Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-14 / 85. (238.) szám

Í5 Szombat, április 14. A horvát kérdés. Radicsék köztársaságot akarnak a királyság­ban. — Hazaárulás! per a horyát politikusok ellen. — Belgrád araputációt akar, Radics nem. Belgrád, április 12. (Jugoszláviai szerkesztőségünktől.) Meg­állapítható, hogy a horvát kérdés minden nappal bonyolódottabbá és bizonytalanabbá válik. Egyik nap csakúgy meghozza a maga saját külön, az eddigiektől elütő meglepe­tését, hogy ma már ember legyen az. aki eb­ben a politikai káoszban biztosan kiismeri magát és tájékozódni tud. A Pasics-kormány, mialatt hivatalosan és félhivatalosan állandóan cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a horvát köztársasági parasztpárttal tárgyalásokat folytatna, egy- re-másra küldi a titkos megbizatásu szemé­lyiségeket Zágrábba, a Radicsékkal való kö­zeledés egyengetése céljából. A kiküldöttek naponta nyilatkoznak a sajtóban, hogy zágrá­bi tartózkodásuk tisztára magánjellegű, a va­lóság azonban mégis csak az, hogy Belgrád őszintén és görcsösen keresi a megegyezés, a béke lehetőségeit. Legújabban Popovics Velimir radikális képviselő, a volt kabinetirodai főnök kísérle­tezik a kibontakozás utjának megkeresésé­vel és a horvát kérdés megoldásával. Popo­vics napok óta folytat tárgyalásokat Zág- bábban és a tanácskozásokról eddig annyi szi­várgott ki, hogy a horvátok most már halla­ni sem akarnak az amputációról, csupán egy uj megoldási módhoz ragaszkodnak. Ez pe­dig az, hogy a legképtelenebb és legfurcsább közjogi fából-vaskarikát szeretnék megte­remteni: az S. H. S. királyság testében, az ország határain belül az önálló horvát álla­mot, amely köztársaság lenne, a szerb király protektorátusával. A horvátok ugyanis körülbelül olyan füg­getlenségre törekszenek, amilyenben a volt magyar államközösség idején volt részük: sa­ját autonóm közigazgatásra és törvénygya­korlásra stb. Az amputációról, amelyet a vezető bel­grádi kormánylapok dobtak a köztudatba, a komolyabb horvát lapok egyértelműiig meg­állapítják, hogy a szerb lapok olyanformán tálalják elő a kérdést, mintha polgárháború nélkül nem lenne kibontakozás. A Radics-párt legtekintélyesebb lapja, a zágrábi „Obzor“, az amputációról Írván, megállapítja, hogy a horvátok ilyen nem várt eredményről még álmodni sem mertek; ők mégis hazaárulók, az amputációt követelő lapok és politiusok el­lenben nem, sőt ezek az igazi, a szabadal­mazott hazafiak. Megállapítja az Obzor, hogy ,.ha komo­lyan akar foglalkozni Belgrád az amputáoió kérdésével, akikor nehéz lesz megállapítani, hol kell az umpuitációt elkezdeni, mert ugyan­A gomb. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: VViílant Rezső­Nagy kópé volt a Renczey Gazsi. Túl nem járt annak az eszén még hét vármegye se. Értette a tréfát meg a huncutságot úgy, mint senki más. Ugratott mindenkit. Különö­sen a nős barátait. Ö agglegény voilt, de a szép asszonyok után bolondult. Világéleté­ben jó dolga volt. Urnák született s úgy is élt. Volt miiből. Szép vagyont örököJit, de helyes beosztással öt év alatt el is költött mindent. Nem maradt egyebe, mint egy dü- ledező félben lévő ősi kúriája; meg egy ko­pott cilindere. Gondja volt rá, hogy annak se legyen semmii értéke. A házat értékén túl betábláz- tatta, a cilindert meg dohánnyal megtömve a pdipatóriuimiba helyezte. A háiz egy szép napon először a banké lett, aztán meg a teteje mindenestől a pipa- tóriumra és a cilinderre omlott­Ez még huncutabbá tette őt. Barátaihoz költözött. Egy hétiig itt, ennél az ismerősé­nél, másik héten a másiknál lakott s aztán megint élőiről kezdte. Mikor aztán emezek megunták, összebeszéltek s kivettek neki egy bútorozott szobát valami asztalosmes­ternél. Benczey Gazsi vígan élt tovább is, a férjek nagy bosszúságára udvarolt minden­kinek jó kedvvel, néha komolyan, ahol és amikor csak szerét ejthette. Két jó barátja volt. Pálos Pista törvény­széki biiró meg Kormos Izsók mérnök. Mind a kettő nős ember s mind a kettő féltékeny a feleségére. Különben Pálos rokonságban volt Kormossal s mindkettő még távolabbi rokonságban Bcnozey Gazsival. Pálosmé unok a nővére volt Kormosnak, aki meg má- .sodunokiaöccse volt Gazsiinak. Ezért tartot­tá !: a barátságot is. tv--------------- --erTíTBm-wr'wn»ir<irjp.-.vándorú .in ■wumt n wiwnimiiOEtiwA3EB J a zok az okok, amelyek az elszakadást szűk- j : ségessé teszik, a Vajdaságban, Macedóniában,! ; Szlovéniában és Montenegróban is fönn-1 í állanak"4. Maguk a horvátok a súlyos kérdés meg- ; oldására csak három módot tudnak. Az elsőt, I az amputációt, a radikálisoktól vették át. A másik mód lenne, a diktatúra, amelynek gya­korlására azonban — hitük szerint — nem akadna politikus, mert nem lehet pontosan meg állapi tani, ki az igazán hasznos az állam és nem a kormány szempontjából- A harma­dik megoldási mód az államvédelmi liga ösz- szehozása’ lenne a kormánypárt és az ezt tá­mogató pártokból a föderalista ellenzékkel szemben. Erre azonban semmi szükség sincs — állapítják meg a horvátok —, mert a radi­kálisok és a demokraták úgyis a kezükben tartanak régóta mindenféle hatalmat. Valószínű, hogy a horvát kérdés a nem­zetgyűlés összeüléséig, április 16-áig nem fog megoldást nyerni, de még a belpolitikai vál­ság sem. Pasios és kormánya 15-én fogja el­határozni, lemond-e- a parlament legelső ülé­sén vagy megmarad és uj választások kierő­szakolásával kísérli meg a kibontakozást. A 'radikális pártból kiszivárgott hírek szerint a kormány lemondása mind bizonyosabbnak látszik. Jellemző a kormány harci módszereire, hogy mialatt megbízottakat küld a horvá- tokhoz, a másik oldalon támadásra készül Radics és vezértársai ellen. Pasics ugyanis, látva, hogy a zágrábi tárgyalások nem ve­zetnek a kívánt eredményhez, hazaárulás! port akar indítani a horvát biok vezérei el­len. A kormány félhivatalosa, a belgrádi Politika erre vonatkozólag a következőket írja egy komolyabb és súlyosabb akció be­vezetéseképpen: — Kormánykörökben nagy íöltünést keltettek azok a föltétlenül megbízható kül­földi jelentések, amelyek azt bizonyítják, hogy a föderalista ellenzéki biok (Radics, Szpáhó, Korosec) élénk összeköttetést tart fönn egyes külföldi hatalmakkal, amelyek­kel a biok valósággal szövetségesi viszony­ban áll. Természetes, hogy a kormány a görögkeleti húsvéti ünnepek után erélye­sen cselekedni akar és az állítólag a kezé­ben lévő bizonyítékok alapján hazaárulás! bünpört indít a biok vezetői ellen. A kormány terve nagyon is átlátszó és egyszerű: ha nem sikerül a horvátőkat meg­hajlítani, pört akasztanak a vezérek nya­kába, hogy letörhessék és zár alá tehessék őket. Természetes, hogy a három milliós hor­vát nép törekvéseit, amelyek megvalósítá­sára csodálatraméltó szívóssággal igyekszik, ilyen módszerekkel elfojtani és megölni nem lehet. Nem is ezt akarja a kormány, csupán ijesztem szeretné Radicsékat a hazaárulás! Gazsi gyakran eljárt ide is, oda is. Hol egy feketére, hol meg kis káirtyiapartira — pipaszóra. EÜböl/onidozott 'az asszonyokkal a férjek bosszúságára, de bizony komoly szándéka — talán sohasem volt- A férjek mégis féltékenyek voltak. P.álosné csinos barna asszonyka volt, csengő hanggal, hiuncntkás, nevető szemek­kel, kicsit kikiapós, de nagyon makrancos. Kormosmé meg éppen az ellenkezője. Szőke, csendes, igénytelen. ízlésesen, csinosan öl­töztek mindketten s hogy rokonságukat a külvilág előtt is fitogtassák, mindig egyszer­re csináltattak ruhát s mindig egyformát. Kalapot egymás nélkül nem vettek. Sőt eme szeszélyükkel amnyliira mentiek, hogy még ruhájukra, kabátjukra is egyforma gombot varrattak. És ez nem hagyta nyugton Gazsit. Sze­rette volna látni mindegyiknek a külön Ízlé­sét, meg hogy a férjeknek is egy kis borsot törjön az orruk alá, kifundált valamit — egy huncut tréfát —, die bizony majd beletört a bicskája. Pálosoknál zsur volt előkészületben. Pálos maga sietett barátait mcginviitálni. Személyesen imént Gazsihoz is. A meghivásí örömmel fogadta Gazsi. Szivarral kínálta vendégét. Elbeszélgettek. Mikor aztán Pálos felkelt a koipott bőr- székről s éppen kezét nyújtotta Gazsinak, a szeme megakadt a lábal előtt heverő kis ! tárgyon. — Nií-nil! Majd rátapostam! Mi ez? — j És lehajolt érte. Egy gomb volt. Még pedig ! egy ugyanolyan gomb — mint aminő a fele- j sége kabátján var.-L Ja! C-nk egy gomb — mondta s j rsebrevágta. •• .ló fesz nekem! Rohant haza. Gazsinak elfelejtett kezet j adni. Meg se állt, csak a félesége előtt. A | szemei szikrázta 1:, de nyugodtságot erősza- ' költ magára. j pörök hangoztatásával. A horvát kérdés egyébként csaknem í mindennap meghozza a maga szenzációs meglepetését. Ma arról érkeztek hírek, hogy Horvátországban, leginkább azonban a Zág­ráb körüli nagyobb községekben, a horvát köztársasági parasztpárt megbízottai a la­kosságot fölesketik a horvát köztársaság zászlajára. Az eset csattanója az, hogy Vuji- csics belügyminiszter kijelentése szerint ezek­ben a cselekményekben semmi államellenes tendenciát, ami a hatóságok beavatkozását szükségessé tenné, nem talál. így készülődik, így rendezkedik Radics, mialatt félig-meddig tárgyalásokba is bocsát­kozik Belgrád kiküldöttjeivel. A ravasz poli­tikus a mosolygósabb arcfelét mutatja Bel­grád felé s mialatt a jobb kezét a tárgyaló delegátus felé nyújtja, a radikálisok nem tud­ják, mit csinál a ballal... Prága, április 13. Baeran Alajos dr. német nemzeti párti nem­zetgyűlési képviselőt letartóztatása óta tudvalé­vőén a prágai országos törvényszék fogházában tartják fogva. Ma reggel Baerán Alajos nem jelent meg a szokott reggeli sétán, mire a fogházör a cellájába ment, ahol Baeránt önkívületi állapot­ban, a földön fekve találta. Erről azonnal értesí­tette a törvényszék elnökét és orvosi vizsgálat után Baeránt Jaksch német egyetemi tanár kli­nikájára szállították. Az orvosok megállapították, hogy Baerán megmérgezte magát. Valószínű, hogy veronait Ivott. Az utolsó Időben ugyanis állandóan betegeskedett és úgy látszik, hogy az orvosok által rendelt gyógyszerekből Időnként egy bizonyos részt félretett, úgy hogy olyan ada­got gyűjthetett össze, amellyel öngyilkossági kí­sérletet kísérelhetett meg. A Jaksch-kllnlkán azon­nal gyomormosást alkalmaztak. A gyomornedve: a vegytani Intézetben fogják megvizsgálni, hogy biztos diagnózist lehessen megállapítani, A dél­utáni órákban a Jaksch-kllnlkáról azt az értesítést kapÍEtk, hogy Baerán életét veszély nem fenye­geti é sa gyomormosás oly kedvező hatással járt, hogy még ma visszaszállították a fogházba. A kormány prágai németnyelvű lapja azt véli tudni, hogy Baeran öngyilkossági kísér­letét a Bohemiának tegnapi cikkére kell visz- szavezetni, amely közzétette Baeran védő­jének, Stein ügyvédnek a brünni legfelsőbb törvényszékhez intézett előterjesztését. Ez a híradás azonban nem plauzibilis. Tegnap délelőtt szállították át a prágai hadosztálybiróság fogházából There- sienstadtiba Nowakowsky György hadnagyot, akit a hadosztálybiróság a brünni kémkedési ügyben való részvétel miatt nyolcévi súlyos börtönre ítélt. Nowakowsky a régi város­ház előtt szökési szándékból hirtelen futás­nak eredt, kísérői azonban egy rendőr segit­— Te Jolán, ez a gomb a te kabátodról van. A Gazisi lakásán találtam! Hogy került oda? Az asszony elsápadt és sietett a szek­rényéhez. De hát .az asszonyok leleménye­sek. Az egyik gomb csakugyan hiányzott a kabátjairól, éppen a zseb mellől, de hirtelen nem jutott eszébe, hol veszthette azt el. Hegy észre nem vette-.. Gsak nem a... Za­varba jött egy pillanatig, amiig ezek a gon­dolatok végigrohantak agyán. Pálos idegesen járt-kelt a szobában. Várta a hatást, az eredményt. — No moist — gondolta —, most már tisztán látok. Majd lesz itt zsur mia este... Neim szőihette tovább gondolatait. Az asszony elébe ált a kabáttal s mintha a vi­lág lég természetesebb eseményéről lett vol­na szó, odatartotta azt férje orra elé, meg a gombot is s szólt közönyös, biztos hangon: — Na hát, Imre! Te hitted volna? Ugy-e nem? — Mit? — vágott közbe keményen Pálos. — Hát hogy ez a Manci! Nahát! Te Imre! Egész biztos, hogy ott volt a Gazsi­nál! Nézd csak, az én kabátomról nem hiányzik egy sem s az övé ugyanilyen! Sze­gény Izsók, hogy ilyen felesége van! Ki hitte volna? — hadarta egy lélekzefre a kis asszonyka; pedig hát a gomb éppen az ő kabátjáról hiányzott. Delhát ilyen súlyos igazságok után ugyan-melyik férjnek jiutna eszébe kivenni a kabátot az asszony kezéből és végig vizs­gálni. hogy vájjon níncs-e valahol hiány? Pálos se tette. Hanem ő iis azt mondta: nahát!.-, és megnyugodott. Ugyanaznap Kormos is ellátogatott Ga­zsihoz, hogy az esti programot megbeszél­jék. Örömmel jött ő is, de bucsuzás nélkül, kezében egy gombbal rohant haza, éppen úgy, mint Pálos. Lejátszódott a kimos jelenet Kormoséík­Zágráb április 15-én, a nemzetgyűlés összeülése előtti napon ismét nagy esemé­nyek színhelye lesz. A horvátok megint or­szágos nagygyűlést tartanak, amelyen vég­legesen határoznak afölött, elmennek-e a par­lament megnyitására Belgrádba, vagy sem. A zágrábi hatóságok a rend föntartására a legmesszebbmenő figyelemmel és előrelátás­sal intézkedtek, de bizonyos, hogy rendzava­rásokra és atrocitásokra ezúttal sem kerül sor, akárcsak Radicsék legutóbbi, úgyneve­zett „szábor“-ülésén. Radics Horvátország­ban ma akkora hatalom, amely nemcsak megindítja a lavinákat, de le is fékezi azokat. Belgrád, április 12. (Saját tudósítónktól.) Janjic és Dzuricic radikális képviselők Zág­rábba utaztak, hogy Radiccsal a koalíció ér­dekében tárgyalásokat folytassanak. Radiká­lis körökben úgy hiszik, hogy nincs kizárva iia Radiccsal történő megegyezés. ségévei mindjárt elfogták. Nowakowskyt ez­után megvasalva vitték egy katonai autón az állomásra. Nowakowsky szökési kísérletéhez a Ve­der a következőket írja: „A szökésről szóló hivatalos kommüniké nem említ meg egy fontos körülményt, nevezetesen nem szól egy rejtelmes automobil megjelenéséről, mely az egész utón a katonai eskort mögött ha­ladt. Amikor az őrmester a szökevényt meg­fogta, az autó a szökevény felé közeledett, aki szemmel láthatólag a kocsina nézett, mintha onnan várná megmenekülését. Az autó a kritikus pillanatban eltűnt s tulajdono­sát nem lehetett megállapitani. Ezért jogo­sult az a föltevés, hogy Nowakowsky szöké­sét előkészítették és hogy ennek az autónak jutott a főszerep, mivel teljesen elképzelhetet­len, hogy Nowakowsky Prága közepén, ide­gen és föltünés nélkül való segítség hiányá­ban szökésének sikerére számíthatott volna*. A Földessy-ügy. Földessy József dr. magyar-német szociáldemokrata képviselő pártjának vezetőségéhez levelet intézett, amelyben bejelentette, hogy mivel a párt tak­tikájával és annak a bécsi internacionaléhoz való csatlakozásával nem ért egyet, kilép a pártból. A német szociáldemokraták szó­csöve, a Sozialdemokrat ehhez a levélhez megjegyzi, hogy Földessy kilépése nem ön­kéntes, mivel Földessy képviselő ellen olyan okokból, amelyeket nem politikai téren kell keresni, a pártjában kizárási eljárást indítot­tak meg. Földessy ennek az eljárásnak ered­ményét nem akarta bevárni és inkább a poli­tikai öngyilkosságnak ezt a nemét válasz­totta. A politikai okok, amelyeket fölhoz, csak kellemetlen személyi ügyeket takarnak. nál is férj és feleség között. Bonyodalom azonban nem történt. A kabátot Manci asz- szony meg se nézte. Minek? Egész biztos, hogy a Jolán volt Gazsinál! — Szegény Pálos! Azt sejtettem, hogy csalja a felesége — mondta a végén moso­lyogva Kormos —, de hogy a Gazsival is, ezt nem hittem volna. — Ilyen asszony! — mondták egy­szerre. Kormosné, bár hiányzott az ő kabátjá­ról is egy gomb, hangosan felnevetett. Egyszóval a két bűnös asszony meg­úszta a veszélyt. De a két férj már nem is nyugodt, hanem egyenesen jókedvű volt. Előre örült minid a kettő az esti viszont­látásnak. Hogy fogják majd egymás fején keresni a szarvakat. A zsur megvolt- Gazisi is eljött. Most már szívesen kezeltek vele mindketten. Hi­szen a másik a felszarvazott, gondolták. Pá­los kézszoiritásából még a bocsánatkérés is kiérizett. Kormos meg, mintha egy év óta se látta volna az ő Gazsiját, úgy szorongatta a kezét, hálából, hogy amannak a feleségét választotta s nem az övét. Vígan telt az este. Kacagtak, nevettek s mindegyik a másikat figyelte titokban. A két férj különösen jól mulatott. Pálosnak majd kifúrta oldalát a kíván­csiság, hogy ugyan miit is fog szólni az ő jó Izsák barátja, lia tudtára adja neki azt, amit megmondani rokoni kötelessége. Kormosnak ugyanez járt az eszében. Tea után az asszonyoknak valami mu­togatni valójuk akadt a másik szobában. Valami uj kalapféle. Vitték Gazsit is ma­gukkal. A két férj egyedül maradt. Na most! --- gondolta mindkettő. Pálos kezdte: — Te, Izsók... Kellemetlen dolog, de tudomásodra kell adnom. Dacra önggUhisiági üiserlelet Hitelei el Nowakovszky szökési kísérlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom