Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-15 / 109. (262.) szám

A generalisszimus. (fi.) Prága, május 14. A cseh-szlovák köztársaság hiva.ta.tos té­nyezői ma reggel áítaimíőlk látogatására em­lékeztető ünnepségek között köszöntötték Födi táibonniagyot a francia hadsereg gene­ralisszimuszát. Az „aranyos Prága", amely vidéki városiból csak lassan bontakozik ki igazi fővárossá, visszafojtott lélegzettel és tágra nyílt szemeikkel szemlélte a hatalmas fogadtatás pazar látványosságát, amilyenhez hasonlót már régóta nem volt alkalma látni. Az ünnepségek fényére ugyan árnyékot ver •tett a köztársaság elnökének családi gyásza, de az öröm poharába elegyült egy üröm- csepip nem keserítette meg a tömegek ün­neplő hangulatát, amelyek hangos hozsanná­val fogadták Franciaország régóta látni óhaj­tott mars altjá t. Maréahal Foch mind hazájában, mind a francia köztársasággal szövetséges viszony­ban lévő államokban szimbóluma a katonai győzelemnek, amely 1918 őszén. Fortuna is­tenasszonyának kegyéből a szövetkezett és társult hatalmak ötébe hullott. Amit Gattioni, Joffre, Petai n, Gádor n a, Ruski i. Brnszilov és Maigli hékaitamba-áldozatailkkal elérni nem tudtak, azt Fodrunk. mint az antantcsapatok legfőbb parancsnokának, sikerűit elérnie: kapitulálni kényszeritette a központi hatal­maik veretlen hadseregét és rájuk dilit álitat't a a négyes tanács Versailles, Saini Gertnain, Trianon, Meulily és Sevres kéjpatotáiíban niegszülemietí. akaratát, Európának a békét- !en béke sztigmáitól elcsúfított mai arculata Versailles re emlékeatet, ahol Wilson, Lloyá George és Ontandó józanabb mérséklete nem volt képes megfékezni Ciemeuceaunak Foch- tól irányított tigris-természetét. így született meg az uj európai rendszer, amely a régi militarizmus romjain egy még hatalmasabb miilitarizmus sz.uronyerdejét állitotta oda a népek őrzésére. Ennek az ui francia milita- rizmusnak modern Marsa Prága városának ma érkezett vendége. Sokszor hangoztatott igazság, hogy a c&eh-szlovák köztársaság, amely — mint mondották — azantimiMtarizmus •csillagképé­ben született; a hatalmas Franciaország elő­retolt Őrszeme itt Németország hátában. Az uj köztársaság megalakulása óta sohasem szűnt meg Paris ordrejaimak szót fogadni és a mindenkori francia kormányoknak a tőle telhető diplomáciai segítséget nyújtani. Had­seregének taniitómesterei francia tábornokom voilitak, vezérkarának élén pedig ma is fran­cia generális áll. A katonai szellem csak­hamar betöltötte a nemrég még oly á rmádia - ellenes nemzet leikét. Machár, az ünnepelt cseh költő, ma miét a hadsereg vezérfelügye- lője üdvözölte Focht. és Udrzal, a jámbor burzsoámmiszter kötelességének tartja, hogy holnap lóháton vonuljon föl a gbeli katonai parádéra. A generalisszimusz valóban meg lehet elégedve, mert az ő példaadása nem marad hatás nélkül ott sem, ahol a leg­kevésbé gondoltunk volna rá. Ezért van, hogy a prágai nép a leg­nagyobb ujjong ássál fogadja a francia had­sereget megtestesítő Foch tábornagyot. Pe­dig úgy hisszük, hogy a köztársaság lakossá­gának a roh ams is aknái és az aranyos kard­bojtnál méltóbb szimbólumai volnának a ka­sza és a kalapács. Gondoljuk csak meg, hogy ennek, az államnak hosszú határait olyan or­szágok veszik körül, amelyekben a hivatalos körök részben okkal, részben ok nélkül el­lenségeket vélnek látni Ilyen szomszédság mellett a kormánynak az volna a kötelessé­ge, hogy az állam érdekében a megbékélés útjait egyengesse észak'és nyugat felé éppen úgy, mint dél és kelet felé. A cseh-.szlovák köztársaság nem engedheti meg magárnak azt a fényűzést, hogy hatalmi politikát foly­tasson. Mivel iparcikkeinek kiviteliét biztosí­tó gazdasági piacokra nélkülözhetetlen szük­sége van, akárcsak az éhezőnek egy darab­ka kenyérre és mivel piacát csak itt a tő­szomszédságban találhatja meg, küliigyeit elsősorban e szempontnak megfelelően keli vezetnie, nem pedig a káprázatos álmok és a csillogó vágyak délibábjának csalfa útmuta­tása szerint- Politikáját tehát a gazdasági ér­dekek szilárd alapjára keli helyeznie, nem pedig a hatalmi törekvések süppedő ingová- ny-ára. Odakürm, a külföldi viszonylatokban bármely áldozat árán kereskedelmi szerző­déseiket kell szereznie agonizáló ipara szá­mára, idebenn a belföldön pedig olcsóbbá kelt tennie a termelést a többi-között azzal is, hogy a termelési tényezők válláról leveszi -a nagyságával arányban nem álló hadseregre fordított adók terheit. A köztársaság kormánya azonban nem akarja megszívlelni ezeket az igazságokat. Előtte nagyobb tekintélye van Foohnak, a katonának, minit Keynesnek, Vanderlipnek, Niittinek és a gazdasági összefüggéseket tisz­tán meglátó' más moder-u közgazdászoknak, ‘így persze nem maradhatnak el a kudarcok sem. Benes legutóbbi expozéjában — nem tudjuk, elsiklás volt-e, vagy pedig a soviniz­musukban tobzódó Kramáréknak szánt figyel­meztetés — kénytelen volt beismerni, hogy Lengyelország Svájccal, Franciaországgal és Olaszországgá! kötött ugyan kereskedelmi 'szerződést, de már a cseh-szlovák köztársa­sággal nem. Itt van a kutya eltemetve, de itt a helyes megoldás nyitja is. A Hradzisin ka­tonai konvenciót és politikai alliánszot hal­hatsz Lengyelországban és ezek miatt nem tűd igazi érdekeinek megfelelő gazdasági kapcsolatokat teremtem. Önkéntelenül is eszünkbe jut az aesopusi fabula: a holló cső­réből kiesik a sajt, mert mindenáron a hang­jában akar gyönyörködni. Kár, hogy Foch Varsóból legfeljebb egy konvenció terveze­tét hozza az irattáskájában, de nem jön el egy gazdasági szerződéssel, pedig erre *— úgy hisszük — nagyobb szükség volna. Megholt o Hhztársasógi elnök felesége. Prága, május 14. A cseh sajtóiroda jelenti: A köztársasági elnök felesége szombatról vasárnapra vir­radó éjjel meghalt. Masarykné az utolsó pillanatig eszméleténél volt. A halál vasárnap reg­gel 5 óra 15 perckor állott be. sági elnököt meghívták a prágai cseh egye­tem filozófiai fakultásának tanszékére, Prá­gába költözött. A házasságból öt gyermek származott: Ellinor (aki rövidesen a szüle­tése után meghalt), Alice, Olga (egy svájci orvos felesége), Herbert (a háború alatt meg­halt) és János. Előkészületek a temetésre Masarykné temetése holnap, kedden dél­után öt órakor lesz szűk családi körben a lanai temetőben. A középületekre vasárnap gyászlobogókat tűztek. Ma, hétfőn a gyász- lobogók és az állami zászlók félárbócra bo­csátottján lengenek. Holnap csak a gyászlo­bogókat tűzik ki. Tegnap délután fölvették a halotti maszkot. Tomasek képviselőházi el­nök, Klofács szenátor! elnök és Malypetr bel­ügyminiszter az államfőnek tegnap nyilvání­tották részvétüket. Részvétnyüatkozatok Részvétnyilaíkozatok eddig Millerand francia és Wojciechowski lengyel köztársa­sági elnöktől érkeztek. Foch marsall még Krakóból, Buriiham lord pedig Londonból küldött részvétnyilatkozatot. Masarykné érelmeszesedésben szenve­dett. Betegsége a háború izgalmai következ­tében egyre súlyosbodott. Május elsején el- meszesedett agyának egyik artériája. Az el- meszesedés következtében jobboldala meg­bénult és beszélőképességét elveszítette. A beteg állapota az utóbbi napokban annyira rosszabbodott, hogy a kezelőorvosok minden reményt föladtak. Masarykné életrajza. Masaryk G. Tamásné, leánynevén Garri- gue Sarolta, 1850-ben Brooklynban, New York-államban született. Családja a Proven- ceból származott, ahonnan Dániába,, majd Amerikába költözködött. Férjével 1876-ban ismerkedett meg Lipcsében, ahol Masaryk egjdk tanítványával egy panzióban lakott. Masarykné akkoriban a lipcsei konzervató­rium tanítványa volt. Az eljegyzés után Gar- rigue Sarolta visszautazott Amerikába, hová Masaryk 1878-ban utána utazott. A házassá­got New Yorkban kötötték meg és Masaryk a házasság megkötése után nevébe, amerikai szokás szerint, fölvette a feleségének leány- nevét jelző G.-betiit. Masarykné rövid idő alatt megtanult csehül és amidőn a köztársa­üoratánpálsái eWi NttncfmrszáH 3K«aiwcH?rí»l€ Miamii® elé, mivel alig képzelhető el oly német kormány, mely az angol javaslatnak megfelelő ötvenmil- íiárdos jóvátétel) ajánlatot megtegye és egyszersmind megfelelő garanciákat is tudjon nyújtani annak megfizetésére. Ily kö­rülmények között a német kormányválság a közel jövőben elkerülhetetlennek látszik. Berlin, május 14. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Montagspost egész sereg politikus nyilatkozatát közli. Vala­mennyi párt politikusainak véleménye meg­egyezik abban, hogy az angol jegyzék Németország belső életé­ben komoly bonyodalmakat fog előidézni. Két főkérdés szorult előtérbe: Vájjon az angol jegyzékre Németország egyáltalán vá­laszolni fog-e és ha igen. akkor ki fogja ezt a választ megadni, Cmio kormánya, vágy pe­dig egy másik kormány? A Welt arn Montag az angol jegyzékről írva. a következő elmet adja cikkének: „Kormányválság várható". A lap igy ir: Cunonak nem marad most más választása, mint vagy a leggyorsabban és legalaposabban átformálni kormányát, vagy pedig azt másoknak átadni, amire nem képes. Minden megfontolt német államférfi meg volt .arról győződve, hogy a német javaslatokat legalább Anglia megfelelő alapnak fogja te­kinteni a tárgyalások megkezdésére. — A távirati ügynökség jelentése szerint számolni lehet azzal, hogy Cuno a birodalmi gyűlésen még pünkösd előtt nyilatkozni fog az angol jegyzéket illetőleg. Poincaré harcias beszéde Paris, május 14. (Havas-) A corrnmersy-í ünnepségek alkalmával Paincairé beszédeit tartott, melyben a többek között a követke­zőket mondta: — Évszázadoknak tapasztalatai meg­óvtak miniket alttól,' hogy feltételezzük azt, hogy egy szerződés aiáirátsfa elég ahhoz, hogy a béke megvalósuljon. Azt reméltük, hogy a köztársasági német kormány nem fogja a német császárság eszközeit hasz­nálni. Németország azonban nem fegyver­kezett le, nem fizeti meg adósságát, fokoz­za a RubrvMéken az ellenállást. Mi nem akarjuk .a német népet katasztrófába dön­teni és visszautestijük azt a barbár teóriát, mely szerint a legyőzőiteknek csak a sze­müket kell meghagyni, hogy sírni tudjanak. Mi főképp azt kívánjuk Németországtól,' hogy jóváftegye a nekünk okozott károkat és bennünket dolgozni engedjen. Lesz türelmünk bevárni, inig a német nép lemond a vak és tehetetlen ellenállásról. A Ruhrvidók a birtokunkban van és ad­dig nem adjuk ki, inig ki nem fizetitek bennünket. A beszéd végén Poincaré apellál az au- 'tanifszövetségesek hűségére és szolidaritá­séra. Az angol és olasz válasz. t-ondon, május 13. Ma délelőtt átnyújtották német követnek az angol kormány válasz'jegyzé- két A jegyzék bevezetésében rámutat arra, hogy az angol kormánynak különös érdeke fűződik a jegyzékhez, mivel annak elküldök: az angol kül­ügyminiszter egyik beszédének ’ válaszaként tör­tént. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a német javaslatok sem forma, sem tartalom tekintetében nem felelnek meg az angol kor­mány várakozásainak. A német kormány az egész jóvátétel! összeg tejében oly csekély összeget ajánl fői. mely mé­lyen az alatt az összeg alatt áll, amelyet az an­gol javaslat a párisi konferencián megemlített. Ezenkívül még ennek az elégtelen összegnek a fizetését is függővé teszik a nemzetközi kölcsö­nök egész sorától, melyek a német kormány megjelölt feltételei mellett olyan bizonytalanok, hogy a német kormány egész jóvátételi fizetési tervét illuzórikussá teszik. Legnagyobb mérték­ben sajnálatos, hogy a német kormány elmulasztja pontosabban kör­vonalazni a garanciák módozatait s ahelyett, hogy e tekintetben konkrét javaslatot tennének, bizonytalan ígéretekkel és későbbi tár­gyalásokra való utalásokkal akarják a szövetsé­gesek kormányait kielégíteni. Az angol kor- mány a maga részéről meg van győződve, hogy Németország saját érdekében előnj''ösebbeu cselekedne, ha nagyobb készséget mutatna a tényleges helyzet fölötti tárgyalásoknál és a lé­nyegtelen és vitás pontok kikapcsolása mellett javaslatait megfontoltabb és kibövitettebb for­mában megismételné, olyképpen, hogy az használható alapját képezze a további tárgyalásoknak. A jegyzék végül meg­említi, hogy bár az angol kormánynak épp föltett' szándéka a nemzetközi veszedelmet rejtő helyze­tet szanálni, a jóvátételi kérdéshez fűződő praktikus érde­keiről nem mondhat le. Az olasz jegyzék szövege. Berlin, május 13. (Wolftf.) Az angol jegyzék átnyuijtásávial csaknem egy időben az olasz kor­mány átnyújtotta jegyzőikét a- római német magi - követnek. A jegyzék abból indul ki, hogy a né­met javaslatok nem alkalmasaik . arra. hogy döntő tanácskozások állapját képezzék. Az olasz kor­mány álláspontja ebben a’ kérdésben ismeretes. 100 cscli-snl. HoroiiOérí fizettek ma, május 14-én: Zürichben!6.55 svájci frankot Budapesten 15 550.— magyar koronát Bécsben 211200.— osztrák koronát Berlinben 132500.— német márkát WjM Prága, kedd, 1923 május 15. ^/iAr>rn^/rnrt.w fS%AJr JS.T %JL \,Jp m_MM ’nHBP — Sürgönyeim: Hirlap, Prafcn -• A Szlovenszkól és Ruszlnszhól szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: / a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÖGALU OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Berlin, május 14. (Berlini szerkesztősé- ■ günk távirata.) A diplomáciai és politikai kö­röket meglepte az angol jegyzék hangja, mely ez alkalommal élesebb, mint az angol jegyzékek hangja lenni szokott. A centrum köreiben az a fölfogás uralkodik, hogy a Cimo-kormány rendkívül kellemetlen hely­zetbe jutott és egész Németország a legna­gyobb nyugtalansággal néz az események

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom