Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-15 / 109. (262.) szám

Kedd, májas 15. ményt fognak hozni. A londoni hivatalos kö­rök érdeklődéssel lia'lgaíták végig a magyar kiküldötteket és a magyar ügyek iránt mind­inkább fokozódó érdeklődést tanúsítottak. Az angol előkelő körök számtalan meghívásban részesítették a magyar miniszterelnököt. Ez mind arra vall, hogy a magyar ügy kedvező­en alakul. Hivatalos helyen ehhez hozzáfűzik, fi$$»xn«hSB£B. Páris, május 14. (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf min'szferelnök tegnap délelőtt Salvago Raggival, Olaszországnak a jóvátétel! bizottságban levő képviselőjével beható tanácskozásokat folytatott Este tíz órakor elutazott Rómába. Kállay T bor pénz­„ Magyarország nem élhet meg külföldi kölcsön nélkül.44 Wiilíam Good nyilakozata. hogy — bár a helyzet Magyarországra néz­ve tényleg kedvezően alakult — egy kölcsön különösen pedig egy nagyobb kölcsön nyúj­tásának ideje még nem érkezett el. A bizo­nyos körök részéről Magyarország ellen indí­tott e'lenáramlat nagy eröfeszitésí fejt ki és ez lesz az oka annak, ha a kölcsön nyújtásá­nak ideje kissé eltolódik. ügyminiszter még két napig Párisban marad. A miniszterelnök elutazása előtt a Claridge szállóban teát adott, amelyre negyvenen voltak hivatalosak. Ott voltak a Sorbonne és a College de Francé tanárai, írók, folyóiratok szerkesztői és hirlapirók. London, május 14. (Saját tudósítónk je­lentése Berlinen át.) Az Observerben Wiíliam Good nyilatkozik a magyar kérdésről. Kijelen­ti, hogy az eredmény azon fordul meg, hogy Magyarország ügyét a népszövetség veheti Ti kezébe, vagy a jóvátétel! bizottság tovább­ra is folytatja azt a tréfát, hogy Magyaror­szágtól jóvátétel! fizetéseket igyekszik kierő­szakolni. A kérdés nem az, hogy Magyaror­szág fizethet-e, hanem, hogy megélhet-e. Az bizonyos, hogy külföldi kölcsön nélkül nem élhet meg, de a külföldön kölcsönhöz mind­addig hozzá nem juthat, amíg ideiglenesen föl nem mentik a jóvátétel} kötelezettség *tló!. Egy francia lap az angol-olasz favaslat mellett Páris, május 14. (Saját tudósitónk telefon- jelentése Bécsen át.) Az Echo de Paris mai számában támogatja a magyar kormány kí­vánságát. Kijelenti a lap, hogy annak ellenére, hogy a kisantant és Franciaország képvise­lője ellenjavaslatot terjesztettek elő az angol­olasz javaslattal szemben, valószínű, hogy az angol-olasz javaslat fog elfogadásra találni. Kállay expozéja. Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztős égünk távirati je­lentése.) Tegnap került a nyilvánosság elé Kálay Tibor pénzügyminiszter expozéja, amelyet Párisban a jóvátételei bizottság elé terjesztett. Terjedelmes füzet ez, melyben a legnagyobb részletességgel tárul fel Magyar- ország gazdasági állapota, ahogy az a hábo­rú és a trianoni béke után alakult. A beadvány mindeneik előtt rámutat a baj főokára, a tőkehiányra, mely a hosszú és eJviesatett háborúnak, a területvesztésnek és a lakosság leapadásának, végül a bolse- vizmus és a román megszállás következmé­nye. Rávilágít ezután az állami költségvetés, valamint a külföldi fizetési mérleg deficitjére. Az előbbi 40.653 millió koronát (89 millió aranykorona) tesz ki. A külföldi fizetési mér­leg az 1922. évben 257.6 millió aranykoronás deficitet mutat; ebből a kereskedelmi mér­legre 75.100 millió (214 millió aranykorona) estik. Ami az államadósságokat ilíieti, a há- borueílöfti adósság 16 millió aranykorona, a háború kezdetétől felvett függő adósság 55 milliárd. A garanciális kötelezettségek ösz- szege (államkincstár, Budapest székesfővá­ros, pénzintézetek s egyéb adósok) a mai ko­ronaárfolyam mellett: Anglia 139.2 milliárd. Franciaország 146.6 milliárd, Belgium 19 milliárd, összesen 305.2 milliárd lejárt tarto­zás. Ezzel szemben lejárt követelések 1921 december 31-én: Anglia 23 milliárd, Francia- ország 13.3 milliárd, Belgium 3.7 milliárd, összesen 40.1 milliárd korona. A háború- előtti időiből származó tartozásokból folyó köfcsönszolgáílatnak évi összege 49-2 millió aranykoronát tesz ki; ebből évi 12.7 millió lenne a belföldön és 36.4 millió a külföldön •elhelyezett kötvényeik után teljesítendő. Az állami üzemek kezelését egy táblázat mutatja ki, amelyből kitűnik, hogy a posta­takarékpénztár 130 milliós és az erdőgazda­sági birtokok 45 milliós, aránylag kis deficit­jétől eltekintve, az államvasutaknak 26.7 mffiárdra rúg a deficitje. Ez a deficit képezi az államháztartás rendezésének egyik leg­főbb akadályát. A deficit oka pedig főleg az ország jelenlegi elszigetelt állapotában talál­ja a magyarázatát és abban, hogy a béke­szerződéssel elcsatolt területeken tevő fa­telepekkel, bányákkal és ipartelepekkel való álamvas-uti forgalom majdnem teljesen el­veszett, az országon való átmeneti forgalom pedig a minimumra apadt. Az államvasuti kezelés reorganizálásának nagy akadálya, hogy a régi vonathá'ózaitot többnyire csomó- pontszerű állomások előtt vágták ketté és hogy a régi magyar vasútiaknak 28 határ- áflomásávial szemben a békeszerződés által húzott határvonal több mint 50 helyen met­szi át a vonalhálózatot. Az államvasuti be­rendezések a háború és különösen az azt kö­vető idő alatt jelentékeny mérvben elhasz­nálódtak. A forgalmi eszközöknek egy része a vörös uralom alatt ment tönkre, más része a román megszállás alatt elvitetett. A hiá­nyokat kellően pótolni és a szükséges hely­reáll i-tásokat végrehajtani kelő anyagi esz­közök hiányában mindeddig csak egészen je­lenték te len mértékben lehetett. Élénk világot vetnek a gazdasági viszo­nyokra a pénzintézetek helyzetére vonatko­zó adatok, főleg a takarékbetétek és folyó­számláiét elek alakulását illetőleg: a régi Ma­gyarországon a könyv- és foiyósizámíliabeté- tek 4,422-673 aranykoronát tettek ki 1913- ban. Ebből az összegből a jelenlegi Magyar- országra ugyancsak 1913-ban esett 2,791.556 aranykorona. 1920-ban ez az összeg lecsök­kent 201.499 aranykoronára, mig 1921-ben a könyvbetét 141.235, a foyószámlabetéí 89.443 aranykoronát tett ki. A mérlegered­mény volt: a budapesti intézeteknél 1913-ban aranykoronában 7,392.087 millió, 1921-ben papirkoronában 50.8 milliárd (aranykoroná­ban 406.345); eszerint aranykoronákban az 1921. évi vagyonállapot az 1913. évi állapot­nak 5 és fél’százaiéka; a vidéki intézeteknél pedig csupán 4 százalék, összes átlagban 5.1 százalék. Vázolja azután a pénzügyminiszter az egyensúly helyreállitására tett kísértetekéi Az összeomlás utáni első, az 1920. évben, a banlkjegytebéíyegzéssel kapcsolatos kény- szerkölcsön eszközéhez folyamodtak az ál­lami pénzügyek helyreállítására szükséges át­meneti idő pénzszükségletének tehető bizto­sítása céljából. A forgalomban volt bankjegyek 50 szá­zalékát igénybevevő kényszorkölcsön 3.970 millió korona, vagyis az akkori árfolyamon átszámítva 105.4 millió aranykorona bevé­telt eredményezett. Az ilyképpen nyert, va­lamint a pénzintézetektől beszerezhető ki­sebb összegék azonban csak rövid ideig vol­tak elegendők az államháztartás akkor mint­egy havi 29.4 millió aranykoronát kitevő hiá­nyainak a fedezésére és igy rövidesen újra a banikópréshez kellett visszatérni. Elmondja az expozé az adóügyekben tett intézkedéseket, rámutat az állami kiadá­sok apiasztásának fokozatosságára; a termé­szetbeni ellátásnál, a személyzeti létszámnál s végül odakonkludál, hogy a közgazdasági élet olymérvü fellendüléséhez, amely a jelen­legi költségvetési hiánynak és a fizetési mér­leg hiányának a kiküszöbölését tehetővé ten­né, éppen a pénzérték állandósága az első és legfontosabb előfeltétele. Akár pénzügyi, akár a közgazdasági részét vizsgáljuk a helyzetnek, az orvoslás tehető módja tekin­tetében csak egy eredményre juthatunk és ez a külföldi kölcsön felvétele, illetve ily kölcsön felvételének a lehetővé tétele. A pá­risi követ már átadta a bizottságnak azt a tervezetet, amely szerint a kormány a kér­dés megoldásához vél jutni. E tervezet szerint addig is, amíg a rege­nerálást biztosító nagyobb kölcsön felvételé­nek a lehetősége s illetve előfeltétele meg­adatik, múlhatatlanul sürgős egy legalább 40—50 millió aranykoronát tevő rövidlejáratu köl­csönnek a felvétele. A helyzet végleges or- vos’ása azután csak egy hosszú lejáratú és legalább 550—650 millió aranykoronát ki­tevő kölcsön utján várható. A hossza le­járatú kölcsön biztosítékául elsősorban a haíárvámnak és a dohányjövedéknek a bruttobevételei lennének lekötendők, to­vábbá mindazok az állam] jövedelmek, amelyeket az említett forrásokból szár­mazó bevételek elégtelensége esetén a hite’ezővel való megegyezés során még lekötni netán elkerülhetetlenül szükséges­nek mutatkozik. Az ilyképpen felveendő hosszú lejáratú kölcsön mikénti Igénybe­vételét és a kölcsönszo’gálat biztosításának tervét egy mellékelt tervezet ismertet?, önként értetődik, hogy a kilátásba vett kölcsönök elnyerésével az állam céljaira való fedezetlen jegy kibocsátás beszünte­tendő lesz. A pénzforgalom irányítására az államtól független, önálló Jegybank lesz felállítandó. Elegendő lesz az uj Jegyban­kot 40 millió aranykorona alaptőkévé] megalapítani, amely alaptőke az Osztrák- Magyar Bank likvidációjából nyert arany- készlet igénybevétele mellett részben bel­földi, részben külföldi jegyzés utján bizto­©eoaGeGÓeeeeeeeeeoeeoeeQeeee&c Híres férfiak és nők arcképei budapesti fényképészeknél. Budapest, május közepe. Az idén nem volt diplomata-bál Budapesten az ántántbeliek számára. Mostanában h aggatnák, mintha inkognitó lennének itt. Csak a fényképé­szek kirakataiban láthatók. A hercegné mosolya. Legnépszerűbb Astutodi Luchesi hercegné, akinek pajkos mosolya nem egy belvárosi, sőt másodrendű fotográfus kirakatából integet. Atag van fénykép-kiáll 1 itás körutakon, előkelőbb ut­cákban, vagy akár kereskedőknél, ahol ne volna jól ismert arcképeiből néhány. Mindig nevet. Derűsen, önkéntelen, egész leikéből. Nagy, olasz szemel káprázatosán ra­gyognak, mint a fekete gyémántkövek, a sötét pilláktól övezett szemhéjak keretében. Tavaly mint perzsa császárné, leeresztett dús hajíonadékaivaíl, keleties ruhában olyan volt, mint egy fiatal hercegnő, aki először pillantja meg az udvarlók seregét, pár hónap rrrul.va mim pikáns toccoco marquise nevetgélt a fehér pa­róka alól. ■ Mostanában két gyönyörű lányával látjuk együtt, akik körűi az egyik, Maga, már serdülő. Nagyon szép lány, kibontott haját keskeny sza­laggal kötötték át puha kis homlokán, de erős vállait mint a szabadon leomiló palást födi be. Szemeit félig lezárja, de igy is el öv Alán a cso­dás feketesége. Gödrös arcának, lágy mosolyá­nak szinte madotmaszerüvé finomodik a kifeje­zése. Kis buga, Flatnmia, valóban a nevét viseli! Egy jókedvtől áthatott lángocska, telve életten és melegséggel. Crgányos arcocskája duzzad a jó egészségtől, szája nevet, nevet... kezében a babáját fogja, ajkával az anyjához kapaszkodik. A legédesebb kis teremtés a világon, Pest ked­vence ez a kis leány. Az anyjukkal együtt olyanok, mint három boldog nővér. Karadíja hercegné három kis gyermekévet nagyon komoly és elegáns. Finom, nőies és szép Rosetti Carloné. Fe­kete, kivágott ruhájának redőin játszadozó ujjal keskenyek, szabályosak. Arca' szimpatikus, a mosolyában van valami archaikus. Férje, Rosetti Carlo, selyemingben, érmek­kel a mellén, olyan, mint egy dijakat nyert bajnok. A Garey-család gyermekei nagyon szépek, szőkék és erősek, miss Tóm is érdekes sötét tó­nusú arcával. RomaneHi ezredes. Romijielli ezredes nagy gallérja, nap* si­sakja kedves ismerősünk, nagy hálával tartozunk neki. Széles, jóságos mosolyán látszik, hogy sze­ret minket. Madame Darcy, trtlle de Gaudquerque, a jó­kedvű vicotnpte Benoíst D‘Azy, aki Mephrsto volt a jelmezbálon ... La’ comtesse X. Y., aki nem szereti, ha be­szélnek róla, nem jár társaságba, se színházba, a fényképészeket ugyancsak nem kerüli el! Hat-tiz poziturát is csináltat egyszerre, még a komornáját, dadáját is lefényképeztette. Nem is látni másutt, csak a* fényképésznél meg az Operában. Pedlow, Fouchet, Gordon . . . Már bevették az üveg alól a kitűnő Ped- lovv kapitány barátságos arcát, Fouchet komoly­ságban edzett vonásait se látjuk. Újak jönnek, mennek a városban, emléküket csak a fotográ­fus őrzi. Némelykor az ittlétükről, nevükről is csak ő tud. Gordon tábornok, a népszerű Mombelli, Car- son lord még itt vannak a belvárosi kapu-kiraka­tokban ... A pestiek nézik őket kíváncsian, elgondol­kozva ... Mily gazdagok, nyugodtak és életkedvtől duzzadók! Ebben a rongyos, piszkos, agyonsa­nyargatott városban csak élnek jól, mint a dé­delgetett primadonnák. y.— n.— * N. A kormánypártok készülődései a szloven- szkói községi választásokra. A Národni Listy va­sárnapi számában a szlovenszkól és főként a po­zsonyi választásokról ir s azt követeli, hogy a választók névjegyzékét vegyék felülvizsgálat alá, mivel — úgymond — a német és a magyar agi­tátorok olyanokat is fölvétetnek a névjegyzékbe, akik nem cseh-szlovák állampolgárok és igy vá­lasztól joggal nem bírnak Pozsonyban ötven százalékra becsüli a cseh és szlovák választók számát, de fél attól, hogy a szlovák katolikusok a keresztényszociális párttal fognak szavazni. A N. L. úgy hiszi, hogy a magyarok egységesen fognak föllépni, mig a németek szerinte a ke­resztényszociális és a nemzeti párt között fognak tnegoszlani. A cseh nemzet* demokraták lapja végül azt óhajtja, hogy a kormánypártok közös választási blokkot alakítsanak a magyarság és németség nagy erejére való tekintettel. A Reggel újból rágalmaz. Prága, nrájus 14. Az éraekujvári .Reggel" niap-nap mellett az­zal szórakozik, hogy a P. M. fi. becsületes hír- szolgálatát rosszhiszemű módon diszkr editálni igyekszik. Rágalmait senki sem veszi komolyam és ezért teljesen fölöslegesnek tartjuk hogy A Reggel mindéin légből kapott állítását megcáfol­juk. A meg nem téveszthető közvélemény úgy is tudja, hogy mit tartson A Reggelék pisák óvódá­sáról. Az érsefktfjvári kormánylap május J 3-ik.i sza­mában „Körmendy-Ékes elismerte a cseh-szlovíta kormány igazát a batármoidemsek ügyében" című éss Ungvárról keltezett cikkében azonban olyan rágalmakat engedett meg magának, amely mel­lett nem mehetünk el szó nélkül. Azt Ha ugyan­is, hogy a P. M. H. „elsikkasztotta" Körmendy- Ékes Lajos ungvári beszédének egy passzusát, amelyben áSlStódag azt mondotta a képviselő, hogy a cseh-szlovák kormány nem nézheti tét­lenül a határon uralkodó tűr hét érti en állapotokat és azok megszüntetése érdiekében olyan retorzió® eszközöket vesz igénybe, amelyeknek hatályos­ságában leginkább bízik. KI kell jelentenünk, hogy ezeket Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztényszo- ciálís nemzetgyűlési képviselő sem a v ezé Főbi­zottság, sem pedig a közös bizottság ülésén r*em mondotta, ngy hogy A Reggel erről szóló beszá­molója eleiétől végig merő kitalálás. A Rezgői jobban tenné, ha alaposan informálódnék és lelki­ismeretesebben tájékozódnék, mm’őtt tudósítóinak nagyhangú „leleplezéseit" teközölné. Tizennégy sajtópör a pozsonyi esküdtszéki ciklusban. Szenátorok és nemzetgyűlési képviselők az esküdtbiróság előtt. — Hlinka Krisztina má­sodszor a vádlottak padján. Pozsony május 14. (Saját tudósítónktól.) A tavaszi esküdtszéki ciklus programját most tette közzé a törvényszék elnöke. Ma végignézünk a programon, csupa nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás! és becsületsértési pereket találuntc abban, amelyeknek vádlottjai szenátorok, nem­zetgyűlési képviselők és szerkesztők. Bátran ne­vezhetnék a tavaszi esküdtszéki ciklust a „sajtó­perek ciklusáénak. Tizennyolc nap alatt tizen­négy sajtópert tárgyalnak. Esküdtszék elé kerül Zimák Ferenc cseh-szlovák szociláldemokraua szenáitor, a Robotnicky Novine szerkesztője két­rendbeli, Tomanek Flóris szlovák néppárt, nem­zetgyűlési képviselő, Svraka Antal kommunista szenátor és Wittich Pál német szociáldemokra.a nemzetgyűlési képviselő egy-egy rendbeli saj Lő­por miatt. Kitűztek főtárgyalásra Hlinka András nővérének: Krisztinának sajtópörét is. amelyet tavaly ősszel elnapoltak tanuk beiüézése miatt. Hlinka Krisztina tudvalevőleg Dérer és Marko- vics dr. miniszterek feljelentésére kerül másod­szor a sajtóbiTóság elé a „Slovák“-ban megjelent cikkek miatt, amelyekért a felelősséget ő vállalta. A tárgyalást Kavecska táblabiró vezeti. Az első tárgyalás vezetője Kruzsina táblabiró volt. akit azóta áthelyeztek a pozsonyi Ítélőtáblára. Egyéb­ként gyilkossági, rablási bűnügyek egészítik ld a tizennyolcnapos ciklust, amelynek programi.'* a következő; Május 2S-án délelőtt: 1. Zimák Ferenc két­rendbeli sajtóper. Ernők: Hrdina táblab ró Délután; 2. Zsalud Antal (Slovenská Politika szerkesztője) kétrendbeli sajtóper. Elnök: Zverina bíró. Ugyancsak 28-án délután: 3, Hanka Jaró- slav (Slovensky Dennik munkatársa). Elnök: Hoffmann táblabiró. Május 29-én: Hlinka Krisztina kétrendbeli sajtóper. Elnök: Kavecska táblabiró Május 30-án: Gellért Jenő dr. (Magyar Új­ság) sajtóper. 2. Jancsák Károly sajtóper. Elnök: Hrdina. Junius 1-én: Neradovics Rudolf rablás El­nök: Kapuva bíró. Junius 2-án: 1. Michelkó János kétrendbeli sajtóper. Elnök: Havié bíró. 2. Tomanek Flóris sajtóper. Elnök: Szikora bíró 3. Benda Ferd'nánd sajtóper. Elnök: Havié biró. Junius 4-én: Klasszovity Martin gyilkosság. Elnök: Valchár táblabiró. Junius 5-én: Wittich Pál sajtóper. 2. Svraka Antal sajtóper.. Elnök: Szikora biró. Junius 6-án: Jánosik József szándékos em­berölés büntette. -Elnök: Hrdina. Junius 7., 8. és 9-én: Benczy József és Mik- lósovitz Pál kettős rablógyilkosság büntette. El­nök: Kavecska. Junius 1 lén: 1. Novák Ferenc sajtóper. 2. Lu- kaviny Béla sajtóper. Elnök: Rybarik vizsgáló­bíró. Junius 11-én: Csermák Katalin gyilkosság kí­sérlete. Elnök: Zverina. Junius 13-án: 1. Huszágh Arnost sajtóper. FJ- nök: Rybarik 2. Huheczky Mihály sajtóper. El­nök: Rybarik. Turnus 14-én: Éliás Ferenc rablás büntette. Elnök: Kavecska. Junius 15-én: Malik János és társa rablás. El­nök: Havié. Az angol-orosz konfliktus visszhangja Angliában. London, május 14. A független munkáspárt tegnapi nagygyűlésén tiltakozó határozatot hoz­tak Angliának a szovjet-kormányhoz intézett jegyzéke ellen és az ultimátum visszavonását kö­vetelik. A munkáspárt szerint a konfliktus a/, an­gol és orosz kormány közös konfarencidján vol­na olíuöézcndő. 4E

Next

/
Oldalképek
Tartalom