Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-27 / 143. (296.) szám

yjw&iMAGwít/iBimp rácia minden ilyen irányú józan törekvésnek ellenszegült. — Az időközben már tulmagassá vált munkabérek leszállításáról hallani sem akart s minden olyan javaslatot mereven elutasí­tott amelynek célja lett volna a munka bére és eredménye közt bizonyos méltányos arányt teremteni. Két okból. Elsőbben azért, mert a szociáldemokrácia a tulmagas mun­kabéreket, mint a pártjához tartozók jutal­mazását tekintette, amelyek leszállítása te­hát egyenlő lett volna a párt tagjainak zúgo­lódásával, sőt elmaradásával; másodszor azért, mert a magas munkabéreket a tőke tönkretételére a legjobb fegyvernek tartotta s azt kezéből kiengedni nem akarta. — A tőke fölismerte a veszedelmet s mert józan érvekkel eredméns't elérni nem tudott, úgynevezett megkerülő mozdulatot tett. — Hatalmas befolyással bírva a pénz­piac helyzetére, megindította a külföldön és belföldön a cseh-szlovák korona emelkedé­sének folyamatát s azt céltudatosan oda­vitte. hogy gazdasági életünkben sohasem sejtett következményeket váltott ki. A cseh kapitalizmus hármas célja — A cseh kapitalizmus nagyszerűen számított és számításával hármas célt ért el: — A korona emelkedése lehetetlenné tette az ipari termékek kiviteléi. A külföld nem volt képes az iparcikkeket ,a drága cseh­szlovák koronán megvenni, a gyárak és ipartelepek egyideig raktárra dolgoztak, majd lassan-lassan beszüntették üzemüket. — Magával ezzel a ténnyel két célt ér­tek el. Élérték azt, hogy a szlovákországi, a dolog természete szerint tőkegyönge gyárak és ipartelepek nagy része tönkrement, vagy­is a cseh nagyipar erős konkurenciától sza­badult meg, de elérték azt is, amire a szociál­demokrata vezéreket békésen rábeszélni nem sikerült, elérték a munkabérek leszállí­tását. A munkabérek leszállítása természetes következménye iett a kereslet hiányának, a kínálat emelkedésének. A munkanélküli mun­kások százai néhány hét alatt fölélték meg­takarított pénzüket s a szükség kényszere alatt mindig lejebb és Iejebb szállottak mun­kabérköveteléseikkel. — Ugyebár, mennyivel okosabb, előre­látóbb lett volna a szociáldemokrácia vezé­reitől, ha a változott viszonyok közepeire, józan belátás alapján önként járultak volna hozzá a munkabérek megfelelő és méltányos leszállításához, mint hogy a leszállításra kényszerittettek, kényszerittettek pedig a munkásnép százezreinek nyomorba taszítá­sával súlyosbítva. — Igaz. a tőke is szenvedett, sok-sok milliót vesztett, ámde milliókat veszíteni ott, ahol milliárdok vannak, nem nehéz, de meg aztán biztosak lehetünk afelől, hogy a tőke a veszteséget bőségesen be fogja hozni, sőt máris behozta, mert hiszen jól látják, hogy a vámmal védett ipacikkek ára a munkabé­rek leszállítása dacára alig, hogy valami ke­véssel száll alá. — Ám a nagytőke az imént említett két eredményen kivül elért még egy harmadikat is, azt, hogy az ipari veszteséget áthárítja a mezőgazdaságra. És itt megint a. szociálde­mokrácia a hibás. A cseh szociáldemokrácia az. amely hallani sem akar a mezőgazdasági védővámok behozataláról éppen akkor, ami­kor az ipari termékekre óriási vámok vannak kivetve. — Amig az ipari vámok az iparcikkek árát állandóan indokolatlan magasságban tartják, addig a cseh-szlovák korona magas állása mellett a szomszéd mezőgazdasági ál­lamokból csak úgy özönlik mindennemű gaz­dasági termény, a nevetségességig alacsony­ra szorítva le az árakat. Hogy milyen óriási az aránytalanság, csak egy példát vegyünk. A háború után a búza ára 400 korona volt, ma 110—120 korona, tehát majdnem a ne­gyedére szállott alá. Ezzel szemben a ruhá­nak. lábbelinek és más iparcikkek áránál se­hol sem látunk ilyen arányú árleszállítást. — Ennek eredménye az, hogy a nagy­gyáros az olcsó kenyér mellett olcsón fizet­vén a munkását, nagy hasznot vág zsebre, a hasznot pedig megfizeti a mezőgazda, aki ma-holnap a tönk szélére jut. — Ámde a gyáraknak és ipartelepeknek különösen nálunk történt bezárása, a mező- gazdaság tönkretétele a romlás szélére rán­totta a munkást is, aki munka nélkül van. az állam által nyújtott munkanélküli segélyen tengődik a legmegalázőbb helyzetben. — Ugyebár: mennyivel okosabb, mennyivel előrelátóbb lett volna a munkabérek és munkaered- mény arányát egészséges alapra fektetve, a munkás részére a tisz.ességes munka­alkalmat föntartanl, ahelyett, hogy kenye­rét szájától elvették éppen vezérei, az ö •a _________________________ tu datlanságukkal, íulzássikkaí és rövidlátá­sukkal. ' — A gazdasági élet jelenségei sajátszerü irányokat követnek, amelyeknek szabályo­zásához nem elég a jelszavak betanulásán és öntudatlan visszaadásán alapuló megszerzése a vezéri botnak, oda tudás, tapasztalatok és gyakorlat kell, s a munkásság most a saját bőrén tanulta meg. hogy nem elég azok után menni, akik Ígérnek füt-fát, betartani azon­ban nem tudnak semmit, sőt még azt is tönkreteszik tudatlanságukkal, amit pedig előrelátással könnyén megtarthattok volna. A segítés útja — A Szlovenszkót különös súllyal sújtó rémes munkanélküliségnek van segítsége. — Ez a segítség természetesen nem a munkanélküli segélyre szánt milliókban, de azon módok megteremtésében rejlik, melyek a munkásság számára munkaalkalmat nyúj­tanak. — Ilyenek azok, amelyek közvetetleriül adnak munkaalkalmat, mint például utak, vasutak építései s közintézmények létesítése. Ám ez csak pillanatnyi segítség, éppen az át­menet idejére szánva, az érdemi segítség a gazdasági politikának egészen uj, olyan vá­gányra terelése, amelyen a szélsőségeket ki­zárják, amelyen csupán egy elv lehet az uralkodó és irányadó, a keresztény igazság örök elve. ■— A töke és munka a termelés egyfor­mán fontos tényezői, őket a termelés ered­ményéből megfelelő olyan rész illeti meg, amilyen részben a termelés eredményének lé trehozásában közremunká 11ak. — Le kell törni a tőke vad hajtásait, de fékezni a munka túlzásait is. Becsületes bérért becsületes munka, becsületes mun­káért méltányos bér. Emellett az igazság mellett azután mellőzni kell mindent, ami akár az egyik, akár a másik oldalnak ked­vez mesterségesen. — Elsőbben is meg kell tanítanunk pénz­ügyeink intézőit arra. hogy a financia nem politikum s e téren semmi se bosszulja meg magát jobban, mint ha a pénzzel, annak érté­kével politikai reklámot csinálunk. Azután arányt kell teremteni az ipari és mezőgazda­sági vámok rendszerében olyként, hogy az előbbi gazdasági ágnak az utóbbi terhére leendő favorizálását megszüntetjük és ezzel a mezőgazdasági vállalkozásnak ipari térre leendő kiterjesztésével uj, bőséges munka-, alkalmat nyújtunk, .............'/ — És ha mindezekhez.elérni leszünk.ké­pesek, hogy Szlovákország számára kiküzcl- jük annak autonómiáját s ezzel teljesen ön­álló- gazdasági berendezkedéseink lehetősé­gét, akkor a minket sújtó gazdasági bajok­nak megszűnését biztosan reméljük. Zsinati atyák (Karcolatok a református zsinatról.) Léva, junius 26. A gépíró-kisasszony rajza után áttérhe­tünk egyenesen annak keresztapjára, K e r- s é k János dr. uram ökigyelmére. Ügyvéd, aki költő: ez ritka természeti jelenség. Azt hiszem, az (aktái nem sokszor ihletik meg, legfennebb ha valamelyik bús magyar még busább ügyének védelmekor elébe varázso- lódik a Tiborc szomorú alakja, a sebektől vérező, de szerencsétlenségének előidézésé­ben maga is bűnös magyar. Inkább ihleti meg a lelke. Költeményeiben egy izzó magyar lé­lek világit, amelynek fényében sok biztatás lobog. Nagyon szellemes verses pohárkö­szöntőjében szikrázó elméje mutatta e zsinati atya nagy kvalitásait. Ö iá zsinat gazdája. Ami azt jelenti, hogy sok ügye-baja van a zsinat és a zsinati atyák dolgaival. A klien­sek szép sorjában ott üldögélnek a verandá­ján s csak akkor Ígérik meg a visszajövetelt, mikor felvilágosítom őket arról, hogy az ügy­véd ur most gazda, a szent zsinat gazdája. — De má akkó csak nem vaarjuk, ha máskó gyiivünk el. A Kersék János beszéde nagyon kedves, Öreg lévai dialektus. Még ebben is la tradí­ciók reflexei sugárzanak ennek a derék ma­gyar embernek a személyiségéből. A legkurucabb feje Buzy Márton zsina­ti (atyának, a gömöri esperesnek van. Egye­nes derék, előre szegett fej, bozontos szem­öldök, szinte bronzszinü arc, szálas, erős haj, sötét nézés: mint egy bus-komoran visszate­kintő kuruc a magyar-lengyel, határon, aki­nek piros csizmája nyomát hóval lepi be a tél ... A hangja is harmóniában van őskuruc fejével és termetével. Zeng. mint öreg ha­rang. A szobrász csak mintázza le Buzy atyát, kész a „Búsuló kuruc" cimii szobor. Az européer világi ember benyomását teszi T o r n a 11 y a y Zoltán, a legfiatalabb zsinati atya, a gömöri egyházmegye gond­noka. Választékosai) öltöző, úgynevezett „sneidig" ember. Mérnök, akinek karakterisz­tikusan kemény betűi kemény férfiúra valla­nak; Most erősen izzad, mert mint zsinati jegyző teljes mértékben igénybe van véve. Egész személyisége, határozott fellépése, alapos készültsége a magasba lendülés útjait mutatják számára s nevével egyházi életünk­ben még igen fontos helyeken fogunk talál­kozni. Érdekes, a teljes boncolás elvét követő jogász zsinati atya S t é p á n László, a tiszai kerület világi főjegyzője, nyugalmazott kúriai bíró. Amelyik bizottságban benne van. ott minden paragrafus úgy megdolgoztatok, hogy azon már semmiféle igazítás többé el nem végezhető. Ugyanilyen markáns egyéniség á> erős vitatkozó Szallay László, az abauji egy­házmegye gondnoka. Körültekintő gondosság és éles jüdieium jellemzik. Nagy tapasztala­tokkal rendelkező vezető férfiú, alti egyike az egyházi közélet terén legrégebben működő tekintélyeknek. Csendes, bajusz alatti humor előadásának a sója. Igén ióizüen adta le az éhező ruszin küldöttség szereplését, amely­nek az a csattanója, hogy (a nála járt „éhező" küldöttség vezére egy közismert ungvári kanonok volt, aki még ma sem engedett csak égy kilóval sem akkori 140 kilós testi állapot- iából. Van a zsinati atyák közt egy nagyon szelíd, igazán mézédes beszédű férfiú, laki annyira szerény, hogy még a feje féloldalra billenőse is azt látszik mondani: bocsánatot kérek, ha megszólalok, — ez a zsinati atya a harst; esperes, Patay Károly. Rendíthetet­len bizalommal viseltetik a hívek — teher- viselöképessége iránt. Az az elve, hogy nincs olyan terhes szekér, amelyikre még egy villával fel ne férne és nincs olyan hivő, aki évenként még két koronát „azonfelül*1 el ne birna. Ha szobrász volnék és „csupa jó- indulat** című szobrot akarnék faragni, Patay Károlyt mintáznám meg. Ahogy ül szép szerénységgel, imádságra kulcsolt kézzel, erősen figyelve az előadókra és minden tárgyhoz alaposan hozzászólva: fél oldalra dűl.a feje, mint a szentek szobrainak. Ez a kegyes, fejtartás annyira megszokottá vált nála. hogy iá zsinati atyák fényképezésekor hiába figyelmeztette, kérte a fotográfus, ké­rem, méltóztassék a becses fejét egynesen tartani, mégis görbén rögzítette meg a masi­ma.. A legöblösebb hangú-zsinati atya öreg Tóth Kálmán uram..a legnagyobb egyház­megye kormányzója, esperese. Aranyos ke­délyű ember, erős figyelő, sok praktikus ta­nácsot tud adni. A szigorúság szobra Bihar y Kálmán. Atyai tultengésben szenved Füssy Kálmán, aki zsinati- és hon-atya egy személyben. Kiss Jenő dr. zsinati atya a jámborság ki- domborítása céljából a kálomista papokat — reverendába akarja bujtatni. Réz László zsi­nati atya az a natura, aki kedvenc eszméjé­ből csak egy jótácskát is fel nem ad, inkább rézcsákányt ragad és hadakozik. Pat.aky Pál a rátörök nemzetségéből való férfiú, ala­pos készültségi! boncoló; logikája helytálló iá legerősebb vitáknál is. Sok hasznát veszi a zsinat. Oláh Péter rengeteg tudományu zsi­nati atya, csendes, mind az öreg Duna, de a csendesség alatt titkos erők rejlenek: ia csi­szolt &gy erői. Kovács László és Bak- say Dezső rimaszombati fiskálisok, tehát a jogi tudomány doktorai. Mindketten nagyon sok esetben adták fényes jeleit judiciumuk- nak. K o m j á t h y Gábor ungvári lelkész, a kárpátaljai ungi egyházmegye esperese ér­dekes. szikár termetű zsinati atya. Nagy akaratereje, minuciózus következetessége nem egyszer állítják szembe a közakarattal, de mint fegyelmezett atya készséggel meg­hajlik az atyák bölcsessége előtt. S ü t h ö Áron, a kárpátaljai egyházkerület főjegyzője az a ti-pus, amelyik a Rákóczi beregi kuru- caira emlékeztet. Heves vitázó, fellángoló kedély. Indítványai itt-ott ehüasittattak, de látszik azokból, hogy a Süthő Áron lelke mélyén igaz' emberi ideálok élnek. A tani tők közül is ül itt három a javatermésből. K o- v á c s Alajos negyed! tanító, a magyar ta- ritóegylet, országos elnöke, az előadója a köznevelési és közokatásügyi szervezetről szóló törvénycikknek. Sok ilyen derék taní­tóra volna szüksége a magyar református egyháznak, mint Kovács Alajos és két társa: Vas Ádám.és Molnár Ferenc. Mind a hár­man a reforumátus szellemtől áthatott em­berek, akik az egyházat nemcsak a kenyér­ért szeretik, hanem magáért az egyházért is. íme, a református zsinati atyák portréi. Igiaizi meghitt, szinte családias jellegű gyüle­kezet, mélyben a lelkeket a lioszu idő harcai, a diákköri édes emlékek forrasztották egybe. Ennek bizonyságául szolgál az a társas­vacsora, amelyet a volt sárospataki diákok, Szerda, junius 27. Biki Ferenc kezdeményezésére, rendeztek a kedves emlékek felújítása céljából. De szép, de kedves, de sok anekdotát felevenítő este volt ez. Itt láttam bele igazán a lelkek mélyé­be, a kedélyek gazdagságába. Itt -láttam meg a legnagyobbat is -- amint a lelkek a kis- diák-nagydiák kort felidézték — a maguk igazi valóságában, itt kukucskáltam be a szi­vek megnyílt ajtaján és láttam meg, hogy a mi vezéreink éppen olyan csintalan, jókedvű nebulók voltak valaha, mint jómagunk. Itt azonban abbahagyom a szót, mert ha ezt az estét gyorsírói pontossággal közölném le, a zsinati atyák még megvernének s mert én is szerény pót-atya vagyok — hát nem hagyom magamat ínegveretni. Csak egyet még. Ezen a magyarság szempontjából any- nyira fontos munkán rajta függ a szeme a magyar társadalomnak, mondjuk rá mind­annyian igaz szívből: Isten áldása legyen aj zsinati atyák munkáján! Kukucska. Petrovics Péter tragikus halála Az ipolysági kerületi munkásbiztosltó pénztár aktáiból Ipolyság, junius 26. (Saját tudósítónktól.) Az ipolysági kerületi munkásbiztositó pénztár egyáltalában nem nép­szerű intézmény. Oka ennek az, hogy a pénztár vezetőszemélyiségei nem helyezkednek a pénztár nagy szociális célkitűzésének a magaslatára és a bürokrácia posványába fullasztják az intézmény humanitárius és szociális ténykedéseit. A bürok­ratizmus tultengése nemcsak az intézmény nép­szerűtlenné tételér.' és kompromittálására alkal­mas, hanem ezenfelül beláthatatlan kárára van a pénztári tagok kezelésének. Hogy mily veszedel­mes a bürokrácia szívtelenségével és szenvtelen- ségével kezelni oly eseteket, hol emberek egész­ségéről és életéről van szó, arra jellemző Petro- vios Péter ipolysági munkás tragikus halála, me­lyet már nem tud visszacsinálni a járási főnökség és a munkáspénztár vizsgálata. Egy kis baleset Petrovics Péter 29 éves munkás, két gyer­mek atyja junius 1-éri munkaközben belelépett egy szögbe. Nem nagy hatosét, megesik sokszor, de mégis elég ahhoz, hogy az ember ne tudjon a lábára állni. Petrovics Péter másnap felment a betegsegélyzőbe; hol Fráter dr. inspekciós orvos a sebet megnézte, borogatóvizet rendelt rá s Pet- rovicsot három napig eltiltotta a munkától. Eddig nincs semmi hiba a bete'gsegéyző viselkedésében. Következő jtap,-iunius 4-én Petrovics ismét íel- nnent a betegsegélyzöhe, mert- nagyon fájt a lába. „Azonnal a kórházba" Hogy a betegsegélyzö, nevezetesen Fráter dr. ezúttal hogy viselkedett és junius 7-éig pon­tosan mi történt, azt nem tudjuk, mert Petrovics mák halott. Tény az, Fráter dr. junius 7-én Petro- vicsot megvizsgálta s tény az, hogy mikor Petro­vics iunius 7-én hazajött a munkából, panaszko­dott feleségének, hogy nem bírja a száját felnyit­ni (Tetamus.) Másnap délelőtt hazajött a munká­ból azzal, hogy nem bit tovább lábon állani. Fel­ment a betegsegélyzőbe, hol Himler dr.. megvizs­gálta s. tefanusfertőzést állapított meg nála s „azonnal" a kórházba utalta. A főorvos, aki nincs sehol Petrovicsot iunius 9-én délben kivitték a köz- kókházba, hol délután két órakor egy alorvos megvizsgálta. Az élet-halál közt lebegő, tetanus- fertözöfct beteg csak 10-én délben, tehát egy tel­jes nap múlva került Vida Jenő dr. kórházi fő­orvos szemei elé. ki ekkor megoperálta s kedden Petrovics Péter iszonyú kinok között kiszenve­dett. A járási főnökség megindította a vizsgálatot Peíjrovics Péter tragikus halálának ügyében, mely az egész városban óriási felháborodást keltett, a járási főnökség és a munkásbiztositó vezetősége megindították a vizsgálatot. A Wimfeletfpü-iigy a hágai törvényszék előtt Hága, junius 25. A nemzetközi törvény­szék ma a Wimbleton-üggyel foglalkozott. A Wimbleton angol gőzös 1921-ben négy­ezer tonna muníciót szállított Lengyelország­nak, a gőzöst a németek azonban a kiéli csa­tornán nem engedték keresztül. Franciaor­szági, Anglia. Olaszország és Japán ezért 147.082 frank kártérítést követelnek Német­országtól. A tárgyalást elnapolták. Bulgária nem mozgósít Szófia, június 26. A bolgár távirati iroda megcáfolja egyes román lapoknak azt a'ten­denciózus hírét, hogy az uj bolgár kormány ötszázezer embert mozgósított.. Venizelos sürgeti a békét Lausatine, június 26. Venizelos ma fölkereste Petié tábornokot, ki előtt ismételten hangsúlyozta, hogy Görögország a legnagyobb türelmetlenség­gel várja a béke megkötését. Pellé tábornok ki­jelentette Venizdosnak. hogy a lausannei tárgya­lások rövid időn belül be fognak fejeződni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom