Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-10 / 106. (259.) szám
Csütörtök, május 10. 2 Félórás Illés a szenátusban. Prága, május 9. A szenátus ma rövid ülést tartott és legközelebb csak május végén ül össze. Azután egész júniusban együtt marad és csak júliusban megy szünetre. A képviselőház tavaszi ülésszakát — mint tegnap is megírtuk — május 15-én befejezik, azonban júniusban kéthetes ülésszak lesz, amelyen a vagyondézsma- törvény módosítását tárgyalják le és kiosztják az albizottságnak a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot. A szenátus ülése. A szenátus mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Prasek elnök. Második olvasásban elfogadták a Portugáliával és Lettországgal kötött kereskedelmi szerződések ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Hasonlóképpen elfogadták a szlovenszkói és ruszinszkói kisajátításokra vonatkozó javaslatot. W i 11 szenátor, a külügyi bizottság előadója terjesztette elő ezután jelentését a; cseh-szlovák köztársaság és Németország között kötött ama megegyezésről, amely bűntettesek kiadására vonakozik. A szenátus vita nélkül elhatározta az egyezség ratifikálását. K r o u s k i szenátor a mentelmi bizottság jelentését terjesztette elő. A szenátus elhatározta, hogy Zimák Ferenc szenátornak, akit az ügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt kért kiadni, nem függeszti föl a mentelmi jogát Azután elhatározták, hogy az alkotmány- jogi bizottságnak a ruszinszkói és szloven- szkói állami bányák igazgatására vonatkozó javaslatát rövidített eljárásban fogják tárgyalni. Daxner szenátor előadói jelentésében rámutatott arra, hogy Csehországban az állami bányaüzemek a közmunkaügyi minisztérium alá tartoznak, a régi Magyarországon azonban nem volt közmunkaügyi minisztérium és a bányák fölött a pénzügyminisztérium rendelkezett. Prevrat után a szlovenszkói és ruszinszkói bányaüzemeket a közmunkaügyi minisztérium rendelkezése alá rendelték. A törvények unifikálása céljából szükséges, hogy ezt a kormányrendeletet törvénybe iktassák. A szenátus a javaslatot úgy első, mint második olvasásban elfogadta, majd rendes szokás szerint ehrtasitották Dula Máté szlovák néppárti szenátor ama kérését, hogy a posta-távirda és vasutügyi miniszterhez intézett interpellációját, amelyben az átvett tisztviselők véglegesítését sürgeti, nyilvános ülésen tárgyalják. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés május 29-én délelőtt tizenegy órakor lesz. A köztársasági elnök és a miniszterek fele- lősségrevonásáról szóló javaslat. A szenátus alkotmányjogi bizottságának albizottsága tegnap a késő esti órákban a köztársasági elnök s a miniszterek felelősség- revonásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Franta szenátor részletesen referált a javaslatról, majd megindult a vita, amelyben Heller német szociáldemokrata, Spiegel német demokrata, Krupka cseh néppárti, Witt cseh nemzeti szocialista szenátorok és a korBudapest, május 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter londoni tárgyalásairól még nem érkeztek Budapestre részletes jelentések. A miniszterelnök útját természetesen angol lapok is kommentálják, ezek közül azonban egyelőre csak az Observer cikke érkezett ide. Az Observer értesülése szerint Bethlen István gróf Prágába is ellátogat, ahová a cseh-szlovák kormánytól meghívást kapott. Ezzel szemben Budapest, május 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése. A harminchárams drágasági bizottság tegnap délután Heinrich Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Daruváry Géze, Búd János, Vialkó Lajos és nagyatádi Szabó István miniszterek és Schandl Károly államtitkár is megjelentek. Búd miniszter kijelentette, hogy a drágaság letörésére a bizottság tagjaitól kér javaslatot. Peyer javasolja, hogy a kiadott hiteleknél a jegyintézet a búza árát vegye alapul. Farkas szociáldemány kiküldöttei vettek részt. A bizottság egyhangúan, tehát az ellenzék hozzájárulásával is elhatározta, hogy a javaslatot további vita tárgyává teszi. Az alkotmányjogi bizottság ma délután is ülést tartott, amelyen a cseh pénzérték védelméről szóló javaslatot vette tárgyalás alá. iiietékes helyen kijelentik, hogy a minisz íerelnök a cseh-szlovák kormánytól nem kapott meghívást és Így nem is helyezhette kilátásba Prágába való utazását. Az Observer közlése nyomán annak is híre terjedt, hogy Bethlen miniszterelnök egy későbbi időpontban a kisantant valamennyi államának fővárosát is fölkeresi. A miniszterelnök jövő szándékairól Budapesten ez idő szerint mit sem tudhatnak, de beavatott körökben eme sorozatos utazást egyelőre nem tartják valószínűnek. mokrata hangozhatta, hogy az indexrendszerre kell áttérni, hogy a jövedelemelosztás f igazságos legyen. Javasolja, hogy mondják •ki, hogy a fixfizetésekct hozzák arányba a közszükségleti cikkek árával. Biró Pál a kivitel fölszabadításával véli megoldhatónak a drágasági kérdést. Vázsonyi szerint a társadalomnak két rétege vau: az egyik, amely nem érzi a drágaságot, hanem másokra hárítja át, a másik pedig, amely nyög és görnyed alatta. Javasolja, hogy a kormány terjesszen elő kimutatást az elsőrendű közszükségleti cikkek áralakulásáról és azokról a cikkekről, amelyeket nem szabad behozni az országba. Valkó miniszter megígéri, hogy a. statisztikai hivataltól bekéri az adatokat Bugyi kisgazda azt állitja, hogy a búzaár külföldi alakulása folytán Magyarországon még most sem elég drága. Búd miniszter élesen visszautasította Bugyi állításait és kijelentette, hogy a kormány mai súlyos helyzetében mindenkitől elvárja, hogy támogassa a kormányt a drágaság ellen való küzdelemben. Búd miniszter a drágaság elleni küzdelemről Búd János közélelmezési miniszter az Az Est munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a gabona ára a túlhajtott spekuláció folytán átlépte a világparitást s a békebeli áraknál is magasabb. A spekulációt főként a terménytőzsdén űzik és a termény- tőzsde egyik főokozója annak, hogy a gabona ára ilyen magasra szökött. A kormány minden eszközzel nieg fogja akadályozni a további drágulást és azon lesz, hogy a jelenlegi tulmagas árakat is leszorítsa. Nem riad vissza szükség esetén a terménytőzsde bezárásától sem. Végül kijelentette a miniszter, hogy a ■kormány, bár semmiféle eszközt sem tart elég erélyesnek, nem gondol arra, hogy a gabonaárakat megmaximálja. Vázsonyi Bethlen útjáról A demokrata körben tegnap társasva- j csora volt, amelyen Vázsonyi Bethlen miniszterelnök külföldi utjával foglalkozva, kijelentette, hogy az ut tartania alatt tartózkodni kell minden politikai megmozdulástól. Reméli, hogy Bethlen odakint megérti, hogy abban a megegyezésben van erő, amelyben az embereket a szeretet törvénye, a közös munka ideálja és a jogbiztonság ereje kapcsolja össze. Bizonyára megérti odakirm, hogy az osztály- és felekezeti gyiilölség nem kell senkinek. Ha ezek megértésével jön haza, akkor az ellentétes* elemek összeállításából létre jött tolni'helyett az igazi egységet fogja ker—ni> amely az újjáépítés felé való haladá-5®®®^ kifejezésre. A most hirdetett arany 'Sgp ag* Jjrelyett az igazi kö- i zé-putra kell rá ti#' P” f szombaton döateuek a tisztviselőkérdésb’en A tisztviselőkérdés rendezésére kiküldött négytagú végrehajtó bizottság napok óta folytatja tanácskozásait. Ma délután öt órakor valamennyi polgári ellenzéki képviselő bevonásával értekezletet tartanak a tisztviselőkérdésről. Szombaton újabb tanácskozás lesz, amelyen Daruváry Géza helyettes miniszterelnök is részt vesz. A szombati tanácskozáson végleges döntés történik a tisztviselőkérdésben. Deliden c§ lállatj vasárnap utaznak Rámába. A jóvátétel! bizottság magyar osztálya tanulmányozza a magyar expozét. Páris, május 8. (Saját tudósítónk telefonjelentése Bécsen át.) A jóvátételi bizottság magyar osztálya még nem készült el a magyar javaslat áttanulmányozásával. Ma délelőtti ülésén is a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által előterjesztett expozéval foglalkozott. Ennek következtében Korányi Frigyes báró párisi magyar követ egyelőre nem utazhatik Londonba, mert részvételére a tárgyalásoknál okvetlenül szükség van. A miniszterelnök még Londonban van és onnan vasárnap utazik Rómába. Az olasz hatóságok minden előkészületet megtettek Bethlen miniszterelnök fogadtatására. Mussolini olasz miniszterelnök a magyar delegáció elé őz olasz határra szalonkocsit küld. Bethlen és Kállay cikkei a Timesben mában Bethlen István gróf miniszterelnök nagyobb cikket irt, amely részletesen ismerteti Magyarország helyzetét. A miniszterelnök cikkében kijelenti, hogy azok az aggodalmak, mint hogyha Magyarország a szomszédos államokkal ellenséges magatartást tanúsítana, nem egyebek rosszakaratn kitalálásnál, hiszen Magyarország saját érdekébe vágónak tartja azt, hogy a szomszédos államokkal a lehető legbarátságosabb viszonyt tartsa fönn. Kállay Tibor pénzügyminiszter ugyancsak a Times mai számába irt cikket és abban ismerteti a miniszterelnök és az ő utazásának célját. Kifejti, hogy Magyarországnak külföldi kölcsönre van szüksége. Fontosnak tartja, hogy úgy a miniszterelnök, mint Ő személyes érintkezésbe lépjen a külföldi kormányokkal és pénzügyi kapacitásokkal, hogy előttük valójában megismertesse a magyar- országi helyzetet. London, május 9. (Saját tudósitónk telefonjelentése Berlinen át.) A Times mai szá«t cseli-szlovék «a <sir&gi«Bs4ajÉ csllcm. II barbiere di Ragusa. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája’. — Irta: Ferenczi Sári. Ragusa, 1923 május. Az Adria fehértarajos hullámai ostromolják a sziklákat, a kertben érett narancsokat ráz le a szél a fákról, glioinai szirmoktól Illa a föld az oszlopok között. A szürke égen nehéz felihők rohannak. Reggel óta szünet nélkül esik. Nem csedes eső, viharos nyári zápor, patakokban rohan le a víz a kövezett utcákon, amelyek olyan keskenyek, hogy ha megállók a középen, kinyithatnám egyszerre a jobboldali és a baloldali ház kapuját. Erre nem számítottam! Még nem láttam sírni ezt a vidéket, csak mosolyogni láttam, vagy szenvedélyes széllel panaszkodni. Mit csinál az ember Ragusában, ha két perc alatt csurom viz lesz a lába, a ruhája? A kávéházban már ültem és hiába kértem német, angol vagy francia újságot. Már azt is tudom, hogy a korzón a kis cukrászdában kitűnő á krémesbéles és a dobostorta. Egy nagyon kedves, élénk magyar hölggyel rándultunk ki ide Spalatóból két napra, de ő sajnos már tegnap este elmondta élete történetét. Kár, mert akkor csillagos volt az ég és a séta anélkül is élvezetes lett volna. Künn állunk az utcán, a korzó üres. Hiába húzódunk a falhoz, a sima kőházaknak nincs ereszük, nincsenek erkélyeik. Na most merre? Szerencsére Vilma asszony igen leiemé nyes hölgy és inig én a házukat nézem és várom az uj benyomásokat, ő az üzletek cimtábláit olvassa és egyszerre boldogan ragadja meg a karomat: — Nézd, nézd mondja és egy kis üvegajtóra mutat. „Damensalon“ olvasom az üveg mögötti táblán. — Mosasd meg a hajad! — ajánlja ö — én meg majd manikűröztetek. Vizsgálódva nézek be a raguzai fodrászhoz. Apró, nagyon apró helyiség. Éppen csaik két vörös bársonyszék fér el benne. A székekben két ur, az egyik még épen és sértetlenül újságot olvas, a másik ijedt, szappanos arccal töri, hogy lehúzzák arcáról a bőrt. Hol lehet a Damensalon? Nem érek rá soká gondolkozni. Vilma asszony már benn van az üzletben. A borbély legény abbahagyja egy pillanatra a gyilkolást és a parányi helyiség mélyében egy még annál is parányibb, hosszú tükörre mutat fehér szappanhabos borotvájával. A tükör pedig fordul a sarkában és egy göndör fekete fej jelenik meg a keskeny résben: — Molim — dalolja egy férfihang horvátul. — Prego — énekli olaszul és aztán nem takarékoskodva a nyelvekkel, még hozzá teszi — bitté, please, rnes dames. A fej eltűnik, a tükörajtó kitárul és benn vagyunk a Damensalonban. A göndör fekete fej és egyben a miniatűr üzlet tulajdonosa, mély meghajlással üdvözöl. A mozgékony, élénkszemü emberkén messziről látszik, hogy olasz, de ha még lehetne kétségünk, ő menten eloszlatja, udvariasan bemutatkozván: — Giovanni Albrigó. Közöljük vele kívánságainkat és ö sűrűn bólogatva egyezik bele mindenbe. Szétnézek a Damensalonnak nevezett helyiségben, amely öt egymásba Illesztett tükörből áll. Az egész csak akkora, mint egy nagyobbacska toalettasztal. Az egyik sarokban, számtalan példányban visszatükröződve a tükőrfalakban, egy nagyon csinos, egész fiatal, barna selyem ruhás, fürtös, bodros, kanárisárgára szőkített hajú, rózsás arcú hölgyike ül, aki egy kék selyem harisnya- kötőre varr rá rózsaszínű rózsákat. A maestro hosszú horvát tárgyalásba elegyedik vele, a hangja könyörgő és gyengéd. A nő lustán feláll és lakkcipős lábát a vörös bársonyliokkerlire helyezve, feltolja a harisnyakötőt szürke selyemharisnyájára. Aztán újra belebujik. cipőjébe és biztatólag mosolyog felénk. A maestro iesegiti kabátunkat és egyenként kiadogatja segédjének a másik helyiségbe, mert rajtunk kívül még egy kalap sem férne el a Damensalonban. Aztán barátnőmet leszorítja a hokkerli- re, amelyen előbb a szőke ült és boldogan jelenti ki: — Va be ne, va bene! A szőke hölgyike feltolva ruhaujját, már húzza is ki a hajttiiket a hajamból és belenyomja fejemet egy levesestányér nagyságú mosdótálba. Miközben állítólag a hajamat mossa, elmondja, hogy ö orosz, a bolsevizimus elől menekült Ragujába és igen előkelő családból származik. — Contessa! — mondja Giovanni A'lbrl- go komolyan és szerelmes rajongással néz szép alkalmazottjára. Giovanni mester már nem egész fiatal, nem Is szép, fekete cs igénytelen, az orosz nő pedig szép, fiatal és szőke. A maestro mellényén egy medaillon himbálódzik, csúnya fekete nő és két gyermek fotográfiája az üveg alatt. Feleség és gyerekek! Szegény Giovanni! A szőke beszappanozza fejemet, távolról, óvatosan, nehogy ráfreccsenjen valami a selyemruhájára és* hosszú, rózsaszínű körmeivel belenyúl a hajamba- Közben magában gyönyörködik a tükörben, be lekenve a csípős habot a szemembe, a fülembe. Szerencsémre kis uijja körmébe beleakad egy hajszálam, a köröm letörik, mtre ő megelégelve a mosást, egy régi, ezüst cukorszórótartón át leöblinti fejemet és gondosan törölgetni kezdi a kezei. Csepegő hajjal szétnézek. A maestro szorgalmasan ir a sarokba támaszkodva. Megkérdem, hogy verset ir-e? Giovanni Al- brigo a szőkére néz, aki mögöttem állva púdere zi magát és komolyan bólint. Ideálját nem érdekli a dolog, nem is tudja, miről van szó, az orosz contessa csak horvátul tud és ajkát festve, heves vitába elegyedik a tükörfalakon túl, a másik helyiségben tartózkodó segéddel. — Va bene — va bene! — mondja a mester és a segéd benyújt még egy hokker- lit. A szőke leül és cigarettára gyújt. Én fejem köré csavarom a törülközőt és megadással várok. Giovanni ur udvariasan biztosit, hogy bellissima vagyok igy. Nevetek. ö megharagszik és komolyan jelenti ki, hogy nem az szép, ami szép, hanem ami neki tetszik. Végre megjelenik a segéd a száritó géppel. A maestro átveszi, bekapcsolja a villanyt és a hajam szárításához fog. A gép alig működik, de ő azt mondja: Va bene! és énekelni kezdi a Trubadúr nagy szerelmi vallomását. Szép tenorhangja van, a szőke mosolyogva bólogat, Giovanni ur egyre szenvedélyesebben dalol, a levegőben hadonászva a szárítógéppel. Elragadtalak találom a dolgot, váratlanul egy vígjáték közepébe kerültem, vagy Jobban mondva egy operett szereplője lettem és mikor a mester befejezve dalát, diadalmas mosollyal bocsátja térdéhez a száritó gépet, megkérdem, hogy miért nem lett énekes-?- Mert nem értem rá, signora! szó- ról-szóra ezt feleli és most már elzárva a villanyt, mert a gép zúgása mégis zavarna, elmondja élete történetét. Velencében született. Az apja kőfaragó volt, de Igaz! művész.
