Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-01 / 99. (252.) szám

Kedd, május 1. r*wurBU'r n*-r.'im*BI Délután fél négykor ugyancsak a Ko­rona nagytermében a közös -bizottság tartja meg ülését, amelynek tárgysorozata ugyan­az, mint a vezérlöbizoítságé. A különbség mindössze az, hogy itt az elnöki megnyitót Korláth Endre dr., a közös bizottság alelnö­kié és a ruszinszkói magyar pártok szövet­ségének ügyvezető elnöke tartja. A rendezőség kéri a résztvevőket, hogy Ungvárra való érkezésük időpontját és éj­szakai elszállásolásra való igényüket táviró utján május 4-éig délig közöljék Korláth Endre dr. pártszövetségi ügyvezető elnök­kel, Ungvári Szobránci-ti. 11.) @©©©©e0©€>©o©©Q©©®®®®©®©®e®e®e®®ö A isassal iörwéieifszLfo és rcEgtiórigazgafóság a parlament elölt Interpelláció a kassai törvényszékről, az ügyvédi kamara vagyonáról, a cenzúráról és a nagyíapolcsányi kastélyról. Prága, április 30. Tausik Hermán kassai kommunista kép­viselő és társai interpellációt intéztek a bel­ügyminiszterhez a kassai törvényszék tart­hatatlan gyakorlata, valamint a kassai rend­őrigazgatóság provokatív működése tárgyá­ban. Az interpelláció megemlíti, hogy Hostan dr. kassai törvényszéki elnök visszautasítja azokat a magyarnyelvű beadványokat, me­lyek oly magyar községekből érkeznek, me­lyekben szlovákok is laknak. A törvényszé­ken magyar tanács nincs, a nyolc állam­ügyész közül csak egy tud magyarul. Az íté­leteket hét—nyolc nap múlva kapja meg írásban a fél jogi képviselője. Az interpellá­ció Kálay pékmunkás bünpörével kapcsola­tosan fölmerült számtalan semmiségi ok ré­vén élénk megvilágításba helyezi a törvény- széki gyakorlatot Kassán, majd a kassai rendőrigazgatóságról beszél. A rendőrigaz­gatóságon az 1896: XXXIII. t.-c. 97. szaka­sza ellenére nyolc—tiz napig tartják előzetes letartóztatásban a foglyokat, abból a nyil­vánvaló okból, hogy a detektívek kínzásá­nak látható nyomai eltűnjenek a gyanúsított testéről. Az ügyvédi kamara autonómiájának megszüntetése óriási elkeseredést szült egész Szlovenszkón. A kamara vagyona húsz millió aranykoronára rúgott s a tagok nyugdíjalapját alkotta. Az állam lefoglalta ezt a vagyont, nyugdijat azonban nem fizet belőle, noha a nyugdijilletményeket 1922 de­cember 31-étői kezdődőleg szedi. Az inter­pelláció ezután Micsura dr. kassai Ítélőtáblái elnök, volt teljhatalmú miniszter személyé­vel foglalkozik. A képviselőházban elhang­zott beszédek és interpellációk szerint Mi­csura minisztersége idején számos törvény- ellenes dolgot követett el, anélkül, hogy még csak fegyelmi vizsgálatot is indítottak volna ellene. Benes akkori miniszterelnök a mai napig sem adott választ a nagytapolcsányi kastélyra és a szlovenszkói szeszpanamára célzó beszédekre, amelyekben Micsura első­sorban volt kompromittálva. Ily előzmények ellenére mégis megtették Micsurát a kassai ítélőtábla elnökévé. De a Szlovák Általános Hitelbank elnöki állását is sikerült megsze­reznie a volt teljhatalmú miniszternek, aki eredményesen interveniált az intézet ung­vári fiókja igazgatójának érdekében, akit uzsoraügyletek miatt letartóztattak. Az interpelláció végül Klíma kassai rendőrigazgatónak és Benda, a politikai osz­tály vezetőjének működését bírálja. KFma cenzúrázza a kassai lapokat, amelyekből kérlelhetetlenül kitörli cseh és német lapok már megjelent közleményeit és az ellenzéki képviselők parlamenti beszédeit és inter­pellációit. Jászi meg tud alkudni a reakcióval is. Jász! Oszkár a krsontánt zsoldos-publicistája vezércikk- f>e«i kiilpoiitizáí a B. M. U. hasábjain. A lengyel problémát veszi kezébe ez a két balkezes és két baMöu „politikus" s arról ír, hogy a lengyel pa­rasztpártnak a jobboldali pártokkal való szövet­kezése nyomán a lengyel politikának franko.fi! pán­szlávizmus: a "isantant. felé való orientációja vár­ható. Ennek gyakorlati jelentőségét a cseh-barát lengyel politika érvényesülésében látja. Óvatosan kerüli- a konklúziókat s igyekszik tígy beállítani ezt a kérdést, hogy az ellen a Venkovnak, ahová cikkeket szokott ;rni, se legyen kifogása. JászinaK ez a cikke, minden óvatossága ellenére, nagysze­rű bizonysága annak, hogy az emigráció politiku­sai könnyen megmérhető elvekkel rendelkeznek s a konzekvencia nem nőtt hozzá a politikájukhoz. Jászának, a baloldali politikák prókátorának sem mi kifogása sincs egy oly jobboldali — értsük meg: egy reakciós — politikai alakulás , ellen, mely vergődő létének támaszpontját: a kisantan- iot hajlandó támogatni. Kell-? enné! nagyobb in- konzckvcnclaV Vagy talán annyira konfuzus már az emigráció publicisztikai vezércsHOaga, hogy nem Uidla a balkeze, mit csinál a Jobb? \ KralJKa utazása. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósitósa a jugoszláv királyné spalatói látogatásáról. — Spalató, április vége. A dolgoknak van külső megjelenési formájuk és van belső lényegük. Ha süt a nap és az embert egy jó motorcsónak viszi a tengeren át, akkoi hajlandó megfeledkezni a. lényegről és szabadon tud örülni annak, hogy tarka képben valami uj színjátékot nyújt az élet. Kraljica! Kraljica! A királyné jön, hallom a pensió kertjéből és a fiatalemberek neki esnek a fehér viola-ágaknak. A balkonról nézem őket és ők is meglátnak engem: — Qospodina, gospodána: Kraljica! A motorcsónak lenn vár a sziklák között. Nem megyek-e velük királynét várni? Miért ne? Kék ég, fehér violák és szép, fiatal királyné! A királyné ugyan csak átutazik, hajón jön Bukkarfból és megy tovább Ragiuzába üdülni. Az anyja, a román királyné is vele van. Beülünk a csőinakba. Eszembe jutnak régi, pesti kiráyvárások. Elzárt pályaudvar, rendőr­kordon a körutakon. Hogy csinálják ezt a tenge­ren, ahol nincsenek utak és nincs határa a hullá­moknak? Tiz perc alatt a spalatói kikötő előtt vagyunk. Lobogó-díszben a város, a világítótoronyhoz ve­zető mólló tele emberrel. Amennyi csolnak, vitorlás, motoros van Spar latoban, az minid kinn cirkál .a tengeren. Piros- fehér-kék zászlók úsznak utánunk a könnyű szél­ben. Tarka lobogók és töméntelen fehér, rózsa­szín, lila virág mindenfeé. Jön Kraljica Marija. Tizenkettőre vártók a királynét és pont ti­zenkettőkor elhangzik az első ágyulövés. A „Qusar“ sportegylet csotalkjai előre siklat nak. A fiatalemberek tisztelegve emelik fel evezői­ket s úgy várják a hájót, amely feltűnik a hegy­fok mögül és lassan úszik el a temető sötét cip­rusai előtt. A spalatói temető egy, a tengerbe messze be­nyúló félszigeten van és a' temető aljában szólnak az ágyuk. Az izgalom nő, a hajó egyre közeledik és a kormányzó hídról egy kis fehér zsebkendő leng Spalató felé. Kraljica Marija! És megmozdul sok ezer zseb­kendő, ü csolnakokban, a parton, a balkonokon, a Marian tetején. Virágok röpülnek felé, ott úsz­nak a hajó előtt, fehéren, rózsaszínen mutatva az utat Spalató felé. És a hajó lassan főidül a nagy mohihoz: a királyné mégis kiköt! Megmozudl a tenger, a csolliakok Irányt vál­toztatnak és mi is a móló felé igyekszünk. Ott szoktak kikötni a trieszti hajók. Ott van a vám- vizsgálat és kerítés zárja el rendesen fs minden más forgalom elől. A kerítésen túl töméntelen em­ber, legelöl csupa fiatal fiú és leány. Szép, melan­kolikus szemű, vöröses szőke hoTvát gyerekek. A hajó kiköt, felhangzik az első „zsivió“-kiái- tás. A molo túlsó végén megnyílik egy pillanatra a kerítés és megjelenik a zenekar. Nem katona- banda, .az önkéntes hamisjátékosok trombitái szól­nak. Nagy motorcsónak érkezik sietve a mólóhoz. Jönnek a helyőrségi parancsnok, a polgármester. Jönnek az uniformisok, a cilinderek, megzavarni az ünnepet, de nem .igen törődik senki velük, minket sem kergetnek el a mólóról és irtánnuWK. másznak a cső Inak okból fiatalemberek, lányok, gyerekek. Hódolat a népség előtt. A királyné fenn áll a hajóhídon és integet. Mellette van az anyja fekete kalappal, fekete Tá­blában. A fehér kalapos a másik leánya, Iréné, a görög hercegnő, magyarázzák kísérőim. Az urak háta mögé húzódom, én csak látni akarok, részt- vermi nem. Gondolkozni sem szabad, az egész oly szép, megkapó, mint minden tömeglelkesedés egybehangzó ritmusa. És ez mind annak a szép, fiatal teremtésnek szól, aki fáradhatatlanul lengeti zsebkendőjét. Neki és csak neki, Nem a királyság­nak, nem nagy Jugoszláviának, hanem a szépség­nek, amely mint uralkodó jelent meg itt a virágos spalatói öbölben. Milyen jó, hogy nem értem, amit idegen nyel­ven beszélnek róla körülöttem, milyen jó, hogy Kraljicánaik nevezik, hogy „zsivió“-t és „evvé“-t kiáltanak feléje, hogy nem kell benne mást lát­nom, mint egy örvendő, mosolygó asszonyt, aki ebben a percben az egész női nem koronáját viseli. Vájjon megér ez ebből valamit ő Is. hogy egy­szerre cl akar szakadni kíséretétől, királyi any­jától, a gárdistáktól, a fehér kesztyűs bnjóslisztók- töl? A hajón egyszerre mozgás támad, a kapitány rendelkezik, matrózok.. szaSadgvlnak, a kíkötőhiöat lebocsá.tíiák a mólóra. „Látóm, hogy várnak." A kirólyoé jfeRki kormánybidról. Egyedül jön, csak a kfflPuauy ki sári. Ott megy o- mellet­tünk. Sötét ruha van rajta, nagyon egyszerű. ■egész sima, fekete prém a vállán és kis téglaszm szalmák alap a fiáén Szép! Nekem nem .királyné, számomra egy színjáték főszereplője, asszony, aki asszony-szememben megérdendi, hogy kiválasztott legyen, mert fiatól. csinos, üde. Égy tiszt lejön a hajóról, megszólítjuk. A ki­rályné kívánságára kötöttek ki. ő akart minden­áron kiszállni. Lebeszélték, mert a város nincs cT- készflftve fogadtatására. — De én látóm, hogy várnak! — állítólag ezt felelte Kraljica Marija. És ott áll a mólón. Mégsemogatja egy kislány arcát, aki hervadt, összegyűrt virágait nyújtja feléje. Szólni nem szól a kis Kraljica. Huszonegyéves csak és még biztosan nem tudja, hogy kell népéhez beszélni. Virágzó mirtuság. Egy fiatal szőke lánynak sikerül átfurakodni a tömegen. Virágzó rnirtuságat tart magasra, azi hozza a királynénak. Van azon az ágon annyi virág, hogy elég lenne busz menyasszonynak ko­szorúra. A királyné kezét nyújtja, a leán3r meg­csókolja fehér keztyüjét és a királyné elpirul. A király mindenesetre kezet csókolhat felesé­gének, mert egy várost meghódított számára. Horvát várost, a szerb királynak! Mosolyogva megy vissza a hajóra. Szép hajó! 1913-ban épült. Ki építette? Aki akkoriban máT járt erre, jól ismeri, az Ungaro-Kroata disz sze­mélygőzöse volt. Nagy betűkkel van most ráírva: „Karadjordje" — régen „Visegrádinak hívták. Ha majd egy kicsit lekopik az uj festék, ki fog ütni alóla a hajdani név. Fereuczi Sári. ©0©©©€*9©©©©0©©©®Ö©©Ö©®®Ö©«®Ö©©©©’ A beregi református egyház közgyűlése. Beregszász, április 28. (Beregszászi tudósítónktól.) E hónap 26-án tartotta a beregi református egyház rendes évi közgyűlését Beregszászban. Kü­lönösen a cseh kormány retorziós intézke­déseinek hatása alatt rendkívül nagy szám­mal gyűltek össze az egyházi és világi ki­küldöttek, mivel a retorziós kiutasítások a lelkészi kart is érzékenyen sújtották. Szentimrey József helyettes* esperes nyitotta meg a közgyűlést, majd Sütő Áron lelkész olvasta föl az esperesi jelentést. Ez­után az újonnan megválasztott gondnok, Polohy István dr. beiktatása következett. Üdvözlő beszédet Szentimrey helyettes es­peres és Sütő Áron lelkész az elnökség ne­vében, Molnár Ferenc a közpapság, Fiisty M. László pedig az egyházi tantestület ne­vében intézett hozzá, majd Toldy Ignác le­lépő gondnok nyújtotta át neki szívből fa­kadt szavak kiséretében a tisztséget jelké­pező pecsétet. Fájdalmas iníermezzója volt a köz­gyűlésnek az a pillanat, amikor Szutor Jenő beregszászi lelkésznek a közgyűlé­sen kézbesítették a rendőrség Colon c- levelét. Az együttérzés dokumentálására az el­nök fölfüggesztette a gyűlést, szünet után pedig kérő-táviratot menesztettek Masaryk elnökhöz és a belügyminiszterhez. A köz­gyűlés táviratát az elnök is, a belügyminisz­ter is mindezideig válasz nélkül hagyta. Az izgalmak lecsillapulta után Sütő Áron föl­olvasta Bertók Béla munkácsi lelkész leve­lét, amelyben tudtára adja a közgyűlésnek, hogy esperesi megválasztását nem fogadja el, mivel időközben püspöknek is megvá­lasztották. Ezek után Polchy István uj gondnok nagyszabású beszédben köszönte meg az egyházmegye beléje helyezett bizalmát és fogadalmat tett, hogy a mai idők viharos tengerén minden erejét az egyház hajójának kormányzására fogja szentelni. Folyó egyházi ügyek kerültek még tár­gyalás alá. Érdekes és szenzációs az a hatá­rozat, amelyet a renitenskedő beregrákosi egyházzal szemben hozott a közgyűlés. Be- regrákos már évek óta pap nélkül van és nem is akar papot választani, mivel a helyet­tesítő lelkészek javadalmazása kevesebbe ke­rül. A közgyűlés határozatikig kimondotta, hogy ha Beregrákos ez év junius elsejéig nem választ papot magának, abban az eset­ben az egyház a községtől megtagad min­dennemű egyházi funkciót. A közgyűlés után közebéd volt, amely azonban igen borús hagulatban folyt le az életbeléptctett retorziós intézkedések miatt. Ismét meghiúsult a jugoszláv kormányalakítás. Belgrád, április 30. (Saját tudósítónktól.) Davidovics tegnap este visszaadta megbíza­tását és a királynak azt ajánlotta, hogy kí­sérelje meg a demokraták és agráriusok koa­líciós ormányának létrehozását. Ma ismét audiencián jelentek meg a pártvezérek a ki­rálynál. A radikálisok mgy hiszik, hogy rövid időn belül radikális kormány átokul. Bolsevista propagandaközpontot fedeztek föl Törökországban. Konstantinápoly, április 29. A rendőrség ma egy bolsevista propagandaközpontot fe­dezett föl és annak orosz, valamint török ve­zetőit hadbíróság dé állította. Lloyd Gtonle a ’iberalizmiis programjáról. A kard tirannizmusa ellen. — A szabadkeres­kedelem védelme. — A liberalizmus sza­baddá teszi a munkásságot. London, április 30. Lloyd George Manchesterben mondott beszédében leszögezte a liberális párt pro­gramját. A liberalizmus legnagyobb föladata a kard tirannizmusát megszüntetni. Egy uj háború nyomán oly mélységbe zuhanna a civilizáció, amelyből évszáza­dokon keresztül sem tudna ismét kimászni. A liberalizmus különleges föladatát al­kotja, hogy az angol birodalmat egyre erő­sebbé tegye. Az angol birodalom az egyedüli, amely közbelép a szabadság és jog érdekében; a liberálisok a szabadságnak nelzetl gárdá­ját alkotják. Kijelentette, hogy a liberális pártnak küzdenie kell a szabadkereskedelmet fenye­gető veszedelmek ellen. Ezeket mondotta: — Ha küzdelemre kerül a sor a szabadke­reskedelem érdekében, akkor már most tisz­tában kell lennünk álláspontunkkal. Három dologtól kell megszabadulnunk: a Mac Ken- na-fcarifától, a párisi határozattól és az ipari védőtörvénytől. A második veszedelem a szocializmus és a pacifizmus részéről fenye­get. — Lloyd George ezt kérdezte: — Lá­tott-e lár valaki oly forradalmat, amelynél a többség tirannizmusa ne torkolt volna egy junta tirannizmusába és ez a junta ne össz­pontosult volna egyetlen emberben. A libe­ralizmus békét teremt a földön és megte­remti a jognak, az igazságnak és a jólétnek nemzetközi alapját. f* afc w i i» im <n» Ha Szünetel a vasúti forgalom Szó vj et-ükraj nában. Lemberg, április 29. A lapok jelentése szerint a szovjethatóságok a szovjetukrajnai sztrájkmozgalom terjedése miatt kihirdették az ostromállapotot a Zbruc jobbpairtján lévő egész területen. Ennek folytán egész Szov- jet-Ukrajnában szünetel a vasúti forgalom. A törökök és az oroszok kölcsönös csapatösszevonása. Konstantinápoly, április 30.. (Havas.) Az orosz csapatoknak a Kaukázusban való össz­pontosítása folytán ia török hadügyminiszter a rendelkezésére álló erősítések élén Erze- rumba indult. Tart a román tisztviselösztrájk. Bukarest, április 29. Az állami tisztvise­lők sztrájkja egész héten át tartott s annak vége egyelőre beláthatatlan. Hivatalos je­lentések szerint az egyes hivatalokban nor­málisan folyik a munka, de a sztrájkolok gyűléseinek élénk változatossága azt mu­tatja, hogy még igen sok tisztviselő nem tért vissza láva tálába. A kormány mindent elkövet, hogy a sztrájkmozgalmat elnyomja. Kétszáz városi tisztviselőt elbocsátott és több gyűlést betiltott. Lapjelentések szerint a középiskolai tanárok körében szintén moz­galom észlelhető, amely fizetésfölemelést kí­ván elérni. Az ellenzéki sajtó úgy tudja, hogy a tisztviselősztrájk következtében a belügyminiszter és a szociálisügyi miniszter között komoly véleménykülönbség merült föl s hogy mind a ketten le fognak mon­dani. Az egész életre szél® óra Omega

Next

/
Oldalképek
Tartalom