Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-27 / 143. (296.) szám

yjw&iMAGwít/iBimp

rácia minden ilyen irányú józan törekvésnek ellenszegült.

— Az időközben már tulmagassá vált munkabérek leszállításáról hallani sem akart s minden olyan javaslatot mereven elutasított amelynek célja lett volna a munka bére és eredménye közt bizonyos méltányos arányt teremteni. Két okból. Elsőbben azért, mert a szociáldemokrácia a tulmagas munkabéreket, mint a pártjához tartozók jutalmazását tekintette, amelyek leszállítása tehát egyenlő lett volna a párt tagjainak zúgolódásával, sőt elmaradásával; másodszor azért, mert a magas munkabéreket a tőke tönkretételére a legjobb fegyvernek tartotta s azt kezéből kiengedni nem akarta.

— A tőke fölismerte a veszedelmet s mert józan érvekkel eredméns't elérni nem tudott, úgynevezett megkerülő mozdulatot tett.

— Hatalmas befolyással bírva a pénzpiac helyzetére, megindította a külföldön és belföldön a cseh-szlovák korona emelkedésének folyamatát s azt céltudatosan odavitte. hogy gazdasági életünkben sohasem sejtett következményeket váltott ki.

A cseh kapitalizmus hármas célja

— A cseh kapitalizmus nagyszerűen számított és számításával hármas célt ért el:

— A korona emelkedése lehetetlenné tette az ipari termékek kiviteléi. A külföld nem volt képes az iparcikkeket ,a drága csehszlovák koronán megvenni, a gyárak és ipartelepek egyideig raktárra dolgoztak, majd lassan-lassan beszüntették üzemüket.

— Magával ezzel a ténnyel két célt értek el. Élérték azt, hogy a szlovákországi, a dolog természete szerint tőkegyönge gyárak és ipartelepek nagy része tönkrement, vagyis a cseh nagyipar erős konkurenciától szabadult meg, de elérték azt is, amire a szociáldemokrata vezéreket békésen rábeszélni nem sikerült, elérték a munkabérek leszállítását. A munkabérek leszállítása természetes következménye iett a kereslet hiányának, a kínálat emelkedésének. A munkanélküli munkások százai néhány hét alatt fölélték megtakarított pénzüket s a szükség kényszere alatt mindig lejebb és Iejebb szállottak munkabérköveteléseikkel.

— Ugyebár, mennyivel okosabb, előrelátóbb lett volna a szociáldemokrácia vezéreitől, ha a változott viszonyok közepeire, józan belátás alapján önként járultak volna hozzá a munkabérek megfelelő és méltányos leszállításához, mint hogy a leszállításra kényszerittettek, kényszerittettek pedig a munkásnép százezreinek nyomorba taszításával súlyosbítva.

— Igaz. a tőke is szenvedett, sok-sok milliót vesztett, ámde milliókat veszíteni ott, ahol milliárdok vannak, nem nehéz, de meg aztán biztosak lehetünk afelől, hogy a tőke a veszteséget bőségesen be fogja hozni, sőt máris behozta, mert hiszen jól látják, hogy a vámmal védett ipacikkek ára a munkabérek leszállítása dacára alig, hogy valami kevéssel száll alá.

— Ám a nagytőke az imént említett két eredményen kivül elért még egy harmadikat is, azt, hogy az ipari veszteséget áthárítja a mezőgazdaságra. És itt megint a. szociáldemokrácia a hibás. A cseh szociáldemokrácia az. amely hallani sem akar a mezőgazdasági védővámok behozataláról éppen akkor, amikor az ipari termékekre óriási vámok vannak kivetve.

— Amig az ipari vámok az iparcikkek árát állandóan indokolatlan magasságban tartják, addig a cseh-szlovák korona magas állása mellett a szomszéd mezőgazdasági államokból csak úgy özönlik mindennemű gazdasági termény, a nevetségességig alacsonyra szorítva le az árakat. Hogy milyen óriási az aránytalanság, csak egy példát vegyünk. A háború után a búza ára 400 korona volt, ma 110—120 korona, tehát majdnem a negyedére szállott alá. Ezzel szemben a ruhának. lábbelinek és más iparcikkek áránál sehol sem látunk ilyen arányú árleszállítást.

— Ennek eredménye az, hogy a nagygyáros az olcsó kenyér mellett olcsón fizetvén a munkását, nagy hasznot vág zsebre, a hasznot pedig megfizeti a mezőgazda, aki ma-holnap a tönk szélére jut.

— Ámde a gyáraknak és ipartelepeknek különösen nálunk történt bezárása, a mező- gazdaság tönkretétele a romlás szélére rántotta a munkást is, aki munka nélkül van. az állam által nyújtott munkanélküli segélyen tengődik a legmegalázőbb helyzetben.

— Ugyebár:

mennyivel okosabb, mennyivel előrelátóbb lett volna a munkabérek és munkaered- mény arányát egészséges alapra fektetve, a munkás részére a tisz.ességes munkaalkalmat föntartanl, ahelyett, hogy kenyerét szájától elvették éppen vezérei, az ö

•a _________________________

tu

datlanságukkal, íulzássikkaí és rövidlátásukkal.

' — A gazdasági élet jelenségei sajátszerü irányokat követnek, amelyeknek szabályozásához nem elég a jelszavak betanulásán és öntudatlan visszaadásán alapuló megszerzése a vezéri botnak, oda tudás, tapasztalatok és gyakorlat kell, s a munkásság most a saját bőrén tanulta meg. hogy nem elég azok után menni, akik Ígérnek füt-fát, betartani azonban nem tudnak semmit, sőt még azt is tönkreteszik tudatlanságukkal, amit pedig előrelátással könnyén megtarthattok volna.

A segítés útja

— A Szlovenszkót különös súllyal sújtó rémes munkanélküliségnek van segítsége.

— Ez a segítség természetesen nem a munkanélküli segélyre szánt milliókban, de azon módok megteremtésében rejlik, melyek a munkásság számára munkaalkalmat nyújtanak.

— Ilyenek azok, amelyek közvetetleriül adnak munkaalkalmat, mint például utak, vasutak építései s közintézmények létesítése. Ám ez csak pillanatnyi segítség, éppen az átmenet idejére szánva, az érdemi segítség a gazdasági politikának egészen uj, olyan vágányra terelése, amelyen a szélsőségeket kizárják, amelyen csupán egy elv lehet az uralkodó és irányadó, a keresztény igazság örök elve.

■— A töke és munka a termelés egyformán fontos tényezői, őket a termelés eredményéből megfelelő olyan rész illeti meg, amilyen részben a termelés eredményének lé trehozásában közremunká 11ak.

— Le kell törni a tőke vad hajtásait, de fékezni a munka túlzásait is. Becsületes bérért becsületes munka, becsületes munkáért méltányos bér. Emellett az igazság mellett azután mellőzni kell mindent, ami akár az egyik, akár a másik oldalnak kedvez mesterségesen.

— Elsőbben is meg kell tanítanunk pénzügyeink intézőit arra. hogy a financia nem politikum s e téren semmi se bosszulja meg magát jobban, mint ha a pénzzel, annak értékével politikai reklámot csinálunk. Azután arányt kell teremteni az ipari és mezőgazdasági vámok rendszerében olyként, hogy az előbbi gazdasági ágnak az utóbbi terhére leendő favorizálását megszüntetjük és ezzel a mezőgazdasági vállalkozásnak ipari térre leendő kiterjesztésével uj, bőséges munka-, alkalmat nyújtunk, .............'/

— És ha mindezekhez.elérni leszünk.képesek, hogy Szlovákország számára kiküzcl- jük annak autonómiáját s ezzel teljesen önálló- gazdasági berendezkedéseink lehetőségét, akkor a minket sújtó gazdasági bajoknak megszűnését biztosan reméljük.

Zsinati atyák

(Karcolatok a református zsinatról.)

Léva, junius 26.

A gépíró-kisasszony rajza után áttérhetünk egyenesen annak keresztapjára, K e r- s é k János dr. uram ökigyelmére. Ügyvéd, aki költő: ez ritka természeti jelenség. Azt hiszem, az (aktái nem sokszor ihletik meg, legfennebb ha valamelyik bús magyar még busább ügyének védelmekor elébe varázso- lódik a Tiborc szomorú alakja, a sebektől vérező, de szerencsétlenségének előidézésében maga is bűnös magyar. Inkább ihleti meg a lelke. Költeményeiben egy izzó magyar lélek világit, amelynek fényében sok biztatás lobog. Nagyon szellemes verses pohárköszöntőjében szikrázó elméje mutatta e zsinati atya nagy kvalitásait. Ö iá zsinat gazdája. Ami azt jelenti, hogy sok ügye-baja van a zsinat és a zsinati atyák dolgaival. A kliensek szép sorjában ott üldögélnek a verandáján s csak akkor Ígérik meg a visszajövetelt, mikor felvilágosítom őket arról, hogy az ügyvéd ur most gazda, a szent zsinat gazdája.

— De má akkó csak nem vaarjuk, ha máskó gyiivünk el.

A Kersék János beszéde nagyon kedves, Öreg lévai dialektus. Még ebben is la tradíciók reflexei sugárzanak ennek a derék magyar embernek a személyiségéből.

A legkurucabb feje Buzy Márton zsinati (atyának, a gömöri esperesnek van. Egyenes derék, előre szegett fej, bozontos szemöldök, szinte bronzszinü arc, szálas, erős haj, sötét nézés: mint egy bus-komoran visszatekintő kuruc a magyar-lengyel, határon, akinek piros csizmája nyomát hóval lepi be a tél ... A hangja is harmóniában van őskuruc fejével és termetével. Zeng. mint öreg harang. A szobrász csak mintázza le Buzy atyát, kész a „Búsuló kuruc" cimii szobor.

Az européer világi ember benyomását teszi T o r n a 11 y a y Zoltán, a legfiatalabb zsinati atya, a gömöri egyházmegye gondnoka. Választékosai) öltöző, úgynevezett

„sneidig" ember. Mérnök, akinek karakterisztikusan kemény betűi kemény férfiúra vallanak; Most erősen izzad, mert mint zsinati jegyző teljes mértékben igénybe van véve. Egész személyisége, határozott fellépése, alapos készültsége a magasba lendülés útjait mutatják számára s nevével egyházi életünkben még igen fontos helyeken fogunk találkozni.

Érdekes, a teljes boncolás elvét követő jogász zsinati atya S t é p á n László, a tiszai kerület világi főjegyzője, nyugalmazott kúriai bíró. Amelyik bizottságban benne van. ott minden paragrafus úgy megdolgoztatok, hogy azon már semmiféle igazítás többé el nem végezhető.

Ugyanilyen markáns egyéniség á> erős vitatkozó Szallay László, az abauji egyházmegye gondnoka. Körültekintő gondosság és éles jüdieium jellemzik. Nagy tapasztalatokkal rendelkező vezető férfiú, alti egyike az egyházi közélet terén legrégebben működő tekintélyeknek. Csendes, bajusz alatti humor előadásának a sója. Igén ióizüen adta le az éhező ruszin küldöttség szereplését, amelynek az a csattanója, hogy (a nála járt „éhező" küldöttség vezére egy közismert ungvári kanonok volt, aki még ma sem engedett csak égy kilóval sem akkori 140 kilós testi állapot- iából.

Van a zsinati atyák közt egy nagyon szelíd, igazán mézédes beszédű férfiú, laki annyira szerény, hogy még a feje féloldalra billenőse is azt látszik mondani: bocsánatot kérek, ha megszólalok, — ez a zsinati atya a harst; esperes, Patay Károly. Rendíthetetlen bizalommal viseltetik a hívek — teher- viselöképessége iránt. Az az elve, hogy nincs olyan terhes szekér, amelyikre még egy villával fel ne férne és nincs olyan hivő, aki évenként még két koronát „azonfelül*1 el ne birna. Ha szobrász volnék és „csupa jó- indulat** című szobrot akarnék faragni, Patay Károlyt mintáznám meg. Ahogy ül szép szerénységgel, imádságra kulcsolt kézzel, erősen figyelve az előadókra és minden tárgyhoz alaposan hozzászólva: fél oldalra

dűl.a feje, mint a szentek szobrainak. Ez a kegyes, fejtartás annyira megszokottá vált nála. hogy iá zsinati atyák fényképezésekor hiába figyelmeztette, kérte a fotográfus, kérem, méltóztassék a becses fejét egynesen tartani, mégis görbén rögzítette meg a masima..

A legöblösebb hangú-zsinati atya öreg Tóth Kálmán uram..a legnagyobb egyházmegye kormányzója, esperese. Aranyos kedélyű ember, erős figyelő, sok praktikus tanácsot tud adni.

A szigorúság szobra Bihar y Kálmán. Atyai tultengésben szenved Füssy Kálmán, aki zsinati- és hon-atya egy személyben. Kiss Jenő dr. zsinati atya a jámborság ki- domborítása céljából a kálomista papokat — reverendába akarja bujtatni. Réz László zsinati atya az a natura, aki kedvenc eszméjéből csak egy jótácskát is fel nem ad, inkább rézcsákányt ragad és hadakozik. Pat.aky Pál a rátörök nemzetségéből való férfiú, alapos készültségi! boncoló; logikája helytálló iá legerősebb vitáknál is. Sok hasznát veszi a zsinat.

Oláh Péter rengeteg tudományu zsinati atya, csendes, mind az öreg Duna, de a csendesség alatt titkos erők rejlenek: ia csiszolt &gy erői. Kovács László és Bak- say Dezső rimaszombati fiskálisok, tehát a jogi tudomány doktorai. Mindketten nagyon sok esetben adták fényes jeleit judiciumuk- nak. K o m j á t h y Gábor ungvári lelkész, a kárpátaljai ungi egyházmegye esperese érdekes. szikár termetű zsinati atya. Nagy akaratereje, minuciózus következetessége nem egyszer állítják szembe a közakarattal, de mint fegyelmezett atya készséggel meghajlik az atyák bölcsessége előtt. S ü t h ö Áron, a kárpátaljai egyházkerület főjegyzője az a ti-pus, amelyik a Rákóczi beregi kuru- caira emlékeztet. Heves vitázó, fellángoló kedély. Indítványai itt-ott ehüasittattak, de látszik azokból, hogy a Süthő Áron lelke mélyén igaz' emberi ideálok élnek. A tani tők közül is ül itt három a javatermésből. K o- v á c s Alajos negyed! tanító, a magyar ta- ritóegylet, országos elnöke, az előadója a köznevelési és közokatásügyi szervezetről szóló törvénycikknek. Sok ilyen derék tanítóra volna szüksége a magyar református egyháznak, mint Kovács Alajos és két társa: Vas Ádám.és Molnár Ferenc. Mind a hárman a reforumátus szellemtől áthatott emberek, akik az egyházat nemcsak a kenyérért szeretik, hanem magáért az egyházért is.

íme, a református zsinati atyák portréi. Igiaizi meghitt, szinte családias jellegű gyülekezet, mélyben a lelkeket a lioszu idő harcai, a diákköri édes emlékek forrasztották egybe.

Ennek bizonyságául szolgál az a társasvacsora, amelyet a volt sárospataki diákok,

Szerda, junius 27.

Biki Ferenc kezdeményezésére, rendeztek a kedves emlékek felújítása céljából. De szép, de kedves, de sok anekdotát felevenítő este volt ez. Itt láttam bele igazán a lelkek mélyébe, a kedélyek gazdagságába. Itt -láttam meg a legnagyobbat is -- amint a lelkek a kis- diák-nagydiák kort felidézték — a maguk igazi valóságában, itt kukucskáltam be a szivek megnyílt ajtaján és láttam meg, hogy a mi vezéreink éppen olyan csintalan, jókedvű nebulók voltak valaha, mint jómagunk. Itt azonban abbahagyom a szót, mert ha ezt az estét gyorsírói pontossággal közölném le, a zsinati atyák még megvernének s mert én is szerény pót-atya vagyok — hát nem hagyom magamat ínegveretni.

Csak egyet még.

Ezen a magyarság szempontjából any- nyira fontos munkán rajta függ a szeme a magyar társadalomnak, mondjuk rá mindannyian igaz szívből: Isten áldása legyen aj zsinati atyák munkáján!

Kukucska.

Petrovics Péter

tragikus halála

Az ipolysági kerületi munkásbiztosltó pénztár aktáiból

Ipolyság, junius 26.

(Saját tudósítónktól.) Az ipolysági kerületi munkásbiztositó pénztár egyáltalában nem népszerű intézmény. Oka ennek az, hogy a pénztár vezetőszemélyiségei nem helyezkednek a pénztár nagy szociális célkitűzésének a magaslatára és a bürokrácia posványába fullasztják az intézmény humanitárius és szociális ténykedéseit. A bürokratizmus tultengése nemcsak az intézmény népszerűtlenné tételér.' és kompromittálására alkalmas, hanem ezenfelül beláthatatlan kárára van a pénztári tagok kezelésének. Hogy mily veszedelmes a bürokrácia szívtelenségével és szenvtelen- ségével kezelni oly eseteket, hol emberek egészségéről és életéről van szó, arra jellemző Petro- vios Péter ipolysági munkás tragikus halála, melyet már nem tud visszacsinálni a járási főnökség és a munkáspénztár vizsgálata.

Egy kis baleset

Petrovics Péter 29 éves munkás, két gyermek atyja junius 1-éri munkaközben belelépett egy szögbe. Nem nagy hatosét, megesik sokszor, de mégis elég ahhoz, hogy az ember ne tudjon a lábára állni. Petrovics Péter másnap felment a betegsegélyzőbe; hol Fráter dr. inspekciós orvos a sebet megnézte, borogatóvizet rendelt rá s Pet- rovicsot három napig eltiltotta a munkától. Eddig nincs semmi hiba a bete'gsegéyző viselkedésében. Következő jtap,-iunius 4-én Petrovics ismét íel- nnent a betegsegélyzöhe, mert- nagyon fájt a lába.

„Azonnal a kórházba"

Hogy a betegsegélyzö, nevezetesen Fráter dr. ezúttal hogy viselkedett és junius 7-éig pontosan mi történt, azt nem tudjuk, mert Petrovics mák halott. Tény az, Fráter dr. junius 7-én Petro- vicsot megvizsgálta s tény az, hogy mikor Petrovics iunius 7-én hazajött a munkából, panaszkodott feleségének, hogy nem bírja a száját felnyitni (Tetamus.) Másnap délelőtt hazajött a munkából azzal, hogy nem bit tovább lábon állani. Felment a betegsegélyzőbe, hol Himler dr.. megvizsgálta s. tefanusfertőzést állapított meg nála s „azonnal" a kórházba utalta.

A főorvos, aki nincs sehol

Petrovicsot iunius 9-én délben kivitték a köz- kókházba, hol délután két órakor egy alorvos megvizsgálta. Az élet-halál közt lebegő, tetanus- fertözöfct beteg csak 10-én délben, tehát egy teljes nap múlva került Vida Jenő dr. kórházi főorvos szemei elé. ki ekkor megoperálta s kedden Petrovics Péter iszonyú kinok között kiszenvedett.

A járási főnökség megindította a vizsgálatot

Peíjrovics Péter tragikus halálának ügyében, mely az egész városban óriási felháborodást keltett, a járási főnökség és a munkásbiztositó vezetősége megindították a vizsgálatot.

A Wimfeletfpü-iigy a hágai törvényszék előtt

Hága, junius 25. A nemzetközi törvényszék ma a Wimbleton-üggyel foglalkozott. A Wimbleton angol gőzös 1921-ben négyezer tonna muníciót szállított Lengyelországnak, a gőzöst a németek azonban a kiéli csatornán nem engedték keresztül. Franciaországi, Anglia. Olaszország és Japán ezért 147.082 frank kártérítést követelnek Németországtól. A tárgyalást elnapolták.

Bulgária nem mozgósít

Szófia, június 26. A bolgár távirati iroda megcáfolja egyes román lapoknak azt a'tendenciózus hírét, hogy az uj bolgár kormány ötszázezer embert mozgósított..

Venizelos sürgeti a békét

Lausatine, június 26. Venizelos ma fölkereste Petié tábornokot, ki előtt ismételten hangsúlyozta, hogy Görögország a legnagyobb türelmetlenséggel várja a béke megkötését. Pellé tábornok kijelentette Venizdosnak. hogy a lausannei tárgyalások rövid időn belül be fognak fejeződni.