Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-16 / 110. (263.) szám

Berlin, május 15. A német kormány teg­nap délutánra tervezett ülését a Berliner Tageblatt jelentése szerint mára halasztot­ták. A birodalmi gyűlés tegnapi plenáris ülése után valamennyi párt a két jegyzék terem­tette helyzettel foglalkozott. Bár határozatot nem hoztak, a lap szerint valamennyi párt­Düsseldorf, május 15. Cuno .birodalmi kancellár tegnap ideérkezett, hogy tanács­kozzon a megszá'lott területek nagyiparosai­val. Utazásának célja a jelek szerint az, hogy a hétfőn összehívandó minisztertanács előtt bán az a meggyőződés jutott túlsúlyra, hogy a megkísérelt tárgyalások fonalát újból föl kell venni, dacára a kedvezőtlen benyomásnak, amelyet a két jegyzék a berlini parlamenti körökre tett. megtudja az itteni körök hangulatát. A jelek szerint a tanácskozások olyamán a birodalmi kancellár nem kapott biztatást a passzív el­lenállás olytatására. nem ötven, hanoin sokkal kevesebb számú repülőgép vett részit a parádén. A gbelli gya­korlótéren elég nagyszámai közönség nézte végig a szemlét. Masarykné temetése Masaryk elnök feleségének temetése ma délután három órakor volt Lanában. A teme­tés az elnök kívánságának megfelelően sze­rény külsőségek között folyt le. A gyászme­netben ott láttuk a kormány és a koalíciós pártok képviselőin kivül a német szociálde­mokrata, a német agrárius, a német keresz- tényszocialísta, a német demokrata párt. a kommunista párt és a szlovák néppárt kép­viselőit. A Ceské Slovo mai számában Kloíác, a szenátus afelnöke hosszú cikket irt az el­hunytról, melyben többek között a követke­zőket mondja: „Azok a sebek, melyeket Masarykné a háború alatt kapott sohasem heggedtek be. Égtek és sajogtak — mig végre vasárnap elérkezett a vég. Masarykné való­ban mint a háború áldozata halt meg. Kimond hatatlan nagyok az áldozatok, melyeket Masaryk a nemzete szabadságáért vívott harcban hozott és ma, midőn a hü feleség ko­porsója után lépdel, eszünkbe kell, hogy jus­son az, hogy Masaryk a legnagyobb áldozatot felesége révén hozta, kit miértünk vesztett el.“ IMWUHIIIIIIIII'IIII II ....... í Az angol és az olasz jegyzék visszhangja. Prága, május 15. Az angol és olasz válaszjegyzék nyomán a német politikai élet erősen fölkavarodott. Cuno tegnap Berlinbe érkezett és ma tanács­kozik a kormány tagjaival. A jegyzékek nyo­mán elsöpört kibontakozási lehetőségek foly­tán a kormány helyzete rendkívül nehéz s Rosenberg külügyminiszter a birodalmi kan­cellárnak rendelkezésére bocsátotta tárcáját. : Cuno a lemondást nem fogadta el. A kor­mány fölfogása szerint a helyzet súlyos, de a további tárgyalások még sem lehetetlenek. A pártok közül a jobboldaliak hallani sem akarnak arról, hogy Németország uj ajánlatot tegyen, mig a baloldaliak a további tárgya­lások útját akarják megtalálni. A tegnap esti berlini lapok pártállásuk szerint foglalkoznak a jegyzékkel. A Vos- sische Zeitung álláspontja szerint nincs más hátra, mint uj javaslatokat formulázni, ame­lyek kiküszöbölik a régi hibáit. Kormányvál­ságra nem kerülhet — a lap szerint — a sor, mert Cunonak végig kell vezetni a megkez­dett akciót. A Vorwarts kijelenti, hogy Né­metországnak arra kell törékednie, hogy Angliához és Olaszországhoz közeledést ta­láljon. Franciaország és Németország között a Ruhr-konfliktus áll, mig Angliát és Olasz- I országot csak pénzügyi differenciák választ- | ják el Németországtól. A párisi hangulat. A Quai d‘Orsayn az angol és olasz jegy­zékeket megelégedéssel fogadták. A szélső­—•KIUL.iZaonr1 iwmqmFn—U, it'VUNTVmWf séges nacionalista sajtó kifogásolja a jegyzé­kek ama részét, mely uj javaslattételre hívja föl Németországot. A Pefit Journal örömmel konstatálja, hogy Páris és London között kedvezőbb lett az atmoszféra. Olasz lapok a jegyzékekről Róma, május 14. Az Idea Nazionale ve­zércikkében igy ir: Az angol és olasz válasz­jegyzékből megállapítható, hrgy az angol és olasz kormány nézetei és állásfoglalása meg­egyeznek Az angol kormány most tisztán látja az olasz szolidaritás határait és céljait, valamint az olasz kormány cselekvési sza­badságát. Mindazonáltal nyílt kérdés marad, vájjon a két állam között a közeledés való­ban oly mély, lényeges és tartós-e hogy egy valódi olasz—angol akcióhoz vezessen. E te­kintetben még szkeptikusoknak kell lennünk. — Az Epoca szerint a Ruhr-kérdést azért nem említették meg a jegyzékben, mivel ez'a kér­dés gazdasági kérdés, mely valamennyi szö­vetséges által közösen oldandó meg. Testa bübornok a pápánál Róma, május 14. (Hiá.vas.) Testi bíboros 3u- haffig’atáson voffit a pápánál, kinielk ieíenfcést tett a Ruiirvixiéíken teljiesátett missziójáról. A bíboré* legközelebb visszautazik a megszállott területre, hogy misszióját folytassa. A franciák előnyomulása Ludvigshaien, május 15. (Woíltf.) A franciák ma reggel megszállották a Badische Antiin- und Sodafabrikot. A munkásságnak megtiltották, hogy a gyárba belépjenek. A közúti vasút íütöházait is megszállották, miért is a közúti vasút egész forgalma szünetel. Prága, május 15. A Prágába-n tartózkodó Foch marsall tiszteletére tegnap délben egy órakor Benes külügyminiszter ebédet adott. A dezsöné után Masaryk köztársasági elnök fogadta a Hrad- zsin fogadótermében a marsallt Benes kül­ügyminiszter, Udrzal nemzetvédelmi minisz­ter, Samal kancellár és Mitíeihauser vezér­kari főnök jelenlétében. A hivatalos fogadta­tás után az elnök a tábornaggyal dolgozó szobájába vonult vissza, ahol körülbelül egy óráig maradtak. Itt a marsall Mdlerand fran­cia köztársasági elnök nevében meghívta Pá­rásba a cseh-szlovák államfőt, aki megígérte, hogy amennyiben a körülmények engedik, még ennek az évnek folyamán a francia fő­városba utazik. A fogadtatás után a tábornagy a régi vá­rosházára ment, ahol Baxa főpolgármester, valamint Kellner és Vanek polgármesterhe- lyettesck üdvözölték a marsallt, akit az isme­retlen katona sírjához vezettek, ahol a fran­cia tábornagy koszorút helyezett el. Majd a nagy ülésterembe vonultak, ahol a Marseílles hangjai fogadták a tábornagyot. Baxa főpol­gármester cseh, majd francia nyelvű üdvözlő beszédet mondott és átnyújtotta Fochnak. akit nemrég Prága város díszpolgárává válasz­tott, a díszpolgárokat megillető arany érmet és megválasztásáról szóló okiratot. A tábor­nagy válaszában a többi között emíékeztete- tett arra, hogy Prága városa volt az ő straté­giai célja a Lengyelország felszabadítása ér­dekében megindított hadműveleteknél. A tá­bornagy válasza után a két nemzeti himnuszt énekelték, mire a tábornagy a főpolgármester kíséretében megtekintette a városházát, majd arra a kőtáblára, amely alatt verduni föld van elhelyezve, koszorút helyezett el. Az ünnepségek sorozatának következő mozzanata a reprentác:ós házban zajlott le, ahol Prága város recepciót rendezett ven­dégének tiszteletére. Itt a Csehország nyugati részében lakó c hód ok küldöttsége ezüstből készült és cseh gránátokkal díszített kampós botot, valamint egy limizett kendőt nyújtott át a marsallnak. A recepció után a tábornagy Udrzal mi­niszter kíséretében a nemzetvédelmi minisz­tériumnak a Clani-Callas palotájában elhe­lyezett helységeibe ment, ahol Udrzal mi­niszter estebédet adott tiszteletére. A soupe- ren a többi között részt vettek Benes kül­ügyminiszter, Couget prágai francia követ és meghatalmazott miniszter, a külföldi államok katonai attaséi, Machar a hadsereg vezérfel­ügyelője és Mittelhuser tábornok, vezérkari főnök, valamint számos vezérkari tiszt és a francia sajtó képviselői. A souper előtt Udrzal nemzetvédelmi miniszter Hergault táborno­kot, De Merry ezredest és L‘Hopital kapitányt a cseh-szlovák hadi kereszt jelvényével dí­szítette föl. Az estebéd alatt Udrzal nemzet- védelmi miniszter pohárköszöntőt mondott, amelyben a cseh-szlovák hadsereg nevében azt kívánta, hogy a francia nemzet vitéz had­seregének auspiciumai alatt még soká a kul­turált világ élén haladjon. A gibeÜ díszszemle A tábornagy, miután reggel megláto­gatta a hrádizsini katonai isik Ólát, Maíypetr miniszter, az államfő helyettesének és Bé­resnek, Machar cis Herg.aiuíd tábornokoknak kíséretében az invalidusok terére ment, ahol Prága helyőrsége már felsorakozott. A tábornagy a fényévtől díszített pavilon­ba lépett, miközben a katonai zenekar a Marseillaist és a cseh és szlovák nemzeti hiimimiiSizt játszotta. A paVillon mögött tribü­nöket állítottak fel a meghívott vendégek számára, akik között ott voltak a törvény­hozó testületek elnökei, a diplomáciai kar tagjai stb- Oibiis tábornok jelentése után Födi Maíypetr miniszterrel egy kocsiba szállott és megszemlélte a katonaság sorait. Udrzal nemzetvédelmi miniszter a marsall szvitjével a kocsi után lovagolt. Ezután Focik tábornagy több cseh-szlovák táborno­kot és törzstisztet dekorált a becsületrend parancsnoki és tiszti keresztjével. Ez az ak­tus igy ment végbe: A tábornagy a kitünte­tett tisztek mellére tűzte a rendjelet, majd megcsókolta őket és válíuka kardiával meg­érintette. Az ünnepies aktus előtt és után a tábornagy intésére a katonai zenekar a Míi.i-seMaisé végalkk <>rdijait játszotla. Ezután a csapatok c.lvonultaik a marsall előtt, aki a legnagyobb tetszését fejezte ki a látottak fölött. A szemle alatt repülőgépek keringtük a gyakorlótér fölött. Mivel az idő kedvezőtlen volt, az eredeti tervek elöemére Bethlen Rómdbon. A miniszterelnök pirakösdhre visszaérkezik Budapestre. — Az olasz kormány mindent elkövet az angol-olasz javaslat elfogadása érdekében. Róma, május 15. j (Saját tudósítónk távirata.) Bethlen Ist­ván gróf magyar mimszterelnök megérkezett Rómába. A magyar miniszterelnök utjával kapcsolatosan a Qiornale d‘Italia azt Írja, j hogy igen helyes, hogy a magyar miniszter­elnök személyesen keresi föl Olaszországot, hogy fölvilágosítsa az olasz politikai köröket Magyarország valódi helyzetéről. A Stampa azt írja, hogy az olasz kormány mident elkö­vet, hogy a nnagyar jóvátétel kérdésében az | angol—olasz tervezetet fogadják el. Szüksé­ges, hogy Magyarországon valóban segitse- ' nek, nehogy a hosszas huza-vona még sze­rencsétlenebb helyzetbe sodorja az országot Bethlen a hét végén Budapestre érkezik Budapest május 15. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök előreláthatóan e hét vé­gén Rómából visszaérkezik Budapestre. WEm AMtauMm uÉüsratf «n fdtarógvételi Budapest, május 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen "ése.) Az Est párisi tudósítója arról értesül, hogy a jóvátételi bizottság tagjainak körében az a hír van elterjdve, hogy a magyar indít­vány és kérés ügyében a jóvátétel! bizottság ma délutáni ü’ésén fog dönteni. A külügyminisztérium a leghatározottab- meghívta volna Párisba, hogy a magyar ká­ban megcáfolja azt a hirt, hogy a jóvátételi réssel szemben a magyar szociáldemokrata bizottság francia delegátusa Garami Ernőt párt álláspontját körvonalozza. eii€5miMriM*.S Bethlen nyilatkozata londoni és párisi tárgyalásairól. Budapest, május 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarság párisi munkatársa meginterjúvolta Rómába való elutazása előtt Bethlen István gróf mi­niszterelnököt, aki kijelentette, hogy London­ban a legmelegebb szimpátiával találkozott olyanok részéről, akiket már ismert, hanem a hivatalos tényezők részéről is. Az a benyomása, hogy Londonban tel­jes mértékben ismerik Magyarország sú­lyos gazdasági helyzetét és ezzel számol­nak akkor, amikor keresik azt a módot, hogy Magyarország gazdasági és pénzügyi rekonstrukcióját keresztülvigyék. — Mondhatom — hangoztatta a mi­niszterelnök —, igen jó benyomásokkal tértem vissza Londonból. A zálogok és a kölcsön ügye véglegesen Párisban fog el­dőlni. A jóvátételi bizottság ezen a héten foglalkozik a magyar kéréssel. Eddig csak a magyar albizottság tárgyalta az ügyet. Ennek határozata javaslat formájában fog a teljes ülés elé kerülni. — Magyarországnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a döntés mentői ha­marább megtörténjék. Ausztria példája mutatja, hogy a kölcsön megadása eseté­ben is mennyi munka hárul a kormányra, amíg hozzájuthat a pénzhez. Arra kérdésre, hogy á magyar államja­vak egészének, vagy pedig csak egyes ré­szeinek szabaddátételéről van-e szó, a mi­niszterelnök azt válaszolta, hogy egyelőre csak elvi döntést vár olyan irányban, hogy a későbbi kölcsöntárgyalások alkalmával föl- oldható lesz-e a magyar állam bizonyos va­gyona. A kölcsönadótól függ ugyanis, hogy mit választ garanciául a fölajánlott értékek közül. Ehhez azonban előzetes elvi hozzájá­rulás szükséges a jóvátételi bizottság ré­széről. — Bizom benne — fejezte be nyilat­kozatát a miniszterelnök —, hogy a jóvá­tétel! bizottság honorálni fogja a magyar kívánságokat, hogy- milyen föltételekkel, azt természetesen nem tudhatom. Valószí­nűnek tartom, hogy a jóvátételi bizottság ellenőrizni fogja a kölcsön bováfordítását. Nyilvánvaló, hogy nem fegyverkezésre, hanem a korona stabilizálására, a deficit pótlására és az állami beruházásokra kell a kölcsön. A kisantant akadta Smita London, május 15. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése Berlinen át.) A Manchester Guardian mai számában foglalkozik a kisan­tantnak a. magyar kérdés teljesítése ellen emelt aggodalmaival és utal arra, hogy a kis­antant főként a költségvetés egyes tételei ellen emel kifogást, amelyekről azt hiszi, hogy rejtett fegyverkezést szolgálnak. A lap ki­fejti, hogy a jóvátételi bizottságnak lenne a föladata, hogy a kisantant delegátusai által emelt kívánságoknak megfelelően, átvizsgálja a magyar költségvetés tételeit. A lap végül kijelenti, hogy a magyar kormány legköny- nyebben úgy oszlathatná el a kisantant aggo­dalmait, ha a magyar költségvetést egész terjedelmében a jóvátételi bizottság.asztalára tenné. Francia nyilatkozatok Bethlen uíjíról Páris, május 15. (Saját tudósítónktól.) Bethlen és Kállay utjával a francia politikai körök behatóan foglalkoznak. Egy vezető francia politikus a Magyar Távirati Iroda párisi tudósítója előtt kijelentette, hogy Ma­gyarország pénzügyi stabilizálását a kívánt segítség megadásával vissza kell állítani. Ezt azonban Franciaország csak Cseh-Szlovákia, Románia és Jugoszlávia beleegyezésével te­heti meg. mert nem sértheti meg régi szövet­ségesei érzelmeit. A mai helyzetben tehát csak ez lehet a jelszó: Segítség Magyarországnak a kisantant előzetes beleegyezésével. Ezt a beleegyezést nem lehet nehéz megszerezni, hiszen a kisantantnak nem le­het érdeke Magyarország összeomlása. Kü­lönösen Cseh-Szlovákiának nágy érdeke az, hogy jó lábon legyen Magyarországgal. A kérdés mindenesetre alaposan meggondo­landó, mert ha Franciaország most segítsé­get nyújt Magyarországnak, Magyarország mihamarább franciabarát lehet. Lugol volt államtitkár kijelentette, hogy Magyarorszá­gon föltétlenül segíteni kell, mert ez érdeke a kisantantnak is, melynek Magyarország vál­sága igen nagy kárt okozhat. Denise képvi­selő szintén nyilatkozott és azt mondotta, hogy a kisantanthoz fűzött franciabarátság nem lehet akadálya Magyarország megsegí­tésének és a Magyarországgal szemben kö­vetendő barátságosabb francia politikának. Max Doussaud képviselő szerint Magyaror­szág minden szimpátiát megérdemel. A ko­moly ellenőrzés megfelelő biztosítékok mel­leit elegendő ahhoz, hogy Magyarországnak a kivan t eszközöket megadhassák. Perinard képviselő úgy hiszi, hogy mivel Franciaor­szág pénzügyi helyzete sincs rendben, mind­addig nem segíthet Magyarországon, amig Németország nem fizet. Saperiou szocialista képviselő szerint a bajban lévő nemzeteken, igy Magyarországon is, segíteni kell. Rerthe- lemy képviselő, egyetemi tanár kijelentette, hogy a kisantant jogos érdekeinek megvé­dése szempontjából fontos Magyarország talpraállitása. Tattinger képviselő szerint I Cseh-Szlovákiát, Romániát, Jugoszláviát és Szerda, május 16. Ncii€l#r§iíi tovább akar fárggolnL

Next

/
Oldalképek
Tartalom