Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-10 / 106. (259.) szám
Garanvölgyi — Ankerschmied. (fi.) Prága, május 9. Ki ne ismerné Garanvölgyi Ádám urat, Jókainak ezt a flegmatikusán fatalisztikus alakját, aki nem ir levelet, nem pörösködik és végül is nem mozdul ki a házából,-, mert a levél — és okmánybélyegért, meg az ut használatáért pénzt kell fizetni az államnak. A megtestesült passzív rezisztencia ő. típusa a magyar embernek a Világost követő nehéz korszakban. De ugyanakkor ki nem gondolna meleg rokonszenwel Ankersdimied lovagra, az idegenből Jött svalizsértisztre, akinek lelkét annyira megragadja a magyar föld bűvös ereje, hogy végül teljesen mgyarrá vedlik á!t. A negyvenkilenc után elkövetkezett esztendőknek egy másik tipikus alakja volt Ankerschmied, alakjának kontúrjait — amint maga megírta — Haynau után mintázta Jókai, mert bizony még az aradi hóhér is az évek során megtanulta túri süvegben csárdást járni. A mi időnkben is — hála Istennek — akadnak Garanvölgyi Ááámok, kemény fából faragott magyarok. büs'a&Hk, gerincesek, meg nem alkuvók. Ha nemes^^QVet:}íe2:eí.esSgg1“l|<: néha makacsságnak tüivelő a ha elveik túlzott gyakorlása e,gys: egyefnzor jóakaratu mosolyt is csal az ajkukkait. ygis kalapot kell emelnünk előttük. tesznek, egy^k megnyilvánulása a magyar társadalom önvédekezésének. Ahogy az egészséges szervezet nem veszi föl a bacillusokat, úgy a társadalom is küzd az ellen, hogy idegen elemek hatoljanak bele. Mostani társadalmunk is kiváltott ilyen reakciót. Ez a reakció, amely a Garanvölgyi Ádámokban öltött testet, ma is érezhető társadalmi köreinkben. Az egészséges szervezet — hogy az előbbi képet folytassuk — vagy kiküszöböli az idegen anyagokat, vagy pedig magához idomítja, asszimilálja őket. A társadalom is, ha egészséges, vagy kiküszöböli az idegen elemeket, vagy úgy tesz velük, mint Ankerschmieddal: a maga képére formálja őket. így lett Ankerschmiedböl, a német'lovagból jó magyar ember. A Bach-kor- szakban nem először és nem is legutoljára történt ez igy. A magyarságnak volt egy varázsszere, amelynek birtokában magába tudta olvasztani a.z idegen népek fiait. Ősrégi folyamat ez. Ha nem magyarajku ember nemesi oklevelet kapott, bizonyos, hogy ha nem is ő, de fiai már érzésben és gondolkozásban magyarokká váltak. A polgáriasodás fejlődésével ugyanez a tünemény ismétlődött meg a polgári családoknak legkésőbb a második generációjában: a városok fokozatosait magyarrá nevelték azokat, akiknek apjuk, vagy nagyatyjuk falán egy szót sem beszélt magyarul. Végül pedig sok tanúidét észleltük annak is, hogy a nagyobb gyártelepek szinte szemmelláfhatóan ugyanilyen hatást sugároztak ki. „A tenger elnyeli a szigeteket 41 elmélete nem magyarázza meg mindig ezeket az eseteket. Arról meg éppen nem lehet szó, mmtha mindez erőszak eredménye lett volna. Ma sein szűnt meg az asszimiláció. Az Ankerschmiedok száma ugyan még kevés, de a magyar élet varázsa, társadalmi életünk megkapó miliője, asszonyaink bájos temperamentuma. uraink gavallériája, a cigányzene részegítő mámora csak úgy, mint jntullektü- elljeink letagadhatatlan kulturális értéke nem maradhat hatás nélkül azokra az idegenekből jöttékre, akik huzamosabb ideig tartózkodnak közöttünk. A magyar társadalom a maga egészében és egyéneiben egyik legfontosabb, tényezője a magyarság életének. Hiába fojtották meg az egyesületeinket, hiába utasították ki legjobbjainkat, hivatali terrorral és a gazdasági érdekek mézes madzagjával hiába próbálták társadalmi életünket destruálni, szükebb korlátok közé szorítva és megfogyatkozva bár, de tovább végzi a maga működését és hatást gyakorol mindazokra, akik a közelébe kerülnek. A magyar társadalom nagyon sok szlo- venszkói és ruszinszkói városban még ma is a primhegedüt iátsza. Ezt érzik azok is, akiket hivataluk csak nemrégen vezetett oda. Övék a hatalom minden fegyvere, ők töltik be a legmagasabb hivatalokat, helyzetük kiváltsáPáris, május 9. (Saját tudósítónktól.) Baidvvin és Curzon tegnapi nyilatkozatával rendkívül élesen foglalkozik a francia sajtó. A Petit Párisién kijelenti, hogy Curzon nyilatkozatta csak saját magára nézve lehet kötelező s reméli, hogy az angol jegyzék eloszlatja majd az uralkodó rossz benyomást. Páris, május 9. A Chicago Tribane jelenti Washingtonból: A kongresszus pártjainak vezetői kedvezőtlenül fogadják Poincaré ama kijelentését^ hogy a német jóvátéieli fizetések csökkentessenek az esetben, ha Amerika Franciaország és Belgium adósságait cöskkenti. A kongresszus pénzügyi bizottságának az a véleménye, hogy Amer&a külföldi követeléseiből nem engedhet. Anglia tovább közvetít Baldwin beszéde. — A francia jegyzék elsietett lépés volt — Olaszország egyetért Angliával. London, május 9. Az alsóház mai ülésén ’Baldiwm pénzügyminiszter elmondta régóta várt beszédét a német jóvátéieli jegyzéket illetően. Az alsóház minden pártja, beleértve az ellenzéket is, magáévá tette a pénzügyminiszter fejtegetéseit, úgy hogy azt az angol nép igazi akaratának tekinthetjük, Baldwin kifejtette, hogy az angol kormány mindjárt kezdetben azon az állásponton volt, hogy a német jegyzékre Anglia, Franciaország, Belgium és Olaszország közös választ adjanak. Erre nem csupán azért lett volna szükség, mert a jóvátétel a szövetségeseknek közös ügye, hanem mivel a német jegyzék tulajdonképpen az angol külügyminiszterinek N ém eto rszág 1 egs zé Le se bb nyíl v á n o ss ágáh o z intézett felhívására adott váltasz volt. Mivei a szövetségesek egyrésze azt a nézetet vallotta, hogy a jegyzéknek a Ruhr vidékre vonatkozó részét csupán ők jogosultak megválaszolni, az angol kormány késznek nyilatkozott arra, hogy e kérdésben külön tárgyalásokat folytassanak az illetékes kormányok. Ennek dacára a francia és belga kormányok külön választ intéztek Németországhoz, mely írek szövegét szombaton közölték az angol kormánnyal. Az angol kormány néni csupán e kérdésnek fölösleges elsietését sajnálja, hanem azt is, hogy elmulasztottak egy rendkívül kedvező alkalmat arra, hogy közös okmánnyal bizonyítsák be az antant szolidaritását. A francia és belga kormányok elhatározása nem mentesíti az angol kormányt attól a kötelességtől, hogy közölje Németországgal, hogy mi a véleménye az angol kormánynak a német jegyzékről. Az angol jegyzéket azonnal közük a nyilvánossággal, mihelyt a német kormánynak átnyújtották. Az olasz kormánynak az állásfoglalását, mely alapclveiben teljesen egyezik az angol kor- mny nézeteivel, hasonlóképpen közölni fogják a német kormánnyal. Az angol választ szerdán nyújtják át, A gos és minden előny tőlük függ. Egyet azonban nem tudtak elérni: társadalmunk herme- tikus elzárkózásának jegét nem tudták megolvasztani, bárhogy is törekedtek rá. A magyarságnak ez az egyetlenegy fegyvere még megmaradt, egyedül rajta múlik, hogy miképpen tud vele bánni Ankerschmied megtéréséhez a Garanvölgyi Ádámokon át vezet az ut. Pertinax az Echo de Paris-bam arról ir, hogy Curzon tévedése nagy s hogy a franciák nem mondanak neki köszönetét azért, hogy beszéde nyomán a németek ajánlatot tettek. Semmit sem kívánunk mást Curzoutól — írja —, mint azt, hogy hallgasson! válaszjegyzék feletti vita pedig csütörtökön lesz az alsóháziban. A vitán szóvá teszik a jóvátételi kérdést és állást foglalnak az antant kebelében fönnálló politikai vonatkozások tekintetében, A vita folyamán Morei (niunkáspant), valamint Róbert Cecil lord beszédei állanak majd az érdeklődés homlokterében. A kormány közvetítő kísérlete kétségtelenül közelebb hozta az alsóház ellenzékét a kormányhoz. Áng-lia válasz jegyzéke London, május 8. (Havas.) Az angol kormány tegnap még nem szövegezte meg véglegesen az angol válaszjegyzék szövegét. A válasz teljes egészében vissza fogja utasítani Németország követeléseit és a német kormánynak azt a tanácsot fogja adni, hogy elfogadható javaslatokat tegyen. Az angol sajtó az angol-orosz szerződés fölbontásáról London, május 9. A Times örömlét fejezi ki aiö'ött, hogy a kormány végre teljesítette kötelességét. A jegyzék konkrétumai eilől aligha fog tudni a bolsevik; kormány kibújni. Az angol kereskedelmi szerződés nagy koncesszió volt . a szovjetnek, mert emelte politikai hitelét. Az egész viliág tanulja araiak, hogy a szovjet szerződésfeltételeit szisztematikusan és szándékosan megsértette és az angol kormány tiltakozásaira mindenkor nyitvámvaió hazugságokkal és sértésekkel telelt, A francia-belga jegyzék és az angol sajtó London, május 9. A lapok egyhangúlag .megállapítják, hogy az angol kormánynak r az önálló francia-—belga válasz elleni tiltakozó jegyzéke, melyet ü parlament mindkét házával közöltek, időszerű és az angol nemzet méltóságának megfelelő volt, A lapok azonban figyelmeztetik Németországot, hogy ne fűzzön túlzott reményeket etilhez .a.z incidenshez, mefly a szövetségesek közé csupán az eljárás módjának egyszerű- kérdésében vert éket. Interpelláció Magyarországról a francia kamarában Páris, május 9. A kamara mai ülését] 421 szavazatnyi többséggel megszavazták a kormány ama követelését, hogy a külügyi politikára és a Ruhr-kérdésre vonatkozó valamennyi interpellációt bizonytalan időre elnapolják. Poincaré az ülés további folyamán kijelentette, hogy a ruhrvidéki akcióra megszavazandó hitelek tárgyalásakor módjában lesz a külügyi politikának egyes kérdéseit megvitatni. A kamara ezután a jóvátételek •dátumainak meghatározásáról tanácskozott. Poincaré egyetért azzal a javaslattal, hogy a Magyarországra vonatkozó interpellációt június 3-án tárgyalják. Anglia of javaslattételre hívja fiöl a nemeteket. London, május 9. (Saját tedósitónktók) A Star jelenti, hogy az angol válaszjegyzéket ma este küldik el Berlinbe. Ebben az angol kormány fölhívja a német kormányt, hogy tegyen magasabb és a gazdasági biztosítékokat pontosan megjelölő ajánlatot. Bfloll^eassoim? Icfialtffáflc cs frcBancienRc Cusne€»n ff<elé. Amerika nem enged külföldi követeléséből. A prágai külpolitika múltja és jövője. Prága, május 9. A Ceské Slovoban Veverka Ferdinánd dr. bukaresti oseh-szlovák követ „A külpolitika funkciója politikai életünkben44 cim alatt cikket irt, amelyben a többi között igy nyilatkozik: — A mi politikánk volt az első, amely szilárd, ponttá jegecesedett Közópeurópa zavarai és káosza közepette. Ez a politika fokozatosan ellensúlyozta az uj rend ellenségeit és békés, konstruktív munkára késztette a barátokat s közreműködésre indította az egyéb érdekelteket és végül kényszeritette a volt ellenségeket is a szükségszerű, elkerülhetetlen kooperációra. Ennek a politikának az érdeme, hogy stabilizálta az uj rendet' és maga körül egy bizonyos rendszer alapjait, valamint a relatív rendet megteremtette. Eközben föntartotta a jó viszonyt a győzőkkel, megtalálta a vdszonyokszabta korrekt kapcsolatokat a legnagyobb szomszédokhoz és ezen a módon előkészült a külpolitika második nagy periódusára, amelyben Németország és Oroszország fokozatosan visszanyerik nagyhatalmi állásukat. Ebben a periódusban ennek a politikának az lesz a törekvése, hogy a világhatalmak eme uj rendjében a szükséges közvetítő és nélkülözhetetlen politikai, gazdaság: és kulturális tényező, valamint a szívesen látott szövetséges helyét megtalálja, Amint látható, külpolitikánk legfőbb föladata a múltban és a jövőben az, hogy a nemzetközi jogállapotban európai aksziomává váljunk. Nem lehet eléggé ismételni, hogy e föladat teljesítése a belpolitikai élet minden működésének elsőrendű élői öltétele, mert csak a saját államban lehet valamennyi pártok program atikus eszményeit kivétel nélkül elérni. Ezért minden politikai faktornak legfőbb föladata kell, hogy legyen, hogy segítse az állam létét biztosi tani. hogy abban érvényre juttassa saját programját. A cseh-szlovák diplomácia egyik jelentősebb tagjának ez a megnyilatkozása fölötte érdekes. Nemcsak a fejtegetés kiindulási pontja, de a konklúzió is figyelemreméltó. Veverka a prágai külpolitika múltját úgy állítja be, mint középeurópai konszolidációs faktort s mint a béke és rend stabilizáló tényezőjét. Ez a beállítás a mi fölfogásunk szerint erőltetett és fiktiv állításokból indul ki. Ez a beállítás Benes külpolitikájának látható és reklamirozott részére épít. de figyelmen kiviil hagyja a külső politikának a diplomáciai kulisszák mögé rejtett sakk-húzásait, meljrek mindig arra irányultak a múltban, hogy a középeurópai helyzet nyugvópontját megbillentsék, hogy a képzelt és hiresztelt nyugtalanságok revén önmagát, mint szükséges rendföntartó faktort tüntesse föl. A fejtegetés konklúziója nem minden pikantéria nélkül való. Veverka ugyanis kijelenti, hogy a cseh-szlovák külpolitika előkésziil a külpolitika második nagy periódusára, amelyben Németország és Oroszország fokozatosan visszanyerik nagyhatalmi állásukat. Ez a fölfogás talán merész elszólás a bukaresti követ részéről, mert mit szól majd Poincaré óhhoz. hogy a cseh-szlovák külpolitika, mint bekövetkező eseményt, várja Németország nagyhatalmi pozíciójának visszatértét. Ez a francia politika szerint nem következhétik be - a prágai politika pedig erre készül. Ez semmiképpen sem fog tetszeni Foch marsallnak s ezt kár volt Veverkának elárulnia! 100 csensz!. koronáért fizettek ma, május 9-én: Zürichbeii(^a11,,í;)16.495 svájci frankot Budapesten 15500.— raag-yar koronát Bécsben 211300.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát I Bjm ^___ mBb Bg y— EWÖaetéei árak bal- és külföldön. g £&ff ÍS ^ fffflff* SE' ffttE (KfíSf Mg a negyedévre 76 Ke. egy hónapra ÉW ár gma EU ff BaSff Bf mSB ff /SS MB? Mm iair ff ABf Mm 26 Ke. — Egyes 3*ám ára 120 Ke, ff KST Sgf ff jgjpp Jjpr 4HppP Mgt S&B Ie8k Szerkesztőig Prága. n., ^Ste.fítfflnL jg uliee 18. es.. Telefon 6797. szám §5— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —A SzlovenszkOI és Dnsztnszhól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napUapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
