Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-01 / 99. (252.) szám

Kedd, május 1. 2 Kállay nyilatkozata a szlovenszkói gazdasági válságról Prága, április 30. Szíovenszkó teljhatalmú minisztere szük­ségesnek látta, hogy a kormány prágai né­metnyelvű félhivatalosálban nyilatkozzék a gazdasági válság mai fokáról. A miniszter nyilatkozatát, amikor a válság enyhülését vá­zolja, nem egészen megokolt optimizmus jellemzi, rrrig kijelentéseinek az a része, mely a cseh-szlovák 'köztársaság általános közgazda- sági politikájának és benne a szlovenszkói gazdasági politikának irányváltozásáról szól, nézetünk szerint nem ment a tévedéstől. Min­denekelőtt foglaljuk össze kivonatosan Kál­lay József dr. nyilatkozatait. A miniszteri nyilatkozat azzal a helyes megállapítással kezdődik, hogy Szlovenszkói súlyosabban érintette a válság, mint az állam többi részeit. Szlovenszkóban a kevésbé ér­tékes terméket földolgozó ipar bir a legna­gyobb jelentőséggel, ezeknél pedig a szállí­tásnak döntő szerepe van. A vas 'világpiacá­nak javulása bizonyos mértékig kihatott Szlovenszkőra is, amit a miniszter azzal bi­zonyít, hogy március havában két nagyobb és egy kisebb vasbányamü újból megkezdte az üzemét. A helyzet kedvezőbb alakulását, mint a miniszter mondja, a szénadó leszállí­tása és a szállítási díjszabás tekintetében be­következett némely rendszabály okozta. A nihrmenti események viszont ellenkező Ha­tást váltottak ki a faiparban. Németország megrendeléseit beszüntette, Pnanciországot pedig a francia-német határon bekövetkezett szállítási nehézségek és az osztrák vasutak képtelensége, sőt talán csekély előzékenysé­ge miatt nem lehet kiszolgálni. Javult áfát ve­gyi cikkékké földolgzó gyárak helyzete, a bőr, üvegipar. A textilipar az év eleje óta tartósan javul. Az építési anyagok előállításával fog­lalkozó ipar helyezte kielégítő, amit a minisz­ter az eléggé élénk építkezésnek tulajdonit, amelyben befektetési munkáival az állam is résztvett. Továbbra is válságos marad a pa­pírgyártás helyzete, ami kitűnik abból is, hogy ötezer munkást foglalkoztató kilenc gyár közül csak kettő van üzemben ezer munkással. Ezt az iparágat is a drága tarifa bénítja meg. A malomipar helyzete 1923-ban rosszabbodott, mivel a kormány a liszt bevi­telét megengedi. A cesíh-szlovák ipar gyógyulását iái mi­niszter szerint siettetni fogja a csődpolitiká- rrak megszűnése a szomszédos államokban, amely megokolatlanul alacsony szállítási dijakban és adókban jut kifejezésre. Úgy véli, hogy ennek a gazdasági politikának véget kell vetni Németországban és Magyarorszá­gon. Itt Kálay József dr. ismét leszögezi azt a tényt, hogy a szlovenszkói ipar helyzete komolyabb, mint a történelmi országok ipa­ráé és ennek okát egyfelől a súlyos termelési föltételekben látja (drága szállítás, nagy tá­volság a széntermeléstől és a félgyártmá­nyaikat és nyersanyagukat kicserélő egyes • üzemeknek egymástól való távolsága), más­felől pedig kivitelünk megváltozott irányá­ban. Ezt a megváltozott irányt azzal okolja meg, hogy a valutám viszonyok arra kény- szeriíették a köztársaság iparát, hogy a nyu­gati országok felé orientálódjanak, amelyek­től a köztársaság keleti területei messzebb feküszne'k. Ez az uj tájékozódás szerinte nem lesz rövid lejáratú, főként lélektani okok miatt, mivel a „kiszámíthatatlan kereskedel­mi politika14 és a szomszédos államokban la­kó vevők üzleti realitásának hiánya terme­lőiknek súlyos veszteségeket okozott és bi­zalmukat megrendítette. A kormány arra fog törekedni, hogy a szlovenszkói iparnak más­utt nyújtson enyhítéseket, hogy megközelí­tőleg olyan föltételek mellett dolgozhasson, mint ia nyugati országok ipara. Valamennyi gazdasági tényező ugyanis belátja, hogy az ipari munka más ágaira kell áttérni, de belát­ja azt is, hogy az egyoldalú dezindusztriáláS nagyobb mértékben keresztiilvihetetlen. A megolds irányát tehát egy nagyszabású szál­lítási poiitikban kell keresni, amely kiépítené a binyzó közlekedési vonalakat és olyan ta­rifarendszert vezetne -be, amely a köztársa­ság grafikai alakulatához igazodik. A miniszter azonkívül érintette a gazda­sági válság szociális következményeit is és megállhpitja, hogy az olcsóbbodási akció eredményesen végződött, úgy hogy a kaoti­kus bér- és munkaviszonyok jelentős mérték­ben nivellálódtak és megnyugodtak. Példák­kal és statisztikai adatokkal igyekszik bizo­nyítani, hogy a muttkjanélkiilség szünőfélben van és hogy a gazdasági válságot már le­győztük. A miniszteri nyilatkozat, amint látjuk, csak részleges javulásra mutat, mert amit a vasipar talán behozott, azt elvesztette a fa­ipar. Elégtétellel kell inegáHapiÖammk, hogy Szíovenszkó közigazgatásának legfőbb veze­tője leszámolt a „dezindusztriálás“ veszedel­mes jelszóval, de nem értjük egészen, hogy miképpen képzeli a más iparágakra való át­térést. Legfőbb ideje, hogy á felelős tényezőik belássák a szlovenszkói ipar hátrányos hely­zetét, amiből minden esetre azt a következte­tést kellene levonni, hogy a tervezet intézke­déseket egy pillanatig sem szabad halogatni. A miniszter szerint a köztársaság ipara nyu­gat felé kezd orientálódni. Be kell vallanunk, hogy az az érvelés, amellyel a miniszter ezt az irányváltozást megokolja, néetíink szerint helytelen. Mert a szlovenszkói ipar természe­tes piacát nem a nyugati országokban kell ke­resni — hanem számos kitűnő cseh közgazda is keletre mutat, — hanem sokkal közelebb, a mi tőszomszédságunkban, fia pedig ott pia­cot nem tud találni, úgy ennek okát mégsem a szomszédos államok „csődpoíitikájában" kell keresni. Mert ha ezek az államok nem nyomorgatják súlyos adókkal és elviselhetet­len szállítási dijakkal a saját iparukat, úgy ezt az eljárásukat mégsem szabad „csődpoli- tikának“ mondani. Véleményünk szerint ugyanis a cseh-szlovák kormány iparunk ér­dekeit jobban szolgálná akkor, ha maga is ha­sonló előzékenységgel viseltetnék annak kö­veteléseivel szemben. Csakis ily módon biz­tosíthatná annak vesenyképességét. ______ Pr cliiliis i ütmet jegptma * — liemze igazságigyminiszter beszédet mondott. — Drezda, április 30. íleitize dr„ a birodalmi igazságügyminiszter tegnap Pimáfoan Franciaor­szággal szemben polemizáló beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a passzív elleotáHásaak föladása teljesen Franciaország kezébe juttatná Németországot. Csak a szilárd ellenállás késztet­heti Franciaországot a tárgyalóasztalhoz. A német külügyi politikának a legteljesebb mértékben a Se ti v«ak kell lennie. A legközelebbi napokban napokban német jegyzék megy Franciaországhoz. Ha tárgyalásokhoz vezet, annál jobb. Ha nem eredményezi ezt, ezzel nem vágják eí a további tárgyalási lehetőségeket. Amit mi fölajánlhatunk — mondotta —► az nem elég Franciaországnak. Ami Franciaországnak elegendő lenne, az teljesíthetetlen. Mi nem vehetünk magunkra teljesíthetet­len kötelezettségeket. Szerdán hozzák ngüvánosságra a német javaslatot Berlin, április 29. A birodalmi kancellár az egyes országok miniszterelnökeivel ked­den fog a német javaslat ügyében konferen­ciái tartani. A javaslatot tartalmazó jegyző­iket egyidöben fogják Párisban, Londonban és Brüsszelben átadni és az amerikai kor­mánnyal is közük. A jegyzéket szerdán este fogják Párisban nyilvánosságra hozni Németország fizetőképessége = 0 London, április 28. (Saját tudósítónktól.) A New Statesman szombat esti száma nagy cikkben fejti ki, hogy a jelenlegi pillanatban a németek fizetőképessége egyenlő a nullá­val,mert Franciaország a Ruhr-megszállássa! a német gazdasági életet teljesen dezorganl- záíta. A német fizetőképesség nem más, mint hitel és egy oíy országnak, amely minden pillanatban ki van téve a megszállásnak, nincs hitele. A1 német ipar akadályozása és szétrombolása kétessé teszi a biztosítékokat fia Németországtól pénzt akarunk, akkor Németországot képessé kell tenni arra, hogy pénzt tudjon csinálni. A németek védik pénzértéküket Saarbrücken, április 29. (Wolff.) Az or­szágos tanács tegnapi ülésén ehrtasitotta a kormányzóbizottságnak azt a javaslatát, mely a francia franknak, mint törvényes fi­zetőeszköznek, a Saar-teriileten való beve­zetésére vonatkozik. Megokolták ezt ezzal, hogy frankvaluta rendszeresítése iái versail- lesi békeszerződés határozatainak megvál­toztatását jelentené, mert e határozatok sze­rint a november 11-én érvényben volt tör­vények továbbra is érvényben kell, hogy maradjanak. E törvények közé tartozik a német érmetörvény is. Dinamitmerénylet egy francia vonat ellen Berlin, április 29. A Deutsche Allge- melne Zeitung jelenti Koblenzből: Winingen mellett egy francia vonat ellen dinamifme- rényleíet követtek el. A vonalot kísérő fran­cia személyzet három tagja meghalt Újabb négy bányát szállottak meg Düsseldorf, ápriBs 30. A franciák újabb négy bányát szállottak meg. Beszüntették a kokszüzemeket Buer, április 29. A bányatulajdonosok a munkásokkal együtt elhatározták, hogy az összes kokszüzemeket beszüntetik. Ez az intézkedés a franciákat rendkívül érzékeny oldalról érinti, mert a francia kohók szá­mára szüli séges kokszmennyiség ezáltal el­esik. Franciaország Angliái is mozgósítani akarta i törökök ellen. — Két francia gyarmati hadosztály megy Szíriába. — Paris, április 30. (íiavas.) Mértékadó francia politikai körökben élénken tárgyalják a sziriai határon történt történt török csa­patösszevonások kérdését. Az ottíévő diví­ziókon kívül a törökök további két vagy há­rom divizióí küldenek oda. Általánosan az a nézet, hogy ez az eljárás az angórai szerző­dés megsértését jelenti és Franciaországra akar bizonyos nyomást gyakorolni éppen abban a pillanatban, amikor Lausanneban a tárgyalások ismét megkezdődtek. A törökök­nek ez az eljárása francia fölfogás szerint teljesene tarthatatlan, hogyha tekintetbe vesszük, hogy Franciaország Törökország­gal szemben mindig jóindulatot nyilvánitott. A törökök eljárása ellentétben áll Isméd pasa lausannei kijelentéseivel. Poincarénak Peüével és Weyganddal folytatott tegnapi tárgyalása nyomán való­színűen további két gyarmati divíziót külde­nek Szíriába. Nincs kizárva az sem, hogy Angliát is megkeresik, hogy Mezopotámia védelme érdekében csatlakozzék ezelthez a rendszabályokhoz. A törők-szirial. katonai front Lausanne, április 29. (Havas.) A francia delegációnak a sziriai határon történő török csapatösszevonásokról szóló kommünikéjé­ről szólva, Isrncd pasa kijelentette, hogy a török—sziriai Ina táron pincsinek csapalösz- szevonások, de egész Törökországban át­csoportosítják a csapatokat. A török delegá­ció más tagjai nem titkolják azt, hogy bizo­nyos rendszabályok történtek s ezt azzal okolják meg, hogy a franciák állítólag tá­mogatják a ciliciai örmény bandákat. Paris, április 29. (Havas) Lapjelentések szerint Weygaud tábornok pénteken hajón Beirudha érkezik, ahonnan azonnal a editorai határra megy. Franciaországnak jelenleg mindössze huszonhatezer embere van, de a lapok úgy tudják, hogy két gyarmati diví­ziót küldenek oda, ha a törökök magatartása ezt szükségessé teszi. Oroszország aláírja a tengerszoros! egyezményt Lausanne, április 29. (Havas.) Borowsky orosz megbízott jegyzéket intézett az antant- hatalmakhoz, amelyben csodálkozásának ad kifejezést, hogy azt a választ amelyet a kon­ferencia titkárságának április 12-én kelt jegyzékére a szóvjetkormány nevében sze­mélyesen nyújtott át Rómában, nem kapták meg. Borowsky csatolja a válasz másolatát, ameiy szerint Oroszország nem tagadja, meg a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény aláírását, de bizonyos főn tartásokat tesz és fölajánlja közreműködését egy uj tervezet kidolgozásánál. Borowsky este tárgyalást folytatott Isméd pasával. Lausanne, április 30. Mivel Oroszország­nak a lausannei konferencián való részvétele •kérdésében különféle hírek keringenek, a következő tények állapíthatók meg: Borow­sky római szovjetképviselő annakidején kér­dést intézett a konferencia titkárságához a lausannei konferencia újabb összeillésére nézve és a titkárság április 12-én válaszolt erre a kérdésre és kijelentette, hogy Orosz­ország részvételének semmi akadálya nincs, ha hajlandó a tengerszorosokról szóló egyez­ményt aláírni. Borowsky erre közlést tett az olasz kormánynak, amelynél akkreditálva van és amely a konferenciát összehívó ha­talmiakhoz tartozik és kijelentette, Hogy a titkárságnak ultimativ fölhívását, amely, a részvételt az aláírástól teszi függővé, visz- szautasitia. Április 26-án Borowsky megér­kezett Lausanneba és bejelentette a titkár­ságnál, hogy a szovjetkormányt képviseli. A titkárság eme bejelentés válaszában utalt aTra, hogy nem kapott választ az április 12-én kelt jegyzékre. Borowsky, abban a föl­tevésben, hogy közléseit az olasz kormány nem továbbította a konferenciához, pénte­ken a titkársághoz intézett jegyzékben ösz- szefoglalta az orosz kormány álláspontját. Erre a jegyzékre még választ nem kapott. Ebből arra következtetnek, hogy az érdekelt kormányok a lausannei konferencián kívül a kérdésről eszmecserét folytatnak. A párisi torok ügyvivő Lausanneban Páris, április 29. A* párisi török ügyvivő Lausanneba utazott. „Szerencse, hogy az ellenzék hallgat.44 Prága, április 30. A Tribuna vasárnapi számában figye­lemre méltó vezércikkben foglalkozik a kép­viselőház tavaszi ülésszakával s a többi kö­zött ezeket írja: A parlamentnek legkésőbb május 20-án kei szünetre mennie, azonban még nagyon kérdéses, hogy addig végezni tudnak-e. De ha még junins első hetéig is tartana a parlamenti munka, akkor is csak a kijelölt tavaszi programm egy töredékét fogják tudni letárgyalni. A szociális biztosí­tás, a vagyonadó módosítása, az ünnepek rendezése, a hadikölcsön s még sok más törvényjavaslat ebben az ülésszakban nem kerül’ tető alá. Ha a lakástörvény nem lett vollna időhöz kötve, kérdéses még, hogy an­nak elintézése hogyan végződött volna. Srémek miniszter azzal tért vissza Rómá­ból, hogy az egyházpolitikai kérdéseket a parlamentben tárgyalni nem lehet. A koalí­ció nem tudja a munkásságot május elsejére a szociális biztosítás javaslatával megaján­dékozni s igy hiába készültek a szocialista -pártok szónokai május elsejei hatalmas be­szédeikre. Ez az oka annak, hogy a szocia­listák a vagyonadó módosításának ügyét a pénzügyi petkában egyre kihúzzák. A bank- ügyek nézeteltéréseket is okoztak a nemzeti demokraták és agráriusok között. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a Svehla-kor- mány fél év óta vezető nélkül van. Maly- petr miniszter jó és okos ember, de ennek a kormánynak vezetésére, amelynek oly sok és nehéz feladattal kell foglalkoznia, nem al­kalmas. Legfőbb ideje már, hogy Svehla miniszterelnök visszatérjen s a belpolitiká­ban aktive résztvegyen. Még az a jó — fe­jezi be a Tribuna —, hogy az ellenzék hall­gat A szlovák néppártiak egy idő óta tar­tózkodnak, a kommunisták hallgatásának oka a rendtörvény, a németek pedig mintha nem is léteznének a parlamentben. Úgy hir- Sk, hogy Kafka képviselő a német pártok koncentrációját akarja előmozdítani, talán valamilyen nemzeti tanács formájában. Ezen különösen a német nemzeti pártiak buzgól- kodnak. Elkészült a szociális biztosítás törvény- javaslata. Félhivatalosan közük: A népjóléti minisztérium Winter L. dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével bizottságot küldött ki a sfcociáhs biztosítás törvényjavaslatának el­készítésére. Ez a javaslat most elkészült és ma adják át Habrman népjóléti miniszternek, aki azt kinyoma+ja és a minisztertanács elé terjeszti. A javaslat hir szerint a jövő hónap elején kerül a nemzetgyűlés elé. A javaslat felölei a munkásság aggkori- és rokkantbazto- sitását, a munkásözvegyek és árvák biztosí­tását, valamint egy hasonló biztosítási módo­zatot a kisiparosok és kisgazdák számára. A hadlkölcsönök. Amint a Tribuna jeelüti, a cseh nemzeti demokraták nem akar­ják megengedni a hadikölcsönikérdés tárgya­lását a most olyó parlamenti ülésszakban, noha a kormány megígérte, hogy a hadiköl- csönök kérdését még ebben az ülésszakban elintézi. A cseh nemzeti demokraták újabb til­takozása Javorina elszakitása elten, \ cseh nemzett demokrata párt csütörtökön a prá­gai Lövészszigeten nyilvános népgy ülést rendez, amelyen Hajn és Spacsek képviselő fognak beszélni a jávorinai kérdésről. A népgyülést bejelentő falragaszok szerint Lengyelország barátságát tietn szabad a szép és sztratégiai okokból fontos terület el­vesztésével megvásárolni. J^||[índennap add At a lapot ejju tétawAxA ismerősüdneft, mi £ meg nem arröf, Aofiif a &vá£ai yiía&acMv J£ir- fap a -matfiiaxsáil érdelietí sasotoóflo I

Next

/
Oldalképek
Tartalom