Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-21 / 138. (291.) szám

II. évfolyam 138. (291.) szám. Prága, csütörtök, 1923 junius 21. ;',lőfi»v*ósí árak bel- és kiilföldöu: lOgész évre 300 Ke, félévre 150 Ke. uegyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1'20 Ke. — Szerkesztőség : Prága II., Sté- pánská-nlice 40. 1. Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Lilipva ulice 18. 8Z., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim; Hírlap, Pralia. — ^mm •mm »■1 1 m Főszerkesztő: PETRQGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rusziraszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Pókhálószálak szakadnak... (g.) Prága, junius 20. A háború vértszivó pókja a béke békes­ségnélküli napjaira is gondolt és megszőtte a maga hálóit. A háborúban együtt küzdő és szövetségben egymásra talált hatalmak to­vábbra is föntartották a szövetségi kötelé­keket, mert úgy gondolták, hogy nem elég megnyerni a háborút, de a győzelmet ki is kell használni. A háborúra szövetkezett ka­tonai antantból a béke politikai antantot ko­vácsolt, sőt úgy alakult az európai politika sora, hogy ma nemcsak antantról, de antan­tokról, nagyról és kicsiről lehet beszélni. A nagy antant béke cél ja a háború eredT menyét konzerválni és átvinni a pozitív po­litikai életbe, a kisantant létcélja a háború ajándékait megőrizni s a háború eredményeit .a középeurópai porondon kihasználni. A célt mind a két antant kegyetlen és túlzott önzéssel igyekszik megvalósítani. A gyakorlati politikában mindkét antant túllőtt már a célon s az egoizmus politikája lett ve- zérmotivum:'. Mindkét antant túlélte már az eredetileg kitűzött célt és mindkét antantban akadtak oly vezcrpolitikusok, akik a hatalmi tobzó­dásnak nem ismerték mértékét, akik nem vették észre azt a határt, amit a politikai eszszerüség és realitás megvon, akik bele­gázoltak a politikailag tilosba s akik kátyus útra. terelték az ötévi hajszolásban amúgy is meglazult kerekekkel bíró szekereket. Öt év nagy idő a politikában. Öt év. alatt sok el­lentét. ami a kézfogásnál még elrejtett és nem volt nyilvánvaló, láthatóvá érik, sok ér­dek kiéleződik, sok apró intrikák élednek, melyek féltékenykedést és önzést váltanak ki. Öt év egy homogén, egyerdekü és egy­színű politikai szövetség életében is erős próbaidő, hat még ott, ahol csak alkalmi tár­sulásról van szó a heterogén érdekek ideig­lenes szögreakasztása mellett. A nagyantanton belül már régebb idő óta kialakult a francia—angol ellentét, mely­nek. úgy látszik, a jövő európai politikájában lesz következményes folytatása. Franciaor­szág eddig Belgiummal járt együtt és maga mellé parancsolta az engedelmességre taní­tóit kisantantot és a francia célok szolgála­tára teremtett Lengyelországot. Ezenkívül igyekszik Franciaország Dániára is nagy befo­lyást gyakorolni. A fuancia diplomácia minden erejével támogatja azokat a dán köröket, akik Holsteimiak az 1921. évi népszavazás alapján Németországnak Ítélt részeit szeret­nék Dániához csatolni. Franciaország imperialista és az antan­ton belüli önálló törekvése Lengyelországban nyilvánul meg a legjobban. A lengyel hadse­reg a francia vezérkar vezetése alatt áll és a legénységét, a franciák kívánságának meg­felelően, francia minta szerint képezték ki. A lengyel nyersanyag gazdagsága Franciaor­szágot hivatott ellátni, ami Franciaország repülőparkjára ' nézve már csak azért is rendkívül nagy fontossággal bír, mert Fran­ciaország, amely nem rendelkezik olajförrá- sokkal, igy elegendő mennyiségű benzinhez tud jutni. A benzin a repülőkhöz kell, a re­pülők Anglia ellen épültek. A francia politika tehát az antanton be­lül is járja a maga külön útját, amellyel szemben lépked Anglia és a vele rokonszen­vező Olaszország. Hogy Anglia a kontinen­tális politikában szerepet akar és fog ját­szani, arra elegendő jelet láttunk a mostani bolgár eseményeknél és annál a vehemens tempónál, amelyet Anglia az osztrák kölcsön jegyzésénél tanúsított. Az antanton belül a két front tehát' ki­alakult s most az utóbbi napokban azt vesz- szük észre, hogy a két front egyikén bajok vannak. A belga kormányválság túlságosan hosszúra nyúlik és a kormányválsággal kap­csolatosan egyes szenzációt hajhászó lapok már arról Írnak, hogy Vandervelde-kor- mányra van kilátás s hogy Belgium kiugrik a francia—belga biokból. Föltűnő és nem lényegtelen körülmény, hogy a Matin eze­ket a hireket „erősen túlzottakénak minő­siti, ami mindenesetre óvatos és jellemző po­litikai kifejezés. De ennek a frontnak másik alkotó eleme körül, a kisantant körül is furcsa és bomla- dozó jelenségek észlelhetők. Nem lehet olyan könnyen és oly egyszerűen elintézni a bolgá­roknak szánt demars kudarcának ügyét, mint ahogy a Benes német reklámújságja ma egy belgrádi táviratával teszi. Annak han­goztatása, hogy Cseh-Szlovákia példásan és gyönyörűen teljesítette Belgráddal szemben szövetséges! kötelességét s annak a magyar újságokban közölt hirnek, hogy a kisantant léket kapott, két sorban való cáfolata, sem­mit sem változtat a történteken és tényeken. Ilyen táviratokkal meg lehet tölteni a kor­mány büdzséjének terhére készülő lap ha­sábjait, de nem lehet elbolonditani az olva­sót, amely gondolkodni is szokott s amely gondolkodása közben eljut ehhez a kérdés­hez: miért mondotta Románia és Görögor­szág a harcias és vérszomjasán föllépő Bel­grádiak: én nem játszom veled a bolgár játszmát? És nem lehet napihirek rovatában borgisszal szedve eldugni azt a hirt, hogy a bolgár király eljegyzi a román királyné | lányát. A román királyné már régen politikai faktor, most. úgy látszik, ismét ügyesen ke­veri a kártyát. Ügy látszik, a balkáni dinasz­tiák között a házasság kötelékeivel teremti meg a régen álmodott balkáni szövetséget s egy szép napon a Balkán patrónusának sze­repére pályázó Benes, aki azt hitte, hogy mivel az orosz cár kibukott az európai poli­tikából, a balkáni szlávok fölötti őrködés a prágai külügyminiszter kötelességét és hiva­tását alkotja, arra ébred majd föl, hogy a ma még vele fuvolázó Belgrádnak is más sí­pot nyom a kezébe a szépséges bukaresti Mária s hogy szétszakadtak azok a pókháló­szálak, melyeket a középeurópai sarokban oly lázas izgalommal és szorgalommal szö­vögetett. A Balkán politikai klímája sokszor viha­ros és szeles. A vihar és a szél széttépi a lenge, valamikor ezüstösen csillogó pókháló­szálakat is. A® minlszMerianácsrcil 8eai«7ffl«3i «s fir«a®ct«* wcilcns® London, j uniti s-20. A mai minisztertanács valószínűen nem fog foglalkozni a jóvátétel! kérdéssel, mert a francia válasz még nem érkezett meg. Úgy tudják, hogy Páris és Brüsszel nem tudtak megegyezni a közös válasz tekintetében, mivel a franciák lénye­gesen súlyosabb föltételeket állítanak a né­metek elé, mint a belgák. A franciák a bá­nfákat és gyárakat nem akarják kiüríteni azonnal, csupán a teljesítendő német fizeté­sek arányában, míg a belgák csak azt kíván­ják, hogy a német kormány vonjon vissza minden a passzív ellentáilásra vonatkozó rendeletet. — Birkenhead lord interpelláció­ját a kormány kívánságára elhalasztotta. mány és a nagybankok tárgyalásait foly­tatják. Berlin, junius 20. Cuno folytatta tárgya­lásait a nagybankokkal. A konferencia részt­vevői megegyeztek abban, hogy a devizake­reskedelmet erősen korlátozni kell, csupán a kivitel módjait illetőleg nem tudtak meg­egyezni. Mielőtt végleges határozatot hoznak, meghallgatják a gazdasági szövetségek kép­viselőit. A kormány uj segélyakciójáról még nincsenek konkrét hírek. Tény az, hogy a Bi­rodalmi Bank ismét nagy tömeg devizát ké­szül eladni. Belgium válaszol Párisnak A Ruhrvidékef nem tori meg az éhs% Berlin, junius 20. A B. T. tudósítója a Ruhrvidékről azt Írja lapjának, hogy bár az éhségblokád következtében a lakosság rend­kívül szenved, a passzív ellenállás föladásá­ról hallani sem akar. Január 10-től junius 2-ig -1555 vasutast és azoknak 11.151 főnyi család­tagját utasították ki a franciák. További 17.238 családtagot a legsúlyosabban üldöztek 564 németet vetettek börtönbe,. 105-öt pedig elitéltek a hadbíróságok. Centralizálni akarják a német devizaforgalmat Berlin, junius 19. A kormány érintkezés­be lépett a nagybankokkal a célból, hogy a katasztrofális börzehossz megakadályozásá­nak módozatairól tanácskozzon.. Felvetődött a devizakereskedők centralizációjának esz­méje olyképpen, hogy az egész devizakeres­kedést a nagybankok kezeibe összpontosít­ják, ami az ellenőrzést lehetővé tenné. Ezt az eszmét sokan támadják, rámutatva a nagybankok és a nehézipar érdekközösségé­re és arra, hogy a márka katasztrofális zu­hanása nem kis mértékben annak az ered­ménye, hogy a nehézipar figyelmen kívül hagyja az ország érdekeit, ‘összeharácsolja a devizakészleteket. Különösen a rajnai.nehéz­ipar az, mely a dcvizaösszevásárlók élén van. A kormány segélyakciója óta a devizák fővásárlói a rajnai iparosok. Volt idő, mik ír naponta két-háromszázezer angol' font devi­zát igényeltek, akkor, mikor a Birodalmi Bank devizáit még olcsón ideadta. Vaunak rajnai' vállalatok, melyek nemcsak egész márkaköveteíésükért, hanem egész márka­hitelükért is devizákat vásároltak. A kor­Páris, junius 20. Brüsszeli lapok szerint a belga választ, mely megegyezik Polncaré néze­teivel, ma adják át Párisban. Az Echo de Paris megjegyzi, hogy a francia kormány a ruhrvidéki passzív ellenállás kérdésében redukálta program­ját. Megelégszik azzal, ha a német kormány a ja­nuár 11-ike óta kiadott passzív ellenállásra vonat­kozó rendeletéit visszavonja és nem nyújt több hitelt azoknak az iparvállalatoknak, amelyek a termelést beszüntették, A jelenlegi megszállási re­zsim intézkedéseit oly mértékben fogják módosí­tani, anűiyen mértékben Németország jóvátétel! fizetéseit teljesíti. Késik a francia válasz Páris, junius 19. Londonba még nem ér­kezett meg a francia kormány válasza az angol memorandumra. A késedelem oka, hogy a belga kormány még nem foglalt ál­lást a választ illetőleg. Remélik azonban, hogy a válasz még idejekorán beérkezik és a holnapi minisztertanácson szerepelhet. Hiva­talos francia körökben azonban nem hiszik, hogy a francia választ holnapig átküldhetik Londonba. A Vorovszki-iigy a berni nemzeti tanácsban Bern, junius 19. A nemzeti tanács ma Vorovszki ügyét tárgyalta. Motta tanácsos referátumban igazolta a szövetségi tanács eljárását. Vorovszkinak ugyan kiállították az utlevélvizumot mivel diplomáciai útlevele volt, azonban sem Svájc, sem pedig a lau- sannei konferencia nem ismerte el diploma­tául. A gyilkosságot senki sem láthatta előre. Végül 93 szavazattal 6 szocialista és kom­munista szavazat ellen, jóváhagyták a bi­zottsági javaslatot, mely teljesen tisztázza a szövetségi tanács magatartását. A pozsonyi polgármester a Városi Takarékpénztárról „A választásokig már nem érdemes lemon­dani." Pozsony,, junius 20. (Saját tudósítónktól.) Okáivik Lajos dr., Pozsony város polgármestere, aki a városi takarékpénztár dugába dőlése miatt a le­mondás gondolatával foglalkozott, kedden délben fogadta a Prágai Magyar Hírlap tu­dósitóját, akinek a következőket mondotta: ■ — Tényleg foglalkoztam azzal a terv­vel, hogy leteszem mandátumomat, de utóbb •meggondoltam a dolgot. A választások előtt most már nem érdemes lemondani. A választások után amugyis sztarosztaválasz- tás következik. Engem valóban elkeserít, hogy a városi takarékpénztár megvalósítása elé nehézségeket gördítenek Prágában, ahol egy vármegyei takarékpénztár felállítása mellett vannak. — Én nem dobtam jövetelemkor nagy terveket a levegőbe, de a városi takarék- pénztár létesítése mellett kitartok. Ezzel ál­lok vagy bukom. Óriási, javulása várható •ettől a város zilált anyagi viszonyainak. A takarék csak hosszú lejáratú (tiz-huszévi) kölcsönök lebonyolításával fog foglal kozna így például az árvaalap kezeléséből igen nagy haszna volna. Minek adjuk ezt idegen pénzintézeteknek? Yalutáris üzletekkel per­sze az uj takarékpénztár nem foglalkozik. •Kállay miniszter ur teljesen az én oldalamon v.an, úgy hogy remélhető, hogy most eljá'* Malypctr belügyminiszter urnái. A takarék tehát ma még nem került teljesen kátyúba. A választási kampányra terelődött át a továbbiak során beszélgetésünk. A polgár- mester, mint jó gazda, financiális oldaláról is tekinti a választást, amelynek költségeit a törvény értelmében a városok maguk fede­zik. Így a szavazólapokat (listák szerint) a városnak kell nyomatni, ami horribilis költ­séggel fog járni. Egymilliókétszázezer sza­vazólapot kell majd nyomatni: húsz párt vesz részt a választáson. Végül mosolyogva említette meg. hogy ha az ő pártja nem állít Pozsonyban jelöltet, úgy hogy ő nem is lesz városi képviselő- testületi tag, ami kizárja polgármesterségét is. Hogy lemondása vagy esetleges kimara­dása esetén ki lenne az utód, arról még ko­rai volna kombinálni. (X.) június 29-én ül össze a népszövetségi tanács Prága, junius 19. A népszövetség taná­csa junius 29-én kezdi meg Salandra elnök­lete alatt legközelebbi ülésszakát. A tanács­ülés elé fogják terjeszteni azokról a tárgya­lásokról a jelentést, melyekről Brüsszelben a magyar optánsoknak Romániában kisajá­tított birtokai ügyében megtartottak. Napi­renden van még a Görögországnak adandó kölcsön, a lettországi és észtországi kisebb­ségek kérdése. Danzig szabadváros pénz­ügyi helyzete és a Saarkérdésben előter­jesztendő angol javaslat. Zimmermann nép- szövetségi biztos az osztrák kölcsön állapo­táról fog referálni. A bizottsági jelentéseket a népszövetség szeptemberi teljes ülése elé terjesztik. 100 cseli-szl. horenáérf fizettek ina, junius 20-án: Zürichben 16.725svájci frankot Budapesten 22 600.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát Berlinben 373300.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom