Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-29 / 119. (271.) szám

Baldwin és az európai politika. (2.) Prága, május 28. Stanley Baldwin, az uj kormányelnök ma mutatkozik be az angol alsáházban. Nem mond ünnepies és programnyilartkoza-tszerü beszédet, mindössze megjelenik az uj és régi miniszterekkel együtt az alsóháziban, ahol a belügyi indemnitási javaslat második olva­sása fölött lesz vita. Az ellenzéki vezető- egyéniségek és a konzervatív párt külön­böző irányzatának képviselői mikor hozzá­szólnak majd az indemnitási javaslathoz, egyúttal állást foglalnak Baldwin és kormá­nya mellett, vagy ellen is. A mai nap tehát premiérje az uj angol kormánynak, mely összetételében rendkívül érdekes. Lord Cecil, lord Curzon, lord Derby, Sir Philipp Lloyd Greame és Mac Kenna: minden név egy külön egyéniség s látszólag s iá múltból kombinálva, erős és kemény kontrasztokként tűnnek föl e nevek. Lord Róbert Cecil és Mac Kenna eddig erős és éles kritikusai voltak a versaillesi békeszer­ződésnek, hívei a kontinens észszerű újjá­építésére irányuló politikának és amaz irány­zatnak, mely Amerikát közelebb akarja hozni Európához és bele akarja kapcsolni az európai érdekek láncolatába. Ezekkei szem­ben lord Derby kimondottan franciabarát és Curzon a jóakaratu semlegesség vizem evez. Az uj angol kormány a szintézis kor­mánya — írja egy publicista, mert meg van az összeköttetése Franciaország felé és meg lehet az összeköttetése Németországgal is. Európai politikai szempontból Baldwin kor­mánya, úgy látszik, nem jelent momentán uj utakat és uj vágányokat. Később a kormány­ban rejlő és ma kontroverz erőkként jelent­kező áramlatok erőjátékától függ az, hogy milyen utat és irányt fog követni. Baldwin kormánya az európai politiká­val szemben elsőizben akkor fog megnyilat­kozhatni, ha az uj német jegyzék, mely kí­nosan és keserves vajúdások árán születik meg, kezében lesz és állást kell foglalnia. Ettől az állásfoglalástól sok függ, mert ez lesz pozitív jele annak, hogy Baldwin kormá­nyában melyik belső erőkoeficiens bír na­gyobb hatóerővel. Lehet, hogy Baldwin az opportunus poli­tika szemüvegén keresztül nézi a dolgokat és a konzervatív belső egység kedvéért megalkuszik és megalkudtál egyes politiku­sokat a kontinenst politikával szemben, de viszont lehet az is, hogy bekövetkezik, amit a Times föltűnő bizonyossággal jósol, hogy az uj német javaslat nyomán Anglia és Fran­ciaország között uj viszály fog föllobbanni. Az bizonyos, hogy Baldwinnak nehéz és kényes föladata lesz kormányának sáncain belül teljes és tökéletes külsőpolitikai har­móniát létrehozni és föntartani. De ha ez a politikai tevékenysége sikerül és ha az ed­digi passzív politika helyébe az uj kormány egyes uj tagjainak fölfogásából fakadó akti­vitás lép és a harmónia ennek jegyében szü­letik meg, úgy Baldwin uj kormánya sokat és fontosat jelenthet az európai történe­lemben. Hogy ez a harmónia megvan-e s hogy milyen hangnemben hangolt, ez a maii pre- miéren nem tűnik majd ki, de talán a követ­kező napok eseményei sem derítik föl. Talán hetek kellenek hozzá, aniig megtörténik ez a belső balanszirozás, amely szükséges ah­hoz, hogy a különböző és egymástól elütő politikai elvek és nézetek összekombinálód­janak és összeverődjenek s hogy ennek nyo­mán kialakuljon az uj angol külpolitika. Le­het, hogy nem lesz uj, csak a réginek egy­szerű folytatása, de nem lehetetlen, hogy több lesz, mint a régi volt, erőteljesebb, biz­tosabb és határozottabb. A Baldwin-kormány külpolitikai pro­gramját tehát hiába vámók az angol alsó­ház mai ülésétől, vagy a konzervatív párt ülésétől, vagy a közeli napok eseményeitől... a BaJdwin-kormánynak, úgy látszik, ma még nincs külsőpolitikai programja. Ma még csak Bodrom, május 28. (Berlini szertoesiztőtsiégönik; fcolietoffUid’emtés'e.) A fejfegyverzett tűzoltósággal megerősített szakszervezeti őrségek ma exélye- sen hozzáfogtak a városiban doki kommunista csőcselék ki veréséhez. A csőcselék javában ra­bolt a belváros üzleteiben, mikor a szakszervezeti őrségek megjelentek. A felfegyverzett csőcselék ős a szakszervezeti őrségek között elkeseredett közelharcra került a sor. A kommunisták kézi­gránátokkal fogadták a szakszervezetieket, kik erre sortüzzel feleltek. Csakhamar egyetlen lö­völdöző, egymást mészárló tömeg vált a táma­dókból és megtámadottakból s a kirabolt, izzé- porrá zúzott üzletek padíatai megteltek holtakká! Berlin, május 28. Az uj mérnél jegyzék, amelyen a német kormány most dolgozik a jóvátetted összeg kérdésében erősen közeledik ahhoz & terve­zethez, amelyet annak idején Bonar Latw terjesztett elő, úgy 'hogy a múltkori német javaslatban föltüntetett harminc milliárd márka helyett most ötven milliárdos javaslatra lehet számítani. Mivel azonban Franciaország annak ide­jén a Bomar Law tervezetét nem fogadta el, neim lehet arra számítani, hogy a francia kormány részéről1 az újabb német javaslat kedvező fogadtatásban részesüljön. De ennek dacára szövődni fognak bi­zonyos szálak a tárgyalások felé, mert a német kormány az uj jóvá tételű összeget elasztikus-an képzeli el és mert az uj német javaslat szerint a jióváitételi bizottság egy szakértő bizottságot hízhat meg azzal, hogy vizsgálja feliül, vájjon az ajánlott összeg meg- fele'lile Németország fizetőképességének s hogy általában miiképpen fest Németország fizetőképessége. Ebben a szakértő bizottság­ban Németországnak minden esetre teljes jogú képviselettel kell bírnia. Németország részéről megkísérlik ezt az összeget saját erejükből előteremteni. Ennek előfeltétele az lenne, hogy ezt az ötven milliárdos összeget harmincöt évi részletekben fizetné Németország és az első öt évben moratóriumot kapna a fizetésekre. Az összegnek, valamint kamatainak biz­Berlin, május 28. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Jólinformált helyről kapom azt az értesítést, hogy a német ipar a jóvátételi teljesítmények negyven száza­léka erejéig hajlandó garanciát vállalni, inig a hatvan százalék mcgoszlana a mezőgazda­ság, a bankok, a nagy exportcégek és a pénzügyi vállalatok között. Az ipar által vál­lalandó biztosíték a telekre, az épületekre és a gépekre vonatkozó zálog formájában tör­ténnék. Ennek ellenértéke gyanánt követelik a nagyiparosok a kereskedelmi szabadság helyreállítását, a legtöbb kedvezményi klau­zulának és a kiviteli kontrollnak föloldását. magukban véve erőteljes és értékes összete­vői, melyekből egy ügyes kormányelnöknek kell fölépítenie a harmóniát és á politikai cél­kitűzést. Baldwinra nehéz szerep vár, mert nincs nehezebb, mint a politikában plani- rozni, kon-troverziákból harmóniát teremteni. és vérükben fetrengő sebesültekkel. A szakszer­vezeti őrségeknek heroikus erőfeszítés után si­került megfutamod ásra bírni a túlsúlyban levő konnraunistákat. A város főterén húsz halott és nyolcvan súlyos sebesült volt a harc áldozata. Harcok Gelsenklrchenben (ieteenkirchen, m^jius 28. (Bértűrni szerkesz/tiő- séöüinJk: telefomjellteinitiéisie.) A bányamunkások teg­napi gyűlésén p reklamálták az általános sztráj­kot. A kommunisták és a dortmundii rendőrség egy erős járőre között összeütközésre került a dolog, melynek folyamán tizenkét embert agyon­lőttek. A sebesültek száma Ismeretien. tostíéfcakérKt a német tervezet a vámjövede­fem egy részét az antant rendeíIíkiezéséTe bocsátana. Ezeníkivül a német vasutak üze­mét akként akarják berendezni, 'hogy azok jövedelmeit prodükáljainak és ezeket szántén a jóvátételi fizetések céljaira biztosítanák. Ezenkívül tárgyalások folynak a német ipar birodalmi szövetségével arra nézve, hogy megtalálják annak útját, hogy miiképpen ve­hetne át a német ipar a garanciáknak egy- részét. A német vasutak óriási értéket kép­viselnek és hogy ha a magángazdálkodás alapelvei nyomán bonyolítanák le a vasúti üzemet, úgy a német ipar a maga részéről nagyobb garanciákat vállalhat. Ézenikivüi igen komoly megfontolás tárgyát képezi az, hogy a német ipar csak az esetben vállalhatja a német gazdasági éltet kötelezettségei fölötti garanciát, hogy ha ennek a gazdasági életnek az értékét emelik. Arra gondolnak, vaj-ion lehetséges lenne-e a szakszervezetekkel meg­egyezni arra nézve, hogy a munkaidőt meg­hosszabbítsák és ezáltal többet termeljenek. Tudatá:ban vannak annak, hogy ez az ut rendkívüli nehézségekkel jár, mert egyelőre a német szocialisták a nyolc órai munkaidőt úgy tekintik, mint érinthetetlen axiómát. Erről a kérdésről már folynak a tárgyalások a szakszervezetekkel. Minden esetre nagyon komoly törekvésként tűnik föl, az, hogy az uj német javaslat praktikus és kielógitő legyen. A német gazdaság csak akkor hozhat viszont a jóvátétel céljaira áldozatokat, ha egyúttal a német munka hozamát emelik. Daímo Carnevali. De követelik a nyolcórai munkaidő megszün­tetését is s ez az a pont, ahol heves ellen­áramlat észlelhető. A birodalmi kancellár szombaton tárgyalt a szociáldemokrata párt­vezérekkel, akik visszautasították az iparnak ezt a követelését. Vasárnap a német nemze­tieket hallgatta meg a kancellár s ma a me­zőgazdaság képviselőivel tárgyal. A megbe­szélések minden valószínűség szerint eltar­tanak a hét végéig, esetleg a jövő hét ele­jéig. A javaslat megszövegezése csak akkor következnék be s a birodalmi gyűlés külügyi bizottsága is csak a jövő hét folyamán tár­gyalja az uj javaslat kérdését, bár lehetsé­ges az is, hogy a javaslatot nem mutatják be elküldés előtt a bizottságnak. A Welt am Montag azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a birodalmi kormány három képviselője Londonba utazott, hogy az angol mérték­adó körök véleményét megtudja. Az uj német jegyzék végleges megszö­vegezése csak e képviselők visszaérkezte után történik meg. Ezt a hirt hviatalos he­lyen nem erősítették meg. A német nagyipar memoranduma a garanciákról. Berlin, május 28. A B. Z. am Mittag az East Europe-ügynökség nyomán közli a Journalnak berlini jelentését, mely szerint a német nagyiparosok a birodalmi kormányhoz intézett emlékiratukban azt ajánlják, hogy a kormány garanciaként ajánlja föl mindazt, ami állami tulajdon, vagyis a vasutakat, vá­mokat, kikötőket, állami erdőket, sóbányákat és állami bányákat. Ha az antant ezt nem ta­lálná elégségesnek, úgy a német ipar haj­landó ingatlan tulajdonát, az ingóságok nél­kül, felajánlani. Az antant csak az épületekre kapna zálogjogot, de nem a gépekre és a termelésre. Hasonló kötelezettséget kell a bankoknak, a kereskedelmi és hajózási tár­saságoknak elváílalniok s a nagyiparrá együtt évi 200 mfliő aranymárka mozgósítá­sában kell résztvenniök. A mezőgazdaság és a magántulajdon évi 300 millió arany mark a erejéig vállaljon biztosítékot. Az ipar köve­teli a nyolcórai munkaidő revízióját, a kivi­teli kormánykorlátozások megszüntetését és a forgalmi szabadságot. Szakadás az angol konzervatív pártban. London, május 28. Az alsóház a pünkösdi szünet után ma összeül. A kormánypárt tagjai felszólítást kaptak pártvezetőségüktől, hogy a mai vita alkalmával legyenek fölkészülve a liberálisok és a munkáspárti ellenzék ener­gikus fellépésére. Nagy feltűnést keltett Chamberlainnek a birminghami konzervatív egyesülés elnökéhez intézett sajtónyilatko­zata, melyben kijelenti, hogy a miniszterel­nök csak a kabinet megalakulása után lépett vele érintkezésbe. Szívesen adta volna tá­mogatását, ha erre fölkérték volna. Egyes befolyások érvényesülése azonban a konzer­vatívok teljes egyesítését akaró akarata és a miniszterelnök szándékai közé ékelődtek. A Daily Ghronicle szerint a konzervatív párt­ban beállott szakadás ismét mélyebb lett. A lap tudni véli, hogy Baldwin Chamberlainnek a washingtoni nagyköveti állást ajánlotta föl, Chamberlain azonban az ajánlatot visszauta­sította. Az angol-orosz konferencia előtt. Moszkva, május 28. A moszkvai lapok az angol kormányváltozáisröl írva megálla­pítják, hogy az uj angol konmámy a béke érdekeire nézve az előbbinél kedvezőbb összetételű. Aiz Iswestija szerint az angol orosz konferenciának összehívása teljes valószínűséggel várható. A moszkvai sajtó általaiban, megállapítja, hogy az orosz válasz­nak rendkívül kedvező volt a fogadtatása külföldöm és Anglia közvélem enyémek jó része nem osztja Curzon provokatív politi­káját. 10® cseii-szl. koronáit fizettek ma, május 28-án: Zűriekben 16.5625 svájci frankot Budapesten 15 600.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 184200.— német márkát összetevői vannak ennek a politikának, ön­Uf «s8»fo vérfiiirdől ISoclMiiBm&flMSBt Húsz halott, nyolcvan súlyos sebesült. ölven muitórdol ajánl föl az uj nemei tavastól Harmincotévi részletekben törlesztene Németország, Ot évi moratóriumot kér. A vám és vasút mint garancia. A 8 órai munkaidő meghosszabbítása. — A Prágai Magyar Hírlap ^edeti tudósítása. — Három német képviselő Londonba utazott. IlL H* évfolyam 119. (271.) szám. jfr Prága, kedd, 1923 május 29. 1 /\f[7l f£V2íf? ttTRT/1>T> nsssssü M ma SM £ X ür mw JÜF Ü Mf m, AW K HH 4W Mr pánská-ulioe 40. I. Telefon: 80349. lL Jr Wl 'W&áLa&föL W JW Jmny wLMr Bffl Ma m dgf JP ^ - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ür .j# nlioe 18. sx., Telefon 6797. szám QSEln <?v — Sürgönyeim: Hirlap, Praba. — A Szlovenszköl és Ruszlnszkól Szövetkezel! Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: & Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETR0GALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom