Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-05 / 77. (230.) szám
Csütörtök, ápdüs 5. A kereskedelmi kamarák rémai konferenciáján. Budapest, április 3. (Saját tudósitónktól.) Magyarországot tudvalévőén Péka-Pivny Béla dr.-nak, a Magyar Külügyi Társaság igazgatójának intervenciójára, felvették a Nemzetközi Kamara tagjai sorába és ennek alapján a március 18-án kezdődött a római nemzetközi konferenciára már meg is hívták Magyarországot. Hoffer Márton, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, a római konferencia jelentőségéről és Magyarországnak a Nemzetközi Kamarába való bekapcsolódásáról a következőket mondotta tudósítónknak: — A csőd szélén álló gazdasági életünk fellendülését csakis nemzetközi gazdaságii relációkba való bekapcsolódástól remélhetjük. Ebben az irányban határozott és hatalmas lépést jelent az, hogy felvettek bennünket a nemzetközi kamarák sarába és hogy a most folyó római konferenciára már el is utazhattak az ország képviselői. — A nemzetközi kamarába történt bekapcsolódás úgy fog végbemenni, hogy a nemzetközi szervezet központjában minden államban cgv-két fiókszerve lesz, melyek a római központon keresztül kapcsolatot tartanak fenn az egyes államok ipara és kereskedelme között. Fontos hivatása lesz ezeknek a helyiszervezeteknek az importszükségletek és exportlehetőségek állandó megállapítása, nyilvántartása és a központtal való közlése. Róma azután a beérkezett jelentéseket megküldi a tagoknak, hogy ilyenformán értesüljenek, hol szerzhetik be országuk import- szükségleteit és hol helyezhetik el exportfeleslegeiket. A minden országra kiterjedő szervezet évente, mindig más országokban konferenciákat fog tartani az aktuális világgazdasági kérdések megbeszélése céljából. A jelenlegi helyzetben a legsúlyosabb megoldásra váró probléma az általános vailutakérdés rendezésén túl a vámok kérdése a legsürgősebb. A helyzet ugyanis az, hogy a különféle határmódosulások, valamint minden egyéb hiányok és elkedvetlenedés eredményeként csökkent termelés mellett a legtöbb államban még azt sem tudják, milyen árukból képes exportfelesleget előállítani. Valószínű, hogy a világkrizis előidézésében ennek a tájékozatlanságnak !s nagy része van. A világgazdasági helyzetnek központi nyilvántartása remélhetően ezt a félszeg állapotot is meg fogja szüntetni — Az államok közti gazdasági érintkezésnek mellőzhetetlen előfeltétele az, hogy gazdasági szerződéseket, egyezményeket létesítenek egymás között: A világszervezet ebben az irányban is meg fogja könnyíteni a kapcsolatok kiépítését. — A szervezetnek természetesen a tagok fedezik fentartási költségeit tagsági dijak formájában. Ezek a d'jak gyenge valutában kifejezve horribilis összeget tesznek ki, úgy hogy az ilyen államok — tehát Magyarország is — csak egy tagságot vállalhatnak a központi kereskedelmi és iparkamarájuk révén (K. E. K-) — Cseh-Szlovákia államközi egyezménye a lefoglalt hadikölcsönökről. A cseh-szlovák kormány március 20-iki ülésében megerősítette a Rómában április 6-án Olaszország, Lengyelország, Románia és az S. H. S. királysággal kötött államközi egyezményt, amely a lefoglalt hadi,kölcsönösben elhelyezett pénzaktivákra vonatkozik. Az egyezménynek az a célja, hogy a szerződé' államok polgárainak megkönnyítse az Ausztria. Magyarorság- és Németországban hadikölcsönök- ben elhelyezett pénzaktiváik értékesítését. Az egyezményt a köztársaság elnökének legközelebb jóváhagyásra előterjesztik. — A Bohém in-bank veszteségei. A pilseni Dennik köz'ése szerint a Bohe.mia-bank veszteségei a következők: 35 millió K részvénytőke, 16 millió K tartalékalap és 80 millió K betétek. Minthogy a betétek összesen 215 millió koronát tettek ki, azoknak körülbelül egy harmada elveszettnek tekinthető. A bank bukását az idézett lap szerint nemcsak üzleti veszteségek, hanem „más okok4* is előidézték. Ezekről a más okokról még a pilseni lap sem nyilatkozik bővebben. — Üvegyárat létesítenek Győrben, Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A győri ágy agyár épületei a háború befejezése, illetve a forradalom óta üresen állottak. A kormány arra törekszik, hogy a különböző lőszergyárakat a béke cikkek termelésének céljaira átalakítsa- A csepeli tölténygyárat textil'gyárrá alakították át. Újabban a We- stern-koncern és a Deutsche Bank (Berlin) a győri ágyú gyár épületeinek bérbevételéről folytat tárgyalásokat, mivel az ágyngyár helyén tükör- és ablaküveggyárat akar létesíteni. A részvénytársaság hir szerint rövidesen megalakul. — Francia kölcsönt vesz fel a jugoszláv kormány. Belgrádból jelentik: Pénzügyi körökben híre jár, hogy a kormány a parlament összeülése után azonnal előterjesztést tesz egy uj franci? kölcsön felvételére. Az uj államkölcsönt három- százmillió frankra tervezik. A kölcsönből fogják fedezni azokat a szállításokat, amelyeket a franciák teljesítettek az állam részére. — Á budapesti értékiözsdeü eiverzett a hazárd spekuláció. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Salamon Andor budapesti bankigazgató a legutóbbi tőzsdekrachról igy nyilatkozott a Magyar Lloydnak: A budapesti értéktőzsde az elmúlt napokban nagy csalódást hozott a közönségnek. A korona mintegy egyharmadát vesztette külföldi értékelésben és ugyanakkor az értékpapíron, árfolyama nemcsak hogy nem emelkedett, hanem lényeges, egyes papírokban 30 százalékos visszaesés következett be. Ez azzal magyarázható, hogy a spekuláció már előre leszámítolta a korona esését és a túlhajtott kurzusokban már kifejezésre jutott a korona alacsonyabb árfolyama, ezenkívül a spekuláció újból túlzásba esett: fedezet nélkül több milliárdot kitevő értékpapírt vásárolt össze. Erre nem állott elégséges pénz rendelkezésre, ennélfogva a heti kosztpénz olyan magasságra emelkedett, hogy azt a spekuláció mar nem bírta el és a kosztpénzzel dolgozó spekuláció elvérzett a magas heti kamatok miatt. Ki tudja, hogy milyen kurzusokat láttunk volna, ha a bankok néhány fizetésképtelen cég érdekében nem interveniáltak volna. Egyelőre az a helyzet, hogy a krizisen túl vagyunk és jobb tőzsdei napok következnek be. Az árfolyamok tempójára azonban döntő befolyása lesz a kosztpénz kamatának is. A mostani válságos napoknak meg volt az az, előnyük, hogy hozzájárultak ahhoz a tisztulási fohmmathoz, amelynek során a hazárd spekuláció kezéből tőkeerős kezekbe jutott át az úszó papirok egy része. Kétségtelen azonban, hogy az árfolyamok zuhanásának egyik oka az is, hogy kevés pénz állott, a spekuláció és általában az egész piac rendelkezésére. Azt még a tőzsdétől távolálló laikus közönségnek is be kell látnia, hogy a korona mai értéke és vásárlóképessége mellett a mostani bankjegyforgalom nem fedez: a hitelélet szükséges igényeit. A 76 milliárdos bankjegyforgalom nem áll arányban azoknak a jogos szükségleteknek a mértékével, amelyeket csökkent értékű koronával megszerzett bankjegymennyiséggel ki kell elégíteni. — Buzabetétek és buzakölcsönök Magyarországon. A Pesti Napló írja: A Magyar-Olasz Bank elhatározta, hogy pénztárjegyek ellenében buza- értékre szóló betéteket fogad el és ezeket a tőkéket buzaértékre szóló hitelek alakjában fogja kihelyezni. Ez alkalommal nem kívánjuk megismételni, hogy’ a gazdasági életnek mlyen szüksége van egy, bár ideiglenes jellegű, pótvalutára akkor amikor egy törvényes fizetési eszköz belső vásárlóereje és külföldi váltóárfolyama hétrői-hótre sőt napról-napra is oly nagy ingadozásoknak van kitéve, amelyek minden üzleti kalkulációt e1ev» kizárnak. Azt hisszük, elérkezett az ideje annak hogy az említett bank példáját mások is kövessék, elsősorban az állam, amelynek vitális érdeke, hogy a heverő tőkék necsak a spekuláció céljait szolgálják, hanem a termelő munkánál Is fel- használhatók legyenek. A magyar korona értekének ingadozása közgazdasági és társadalmi szempontból egyaránt káros s azt a helyzetet Idéz’ elő, hogy a tőkepénzesek készpénztőkéiük vásárlóerődnek megóvása érdekében kénytelenek spekulációkba bocsátkozni. Ez viszont nyomasztó pénzhiányt eredményez, amelynek hatásaként a mezőgazdasági termelők is képtelenek a szükséges forgótőkét megszerezni. A Magyar-Olasz Bank Rt. azért elhatározta, hogy ezévi április 3-tól legalább hathónapra való lekötés mellett pénztárjegyek ellenében buzaértékre szóló betéteket fogad el és viszont az ily betétként kezelésére bízott tőkéket mezőgazdáknak forgótőke céljaira buzaértékre szóló hitelek alakjában kihelyezi. A betevők pénzeit ilyetén elhetyezése mellett biztosítják tőkéjük és a betéti kamat értékállandóságát, viszont a hitelfe’vevők. amennyiben a nyert hitelt gazdasági befektetésekre és kiadásokra fór- ditiák, gazdaságuk Jövedelméből kockázat nélkü1 teljesíthetik az érték-állandó hite] visszafizetését — Uj köszénbányavállalat Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A „Duna Lloyd rt.“ Bankház Budapesten (V., Deák Ferenc- utca 14. T.) kötelékében március 2ö-én alakult meg a „Karancsberényi Kőszénbánya rt.“ 63 nrl- lió korona alaptőkével, amelyet a közgyűlés 100 millió koronára felemelt. Az uj részvényeket, amelyeknek névértéke 1000 korona, elővételi logon 2000 koronával adja részvényesetek, a fen- maradó címleteket egy kü'földi érdekeltség vesz! át darabonként 4000 koronás árban. A karancsbe- rétiyj bánva a salgótarjáni szén medencében terül el és elsőrendű szenet szolgáltat. A Duna Lloyd rt. Bankház ezenk'vül Miskolcon és a Dunántúlon a tated szénnel sgymiuöségii, hatalmas ui területeken folytat nagy sikerre! szénbányászatot és ezeket a bányavállalatokat is részvénytársaságokká alakiba át — Magyar cukor Erdélyben. Egy temesvári kimutatás szerint februárban köze! 4Ő0 000 kg cukor érkezett Temesvárra. Ebből erdélyi és román származású volt körülbelül ! 12.000 kg, miig magyar cukor 286.934 kg volt. A Magyar Általános Hitelbank temesvári f’ók'a egymagában 203.495 kg magvar cukrot kapott. Magyar cukrot kapott még a Zamürescu cukorkagyár■ 10.000 kg-ot, ? Kort dia 20,267 kg-ot és Enrmuel Emil 53 172 kg-ot- Márc'usban a Magyar AttM'ncs Hitelbank f-emest- váfi fíókia 52 781, a Zamfirescu-gyár 47.790 kilo- gram cukot kapott A magyarországi szőlősgazdák. 6Ü0 milliós hitelt kapnak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Három hónapos tanácskozás után megkapták a szőlősgazdák a kért borhitelt. A pénzügy- miniszter 600 millió koronás borkölcsönt utal ki az CKH utján. A kölcsön negyedévi részletekben két év alatt visszafizetendő, az együk fele legkésőbb 1924 március 1-ig, a másik fele legkésőbb 1925 március 1-ig. Az első évi kamat 20, a második évben 12 százalék. Kölcsönben csak a 20 holdon aluli szőlőbirtokosok részesülhetnek, a kölcsön összege holdanként legfeljebb 40,000 koronáig terjedhet. A prágai állatvásár. A tegnapi prágai állat- vásáron 666 vágómarhát hajtottak föl és pedig 317 belföldi, 76 szlovenszkói, 222 jugoszláviai e> 51 dán marhát. A fölhajtóit marhák árai: belföld ökör 4.80-6.50, bika 5.50—7.75, tehén 4,80—7.25, üsző 7.70—8.25; szlovenszkói ökör 650—7.775, bika 7, tehén 6.50; jugoszláv ökör 6.50—8, bika 6—7, tehén 5.70, üsző 6.25—8.25: dán bika 6.50, tehén 77.40 cseh korona kilogramonként élősúlyban. A vásár forgalma közepes volt. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiacon a következő árakat jegyezték: Üsző 6—14, borjú 9—13, kecske 5—8, belföldi sertés 15—17, jugtr- szláv sertés 14—16, bakonyi sertés 15—16.50, argentinjai sertés 14; belföldi marhahús; ökör eleje 9—13, hátulja 11—15, bika. 10—12, tehén eleje 8— 10, hátulja 10—12, egy éven aluli üsző és tinó 9— 11. vágott hús 6—8; küMö'di marhahús efleie 10— 12.50. hátúba .D ^0—’3.50. kecske 8—14 cseh róna kilogrammonként A forgalom közepes volt — A prágai tőzsde. A mai tőzsde különösen az ipari értékek piacán gyönge irányzattal indult, amit a cseh korona szilárdabb külföldi jegyzésének tulajdonítanak. Tehermentesítő eladásokon kívül a kontermin eladásai is nyomták az árfolyamokat, különösen a cukor-, szén- és vegyészeti értékeket. Gyöngén jegyzett az Inwald, Kosmanos, Deli és az épiíőértékek k,özül Dobran. Egyikmásik érték közben megjavult (Osztrák Kohó, Egyesült Villamossági és Bergmann). Ezzel szemben gyönge maradt a Ringhoffer, Papir, Epiag és Petroleum. Kivételesen szilárdan jegyzett a Könighoíi cement és Laurák A forgalmi értékek csak keveset engedtek az árfolyamukból. A bankértékek közül gyöngébb volt a Morva-Agrár és a Ceska, viszont megszilárdult a Zsivnó. A bécsi bankok papirjai is realizációkra gyöngültek, de a végén újból visszanyerték kezdeti árfolyamaikat. A beruházási piacon az 1923. évi pénztárjegyek és a nyereménykölcsön címletei gyöngébbek voltak, ezzel szemben a 6%-os címletek 35 fillérrel javultak. A morva kölcsönöket és bankkötelezvényeket meglehetősen keresték. Az idegen értékek általában gyöngültek és a záróirányzat is gyönge volt. A devizapiacon csöndes üzlet mellett enyhén estek a nyugati devizák, a csekélyebb értékűek közül pedig gyöngültek Belgrád és Varsó, viszont Bécs, Budapest és Szófia devizaárfolyamai szilárdultak. — A budapesti tőzsdéről. Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: A tegnapi tőzsdén lanyha forgalom volt. A túlhajtott spekuláció áldozatai inzolvenciáj’iikkal erősen nyugtalanították a piacot. Ha a fizetési napok izgalmai elmúlnak, előreláthatóan reá’isabb fölfogás fogja irányítani az üzletet. A kosztpénz-üzlet is vészit lendületéből. A tőkéseket a pénzügyminiszter kosztpénzrendelete elriasztja a tőzsdéről. A pénzhiány nem szűnik meg, a kereslet mind nagyobb, kosztpénz nincs és igy az üzletkötés kevés. Az utótőzsdén sem az irányzat, sem az üzleti tevékenység lényegében nem változott. , — A budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk 'jelenti telefonon: A mai tőzsde hangulatát erősen 'befolyásolta a tegnaipi három fizetésképtelenség. Mi újabb esetekről beszéltek: két nagy tőzsdebizományos cég nehézségeiről és egy középbank nyolcvan millió koronás fizetési zavarairól. Az önkéntes exe'kuciók észrevehetően nyomták a piacot. A tisztulás legalább egy hétig eltart. A bankközi magánforgalomban nagy üzlettelenség uralkodott. A spekuláció is tartózkodó volt és igy az árfolyamok nehezen alakultak ki. Kosztpénzt 9 és fél százalékkal is kínáltak nagyobb tételekben. — A magyarországi gabona- és fapiac, Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: Az ünnepek alatt gabonanemüekben, még pedig elsősorban búzában az ország egyes részén erősebb kínálat alakult ki, ami az állomási árakat •lenyomta. A búzát az állomáson kilogramonként 180 koronára becsülik. A bit- ■ dapesti malmok a budapesti paritásu árut 185 koronás alapon hajlandók megvenni, azonban a budapesti tarifák az uj árura még ismeretlenek. Ez a kalkulációt megnehezíti és ezért az üzletkötésben még igen óvatosak. A rozs kissé gyengébb. Állomáson ez az áru 115 korona, fuvarfekvés és minőség szerint. A zab keresett. Budapesti közraktári áru 140 koronát jegyez. — A tüziafárak jelentékenyen emelkedtek. Belföldi száraz hasábfáért 1.25—135.000 koronát kérnek, friss fáért 100— 11° 000 komát vagonokéul ab állomás. A román fa ára 5800—6000 lek Szlovenszkói fa ára 1050—1100 cseh korona ab magyar határállomás. — A bécsi tőzsde. A mai tőzsde barátságosan alakult, bár nem érték el a tegnap! forgalmat. A/, érdeklődés nagyobbára ismét a helyiértékek felé fordult, amelyeknek árfolyamait a kedvező mér- leghirek és a bécsi deviza javulása előnyösen befolyásolta. Ezzd szemben elhanyagolták a valu- táris értékeket. A korlátban nem fejlődött egységes irányzat. A tőzsde tartott árfolyamok mellett csendesen zárult. — A berlini tőzsde. Minthogy az ultlnio különösebb pénzügyi nehézségek nélkül múlt el. a forgalom a hatnapos tőzsdeszünet után meglehetős szilárd tartással indult. A bankoknál számos vételi megbízás gyűlt össze, úgy hogy a legtöbb érték lényeges árfolyamemclk'^déssel került ki » forgalomból. Az árfolyamemelkedések különösen az ipari-, bank- és hajózási részvényekben mutatkoztak. de a külföldi járadékok, vasutak és ál- lamkölcsönők is lényeges árfolyamemclkedést értek el. A devizapiacon az árfolyamváltozások és a forgalom Ismét szűk kéretek között maradtak. Tűzsdcárioivamoh szerdán, április 4-én: Prágai: Értéktőzsde: PbI. vörös kér. sorsi- 30.50 Kolini műtrágya. . 750.—- MagyarMrtos v. kér. 4.— Kolini kávé .... 511.— Magy. jelzálog sorsj —Kolini petróleum . 365.50 (lp Bazilika sorsj.. 4 50 Kolini szesz .... 81 ő. — Agrárbank ................421.50 Tejipar rt.............. 440.— Bo hemia................ —.— Blsfi pilseni sörgyár 2180.— Cs eh Union Bank . 383.— Danök és társa. . . 400.— Leszámítoló............. 379 ;0 Latirin és Klement 256.50 Cs eh Iparbank. . . 467 75 Ringhoffer............. 675.— Prágai Hitelbank . 310.— Cseh északi szén . . —.—. Szlovák Bank . . . 151.— Cseh nyugati szén . 387.50 Zivtiosteuska .... 38J.25 Alpi ne................... 240.50 An gol Cslov. Bank . —Poldi.......................426.— Osztrák hitei .... 52— Prágai vasipar . . 942.50 Bécsi ünionbank. . 49.50 Skoda................... . 434.50 Wie ner Bankv.. . . 45.— Pozsonyi kábel. . . 18’5 — Nordbahn . .... .6400.— Inwald ....... 660.— Cseh Cukor. . . . .1180.— Papir.......................201.— De vizák: Április 4 Április 3 I00 hollandi forint 1352.00 1356.00 1355.00 1353 00 I00 német márka . 0.1587 0.1687 0.1587 0.1687 100 Buen. Air. peso 1268.00 1272.00 1273.00 1277.00 100 belga frank . . 192.25. 193.75 196.25 19/75 100 ünn márka . . 93.25 93.75 93 25 93.75 100 svájci frank . 633.75 636.25 63375 535.25 100 norvég korona 619.75 622.25 619.75 622.25 100 dán korona . . 660.50 663.50 6 50 75 6S3 75 1 font sterling . . 160.375 161.875 160.623 162.125 100 spanyol peseta 527.00 529.00 528.00 530.00 100 olasz Ura... 172.00 173.50 171.00 172.50 1 dollár lkáhel). . 34.20 34.60 34.20 34.63 100 irancia frank. 273.25 224.75 226.25 227.75 100 svéd korona . 912.50 915.50 912.5! 91550 100 juposzl.dinár . 34 50 35.00 35.125 35.625 100 magyar korona 0.7925 0.83'25 0.775 0 815 100 román lei. . . —.— ——.— —.— török font ... . 23.10 23.90 23.10 23.90 100 lett rubel. . . 13.35 14.15 13.3. 14.15 t()U bolgár leva . . 25.55 25.95 25.33 25.70 100 lengyel márka 0.0762 0.0862 0.0784 0.0834 100 osztrák korona 0.047 0.052 0.0467 0.0j 17 100 Brazil, milíreis 399.00 4C1.00 399.00 401.00 Budapest. Értéktőzsde: (Z á r v a.) A devizaközpout hivatalos árfolyamai: 1 holland forint 1705.- I svéd korona 1154.— 1 román lei. . . 19.— 1 svájci frank 800 — 1 dán korona . 828.— 1 osztrák korona 06 1 norvég korona 782.— 1 bolgár leva • 32 — I font sterling 20260.— 1 jugoszl. dinár 42 50 1 német márka. 0.20 1 dollár . . . .4.320 — 1 olasz líra . . . 21750 1 lengyel márka 0.10 1 francia frank . 284.— 1 belga frank . . 244.— 1 csehszl. korona 123 — Bécs. Értéktőzsde: Magy. korona, árad.. . 7500 , erdinantlsNordb 13330090 Magy. arany.járadék 73‘‘00 Staatsbahn . . . 9J029O Anglobank ............. 177800 Siiöbabn................ 200000 Ban bvereiD Wr. . . . 9750-j Südbahn prioriíát . 586000 Bodenkredit. .... 138000 Alpine.................... 507000 Kreditanstalt .... 114500 Krupp................... 322000 Ung . Kredit .... 445000 Poldi ....... .895050 Landerbank ..... 193000 Prager Eisen . . . 19500 jö Lombard......................278 0 Rima........................ 261300 Me rkúr .....................56000 t'oburg.....................161000 Osztr.-Ma gyar Bank — Salgó ....... 159 000 Cniou Bank Wr . . 103000 Urikány............. 2400000 Cse h Un.on. .... 775000 Skoda. ...... 890060 Zivnostenská Banka 755300 RinghoSer .... 1400000 Dnnagözhajózás . . 1425000 Magyar cukor. . — Kassa-Oderbergi . . 399000 Inwald ................ 1350000 De vizák: 1 holland forint .27900.— ! spanyol peseta . 10835.— 1 jugoszl. dinár . 704.— 1 olasz líra .... 3556.— 1 nemet márka. . 3.33 1 dollár.................71050.— l belga frank . . 3954.— 1 francia frank . . 4614.— I magyar korona . 16.45 1 csehszl. korona. 2109.— 1 román lei . ... —1 bolgár léva . . . 531,50 1 norvég korona .12765.— 1 svéd korona . . 187SS.— l dán korona. . . 13565.— ! iongyei márka . 1.65 1 font sterling . 331300.— K svájci frank . , 13035.— Berlin. Devizák: t finn márka • . 575 50 1 fcutsleríing. 93150 — l osztrák korona 0,2995 1 Buen. Air. peso 7760.— 1 csehszl. korona 627.50 1 dollár. . . . .21132.50 í magyar korona 4 87 1 belga frank . . 1177.50 i bolgár léva. . 159.— 1 olasz líra . . . 1057,50 l holland forint 8300.— 1 francia frank . 1375.— 1 norvég korona 3312.50 1 svájci frank . 3800 — I dán korona. . 4ü30.— 1 spanyol peseta 3235.— l svéd korona . 5697.50 1 lengyel márka 0.495 A áilrlcM devizaárfolyamok (Déli tizenkét órakor). IV, 4 IV/3 kíj csehszl. korona . 16 0670 16.075 svájci frank i .O magyar korona. 0.13 0.115 100 nemet márka . . 0 0257 0.02525 " 100 holiaadi forint . 213 30 "13 70 l dollár ...... 5 4 2 5.41825 l font sterling . . . 253225 25.33 100 francia frank . . 35.375 35.825 100 olasz líra .... ?71625 2705 100 belga frank. . . 30 65 31 00 100 dán korona . . . 103 50 103.625 100 svéd koroDS . . 14425 14500 I0C norvég korona . 68 00 98 00 " 100 spanyol peseta . 83 10 83.10 100 Buen Air peSo. 200 00 • (9975 100 jugoszláv dinár. 52825 545 W0 bolgár leva . . . 4 075 4 025 ” ” 100 osztrák korona . 0.00768 0.0070 ” 100 lengyel márka . 0.01312 0.01275 ” 100 román lei « • • • —”
