Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-14 / 85. (238.) szám
A községi választások. (p.) Losonc, április 13. Hosszú id)ö múltán — már évek teltek el — ismét kóimtóly formáiban merült fel a községi választások kérdése. Miniszteri nyilatkozatok, hivatalos hírlapi közlések, zsupáni fogadkozások erős ügetik, hogy szeptember 15-ike és október 15-ike között egészen biztosan megtartják a községi választásokatígy igazán csak mérni habozás után merem papírra vetni azt az aggályomat, hogy mégsem lesznek meg a hirdetett időiben ezek a választások. Nem tudom ugyanis, hogy most, a védötörvény életbelépése után szabad-e egy szegény állampolgárnak kételkedő mié miniszterek, zsupánok és kormánylapok kijelentéseinek valódiságában? Szabad-e indokolni a kétkedést? Mégis csak meg kell próbálni. Talán szabad visszaemlékezni arra, toogy 1921 februárjának 27. napjára hivatalosan kitűzték a községi választások idejét. Ez oly határozottsággal és komolysággal történt, hogy amikor beléptünk február hónapba és még mindig mint a kormány megmásíthatatlan elhatározása szerepelt a február 27-iki dátum, nekünk is eloszlott minden kétségünk és megkezdtük a szervezkedést, komolyan hozzáláttunk az alkotmányos küzdelemhez, kiadásaink is voltak. Egysemre váratlanul a február 27-iki dátum elkezdett ingadozni, eleinte csak egy rövid, márciusra szóló halasztásról beszéltek, azután egy szép napon egy nagyot zuhant s megjelent a meg nem felébb eshető hivatalos határozat. A községi választásokat 1921 szeptember hó 25-én fogják megtartani. Emlékszem a meg- okolásra: el kellett halasztani, mert az előkészületi munkálatokat nem lehetett befejezni, azután meg a közigazgatási reform végrehajtására is várni kell; azt is mondták, hogy eleinte csak junius hónapra kívánják kitolni, mégis a szeptember hónapra való halasztást határozták el, nehogy a nép a választásokban a mezei munka miatt akadályozva legyen.. Természetesen hozzáfűzték azt is, de szeptemberben minden körülmények között meglesznek a választások. Szeptemberben már nem is tartották szükségesnek azt, hogy indokoljanak. Egyszerűen nem rendelték el s azóta két év 'telt el s a kinevezett vyboro'k rendületlenül tovább működnek. S minél inkább távolodott a közvélemény és a. nép akarata az 1920. évi törvényhozói választások eredményétől és a parlamenti pártok számarányától, annál természetesebbnek találták, hogy ne legyeinek községi választások. Tudom, nem illik ma ilyen régi dolgokat feleleveníteni és nem egészen lojális dolog ilyen előzményekre hivatkozni, de azért mégis megtettem, mert tisztázni akarom magam az alól a vád alól, hogy könnyelműen vonom kétségbe az államférfim kijelentések komolyságát. Igaz, ma a helyzet más, mint volt 1921-ben — aminthogy mindig más a helyzet ma, mint volt tegnap —, a közigazgatási reformot végrehajtották, a városok ma már szerény kis községek, az önkormányzati testületeknek hatásköre erősen megcsappant. Dehát szeptember 15-ike messze van s addig mennyf»indok és ürügy adódik majd, amelyek a kormányt arra kényszerítik, hogy nagy szívfájdalmak között a már kitűzött terminust megint levegye a napirendről. Mindezt tehát én nem „ellenzéki viszke- tegböl“, vagy — amint rólam már többször elmondották és megírták — azért írom, mert minidig aknamunkát végzek és örömöm telik a hatóságok tekintélyének a rombolásában, de mert komoly meggyőződéseim, hogy, ha a kormány szabadon dönthet ebben a kérdésiben, úgy nem fogja megtartani sem szeptemberben, sem októberben, sem később belátható időn belül a választásokat. Remélem azonban, hogy a kormánynak nem fog módjában áldani, tovább is kinevezett vyborokkal dolgozni és a választásokat újból a végtelenbe kitolni. Nem fogják ezt megengedni a belpolitikai viszonyok. A neim szűnő, de folyton növekvő gazdasági válság, a községek háztartásának teljes len omlása, a közigazgatással való általános elégedetlen- kéig a nép elkeseredését a végsőkig fokozza. IE hangulattal szemben aligha lesz a kor- (nánynak elegendő ereje, hogy azzal szembehelyezkedjék és továbbra is megakadályozna a nép akaratának megnyilvánulását. Kifelé sem lehet már sokáig ezt a játékot folytatni, állandóan hirdetni a demokráciát és a Szabadságot, amint ez állam minden intézményéinek a fundamentumát és fentartani egy •rendszert, amely tagadása a demokráciának fés szabadságnak. Nem lehet elhitetni, hogy (önkormányzat van ott, ahol az önkormány- (zati testületek tagjait a hatóságok nevezik ki, I Nekünk készülnünk kell- a választásokra! lAzoknak eredménye fontos jelentőséggel fog bármi a mi jövömfcre. Ha a községi választások eredménye a mostani kormányzati rend- íszeír ellen nyilatkozik meg, úgy ez a rendszer megbukott. Ennek a rendszernek a bukása — bármilyen következzék utána, rosz- iszaib-b a mostaninál nem lehet — igy közelebb visz minket a magunk elé tűzött célokhoz. < A köztársaság első kormányát a cseh- országi községi választások buktatták meg. £ választásoknál a szociáldemokrata párt nyomult előre és ennek folyományaként kénytelen volt a polgári párti Kiramár miniszterelnöki székét átadni a szociáldemoPárls, április 13. (Saját tudósítónkból.) A Matin egy jóvátétel! tervezetet közöl, melyet állítólag a francia—belga konferencián tárgyaltak meg és amelynek programja így foglalható össze: A német adósság összege theoretikusan 132 milliárd aranymárkában állapittatlk meg, de a gyakorlatban csökkenés áll be. Franciaország megkapja az A és B kategóriához tartozó kötelezvényekből a 25 milliárdot az elpusztított területek újjáépítésére. Ehhez jön 14 milliárd a jugoszláviai és romániai újjáépítésre, a belga prioritásra és a megszállási költségekre. Ezt a negyven milliárdot tiz esztendő aiatt nemzetközi kölcsön utján kel! fedezni. Az egész összeg 50 milliárdot tesz kJ. A Pár is, április 13. Jaspar és Theunis ma délben egy órakor megérkeztek. Megérkezésük után Poincaré látta őket vendégül. Ezután megkezdődött a konferencia, amelyen Le Trocqueur, Maginott, Delasteyrie és Rey- bel vesznek részt. A konferenciával a reggeli lapok behatóan foglalkoznak. Az Echo de Paris szerint a konferenciának nincs hivatalos tárgysorozata, de bizonyos az, hogy azon oly rendszabályokat fognak megbeszélni, knata Tusátrnak. Elsőrangú politikai érdekünk ■tehát, hogy e választások meglegyenek és •azokban mi teljes erővel, felkészültséggel •résztveh-essünk. De szükebb otthonunknak, városainknak, községeinknek is vitális érdeke, hogy e választások eredménye a mi embereinknek döntő szerepet adjon a község összes ügyeinek elintézésében. A község vagyonát, de egyúttal saját mágiám vagy ormukat és tisztességes megélhetésünket védelmezzük, amikor •résztvesizünk a választásokban és teljes odaadással harcolunk -azért, hogy a mi embereink kapjanak helyet a képviselőtestületekben, Áztok, akik nem tegnap jöttek, de holnap is, meg évek múltán is ott akarnak maradni s a-zt akarják, hogy gyermekeik is ott éljenek. A szervezkedéssel nem szabad késni. Ne feledjük ©1, hogy a kormány -meglepetésekkel szokott dolgozni- Hátha ez egyszer változtat a szokásán és nem halaszt, hanem váratlanul rövid időre tűzi a választás .napját? A szervezkedés hosszú időt és alapos munkát igényel. Nem szabad, hogy csak egy község is szervezetlen legyen a választás napján. Minden- polgárnak tudnia kell, milyen kérdéseket dönt el ez a választás. Innen intézzük a felhívást az egész magyar közönséghez: készüljön mindenki a községi választásokra! A központi szervezetek gondoskodjanak, hogy minden községben ismerjék a választási törvények minden ren- aVcezéséi, minden magyar polgár ismerje kötelességét és jogait. Osak igy érhetünk el eredményt, igy érhetjük el azt, hogy e választások utján jobb sorsot küldjünk ki magunknak. hátralevő tíz ínilliárdra, amely Angliára esnék, Németországnak haladék adható, ha Anglia beleegyezik. Ezzel szemben Németország köteles lenne <q Anglia által Amerikának fizetendő hadiadós- sági részleteket — évente 3300—600 millió arany márkát megfizetni. A C kategóriába tartozó kötvényeket a szövetségközi adósságok kölcsönös kiegyenlítésére használnák föl. Mivel Franciaország részesedési igénye sokkal magasabb, mint az adóssága, Németország köteles tartósan bá- nyakocessziókat biztosítani. A megszállási határidő letelte után a Rajnavidékét ellenőrzés alá helyezik és a stratégiailag fontos pontokat tartósan meg kell szállni. amelyek útiján a szén és koksz lefoglalását fokozni lehet. Meg fogják tárgyalni az elosztási kulcsot is, továbbá a megszállási költségeknek az egyes államokra eső részét. A Ma-, tin a konferenciáról Írva közli a lapunk más helyén ismertetett francia jóvátételi tervet s megjegyzi, hogy a francia szakértők és a Loucheur javaslatai között differenciák vannak. körökben kijelentik, hogy semmit sem tudnak arról, hogy Klotz Londonban tartózkodott. Klotz ma reggel elutazott Londonból. Paris, április 13. (Havas.) Lap jelentések szerint Klotz volt pénzügyminiszter kijelentette, hogy angliai utjának semmi hivatalos vagy félhivatalos jelleige nem volt. London, április 12. A francia követ ma találkozik Bonar LawvaJ. Anglia kereskedelme Németországban London, április 12. Az alsóháziban több képviselő szóba hoztta a Rajna vidéken az amgroB kereskedőkkel szemben foilyta-tott eljárásit. A kereskedelmi hivatal elnöke Philip Uoyd Greame válaszában utalt -azokra az engedményekre, melyeket a franciáik az angol kereskedelem érdekében a Ruhxvidékem tettek és k£jelentette, hogy a franciáik egyetértenek aazial, hogy a megszáloitt területen ugyanazok a rendelkezések és iilletékkö- iteleze<tts)ége'k alkalmaztassanak, amelyek a megszállás előtt voltak szokásban. Hozzájárultak a franciák ahhoz, hogy azok az áruk, melyeket a miegnemiszálilott Németországbóü a megszállott területre és Angliába szóililtiamak, a megszálloitt területen minden illeték alól mentesek. Ez az eljárás te bizonyltja, hagy a franciák nem kívánják azt, hogy az angol kereskedelem akadályoztassak, de hiajiiandók az angol kereskedelemnek Németországban méltányos könnyebbségeket biztosrtanl Anglia érdekében át, amennyire csak lehetséges, szövetségeseivel együttműködni. Az angol kereskedelmet a megszállott területen nem a francia, d-e a német kormány akadályozza, mert elutasította áffi-ampoilgáráülik kiviteli engedélyek iránti kérelmét. Megszállások-letartóztatásokkiutasitások Bochum, április 12. (W-olff.) A franciák állítólag egy megtagadott rekviziciós parancs miatt megszállották a városházát és a városi igazgatási épületeket. A hivatalnokokat elűzték. Hornéban is megszállották a városházát. A Rochumban megjelenő West- fáhlische Volkszeitungot nyolc napra betiltották. Köln, április 12. (Wolff.) Neussban lakásaikból harminchat vasutascsaládot űztek el. Stolbergben 20 szolgálati lakást a főpályaudvaron kiürítettek. Hasonló intézkedést tettek öt tisztviselőre nézve Hönningenben. Berlin, április 13. A Vőssische Zeitung koblenzi jelentése szerint Brand dr. koblenzi kormánybiztost lakásán a franciák letartóztatták és kiutasították. Német tiltakozás Berlin, április 13. (Wolff.) A párisi német ügyvivő utasítást kapott, hogy terjesszen a francia kormány elé tiltakozó jegyzéket Giesbert volt birodalmi postaügyi miniszter, Stergerwald volt porosz miniszterelnök és Hamm államtitkár letartóztatása miatt. Olasz munkástiltakozás a franciák ellen Róma, április 12. Az olasz munkások szervezete tiltakozó táviratot intézett Poin- caréhoz a német munkások katonai megtá- madtatása miatt 100 cseh-szi. koronáén fizettek ma, április 13-án: Zürichben(-rikör)l 6*41 svájci frankot Budapesten 13400.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát Berlinben 62950.— német márkát A MnéranasÉ szocfiúldcsinolttrafálc €ai«rfiw sno.lfttiilc4M Berlin, április 12. A szociáldemokraták parlamenti kőnyomatosa hosszabb fejtegetésben ir arról, hogy nem állhat meg az a föl evés, hogy egy esetleges német akciót francia részről úgy intéznek el, mint a párisi konferencia alkalmával a német javaslatot. A német nép jelentős része komoly aktiy politikát követel a birodalmi kormánytól. Ezt a köve jelest a kabinet tagjainak egy része és a birodalmi gyűlés mértékadó tagjai is osztják. Csak a német nemzetiek kívánják a védelmi harcot az összeomlásig. Bizonyos az, hogy Németország jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy többet, vagy csak azt is fölajánlja, ami a párisi konferencián előterjesztett javaslatnak megfelel. Mégis abban a helyzetben van Németország, hogy megmondhatja, mi az, amit a francia—belga Ruhr-akcióná! szenvedett veszteségeket tekintetbe véve, nyújthat. Ezt meg kell mondani. Páris, április 13. Klotz, Clemenceau kabinetjének volt pénzügyminisztere Londonban tartózkodott. A Havas-ügynökség jelentése szerint ottartózkodását az újságírók csak utolsó nap fedezték föl. A lapok Klotz londoni tartózkodását élénken kommentálják és ösz- szefiiggésbe hozzák Loucheur londoni utazásával. Klotz állítólag hivatalos angol személyiségekkel folytatott tárgyalásokat. Ezek a hírek nincsenek megerősítve, sőt kormányUJ francia jóvátétel! tervezet. — ........ —BBn—--------------mm tmmm a Iranciabelga miniszteri Konferencia. Jjr ü. évfolyam 85. (238.) szám. Prájf3* szombat* 1923 április 14 A Sziovenszköl és Ruszlnszhól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Loncbnwznak pária akadt
