Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-15 / 109. (262.) szám

Kedd, májas 15.

ményt fognak hozni. A londoni hivatalos körök érdeklődéssel lia'lgaíták végig a magyar kiküldötteket és a magyar ügyek iránt mindinkább fokozódó érdeklődést tanúsítottak. Az angol előkelő körök számtalan meghívásban részesítették a magyar miniszterelnököt. Ez mind arra vall, hogy a magyar ügy kedvezően alakul. Hivatalos helyen ehhez hozzáfűzik,

fi$$»xn«hSB£B.

Páris, május 14. (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf min'szferelnök tegnap délelőtt Salvago Raggival, Olaszországnak a jóvátétel! bizottságban levő képviselőjével beható tanácskozásokat folytatott Este tíz órakor elutazott Rómába. Kállay T bor pénz„ Magyarország nem élhet meg külföldi kölcsön nélkül.44

Wiilíam Good nyilakozata.

hogy — bár a helyzet Magyarországra nézve tényleg kedvezően alakult — egy kölcsön különösen pedig egy nagyobb kölcsön nyújtásának ideje még nem érkezett el. A bizonyos körök részéről Magyarország ellen indított e'lenáramlat nagy eröfeszitésí fejt ki és ez lesz az oka annak, ha a kölcsön nyújtásának ideje kissé eltolódik.

ügyminiszter még két napig Párisban marad.

A miniszterelnök elutazása előtt a Claridge szállóban teát adott, amelyre negyvenen voltak hivatalosak. Ott voltak a Sorbonne és a College de Francé tanárai, írók, folyóiratok szerkesztői és hirlapirók.

London, május 14. (Saját tudósítónk jelentése Berlinen át.) Az Observerben Wiíliam Good nyilatkozik a magyar kérdésről. Kijelenti, hogy az eredmény azon fordul meg, hogy Magyarország ügyét a népszövetség veheti Ti kezébe, vagy a jóvátétel! bizottság továbbra is folytatja azt a tréfát, hogy Magyarországtól jóvátétel! fizetéseket igyekszik kierőszakolni. A kérdés nem az, hogy Magyarország fizethet-e, hanem, hogy megélhet-e. Az bizonyos, hogy külföldi kölcsön nélkül nem élhet meg, de a külföldön kölcsönhöz mindaddig hozzá nem juthat, amíg ideiglenesen föl nem mentik a jóvátétel} kötelezettség *tló!.

Egy francia lap az angol-olasz favaslat mellett

Páris, május 14. (Saját tudósitónk telefon- jelentése Bécsen át.) Az Echo de Paris mai számában támogatja a magyar kormány kívánságát. Kijelenti a lap, hogy annak ellenére, hogy a kisantant és Franciaország képviselője ellenjavaslatot terjesztettek elő az angololasz javaslattal szemben, valószínű, hogy az angol-olasz javaslat fog elfogadásra találni.

Kállay expozéja.

Budapest, május 14.

(Budapesti szerkesztős égünk távirati jelentése.) Tegnap került a nyilvánosság elé Kálay Tibor pénzügyminiszter expozéja, amelyet Párisban a jóvátételei bizottság elé terjesztett. Terjedelmes füzet ez, melyben a legnagyobb részletességgel tárul fel Magyar- ország gazdasági állapota, ahogy az a háború és a trianoni béke után alakult.

A beadvány mindeneik előtt rámutat a baj főokára, a tőkehiányra, mely a hosszú és eJviesatett háborúnak, a területvesztésnek és a lakosság leapadásának, végül a bolse- vizmus és a román megszállás következménye. Rávilágít ezután az állami költségvetés, valamint a külföldi fizetési mérleg deficitjére. Az előbbi 40.653 millió koronát (89 millió aranykorona) tesz ki. A külföldi fizetési mérleg az 1922. évben 257.6 millió aranykoronás deficitet mutat; ebből a kereskedelmi mérlegre 75.100 millió (214 millió aranykorona) estik.

Ami az államadósságokat ilíieti, a há- borueílöfti adósság 16 millió aranykorona, a háború kezdetétől felvett függő adósság 55 milliárd. A garanciális kötelezettségek ösz- szege (államkincstár, Budapest székesfőváros, pénzintézetek s egyéb adósok) a mai koronaárfolyam mellett: Anglia 139.2 milliárd. Franciaország 146.6 milliárd, Belgium 19 milliárd, összesen 305.2 milliárd lejárt tartozás. Ezzel szemben lejárt követelések 1921 december 31-én: Anglia 23 milliárd, Francia- ország 13.3 milliárd, Belgium 3.7 milliárd, összesen 40.1 milliárd korona. A háború- előtti időiből származó tartozásokból folyó köfcsönszolgáílatnak évi összege 49-2 millió aranykoronát tesz ki; ebből évi 12.7 millió lenne a belföldön és 36.4 millió a külföldön •elhelyezett kötvényeik után teljesítendő.

Az állami üzemek kezelését egy táblázat mutatja ki, amelyből kitűnik, hogy a postatakarékpénztár 130 milliós és az erdőgazdasági birtokok 45 milliós, aránylag kis deficitjétől eltekintve, az államvasutaknak 26.7 mffiárdra rúg a deficitje. Ez a deficit képezi az államháztartás rendezésének egyik legfőbb akadályát. A deficit oka pedig főleg az ország jelenlegi elszigetelt állapotában találja a magyarázatát és abban, hogy a békeszerződéssel elcsatolt területeken tevő fatelepekkel, bányákkal és ipartelepekkel való álamvas-uti forgalom majdnem teljesen elveszett, az országon való átmeneti forgalom pedig a minimumra apadt. Az államvasuti kezelés reorganizálásának nagy akadálya, hogy a régi vonathá'ózaitot többnyire csomó- pontszerű állomások előtt vágták ketté és hogy a régi magyar vasútiaknak 28 határ- áflomásávial szemben a békeszerződés által húzott határvonal több mint 50 helyen metszi át a vonalhálózatot. Az államvasuti berendezések a háború és különösen az azt követő idő alatt jelentékeny mérvben elhasználódtak. A forgalmi eszközöknek egy része a vörös uralom alatt ment tönkre, más része a román megszállás alatt elvitetett. A hiányokat kellően pótolni és a szükséges helyreáll i-tásokat végrehajtani kelő anyagi eszközök hiányában mindeddig csak egészen jelenték te len mértékben lehetett.

Élénk világot vetnek a gazdasági viszonyokra a pénzintézetek helyzetére vonatkozó adatok, főleg a takarékbetétek és folyószámláiét elek alakulását illetőleg: a régi Magyarországon a könyv- és foiyósizámíliabeté- tek 4,422-673 aranykoronát tettek ki 1913- ban. Ebből az összegből a jelenlegi Magyar- országra ugyancsak 1913-ban esett 2,791.556 aranykorona. 1920-ban ez az összeg lecsökkent 201.499 aranykoronára, mig 1921-ben a könyvbetét 141.235, a foyószámlabetéí 89.443 aranykoronát tett ki. A mérlegeredmény volt: a budapesti intézeteknél 1913-ban aranykoronában 7,392.087 millió, 1921-ben papirkoronában 50.8 milliárd (aranykoronában 406.345); eszerint aranykoronákban az 1921. évi vagyonállapot az 1913. évi állapotnak 5 és fél’százaiéka; a vidéki intézeteknél pedig csupán 4 százalék, összes átlagban 5.1 százalék.

Vázolja azután a pénzügyminiszter az egyensúly helyreállitására tett kísértetekéi Az összeomlás utáni első, az 1920. évben, a banlkjegytebéíyegzéssel kapcsolatos kény- szerkölcsön eszközéhez folyamodtak az állami pénzügyek helyreállítására szükséges átmeneti idő pénzszükségletének tehető biztosítása céljából.

A forgalomban volt bankjegyek 50 százalékát igénybevevő kényszorkölcsön 3.970 millió korona, vagyis az akkori árfolyamon átszámítva 105.4 millió aranykorona bevételt eredményezett. Az ilyképpen nyert, valamint a pénzintézetektől beszerezhető kisebb összegék azonban csak rövid ideig voltak elegendők az államháztartás akkor mintegy havi 29.4 millió aranykoronát kitevő hiányainak a fedezésére és igy rövidesen újra a banikópréshez kellett visszatérni.

Elmondja az expozé az adóügyekben tett intézkedéseket, rámutat az állami kiadások apiasztásának fokozatosságára; a természetbeni ellátásnál, a személyzeti létszámnál s végül odakonkludál, hogy a közgazdasági élet olymérvü fellendüléséhez, amely a jelenlegi költségvetési hiánynak és a fizetési mérleg hiányának a kiküszöbölését tehetővé tenné, éppen a pénzérték állandósága az első és legfontosabb előfeltétele. Akár pénzügyi, akár a közgazdasági részét vizsgáljuk a helyzetnek, az orvoslás tehető módja tekintetében csak egy eredményre juthatunk és ez a külföldi kölcsön felvétele, illetve ily kölcsön felvételének a lehetővé tétele. A párisi követ már átadta a bizottságnak azt a tervezetet, amely szerint a kormány a kérdés megoldásához vél jutni.

E tervezet szerint addig is, amíg a regenerálást biztosító nagyobb kölcsön felvételének a lehetősége s illetve előfeltétele megadatik,

múlhatatlanul sürgős egy legalább 40—50 millió aranykoronát tevő rövidlejáratu kölcsönnek a felvétele. A helyzet végleges or- vos’ása azután csak egy hosszú lejáratú és legalább 550—650 millió aranykoronát kitevő kölcsön utján várható. A hossza lejáratú kölcsön biztosítékául elsősorban a haíárvámnak és a dohányjövedéknek a bruttobevételei lennének lekötendők, továbbá mindazok az állam] jövedelmek, amelyeket az említett forrásokból származó bevételek elégtelensége esetén a hite’ezővel való megegyezés során még lekötni netán elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik. Az ilyképpen felveendő hosszú lejáratú kölcsön mikénti Igénybevételét és a kölcsönszo’gálat biztosításának tervét egy mellékelt tervezet ismertet?, önként értetődik, hogy a kilátásba vett kölcsönök elnyerésével az állam céljaira

való fedezetlen jegy kibocsátás beszüntetendő lesz. A pénzforgalom irányítására az államtól független, önálló Jegybank lesz felállítandó. Elegendő lesz az uj Jegybankot 40 millió aranykorona alaptőkévé] megalapítani, amely alaptőke az Osztrák- Magyar Bank likvidációjából nyert arany- készlet igénybevétele mellett részben belföldi, részben külföldi jegyzés utján bizto©eoaGeGÓeeeeeeeeeoeeoeeQeeee&c

Híres férfiak és nők arcképei budapesti fényképészeknél.

Budapest, május közepe.

Az idén nem volt diplomata-bál Budapesten az ántántbeliek számára. Mostanában h aggatnák, mintha inkognitó lennének itt. Csak a fényképészek kirakataiban láthatók.

A hercegné mosolya.

Legnépszerűbb Astutodi Luchesi hercegné, akinek pajkos mosolya nem egy belvárosi, sőt másodrendű fotográfus kirakatából integet. Atag van fénykép-kiáll 1 itás körutakon, előkelőbb utcákban, vagy akár kereskedőknél, ahol ne volna jól ismert arcképeiből néhány.

Mindig nevet. Derűsen, önkéntelen, egész leikéből. Nagy, olasz szemel káprázatosán ragyognak, mint a fekete gyémántkövek, a sötét pilláktól övezett szemhéjak keretében.

Tavaly mint perzsa császárné, leeresztett dús hajíonadékaivaíl, keleties ruhában olyan volt, mint egy fiatal hercegnő, aki először pillantja meg az udvarlók seregét, pár hónap rrrul.va mim pikáns toccoco marquise nevetgélt a fehér paróka alól. ■

Mostanában két gyönyörű lányával látjuk együtt, akik körűi az egyik, Maga, már serdülő. Nagyon szép lány, kibontott haját keskeny szalaggal kötötték át puha kis homlokán, de erős vállait mint a szabadon leomiló palást födi be. Szemeit félig lezárja, de igy is el öv Alán a csodás feketesége. Gödrös arcának, lágy mosolyának szinte madotmaszerüvé finomodik a kifejezése.

Kis buga, Flatnmia, valóban a nevét viseli! Egy jókedvtől áthatott lángocska, telve életten és melegséggel. Crgányos arcocskája duzzad a jó egészségtől, szája nevet, nevet... kezében a babáját fogja, ajkával az anyjához kapaszkodik. A legédesebb kis teremtés a világon, Pest kedvence ez a kis leány.

Az anyjukkal együtt olyanok, mint három boldog nővér.

Karadíja hercegné három kis gyermekévet nagyon komoly és elegáns.

Finom, nőies és szép Rosetti Carloné. Fekete, kivágott ruhájának redőin játszadozó ujjal keskenyek, szabályosak. Arca' szimpatikus, a mosolyában van valami archaikus.

Férje, Rosetti Carlo, selyemingben, érmekkel a mellén, olyan, mint egy dijakat nyert bajnok.

A Garey-család gyermekei nagyon szépek, szőkék és erősek, miss Tóm is érdekes sötét tónusú arcával.

RomaneHi ezredes.

Romijielli ezredes nagy gallérja, nap* sisakja kedves ismerősünk, nagy hálával tartozunk neki. Széles, jóságos mosolyán látszik, hogy szeret minket.

Madame Darcy, trtlle de Gaudquerque, a jókedvű vicotnpte Benoíst D‘Azy, aki Mephrsto volt a jelmezbálon ...

La’ comtesse X. Y., aki nem szereti, ha beszélnek róla, nem jár társaságba, se színházba, a fényképészeket ugyancsak nem kerüli el!

Hat-tiz poziturát is csináltat egyszerre, még a komornáját, dadáját is lefényképeztette. Nem is látni másutt, csak a* fényképésznél meg az Operában.

Pedlow, Fouchet, Gordon . . .

Már bevették az üveg alól a kitűnő Ped- lovv kapitány barátságos arcát, Fouchet komolyságban edzett vonásait se látjuk. Újak jönnek, mennek a városban, emléküket csak a fotográfus őrzi. Némelykor az ittlétükről, nevükről is csak ő tud.

Gordon tábornok, a népszerű Mombelli, Car- son lord még itt vannak a belvárosi kapu-kirakatokban ...

A pestiek nézik őket kíváncsian, elgondolkozva ...

Mily gazdagok, nyugodtak és életkedvtől duzzadók! Ebben a rongyos, piszkos, agyonsanyargatott városban csak élnek jól, mint a dédelgetett primadonnák.

y.— n.— * N.

A kormánypártok készülődései a szloven- szkói községi választásokra. A Národni Listy vasárnapi számában a szlovenszkól és főként a pozsonyi választásokról ir s azt követeli, hogy a választók névjegyzékét vegyék felülvizsgálat alá, mivel — úgymond — a német és a magyar agitátorok olyanokat is fölvétetnek a névjegyzékbe, akik nem cseh-szlovák állampolgárok és igy választól joggal nem bírnak Pozsonyban ötven százalékra becsüli a cseh és szlovák választók számát, de fél attól, hogy a szlovák katolikusok a keresztényszociális párttal fognak szavazni. A

N. L. úgy hiszi, hogy a magyarok egységesen fognak föllépni, mig a németek szerinte a keresztényszociális és a nemzeti párt között fognak tnegoszlani. A cseh nemzet* demokraták lapja végül azt óhajtja, hogy a kormánypártok közös választási blokkot alakítsanak a magyarság és németség nagy erejére való tekintettel.

A Reggel újból rágalmaz.

Prága, nrájus 14.

Az éraekujvári .Reggel" niap-nap mellett azzal szórakozik, hogy a P. M. fi. becsületes hír- szolgálatát rosszhiszemű módon diszkr editálni igyekszik. Rágalmait senki sem veszi komolyam és ezért teljesen fölöslegesnek tartjuk hogy A Reggel mindéin légből kapott állítását megcáfoljuk. A meg nem téveszthető közvélemény úgy is tudja, hogy mit tartson A Reggelék pisák óvódásáról.

Az érsefktfjvári kormánylap május J 3-ik.i szamában „Körmendy-Ékes elismerte a cseh-szlovíta kormány igazát a batármoidemsek ügyében" című éss Ungvárról keltezett cikkében azonban olyan rágalmakat engedett meg magának, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Azt Ha ugyanis, hogy a P. M. H. „elsikkasztotta" Körmendy- Ékes Lajos ungvári beszédének egy passzusát, amelyben áSlStódag azt mondotta a képviselő, hogy a cseh-szlovák kormány nem nézheti tétlenül a határon uralkodó tűr hét érti en állapotokat és azok megszüntetése érdiekében olyan retorzió® eszközöket vesz igénybe, amelyeknek hatályosságában leginkább bízik. KI kell jelentenünk, hogy ezeket Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztényszo- ciálís nemzetgyűlési képviselő sem a v ezé Főbizottság, sem pedig a közös bizottság ülésén r*em mondotta, ngy hogy A Reggel erről szóló beszámolója eleiétől végig merő kitalálás. A Rezgői jobban tenné, ha alaposan informálódnék és lelkiismeretesebben tájékozódnék, mm’őtt tudósítóinak nagyhangú „leleplezéseit" teközölné.

Tizennégy sajtópör a pozsonyi esküdtszéki ciklusban.

Szenátorok és nemzetgyűlési képviselők az esküdtbiróság előtt. — Hlinka Krisztina másodszor a vádlottak padján.

Pozsony május 14. (Saját tudósítónktól.) A tavaszi esküdtszéki ciklus programját most tette közzé a törvényszék elnöke. Ma végignézünk a programon, csupa nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás! és becsületsértési pereket találuntc abban, amelyeknek vádlottjai szenátorok, nemzetgyűlési képviselők és szerkesztők. Bátran nevezhetnék a tavaszi esküdtszéki ciklust a „sajtóperek ciklusáénak. Tizennyolc nap alatt tizennégy sajtópert tárgyalnak. Esküdtszék elé kerül Zimák Ferenc cseh-szlovák szociláldemokraua szenáitor, a Robotnicky Novine szerkesztője kétrendbeli, Tomanek Flóris szlovák néppárt, nemzetgyűlési képviselő, Svraka Antal kommunista szenátor és Wittich Pál német szociáldemokra.a nemzetgyűlési képviselő egy-egy rendbeli saj Lőpor miatt. Kitűztek főtárgyalásra Hlinka András nővérének: Krisztinának sajtópörét is. amelyet tavaly ősszel elnapoltak tanuk beiüézése miatt. Hlinka Krisztina tudvalevőleg Dérer és Marko- vics dr. miniszterek feljelentésére kerül másodszor a sajtóbiTóság elé a „Slovák“-ban megjelent cikkek miatt, amelyekért a felelősséget ő vállalta. A tárgyalást Kavecska táblabiró vezeti. Az első tárgyalás vezetője Kruzsina táblabiró volt. akit azóta áthelyeztek a pozsonyi Ítélőtáblára. Egyébként gyilkossági, rablási bűnügyek egészítik ld a tizennyolcnapos ciklust, amelynek programi.'* a következő;

Május 2S-án délelőtt: 1. Zimák Ferenc kétrendbeli sajtóper. Ernők: Hrdina táblab ró

Délután; 2. Zsalud Antal (Slovenská Politika szerkesztője) kétrendbeli sajtóper. Elnök: Zverina bíró. Ugyancsak 28-án délután: 3, Hanka Jaró- slav (Slovensky Dennik munkatársa). Elnök: Hoffmann táblabiró.

Május 29-én: Hlinka Krisztina kétrendbeli sajtóper. Elnök: Kavecska táblabiró

Május 30-án: Gellért Jenő dr. (Magyar Újság) sajtóper. 2. Jancsák Károly sajtóper. Elnök: Hrdina.

Junius 1-én: Neradovics Rudolf rablás Elnök: Kapuva bíró.

Junius 2-án: 1. Michelkó János kétrendbeli sajtóper. Elnök: Havié bíró. 2. Tomanek Flóris sajtóper. Elnök: Szikora bíró 3. Benda Ferd'nánd sajtóper. Elnök: Havié biró.

Junius 4-én: Klasszovity Martin gyilkosság. Elnök: Valchár táblabiró.

Junius 5-én: Wittich Pál sajtóper. 2. Svraka Antal sajtóper.. Elnök: Szikora biró.

Junius 6-án: Jánosik József szándékos emberölés büntette. -Elnök: Hrdina.

Junius 7., 8. és 9-én: Benczy József és Mik- lósovitz Pál kettős rablógyilkosság büntette. Elnök: Kavecska.

Junius 1 lén: 1. Novák Ferenc sajtóper. 2. Lu- kaviny Béla sajtóper. Elnök: Rybarik vizsgálóbíró.

Junius 11-én: Csermák Katalin gyilkosság kísérlete. Elnök: Zverina.

Junius 13-án: 1. Huszágh Arnost sajtóper. FJ- nök: Rybarik 2. Huheczky Mihály sajtóper. Elnök: Rybarik.

Turnus 14-én: Éliás Ferenc rablás büntette. Elnök: Kavecska.

Junius 15-én: Malik János és társa rablás. Elnök: Havié.

Az angol-orosz konfliktus visszhangja Angliában.

London, május 14. A független munkáspárt tegnapi nagygyűlésén tiltakozó határozatot hoztak Angliának a szovjet-kormányhoz intézett jegyzéke ellen és az ultimátum visszavonását követelik. A munkáspárt szerint a konfliktus a/, angol és orosz kormány közös konfarencidján volna olíuöézcndő.

4E