Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-04 / 101. (254.) szám
Politikai bűn és bűnös politika. (g.) Prága, május 3. Komolyan kell erről a tárgyról írni Nem szabad sem humorral fölereszteni, sem szatirikusán megpacskolni . . . komoly a tárgy, mint maga az élet, mert emberi ékzisztenciák sorsa van hozzáfűződve. Röviden arról van szó, hogy — amint tegnap említettük — a cseh-szlovák kormány a himi határincidens folytán elrendelt retorziós kiutasítások alkalmával első sorban azokra vétette a pányvát, akik politikailag exponáltak voltaik. Közelebbről mérlegelve az esetet, meg kell áBiaipitammk, hogy a cseh-szlovák kormány különleges politikai fölfogása mellett a politikai exponáltság vétek, melyet a politikai büntetések egyik modern, patentirozott fajtájával a kiutasítással kell alkalmas pillanat esetén megtorolni. Nem változtat ezen a megállapításon az, hogy a kiutasítások végrehajtó közegei, a politikai exponáltakra rendezett haj tó vadászat szimatoló eszközei azt állítják, hogy ezek a magukat politikailag exponáló emberek nem cseh-szlovák állampolgárok. Mert pozitív eseteket tudunk, amikor a legfelsőbb jogi fórum még nem mondta ki az állampolgársági jogkritériiwnok törvényei aiapjánjjkvégső szót s a kitttasitási végzést az illetők m$|ris kézhez kapták. Nera változtat ezen a megállapításon semmit sem ez a körülmény, mert az iMetőfk a politikai exponálásuk idejében szilárdan és bizonyosan abban a meggyőződésben éltek, hogy mert egész életüket — egy pár tippegő és gügyögő évekbe eső hónapok kivételével — ott élték le, ahol a cseh-szlovák köztársaság létezik, Ők csehszlovák állampolgárok. Ezek az emberek tehát joggal hitték, hogy ők állampolgárai ennek az államnak és ennek az államnak a politikájában résztvenniök, egyéni és nemzeti politikai elveik érvényesítéséért küzdeniük nemcsak joguk, de ai demokatiikus politika ábécéje nyomán kötelességük is. A demokratikus politika ugyanis nem ismeri azt a politikai krimmaiogiát, amelynek fogalmát legújabban megteremtették s amely bűnnek minősiti azt, ha valaki exponálni meri magát a politikai életben. Jó . . . jó . . . mondja majd erre a meg- áBapitásimkra valamelyik magát az államim lapok csoportjába sorozó cseh vagy szlovák, vagy német, vagy magyar kormányujság — de ezek az urak az irredentizmus politikája terén exponálták magukat. Tudjuk ez lesz az ellenvetés, mert minden ellenzéki lélegzésre ezt a bélyeget sütik rá. Ezekkel a dajkamesékből táplálkozó, s az érdemeket hajh ászó kormány exponensek által megrendezett és minden komoly bírósági következmény nélkül végződő irredenta leleplezések szenzációbombiasztjaitő! kótyagos zsurnalisztákkal nem lehet vitázni. Az elfogultságon és — az illendőség és jómodor kedvéért mondva így — a szellemi rövidlátáson érvekkel segíteni nem lehet. Az ellenvetéseken tehát tulnézhetünk és nyugodtan tehetjük meg azt a kijelentést, hogy a demokráciát hirdető kormánynak a politikai exponáltságot büntető cselekedete nem más, mint arcul csapása és megcsúfolása a demokrácia elvének és politikájának. De ezzel a kérdéssel kapcsolatban a tolira tolul egy másik kérdés is. Mi elösmerjük, sőt elemi politikai igazságnak, tartjuk azt a jogot, hogy az állam belső politikáját csakis és kizárólagosan az állam polgárainak szuverén és nem befolyásolt akarata irányítja. Ebből kiindulva fakad nekünk magyaroknak itt Cseh-Szlovákiában az a jogunk, hogy megmondhatjuk a kormánynak és bárkinek, hogy amit tesz, azt mi nem tartjuk helyesnek, jónak, az állam és az államalkotó népek és nemzetek érdekével megegyezőnek. Ebből a szempontból nem ki- fogásoüiatnó'k azt, ha a cseh-szlovák kormány intézkedéseket tenne azok ellen, akik nem állampolgárai ennek az államnak és mégis beleavatkoznak az állam politikájába. Nem kifogásöühatnók és ha a mostani kiutasításoknál csupa oly egyénről lenne szó, akije kifejezetten és a jog és törvény alapján ítélve magyar állampolgárok s akik ennek ellenére itt akciókat kezdtek, vagy folytattak a kormány ellen, akkor nem szólnánk egy szót sem, vagy legfeljebb csak azt rónánk meg, hogy nem emberies és méltányos valakinek huszonnégy óra leforgása alatt a feje fölött lerombolni az otthonát és kivenni a kezéből, a gyermekei szájából a kenyeret. De viszont ebből az elvünkből indulva ki, kifogásolnunk kell azokat a jelenségeket, melyeket maga a cesh-szlovák kormány kürtöl saját lapjai utján világgá. Kifogásolnunk kell azt, hogy Hodzsa párfialakitási passziójához a magyar októbrista kormánybiztosok díszes glédájából importál a szlovenszkói magyar politika számára szervező egyéniségeket, hogy pártot alakíttat nem cseh-szlovák állampolgárokkal a cseh-szlovákiai magyarság számára és kebelén melengeti azokat akiknek semmi közük sincs ahhoz, mint tűzi ki a maga politikájának céljait a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság. És ebből a szempontból kell kusst kiáltanunk, mikor a magyarsághoz dörgölődik egy, a kormány felé farkat csóváló emigráns kóborkomondor és ebből az elvből kiindulva leszegezhetjük a prágai és pozsonyi demokratikus kormányzati rendszer vezérelvét, mely szerint a politikai exponáltság bűn, ha az állam polgánai azt a kormány politikája ellen teszik, de a husosfazék mócsingos kolöncai- val jutalmazott erény, ha egy magyar állampolgár a kormány politkája érdekében cse- lekszi. SHáris ififlsm tfőrüisdKl <n nuémeá ftnruslai alap#ám Prága, május 3. A német jegyzéket, mely a jóvátéfelí .javaslatot tartalmazza, tegnap délután négy órakor nyújtotta át a Quai d'Orsayn a német ügyvivő. A francia kormány tehát később kapta azt meg. mini a francia sajtó. A tegnap esti órákban — pádsi jelentések szerint — hivatalos körökben határozottan kijelentették, hogy a német javaslat legfőbb részeiben elfogadhatatlan. Kijelentették, hogy Németország jóvátételt kötelezettségének óriási leszállítását követeli, mert az előbb megállapított 132 milliárd aranymárka helyett csak 30 milMárdot kínál Ezenfelül uj szerződés kötését köti ki a német javaslat, amely kivenné a jóvátétel} bizottság kezéből a német fizetőképesség felbecsülésének jogát s ezt egy nemzetközi bizottságra kívánja ruházni, amelyben az antant kisebbségben lenne s amely megfosztaná az antanthatalmakat a szankciók és zálogolások jogától. A német jegyzék — a Havas jelentés szerint — a Versailles! szerződés föl oldását és a szövetségesek győzelmének megsemmisítését akarja elérni. A francia és belga kormány erre a jegyzékre a RuhrvMék gazdasági kihasználásának kimélyitésével fog válaszolni. Egy másik párisi jelentés szerint a hiva- talos francia körök a német jegyzékben nem látn/afk semmi biztosítékot, mert a fölajánlott jóvátételi összeg teljesen külföldi kölcsönre van alapozva. Ezenfelül a német jegyzék nem tartalmazza a passziv ellenállás föladását. A íranda esti lapok komolytalannak minősítik a jegyzéket. A Temps szerint a javaslat mérlegelése a Ruhrvidéken lévő katonákra lenne rossz hatással. Gauvain a Journal des Debatsban arról panaszkodik, hogy a legyőzött államok úgy-alkarnak a győzőknek fizetni, hogy a győzőktől kölcsönt kérnek. Bethlen kölcsönt keres Párisban, Bulgária is követi példáját és Cunot sem zse- nirozza ez az akció. A Libcrté szerint a német jegyzékkel foglalkozni. Bizonyosra ve- angol közvetítés alapjául sem szolgálhat. A francia minisztertanács ma fog a német jegyzékkelfogMkozni. Bizonyosra vehető, hogy a francia kormány mereven elutasítja a német javaslatot. Hogy iogadta London a javaslatot? A tegnap esti londoni lapok erős_ tartózkodással írnak a német jegyzékről. Állítólag a Downing Street is hasonló fogadtatásbari' részesíti a javaslatot. Noha az angol külügyi hivatalban eddig minden fölvilágositást megtagadtak, valószínű az, hogy az angol kormány nem fog a javaslat alapján intervenciós lépéseket tenni. Az angol kormány állimélyiségek egy közös bizottsága jön Németországba, hogy a jóvátétel lehetőségeit tanulmányozza. London, május 2. A Reuter-iigynökség jelentése szerint az angol kormány, az elterjedt hírekkel ellentétben, semmiféle tekintetben nem befolyásolta iá német jegyzék megszövegezését. tóiag bevárja a francia kormány állásfoglalását és csak azután fog reagálni. Paris, május 3. (Havas.) A ma reggeli francia lapok elfogadhatatlannak minősítik a német javaslatot. A Le Matin. kijelenti, hogy az okkupá- ciót mindaddig folytatni fogják, inig Németország nem teli esi ti kötelezettségét. A Le üalouis kijelenti, hogy Németország a megegyezés helyett az összeomlást akarja választani, mert arra számít, hogy összeomlása nyomán világkatasztrófa kö- vetkezi kbe, A Le Journal szerint Franciaország számára csak két garancia létezik. Az ellenség lojalitása, vagy összeomlása. Mi Németország lojalitását kiváltjuk — írja. De Németország elégtelen számokkal és nevetséges biztosítékokkal lép elénk és oly kísérletet tesz, amelynek sikertelensége bizonyos. Arra törekszik, hogy Franciaországot az Egyesült Államoktól elválassza. Amerika nem nyilatkozik a német javaslatról . London, május 2. A Reuter-ügyuökség washingtoni jelentése szerint a külügyi államtitkárság rendkívül gondos vizsgálat tárgyává teszi a német jegyzéket, azonban a jelek szerint nem fog róla hivatalosan nyilatkozni. Angol politikusok útja Németországban Berlin, május 3. A német iparosok szövetségének meghívására a legközelebbi napokban angol politikusok és ipari vezető szeA cseh sajtó a német javaslatról — A szociáldemokraták tárgyalást követelnek. — Knamár lapja diplomatikusan óvatos. Prága, május 3. A német jegyzékről a eseh- sziováüc szociáldemokraták lapja, a. Pravo Lidii mai számában cikket ir. Kívánatosnak tartjuk — Írja, hogy az antant a javaslat alapján tárgyai* kezdjen Németországgal még abban az esetben is, te a javaslatot nem tekintik kielégítőnek. Francia- országból máris érkeznek hírek, hogy a fölajánlott összeg még a felét sem teszi ki annak, amit Franciaország az elpusztított területek fölépítésére fordított. Ez valószínűen igaz is, de mi mégis a szővetségközi konferenciát tartjuk a kérdés eldöntésénél a legkompetensebbnek. Egy szövetség- közi tanácskozás találhat módot arra nézve, hogy a jóvátételi kérdést megoldja, ha rendezi a szövetségek közötti tartozások kérdését és Franciaországnak adósságai kifizetésére halasztást ad és a jóvátételből először Franciaországot elégifik ki. Amerikára és Angliára még az a föladat is Vár, hogy tekintélyük latbavetésével igyekezzenek mindkét, félre tekinteni és megegyezést teremteni. ■ - A cseh-szlovák külügyi politika ma még mélyen hrjgat arról, miképpen reagál a német jóvátétel! javaslatra. A koalíció együk legerősebb faktorának, a cseh-szlovák szociáldemokrata pártnak íöntebbi sajtömegnvitatkozása azonban érdekes bizonyságát adja annak, hogy a cseh-szlovák kormány pártjai nem követik vakon a francia álláspontot, de kezdik belátni, hogy a jóvátételi kérdésben az európai béke megegyezést követei. Benesnek miképpen konveniál a szociáldemokraták állásfoglalása, ezt ma már csak azért sem lebe* megállapítani, mert a néma gyermeknek még a diplomáciában sem érti senki a szavát. A Naroduy Listy, a demokraták lapja, amely tel iát Kramár álláspontjának szócsöveként tekinthető. állásfoglalását diplomatikusan öltözteti rét. Kijelenti, hogy végleges ítéletét csak a német javaslat hiteles szövegének ismerete után teheti meg. Lehet, hogy a javaslat — írja — a passziv ellenállás hiábavalóságának belátását jelenti, de semmi esetre sem tekinthető Németország fegyverletételének. A szellem, mely a javaslatot áthatja, nem enged a német kormánykörök fölfogásának megváltoztatására1 következtetni. Már pedig ez lenne a tárgyalások első föltétele. A német kormánynak szemmel láthatóan az a törekvése, hogy a Franciaországnak adandó pontos és precíz ajánlat helyett Anglia és Amerika segítségével oldja meg 9 jóvátételi kérdést. w«a&!9 nenftléiüwilnrőff w«a*i Cpibo, Berlin, május 2. (Wolff.) A miniszterelnök és államelnökök mai ülésén Crnio birodalmi kancellár a német jegyzékről szólva, kijelentette, hogy az egy lépést jelent az újjáépítés felé, niig az esetben, ha sikertelen lesz, a védelmi harc kiélesitését ’ fogja jelenteni. Többek között ezeket mondotta: — Mi békét akarunk, de a béke árának megf ize illetőnek kell lennie. A kormány ezzel arz alapelvvel indul, áll és bukik. Németország a megtett lépéssel kifejezésre akarta juttatni azt, hogy a németek, mint becsületes emberek, mit tudnak és mit akarnak nyújtani. Kijelentette, hogy Németország csak akkor lesz képes a súlyos kötelezettséget teljesíteni, ha helyreállítják hitelét és ha belső pénzügyi rendezettséget teremtenek, amely nélkül külföldi kölcsönt nem kaphat. Tudjuk, hogy Francia- országban erős hajlandóság mutatkozik a Franciaország és Németország közötti gazdasági érdekek kiegyenlítésére. Ez a megegyezés létre is jött volna, ha Franciaország nem utasított volna el minden erre vonatkozó tárgyalást A német gazdasági élet ma sem húzódna vissza egy ily együttműködéstől. Ezután a politikai biztosítékok kérdését tárgyalta a kancellár s kijelentette, hogy Franciaországnak is sürgős érdeke a status- quo mielőbbi helyreállítása, mert Francia- országnak kell írnancirozni a Ruhr-megszál- lást. Emlékeztet arra a tényre, hogy a megszállási költségek a háborút követő négy év alatt négy és fél milliárd arany márkára rúgnak. Mindennap értékek pusztulnak, melyeket a jóvátételtől vonnak el. — Mi készek vagyunk a pusztításnak véget vetni, de készek vagyunk arra is, hogy erőnk utolsó maradékáig kitartsunk, ami pedig minden jóvátétel végét jelentené. 100 cseh szl. koronáért fizettek ma, május 3-án: Zürichben(Sk<i“)l6.435 svájci frankot Budapesten 15 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 118500.— német márkát BÉT Prága, péntek, 1923 május 4. . - - - Jff Jjjf ■ ■ -- . BlMwtteí Arak bal- te külföldön. TinvTL0^ á?L ji í\xTirtrC7 FllxIJxr: mÉmm SftfSF' ’ *** — Sürgönyeim: Hírlap, Prnhs. — * A szlovenszkói és QnsztmzkOl Szövetkezett ellenzéki Pártok politika! napilapja Szlovenszkói szerkesztő: í Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLl OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
