rel egy lélembe r öl tőn át vezette őt és uraíkcP dott benne. Ez az érzés, mint szubjektív érzés, nem nagyon érdekelne bennünket. Kramár egyéni ma.gyargyülölete nem fájhat nekünk, mert hiszen már hozzászokhattunk ahhoz, hogy egyszer csak elénk toppannak sohasem látott és magunk közé sohasem hivott emberek, akik mondják, vallják és éreztetik velünk, hogy gyűlölnek bennünket, mert magyarok vagyunk. Ezekkel szemben, ezekkel az egyéni gyülölségekkel szemben mindig meg van az az egs^éni jogunk, hogy mi viszont megvethessük és'1 önmagunkban lealázhassuk őket azért, mert ők hitvány, elvakult kreatúrái a sovinizmus félőrültségének. De mit teszünk akkor, amikor a gyülöl- ség hirdetése kilép a szubjektivitás korlátái közül, mikor egy politikai főmiatador, akit pénteken, a Zsófia-sziget gyűlésén „aí zije pán President“ kiáltással üdvözöltek, a nagy- szláv eszmének hradzsintövi atyuskája, egy harcos sovén pártnak vezére, a magas bürokrácia politikai világítótornya, a köztársaság uralkodó nemzetének nagy része előtt fogalommá vált név: Kramár Kassára megy, ahol magyarok laktak és laknak, ahol eleven artériák futnak össze délről, keletről és nyugatról s ezekben nehéz, jó, piros magyar vér csörgedez s ott politikai gyűlés keretében jelenti ki, hogy gyűlöl... már régen gyűlöl bennünket: magyarokat? Mit tegyünk akkor, mikor politikai és nemzeti jelszót kovácsol ebből az érzésből, mikor a szubjektív, belső érzésvilágát, amely a gyülölség fekete színében mázolt, kiteregeti a politikai fórumra és meglobogtatja, mint egy harci, diadalra hivó lobogót? A politikában nincsen pardon és nem szoktak válogatni az eszközökben, amikre szükség van, hogy visszaverjünk egy támadást, — gondolhatná valaki és úgy vélhetné, hogy K ram árnak eme kijelentése és a kijelentésnek helyi és politikai alkalmi jelentősége és körülményei után nekünk, magyaroknak is jogunk van a visszavágásra és jogunk van nyilvános gyűlésen, politikai akció során kifejteni és megmagyarázni a Kramár kijelentésének kontráját. És ezenkívül morális jogaink vannak és becsületbeli kötelességünk a nemzeti érzésünkkel szemben és ezeket meg kell szólaltatnunk és a Kramár kijelentése nyomán támadt szubjektív érzéseinket nyilvánítanunk és éreztetnünk kell mindenkivel szemben, akinek cselekedeteiből arra következtethetünk, hogy ő is úgy gondolkodik, mint Kramár. Mi nem követjük ezt a véleményt. A mi hitvallásunk ez: nekünk ebben az államban élnünk kell és magyarokként kell élnünk. Ha úgy gondolkodnánk az állam uralkodó nemzetével szemben, mint ahogy Kramár velünk szemben érez, akkor megszűrnie az együttélés lehetősége s akkor katasztrofális komplikációk következhetnének. Ha úgy gondolkodnánk, amint azt a Kramár kijelentése nyomán joggal — morális joggal is — megtehetnénk, akkor a nagy világon e kívül mindenhol inkább lenne számunkra hely, mint itt, ahol éltünk, élünk és élni kötelességünk. Mi egyszerűen tudomásul vesszük, hogy Kramár gyűlöl bennünket és tudomásul vesz- szük a<zt, hogy itt szabadon kijelentheti egy politikai pártvezér, hogy a köztársaság egyik nemzetét gyűlöli és ezt az érzését politikai elvként állíthatja be. Tudomásul vesszük, hogy a kormánynak semmi szava sincs az ellen, hogy a nemzeti izgatásnak ez a köBerlln, junius 4. (Berlini szerkesztőségünk telefonjeieníése.) A német kormánynak a válaszjegyzékre vonatkozó tanácskozásai befejeződtek s az uj javaslatokat szerdán memorandum formájában már • valószínűleg megküldik az antant kormányoknak. A javaslatokban nem fogják a jóvátételt ősz- szeg nagyságát megnevezni. A német kormány azt fogja javasolni, hogy öt évi moratóriumot adjanak neki, mely ntán a harminc évre eloszlott fizetések megkezdődnének. Az adósság legnagyobb részét az álamvas- utaikra alapozzák, melyeknek elszámolásait kiveszik az állami költségvetésből. Emellett a német nemzetgazdaság különféle ágai teljesítenének fizetéseket, igy az ipar évi kétszáz millió márkát, mely összeg lassanként ötszáz miliő márkára emelkedne. Ez összeg huszonöt százalékának fizetését az ipar hajlandó azonnal vállalni. Hasonló módon részesednek a fizetés teljesítésében a mezőgazdaság, bankok stb. Ezenkívül a szeszre és dohányra bevezetik az állami monopóliumot, melyeknek igazgatását az antant ellenőrzésével kezelnék. Végül a német kormány adójövedelmeinek egy részéi is fölajánlja a jóvátétel! fizetésre. A szakszervezetek és az ipar megegyeznek Berlin, junius 3. A német válaszjegyzék kürü'li tanácskozások lényegükben befejezést nyernek. Tegnap megbeszélések voltak a centrumli munkaközösség vezérei és a szociáldemokraták között, mélynek eredményeként megállapítható, hogy újabb munkaközösség, mint a szociáldemokraták egységesen a centrum mögé állnak. A szakszervezetek és az ipar képviselői között folyó tárgyalások szintén eredménnyel végződtek. Briand Németország ellenállásáról Nantes, i-imius 3. Brjárni, vollt francia miaisz- toreíLniö'k a repulbliíkájnius demokrata szövetség konferenciáján nagy beszédet tartott, melyben annak a reményének adott kifejezést, hogy az elkövetkező választásokon a republikánus eszme fog győzedelmeiskednj. A külipolitikára vonatkozólag azt hiszi, hogy Németország be fogja látni, hogy be kell adnia.a derekát. Baldwin és Poincaré találkozni fog Páris, junius 4. Balmwin miniszterelnök a Petit Párisién londoni munkatársával beszélgetve kijelentette, hogy reméli, hogy rövidesen alkalma lesz Poincaré miniszterelnökkel a jóvátételi kérdésről behatóan tazönséges és mezítelen módja szabadon folyjék és hogy a kormány állítólagos béke- és konszolidációs politikájával összeegyeztethető, hogy Kramár a mellét verje s a magyarok ellen uszítson. Tudomásul vesszük azt, hogy ezt ia-z eljárást megengedi a rendtörvény. A Národni Politika, Kramámak egyik lapja, a minap azon kesergett, hogy Prágában elszaporodtak a varjak és azok pusztítják az énekes madarakat s ennek folytán a fákat i letarolja a sok kártékony hernyó. Egy varjú Prágából Kassára szállt, ká- 1 rogoít és elpusztította a fiatal csemetekertben a nemzeti béke még be nem foggant oltványai között a hernyókat irtó madarakat. A varjú visszajött Prágába — a hernyók Kassán maradtak s a csemetekertben nem zöldéi frissen fakadt levél. Te vagy és te leszel ennek oka, féketetollu, feketelelkü varju- politikus: Kramár! nácskozui Megjegyezte, hogy meg van győződve arról, hogy egyetlen a Ruhrkérdésre vonatkozó problémát illetőleg sem lehetetlen Franciaország és Anglia megegyezése. Baldwin hangsúlyozta Belgium és Franciaroszág biztonságának fontosságát és annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy a világuékét rövidesen igyekezni fog helyreállítani. Ánatole Francé a Ruhr-megszállás ellen Carmaux, junius 3. A meggyilkolt Jaurés emlékművét ma leplezték le harmincezer ember jelenlétében Carmauxban. Az ünnepségen minden szocialista párt, valamint a szakszervezetek, a kommunisták és a szocialista radikálisok képviselői vettek részt. Az ünnepségen számos szónoklat hangzott el, melyek közül kiemelkedett Anatole Francé Frankfurt, junius 3. A frankfurti, itadwiiigisffoaie- ni és trieri viastríiigtaziglattósáigoík területér61 isiméit hetvenkét vasutas családot wtasPtabtaík ki franciák. Hóllein fogságban marad Páris, junius 3. A francia kormány eliatá-rózta, hogy Hőién letartóztatott német kommunista képviselőt továbbra is fogságban tartja a Német- országiban önkónyesietn letartóztatott franciák le- tairtóztatásának megtorlására. Cuno lemondását várják Berlin, junius 4. Egy másiik verzió szerint a német kormány csak négy évi moratóriumot kér és megmaradt eredeti harminc milliárd márkás ajánlata mellett, melyet 1200—1500 millió márkás részleteikben fizetne. Illetékes helyeken el vannak készülve arra, hogy Frainoiaország a javaslatokat visszautasítja. A közvélemény nagyon lehangolt a márka zuhanása miatt és fokozódik elége'dettensége a kormány iránt. Cuno birodalmi kancellárt majdnem valamennyi párt már elhagyta, úgy hogy lemondására mind nagyobb bizonyossággal lehet számítani. A hivatalnokok és a munkásság körében mind erősebb a mozgalom, hogy fizetébeszéde. Beszédében elítélte a Ruhr-meg- szállást és kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy egy határozott és békés akció éppen olyan hatásos lett volna és a szomszéd néppel való jóviszony helyreállítása a francia nép jólétét biztosabb formában biztosítaná, mint a fegyverek. A belga szocialisták nevében Vandervelde beszélt s a szocialista intemacionálé háláját és hódolatát fejezte ki a nagy halott iránt. A kereskedelmi kamarák jóvátételi konferenciája Páris, junius 3. Az angol kereskedelmi kamarák egyesületének a szövetséges országok és Amerika kereskedelmi kamaráihoz intézett javaslatára, hogy a jóvátételi kérdésben konferenciát tartsanak, a nemzetközi kereskedelmi kamarák francia kereskedelmi bizottsága, hivatkozva a pár hónap előtt Rómában hozott határozatokra, annak a nézetének adott kifejezést, hogy a konferencia összehívása céltalan volna. A tárgyaló kormányok számára teljes cselekvési szabadságot kell biztosítani. A francia-belga konferencia Brüsszelben Páris, junius 3. Poincaré miniszterelnök szerdán De Lasteyrie pénzügyminiszter és Le Trocquer közmunkaügyi miniszter kíséretében Brüsszelbe utazik, hogy a belga kormány tagjaival tanácskozzon. A tanácskozásokon még Perettiidialla Rocca, a Quai d‘Or- say igazgatója, Degoutte tábornok, Tirard a megszállott területek francia főkormány- biztosa, RofKn-Jaquemyns belga főkormánybiztos és Maglimser belga vezérkari főnök vesznek részt. Baldwin nem megy Párisba London, junius 3. „Sunday Times" a miniszterelnök titkárságától nyert információ alapján a leghatározottabban megcáfolja egy párisi lapnak azt a hírét, hogy Baldwin a brüsszeli konferencia után Párisba megy, hogy az esetben, ha útja pozitív eredményekkel kecsegtetne, a jóvátételi kérdésről tárgyaljon. süket arany paritásban forszírozzák ki. A szervezetek vezetősége szerint a mozgalom elementáris erejű. Francia válasz az angol Saar-memorandumra Paris, jiunius 3. Poincaré áönyuijfotfei Londoniban a francia kormiány válaszjegyzéké't az angol kormánynak arra az emlékiratára, melyben a Saar-profolóma miagviizsgiáMisára kiülöm rtéipszövett- ségii bizottság fclküildefié'sét javasolta. A fanoia válasz kötségbevonija .az amgol javaslatok jogosságát és célszerűségét és megvédeni igyekszNc FranoBaorzágnalk azt a békeszerződésben biztosított jogát, hogy a saarvidéki szénbányáikat egyedül .aknázza ki A válasz jegyzék megjegyzi, hogy a rendkívüli intézkedéseket & franciák amúgy is visszavonják, ttttvCI a Saair-vidéken helyreállott a nyugalom. 10® cseh-szl. koronáért fizettek ma, június 4-én: Zürichben 16.55 svájci frankot Budapesten 15 750.— magyar koronát Bécsben 212600.— osztrák koronát Berlinben 229700.— német márkát Szerdául ál ess nf uémel iavaslalokol. Fokozódó lehangoítság Berlinben. Az angol-francia diplomácia döntő mérkőzése előtt London, juiniiius 3. Az Observer diplomáciai vetkező hetek kezdetét jelentik a legkomolyabb laha tettek, hogy a jóvátételi kérdés, a szövetsé ország biztonsága problémáit megoldják. Az angol gedve, határozott magatartást fog tanúsítani. Az és az angol—francia viszony kérdését politikájának bevezetéseként behatóan tanulmányozta a francia felkészülve vág neki nagy célkitűzésének. Ismét kiutasítottak hetvenkét német családot munkatársa egy cikkében azt írja, hogy az elkö- és a legvégzetesebb kísérleteknek, amelyet va- gesek közötti adósságok, a Ruhrakció. a Francia- kormány Baldwin személyes iniciatrvájának eo- clmult hetek alatt Baldwin, ki a jóvátételt kérdést előterébe állította, politikája megvalósításának közvélemény minden árnyalatát s most teljese®
