Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-15 / 109. (262.) szám

nak, hanem az egész cseh-szlovák államnak is javára válna. Szjovenszkó gazdasági önállósítása kétségtelenül maga után vonná a ma majdnem teljesen pangó gyáripar fellendülését, de fellendülne a kiviteli forgalom is, ami magától crtetődőleg ma meg sem állapítható nagyságú adójövedelmet jelentene Szlovenszkóra és az egész államra nézve is. Megfordítva tekintve a dolgot, ez a várható természetes adótöbblet lehetővé tenné a jelenleg alig elviselhető adóterhekueknek méltányos alapra való leszorítását, amiből máidén adózónak haszna lenne.

— Szlovenszkó gazdasági önállósága azonban mindenkinél kedvezőbb változást jelentene a kétségtelenül legrosszabb életkörülmények között tengődő munkásosztályra nézve! A gyáriparnak már említett fellendülésével a mtmkanélkii] álló munkásság munkáihoz és megélhetéshez jutna.

— Egy 'dő óta szüntelenül hangoztatom, a Slovenská Národná Jednotában, hogy elsősorban éppen Szlovenszkó munkásságának é’etbe vágó érdeke az autonómisztikus mozgalmak mielőbbi győzelemre való juttatása. Ebben az esetben az újból kenyérkereső munkásság anyagilag ismét abban a helyzetben lesz, hogy szorosan tömörülhessen, erős sajtót létesíthessen és általában különös osztályérdekeit hathatósan és eredményesen szolgálhassa. Addig azonban, amíg Szlovenszkó munkássága bizonyos nemtörődömséggel viseltetik ezzel a mindnyájunk életkérdésével szemben, semmi sem fogja megakadályozhatni azt a rendszert, amely például ma minden szlovenszkói és ruszinszkói állami építkezéshez^idegenből hoz vállalkozókat, szakembereket és munkásokat. Csakis akkor fog megváltozni Szlovenszkó munkásságának javára ez a helyzet, ha a munkásság egy emberként beáll azok közé, akik minden más szempontot félretéve, pártérdekeket feledve, csakis abból a célból küzdenek az autonómiáért, hogy az itt élő polgárok összeségének megélhetésén — nemzetiségre, íclekezetre és osztályra való tékinet nélkül — könnyítsenek.

— Szlovenszkó munkásságára nézve az autonómista mozgalomhoz való csatlakozásnak egyesek állítása szerint, az a Hlinkától való félelem az akadálya, hogy Hlinkában a reakció képviselőjét látják. Mi a véleménye erről Szerkesztő Urnák? — vetettük közbe a kérdést.

— Én nem tartom helyesnek azt, hogy valaki csak azért ne küzdjön az utonómiáért vállvetve Hlinkávai, vagy a mi demokra- tikus-liberélis csoportunkkal, mivel Hlinkánál a reakciótól félnek, bennünk pedig a polgári elem támogatóit sejtik. Ugyanis nincsen arról szó, hogy a munkásság valamit is feladjon osztály érdekeiből; sőt ellenkezően, éppen arról van sző. hogy az osztályérdekeiért folytatott harcban kapcsolatot találjon azokkal a küzdő felekkel, akikkel együttesen eredményt ígérőén léphet fel ama kormányrend- szer ellen, amely nemcsak a munkásosztályt, de bennünket is és mindenkit egyenlően sújt. Természetesen azután, majd ha ezt a mindnyájunk megélhetésének legfőbb akadályát közös erővel eltávolítóttuk Htunkból, ismét mindenki elsősorban a saját osztályérdekeiért folytathatja a maga külön harcát. De különben is Szlovenszkón az úgynevezett reakciói n;ncs is mit tartani. Szlovenszkónak roncsén és nem is volt ugynvezett főnemes-, sége, sőt Szlovenszkónak még konzervatív-’ nak nevezhető kapitalistái sincsenek. Ez a föld túlnyomó részben földművesek, munkások. k'sipsrosok és lateinerek földje: márpedig ezeket az elemeket nem lehet reakciós elemeknek tekinteni s még kevésbé munkáselle- ries törekvések nem tulajdonibaíók nekik.

— Utolsó kérdésünkben utaltunk a magyar ellenzéki pártok ungvári és munkácsi kongresszusá nak az autonómia kérdésében elfoglalt arra a határozott állásfoglalásukra, amelyekben az autonómiának éppen gazdasági szükségszerűsége nyert nyomatékos kifejezést. Kérdésünkre a magyaroknak az autonómista mozgalomban való bekapcsolódásáról BUánsky a következőket mondotta:

Szlovenszkó autonómiája Szlovenszkó összlakosságán hivatott segíteni és így egész természtetes hogy az autonómiáért folytatott harcban nemcsak a szlovákok vannak érdekelve, hanem a magyarok is és épp ezért az itteni magyar párok is igyekeznek megegyezési alapot találni a szlovák pártokkal. Az utóbbi Időben úgy látom a helyzetet, hogy a magyar el’enzéki pártok kimondottan szorosabb kapcsolatokra törekszenek a Hlht- ka-párttal és a Bazovsky-féle liberális csoporttal. Ez a természetes törekvés ugyan nem nagyon tetszik azoknak a kormánypártoknak, amelyek éppen mostan jelentetik meg Pozsonyban a ,.Népujság“-ot, amelyek dicshimnuszokat zengenek ahhoz az eseményhez, hogy Hodzsa hét magyar falu küldötíségét fogadta és amely pártok minden további nélkül fegyvertársakul fogadnák el ugyanazokat a magyarokat, akikkel szerintük az autonómistáknak egy utón haladniök nem szabad. Mert ha mi ugyanazt tesszük, amit ők, mi „Horthy szolgálatába léptünk" és mi ,,viastizradcek“, hazaárulók vagyunk.

— Éli nyíltan kimondom, hogy Szlovenszkó autonómiája mindnyájunk érdeke, mindnyájunknak jobb megélhetést igér és fog biztosítani és éppen ezért egyenesen kötelességnek minősítem azt, hogy ebben a nehéz harcban Szlovenszkó minden nemzete — tehát a magyar is! — résztvegyen. (fg.)

ízwjbhbmb

Ellenietek a koalitíóóan s Duslcbrádi vasút államosítása miatt.

Órákig tartó határozatképtelenség.

Prága, május 14

A képviselőház ma két ülést tartott. Az első csak formális volt. A második ülés elején a koalíció padsorai üresek voltak, mert a kormánypártok tagjai a folyosókon és klubjaikban tartózkodtak és igen izgatott hangon tárgyalták a bustehrad'i vasút államosításáról szóló javaslatot. Az agráriusok a javaslat elfogadása ellen foglaltak állást, mert a vasút megváltása szerintük a Zsivnostenska Banka érdeke, azonkívül a megváltási árat is tulma- gasnak találták. Síribrny miniszter ragaszkodott az eredeti javaslathoz és kijelentette, hogy abban az esetben, ha az agráriusok nehézségeket támasztanak, a javaslatot visszavonja, a forgalmat a busteihradi vonalon beszünteti és ezért a felelősséget az agráriusokra hantja. A többség távolmaradásának az volt a következménye, hogy a kamara határozatképtelen volt és a tárgysorozat első hat pontjáról szavazni sem lehetett. Az ülésnek ezt a szépséghibáját az előadók praktikája sem tüntette el.

Az első ülést egy óra után nyitotta meg Tomasek elnök, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a köztársaságí^elnök elhunyt feleségéről.

A ház második olvasásban elfogadta az állami és nemzetiségi nyelvnek a középiskolákban és tanitóképezdékben való tanításáról szóló törvényjavaslatot Az elnök ezután bejelentette, hogy az ülést berekeszti és öt perc múlva újabb ülést fog megnyitni, amelynek tárgysorozatára több kisebb javaslatot is kitűztek, hogy az üléseket holnap berekeszt- hessék és a képviselők az ünnepekre hazamehessenek.

öt perccel az első ülés után Burival al- elnök nyitotta meg a második ülést. Először a f^diótávirdákról és rádiótelefonról szóló

javaslatot tárgyalták. Az előadói jelentések után a szavazást későbbre halasztották, mivel a ház nem volt határozatképes.

Hnidek, mint az alkotmányjogi bizottság előadója, egymásután három javaslatról referált. Az első az állami gazdálkodásnál közreműködő központok bizományosai által támasztott jogi igényeknek érvényesítésére vonatkozik. A javaslat az előadó fejtegetései szerint Szlovenszkóra nézve különösen fontos, mert főként az állami terményhivata- iokra terjed ki és rendezni akarja harmadik személyeknek a fióküzletekkel szemben fönnálló követeléseit. Jelentésének befejezése után az előadó, mivel a többség még mindig nem jött vissza a terembe, az egyes pontokat újból részletezni kezdte, nyilvánvalóan azért, hogy ezzel is húzza az időt. Amikor ez sem segített, a kiadói jogról szóló javaslatot terjesztette elő és azt indítványozta, hogy a javaslatot a szenátus szövegezésében fogadják el, majd kéthavi határidőhosszabbi- tást kért a bizottság számára a büntetőtárgyalások hallgatóságáról szóló javaslat Ietár- gyalására. Mivel a ház ezután sem volt határozatképes, a szavazást elhalasztották.

Azután V e v e r k a, az ipari és kereskedelmi bizottság előadója az ipartestületi választásokról szóló javaslatról tett jelentést.

Rámutatott arra, hogy az ipari törvény módosításra szorul és hangoztatta, hogy e választásoknál is szükséges az arányos szavazás elvének érvényesülése.

Matousek, az alkotmányjogi bizottság előadója ismertette a polgári perrendtartáshoz készült novellát, amely az egyes birák hatáskörét kiterjeszti, a hagyatéki eljárásban ped’g bizonyos teendőket a'" közjegyzőkői a biróságokra ruház át. Az elnök a javaslatot, miután a kamara időközben határozatképes lett. szavazásra bocsátotta. A javaslatot Haas német szociáldemokrata képviselő határozati javaslatának azzal a részével együtt, mely szerint a kormány készítse elő az ipari bíróságról szóló törvény módosítását, elfogadta.

Majd vita nélkül elfogadta az újonnan épitendő villamos üzemek államsegélyére vonatkozó törvényjavaslatot. Az államsegély főképpen adóelengedésből fog állani.

Azután a bustechrádi vasút megvételéről szóló javaslatot referálta Votruba, a forgalmi bizottság és Binovec a költségvetési bizottság előadója. Az előadók azt hangoztatták, hogy a vasút államosítását maga a társaság is kívánja, miért is a javaslatot még a tavaszi ülésszak alatt okvetlenül le kell tárgyalni. Az előadói javaslatok után a ház érdeklődése teljesen megcsappant és csupán a németek padsoraiban maradt vissza néhány képviselő.

Ka Ilin a (nőméit nemzeti): Rámutat

arra, hogy a javaslat tárgyalása csak a koalícióban uralkodó ellentétek leleplez é&ére szolgál. A javaslat ismét a németeket üti. A bustehradi vasút igazgatóságát sarokba szorították és ráikényszeritették arra, hogy maga kérje a vasút átvételét. Noha Sfcribrny miniszter megígérte, hogy az alkalmazottak közül senkinek kára nem lesz az átvételiből, mégis köztudomású, hogy a vasutigazgiató- •ságok a csehesátés szolgálatában állanak. Azt ajánlja, hogy a német alkalmazottak a esdi nyelv megtanulására 1926 május végéig haladékot kapjanak, a vasút igazgatóságát Tepiioben állítsák föl és az alkalmazottakat nemzeti foo vakartozásuk ra való tekintést nélkül egyenlően bírálják eh

Kriz (kommunista): Bejelenti, hogy

pártja a javaslat mellett foglal állást, mtveí elvben egyetért mindén államosítássá!.

Lapunk zárásakor az ülés tart.

M MmsmmÉmmÉcalccfi&ici

m ellem.

Bethlen és Kállay Rómába utaztak- — Kedden doni a jóvátételt bizottság ? A külföldi kölcsön ideje eltolódik. Kállay beadványa a jóvátételi bizottsághoz.

Prága, május 14.

Vasárnap került nyilvánosságra Kállay magyar pénzügyminiszternek május 4-én, a jóvátételi bizottság elé terjesztett beadványa,

mely plasztikus összefoglalását adja annak, amiről Párisban a jóvátételi bizottságtól döntést vár a magyar kormány. A döntés a Figaró szombati híradása szerint holnap, kedden következik be, bár budapesti politikai körökben nem tartják ezt valószinünek. A bizottság a héten — hogy kedden-e, vagy később

— bizonyára újból összeül, hogy szombaton ehaíasztott tárgyalását az albizottság javaslata fölött folytassa, de bajosan tételezhető fel, hogy ez döntő ülés legyen már. Különben is

— amint ezt vasárnap megírtuk — két javaslat közt kell döntenie a jóvátételi bizottságnak. A kedvezőbb — az angol-olasz — a népszövetségre óhajtja bízni Magyarország pénzügyi helyreállításának gondját. Ez tehát a népszövetség feltételei szerint való feloldását jelentené a zálogjogoknak. Vagyis: a végleges elvi hozzájárulás előtt még a nép- szövetséggel kellene megegyeznie Magyar- országnak a feltételek dolgában. Egyenesen súlyos a másik javaslat: a francia és a kisan- tant tervezete, mely szerint előbb hivatalosan állapítsák meg Magyarország fizetőképességét, állítsák fel a fizetési előrányzatot és már az adandó kölcsönt is részben jóvátételi fizetésre használják fel. Még ezen is tulmennek a kisantant olyan követeléseinek fel-felbukkanó hírei, melyek szerint a kölcsön felhasználását antant-ellenőrzés alá kell helyezni. Ezt természetesen a magyar kormány nem vállalhatná, sőt maga Korányi adott egy párisi nyilatkozatában kifejezést annak a meggyőződésének, hogy alapot, mely illetéktelen politikai befolyásoknak nyithatna utat, nem kívánhatnak a magyar kormánytól.

— Ha csakugyan ez a két terv az, melyről dönteni fognak: legalább is az angol-olasz álláspont érvényesülését kell követelnünk — írja egy budapesti lap. — Mert vagy akarnak segíteni rajtunk, altkor tegyék meg gyorsan és megfelelő feltételek között, de vége-hosz- sza nélküli „vizsgálatokkal" megnyomorítani az országot és tetejébe még pénzügyi gyámság alá helyezni bennünket, aminek költségei megint csak a kölcsönt emésztenék: olyan pénzügyi öngyilkosságot jelentene, mely csak gyorsabb mivoltában különbözik a kölcsön nélkül való lassú halódástól

Londoni távirat szerint a Times foglalkozik a jóvátételi bizottság magyar osztálya részéről javasolt tervezettel és megállapítja, hogy angol felfogás szerint ez a megoldási mód megsemisitené a segítség reményét, mindazonáltal a franciák ezt a megoldást pártolják.

Ha a francia javaslatot fogadnák el, az csak a francia elnök döntő szvazatávat történhetnék meg, de ez nagyon valószínűtlen.

Ezekből a táviratokból is látható, hogy a kisantant a magyar kérelemmel kapcsolatosan erőteljes és akadályozó akcióba kezdett. Bethlen István gróf miniszterelnök a Petit Journal munkatársa előtt kijelentette, hogy Benes cseh-szlovák külügyminiszter biztosította őt arról, hogy Cseh-Szlovákiának érdeke, hogy Magyarország gyorsan és békésen talpraáifhasson. Ez az érdek a két ország kereskedelmi érintkezésének fontosságából folyik. Nem hiszi, hogy a határincidensek a cseh-szlovák külügyminiszternek ezen a hajlandóságán változtattak volna, mert Benes kijelentése az icidensek rendezésének időpontjában történt. Ezzel a hírrel szemben egyik szombat esti budapesti lap arról ad bírt, hogy a jóvátételi bizottság tanácskozását a kisantant legújabb diplomáciai közbelépése folytán halasztották el s hogy a kisantant még mindég a himi határincidens ügyével operál Magyaroszág ellen. A magyar kormány ugyanis a határincidens vizsgálatánál fölvett magyar és cseh-szlovák ellentétes jegyzőkönyvek alapján egyoldalú elintézést nem tehetett magáévá. A magyar kormány válaszjegyzékében felajánlotta, hogy semleges elnök részvétele mellett újból vizsgálják meg a helyszínen a határincidenst és annak a fellebbezhetetlen döntése alá bocsássák az ügyet. A cseh-szlovák kormány a magyar válaszjegyzéket sietett Párisban agresszív eljárásnak minősíteni s ezzel elérte, hogy a jóvátételi bizottság nem foglalkozott az albizottság előterjesztésével.

A 8 Órai Újság úgy tudja, hogy Garami Ernő szóhoziuttatásának gondolatát cseh oldalról. vetették fel. E híradás szerint Benes kívánja kieszközölni, hogy Barthou kihallgatáson fogadja Garamit, miután a magyar kormányférfiakkal érintkezett. Benesnek ez a; kísérlete azonban nem sikerült, mert a jóvátételi bizottság megcáfolja azt a hirt. mintha Ő hívta volna Garamit Parisba.

Benes tehát minden áron szerepet vindikál a magyar kölcsön érdekében. A Budapesti Hírlap párisi hivatalos helyről szerzett információja szernt mértékadó körökben azon fáradoznak, hogy a magyar kölcsön ügyében bizonyos közös alapot teremtsenek Magyar- ország és a kisantant között. A lapnak igen jól informált helyről kapott értesülés szerint Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Kállay Tibor magyar pénzügyminiszter talán már a legközelebbi héten Prágába utaznak. hogy Benessel tanácskozzanak. Ama személyiségek közül, akik behatóan foglalkoznak a magyar kölcsönüggyel, Sir Wilhelm Goode-nak az a terve, hogy Magyarországot, Ausztriát és Csehországot gazdaságilag összekapcsolja. Ezt a hirt teljes föntartássá! közöljük.

Mai jelentéseink:

A tárgyalások kedvezően haladnak előre

Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est beavatott helyről arról értesül, hogy Bethlen miniszterelnök londoni tárgyalásai Igen kedvező eredKedd. május IS.

JL

Az egész élétre szóló éra

ffoNr 3*1

OjVifcúA