Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-16 / 110. (263.) szám
logot a kisebbségeknek S (—ki—) Kassa, május 15Hajn Alajos esdi író a Tribuna hasábjaim cikket irt a kisebbségi problémáról. „Gsefa-Szlovákiának már a saját érdekében nem volna szabad a nagy számit nemzetiségi kisebbségeikkel szemben az elnyomás és a magától való elidegenítés politikáját követnie. Maga az állam érdeke kívánja,' hogy a kisebbségi politikát úgy elméletben, mint a gyakorlatban mindkét fél megelégedésére oldják meg. A cseh-szlovák köztársaság ugyanis a maga nemzetiségeivel közép- helyen áll az egynemtizetiségü és a volt soknemzetiségű államok között és ezért kell a kisebbségi kérdést a belső konszolidáció érdekében közmegelégedésre megoldani/1 Azon lehetpe vitatkozni, hogy ez az utóbbi megállapítás igaz-e, hogy tényleg „középhelyen áE-e“ a cseh-szlovák köztársaság s nem pár exceilence nemzetiségi áí- iam-e, akárcsak Svájc. A tiszta német és tiszta magyar területek határmesgyéjén, a közéjük beékelt szláv népek központi fekvésével, de szélem a németség és magyarság egységes testéhez tartozó szinmagyar és szín német tagokkal inkább a mi sokszor hangoztatott elvünknek ad igazat az állaim struktúrája. Ehelyütt azonban nem akadémikus jellegű vita a célunk, cs ak annak konstatál áss, hogy Haiti Alajos cikke tényleg közeledést jelent a nemzeti kisebbségek álláspontjához s az első beismerése az eddigi politikai irányzatok téves utjának. , Eddig a nemzeti kisebbségek dolgát két elv szerint akarták megoldani. Az egyik elvet nem a cseh vagy szlovák, hanem a kifejezetten cseh-szüovák sajtó, a Slovensky Vychod-féle hangoztatta s a nemzeti kisebbségek teljes negációja volt a lényege. Szlovenszkó tiszta szlovák terület, aki itt magyarnak vallja magát, az az ■ irredentáktól félrevezetett magyarón- Valószínű, hogy ez volt a hivatalos körök jámbor óhaja is, befelé. Kifelé a másik elv volt az uralkodó: a cseh-szlovák köztársaság a legmesszebbmenóleg teljesítette a sairnt-germaini békeszerződésben vállalt kötelezettségeit a kisebbségekkel szemben, panaszra senkinek oka, joga nincsen, aki sérekni politikát üz, az államfeíforgaió elem. Hivatkozva a törvény betűire, a külföld előtt csakugyan plauzibilis is leheteti ez az állítás. De hol voltunk és hol vagyunk még ma is a törvénnyel — nem is szellemének, csak betüszerinti értelmének a megvalósításától! Hol vagyunk attól, hogy a békeszerződés posztulátuimaiból ne legyen az alkotmánytörvényekben percentes demokrácia s hol vagyunk attól, hogy ezeket a százalékszámhoz kötött szabadságjogokat is őszintén, minden hátsó gondolat nélkül végrehajtsák az életben? Az első őszinte hang a Tribuna cikke, mely ki meri mondani, hogy .,a békeszerződés, mely paragrafusokba foglalja a kisebbségi problémák megoldását és a nemzetiségek védelmét, csak a minimumát biztosítja azoknak a jogoknak, amelyek a kisebbségek nemzeti jellegének megvédéséhez szükségesek. A békeszerződés csak irányvonalat jelöl meg, melynek szellemében a kisebbségek védelmét és jogaiknak biztosítását az államban ki kell épitená/* A magyarság gazdasági és stratégiai téren a kezdetek kezdetén i;s a teljes beilleszkedés kétségtelen jeleit adta. Az állam e két legfontosabb alap ténye i-ben a szabotázsnak a legkisebb kísérletét sem tanúsította. Adóit, súlyos adóit panasz nélkül űzette s az első erőpróbánál, a mozgósításnál - vezető egyéniségek ismerték el - sző nélkül állott a zászlók alá. Ha semmi másért, ha az úgynevezett többségi nemzetei, az uralkodó fajt nem kötelezné is az önként vállalt, a békeszerződésben pontokba foglalt kötelesség a kisebbségi jogok elismerése iránt, ezért a két tényért is megérdemelné a magyarság, hogy józan beilleszkedését az állaim kereteibe, a politikai és kulturális szabadság jogaival hálálják rnegA nélkül az állam fejeinek nem lehet soha nyugodt az álmuk. A magyarság sok évszázados szabadságküzdelmében megmutatta, hogy nyelvét és szabadságát kivívja „et si fractus illabatúr orb>ís“. Szívós, nemzeti egyéniségét el lehet talán egy időre altatni a simogató kéz politikájával, de megölni végleg nem lehet, legkevésbé erőszakkal! Deák Ferenc mondását a tojásról, mely annál keményebb lesz, minél jobban főzik, az állam vezérférfiainak reggelihez kellene mindennap föltálaltatniok. Úgy látszik azonban az a végzetes Inba, Milánó, május 15. Messina. C a tanig Palermo és Reggioban, valamint egész Caíabrlában az óimul* napokban és tegnap óriási antífascista tüntetések voltak, melyeken a helyi iascista szervezetek tűrhetetlen terrorja eben tiltakoztak. Pét- Iegrino képviselőt letartóztatta a rendőrség, de a kormány intézkedésére szabadlábra helyezték. A tüntetők jelvényként sapkájukon a király kének hnrdiák, hogy e módon állítsák szembe a din asz Berlin, május 15. (Berlini szerkesztőségünk telefonj el entése.) A Vorwarts a Hamburgban földerite-fct puccsitervről a következőképpen ír: A rendőrség nyomára jött egy régóta előkészített köztársaságeíleoes ösz- szeesküvésmiek, mely egész Pomeráriára, Meddemburgra és Schleswig-Holsteinira terjedt ki. A rendőrség óriási fegyver rakta rakat foglalt le és különféle haditérképeket és rendkívül terhelő levelezést kobzott el. Az összeesküvésben a Reichswehr száPrága, május 15. A képviselöház májusi üléseinek sora a mai nappal véget ért. Ezek az ülések ismét beszédes példáját szolgáltatták annak, hogy a parlamenti gépezet a koalíciós pártoknak a legfontosabb kérdésekben felmerült nézeteltérései miatt teljesen képtelen a nagyobb munkára. Már az a körülmény is, hogy a házat május közepén alig pár heti ülésezés és apró-cseprő javaslatok elintézése után voltak kénytelenek elnapolni, legjobban mutatja, hogy baj van a kréta körül. Ehhez hozzájárul még az a túlhajtott gyorsaság, amellyel az ülésszakok végén a javaslatokat szinte gyorsvonat sebességgel elintézik. Ezt a túlhajtott tempót tapasztalhattuk ma is. Az ülés végén ugyanis oly száguldó gyorsasággal szavazták meg a javaslatokat, hogy még a gyorsírók sem tudták nyilvántartaná hogy a kamara milyen korendben fogadta el a javaslatokat. Feljegyzésre méltó tünet az is, hogy az utolsó ülésen a képviselők majdnem teljes számban megjelentek, noha az utolsó hetekben — egy-két kivételtől eltekintve — alig egynéhány törvényhozó lézengett a teremben. Nagyon valószínű, hogy ez a nagy buzgalom azzal is összefüggésben van, hogy ma fizették ki a junius havi fizetéseket • is. Az egyébként unalmas ülés részletes lefolyása az alábbi. hogy a ma öoiitikusai a kisebbségi problémák óné goid ásóban kívülről behozott teóriák s nem a népek pszichológiája utján indulnak el. Hajn Alajos sem ismeri a magyar pszichét, de abban föltétlenül igaza van, hogy „mert a csehek a vezető nemzetiség a többi egyeuijoigu nemzetiség melleit az államban, okiéit terheli a legnagyobb felelősség, hogy miképpen fogják megoldani ezeket a problémáik at“.' Mi kimutattuk sebeinket, eimondo’tt'ük panaszainkat. Sirni. kegyet kérni nem tudunk, pláne nem, ha valamihez törvényes jogunk van. Elmondottuk elégszer, mi fáj, sebeink orvoslása nemcsak a mi érdekünk, de — és talán legelsősorban — az államié is. Eddig csak mi mondtak ezt, rugy látszik szavunk visszhangra talált a másik részem is. fiái a fascizmussal. A kormáHy hivatalos jelentése .szerint a kormány és a fasdrtt vezetők tr.es; fogják akadályozni, hogy a jövőben a mesterségesen megrendezett tüntetések alkalmával újból megkíséreljék, hogy a dinasztiát a faseizmustól eltérítsék és így a fascisía forradalom jogait megrövidítsék. A tüntetéseknek lokális jellegük van, a rendőrség idejekorán való közbelépésének sikerült a mozgalom elterjedését megakadályozni. mos tisztje vett részt s arról a tisztikar nagy részének tudomása volt Az elkobzott inatokból megtudta a rendőrség mindazoknak az észafenémetországi városoknak nevét, ahol az összeesküvésnek fegv ver raktárai vannak. A fegyver raktárak fölkutatása serényen folyik. Az összeesküvés finanszírozói hamburgi magytőkések voltak, kik az összeesküvés céljaira temérdek miliő márkát folyósítottak. A képviselöház mai ülését féltizenkét órakor nyitotta meg Tomasek elnök. A tárgy- sorozat első pontja az 1923. évre szóló általános kereseti adókedvezményekről szóló törvényjavaslat volt. Englis, költségvetési bizottsági előadó fejtegetései szerint az 1922 ápirilis 28-án kelt törvény abból a föltételből indult ki, hogy az 1921. évi kereseti viszonyokból következtetni lehet az 1922—23. évi kereseti adókra. Ez a föltétel azonban nem következett be és ezért a törvénynek végrehajtása nemcsak igazságtalan lenne, hanem annyira súlyosbítaná a gazdasági válságot is, hogy a törvényt rigoró zus végrehajtása számos vállalatot tönkretenne. A mostani javaslat az utóbbi törvény enyhítésére szolgál és úgy rendelkezik, hogy az 1923 évre szóló kereseti adót az 1922 kereskedelmi év eredményeihez képest kell kivetni. A javaslat főként a középosztályon kíván segíteni. Eddig ugyanis leginkább, sőt majdnem kizáróan a mukásosztály helyzetével foglalkoztak. Ezentúl nem szabad figyelmen kívül hagyni a középosztály érdekeit sem. Ha a gazdasági krízisből ki akarunk lá- bolni — feejzte be ebszédét — akor a húsz mi liárdos költségvetést nem lehet egy 16.5 centimes valuta mellett föntartani. H o r á k (iparospárti): Hangoztatja, hogy az eddigi adórendszer egyáltalában nem vette figyelembe az ipari és kereskedelmi osztály érdekeit. A javaslat szükséges azért is, mivel az adókivetések eddig olyan mérvűek voltak, hogy az ipari és kereskedelmi osztályt alapjában rendítették meg. A javaslat az első lépés a megértés felé és ezért pártja a javas- iat mellett fog szavazni. Bubnik (kommunista): Polemizál Englis ama kijelentésével, hogy a mai gazdasági ■ rendszer alapja a középosztály. A mai adórendszer kifogásolandó és rossz, mivel azokat is sújtja, akiknek nincs és nemcsak azoktól vesz el, akiknek van. Medinger (német pártotíkivüii): A javaslat nagyon szerény kedvezményeket nyújt és egyáltalában nem elégíti ki az iparosok kívánságait. Gyakorlati szempontból a javaslat haladást jelent és ezért a javaslat mellett fog szavazni. Englis előadó zárszavai után a javaslatot első olvasásban elfogadták. A bustehradi vasút államosításáról szóló javaslatot, amelynek szavazását tegnap el kellett halasztani, mivel a kormánypárti képviselők a Foch tisyteletére rendezett souper- ra mentek el, az első olvasásban elfogadták, az ellenzék módosító és határozati javaslatait pedig elvették. Az hadmentességi adóról és a mezőgazdasági állatok tenyésztéséről szóló javaslatokhoz a bizottságoknak további négy ham határidőt adtak. Második olvasásban - megszavazták a rádiótelefonok és- ilvwdák xöláliiíá sáról szóló, a központok ellen fönnálló jogigények érvényesítéséről, az ipari testületek választásáról, a mii a mos üzemek építésének nyújtandó állami segitsgről és a polgári perrendtartás módosításáról szóló javaslatokat. Az ülés ezzel véget ért. A legközelebbi ülést írásban fogják összehívni. A képviselő- ház junius első hetében fog újból összeülni. Az emigráció vigécei. Hock Amerikát járta, Garami Párisban volt, álltólag Lindner is felkereste a francia fővárost, Jászi pedig Erdélyben és Romániában van „tanulmány- utón". 1918 óta, amikor Jászi Aradon volt és a szobatudósok üvegházából napvilágra cipelt doktrínáival csúfosan megbukott, most lép először Románia földjére a magyar nép- köztársaság miniszteréből a Bécsi Magyar Újságig lesüllyedt politikus. Jászi keresztülutazott Nagyváradon és amint egy nagyváradi lapban olvassuk, kinézett elsőosztályu fülkéjének ablakán. Kinézett és nyilatkozott. Utazásának célja — mondotta — a Romániába tartózkodó emigránsok helyzetének tisztázása. Ezt mondotta és mikor megkérdezték tőle mit szól ahhoz, hogy Goga Oktavián nevű puszipajtása félmillió embert akar eltávolítani Románia területéről, így szólt: — Csodálkozom Gogán. ha politikájában, világnézetében valóban olyan eltolódás következett volna be, mint ami a nyilatkozatból kiolvasható. Jászi csodálkozik. Mi nem. Minket Jászi szoktatott hozzá ahhoz, hogy ne csodálkozzunk, ha egyesek világnézeteiben eltolódások következnek be. Például az ő világnézetében. Például a nemzetiségi politikáról alkotott és hirdetett és most a kussoló hallgatásba fuló világnézetében. Mi nem csodálkozunk, de nem is hiszünk Jászinak. Azt se hisszük, hogy tanulmányúton van. Inkább úgy gondoljuk, hogy üzleti utón . . . talán a B. M. U. kolportázsa érdekében kell valamit vagy valakit Romániában megmozgatni. Mert Jászibó! a tudós politikusból az emgrációs sajtó utazó — de első osztályon utazó vi- géce lett! foo cseh-sii. Körönért fizettek ma, május 15-én: Zürichben(fr!kor)16.475 svájci frankot Budapesten 15 550.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 127000.— német márkát Antifascista mozgalom Olaszországiban. Pelegrlno képviselőt letartóztatták. Kfttziúrscistt^ eSfienes ős*ze<e»l*Uwé# ÉszeBkmiéGBB@torsz^ígiS@flMa. I»iiK&Sc«ftscli snnete. Englis, a középosztály fontosságáról. — A bustehrádi vasút államosítását elhatározták. — A képviselöház valószínűen junius első hetében ül össze. $ J W>yff~*7L T "• "#- <“3> ”iPrága, szerda, 1923 május 16, Agstr ^ 4^7 ___ _ _____ «Előfizetési árak bel- és külföldön. Tt fSFMFFFrFRF&F* msmrn JFT %»& \.Jr MMm. %>mS M- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A szlovenszkö! és Rnszlnszköl Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: 0 Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
