Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-24 / 115. (267.) szám
Bukik-e Benes? (g.) Prága, május 23. 'A cseh-szlovák külső politika most föltűnően csöndes. Nem szól bele az európai válságos helyzetbe, nem illeszti bele önmagát a nyugati és keleti konfliktusok súlyos és veszedelmesnek látszó malomkövei közé, nem hangoskodik és nem osztogat tanácsokat, Benes mintha visszahúzódott volna az európai politika első és exponált frontjáról Még a külső megnyilatkozásokban is észrevehető ez a föltűnő jelenség. Itt volt Foch, kimondottan és hangoztatottan nem udvariassági, de politikai misszióban utazott, kimondottan külpolitikai megbízatásokkal kelt útra. S az egész látogatás alatt Benes igyekezett a második glédába rukkolni és átadta helyét a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszternek, vagy a nemzetvédelmi miniszternek, holott a külpolitikai kérdések ő reá tartoznak s egy külpolitikai marsrutával utazó francia még akkor is elsősorban őt érdekli, ha történetesen nem f vkkos, de aranvsujtásos és kardos diplomata. Benes külsőleg is és a politikai aktivitás egyes látható frontjain is visszahúzódik. Ez a jelenség kétségkívül szemet szúr és nem lehet csodálkoznunk azon, hogy ebből kombinációk fakadnak, melyek Benes közeli bukását vetítik előre. Joggal? Igazak ezek a kombinációk? Tényleg inog a Benes pozíciója? Ezekre a kérdésekre az, aki a benesi polnhfca taktikás kártyakeverését ismeri és aki a prágai politika lehetőségeivel számolni tud, körülbelül így koncipiálhatja és fűzheti egybe gondolatait: Az érdektelen külföldi sajtó, sőt a kisan- tant kebelén belül is egyes lapok — így egy zágrábi horvát lap — nyiltan arról Írnak, hogy Foch marsall missziójának az a része, mely Varsó és Prága között a Javorina-kér- désben megegyezést akart létrehozni, nem járt sikerrel. Foch kosarat kapott Varsóban Értésére adták, hogy a lengyel politika nem tudja elfelejteni Berregnek lengyellenes intrikáit s hogy a lengyel kormány belső politikai stabilitásának veszélyeztetése nélkül nem deferálhat Benes előtt. Mikor Foch Prágába jött, Benes már tisztában volt a helyzettel és tudta azt, hogy a lengyelek legújabb mar- sailjának prágai útja már tisztán udvarias- sági tény. egv előre elkészített program le- morzsolása. Mert Foch politikai missziója már Varsóban csütörtököt mondott. Nagyon valószínű és jogosan tehető föl az, hogy Benes ezért tanúsított rezerváltságot Foch prágai tartózkodása alkalmával. Az a nyilatkozat, melyet Benes Foch látogatása után egy francia újságíró előtt tett és amely föltűnően hangsúlyozza, hogy a presztizspolitikának nincs jogosultsága, Varsó felé volt irányítva. Benes szerint Varsó csinált presztízskérdést a Javorinából, Varsó szerint Benest köti a presztízs ehhez az alapjában véve lényegtelen kérdéshez. A presztízs kérdését erősen kiélezik a cseh nemzeti demokarták, akik a Javorinából szent nemzeti ügyet csináltak, de akiknek a kezében az egész kérdés csak arra szolgált, hogy esetleg kihasználhassák Benes megbuktatására. A nyilatkozat tehát nekik is szólhatott. — Tragikus politikai végzet az, hogy egy kétségkívül nagyobb koncepciójú kiilpo- fitikusnak ily apró határkérdésen kel! elvéreznie, — mondotta minap egy a diplomáciai kulisszák mögött ismerős egyén. Mi kétkedve fogadtuk ezt a kijelentést, inért nem látjuk Benes bukását annyira az aktualitás előterében, amint az sok jelből következnék. A külpolitikai események láncszerüsége a Javorina kérdéséről átvezet bennünket más etappékra. Bizonyosra vehetjük azt, hogy Benes azt a Javorina-kudarcot, ami már megvan és ami bizonyosan elkövetkezik a nagykőveti konferencia döntésének normájában is, igyekezni fog más fronton produkálandó sikerrel parírozni. Máris hangoztatja propagandája utján, hogy keresztülviszi majd Párisban, hogy a magyar kormány kérését ne intézzék el a kisantant meghallgatása és föltételei nélkül *s minden iel arra vall, hogy ezt igyekszik is kierőszakolni, hogy mint diplomáciai sikert aknázhassa ki a nemzeti demokraták leszerelésére és tűnő napjának megaranyozására. A kierőszakolás megtörténhetik. Mert nem lehetetlen az, hogy Benes saját maga lanszirozza és szcenirozza taktikai célokból mai helyzetét, nem lehetetlen. hogy saját pozíciójának érdekében van szüksége arra, hogy Poincaré aggodalmasan lássa, hogy a Keletre kitolt őrszeme alatt inog a talaj. Benes tudja, hogy Poincaré nem engedheti őt elbukni s tudja, hogy ha veszélyeztetett helyzetet mutat Paris felé, akkor Paris igyekezni fog a legelső alkalommal segíteni pozícióján. Ha másért nem, a Benes presztízsének kedvéért, mert Benes sajtó- nyilatkozata a presztizspolitika ellen nem jelenti azt, hogy az ő presztízsét a francia politika ne tartsa kötelességének védelmébe venni Ezt Benes annál inkább is remélheti, mert a cseh-szlovák szociáldemokraták egyáltalában nem titkolják abbeli szándékukat, hogy abban az esetben, ha Benes megy, az ő diplomáciai exponensüknek kel! jönnie. Benes bizonyára gondoskodott arról, hogy Poincaré tudomást szerezzen erről a készülő akcióról és a szociáldemokratáknak ez a ter- vezgetése semmiképpen sem tetszhetik Poincarénak, mert a kombinációba vett külügyminiszter német politikája sokban eltér a francia kormány fölfogásától és mert a szociáldemokrata külügyminiszter hamarosan megtalálná a bolseviki Oroszországgal azt a kapcsolatot, amely kellemetlen lehetne a francia politikára és annak Prágánál is keletibb expoziturájára: Varsóra. Nehogy ez bekövetkezzék, inkább hajlandó adni Poincaré egy presztizs-szépségt apaszt Benes számára. De, úgy látszik, hogy ez az utóbbi meggondolás osittitotta el a Kramár embereinek hangos akcióit is, mert bármennyire unszirn- patikus is Kramár előtt Benes, mégis jobb és kellemesebb, mint egy olyan külügyminiszter, aki meg tud alkudni azzal a mai orosz rezsimmel, mely még a külföldi állampolgárok földbirtokait is kommunizálja. — Benes csak akkor bukik meg, mikor Poincaré, — ezt a megjegyzést hallottuk a minap egy jólinformált európai politikustól. — Poincaré a legjobb esetben tizenegy hónap múlva bukik, az uj francia választásoknál, — olvastuk a napokban egy .angol lapban. Tessék a kettőt összekombinálni és a Benes bukásáról szóló szállingózó híreket a belső és külső politika esélyei nyomán mérlegelni. Scotus Viator tárgyalása Petrogalli Oszkár dr.-ral. A besztercebányai hivatalos fogadtatás* — Szerdán és csütörtökön újabb tárgyalás Scotus Viator és a Prágai Magyar Hirlap főszerkesztője kozott. Besztercebánya, máj/us 23. (Beszíereebánytai tudósítónk jelentése.) ■Szombaton délelőtt lázas izgalom vett erőt a besztercebányai hivatalos apparátus minden közegén és városi rendőrök jártak ház- ról-házra, hogy felhívják a háziurakat, hogy házaikat azonnal lobogózzák fel, mert pünkösd vasárnapján Besztercebányára érkezik a szlovákok önzetlen, nagynevű barátja, Scotus Viator, a hires angol publicista. A hivatalos parancsra Besztercebánya zászJó- 'diszbe öltözött. A szlovákok egy része zo- korcvette ugyan, hogy az állami tanítók épe z- de és a törvényszék épületére csupán a cseh zászlót tűzték ki s a szlovák rmmzetí- szinü zászlóról megteledkeztek, ez azonban csak befelé érzett szomorúság volt, amely a hivatalosan megrendezett örömbe nem csepegtetett látható ürömesöppeket. Az üdvözlések. Pünkösd vasárnap délutánján négy óraikor a városháza előtt gyülekeztek a fogadásra felöltözött hivatalos egyéniségek és a képviselőtestület tagjai. Négy órától türelmesen vártak. Már régen elmuílt öt óra, amíiikor Rózsahegyről a Stureeen át megérkezett autón a zólyomi nagyzsupán társaságában Scotus Viator. A hivatalos üdvözlés Besztercebánya város ősi tanácstermében folyt ic, ahol Scotus Viator tiszteletére összegyűltek körülbelül százötvenen. Az üdvözléseket a zsupán nyitotta meg, majd a járási főnök beszélt s végül a községi bíró mondott hivatalos üdvözlő beszédet. Besztercebánya községi bírája üdvözlő beszédében szólt az ezeréves elnyomásról, az ezeréves járomról és a nagy felszabadulásról Scotus Viator* a besztercebányai bíró hivatalos frázisaira nem válaszolt, de helyette a zólyomi zsupán beszélt. Megemlítette, hogy Scotus Viator ütem volt elkészülve ily ünneplésre, hogy úgy meg van hatva, hogy nem is tud válaszolni s hogy azért sem válaszolhat, mert tjein bárja sem a cseh, sem a szlovák nyelvet. Helyette tehát ő kö&zönl meg az üdvözlő beszédet. Ezután Kohut apátplébános, Kmety János nyugalmazott tanár és Sztelik evangélikus lelkész üdvözölték néhány szóval német nyelven Scotus Viatort. Kmety János nyugalmazott tanár szintén szükségesnek tartotta Scotus Viatort figyelmeztetni arra. hogy a magyarok ezer éven át elnyomták a szlovákokat. Programon kívül. Már vége volt a hivatalos programnak, amikor előlépett egy Hunnia nevű besztercebányai cipészmester és a már kifelé induló Scotus Viator elé lépett s egyszerű, keresletién szavakkal üdvözölte őt s az ezeréves rabság lény eke rget t gramof ón- melódiája helyett meg rázó an ecsetelte a szlovák iparosok szörnyű gazdasági helyzetét és beszélt azokról az adókról, amelyeket a kisiparos-osztály tovább már el nem viselhet. Ezt a beszédet nem tolmácsolták Scotus Viatomak. A kaszinóban. A városházáról a zsupán társaságában az erdészeti palotába ment Scotus Viator. Amerre ment. mindenütt csak mosolygó, megelégedett embereket láthatott, akárcsak Katalin cámő, aki előtt annak idején a pé- tervári színház ruhatárából kikölcsönzött ruhákba felöltöztetett emberek álltak sorfalat. Volt ugyan az utcán néhány kopott- ruiháju, kétségbeesett arca munkanélküli, de ezeket .gyorsan kotr ódákra bírták a rendőrök. Este a városi kaszinóban, majd a Rák- szálló éttermében időzött Scotus Viator. Az áliiamfentartó elemek, illetőleg az állam által önmagukat fentartató elemek körülzsoogtaík a nagy angol publicistát s a kaszinóban a pénzűgyigazgató óriási aktacsomóból magyarázott valamit Scotus Viatomak. Ugyan milyen nyelven? Ugyan arról beszélt-e. hogy Hunnia cipészmestei* adóterhei menynyire rúgnak és mennyi lehet egy szlovák kisiparos keresete? Este még hosszabb ideig értekezett Bobok ár. néppárti képviselővelPünkösd hétfőjén. Másnap, pünkösd hétfő délelőtt meglátogatta Bobok dr. képviselőt lakásán. ahol egynegyed tizenkét óráig bizalmas tárgyalást folytattak. Innen a járási főnök kíséretében Petrogalli Oszkár dr.-nak, a Prágai Magyar Hirlap főszerkesztőjének lakására ment, ahol másfél óra hosszat időzött és folytatott tárgyalást. A hivatalos apparátus kisebb és nagyobb szervei idegesen tárgyalták azt a bírt, hogy Scotus Viator PeírogaEHt fölkereste a lakásán. Csák kevés híjjá volt, hogy Scotus Viator a P. M. ff, főszerkesztőjének lakásán nem találkozott a cseh-szlovák csendőrökkel és detoktívekkel. Petrogsüi távoHétébeu ugyanis — amint megírtuk — három nap előtt házkutatást tartottál: és lepecsételték a bezárt íróasztal fiókjait. PcírogaíU hazaérkezése után, pünkösd hétfőjén, reggel nyolc óraikor volt az úgynevezett utánpótió házkutatás. Ha a csendőrök egy kicsit később jöttek volna s ha Scotus Viator előbb Petrogatíit és nőm ÍJ eb tikot keresi fel, akkor a kisebbségi jogok pozitív érvényesüléséről épületes jelenet formájában győződhetett volna meg Scotus Viator. Scotus Viator és Petrogalli Oszkár eszmecserét folytattak a nemzeti kisebbségi kérdésről, a szíovenszkói és ruszinszkói magyarság jogi és politikai helyzetéről, az angol politikai viszonyokról és a Petrogalli lakásán történt házkutatásról. Scotus Viator pünkösd hétfőjén egy órakor autón elutazott Besztercebányáról. Szerdán este és csütörtök reggel ismét találkozik Scotus Viator Petrogalli Oszkár dr.-ra! és a szíovenszkói magyar politika több vezető egyéniségével Losoncon és folytatják a hétfőn megkezdett tanácskozást Losoncról Kassára távozik Scotus Viator, ahol a magyarság vezetőivel érintkezést fog keresni, hogy a kisebbségek kulturális- és politikai jogaira vonatkozóan feiivilágosi- tást kaphasson. K. E. i----------------------------------------------------------------A szíovenszkói magyar színészet ügye. A nemze.tgyüilé'sib&n a múlt héten osztották szét Kátlay és Bcchyne minisztereik válaszét arra az Biterpenációra, amelyet Borovszlky képviselő terjesztett elő Panagó kassai számiigazgató ügyében. A válasz a következőket, mondja: — A magyar színészeket elsősorban a magyar polgárságnak kell támogatnia. A polgárság pedig közönnyel viseltetik a magyar színház sorsa iránt, ezt a magyar újságok közleményeiből látjuk, amelyek nagy cikkeket szentelnek a polgárság közönyének. A koncesszió megadásának ez évi tárgyalásakor tapasztaltuk, hogy Faragó igazgató a színtársulatnál idegen állampolgárokat ailkaimölz, mialatt a magyar nemzetiségű cseh-szlovák színészek egész sora állás nélkül van. Nekünk meg loeíN maradnunk amellett az álláspont mellett, hogy a miagyar színház koncesszióját olyan igazgatónak adjuk, aki elsősorban a hazai magyar művészek szociális érdekeit fogja respektálni és nem hoz Szlovén szkon külföldi színészeket akkor, almikor a mii áltempolgáraink állás nélkül éheznek. Az htferpellácnónak arra a pontjára, hogy a magyar színházat a kerületek beosztásánál sérelem érte, a miniszterek azt válaszolják, hogy a’ magyar szünitársnlat magyar városokban és ott, ahol Memtékeny magyar kisebbség van, működhet. A válasz végén a miniszterek kijelentették, hogy a szíovenszkói színészet kérdésének végleges rendezésére még nem érett meg az idő és jelenleg nincs meg az ehhez szükséges pénz. — Az interpellációra adott válasz a magyar kultúra elleni machinációkat a ..hazai magyar művészek szociális érdekeinek" eziisípa'pi- rosába burkolja s Mzisokibal igyekszik mentegetni a kormány eljárását. ni ................ J»« if fiO csch-sii. keniaMrf fizettek ma, május 23-án: Zürichben 16.525svájci frankot Budapesten 15 550.— magyar koronát Bécsben 212100.— osztrák koronát Berlinben 163700.— német márka! jáfff ___ Jsar jaff ______________________ ■ _______ Előfizetési árak bel- és külföldön. M K P® JgP esés* 300 Kg>félévrc 150 sí^ff ff “HElakTrSfII ¥ Jm wST' JEr Isi mf Mff am fft M? Jgr pánská-nllce 40. I. Telefon: 30349. ’SkXjr JUJ XM 1/ áJiJ& 33^ ~ Sürgönyeim: Hirlap, Prahn. A Szíovenszkói es Rnszlnszkói Szövetkezett menzáid Pártok politikai napilapja Szíovenszkói szerkesztő: Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI ÓSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Jár Prága, csütörtök, 1923 május 24.
