Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-05 / 102. (255.) szám

üzenet Munkácsra. (fi.) Prága, május 5. j Melegen köszöntjüik a ruszinszkói ma-1 gyarokat, akik vasárnap összegyűlnek Mun­kácson, Zrínyi Ilona városában, hogy vissza­tekintsenek a közelmúltakra és előrenézze­nek a jövőbe. Köszöntjük a vezéreket és a közkatonákat, köszöntjük a véneket és az ifjakat, köszöntiük az asszonyokat és a fér­fiakat csupa-feketebetüs kai en-dá r iumukna k ezen az első pirosbetüs ünnepén. A ruszinszkói magyarságnak, amely va­sárnap nemzeti kongresszusra seregük ösz- sze Munkácsra, vajmi csekély eltérésektől eltekintve, ugyanaz a sorsa, mint szloven- szkói testvéreinek. Itt is. amott is két nagy gondolat körül forog a küzdelem. Az egyik a kisebbségi jogok szüntelen védelme és a magyar embereik anyagi és szellemi létét szakadatlanul fenyegető veszélyek elhárí­tása. A másik az autonómiának: állandó, kö­vetkezetes és kitartó sürgetése. E kettős tö­rekvésnek nagyban és egészben ugyanazok az okai, módszerei és akadályai, úgy, hogy az, akinek Szlovenszkóban kellett végigélni az elmúlt négy esztendő magyar életét, önön- tapasztalatmból fogalmat alkothatott magá­rak ruszinszkói testvéreinek helyzetéről is. Egy lényeges eltérés azonban mégis van. Szlovensz'kó autonómiája a leh és szlovák nemzet képviselői által ^Ir^rt űr^r?- pies szerződéseken nyugszik'. Ruszánsz&ő autonómiájának azonban még ennél is erő­sebb alapja van: a cseh-szlovák köztársaság kormányának a szövetkezett és társult nagy­hatalmakkal Saint-Germain-En-Layeban kö­tött nemzetközi szerződése és azonfölül a köztársaság alkotmánylevele. A ruszinszkói őslakosság tehát ezen a szilárd alapon állva, joggal követelheti a népek szövetsége előtt pontosan körüliirt önkormányzatának életbe­léptetését, amelyet a prágai kormányok ősz­ről tavaszra és tavaszról őszre eddig mindig újból és újból elodáztak. A ruszinszkói ma­gyarság, a kis ország lakosságának egy te­kintélyes része, természetesen szintén joggal helyezkedhet rá erre az alapra. Ahogy a szlovenszkói magyarság vállvetve harcol a szlovákokkal az autonómiáért, úgy a ruszin­szkói magyarság is egy a ruszinokkal az ön- kormányzat teljességének sürgetésében. A magyarságnak Ruszinszkóban sincsenek te­hát olyan politikai törekvései, amelyek ellen­tétbe kerülnének a vele egy : földön lakó szláv nemzet célkitűzéseivel. Amióta Koriatovics Tódor, a ruszin mondák hőse, a Kárpátok déli lejtőire vezette népét, a magyar és a ruszin nép testvéri egyetértésben élt egymással a nagy hegyek aljában. A szeretet szálai és az érdekek lán­cai hozták létre a két nemzet fiainak szoros harmóniáját. Ezt a harmóniát két találó szó­ban foglalta össze Nagy Rákóczi, amikor „fidelissima gens“-nek nevezte el a ruszin népet. A ruszinság valóban hűséges társa volt a vele élő magyarságnak és a hűségnek ez a köteléke a két nemzet között most sem szakadt el. Akik egymással annyi vihart megértek, egymás erényeit megbecsülték és egymás vétkeit megsiratták, akiknek gazda­sági érdekei ezen a kis darab földön annyira egymásba forrtak, azok között idegen politi­kai törekvésekkel éket verni nem lehet. Ez a lélektani (fka annak, hogy a ruszinszkói magyarság a ruszin néppel együtt hordja a téglákat Ruszinszkó autonómiájának fölépí­téséhez. A munkácsi magyar kongresszus, amely történetesen éppen abban a városban ül össze, ahol a ruszinok rendezték meg nemré­giben jelentőséggel teljes összejövetelüket, a két nemzetnek nem elválasztását, de még szorosabb együttműködését fogja szolgálni. Sohasem tapasztaltuk, hogy a ruszin nép, vagy annak hivatott vezérei helyeselték volna azt, amit Prága és annak közegei a magyar kisebbség ellen vétettek. A magyar nemzeti kongresszusnak a kisebbségi jogokra vonatkozó tanácskozásai tehát nem idézhet­nek elő visszavonást, mig ellenben azok a követelések, amelyek Ruszinszkó autonómiá­jáért fognak ott elhangzani, csak újabb bi­zonyságai lesznek annak, hogy a magyarság mily komolyan veszi az autonómiát, mely­nek megvalósítása elsősorban a ruszin népre lesz áldásthozó. Újabb záloga lesz ez a két nemzet kölcsönös hűségének, a múltnak a jelen számára megmentett eme drága örök­ségének. A ruszinszkói magyarság vasárnap visz- szatekint a közelmúlt idők szenvedéseire. A Berlin, május 4. (Berlni szerkesztősé­günk telefonjelentóse.) Berlinben számítottak a franciák elutasító válaszára. A diplomáciai körök azonban számitanaik a javaslat fölötti vita továbbfolytatására és azon fáradoznak, hogy a francia követelésekre adandó válasz lehetőségét előkészítsék. Ez elsősorban az angol kormány politikájától függ, hogy váj­jon Anglia a szövetségesek adósságainak kérdésében áldozatkészséget fog-e mutatná és helyeselni fogja-e a franciáknak a németek által javasolt rajnai alkotmányra vonatkozó kívánalmait töviskorona véresre sebezte a homlokát, de! ezért nem kell elcsüggednie. Nemzetünk ta- j Ián a mostaninál is vészesebb zivatarokat is I megélt már és mégsem pusztult el bennük. A ruszinszkói magyarság Bercsényi népe. Vitéz, hűséges, törhetetlen s a megpróbálta­tásoktól vissza nem riadó, mint amilyen a nagy kuruegenerális volt. Vezérei gerinces és elvszilárd, de amellett körültekintő és okos emberek, akiknek nem fogyott el a ka­tonájuk sem, mert hiszen a ruszinszkói ma­gyarság sók számos ezrede van mögöttük. A Munkácson gyülekező magyarok tehát nyu­godt bizalommal tekinthetnek előre. Berlinben nagy fontosságot tulajdoníta­nak annak a ténynek, hogy a német jegyzé­ket Róma kedvezően fogadta és Mussolini komolyan fáradozik a jóvátételi probléma megoldásán és ehhez az angol államférfiak befolyását is igénybe akarja venni. A párisi és londoni olasz nagykövetek e napokban ér­keznek Rómába, ahová hétfőre Curzon lor­dot és Bonar Lawt is várják. Berlin, május 4. Tegnap este a berlini tőzsdén nyugodtabb hangulat uralkodott, mi­vel az a vélemény, hogy van remény a tár­gyalások folytatására. A német jegyzék és az angol alsóház London, május 4. Macdomid az alsó­házban megkérdezte a kormányt, vájjon a német jegyzékre vonatkozó nézeteit közölni szándékozik-e Franciaországgal, Belgiummal és OlaszországgeiI, abból a célból, hogy ez- által a tárgyalások megkezdését elősegítse és szándéka van-e fölhasználni a kedvező alkalmat arra, hogy a szövetségesek adóssá­gainak szabályozását sürgesse. Baldwim vá­laszában kijelentette, hogy tekintettel a né­met jegyzék átnyujtása óta eltelt rövid időre, még nincs módjában e tekintetben érdemle­gesen nyilatkozni. Fascista lap a német javaslat mellett Ráma, május 4. (Saját tudósi tónktól.) A „Nuovo Paese“, a fasdsták vezető orgánuma ki­jelenti, hogy a német javaslat alkalmas kiinduló pont a 'tárgyalások megkezdésére. Franciaország nem utasíthatja el azt anélkül, hogy erősitöleg ne hatna a német egységre, konfliktusba ne keve­redne Angliával és le ne leplezne oly politikai célokat, melyeket a szövetségesek nem tűrhetnek. Amerika nem avatkozik he Washington, május 3. (Havas.) Az amerikai kormány azon ,a nézeten van, hogy a német jegy­zékben tett javaslatok csupán. Franciaország és Németország ügyét képezik és az Amerikai Egye­sült Államok az esetben sem ártják magukat- az ügybe, ha az érdekelt államok egyike őket erre felkéri. A német sajtó a francia válaszról Mimi tatemwim «s irtisaclsa wiMmmA. & német jcgplkct Róma Kedvezően fogadta. Bonar Law és Curzon hétfon Rómába érkeznek. Berlin nem veszítette el a reménykedését Paris, május 4. (Saját tudósítónktól-) Lord Creve párisi angol követ tegnap inter­veniált a külügyi hivatalban és átadta kormányának ama kívánságát, hogy a francia kormány mindaddig várjon a német jegyzékre adandó válasz elküldésével, amíg azt az angol kormány tudomására nem hozza. Erről az intervencióról a Havas-ügynökség így számol be: Poincaré az angol követet kihallgatáson fogadta. Az angol munkáspárt tárgyalást Követel. Vissza kell hívni az angol megszálló csapatokat. London, május 4. (Wolff.) Az angol mun­káspárt Macdonald elnöklete alatt tegnap tartott ülésén a következőképpen precizi- rozta a párt álláspontját a német javaslatokat illetően: 1. A kérdés mindaddig nem szabá­lyozható, mig Németország további földara­bolására törekednek, a német területek és a német nép fölötti szuverénitást külső tekinté­lyek korlátozzák és Németországot gazda­sági szolgaság tartós állapotába kényszerí­tik. 2. Szükséges a német pénzügyi kötele­zettségek végérvényes meghatározása és nemzetközi kölcsön azonnali nyújtása. 3. A népszövetségnek haladéktalanul össze kell ülnie, hogy Németországnak a népszövet­ségbe való fölvételéről tárgyaljon. 4. A párt nézete az, hogy a német javaslat alkalmas alap a német kormány és a szövetséges kor­mányok közötti tárgyalások megkezdésére, fölszólítja tehát az angol kormányt, hogy e tekintetben tegyen haladéktalanul konkrét nyilatkozatot. 5. A párt azt tartja, hogy elér­kezett a megszálló csapatok haladék.alan visszarendelésének az időpontja, fölszólítja tehát a kormányt, hogy az angol csapatokat haladéktalanul hívja vissza. Az amerikai sajtó kedvezően fog-adta a német javaslatot New-York, május 4. Az amerikai sajtó élénken kommentálja a német kormány ja­vaslatait. A New-York World vezércikkében azt írja, hogy a német ajánlat rendkívül ész­szerű érvekkel dolgozik s így kedvező be­nyomást tesz. Fő ismertető tulajdonsága, hogy rendkívül elasztikus. Nehezen lehetne Németországtól elvárni, hogy oly ajánlatot te­gyen, melyben beleegyezik abba, hogy Fran­ciaország továbbra is a Ruhrvidéken miarad Most Poincaré válaszától függ minden. — A New-York Tribüné kijelenti, hogy a német mentalitásban semmi változás nem történt és a legcsekélyebb kísérlet sem történt a jegy­zék révén arra, hogy valóságos garanciákat nyújtsanak, amelyeket a sheriff a megbízha­tatlan adóstól követelni kénytelen, oly adós­tól, mely minden elképzelhető fogással meg­próbálkozik kötelezettségei alól kibújni. — A New-York Times annak a reményének ad kifejezést, hogy a német ajánlat uj tárgyalá­sokhoz fog vezetni. — A Journal of Commerce szerint a német ajánlat minden eddigi ajánlat között a legpraktikusabb. Bériül, -május 4. A berlini reggeli ir«p<?k nin­csenek meglepve a német jegyzéknek a francia minisztertanács által történt elutasítása által A Deutsche Allyemeine Zeitung a párisi válaszban a német béke- és jóvátételi akarat kigúnyolását látja. A Vorwárts szerint yz esetben, ha a francia végleges válasz megnevezné Franciaország és Belgium teljesíthető követeléseit, akkor a helyzet nem volna egészen reménytelen. Ha azonban a viálasz csupán brutális „nem“-ből fog állan-i, akkor a ruhrvidéki harcot mindaddig folytatni kell, míg francia és német részen csak legyőzöttek lesznek. Egyébként jellemző a párisi hivatalos nyilatko­zatra, hogy Anglia, Olaszország és Amerika együttműködését a válasz megszövegezésében már eleve kizárja’ s ezeket a hatalmakat befejezett tények elé állítja. — A Berliner Tageblatt szinten- utal a francia kormány szándékára, mely a többi hatalmakat az ügytől távoltartani igyekszik, mintha az egész ügy csupán Franciaország ügye volna. Franciaország mm ifriff KI a Rohrvidékel Addig- nem tárgyal, mig a Ruhrvidéken a passzív ellenállás tart. — A tár­gyalások alapját csak az 1921 évi módozatok képezhetik. Paris, május 4. A Havas ügynökség je­lenti: A francia válaszjegyzéket, mely a né­met jegyzékkel körülbelül egyenlő terjedel­mű, tegnap este Brüsszelbe küldték. A jegy­zék kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a német javaslatok el nem fogadhatók. A Ruhr- vidók kiürítése, melyet a Cuno kormány min­den tárgyalás előfeltételéül jelöl meg, elfogad­hatatlanná teszi Németország ajánlatát. A szövetségeseknek eltökélt szándékuk, hogy a zálogjogot, melyet három évi hasztalan vára­kozás után birtokukba vettek, hogy ezáltal Németországot a jóvátételek megfizetésére kényszerítsék, továbbra is megtartsák. A francia kormány Németországgal mindaddig nem fog tárgyalni, mig a Ruhr­vidéken a passzív ellenállás tart. A francia kormány válaszának szövegét a inai nap folyamán a londoni és római kor­mányokkal közlik, ma este vagy pedig holnap reggel pedig a német kormány tudtára adják. A belga kormány hétfőn fog a német jegyzék fölött tanácskozni s minden bizony­nyal osztani fogja a francia kormány állás­pontját. Franciaország a Ruhrvidéket abban a mértékben fogja fokonkínt kiüríteni, amily mértékben Németország a jóvátételi fizeté­seket teljesíti. A Ruhrvidék megszállása ál­tal nyert zálog biztosíthatja csak Németor­szág lojalitását. Franciország a tárgyalá­sok alapjául csupán a Németország által 1921 május 6-án az aláírásával akceptált fi­zetési módozatokat fogadja el. E megegyezések szerint a szövetségesek javára 50 milliárd aranymárka értékű A és B szériáju bon bocsátandó ki. Franciaország I®® cseh-szl. heroinért fizettek ma, május 4-én: Zürichben(^akor)l6.4875 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinben 112000.— német márkát J bi rtír — Prága, szombat, 1923 május 5. ______ ___ .... .......................... Égk — . . _____ un-,,, _____ Előfizetési Arak bel- és külföldön. LM IF /rí M m. M a Ip Jf ullce 18. sa^ Telefon 6797. szám. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A Szlovenszkói ős Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom