Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-27 / 143. (296.) szám
Szerda, Junlus 27. Szines riport a kassai Klímáról Klíma detektív uralma — Klíma erőszakos eszközei — A megrendezett merényletek — A császári királyi Kiima és a cseh-szlovák Kiima Prága, jutiius 26. Wünsch Ottó, a Ceské Slovo szerkesztője, kassai útjáról a cseh nemzeti szocialisták lapjában a kővetkezőkben számol be: „,A kassai pályaudvaron a megérkezésünk alkalmával szerény személyünk fogadtatására detektívek jelentek meg, akik minket megpillantva, autóba vágták magukat, hogy jelentésüket a rendörigazgatóságnak átadják. Ez volt Klíma rendőrigazgató első biztonsági intézkedése a cseh nemzeti szocialisták gyűlésével kapcsolatban. Klíma dr. civil alkalmazottai kassai tartózkodásunk ideje alatt mindenüvé követtek minket. A detektív urak velünk ebédeltek „feltűnés nélkül" és'úgy minket, mint barátainkat tisztes távolban követtek egészen a Schalkház-szállodába, .ahol a népgyülés lezajlott. A népgyülés résztvevői között körülbelül húsz vagy még ennél is több detektív volt. A szállót egyenruhás és polgári ruhás őrség vette körül. A rendörigazgatóság épületének udvarán pedig a rendőrség készültségben állott. Ugyanekkor a kaszárnyákban két század katonaság állott készenlétben. Jellemezheti valami is jobban a helyzetet, mint az a tény, hogy a cseh nemzeti szocialisták gyűlése 1923-ban rendőri és katonai gsszisztálás mellett folyt le? Ma már bizonyos, hogy Kiima nem tartotta meg a szavát, amelyet akkor adott, amikor a köztársaság részéről kegyelemben részesült. Kiima ugyanazokat az erőszakos eszközöket használja, mint amelyeket az osztrák uralom Idején használt. Ezek: megfélemlítés, az eladó lelkek megvásárlása, spiclik és agent pro- vocateurök és a rendelkezésére álló sajtó felhasználása (Síovensky Vychod), a „merényletek" felfedezése, olyan merényleteké, amelyeket azután ö maga „hárít el“. Fölemlítjük az Udrza! miniszter elleni „merényletet'*, amely úgy történt, hogy a Klíma által felbérelt ember a közeli erdőben találomra elsütötte a fegyverét. Klíma eszközeihez tartozik továbbá a helyzetről adott hamis jelentés, a békés polgárságnak nihilista bandaként való kezelése — szóval minden, ami Klíma „erős kezének" szükségességét bizonyítja. A császári-királyi rendörbiztos Kiima csali egyben különbözik a cseh-szlovák rendőrigazgató Klímától: Az osztrák uralom idején vakon engedelmeskedő eszköze volt Becsnek, ma pedig vakon engedelmeskedő eszköze politikai pártjának: a nemzeti demokrata pártnak"... Klímának nem szabad visszatérnie Kassára A Ceské Slovo napihirei között megcáfolja a Národni Listy amaz áilitását, hogy Klíma kassai reudörigazgató szabadságáról visszatér. „Ismételjük, hogy Klíma kénytelen volt szabadságát azonnal megkezdeni és hogy szabadságáról nem szabad visszatérnie Kassára" — írja a laip. Az olasz kamara üdvözli a magyar nemzetet Szétosztották a kisebbségek védelméről szóié tőrvényjavasSatol — Indemnitási vita a magyar nemzetgyűlésen Lakodalom -- temetés egymásra következnek sorban. De elég volt a halál árnyékából a kivégzéseknél, temessen a pom- fünéber! Sokkal érdekesebb ennél egy különös szokás, melyet eddig sehol nem hallottam. H-ushagyó kedden kötelet húztak ki a mészároslegények a „Lőcsei kocsmaház" és a Vártához közt s középen fejjel lefelé egy szalagokkal összekötözött ludat akasztottak rá. (Ma ugyanott szintén kötél van kihúzva, a Várta helyén színház áll, csak a „Lőcsei házat" nem ette meg az idő vasfoga. No meg az is különbség, hogy a kötél drótból van s alatta nem mészároslegények cikáznak, de a csilingelő villamosvasút.) A liba azért függött a villámosvezeték helyén, mert az akkori mészárosok virtust találtak abban, hogy ki tudja a vágtató ló hátáról a liba fejét letépni. Akinek sikerült ez, az leit egy esztendőre az „Oberknecht" s afféle „pünkösdi királyi" jogok illették meg. Ugyanaznap szabadultak föl az inasok #a mészároscéhben. Ennek örömét azonban furcsán kellett meg- váltaniok. Kettőt közülök az öreg legények rúdra kaptak, mint a levágott tulkot s bedobták a „Röhrbrunnén“-be. Jól megfürösz- tötték s vitték, meg-megpihenve útközben, vissza a „Herberg"-be. Bizony „dér arme Tropf" — siránkozik rajta Simplex — „muss halb erfrieren". (Ma másképp húzzák a-vizes lepedőt a kassai mészárosokra, még pedig az öregjére.) A kopjatörés is divatban volt akkor Kassán; Simplex maga került ki győztesen a sorompó mögül egy ilyen lovas, tréfás párviadalból, melyben a legjobb esetben legföljebb a fogát vagy az oldalbordáját törték be az embernek. Eléggé ismert az ilyen Budapest, június 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjc- ientése.) A nemzetgyűlés mai ülését meglehetősen lanyha érdeklődés kisérte. Alig volt jelen annyi képviselő, amennyi ia tanácskozóképes létszámhoz szükséges. Az ülést tizenegy órakor nyitotta meg Sztivoszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után szétosztották a képviselők között a kisebbségi nyelvek elismerésének és szabad használatának biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat úgy intézkedik, hogy a járásbíróságoknál, a törvényszékeknél, állami önkormányzati hatóságoknál és mindama hivatalokban, amelyeknek területén a lakosságnak legalább egyötöde ugyanahhoz a nyelvi kisebbséghez tartozik, olyan személyek alkalmazandók, akik ;a kisebbségi nyelvben is jártasak. Napirend előtt Szcitovszky Béla elnök bejelentette, hogy arra a táviratra, amelyet a magyar nemzetgyűlés néhány nappal azelőtt küldött az olasz kamara elnökének és melyben együttérzését és részvétét fejezte ki az olasz népnek az Etrua katasztrófa fölött, ma délelőtt megérkezett az olasz kamra elnökének köszönő válasza. Az elnök örömmel vette tudomásul a magyar nemzetgyűlés együttérzését, tudatja, hogy a veszedelem enyhülőben van és az olasz kamara üdvözletét küldi a magyar nemzetnek. Ezután a napirend értelmében folytatták az indemnitási vitát. A mai ülés első szónoka Farkas Tibor pártonkivüli képviselő, aki kéri, hogy a megfelelő törvénycikk alapján idézzék meg KáUay Tibor pénzügyminisztert a nemzetgyűlés holnapi ülésére, hogy tájékoztassa a nemzetgyűlést a pénzügyi helyzetről, terveiről és a gazdasági bajok orvoslásának módozatairól. A többség Farkas indítványát elvette.' A vita következő szónoka Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő volt, aki a Népszava kolportázs jogának ideiglenes megvonása miatt sürgős interpellációt akart előterjeszteni. Erre azonban a Ház az elnök indítványára nem adta meg az __ engedélyt, mire Kabók az indemnitási vita folyamán elmondott beszédében tette szóvá ezt. Majd a gazdasági helyzetről beszélt és felhívta a kormányt arra, hogy rendszabályozza meg a bankokat, a malombárókat és a gaboimdrá- gitókat. Ezu tán a fixfizetésü köz- és magánál- kalmazottak elviselhetetlen helyzetét tárta fel. Cserty József reformpárti volt a következő szónok. Megemlékezett arról, hogy több ellenzéki képviselő bizonyos területi ajánlatokról beszélt, amelyeket állítólag csehszlovák részről tettek Magyarországnak. A ||esh lapok azoban ezt a hirt megcáfolták. Hl Ml i M III i11 Hl Uh In y \\}[ III 1II ! lándzsa törés, kár lenne újra elismételni a lehívását. Közvetlenül ezután arról mesél a barátunk, hogy Kassán az ö idejében csak egy pékmester volt, az is Ausztriából származott oda; azért nem’ volt, kenyérben hiány, mert sok asszonynép sütött ízes- kenyeret: vett is Simplex minden este egy krajcárért kenyeret, egy félért fokhagymát. Ez volt a vacsorája — vált légyen egészségére. Végezetül Simplex uram a felvidéken bejárt városokról mond el egy „közismert" verset: Von Kaséban ungefangen Von Eperjes ungehangén Von Bartfeld unbeweibt Von Seben unbekleibt Kompit er in die Leüt, Kaim er sagen von gátér Zeit. Fiizfavers biz ez, még füzfább fordításban talán igy hangzanék: Ki Kassáról dutyi nélkül Eperjesről kötél nélkül Bártfáról asszony nélkül Elszabadul Lőcsére, Nagy annak szerencséje. Nem tudom, megvan-e még az a régi szokás Bártfán, hog3^ akit este kettesben az utcán vagy kapualjban találtak, másnap se szó, se beszéd összeadták a pap előtt; azt se tudom, Szóbelinek megvan-e a kitréfálókedve, hogy senki idegen onnan el nem kerül szárazon; sok minden megváltozott négyszáz esztendő alatt, csak Kassára áll ma is még a mi jó Simpl-exünk verse. Ebben az egyben visszájára jár a történelem... (Vége.) Kormánynyilatkozatot kér ebben az ügyben. Az ülés fél három órakor ért véget. Megsemmisiteií mandátum A nemzetgyűlés négyes számú bnrálóbi- zottsága m>a délután Wolff Károly elnökletével ülést tartott, amelyen Jánossy Zoltán ellenzéki képviselő mandátuma ellen beadott panaszt tárgyaiba. A bizottság jelentését Eckhardt Tibor terjesztette elő. Jánossyt Debrecenben viselt lelkészi állásától a forradalom alatti viselt dolgaiért megfosztották. A bizottság a panasznak helyt adott és Jánossyt megfosztotta mandátumától. Csupa ellenzéki szónok az indemnitási vitáiban A folyosókon ma élénk megbeszélés tárgyát képezte, hogy az indemnitási vitában csupa ellenzéki szónok vesz részt és a föliratkozott kormánypárti képviselők mindegyike elálló tt beszédének megtartásától. Ezt a kissé szokatlan körülményt a jobboldalon azzal magyarázzák, hogy oly fontos feladatok várnak a nemzetgyűlésre még a szünet előtt, hogy az indemnitási vitát nem akarják megnyujtani. Mindamellett alig hihető, hogy az indemnitási vita rövidesen véget érjen és valószínű, hogy bekövetkezik az ex- lex. A szünet előtt a földbirtokreformnovella tárgyalásra sem kerül sor és az csak az őszi ciklusban fog a Ház elé kerülni. Hasonlóképpen kétes, hogy a tisztviselők lét- számredukálásáról és a tisztviselők fizetésének megállapításáról szóló törvényjavaslatokat a szünet előtt törvénybe iktassák. Métszáznyolcvan milliárd az államháztartás évi szükséglete Az indemnitási vita megkezdésével nem érdektelen, hogy mennyit tesz ki a mai viszonyok mellett az államháztartás évi szükséglete. A Nemzeti Újság hiteles adatok alapján egyik legutóbbi számában közli, hogy az államháztartás évi szükségletei nem kevesebbet, mint évi hétszáznyolc- van milliárdot tesznek ki. Ez csak aránylag nagy összeg, mert ha aranykoronára átszámítjuk, akkor mindössze négyszázötven-ötszázmillió jön ki. A kiadások a következőképpen oszlanak meg: korona Kojrmányzóság 784.000.00n Miniszterelnökség 602,500.000 Külügyminisztérium 8.840.000.000 Belügyminisztérium 33.160,500.000 Közigazgatási bíróság 101,000.000 Nemzetgyűlés 433,000.000 Földbirtokrendezés 175,000.000 Pénzügyminisztérium 72.186,000.000 L egfőbb állami számvevőszék 77,000.000 Nyugdíjellátások 7.481,000.000 Állami adósságok 33.000,000.000 Kereskedelemügyi minisztérium 4.370,000.000 Földmivclésügyi minisztérium 7.990,000.000 Népjóléti minisztérium 20.100,000.000 Közoktatásügyi minisztérium 25.000,000.000 Igazságügyi minisztérium 9.700,000.000 Honvédelmi minisztérium 51.000,000.000 Állami üzemek 229.ooo.OOQ.ooo Rendes kiadások összesen: 504.000,000.000 Átmeneti kiadások 178.000,000.000 Beruházások 98.000,000.000 Összes kiadások: 750.000,000.000 A bevételekre vonatkozólag egyelőre mellőzték az előirányzásokat. Az 1922/23. évi költségvetésben az összes bevételek 152.S milliárdot tesznek ki. Ezt a pénzügyi szakkörök hozzávetőleges megállapítása szerint már sikerült körülbelül a kétszeresére, 300 milliárdra fokozni. Még igy is körülbelül 480 milliárd fedezetlen költségvetési hiány fenyeget, amelynek fedezéséről az államháztartás egyensúlyának megőrzése végett a pénzügyminiszternek kell az állami jövedelmek végletekig menő fokozásával és a legmesszebbmenő takarékossággal gondoskodni, ha külföldi kölcsön felvétele nem sikerül. Azok a tervezetek, amelyek alapján ezt u költségvetést összeállították, csak házi használatra készültök. Komárom, junius 25. Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő komáromi beszámoló beszédében szólt a munkásságot érdeklő kérdésekről is. A beszédnek ebből a részéből ezeket közöljük: — Vázoltam Önök előtt nagy vonásokban azt, hogy a keresztényszociális párt képviselői, egyéb vezérférfiai maga az egész párt miképpen törekedett föladatának megfelelni, ugyanolyan vonásokban kifejtettem, hogy a végzett és a jövőben végzendő munkát mely eszközökkel, módokkal, milyen elvek alapján állva irányította és akarja irányítani a jövőben, nem lenne azonban teljes az a kép, amelynek festését ma itt föladatommá tettem, hogyha külön rá nem mutatnék azokra a jelenségekre, amelyek népeink legfájóbb sebeit képezik s meg nem világítanám azoknak eredő okait. — Közismert az a katasztrofális gazdasági romlás, amelybe Szlovákországot taszította a hibás gazdasági politika. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem egyformán a tönk szélén áll, de látjuk azt is, hogy ezeknek romlása hozta magával a munkásság sanyarú helyzetét. — A munkanélküliség minden vonalon szörnyű méreteket ölt s az állam lealacsonyító alamizsnájára kényszeritett munkásság vigasztalanul tekint a jövendőbe. Á munkanélküliség és a szociáldemokrácia — Az okot keresve, azt megtaláljuk, ahol azt a legkevésbé gondolnók: magánál a munkásságnál. Annál a munkásságnál, amely a szociáldemokrácia jelszavának fölülve, az utóbbi választások alkalmával a szociáldemokrácia számára szolgáltatta a többséget. Mert állitom és be fogom bizonyítani, hogy a szociáldemokrácia volt az, amely a gazdasági válságot s ezzel a katasztrofális munka- nélküliséget előidézte. — Tudnunk kell, hogy a prágai parlamentben a cseh és cseh-szlovák szociáldemokrácia és a cseh, meg cseh-szlovák kapitalizmus alkot kormánytöbbséget, belőle alakult ki a mai kormány is. A két árnyalat egymással homlokegyenest ellenkező elveket vall különösen gazdasági téren. — A szociáldemokrácia a magántulajdont megszüntetni iparkodik, a kapitalizmust minél jobban terjeszteni, szaporítani s ebből az ellentétből indult ki a munkásságra gonoszul végződött gazdasági harc. — A szociáldemokrácia kezében hatalmas fegyver volt a munkásság, amely szívesen látta a nagy munkabéreket s ezekért örömmel követte azt a pártot, amely jólétét biztosítani látszott azzal, hogy hallani sem akart a munkabérek leszállításáról, — A polgári pártoknak, a tőkének rendelkezésére állott fegyver talán nem volt olyan félelmetes, mint a munkáskezek milliói, de határozottan erősebbnek bizonyult, mert a harcban győzött. Ez a fegyver volt a — pénz. — A szociáldemokrácia vezérei azontölül a belátásban és tudásban messze mögötte maradtok a polgári pártoknak, innét azután vereségüknek csúfos volta. — A polgári pártok csakhamar belátták, hogy minden odairányuló törekvésük meghiúsul, hogy a gazdasági helyzetet az állam- fordulattal járó abból a túlzásból kiragadják, amely minden igazság ellenére túlnyomó befolyást akart a munkástömegek számára biztosítani a termelés terén. A szociáldemok3 „Becsületes bérért becsületes munka* becsületes munkáért méltányos bér“ Lelley Jenő dr. komáromi beszámolójából — A munkásság helyzetéről, a szociáldemokrácia és a cseh kapitalizmus bűneiről — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása. —
