Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-28 / 144. (297.) szám

Kiima Augiász-istállója (g.) Prága, junius 27. Klímából. a kassai rendőrigazga'tóbói, országhires ember lett. A neve szenzációs cikkek címeiben f eke-télik s nincs nap, hogy ne találkozzon nevével az újságolvasó kö­zönség. Klíma a kassai rendőrség főnöke, tehát azt hitetné az ember, hogy egy szen­zációs bűnügyben csinált mesés fogást és ez­zel tette nevét híressé. Ez lenne a logikus és a rendőrség természetszerű hivatásából kö­vetkező vélemény. De mert a mai közállapo­tok mellett sem logikusan, sem természet­szerűen nem szabad következtetni, Klíma egy politikai botrány, a sokszor ismertetett Schíeyder-affér következtében szerezte meg a Kassáról Prágáig eljutott hírnévét. Addig, amíg Kiima rendőri uralma és de-spotizmusa csak a kassai és kassavidéki magyarok számára teremtette meg a leg­sötétebb osztrák rendönuralom mását, nem foglalkozott vele a cseh sajtó. De most, hogy a megszervezett erőszak-rendszert beállí­totta egy cseh politikai párt szolgálatába, fel- ■ fájdult a cseh kontrapárt és a Klíma kotródá- sát követeli. A megindított pártpolitikai kam­pány kiteregeti a Klíma szennyesét, amelyet mi magyarok jól, nagyon jól ismerünk, s rá­világít azokra, a ti rann izmus korszakába be­illő eszközökre, amikkel ez a rendőnbasa élt és Tigan, büntetlenül, miniszteri tanácsoósá­got kiérdemelve visszaélt. Leleplezi azt, hogy Klíma a megfélemlítés, a i élek vásárlás, a spicfis pribék, és sajtópribék rendszerrel dolgozat és hogy merényleteket koholt, ál- merényleteket szcenirozott, hogy magát nél­külözhetetlennek tüntesse föl pozíciójában s hogy a békés polgárságot úgy kezelhesse, mint a nihilista bandát szokás. Ezt mind megírja a Klíma elleni kam­pányt vezető Geské Slovo, hogy kitörje a pártpolitikai ellenfél nyakát s hogy borsot törjön a Kramár orra alá, mert ez kedves kötelessége azzal a párttal szemben, mely­nek érdekeit szolgálja. Ezeket megírja* de nem vonja le úgy és akként a következteté­seket, amint azt kellene és a közérdek szem­pontjából kötelessége lenne. Az ő szemében Klíma egy ember, akit el kell söpörni a köz­élet porondjáról, mert ártogat és kellemet­lenkedik. De azt nem látja meg és nem írja meg, hogy Klíma egy rendszer típusa, hogy Kiírna csak jól kifejlődött példánya ennek a típusnak, mely a rendőrség intézményének hivatását megcsuíofVu, a rend őrei helyett a rendbontás kopóit helyezte az emberek fölé. Nem ir arról, hogy a közállapotok és a kor­mányzati felfogás szomorú és gyászos kriti­kája fakad minden emberben, mikor azt lát­ja, hogy egy Kiima, akinek viselt dolgait íme nemcsak a kassal verebek csiripelik, nem­csak mi tudtuk, de tudják és tudták a kon­szolidált állapotokat örökké, hangoztató Be- nőshez oly közelálló redakcióbán te, mosta­náig a helyén maradhatott és — hogy csak egyet mondjunk — kihasználhatta a leg­utóbbi határincidenst arra, hogy a neki nem tetsző magyarokat szadista vigyorra! ebru- dalia ki otthonukból. • Es nem latolgatja egyetlen cseh lap sem ezzel az esettel’ és a Kiírna föltárt bün’ajstro- ntával kapcsolatosan azt az alapvető kér­dést. egészséges, helyes, demokratikus és az .ál-lam legfőbb érdekével: a renddel szemben kivánatos-c az az állapot, hogy a rendőrség .Szlovenszkóban és Ruszinszkóban elsősorban és másodsorban cs harmadsorban is politikai célokat szolgál s a politikai célok szemüve­gén keresztül nézi a közrend és közbiztonság kezébe került ■ eseteit is. Erről se szó, se hang. Csak a pártérdek a fontos és nem a közérdek. Csak a párt­érdek szent s a Klímákra csak akkor terítik a vizeslepcdőt, ha ez ellen vétenek. A Klí­mák hivatali életének Aügiász-istá’ióját csak A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. ■nMHonnnRnnnHi akkor fedezik föl, mikor a politika úgy köve­tek, hogy a Kramár doppingolta táltos a saját szennyében fulladjon meg. Hogy is irta Stanko Tény, a cseh fas- cista, a 28. Rijenben? „Ha a politikai erkölcs­télén ség fájna, akkor a köztársaságunk reg- geltől estig kínban vergődne.“ És ha a Klí­mák fájni kezdenének... mi lengne akkor, erre is találjon egy jó feleletet a szeilemeskedő cseh fascista. RcfelfcnncrÉBQlet Pasics ellen g&casícs Miesa*«a«M — Mmú az oteeMómi — M. Beigrád, junius 27. A cseh-szlovák sajtóiroda je­lenti: Mikor Pasics miniszterelnök ma délben egy óra­kor a szkupslmábo! távozott, egy fiatalember revol­verből hatszor rálőtt a miniszterelnök autójára. Pasics sértetlen maradt. A merénylőt letartóztatták. A rendőr­ség előtt azt mondta, hogy neve Mihailo Rajic és Budapestről jött Belgrádba. A népszövetségi ligák uniójának bécsi kongresszusa A harmadik és negyedik nap lefolyása Bécs junius 27. (Kiküldött szerkesztőnk telefomjeíentése.) A népszövetségi ligák uniójának főtartáesá tegnap délután ülést tartott, amelynek tárgy­sorozatán a kisebbségi bizottság által elfoga­dott javaslatok szerepeltek. Nagyobb vita a lojalitás kérdésének tárgyalásánál merült fölt Lukács György volt közoktatásügyi mi­niszter, magyar delegátus kijelentette, hogy lojalitásra tulajdonképpen szükség nincsen, mert hiszen az egyes államoknak szuvereni­tásuk van. Indítványozta, hogy a lojalitásnak fogadják el azt a magyaráza­tát, hogy a kisebbségek nincsenek fel­mentve ama kötelezettség alól, hogy tisz­teljék annak az államnak a törvényeit, amelyben laknak. Ezután Szüllő Géza, volt magyar or­szággyűlési képviselő, a cseh-szlovákiai Ma­gyar Népszövetségi Liga delegációjának ve­zetője mondotta az alábbi beszédet: Szüllő Géza beszéde — Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt őszinte köszönetemet fejezem ki az Unió főtanácsának és a főtitkár urnák, hogy a cseh-szlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát az Unió kötelekébe való fölvételénél erkölcsi támogatásban részesítették. — Mély tisztelettel kijelentem ligánk nevében, hogy a legnagyobb elismeréssel és örömmel elfogadjuk azokat a határozati javaslatokat, amelyek Sir Willighbie Dic- kinson dicsőségét fogják mindenkor hirdet­ni és amelyek fölött ott lebeg az Európa betegségét egyedül meggyógyítani- képes kiengesztelődés szelleme. Mi a cseh-szlová­kiai magyar népszövetségi liga nevében hálásak vagyunk a kisebbség védelméért, de nyíltan kijelentem, hogy a mi érdekein­ket mi kisebbség jobban meg tudjuk érteni, mint az. aki nem egy kisebbség tagja és ezért kénytelen vagyok kissé platonikus- nak minősíteni azokat a szabályokat, ame­lyek a mi vedel mezesünket tűzték szem elé. A határozati javaslatok szervi hibában szenvednek, mert olyan dolgokat akarnak összhangba hozni, amiket nem tehet ősz- hangba hozni egymással. Ha egy állam im­perialista cs erősen nemzeti politikát követ, nem tudja elviselni azt, hogy maga alá ne rendeljen más fajokat, ez pedig elnyo­mást jelent, ha pedig minden államban lé­vő fajnak szabad fejlődést biztosit, ez a nemzeti államot megsemmisíti. Es ez a hiba. A Prágában előterjesztett indítvá­nyok abból a feltevésből indultak ki, hogy a Saint-Germainben layeben kötött nem­zetközi szerződés raegingathaiatlan és kö­telező, a szignatárius hatalmaknak azóta követett politikája és törvényhozása azon­ban azt bizonyítja, hogy a nemzetközi szer­ződés végrehajtását nem tartották kötele­zőnek és pedig azért, mert a népszövet­ségnek nincsen kényszerítő hatalma. Egyedül jámbor óhajokból megélni nem lehet. — Engedjék meg, hogy a most előter­jesztett határozati javaslatnak egy hibá­jára figyelmeztessek, ez pedig az, hogy el­lensúlyozni igyekszik a prágai közgyűlé­sen hozott határozatok hatását. A határo­zati Javaslatok ama föltételen alapszanak, hogy a nemzeti, kisebbségek csak akkor igényelhetnek támogatást, ha lojálisak. Mi nemzeti kisebbségek szivesen vagyunk lo­jálisak. Mi nem azért panaszkodunk, mint-. ha nem ismernők el a dolgok uj rendjét, ha­nem azért, mert az uj rend nem ismeri el azokat a jogokat, amelyeket részünkre a Saint-Germaiuban létrejött szerződés biz­tosit. Mi cseh-szlovák állampolgárok va­gyunk, de nem csehek, hanem magyarok. Ezt nem lehet illojalitásnak minősítem, de mégis irredentistáknak bélyegeznek ben­nünket. Mi azt tartjuk, hogy lojális dolog, ha a törvényekben biztositott jogainkkal élni akarunk. — Egyszerre mindent elérni, nem le­tet. Egyszerre mindent csak szétrombolni lehet. Éppen ezért a fokozatos javulás reményében elfogadom a kisebbségek vé­delmére vonatkozó javaslatokat és a ma­gyar faj háláját tolmácsolom Sir Díckin- sonnak, akinek leikéből a nagy angol nép nemes és iáakaratu szelleme szól. Utána Medhrger Vilmos dr., a cseh-szlo­vákiai német népszövetségi liga delegátusa beszélt francia, német és angol nyelven. Örömmel fogadja azt, hoigy a kisebbségek képviselve vannak az állandó bizottságban, nem taigadja azonban, hogy nem elégíti ki a harmadik javaslat, amely a helyi önkormány­zatokról szól. A németeknek iskolai önkor­mányzatra szükségük van, A vita berekesztése után az ukrán dele­gátus előterjesztette indítványát, hogy a ke- letgaliciiai kérdést tűzzék napirendre. Ez el­len Hordán lengyel delegátus igen erélyesen tiltakozott. Az unió ezután úgy határozott, hogy a kérdést leveszi a napirendről és egyik legközelebbi ülésén fog arról tárgyalni. A mai bizottsági ülések A bizottságokban ma főképpen a propa­ganda kérdésével foglalkoztak. Az angol liga delegátusa azt indítványozta, hogy a ligák szavazatait a. ligák számaránya szerint álla­pítsák meg. Úgy döntöttek, hogy a javaslatot a főtanácshoz teszik át, amely akkor fog dönteni róla, ha elérkezettnek látja arra az időt. Tárgyalták továbbá azt az indítványt, hogy az egyes uniók tegyenek jelentéseket az egyes országokban a tanítás tárgyát ké­pező tantárgyak tankönyveinek a megvizs­gálásáról. Apponyi Albert gróf e kérdés tárgyalá­sánál azt indítványozta, hogy nemzetközileg ne foglalkozzanak ezzel a dologgal; a vizs­gálatot az egyes ligák saját országukban folytassák le. A bizottság Apponyi ellenindit- ványával szemben az eredeti javaslatot fo­gadta el. Általános föl tűnést keltett, hogy a cseh-szlovák és jugoszláv delegátus az ere­deti javaslat mellett szavazott Á liga fölhívja a népszövetség figyelmét a magyar kölcsön szükségességére Ezután a gazdasági bizottság terjesztet­te elő jelentését. A javaslatok a vámkérdés egyszerűsítéséről és a szabadkereskedelem- ről szólnak. Követelik, hogy minden állam­nak, amely a népszövetségnek tagja, mind­ama előnyöket biztosítsák, mint a legkedvez- ményezettebb nemzetnek. A bizottság kö­veteli a be- és kiviteli tilalmak eltörlését és a korlátozások megszüntetését. Ennek alap­jául a washingtoni egyezményt kell venni, hogy „mindenütt mindenkinek nyitott ajtót kell hagyni". Követelik a nemzetközi keres­kedelmi törvényszék felállítását. Hangoztat­ták továbbá a brüsszeli egyezmény alapfel­tételének elfogadását. Követelik, hogy a kül­földi és belföldi cikkek közötti különbség szűnjön meg cs a külföldi árucikkek ugyan­olyan kedvezményben részesüljenek, mint a belföldiek. Saimlotter osztrák delegátus azt indítvá­nyozta, hogy az egyes ligák gazdasági bi­zottságokat létesítsenek. Münz svájci dele­gátus egy nemzetközi bank felállításáról ter­jesztett elő javaslatot. Póka Pivny Béla miniszteri tanácsos, a magyar népszövetségi liga főtitkára, in­dítványozta, hogy a liga hívja föl a nép- szövetség figyelmét arra, hogy a magyar kormánynak a nemzetközi kölcsönre ok- Aetlenül szüksége van. A bizottság Póka- Pivny indítványát magáévá tette. Az ülést ezután berekesztették. A petka tanácskozása. A petka tegnap délután Svehla miniszterelnök jelenlétében tanácskozást tartott. A tanácskozás tárgyát a szociális biztosításról és a vagyondézsma, valamint a vagyonnövekedesi adóról szóló törvényjavaslatok képezték. A petka tanács­kozásait ma délelőtt folytatta. Az említett törvényjavaslatokat csütörtökön terjesztik a képviselőház elé. 100 cseii-sil. koronaőrt fizettek ma, junius 27-án: Zürichben 16.795 svájci frankot Budapesten 24 800.— magyar koronát Becsben 212400.-— osztrák koronát Berlinben 460000.— német márkát Árfolyam 144. (297.) szám. SJL Prága, csütörtök, 1923 junius 28. Ja& Jjjm jBr VfflL AUP mm JjK f . — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ^ 4 wMí aBS <*Bk* nllce 18. ra., Telefon 6797. szám iföpr — Sürgönyeim: Hírlap, Praba. — Főszerkesztő: PETROGAI.Lt OSZKÁR dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom