Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-28 / 144. (297.) szám
Csütörtök, június 28, A képviselőház mai ülése Füssy Kálmán kiadatását megtagadta a kép- viselöház — Tiltakozás a választási bíróság ítélete ellen Prága, junius 27. Totnasek elnök az ülést féltizenkettőkor nyitja meg. A képviselők meglehetős nagy számban voltak jelen. Svehla miniszterelnököt, aki a képviselőház ülésén szabadsága óta először vett részt, sokan üdvözölték. A cseh nemzeti szocialisták gomblyukaikban piros és fehér szekfükkel fogadták a Vrben- sky-csoport mandátumainak megsemmisítése folytán behívott négy uj nemzeti szocialista képviselőt. Zahorssky János, Mikolás Vencel. Podzimek Ottilia és Jezek Eerení* az uj cseh nemzeti szociahstapárti képviselők, valamint Stenzel Alajos, Baeran utóda, letették a fogadalmat. A képviselői fogadalom letétele után a választási bíróság Ítélete elleni tüntetésül a közbeszólások és fölkiálíások áradata indult meg a kommunista és a német képviselők részéről. „Ez a demokrácia!“ föl- kiáltások hallatszottak. A fogadalom után valaki Hlinka felé kiáltott a Ludova bíankára célzó kijelentést, mire Hlinka Stivin és Seidl képviselőkkel összeszólalkozott. A vihar elcsöndesülése után a képviselőház négy űrnappal meghosszabbította több törvényjavaslat tárgyalására a szenátusnak adott határidőt. Ezután a képviselőház vita nélkül elfogadta az általános kereseti adó engedményeit rendező törvényjavaslatot második olvasásban. Konecny mentelmi bizottsági előadó terjesztette elő a kassai főállamügyészség ama kérelmét, hogy Füssy Kálmán és Böbék Emil képviselőket a képviselőház kiadja, mert Füssy és Böbék képviselők 1921 október 15-én a keresztényszociális párt iglói ünnepségén olyan kijelentéseket tettek, amelyeket a rendőrkapitányság államellenesnek minősi- tett. Konecny indítványozta, hogy az említett képviselőket a ház ne adja ki. A képviselőház elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát. Ezután Tomasek elnök tizenkét óra húsz perckor az ülést alaki okokból bere- keszíetinek jelentette ki, hogy a ma kiosztott indítványokat kiutalhassák a bizottságoknak. A második ülés Öt perc szünet után Tomasek megnyitja a második ülést. A ház az egyes javaslatokat kiadja a bizottságoknak. így a munkásbeteg- segélyző és biztositó, a nyilvános biztosítás céljaira létesítendő alapról szóló, a munka- nélküliek segélyezésére fordítandó ideiglenes hitel engedélyezéséről szóló, a részvénytársaságok illetményeinek rendezéséről és a kereskedelmi vállalatok adóinak mérsékléséről szóló és a hadirokkantak jelentkezési határidejének meghosszabbításáról szóló törvémr- ja vasi átok A formalitások elintézése után Konecny mentelmi bizottsági előadó jelentése alapján Sehol Heh dr. elleni kiadatási kérelem tekintetében a képviselőház elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát és Schollichot nem adta ki. A Ház ezután a választási bíróság elnökévé Martig Ottó dr.-t választotta. Ezzel a I árcaro vatunk: Péntek: Falu Tamás: Hegedű. (Vers.) Szederkényi Anna: Utravaló. Vasárnap: Holly Jenő: A Semmiben. (VeTS.) Szoknia Jenő: A íermékeny9ég isteni leánya. Bocsánat estjén Hogyha mégegyszer visszajössz. Már ittnaaradsz, már nem eresztlek: Hisz egyre érzem. Hogy szeretlek. He visszajönnek csókjaid, Melyek megfagytak mind a számon Most már örökös tiizzd várom. Ha visszatér a mosolyod, Ha gúnyos is, ha űz is egyre: Véle megyek a végtelenbe. Ha selyemhajad elhozod S az arcodon a tüz-kokárdát: Itt álmok, vágyak, csőkok várják. Ha vétkeztél is ellenem, De mégis jössz, mert én akarlak: ölelő kézzel betakarlak. S ha más lilába csúszna Is Elém s szórna könnyet, átkot: Teneked mégis megbocsájtok. Scgcsdy László, tárgysorozat kimerült. Tomasek elnök tizenkét óra harmincöt perckor az ülést bezárta. A holnapi ülés tárgyai A képviselőház következő ülését holnap, junius 28-án déli félegy órakor tartja. A holnapi ülésen a bizottságok tesznek jelentést a föntebb fölsorolt törvényjavaslatokról. Ezenkívül a külügyi bizottság tesz jelentést az ipari és kereskedelmi kérdésekről, valamint a külfölddel való kereskedelmi kapcsolat ideiglenes rendezéséről. A képviselőház a fönti javaslatokra nézve ki fogja mondani a sürgősséget. A mentelmi bizottság a holnapi ülésen jelentést tesz a Nagy Gyula elleni kiadatási kérelemről, akit a pozsonyi főügyészség kért ki a képviselőháztól, valamint Taus* sik Hermán elleni kiadatási kérelemről, akit szintén a pozsonyi államügyészség kért ki; továbbá Schollich dr. elleni kiadatási kérelemről. akit a briinni morva országos bizottság kért ki egy fegyelmi eljárás lefolytatására. A képviselőház holnapi ülésének utolsó pontja az állandó bizottságok megválasztása lesz. • „Nincsics nem nőtt még a helyzetig"..♦ Jugoszláv ellenzéki politikus véleménye Nincsics külpolitikájáról —r Eredeti interjú a Prágai Ma gyár Hírlap részére. — Belgrád, junius 27. (Jugoszláviai szerkesztőnk eredeti riportja.) Ismeretesek azok a támadások, amelyek Nincsics Momcsilo jugoszláv külügyminiszter személyét ia bolgár eseményeik alkalmával elszenvedett külpolitikai kudarcok miatt érték. A sajtóban és a nemzetgyűlésen egyaránt erős bírálat tárgyává tették Nincsics lanyha és erőtlen külpolitikáját és különösen az ellenzékbe kényszerült demokraták hányták szemére, hogy Bulgáriával szemben mennyire egyedül maradt a szövetségeseket illetőleg is. A kíméletlen ellenzéki támadás után különösen érdekes tudni, miképpen vélekednek Nincsicsnek erről a kudarcáról az egyéb ellenzéki pártok — azokon a pártokon kívül, amelyek a rendelkezésükre álló sajtóban hetek óta bőven kifejtették véleményüket Nincsics kudarcáról és általában egész külpolitikájáról. Informálás céljából az egyik legharcia- sabb etenzéki párt, a bor v át- s zlo v én - m u z ti 1 - mán föderációs blokk kötelékébe tartozó bu- nyevác-sokac párt erős egyéniségű vezéréhez: Rajics Blaskóhoz fordultam, aki a Prágai Magyar Hírlap számára már sok ízben tett érdekes és merész politikai nyilatkozatokat. Rajics képviselő ezeket mondotta: — Nincsics külpolitikájáról a bunye- vác-sokac pártnak az. a — röviden összefoglalható — véleménye, hogy Nincsics Momcsiló egyáltalán nem való külügyminiszternek. „Nije do rasto“, mondjuk mi bunyevác-sokacok, vagyis: Nincsics nem nőtt még föl a mai helyzetig. Kényelmes- kedö politikus, aki nyugodt, békés időkben valószínűen megállta volna a helyét s alkalmasabb lett volna erre a nagyon fontos pozícióra. Kétségtelen, hogy okos ember, de nem tudja magát föltalálni és az adott helyzetekbe villámgyorsan beíe- falálni. Arra a kérdésre, hogy a párt miért elégedetlen a külügyminiszter munkájával, a pártvezér így felett: — A bunyevác-sokac párt azért elégedetten Nincsics működésével, mert egészen, más irányú az, mint ami az ország és a nép jövője érdekében kívánatos. — A franciákat követő és a nekik teljesen behódoló külpolitika rossz, mert teljesen hozzájuk szorultunk. Nem francia, hanem angol, olasz, német és magyar külpolitikát kellene követnünk, mindezekkel az államokkal szoros viszonyba lépni. — De nemcsak ezekkel, hanem valamennyi állammal, főleg a közvetlen szomszédainkkal. Ma izoláltak vagyunk. Annakidején jó piacunk volt a német birodalom és a szarvasmarháinkat sehol olyan jó áron, mint Olaszországban, nem tudtuk elhelyezni. A közgazdasági mérleg nem is mutatott passzivitást, mint ma. Nagy közgazdasági érdek ezekkel újra intenzív forgalmat kezdeni, mert ez megjavítaná a dinár árfolyamát is. Ma alig van kivitelünk, pedig fuldoklunk a bőségben! Példa rá a borunk, amelyet nem tudunk értékesíteni s itthon kell elfogyasztanunk. Magyarországgal is a szoros viszonyt óhajtja a képviselő ur pártja? — Valamennyi szomszédnál sokkal inkább óhajtjuk a jó viszonyt Magyarországgal — felelte Raj'es Blaskó. — Itt nagyon szükséges a békés és normális érintkezés és jóviszony helyreállítása, mert nagy érdekek kívánják igy és mert a mai helyzet tarthatatlan. — Nincsics rossz külpolitikáját nemcsak a hozzá való alkalmasság hiánya, hanem a rossz belpolitikai viszonyok is okozzák. így ta kudarc nem kizárólag a Nincsics bűne, vagy ügyetlensége, hanem a belügyi viszonyoké is, amelyek kizárják azt, hogy rendezett külügyi viszonyaink legyenek. A külföld jól látja a belpolitikánk ostobaságát. — Angolország éppen emiatt az ostoba belügyi politika miatt fordult el az S. H ,S. királyságtól. — Az ostobaság abban állott, hogy 1. az országból Nagyszerbiát akartak és 2. a nemzeti kisebbségeket szuppremálni. Ez a szó: Nagyszerbia, annyit jelent, hogy a szerbiai szlávok mindenáron, tüzzel-vassal és a legnagyobb nyíltsággal el akrják nyomni a többi, >az összes jugoszláviai szlávokat; a másik, az elnyomás pedig azt jelenti, hogy a szuppremáciát az összes nemszlávokra, vagyis a nemzeti kisebbségekre akarják kiterjeszteni. Rajics Blaskó pártvezér igy fejezte be érdekes nyilatkozatát: — Fejétől szagosodik a hal: véleményem szerint az állam egész bazirozása hibás volt, mert mindenre baziroztak, csak A karikatúra — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Wlnter János. Kis rajz blokkjával és ceruzájával bejárta az egész várost. Az utcán, a szalonokban, a kávéházakban, mindenütt vele volt a veszélyes kis szerszám. Pajkos, torz manók nevettek vissza ötletesen a papirosról a szigorú, borulrt harmóniára. A vicclapok kapkodták a rajzait, óriási sikerei voltak mindenfelé. Ha meglátták, már messziről mosolyogtak az emberek, mindenki nevetett körülötte, csak ő nem. Ö komoly volt mindig. Mégcsak mosolyra sem húzódott a szája. Nem is volt rá szüksége: ő az alkotásaiban nevetett. A városban mindenütt szerették. Vig, bohém társaságba volt bejáratos. Lerajzolta a régieket, az uj jövevényeket s szellemében kifogyhatatlanul ugrándoztak a csintalan, groteszk ideák. Kitünően mulattak a rajzain, csak ő volt mindig a régi, a komoly. Dehát az emberek nevetni akartak s rajzaiban megtalálták a komédiást; a többi nem érdekes; ki törődik azzal, hogy mi forrong egy komédiás belsejében. A karikaturista szerelmes volt. A nőnek, akit komoly szenvedéssel szeretett, sok volt az udvarlója s nagyon jól érezte magát a vig, nagy társaságban. A rajzokon sokat nevetett. Nem tudta, hogy a művésznek az üres nevetéstől kiszáradt lelke bensőséges szavak után szomjaz. De művészetében a szerelem is szatírává vált. Egy ceruzaember térdel egy jégcsapokból összeállított nő előtt, kezében egy vastag ceruza., melynek hegyére egy szív van felnyársalva: ezt nyújtja át a nőnek, aki oly mozdulatot tesz, mintha lapdázni akarna a szívvel. A nő sokáig nevetett, amikor a rajzot meglátta. — Ez igazán komikus... ez ... nagyszerű. Öt percig nem tudott többet mondani. Azután egyszerre csak feltűnt neki valami s csodálkozott, hogy ezt eddig nem vette figyelembe. Reánézett: — Mondja, hogy van az, hogy maga sohasem szokott nevetni? A karikaturista nem felelt. Hazamenet azonban sápadtabb volt valamivel a megszokottnál. Két, három napig nem ment cl a kedélyes, vidám társaságba. A negyedik napon egy elegáns, kis meghívót kapott a nő menyegzőjére. Az ünnepségen a régi jó társaság volt együtt. E elköszön Főtték a fiatal menyasz- szouyt; a karikaturista is beszélt. Beszéde szokatlanul humoros volt; a vendégek majd ir.egfoltak a nevetéstől. — Rajzolni, rajzolni! — kiáltott feléje mindenki — kapja le az egész társaságot! A karikaturista leült egy sarokba és rajzolt; sokáig, egy óráig is tartott, amíg elkészült. arra nem, ami egyedül helyes és tartós alap lehetne: az igazságosságra! A nemzetgyűlés többi ellenzéki pártjainak — kisebb-nagyobb eltéréssel — hasonló a véleménye Nincsics Momcsiló külpolitikájáról. p. h. r. A zágrábi Radics-gyiilés hatása Horvátországban A mohamedánok és szlovének szolidaritása a horvátokkal Belgrád, junius 25. (Jugoszláviai szerkesztőségünk tudósítása.) A Radics-párt vasárnapi zágrábi nagygyűlése feloszlatásának körülményei lázas izgalomba hozták egész Horvátországot, melynek közvéleménye egyhangúlag osztja Rádiósnak azt az álláspontját, hogy Betgráddal az események után meg kell szakitan! minden összeköttetést. A gyűlés véres szétveréséről a következő uiabb részleteket jelenthetem: A nagygyűlés résztvevői, sokezer ember, H. R. S. S. (Horvát Köztársasági Parasztpárt) felírása zászló alatt vonult, a horvát himnuszt énekelve, a Zrinyi-utcán végig a szokolegyesü- let nagytermébe, honnan az ülés megkezdése előtt azonban szuronyos rendőr- és csendőrosztagok kiverték őket. A horvátok a Zrinyi- utcán újból tömörültek és a horvát nacionalista ifjúság csapataival megerősödve, Radi- csot és a köztársaságot éltetve, végigvonultak a város útvonalain. A tüntetőkhöz csatlakozott a városi lakosság egy része. Lovasrendőrök attakkal szétkardlapozták a tüntetőket. Sok sebesülés történt. Egy horvát földmivesf egy gyalogosrendőr szuronnyal ke rész tülsz űrt. A horvát nacionalista ifjúság és a szerb nacionalista ifjúság között az esti órákig tartó és folyton megújuló tüntetések alkalmával számos összeütközésre került a sor, mikor is a horvátok és szerbek revolverekkel, boxerekkel és botokkal támadtak egymásra. Mindkét részről számos sulyo-s sebesült a harcok áldozata. A Zsebics-vendéglőben tartott banketten Radics nagy beszédében kije’entette. hogy elkerülhetetlen a horvát oknak Belgrádtól való teljes elszakadása. A banketten fölszólaltak a többi horvátországi pártok képviselői is és kijelentették, hogy vállvetve harcolnak Radiccsal Belgrád ellen. Radics táviratilag közölte Koroseccel és Snahóval a történteket és felszólította őket, hogy a muzulmánok és szlovének vonuljanak ki szintén a parlamentből. A HHnka-párt Vrabec mandátumának megsemmisítését fogja kére’mezni. A szlovák néppárthoz közel álló körök szerint a HHnka- párt mag indítja az eljárást a választási bíróságnál aziránt, hogy Vrabec képviselő mandátumát megsemmisítsék. Vrabec a Hlinka- párt választási listája alapján lett képviselő. Műit képviselő kivált a néppártból és uj pártot alapított. A választási bíróság a Vrben- sky-escttel kapcsolatban megállapította. hogy a mandátum tulajdonosa minden esetben a párt s igy Vrabec mandátumára is a megsemmisítésnek kell következnie. Holnap befejeződik a képviselőhöz tavaszi ülésszaka. A képviselőház mai elnöki értekezletén elhatározták, hogy a tavaszi ülésszakot holnap befelezik. Holnap ismét két ülés lesz. — Be fogom rámáztatni! — kiáltott boldogan a menyasszony. Azután türelmetlenül tette hozzá: — De milyen sokáig tart! Máskor oly gyorsan dolgozott. A karikaturista felállt. — Elkészültem. Sokáig tartott, különös gondot fordítottam rá. Rajta van mindenki. Átnyújtotta a menyasszonynak a rajzot s a többiek kíváncsian vizsgálták a hatást. A nő pedig el sápadt. A pillantása rémült volt, úgy hogy mindenkiben megfagyott a vér. Rajta volt az asztaltársaság minden egyes tagja, de minden arcon egy-egy félelmetesen igaz állati vonás dominált. És mégis teljes volt a hasonlóság a médiumok és a rajz közt. Ö maga — nem, nem. Hát'valóban van az arcában ilyesmi? Van. van, hiszen ijesztően hasonlít; s mellette a vőlegény helyett a karikaturista maga: úgy néz ki, mint egy csontváz ... A teremben nyomasztó csend uralkodott. — Ez borzalmas — suttogta halkan s megdermedve pillantott fel a karikaturistára. Annak pedig megnyúlt a szája; vigyorgott. — Ugy-e, sikerült? A címe az, hogy ..A karikaturista nevet." S ekkor eltorzult az arca és hangosan nevetett. Úgy nézett ki, mint a saját karikatúrája.
