Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-13 / 108. (261.) szám
Mégegyszer Scotus Viatornak. (p.) Besztercebánya, május 11. Megnyugtatjuk Mr. R. W. Seton-Wat- sont, mi magyarok nem fogjuk itteni tartózkodását megzavarni, -nem fogjuk öt zaklatni, nem tárjuk fel panaszainkat, nem is fogjuk tőle számon kérni, hogy a múltban kifejtett működésével szemben, amikor a mi nemzetünket odahurcolta nemcsak saját nemzete, hanem az egész világ itélőszéke elé, miért hallgat most, miért nem mér most ugyanazzal a mértékkel? Holott európaszerte olyanok a közállapotok, hogy ugyancsak tág tere volna újból a szabadság, haladás és a népek egyenlőségének apostolaként, elnyomott népek patrónusa- ként föllépni. Nem ismerjük el őt biránknak, nem tartjuk őt hivatottnak arra, hogy igazságos és elfogulatlan Ítéletet mondjon., ha a . mi nemzetünkről van szó. Nem akarjuk, hogy félreértsenek. Ml Mr. Seton-Watson tiszteletreméltó egyéniségét nem bántjuk, tudjuk róla, hogy amit tett, azt önzetlenül és jóhiszeműen tette s magyar fölfogás szerint saját becsületünk követeli meg, hogy rnég legádázabb ellenségünknek is becsületét és jóhiszeműségét tiszteletben tartsuk. Mr. Se- ton-Watson derült önérzettel szonda . elfogadni az üdvözléseket, amelyeket' azon a címen osztanak ki neki, hogy jelentékeny része volt az itteni állapotok uj kialakulásában, amelyek a mi nemzetünk bukását és mostani szerencsétlen sorsát vonták maguk után. Elismerjük, az ő szubjektív érzése az volt, hogy amikor minket mint egy „kegyetlen, elnyomó fajt** bélyegzett meg, ő a népek egyenlőségéért és az elnyomatás ellen harcolt. Pedig már akkor sem volt tárgyilagos, működését a volt monarchia szláv népei és a román nép iránt érzett szeretete és a magyar nemzet ellen táplált gyűlölete vezette. Ezt a gyűlöletét változatlanul megtartotta most is, balsorsunkban- Ez mindenképp sajnálatos, de hát a reánk szakadt sok szerencsétlenségünkben csak elviseljük Scotus Viator gyűlöletét is. Mi nyugodtan nézzük az események fejlődését s nyugodtan várjuk a jövőt, amely minden ellenségünkkel s igy Scotus Via torral szemben is nemzetünknek igazságot fog szolgáltatni. Még választ sem kérünk, nem fogunk megütközni, ha itt Mr. Seton-Watson alkalmazkodik a cseh-szlovák felfogáshoz, amely nem tartja szükségesnek és érdemesnek, hogy az itteni magyar politika exponenseinek bírálatára, vádjaira, panaszára normális utón adjon választ. Ha ad is választ, abban sincs köszönet. Gyakran a címzettek helyett az államügyész válaszol vádirat alakjában. Mr. Seton-Watson tollából a Prager Pressében egy cikk jelent meg „Magyart sebe Propaganda in England44 címen. A cikk éles támadás a szerinte Magyarországból irányított angolországi magyar propaganda ellen. Elmondja, hogy e propaganda lapjai képtelen valótlanságokkal vádolják meg az utódállamokat és ő hosszú időn át ignorálmi akarta az egészet, de miután ez a propaganda szívósan folytatja munkáját és úgy látszik -komoly és tekintélyes embereket is megtévesztett, szükségesnek . tartja, hogy most a nyilvánosság előtt megbélyegezze s megállapítsa, hogy a propaganda részesei vagy nem ismerik a magyar viszonyokat, vagy pedig rosszhiszeműen dolgoznak. Magával ezzel a bírálattal mi nenr foglalkozhatunk, mert a propagandához semmi közünk, abban semmi részünk és mert ezt a propagandái nem ismerjük. S igy egyrészt nincs jogcíműnk annak védelmére kelni, másrészt nem is tudjuk ellenőrizni azt. vájjon az a beállítás, amit arról Mr- Seton-Watson ad, tárgyilagos és igazságos-e. De megengedjük magunknak azt a tiszteletteljes megjegyzést, hogy mi tudunk propagandákról, amelyeket Angliában is, másutt is Magyarország és általában a magyarság ellen folytatnak és Mr. Seton-Watsonnak, aki azt gondolja magáról, hogy a magyar és általában az utódállamokban létező viszonyokat ismeri, tudnia keli azt, hogy ez a propaganda hemzseg a tendenciózus és valótlan vádaktól s ezek a vádaskodások sok komoly, tekintélyes és hatalmas embert félrevezettek. Hát miért ignorálja Mr. Seton-Watson ezt a propagandát, miért tartózkodik annak megbélyegzésétől? Felpanaszolja Mr. Seton-Watson. hogy „Európa uj rendijének ellenségei44 táborából egy jól megszervezett propaganda indult meg, amely nem kevesebbet akar, mint ezt a rendet feldönteni. Talán szabad azt a kérdést felvetni, hogy kik az uj rendnek a barátai? A négyes tanácsnak, amely ezt az uj rendet létrehozta, tagjai voltak Clemenceau, Wilson, Lloyd George és Orlando, majd ennek kiválása után Nitti. Clemenceau duzzog és hallgat Orla-ndótól mi semmit sem hallunk. Wilson, akit azért mert nagy része volt az uj rend kialakulásában, nemzete elejtett, mos-t rendezi és bocsátja a nyilvánosság elé okmányait amelyekkel igazolni akarja, hogy az uj rendért.a felelősség nem őt terheli. Lloyd George és Nitti hangosan beszélnek, de nem az uj rend mellett. A novemberi képviselőválasztások idejében véletlenül Angliában tartózkodtam s ott tapasztaltam, hogy- a képviselőjelöltek között bármilyen párthoz is tartoztak, alig akadt, aki dicsérő szavaikat talált volna az uj rend mellett Ha ez igy van, miért használ Mr. Seton-Watson olyan beállítást, mintha ezért a szerinte helytelen és káros propagandáért a felelősség megint csak azt a magyarságot terhelné, amely letiportan, elaléltan fekszik, amely nemzet mindenéből kivetkőztetve, koldusszegény és amely nemzetnek nincsenek rokonai, összeköttetései, patróitusai? Miért száll velünk perbe ezért és. miért nem támadja Lloyd George-ot, Asquitih-t, Keynes-t, lord Newtont és többi honfitársait? S főképp miért nem keresi a propagandának főokozóját abban a politikai, erkölcsi és gazdasági züllésben, amely az uj berendezkedésű Európát magával rántja a hanyatlás utjain? Egy guzsbakötözött, elhagyott nemzetet támadni nem nagy virtus, de angol urak nem is szoktak ilyen támadásokat csinálni. Azt mondja -e cikkben Scotus Viator, hogy Magyarország feldarabolása igazságos volt, erre rászolgált azért a kegyetlen, elnyomó politikáért, amelyet három nemzedéken át elkövetett. Helyes, tudomásul vész- szűk. Ez az uj rendnek a bosszu teóriája alapján való igazolása. Ezzel az állásponttal már találkoztunk, ez nem Scotus Viator külön véleménye. De ez a mentalitás igazolja azt is, hogy mi' legalább három nemzedéken át — ám vannak itt sokan, akik azt állítják, hogy mi ezer éven át voltunk rabszolgatartók — elnyomottak legyünk és zokszó nélkül Kimünk kell minden elnyomást. Támadja . cikk Magyarország mosta íi reakciós berendezését, különösen a választási törvényt és eljárást, továbbá a reakciós mágnások zsidóellenes uralmát, a numerusz •klauzuszt és végül a reakciós, minden szabadságot elnyomó rendtörvényí. Hát ehhez a kérdéshez nehéz hozzászólnunk. Nem védhetjük az ottani közállapotokat, mert akkor itt gyűl meg a bajunk. Nem Ítélhetjük el, még ha van is, nézetünk szerint, bírálatra okunk, mert ezt tiltja a politikai morál, annak a meggondolása, hogy még a legenyhébb bírálat mellett is a megmaradt, kis Magyarországnak amugyis válságos helyzetét nehezíti meg és az ellenségei támadásainak ad újabb tápot. De kérdőnk. igazán nem hallott Mr- Seton-Watson semmit a legutóbbi román és jugoszláv választásokról, az ott elkövetett visszaéléseiéről? Nem tudja, hogy Jugoszláviában éveken át a magyar nemzet ki volt zárva a vá-1 laszfói jogból és most sem vehetett részt választásokban? Magyarország politikája reakciós és zsidóellenes? Nem vitatkozom,, de arra tisztán emlékszem, hogy amikor még a régi rend alatt, majd a háború idejében, sőt ezután is egy darabig folyt a harc a régi Magyarország s az.egész magyar nemzet ellen s ennek a harcoló tábornak legtekintélyesebb vezetője, büszkesége Scotus Viator volt, akkor a uh nevünk „Judeo-Magyaren44 volt s az volt a fŐvád, hogy nálunk minden elzsidósodott és elkorrumpálódott. Végül a rendtörvény! Mr. Seton-Watson erről a törvényről úgy emlékszik meg, .hogy egyedül Magyarországnak van a nyilvános rend védelméről címzett olyan törvénye, amely, minden személyes és sajtó- szabadságot elfojt. Hát itt Mr. Seton-Watson igen súlyos beszámítás alá eső tévedést követett el. Magyarországon nincs rendtörvény, csak javaslatot terjesztett elő a kormány, de az ellenzék ellenállásának hatása alatt azt levette a napirendről. Ellenben van rendtörvény itten. Ennek keresztülvitele, mint általában bármilyen a kormánypártok bizalmi emberei által elhatározott javaslatnak változás nélküli keresztülvitele, nem okozott nehézséget. Gondoskodik erről a parlamentnek demokratikus ügyrendje. A néhány képviselőt, akik kormánypártiságuk g'-icára. nem tartották jónak a törvényt, ki- 1 zárták pártjukból, az ellenzék, amely pedig alig pár fővel kisebb a kormánykoaiicióhái, a kilátástalan küzdelmet nem vette fel, egyszerűen kivonult és távollétében egy-két nap alatt készen volt a törvény. Mr- Seton- Watson valószínűleg a prágai eseményeket és a cseh-szlovák rendtörvény ismertetését olvasta és mert az ő propagandája keretébe úgy illik be, az egészet applikálta Magyar- országra. Scotus Viatornak ez a tévedése erősen árt állításai megbízhatóságának. Milyen értékkel bírnak állításai, ha ilyen közismert dolgokról ilyen vastag tévedéseket mond el? Végűi még egyet. Mr. Seton-Watson nagyon megbotránkozik azon, hogy az állítólagos magyar propaganda az utódállamok népességi statisztikájáról hamis, tendenciózus számarányokat tesz közé és pedig olyan alapon, hogy a szerb, horvát és szlovén népekről, úgyszintén a csebekről és szlovákokról azt állítja, .hogy ezek külön nemzetek s mindeniknek külön nyelve is van. Hát itt megint nem vehetünk részt a vitában, mert itt az a felfogás, hogy ehhez a kérdéshez hozzászólhat Mr. Seton-Watson, mert ő angol, nekünk azonban nem szabad, bár •egy évezrede együtt élünk a szlovákokkal, mert mi magyarok vagyunk. De annyit mégis megkockáztatunk, hogy elmondjuk azt a nézetünket. hogy azt a kérdést, hogy7 a szerb, horvát és szlovén, a cseh és szlovák egy nemzet-e, vagy mindegyik külön nemzet és mindeniknek saját külön nyelve van, diktátumokkal, hatalmi szóval elintézni nem lehet, tudományos fejtegetésekkel is bajos. A kérdést az dönti el, hogy a horvát, szlovén és szlovák nép önálló nemzetnek érzi és tudja-e magát s vájjon önálló nemzet akar-e maradni, ragaszkodik-e saját nemzeti nyelvéhez? Ismételjük, v Scotus Viator — az irói álnév mögött áll Mr. Seton-Watson tiszteletreméltó egyénisége — ne törődjön velünk. Mi nem akarjuk, hogy a mi nemzetünk sorsával bajlódjék, nem kérünk tőle szimpátiát, .legkevésbé sajnálatot- De múltja kötelezi, hogy törődjék a horvátokkal és szlovénekkel és itten törődjék a szlovákokkal. E népek patron usaként szerepelt s e népek jótevőjüknek nevezték. Az a mód, ahogy velük törődni fog, dönti majd cl azt a kérdést, hogy ml volt Scotus Viator harcaiban erősebb vezérlő uiotivum: e népek szeretete, vagy pedig a magyar nemzet gyűlölete? A „pacifista44 marsai Prágába jön. Prága, május 12. A francia ginbe első katonai szúTibóiluma: Foch. marsall hétfőn ideérkezik. Noha a politika zavaros együtteséből furcsa és az istenhozotthoz egyáltalában nem hasonlatos han-, gok hallatszottak az elmúlt napokban a fran-; cia generalisszirrras látogatásával összefüggően, a hivatalos Prága és Cseh-Szlovákia fényes és pompás fogadtatást készít elő. A defilirungok és a hivatalos cécók megrendezett külsőségeinél bennünket jobban és közelebbről érdekel az a kérdés, miért jön Varsóból Prágába a francia kard hőse: Födi tábornok. Hogy nem csupán udvariassági ak- tus ez a látogatás, ez bizonyos. Naivság és politikai szimplicitás lenne, ha kérdést igy. fognánk föl és intéznénk el. Foch marsa® varsói és prágai útja kizárólagosan politika! természetű nt és nem más, mint a francia po- litikának fokozottabb aktivitása a középeurőé pai politika bizonyos tekintetben önállósított frontja felé. A nagy cécók ba öltöztetett politikai Iá-: togatást, min politikai akciót méltatják a kfflk földi lapok is. A kisantant politikájával rokonszenvező L‘Európe Noirvelle legutóbbi szá-; mában terjedelmesen foglalkozik ezzel azs A francia cikk nyomán világosan áíf előttünk Foch utjának jelentősége. Nem más ez, mint a francia politika két keleti; ■exponens faktorának összehangolására és a® öszehangoít két álkm szorosabb és biztosabb francia orientációjú politikájának megterem-; tésére irányuló törekvés. A cikk játszi köny- nyeőséggel intézi e! a Lengyelország és Cseh-Szlovákia között tornyosuló problémá-; kát: az orosz kérdést és a Javorina-ügyet. Az| orosz .kérdéssel kapcsolatban a testvéri demokrácia csodatevő jelszavát játsza ki, a Javorina-ügyet pedig egy nagy horizontot ka~ pott kicsi kérdésnek tartja. Mindkét problé-| ma megoldása — úgy látszik — ma a Foch kezében van. Úgy látszik a két kérdés rendezése utjának pozitívumot alkotó célja s emellett a Franciaországgal fennálló politika! szerződéseknek katonai konvenciókkal történt megfejelése. Furcsa és különös dolog, hogy erre a kimondottan diplomáciai misszióra egy kimondottan katonai notabilitást szemeltek ki Paris- i bán. Udrzal szerint Foch a legnagyobb pacifista — valószínűleg a szónak a prágai kormány körében megszokott értelmezésében. Udrzal szerint a francia uniformis békét jelent. Nem tehetünk arról, hogy mi furcsának' és komikusnak tartjuk a katonai defilirungok közötti diplomáciai kártyakeverés újfajta pacifizmusát. A hadsköícsöntörvény noveílálása. Mint a Csl. Denik jól informált forrásból értesül, a kormány a németek követelésének engedve, az osztrák liadikölcsöntörvény novellálását késziti elő. A novellálást abban az értelemben hajtanák végre, hogy az uj államkölcsőnek címleteit az osztrák hadikölcsönérí 70 százalékos értékben adják ki, amelyek ötven éven belül fizetendők, kisorsolhatok és 5 százalékkal kamatoztatnak. A kisebb hadiköl- csöntulajdonosoknak 20.000 koronáig terjedő kötvényállományát kedvezőbben, valószínűen 75 százalékkal fogják honorálni. A törvény kiegészítésén már eddig is dolgoztak. SIS# c$eh-$zl. Koronftfirt fizettek ma, máfus 12-én: Zíkichlseii(^y316.555 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben —.— osztrák koronát Berlinben 1285GÖ.— német márkát Ww ^Prága, vasárnap, 1923 május 13. _____ _ ^8^ ... _____ Mj? Mg r iniri 1,11111, obbm mmm BMHbwtéri árak bel- és külföldŐE. |ííWm7 3S5 — Sürgönyeim: Hírlap, Prnhrí. X Szlovenszköl ts Boszlnszkél Szövetkezett Ellenzéki portok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: á Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLl OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.