Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-28 / 144. (297.) szám

3 Csütörtök, Június 28. ClK*cAK Cík-cak. Az egyik Jobbra — a másik balra. Ide egy lépés oda egy . lépés. Boíorkálás ebben a részeg, dülöngélő világban. A Tribün?: tegnap fölháboritó esetről szá­molt be. Parisban az agrárkot) gr ess zuscm az egyes nemzetek delegátusainak felszólalása után a zenekar az illető nemzet himnuszát ját­szotta. Egy Stcklasi nemi ur képviselte a kong­resszuson a cseli-szlovák államot s az o íelszó- lalása után a zenekar rázendített a magyar himnuszra. A Tribuna föl van háborodva. Én írem. Én nekem szent meggyőződésem, hogy Cs eh- S z!ovákián3k, Stoklasf urnák és a Tri'bu- nának semmi kára sem lenne abból, hv a jó Isten megáldaná a magyart jókedvvel — b c- ség g él. Akkor a liszt még olcsóbb lenne Cs eh-S zlo v ák iában. Egy hivatalos, komoly s-etuíi távirat je­lenti, hogy a népszövetségnek a szellemi és tudományos munka nemzetközi együttműkö­désére alakított bizottsága W Miaui Martint, az általános tanulmányi ügyosztály vezetőjét, bízta meg a magyar zenészek gazdasági hely­zetének tanulmányozásával. Martin legköze­lebb Budapestre utazik. — így szói a távirat. És így szólok én: Jó lenne hamarosan útlevelet kapni, felruccanni Pestre és egy nagyot, keser­veset mulatni jó cigánnyal, síró és kacagó nóta' mellett. Meg kellene előzni ezt a Martint, mert nekem az az érzésem, hogy Martin budapesti szereplése, a’ szellemi és tudományos munka nemzetközi együttműködésébe bevont és a nép- szovetségileg megnevezett banda nem fogja oly lélekkel és szívvel muzsik ál ni a „Nem vagy legény Berci“-t, mint a mostani, a szervezetien. A cseh-szlováik lí ad isér ültek, özvegyek és árvák egyesületiének hivatalos lapja közli, hogy a minap egy cseh községben az elesett hősök emléktábláját leplezték le. Volt tábori mise. fölvonultak az ünnepi szüzek, elhangzottak a beszédek, lehullott a lepel és este tánc volt és sétaihángverseny. A? elesett hősök emlékezetét tánccal és sétahangv-ersennyel megülni ez egész újszerű dolog. Élz úgy látszik, a győzök szo­kása s azért találjuk m-.i kegyeletsértőnc-k és visszataszítónak, mert mi állítólag legyőzőitek vagyunk. Tik-lak. Szioafá&aBí S©$ i&onferenclá&Bi a Stisonfaffií Prága, június 27. Félhivatalos hírforrás szerint jutóus második felében Szinajában a kisaataut konnányelnökei konferenciát tartanak. A félhivatalos kommiintké erősen hangsúlyozza, hogy ez a találkozás ama régebb meghozott határozaton alapul, amely sze­rint a kormányéin ők ök minden hat hónapban ösz- szeiilnek a folyó ügyek megbeszélése céljából s igy a mostani összejövetelnek nincs rendkívüli jellege. Hozzáfűzi azonban, hogy mindenesetre megbeszélés tárgyát fogja képezni a kisanlantnak Görögországhoz, Bulgáriához és Lengyelország­hoz való viszonya. A tanácskozáson megbeszé­lésre kerül a népszövetség legközelebbi teljes ülésén való egységes eljárás kérdése is. Kitört a lengyel—cseh­szlovák sajtéháboru Prágai kontra — varsói rokonira, Varsó, junius 27. A Ceské Slovónak pár nap előtt Seyda külügyminiszterhez; adresz- szált cikkét a Kuryer Polski vasárnapi szá­mában leközölte. A csali-szlovák külügymi­niszter szócsövének cikke fenekéig felkavar­ta a lengyel közvéleményt. A Kuryer Peranny diplomáciai inter­venciót és elégtételt követel Benes lapjá­nak cikkéért. A szocialista Roboínik és a nemzeti de­mokrata Rzeczpospolita vezércikkekben fog­lalkoznak az esettel. A Robotnik a Ceské Slo- vo cikkét „Válasz a szerelmes udvarlásra" cím alatt közli. Erősen kritizálja a lengyel nemzeti demokráciának a Cseh-Szlovákiával való megegyezésre irányuló politikáját. A Skírmunt által aláirt lengyel-cseh­szlovák szerződést „a világ legostobább politikai szerződésének, a diplomáciai in­dolencia emlékművének" nevezi. Ez a szerződés Cseh-Szlovákiának min­dent ad, Lengyelországnak pedig semmit. Míg Lengyelország Cseli-Szlovákia halárait teljes egészükben elismerte és garantálta, ad­dig Cseh-Szlovákia nem garantálja Lengyel- országnak a rigai békeszerződésben kijelölt határait. A Javoriua ügy világosan megmu­tatta, hogy engedékenységet a cseh-sziová- koktól közvetlen megegyezés utján nem várhatunk. Rzeczpospolita szószeriiit közli a Ceské Slovo cikkét és vezércikket ir róla. „Téve­dések játéka" címmel. Stronski főszerkesztő, a cikk írója, azt írja, hogy Bcnes lapjának vi­selkedése olyannak tűnik föl, mint a tévedé­sek komédiájának egy esete.. Seyda lengyel külügyminiszternek oly nyomatékos kijelen­tésére a Cseh-Szlovákiával való megegye­zés kérdésében, — a cseh-szlovák részről ily szokatlan agresszív hang a válasz. Síron- ski polemizál a cikkel és megjegyzi, hogy a lengyelek, kik a cseh-szlovákiai lengyel ki­Njóira, junius 27. (Saját tudósítónktól.) A cseh sovinizmus túlkapásait mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy még a sportot is a nemzetiségi politika alapjaira akarják fektetni olyképpen, hogy a más nemzetiségiieket állandó inzultusokkal onnan kiszorítják, sőt még szervezkedésüket is lehetetlenné teszik. Néhány hónappal ezelőtt Nyitnia na­gyobbrészt az ottani magyar ifjúkból sport- egyesület alakult, amely, számolva a körül­ményekkel, az egyesület vezetőségébe cseh nemzetiségű egyéneket is beválasztott. A sportegyesület nemrégiben kezdte meg mű­ködését, azonban a fejlődés kezdetén álló éle­tébe undorral szólt bele a vasárnapi incidens. Vasárnap, junius 24-én a nyitási sport­pályán az S. K. Trnava (nagyrészt csehek) és az S. K. Nyiíra mérkőzött egymással. A mérkőzés vége felé a bíró egy nagyszombati játékost szabálytalanság miatt megintett, Berlin, junius 27. (Berlini szerkesztősé­günk teleíonjeleutése.) A baloldali lapok Cm no königshergi beszédében a kormány Rubrpolitikája megváltoztatásának bejelen­tését látják, ellentétben a jobboldali lapok- kai, melyek nem vonnak le ily messzemenő következtetéseket a Cuno-bcszédbÖl. En­nek oka az, hogy a Woüí-iigynökség a be­széd több fontos passzusát kihagyta s a jobboldali lapok a Wolfí-jefeiitésen kívül más jelentést nem kaptak, inig a baloldali sajtó a Cuno-beszéd egész tartalmáról ér­tesülést szerzett. Cuno, mint azt jelentet­tem, félreérthetetlenül kijelentette, hogy a | Berlin, junius 27. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelenifése.) A Béri. Tageblatt lon­doni jelentése szerint a francia-belga tárgya­lások zátonyra jutottak. Már a párisi reggeli lapok híreiből megállapítható volt, hogy az az optimizmus, mellyel a francia-belga tár­gyalásokat követték, erősen csökkenőben van. Ez az impresszió tegnap megerősödött. A jelek szerint a tárgyalások megfeneklettek, mivel Poin.caré álláspontjából semmit sem akar engedni. Valószínűnek látszik, hogy az angol kormány szilárdan kitart kezdeménye­zett akciója mellett. Budapest, junius 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés folyosóin ma igen élénk élet ural­kodott. Horváth Zoltán a képviselők között szét­osztotta Batthyány Tivadarnak, a Károlyi-kor­mány volt belügyminiszterének a nemzetgyűlés­hez intézett ama kérelmét, hogy mint nju-galina- zobt. belügyminisztert az 1920. évi X. t.-c. alapján állítsák bíróság elé. A nemzetgyűlés Pallavichini őrgirói mentelmi ügyének tárgyalásakor — írja Batthyány a kérelmében — elfogadta a mentelmi bizottságnak azt az álláspontját, mely szerint beigazolódott, hogy ő a lázadásban részt vett, esküszegő és a belgrádi fegyverszünet megkötése miatt hazaáruló. A mentelmi bizottság ezért nem adta ki Pallavichinit, akit rágalmazás miatt je­lentett föl, mert öt a Nemzet; Kaszinóból tcigo- lyóztatta. Kívánja, hogy a bíróság döntse azt el. hogy akasztófát érdemel vagy pedig becsületet. A beadvány indokolásiban Batthyány hivat­kozik a mentelmi bizottság ama megállapítására, amely Pallavichininck vele szemben emelt vád­jait: a lázadást és az csküszegést beigazolta. Hajlandó a bíróság előtt miniszteri esküié alól való fölmentésének okmányát József főherceg eredet! kéziratában bemutatni. Kijelenik hogy a titkos tanácsos: esküt sohasem tette le. Tenge­résztiszti rangjáról míg a háború előtt mondott le, 1917-ben csak korvettkaplfányi címet kapott, esküt azonban nem vettek ki tőle. Emlékeztet arra. bog?./ í91S~ban az országgyűlés az eskü alól fölmentés nélkül önmagát osVitte föl. bár a le­gitimisták szerint csak a király mondhatta volna ki az országgyűlés feloszlatását. A belgrádi fegy­verszüneti szerződés megkötése körüli szerepével kapcsolatban utal Bdttska honvédelmi miniszter­nek Rubint tábornok müvéhez irt előszavára, hogy az ország megcsonkítását az antant még a háborúban határozta cl. Hivatkozik az 191 B-iki londoni és az 1916-iki bukaresti szerződésre, amelyek Jugoszláviának, illetve Romániának je­sebbséggel törődnek, más eljárást követnek, mint a cseh-szlovákok, kik a lengyelországi németekért és zsidókért lépnek sikr?.. mire ez sértegetni kezdte a bírót. A biró erre a játékost kiállította, de az nem volt hajlandó a pályát elhagyni, sőt újabb szidalmakat szórt a biró felé. Végül is tettlegességre ke­rült a sor, amelynek vége az lett, hogy a biró négy perccel a játék befejezése előtt lefújta a mérkőzést. A közönség betódult a pályára, óriási lárma cs kavarodás támadt. A nagy zsivajból csak Franz cseh főhadnagy erős, parancsoló hangja hallatszott ki: — Hősi bité tych macfarov a zidov! (Ka­tonák, üssétek a magyarokat és a zsidókat!) A fölszólirás nem volt eredménytelen. A katonaság vadul nekirontott úgy a nézőknek, mint a játékosoknak és a következmény sok fejbeverés és egyéb sebesülés volt. Egyesek után a katonák valóságos hajszát indítottak és ezek csak .a késő este leple alatt mertek előbujni rejtekhelyükről. A verekedések este is folytatódtak és számtalan súlyos sebesü­lés is történt. (M.) kormány a passzív ellenállást csak addig folytatja, míg Németország szabad gazda­ság? fejlődése és szuverénitása ezt okvet­lenül megköveteli. A kormány oly politikái akar ezentúl követni, mely a tények, a praktikus megfontolása alapján nyugszik s amelynek célkitűzése? tényleg elérhetők. Megbízható információim vannak arról, hogy a német kormány a világpolitika ku­lisszái mögötti tárgyalásokon messzemenő előzékenységet tanúsít, hogy a végzetes Riihr-kalandból kimondó t kapituláció nél­kül kilábaljon. A német követ Curzonnál London, junius 27. Curzon lord tegnap kihallgatáson fogadta a londoni német kö­vetet. A pápa félmillió líra adománya a Rsihrvidéküek Kőin, junius 27. Testa pápai delegátus a ruih:- yidéki Hattingenípen Blatik dr. ottani káplánnal átadta a pápa ötszázezer lírás adományát a ruhr- vidéki nyomor enyhítésére. — A pápa v mün­cheni egyetem rektorának Pacelli twnckis által ötvenezer lírát adott a tanulók segélyezésének 1 céljaira. iejiíős területeket igtvíek. 1918-ban a király jóvá­hagyta Horvá't- és Szlavón országnak a biroda­lomtól való elválását. A hadiflottát odaajándékoz­ták a ingoszlávoknak. Éz a körülmény október 28-án hivatalosan megpecsételte a monarchia föl­bomlását, A lázadás vádjára vonatkozóan rámu­tat arra, hogy a budapesti Nemzeti Tanácsnak Huszár Károly. Haller István képviselők, vala­mint nagyatádi Szabó István és Yass József mi­niszterek. a kolozsvári Nemzeti Tanácsnak Bánffy Miklós ja./ói. ifi. Bethlen Pál gróf, Bethlen György gróf. Weliís Zoltán, Szereday Aladár, a székely Nemzeti Tanácsnak pedig Bethlen István gróf, Ugrón Gábor és Bánffy Miklós gróf is tagjai vol­tak. akik a mentelmi bizottság megokolása sze­rint vele együtt szintén lázadók volnának. Arra vonatkozóan, hogy a köztársaság proklamálása lázadás volt, emlékeztet a budapesti egyetem jogi karának- Károlyi Mihályhoz terjesztett jelen­tésére. mely szerint a pragmatika szankcióban megállapított trónöröklésí igény nem áll fönn többé. A legkonzervatívabb fényezők: a püspöki kar és a keresztényszocialisták is egyetértettek a királyság megszűnésével. Sem elnézést, sem kegyelmet nem kér és nem is fogad el. csak a törvényes bíróság elé állítását kivánja. Batthyány kérelmét Horváth Zoltán fogja az ind cm tiltási vita keretében benyújtani és kérni fogja Batthyányinak a bíróság elé való állftisát. A nemzetgyűlés ülése A mai ülést meglehetős nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Huszár Károly a'lelnök. Apróbb ügyek elintézése után a napirend ér­telmében folytatták az indemnitási vita tár­gyalását. Az első szónok H o in o n n a y Tivadar pártonkivüli ellen­zéki képviselő, aki a tisztviselők érdes rende­zését követelte és erre vonatkozóan határo­zati javaslatot is nyújtott be. Drózóy nem vállal felelősséget a beszédéért A nemzetgyűlés folyosóján sokat foglal­koztak Drózdy Győző minapi beszédével és szemére vetették neki, hogy ezzel sokat ár­tott a magyar ügynek. A cseh sajtó hivata­losan megcáfolta a területi engedményekről' szóló híreket és ezzel alapjukat veszítették aj Drózdy beszédében lévő megállapítások, j Drózdy kijelentette, hogy meggyőződött ar­ról, hogy a beszédében elmondottak nem fe-j lelnek meg ia valóságnak és nem is volt ak-1 tuaíitásuk. Egyébként kijelenti, hogy a be­szédben elmondottakért nem vállalja a fele­lősséget, mert belátja, hogy Magyarország­ra nézve rossz következményekkel jártak. A kisebbségi rendelet és a cseSi- fizlovák-raagyar viszony a Mavas megvilágításában Á Havas-ügynökség jelenti Prágából,- hogy a Bethlen István gróf magyar minisz-; terein ók által benyújtott cs a nemzeti kisebb-' ségek egyenjogusitásáról szóló törvényja­vaslat Prágában igen jó benyomást keltett, mivel alkalmas arra, -hogy a magyar cseh­szlovák viszonyt megjavítsa. Kiima a nemzeti demokraták' nj szentje A Ceske Slovo szerint a nemzeti demokraták Klíma szolgálói Prága, junius 27. A cseh nemzeti szocialista Ceske Slovó- ban még ma sem csillapodtak le azok a hu-D lámok, amelyeket Klíma szereplése kevert föl. _ Kiima tevékenységét megvilágítani Írja a C. S. — ma már fölösleges ismétlés lenne, ös-mérjük öt, mint a rossz pénzt. Csak azon csodálkozunk, hogy a forradalom után is meghagyták ezt az embert az olyan fontos1 pozícióban, mint amilyen a rendőrigazgaíói. Klímával való ügyünket már elintéztük. Most már csak a szolgálóiról: a cseh nemzeti de­mokratákról van szó. — A nemzeti demokrata párt Kramár- tól, a párt vezérétől kezdve, lefelé egészen a Národni Demokracieőg Klíma szolgála­tában áll. A párt annyira szolgálatában áll ennek a rendőrjeisemnek, hogy ezt nem le­het másképp értelmezni, mint: a nemzeti demokrata párt Kiima pártja és Klíma az aívezóre a pártnak. — A Národni Demokracie tegnapi száma Klímáért verekszik. De gustibus non est, disputandum! A nemzeti demokratáknak szí-, vünk mélyéből kívánjuk ezt az uj szentet.' De a nép, amely tudja, hogy Kiima kicsoda,1 nem fog csatlakozni ahhoz a párthoz, amely, a legodaadóbb szolgálója lett Klímának. : A végrehajtási törvény novelüzálása. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A végrehaj­tási törvényt, mielőtt novellizálni fogják, ki­adták a kereskedelmi és iparkamaráknak vé­leményadás céljából. Az úgynevezett harma-' dik szerkesztő-bizottság most elkészült mun-' kajával és szakvéleményét fölküldi a parla­ment törvényelőkészítő osztályának. Július 2-án lesz a szenátus legközelebbi ülése. A szenátus legközelebbi ülése julius! 2-án este hat órakor lesz. A szenátus ezen az; ülésén az ipari, kereskedelmi, költségvetési' és külügyi bizottság tesz jelentést a cseli-j szlovák-holland kereskedelmi szerződésről. Aj plenáris ülés előtt elnöki értekezlet lesz. Minisztertanács. A képviselőház épületé-; ben ma minisztertanács volt, amely elfogadta:' a ma benyújtott és holnap benyújtandó tör­vényjavaslatokat. A minisztertanács után a: cseh koalíciós pártok tíztagú bizottsága ta­nácskozott. „Katonák, üssétek a magyarokat és a zsidókat!" — Csendélet Nyitrán — A uéniet saité és a Cimo-beszéd Zátonyra jutottak a francia — belga tárgyalások Batthyány bíróság elé állítását kéri Beadványai fcrM.1 a aeuü?e%S!ésKez — Folytatják az Indemnitási vitát

Next

/
Oldalképek
Tartalom