Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-01 / 75. (228.) szám
3 Vasárnap, április 1. lenes iüswcíi tinke a Neue Frele Pressékén A kisantaní legnagyobb hézaga Magyarország távolmaradása. — A középeurópai államok közölt politikai komb'ációk nem jokernek létre. Becs, március 31. A Neue Freie Presse mai számában több neves államférfiu és gazdasági politikus cikkét közli a középeurópai politikai és gazdasági viszonyokról. Benes külügyminiszter „Az uj Középeurópa“ címmel szintén tanulmányt irt a lapba. Cikkének gondolatmeneté nagyjában az alábbi: Az uj Középeurópa független és önálló „nemzeti" államok rendszere. Majdnem ötöd- félesztendős fönállása, valamint az, bogi1' a politikai káosz és a háború utáni válság esztendeit keresztül tudta úszni,bebizonyították életképességét. A középeurópai államok között az uj viszonyok uralma rlatt is meghatározott politikai és gazdasági érintkezés alakult ki, amely egyre fejlődik és megengedi, hogy bizonyos értelemben középeurópai politikáról — mindegy, hogy külpolitikáról vagy kereskedelmi politikáról-e — beszélhessünk. Ma a kisantant ez a politikai alakulat. Főcélja az uj staíus-quo fömartása, de pozitív eleme is vn. Az a határozottság, amellyel a Habs burgok minden resturációs kísérlete ellen védekezik, ez a pozitív elem. E rendszernek azonban vannak hézagai is. Legkomolyabb hiánya az, hogy Magyar- ország különös belpolitikai viszonyai és némely szomszédjához való viszonya miatt ezen a kereten kivü! áll. A rendszernek azonban meg vannak a fejlődési lehetőségei is és meg van, amit hangsúlyozni kell, az ereje ahhoz, hogy valamennyi középeurópai államnak a béke nagyobb mértékét biztosítsa és széles európai keretekben valamennyi európai állam együttéléséhez és magasabb békeformáihoz a területi és erkölcsi fejlődési alapot megteremtse. Természetesen szükség van valamennyi állam lojalitásának kibővítésére és kiegészítésére, mert csak ez biztosíthatja a tartós békét. Bizonyos, hogy a középeurópai államok viszonyainak fejlődése ebben az irányban még •nem fejeződött be. Eljutottunk ugyan odáig, hogy Magyarország is gazdaságilag belépett részben abba a körbe, -amely a középeurópai •'Hornokat összeköti, ez azonban csak érdekűnek szűk síkján történt. Középeurópa ál- l'-^nak gazdasági érintkezését és együtt- r '-lését általában gyarapítani és biztosi- t? 1 ?liet. védés volna azonban azt hinni, hogy <?" milyen független, kizárólag gazdasági p*- *r szer űt igazodó történés utján lehetséges volna és hogy ezen az a’apon egyszer .ülönös emberek jelentek meg, rongyos rabárán, lefogyott, vézna testtel, tarisznyával, bottal; piros és fehér sebek voltak a bőrükön, ós nagy csengőket ráztak maguk előtt. Amint megláttak Aramiást, megálltak messziről, mintha nem mernének közelebb jönni. — Egy kis gyerek — mondotta az egyik. —- De hogy kerül ide? — kérdezte a másik. Aramiás fölkelt és feléjük ment. A csengés emberek tanácstalanul húzódtak vissza, minthogyha nem tudnák mire vélni a dolgot. Aramiás azon tűnődött, hogy a Jézus ruhája sokkal fehérebb volt, és az arca is más. Az is zavarba ejtette, h-cgy egy helyett öt-hat alakot látott maga körül. Szédülten támclygott ás kapott az egyik után. mintha testetlen tünemény lenne, amely el akar leb- ■ henni. így megint elvesztette az egyensúlyt, és el is bukott volna, ha a csengés ember hirtelen az ölébe nem fogja. — Édes kis fiúcska! A csengők egy pillanatra mind meg- nérmiltak, aztán idegesen csörreníek. meg itt meg ott. — Ne nyúlj ho-zzá! Átkozott! N-e érintsd őt! — kiáltottak innen is, onnan is a csengős emberek. Az első, aki ölébe kapta a kis fiút, maga is megijedt erre, s el akarta lökni; de.Aramiás két kézzel kapaszkodott a durva szőr- harába és nem hagyta magát lerázni. — Mi szegény poklosok vgyunk, — mondta a csengős ember, — és azért járunk a csengőkkel, hogy az emberek, hallva a hangot, messziről elkerülhessenek és ne kapják majd politikai kombinációk jöhetnének létre. Az uj Középeurópa országainak gazdasági együttműködése csak ama független és önálló alakulatok szabad akaraíából és egyéni érdekéből alakulhat ki, amelyek pótolják a régi monarchiát. Csak akkor érhet el eredményt, ha tiszteli függetlenségüket és ha egyetérteni fog azzal a politikával, amely a konszolidációra és békére irányul. küldjenek a Ruhrvidékre. Jaspar párisi tartózkodása előkészíti Poincaré, Theimis és Mussolini egy későbbi találkozását. M©ifiei*ir$%€ásf «a fitflüirMés ©lüiM kész ÉsarÉlff ®Ssai London, március 31. (Havas.) Egy washingtoni jelentés szerint Anglia és az Egyesüli Államokat úgy informálták, hogy Németország kész a tárgyalások legkezdésére még a Ruhrvidék kiürítése előtt. Berlin, március 31. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) Angol politikai körökben husvét utánra várják a német kormány javaslatait. Általános a vélemény, hogy a húsvéti ünnepek után a jóvátétel! kérdésekben döntő fordulat várható. A Daily Telegraph berlini levelezőjének értesülése szerint a német kormány a jövő héten valamennyi an- tan'-államhoz jegyzéket intéz, amelyben a jóvátételi kérdésre vonatkozó javaslatait fogja előterjeszteni. A franciák megszállták Maimheimoí. Mannheim, március 31. (Woliff.) Ms reggel öt órakor három század francia gyalogság gépfegyverekkel a Rajna hidján át a Frigyeshidra vonult, majd átkeltek a Neckáron és bekanyarodtak a régi Benz-mühez, amelynek bejáratait gyalogos csapatokkal megszállották. innen reggel háromnegyed hat órakor egy csoport a hesseni pályaudvarhoz vonult ki, amelyet megszállottak. A mtmkások sztrájkba léptek. Berlin, március 31. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A ÍAann beimet megszálló gyalogság Ludwigshafénből vonult a városba. A 'munkások a város valamennyi gyárában beszüntet Lék a munkát. A franciák folytatják erőszakosságaikat. Offenburg, március 30. Annak megtorlásául, hogy az offenburgi rendőrséget visszavonták a meg nem szállott területre, a francia megszálló csapatok parancsnoka tizenöt rendőr családot utasított ki. A kiutasítottak huszonnégy órán belül kénytelenek a várost elhagyni. Az elzászi származású rendörasz- szonyokat arra akarják kényszeríteni, hogy vártjának el a‘férjüktől v és akkor megengednék, hogy a városban maradjanak. A vasutasok, legutóbbi fizetőnapján a francia repülőjárőrök számos rnunkabérpénzí lefoglaltak. Még az autóabroncsokat is kikutatták, hogy nincs-e bennük pénz. Az útlevél-ellenőrzést Ortenburg irányában megszigorították. A bankoknak megtiltották, hogy tisztviselőik számára számlát nyissanak. meg ezt a borzasztó betegséget. Minket mindig elkerülnek; még senkise jött hozzánk, soha senki! Kár volt idejönnöd mihozzánk, kisfiú! Most majd nem eresztünk el többet. Nekünk 'is szükségünk van egy ilyen kis gyerekre, mint te vagy: egy ilyen kis szájra, amit csókolhassunk; ilyen kis kézre, ami be-, íénlk kapaszkodik. Éhes vagy? Mesze, adunk az élelemből, amit jóságos lelkek hordanak számunkra! de megeszed. benne a betegségünket . . . Szomjazol? Adunk Inni, de lázunkat iszod . . . Jere, fuss, maradj, szaladj., szeretünk, sajnálunk, megölünk . . . Fcgl itt van az irgalom kalácsa; Ízleljed, éde-s és halálos, siratunk, nevetünk, hej, pajtások, pek- los testvéreim, küldött a Mennybéli nekünk egy kis kölyköt, kis kóduskölyköt, akinek csengőt akasszunk nyakába, a'lleluja, táncoljatok. poklos testvéreim! . . . A csengők most ütemes csingitiiigit kezdtek, a zenitre ért nap minden ereiével tűzött, a kövekből áradt az izzó fehérség, ingott és rengett a fényben a puszta, egy kéz egy kaláccsal nyúlt Aramiás felié, aj, micsoda fehérség'és zene és halle-hna volt égen és földön! És mialatt a gonosz poklosok röhögve körülállták a kis fiút,'és könültáncolták, és azt hitték, hogy a-z ő gyermekük lesz. azalatt a kis Aramiás titokzatos mádon magát Jézust látta,.amint kalácsot nyújtott feléje; s leroskadt a forró kőre, s mintha a (éz,,s ragyogóan fehér és meleg ölébe hullt volna; és kiadta szegény, meggyötört kis lelkét és egyenesen a Mennyországba jutott, műit .ahogy a Jézus megmondta: — Engedhetek hozzám a kicsinyeket! Egy düsseldorfi Havas-távirat jelenti: Az üiberruhr-kupferdreei vonalon robbanóanyagokat helyeztek el, amelyeknek föl robbanása egy vagont megrongált. Senki sem sebesült meg. A gottesbergi vonalon bombákat találtak. Brüel és Köln között megszakították a telefonösszeköttetést- Az angol delegátus nyomban helyreálíittatta azt. A szabaddá tett Rajna-Herne-csaornán újból megindul a forgalom. Tegnap négy szállitóhajó szenet hozott R'uihrortból Düsseldorfba. Degoütte tábornok ma egy hirdetést tett közzé! amelyben fölszólítja a német vasutasokat, hogy álljanak újból munkába, mivel ellenkező esetben elbocsátják és kiutasítják őkét. Elrabolt német állami pénzküMemé&y Düsseldorf, március 30. (Havas-) A höcli sti ellenőrző őrs a tízmirtliárd márkát és négyszázezer frankot kitevő pénzkülde- ményt, amelyet a Birodalmi Bank frankfurti í fiókja a wiesbadeni Birodalmi Bank-fiókhoz j küldött, lefoglalta. i A francia ipar neliéz helyzete Paris, március 30. Az Echo Nationale a ! következő figyelemreméltó adatokat közli a í francia nehézipar helyzetéről: Franciaország 219 kohójából, amelyek 1916 január 1-én üzemben voltak, ma már csak 77 van üzemben, a többieket a Ruhr-miegszálás miatt e! kellett oltani. A szövetséges szocialisták kouftereaciája. Paris, március 31. A szövetséges szocialista konferencia ma délután tartotta második ülését, amelyről a következőkben tájékoztatták a sajtót: Miután Aureol Vincens francia képviselő befejezte jelentését és megállapították a német szociáldemokráciával felmerült nézeteltéréseket, a konferencia a Ruhr-megszállás, a biztosítékok, valamint a jóvátételi kérdéseket vitatta meg. A konferencia határozati javaslatokat szövegezett meg, melyeket a delegátusok átadnak majd frakcióiknak. A franciák az fesetleg megindítandó akcióról fognak tanácskozni és határozataikat Tóm Shaw angol alsóházi tagnak fogják átadni, akit azzal bíztak meg, hogy ’nivja össze a második konferenciát. Mussolini teljes síi egyetért Franciaországgal és Belgiummal Páris, március 30. A Temps jelenti Brüsszelből: Hivatalos körökben azon a nézeten vannak, hogy Jaspar külügyminiszter Mussolinit tájékoztatta a Brüsszelben nemrégiben történt belga-francia megbeszélésekről. Hivatalos körökben úgy tudják, hogy Mussolini teljesen egyetért Franciaországgal és Belgiummal és ujbó1 elismerte annak szükségességét, hegy erélyes cselekvésre van szükség Németország hitelezői érdekeinek a megvédésére. Mussolini miniszterelnök kijelentette, hogy t-e'jes erejével támogatni fogja Franciaország és Belgium politikáját. Musso- 1 ini intervenciójáról- szó sem lehet. Poincaré, Mussolini és Theimis találkozása. Páris, március 30. (Saját tudósítónk jelentése.) Jaspar miniszter tegnap este Milánóból va'ó visszatérése után Poincaréval tanácskozott. Úgy hírlik, hogy Jaspar azt ajánlotta Mu ss öli nmek. hogy olasz munkásokat Vérfürdő EssenDesi. Berlin, március 31. (Saját szerkesztőségünk telefonjclcntése.) Es- senböl jelentik: Alá francia katonaság nyomult be minden autogarázsba és elkobozták az autókat. A Krupp-gyár garázsába Is katonák nyomultak be. Amikor a munkásság erről értesült, megszólaltak a gyár szirénái és valamennyi munkás abbahagyta a munkát. A munkások tömege gyűrű módjára vette körül a francia katonákat és a gyűrű egyre szorosabbra fonódott. A franciák erre négy gépfegyverükkel beletettek a tömegbe. A gépfegyver golyóinak több áldozata lett: két munkás meghalt, húsz pedig megsebesült. Egy órával később a munkások feltartóztattak egy autót és a benne iilö francia tiszteket súlyosan bántalmazták. A tiszteket csak a tűzoltóság közbelépése mentette meg. A történteket óriási izgalommal tárgyalják Essenben. A gyári szirénák bugása csak akkor szűnt meg. mikor valamennyi katona elhagyta a Krupp-gyárat. ©Ö©©S©®©ŰQ©©(B©©98©Ö©©8®3©QQQSGGGi Anűrásstj iimUíi nijiiatftozaifa & MlpoSMűrél £§ á leStfeti- mnsrói. Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk telcfonjc- lentése.) Andrássy Gyula gróf Az Estben közzétett húsvéti nyilatkozatában foglalkozik a magyar külügyi politika problémáival. Andrássy felfogása szernt a magyar külügyi politika elmerült a passzív megfigyelésben és megfelelő eszközökkel alá nem támasztott módon igyekezett megnyerni a nemzetközi 1 hangulatot. Andrássy szerint szakítani kel' a j passzivitással, ami azonban semmi ese+re sem jelentheti az agresszív és offenzív politikai módszerek igénybevételét, mert ez őrültség volna, mint minden külpoktika, -a mely nem áll arányban a hatalmi viszonyokkal. Olyan politikai udakat kell tehát keresni, amelyek ama államok felé vezetnek, akiknek érdekei azonosak Magyarország érdekűvel. Andrássy ezen a téren sem követel poTit'káí j szerződéseket, vagy megegyezéseket, bariem S csak a bizalmas érintkezés fölvételét és ba- ! rátságos összeköttetést egyes szomszédon óllamokkal. Andrássv nvilatkozptáhán a legitimizmus kérdésével isforialko/T s'fönteriva rágj. álláspontját, úgy véli hogy a ••jogfoMo- nossámiak az alkotmány' kereteiben is- érvényesülni kell. mert mindadd'g. armg ez meg nem történik, addig állandóan tart a forradalom. amelyet ugyan cfatáruromai és erélyes politikával össze lehet szorítani, de nem lehet teh'esen megszüntetni. A reformpárt zásMólwmtása. . Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk tetefonjetentése.) A Giesswe’n vezetése alatt álló reformpárt ápri'is 8-ün bont zászlót ■teicVomárnmban. Drózdv Győző beszámolóiénak keretében. A gyűlése” a ■a reformpártnak valamennyi tagja részt fog venni. A március 15-iki tüntetések epilöífíiss. Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A miniszterelnök ma fogadja az egyetemi Maisatok küldöttségét és közli velük a kormány határozatát, melyet a március 15-iki tüntetésekkel kapcsolatban hozott. Az ifjúság vezetője a miniszterelnöknek előterjeszti az ifjúság panaszait és kérni fogja, hogy a diákoknak utcai bántalmazfatását akadályozza meg. A tegnapi mmisstertanács. Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk te’efonjelentése.) A tegnapi minisztertanácson, amelyen Befli’en miniszter- eínök elnökölt, megbeszélték a folyó ügyeket és több aktuális kérdésről tanácskoztak. Bemen Brigik*. !#■? Prága, március 31. Az 8 Uhr Abendb’att után most a prágai Tribuna is jelenti, hogy Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a közel jövőben meg fogja látogatni Benes külügyminisztert, hogy vele bizonyos aktuális kérdésekről értekezzék. Prágából Parisba és .Londonba utazik Bethlen. W ' iflIWiiBITT15 p g? 1 a ts Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SÖPl!IiífiflAS]£!l'8éS€ I WlaA $Tf |í ICll T Ví 1-C fi I in ftH URnűnül keserüviz, mert szükség esetén Aiw '-.-a, ü '&A- Áik I i&I U iSálWáí, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben lllllllltliillillif..iiii!tii)Ullil!llllllllilllliill!lllllii!iiiillllllliltli!illiil|llllllii!lllillH rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható dninden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. 1019 Az nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke]
