Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-01 / 99. (252.) szám

3 Kedd, május t Kassa izgalmas napjai. Revo. veres incidens a Domonkos barátok klasíromában? — Virágesővei búcsúztatták hívei a kiutasított remiánököt. — Egyházi vé­lemény a kiutasításokról, Kassa, április 30. (Saját tudósítónktól.) A Kassáról kiutasí­tottak közül Vörös Fülöp domonkosrendi per­jel és I.aca János káplán kiutasítása fájdal­masan érintette a közönséget. A kiutasítás hí­rére csoportosan verődtek össze a köztiszte­letben álló lelkipásztorok hivei s izgatottan tárgyalták a perjel kiutasításának híreit. A közönség izgalmát csak fokozta, amikor tu­domást szereztek arról, hogy a rendházban egy kínos incidens játszódott le a rendőrigaz­gatóság egyik detektivje s a rendház kapusa között. A városban olyan hírek kerültek for­galomba, hogy a perjel elővezetésére kiren­delt detektív revolverrel kényszeritette a ka­pust a zárda ajtajának felnyitására, majd be­hatolva a szigorú klauzura alatt álló épület­be, az ősz perjelt letartóztatta. Munkatársunk a kósza hírekkel szemben a következő érte­süléseket szerezte az incidensről. A rendőr- igazgatóság egyik detektivje tényleg megje­lent a zárdában. A kapus a zárdái szabályok értelmében a vendégszobába vezette a de­tektívet s azután a perjelhez sietett. A magá­ra maradt detektívet csalódásba ejtette a ko­lostor ősrégi szerkezetű ajtózára s azt hitte, hogy a kapus bezárta őt a vendégszobául szolgáló cellába s ezért teljes erővel neki fe­küdt az ajtónak s hangosan követelte, hogy bocsássák szabadon. Az ajtó természetesen nyitva volt. A detektív azonban revolverét szedte elő s le akarta tartóztatni a halálra rémült frátert. A perjel elutazásakor hatalmas tömeg gyűlt össze a pályaudvar előtt. Vörös Fülöp valóságos virágesőben haladt el könnyező híveinek sorai között. Hasonló bucsuzásban volt része Laca János káplánnak, akit szeretetreméltó egyé­niségéért a város egész közönsége kedvelt s akinek távoása érzékenyen sújtott egy sereg vallásos és kulturális egyletet, melyeknek Daca tevékeny munkát végzett. Munkatársunk felkereste a kassai római katolikus papság egyik vezéralakját s egy­házjogi szempontokból kérte ki véleményét a papi személyek kiutasítását illetőleg. Infor­mátorunk ez ügyben a következőket mondta: — Az egyházi személyek fölött első­sorban fölöttes egyházi hatóságaik diszpo­nálnak — az egyházi jog szempontjából — s igy ennek értelmében a hatóságoknak a fölöttes egyházi hatóságokhoz kellett volna fordulniok, hogy az illetőket helyezzék át, ha azok nincsenek a hatóságok Ínyére. Az ügynek tudomásom szerint a Szentszéknél folytatása lesz. Kassán egyébként számos cseh-szlovák állampolgárt is megidéztek, de mivel illetősé­güket igazolták, kihallgatásuk után elbocsá­tották őket, csupán arra kérte őket az egyik diszkrét tisztviselő, hogy ne emiitsék meg a lapok előtt beidézésüket, mert az esetben gondoskodás történik az illető lapok elkobzá­sáról. Ez az-eljárás visszatetszést keltett vá­rosszerte. Végül itt említjük meg, hogy Keller Im­rének. a ..Kassai Újság** munkatársának ki­utasításáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Aszlovenszkói csempészkirályt megölte a felesége. Titokzatos bűntény a Morva folyón. — Pozsony, április 30. (Saját tudósítónktól.) A Morva innenső oldalán fekszik Gajár község, amelynek la­kói gyakori vendégei a pozsonyi bíróságnak. A falu lakossága ugyanis jórészt csempészet­ből, orvhalászatból és orvvadászatból él. A leghirhedtebb csempész volt az egész kör­nyéken D r o s t János 35 éves cipész, aki otthagyva mesterségét, már régóta nem fog- üalkozott egyébbel, mint szesznek Ausztriá­ból való csempészésével. Drost János az elmúlt héten tragikus módon fejezte be életét: a Morva folyóba fulladt igen titokzatos körülmények között. A csempészkirálytól — igy hivták őt ál­talában a faluban — az utóbbi időben a pénzügyőrök elkobozták a csónakját, ame­lyen különösen sok rumot csempészett át Ausztriából. Drost segített magán. Néhány szál deszkából tutajt ácsolt magának és ezen űzte tovább is a mesterségét. A múlt héten a tutaj épp a megáradt, sebesfolyásu Morva közepén hirtelen fölmondta a szolgálatot, kettévált és Drost János a habokban lelte halálát. Holttestét másnap a csendőrök ki­fogták és egyúttal lefoglalták a partra vetett tutatd arabokat. Ekkor arra a meglepő fölfe­dezésre jutottak, hogy a tutaj ügyesen ketté volt fűrészelve és hogy ezt a szerencsétlen Drost nem vette észre, annak oka, mert a fürészelés nyomát a tettes sárral eltüntette. Drost gyanútlanul beszállt az orvul előkészí­tett csapdába és a folyó közepén elmerült. A csendőrség a csemp^zkirály felesé­gét — egy csinos, 30 év körüli asszonyt — vette gyanúba, aki nemrég válópört indított férje ellen és akivel éppen a halált megelő­zően izgalmas családi jelenete volt. Az a»z­Budapest, április 30. (Budapesti szerkesztőségünk íelefonje- leníése.) Bethlen István gróf miniszterelnök cs Káillay pénzügyminiszter tegnap délután elutaztak Budapestről. A pályaudvaron a diplomáciai kar, a miniszterek, számos kép­viselő és újságíró jelent meg. Az egységes párt neváben Káilay Tamás búcsúztatta a mi­niszterelnököt. Bethlen megköszönte az üd­vözléseket és kérte a megjelenteket, hogy tá­mogassák munkájában. A sajtó képviselőitől külön búcsúzott el a miniszterelnök a követ­kező szavakkal: — Köszönm. hogy szívesek voltak meg­jelenni és tomácsolni jókívánságaikat. Remé­lem. hogy együttes erővel több eredményt fo­gunk elérni, mint eddig. Kérem a magyar saj­tót, hogy távol! étemben támogasson nagy nemzeti céljaink elérésemben. Horthy kormányzó Kaposvárott Horthy Miklós kormányzó dunántúli szemleutjván tegnap Kaposvárott volt, ahol az eléje járuló küldöttségeknek adott vála­szában a többi között ezeket mondotta: — Az a nép, amelyben elsorvad vagy kialszik a nemzeti eszme, pusztulásra van ítélve. 'Történelmi felelősségem tudatában éltem egyik legfőbb feladatát abban látom, hogy a nemzeti eszme erejét növeljem. Küz­deni akarok a csüggedés, a kishitűség ellen, mert ezek mindig a rombolás előfutárai­(.•.) Bukarest, április, 29. (Saját tudósítónktól.) Románia, mint fia­tal állam, természetszerűleg nem bővelkedik nagyszabású státusférfiakban. A kis állo­mány dacára több olyan európai látókörű politikus van, aki visszavonult az aktivitás teréről. Ezek egyikét, egy igen magas mű­veltségű jogászt, alkalmiam volt megkér­dezni, hogy miért vonult vissza, mire a kö­vetkező érdekes nyilatkozatot tette: — A politika az egzigenciák tudomá­nya. Sehol sem áll ez a tétel annyira, mint nálunk, Romániában. Itt meg sem igen ér­tik, nemhogy értékelni képesek volnának, hogy valaki politikát csináljon minden egyéni érdek nélkül, tisztán az ország javára. — A politikai életet nálunk azok ural­ják, akik a maguk létérdekeit ezzel az eszközzel akarják biztosítani és előmozdí­tani. Aki fölülkerül, az a maga érdektársai­val elnyomja a többit és kiaknázza tőle telhetőieg. Páratlan találékonysággal hasz­nál föl minden utat és módot, hogy minél gyorsabban meggazdagodjék akár egye­sek, akár az összlakosság, sőt, ha lehet, magának az államnak a rovására. Ez a kizsákmányoló rendszer olyannyira meg van csontosodva, hogy a vezetők változ­hatnak, de a módszerük mindig ugyanaz marad. —- Emlékszik ön a halódó arab mesé­jére, akit elleptek a legyek? Egy jámbor dervis megszánta és elhessegette róla a legyeket. „Ugyan, miért hajtod el ezeket, amelyek már jóllaktak. Újak fognak jönni helyette, amelyek ékesebbek és jobban csípnek!“ — Nálunk a liberális legyek már jól­laktak. Kár volna elzavarni őket. Elmen­nek ők sorjában maguktól is. — Hogy mikor? Azt is megmondha­tom. Majd ősszel, — hiszen tudja, akkor hull a légy. — A kormány változását a jóllakott­ság szimptomáiból őszre várom. Hogy ki fog következni, azt is megmondhatnék. Az, aki Bratianuéknak Ígéretet tesz, hogy a liberálisok üzleti vállalatait békén hagyja. Mert a dolog úgy ál!, mini valamikor Magyarországon volt, amikor tobzódott a korrupció és szállóige lett a „Haas és Deutsch — ezelőtt Magyarország*. Itt, Romániában a „Banca Pomsneasca**, a Bratíauuék pénzcsoportja az állam. szony állítólag fenyegető kijelentést tett, azt, hogy „ott döglesz meg, ahol nem is sejted**. A csendőrség a gvanuokok alapján Drost Jánosnét letartóztatta és bekísérte a po­zsonyi államügyészség fogházába. Az ügyészség a holttestet fölboncoltatta. Külső sérülés nyoma nincs rajta. Az asszony ta­gadja a bűncselekményt, de a vizsgálóbíró a terhelő gyanuokok alapján vizsgálati fog­ságba helyezte. — Egyedül a nemzeti érzés tesz képes­sé áldozatokra a hazáért és csak a nemzeti eszme tudja fékezni a társadalomban egy­másra törő ellentéteket. Ma a haza elsősor­ban állandó, kitartó munkát kiván minden polgárától. A termelő munka folytatása, sőt fokozása ma mindennél fontosabb. Ez képes csak fölemelni az országot, etcől kaphat csak uj erőre a magyar nemzet, hogy a jö­vőben is teljesítse évezredes történelmén végigvonuló nemes hivatását. — Évszázadokon át védelmeztük a nyugati népeket, mint a kereszténység védő­bástyája. Ma becsületes munkával be kell bizonyítanunk a Nyugat nagy nemzeteinek, hogy a középeurópai konszolidációnak ma is értékes tényezői vagyunk. Középeurópáuak olyan eleme, amely érdemes arra, hogy a konszolidáció nagy munkájában támogatás­ban részesüljön. — Ha a magyar akaráshoz magyar munka és magyar tudás járul, bizlommal nézhetünk az ország jövője elé. Még egy­szer köszönöm szives üdvözletüket. Az egyetemi hallgatóknak tilos politizálni Az egyetemi canács ma hirdetményt adott ki, amelyben az egyetemek hallgatóinak különbeni kizárás terhe mellett megtiltja, hogy politikai egyesületekbe belépjenek, vagy politikai mozgalmakban részt vegyenek. — Aki Bratianunak megígéri, hogy a „Románeaseát** nem bántja, az lesz az utódja. Tehát Avarescu tábornok, a volt miniszterelnök, akinek megfogyatko­zott kis pártja a kormány házi ellenzéke, titkos támasza. Nem azért, mintha az Avarescu-minisztérium tagjai valami szenny- és gáncsnélküli lovagoknak bizo­nyultak volna a múltban, hanem azért, mert nekik nincsenek bankfavoritjaik. Szó­val nem fognak konkurenciát csinálni a „Rom:aneasca“-nak, mint például Maniuék csinálnának a Banca Agrafa javára. — Az a körülmény, hogy Avarescu- nak nincs parlamentáris többsége, egy által­ién nem jön számba. Hát Bratianuéknak volt? Hiszen másfél évvel ezelőtt még ők voltak a parlamentben a parlament legki­sebb minoritása. De két hónap alatt olyan parlamentet lehet választatni nálunk, ami­lyen éppen tetszik. Egy csomó kinevezés, néhány urnalopás és kész a többség. — Remélem, ezek után nem csodálja, ha olyan ember, akinek egy nép kormány­zatának föladatairól másmilyen etikai föl­fogása van, nem tartja alkalmasnak az időt politikai szereplésre. De majd eljön az is, amikor a bamkokráciát megunja a román paraszt. — Addig hadd jöjjön csak Avarescu. eeeeeeeeees&eeeee&oeeecee&eeeeec’ A budapesti! Andrdssii cenfennarluin. Budapest, április 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjel enté- se.) A parlament kupolacsarnokában tegnap dél­előtt tartották meg az Andrássy-centennárium ün­nepségeit. Az ünnepen ott voltak József főherceg. Izabella és Auguszta föhercegasszonyok, a kor­mányzó képviseletében Daruváry Géza küliigy- j miniszter, a kormány valamennyi tagja, Schioppa Lőrinc pápai nuncius, Szcitovszky Béla Házelnök és sok.közéleti! előkelőség. A megnyitó ének után Apponyi Albert gróf magasszámyalásu be­szédben méltatta Andrássy G^ula gróf emlékét. Apponyi beszédét zugó taps fogadta. Az ünneplő közönség ezután a parlament leőtt levő Andrássy-lovasszoborhoz vonult, ame­lyet a különböző hatóságok és egyesületek kép­viselői megkoszorúztak. Szcitovszky Béla a nem­zetgyűlés, Rakovszky Iván a kormány, Folkus- házy Lajos a székesfőváros közönsége, Belitska Sándor a honvédség, Zielinszky Szilárd pedig a közmunkatanács nevében mondott beszédet és helyezett koszorút a szoborra. Az ünnepség a Szózat e1 éneklésével ért véget. lillüij £§Bethlen elutazott Párisiié. A román kor mánii változás: bankkérűfó. „Ősszel hullanak a legyek." — Bratiami után Avarescu következik. — Egy visszavonult politikus nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap munkatársa előtt. Letartóztatták a jugoszláviai magyar párt két vezérét. Az ÉME-vel való összeköttetéssel vádolják ökot. Szabadka, április 30­(Jugoszláviai szerkesztőnktől.) Szerdán este agy feltűnést keltő letartóztatás történt Szabadkán, ahol az államvédelmi törvény alapján késő éjjel letartó^atták Nagy Ödön dr. ügyvédet, a jugoszláviai magyar párt ügyvezető elnökét. Nagy Ödön dr. és csa­ládja éppen megvacsoráztak és még az asz­tal előtt ültek, amikor egy csendőrkomiszá- rius vezetésével öt csendőr lépett a lakásba. A csendőrökkel az államügyész is megjelent, aki kijelentette, hogy a lakásban házkutatást fo-g tartani. A házkutatás félkiienctől éjfélutáni egy óráig tartott, minden iratot, könyvet és ügy­védi levelezést átnéztek és egy csomó írást, mint gyanúsat, magukhoz vettek. Nagy Ödön dr. a vád iránt érdeklődött, mire az államügyész kijelentette, hogy följelentés ér­kezett ellene, hogy összeköttetést tart fönn az ébredő magyarok budapesti központjá­val, amelynek jelentéseket szokott küldöz­getni a jugoszláviai helyzetről és állapotok­ról. Egy ilyen jelentést meg is mutattak Nagy Ödön dr.-nak, aki az ivén levő név­aláírásra határozottan kijelentette, hogy az nem az ő kezétől származik. Az ébredőkkel való összeköttetést is erélyesen tagadta. Mindez azonban nem használt, mert az ál­lamügyész letartóztatta és nyomban át- kisértette a törvényszék fogházába. A letar­tóztatás a jugoszláviai magyarságot kínosan érintette­A letartóztatás ellen Magarásevics Sándor dr. védő fölebbezéssel élt a vád- tanácshoz. A vádtanács a fellebbezést eluta­sította és jóváhagyva a letartóztatást el­rendelő végzést, elrendelte a további fogva- tartást. Miután azon a „jelentésen**, amelyet a jugoszláviai magyar párt hivatalos pecsét­jével ellátva a budapesti ébredőknek ..kül­dött**, Gráber László dr. társelnök neve i.s szerepelt, a Pancsováu lakó Gráber ügyvéd letartóztatását is elrendelték. A letartózta­tást nem lehetett Pancsován végrehajtani, mert Gráber László dr. ügyvédi ügyekben Belgrádban tartózkodik. Telető mrtasitásra a belgrádi rendőrség fölkutatta szállásán, Pancsovára szállították át és miután házkutatást taroltak nála. a szabadkai államügyészség fogházába szállí­tották. Érdekes, hogy abban a jelentésben, amelyről az államügyész is kijelentette, hogy hamisitványjellegü, Nagy Ödön dr. neve németesen és kezdetleges betűkkel - van aláirva, a magyar párt hivatalos pe­csétjéről pedig kiderült, hogy azt még a múlt évben, amikor Nagy Ödönt a szabadkai rendőrség letartóztatta, elvették és több­szöri kére’emre sem adták vissza a pártnak. A hamisítás igy nyilvánvaló, mégis meghur­colják a magyarság politikai vezéreit, aki­ket igy akarnak diszkreditálni és a további működéstől elijeszteni. A vezérlő­és közösbizottsági ülés napirendje. Losonc, április 30. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetke­zett ellenzéki pártok vezérlőbizottsága Ung- várott a Korona-szálló nagytermében ülést tart. amelynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a Központi Iroda működésé­ről és a közéleti eseményekről. (Előadó: Petrogalli Oszkár dr. igazgató.) 3. A megüresedett alelnöki tisztség be­töltése. (Előadó: Petrogalli Oszkár dr;) 4. A községi választások ügye. (Elő­adók: Törköly József dr. és Petrogalli Osz­kár dr.) 5. Az állampolgárság és községi illető­ség kérdései. (Előadó: Fleischmann Gyula dr. főtitkár.) 6. A gazdasági válság. (Előadók: Tarján Ödön és Füssy Kálmán.) 7. Nyelvhasználati sérelmek. (Előadó: Petrogalli Oszkár dr.) 8. Jelentés a Prágai Magyar Hírlapról. (Előadó: Petrogalli Oszkár dr.) 9. Jelentés az elbocsátott közalkalma­zottak és nyugdíjasok ügyéről. (Előadó: a keresztényszociális párt országos központ­jának megbízottja.) 10. Javaslat az ügyvédi önkormányzat törvényhozási vissza ál litásá tárgyában. (Elő­adó: Törköly József dr.) 11. Beszámoló a Petőfi-ünuepségekről és egyéb kulturális eseményekről. (Előadó: Sziki,ay Ferenc d>r. kulturreferens.) 12. Esetlegies indítványok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom