Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-24 / 93. (246.) szám
'í Az elfajt cigarettapapiros Prága, április 23. Loniioheur a francia kamara folyosóján az elmúlt napokban azt a kijelentést tette, hogy a francia és angol jóvátétel! álláspont közötti különbség alig nagyobb egy cigarettapapiros vastagságánál. A politikai szellemeskedések és hasonlatok rendszerint igen gyönge lábakon állanak s a Louoheur cigarettapapirosát hamarosan elkapta az a forgószél, mely ma az európai politikában dühöng. A cigarettapapiros helyét vastag vasfüggöny foglalta el, melyen megtörik a jobbról vagy balról kiinduló s az összeegyeztetésre irányuló szándék. Az angol külügyminiszter pénteki beszédére, amely a Jausannei konferenciára való tekintettel az antant egységét és íön- tartását hangoztatta s amely mellett a Ruhr- komfliktust a semlegesség távlatából szemlélve kiindulási támpontokat szögezett le a megegyezés és a kibontakozás számára, tegnap rezonált a francia külpolitika. E poétikának első és mondhatni kizárólagos reprezentánsa, Poincaré adta meg az angol megnyilatkozásra a várt választ, amely igyekezett a jóvátételek és a biztonság jelszavainak köntösével betemetni mindazokat a támasztékokat. melyekre a békés kibontakozást építeni lehetne. Gurzon pénteken az európai politikába világított bele s gondolatai egy szilárd európai koncepcióból fakadtak. Gurzon az angol felsőházban szólalt meg, ott, ahol a történelmi idők méltósága és politikai nívója föltételezhető. Poincaré vasárnap a saját, megcsö- kónyösödött politikáját recitálta egy kis francia helységben, ahol a francia katonaság, háborús dicsőségét hirdető emléket leplezte le a szokásos ünnepségek között. A két beszéd belső és külső körülményei között nagy és feltűnő a különbség, de a legnagyobb kontraszt a két politikus célkitűzéseiben van. Gurzon a megegyezéses és reális európai béke útját planirozta, Poincaré a francia érdek és imperializmus pozícióját védelmezte. A két célkitűzés közötti különbség távolsága több, sokkal nagyobb, mint a loudieuri vékony. libegő cigarettapapiros. Ez a tény szomorú és reménytelen perspektíváját adja a jelennek és jövőnek. Poincaré tegnapi beszéde bizonysága annak, hogy Gurzon szándékait Poincaré nem illesztette bele a maga politikai programjába, nem fogta meg azokat a támasztékokat, melyeket Gurzon beszéde úgy a francia, mint a német fél számára nyújtott, sőt a Curzon kijelentéseire való komoly reflexió elől is kitért, mikor kijelentette, hogy a személyes polémiát nem tartja elegáns dolognak. Hogy az eiegáncia az európai politikába belejátszó faktor, hogy a fölkavart béke helyreállítására irányuló törekvéseket az elegancia szempontjából is figyelembe keli venni — ez bizarr és furcsa újdonság azok számára, akik azt hitték; hogy a politika erők és érveknek harca és kiegyenÜtödése. A tegnapi wo-idi beszéd után kesernyés* mosollyal kell tudomásul vennünk, hogy minden, ami a franciák részéről mint politikum történik, kezdve a Ruhr-megszállástó! annak lovag'ó- ostoros részleteiig a francia elegancia jegyében és szellemében történik. Poincaré nem polemizál, csak fújja a maga nótáját. A kottája ismert hangjegyekből van összeállítva s az egész úgy fest az angol külügyminiszter hatalmas politikai elgondolásával szemben, mint egy falusi vásáron nyikorgó verkliszólam egy nagy orseszter szimfóniája mellett. A Poincaré beszéde néni politikai válasz a Curzon beszédére. Az angol külügyminiszter Európáihoz szólott. Poincaré a francia háborús dicsőséget ünneplő vidéki publikumhoz. Curzon beszéde nyomán felfigyelt Európa, Poincaré beszédét csüggedt fejjel veszi tudomásul. Az angol külíigyPrága, április 23. Vasárnapi számunkban a Ceské Slovo jelentése alapján közöltük, hogy a kormány hatvannégy magyar földbirtokost kiutasítóit Szlovenszkó területéről. Mivel szombat este az előrehaladott idő miatt Illetékes helyen íölvilágosltásí nem kaphattunk, ma újból érdeklődtünk a minisztériumban, ahol Ebei miniszteri tanácsos arról értesített bennünket, hogy a kiutasitások híre megfelel a valóságnak és a kiutasításokat a szlovenszkói teljhatalmú miniszter rendelte el. Éppen ezért a kiutasítottak névjegyzéke Prágában nem ismeretes és erről csak a pozsonyi teljhatalmú minisztériumban tudnak. A hatvannégy kiutasított magyar föld- birtokoson kívül, amint a külügyminiszterhez közelálló Ceské Slovo jelenti, Ruszinszkóból még tíz magyar állampolgárt fognak kiutasítani, Ezek közül ketten Ungvári laknak. Egyikük Pap Antal görögkatolikus püspök bátyja, hivatására nézve orvos, akit a hatóságok orvosi gyakorlatának üzéséíő! e napokban eltiltottak. A külföldi cseh-szlovák követségek és expoziturák ma délben a külügyminisztériumtól szigorú utasításokat kaptak. Magyar állampolgároknak nem adnak vízumot A minisztertanács pénteken, április 20-án tartott ülésén elhatározta, hogy a cseh-szlovák vízumoknak magyar állampolgárok részére való kiállítását beszünteti. Ez a rendszabály megokolaílan szigorúságával beleilleszkedik a retorziós intézkedések sorozatába és úgy hisszük, hogy a határincidensek miatt támadt konfliktust csak még jobban kiélezi. A Lidové Noviny jelenti, hogy a határ- kiigazitó bizottság valamennyi cseh szlovák tagját visszahívták. A cseh-szlovák határ a mai naptól kezdve herme'ikusan el van zárva és a magyar állampolgároknak belépését a köztársaságba korlátozták és pedig azokéi Is, akiknek érvényes vízumuk van. Magyar állampolgárok a cseh szlovák határt csakis április 24-én léphetik át, de ehhez is a külPrága, április 23. De la Bárrá! Mifelénk eleddig sohasem hallott, különös csengésű név, amelyet azonban pár hét óta megtanult ismerni a háború tragédiájában legyőzöttnek billogozott középeurópai nemzetek minden fia. Először Bécsben tűnt fel s a pénzügyi összeomlás özönvizében haláltusázó osztrák nép horizontjára emelte fel a menekülés Ararát hegyét. Azután Bulgáriában terem, hol az uj kincstári jegyek kibocsátása körül támadt bajok katasztrófával fenyegetnek. Interveniál, tárgyal, éjt-napot eggyé tesz és Bulgária meg Franciaország között a múlt hét elején elvben létrejön a mentő barátságos megegyezés s a francia miniszterelnök az egyezményt szombaton már alá is Írja. Időközben de la Bárrá Budapestre utazik és míg keddtől péntekig tárgyal Magyarország vezető politikusaival és pénzügyi, valamint ipari miniszter beszédéről Írva, cikkének ezt a címet adta egy angol konzervatív lap: Derengés a Ruhrkonfliktus körül. A Poincaré beszédéről Írva, nem kínálkozik más cím, mint ez: Befellegzett az európai békének. ügyminisztérium külön engedélye szükséges. A magyar állampolgárok részére a cseh-szlovák hatóságok által adott határátlépési igazolványok is elveszítették érvényüket. Párkányaiénál! kiszállították a magyar utasokat. Budapest, április 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délután a Budapest—Berlin között közlekedő gyorsvonatot Párkány- nánán a cseh-szlovák hatóságok megállították és a vonat magyar utasait leszállásra kényszeritették. A cseh-szlovák hatóságok kijelentették, hogy magyar útlevéllel rendelkező egyéneket nem engednek át a csehszlovák köztársaság területén. A leszállított utasok kénytelenek voltak a két órával később visszatérő vonattal Budapestre utazni. A Párkánynánáii történi eseményekkel kapcsolatosan a budapesti cseh-szlovák követség hivatalos jelentést adott ki, amelyben kijelenti, hogy a cseh-szlovák kormány ezeket az intézkedéseket azért léptette életbe, mert a magyar kormány nem adott kellő elégíéteU a legutóbbi határincidens alkalmával történt eseményekért. A magyar kormány álláspontja Budapest, április 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormányhoz közelálló helyen hangoztatják, hogy a magyar kormány a határincidensek kérdésében a legtárgyilagosabb vizsgálatot kérte és az ügyet nemzetközi bíróság elé óhajtotta vinni. Ez a törekvése azonban a cseh-szlovák kormány ellenállásán meghiúsult. Prága, április 23. Érdeklődtünk az itteni magyar követségnél is, ahol azt a fölvilágo- sitást kaptuk, hogy a követségnek a csehszlovák kormánynak a határforgalom korlátozására vonatkozó intézkedéséről hivatalos tudomása még nincsen. személyiségeivel, a magyar közvélemény szenvedéstől lázas arca némán figyel. Istenem, a békeszerződések óta Magyarország ellen folyó hadviselés szörnyű tanulságai után csoda-e, ha a magyar szem meleg tekintetét fakóra dermeszti a kétkedés és bizalmatlanság? Lehetséges-e, hogy egyszerre jöjjön valaki, aki a magyar véréből nem uj dézsmát szed, hanem gyolcsot ad neki, hogy kösse be sebeit? Hogy ez a valaki — éppen egy francia legyen? Három nap telik el feszülten figyeiniező csendben, mig egyszerre megjelennek de la Bárrá nyilatkozatai a budapesti lapokban: Franciaországban a legnagyobb rokonszenvvel viseltetnek Magyarország iránt... Meg vagyok győződve, hogy a segítség nem fog soká késni!“ És szombat óta Magyarországon mindenki de ’a Barráról, a mexikói köztársaság volt elnökéről, a trianoni békeszerződés kreálta francia-magyar döntőbíróság elnökéről beszél, ki a párisi Sorbonne-on a nemzetközi jog tanára. Passage, I. emelet 105, Már a budapesti lapok jelezték, hogy de la Bárrá péntek este Budapestről Prágába indul, hogy a magyar—cseh-szlovák érdekellentétek elsimításán munkáljon. Még a délután folyamán felküldöttem névjegyemet az elnökhöz, kérve, engedje meg, hogy felkeressem s este hétkor meg is jött az értesítés, hogy fogad. Mig a Passage-palota felé röpített az autó, a feltoluló érzések egész raja fojtogatott arra a gondolatra, hogy pár perc múlva szemtöl-szemben állok azzal a férfiúval, aki oly sokat tehet a magyar nép szenvedéseinek enyhítésére. Premier étage cent-cinq — mondja kérdésemre a portás- Kopogtatásomra huszonöt év körüli fiatalember nyit ajtót, az elnök fia, a döntőbíróság titkára. Bevezet a belső szobába. De la Bárrá és a Prágai Magyar Hírlap. Az asztal mellett, a csillár alatt őszhaju ur áll, zsakettjének gomblyukában a becsületrend szalagja. Egy pillanatig faszainál az arc, a csodálatosan ragyogó domináns szempár, a jóságot és nemességet sugározó vonások. Bemutatkozom és átadom neki Cseh- Szlovákia magyar újságíróinak hódolatteljes üdvözletét. Rendkívül szívélyes szavakkal köszöni és hellyel kínál. A lapunk iránt érdeklődül. mire közlöm vele, hogy a iJ. M. H. az ellenzéki magyar pártok szövetségének orgánuma, egyben felhívom figyelmét aznapi vezércikkünkre, mely az ő személyével és küldetésével foglalkozik. Figyelmesen szemléli az átnyújtott lapot s kér, hogy ismertessem vele a cikk tartalmát.- Ezt megteszem s rámutatok a cikk ama fontos pasz- szusára, mely a magyarságnak a kisantant- tal szembeni oppozicióját magyarázza, megállapítván, hogy a kisantant eminenter politikai alakulás, amelynek akciói kizárólagosan politikai és hatalmi célokból fakadnak s mely *az egyensúly reális politikája helyett bizonyos fokú önzéssel és indokolatlan féltékenységgel szupremativ törekvéseket táplál Kö- zépeurópában és e politika képzelt elhivatottságának alárendeli azokat az egyetemes gazdasági érdekeket, melyek az egy szervezet egységes vérkeringéséből fakadnak, melyeknek izolálása tehát természetszerűleg destruálja az egész közép-európai gazdasági organizmust. A magyarság nyílt szemmel látja az ebben rejlő veszélyt s ezért a legmelegebb szimpátiával viseltetik minden oly törekvés iránt, mely a politikai egoizmus helyett a gazdasági észszerüség és egymásrautaltság közös érdekeit szolgálja- Végül hangsúlyozom, hogy az elnök prágai tartózkodását nem akarjuk felhasználni arra, hogy hozzá, mint a nemzetközi jog professzorához a politika szólamaival forduljunk, nagylelkűségére apelláljunk és előtte lelkünket, sebeinket s érzéseinket mutogassuk, csupán reális, gazdasági törekvések adnak hangot bennünk az elvadított Kczépeurópa pacifikációja érdekében. Az elnök megkér, hogy hagyjam nála * lapot, majd hosszabb eszmecsere indul meg közöttünk, melyből ön agyméltósága a következő tételek közlését volt kegyes megengedni: Az elnök budapesti utjának eredményei. — Mint a trianoni békeszerződés francia-magyar döntőbíróságának elnöke mentem Budapestre. Nem hivatalos küldetésben, 10® cseü-si!, Koronáért fizettek ma, április 23-án: Zürichben(^ör)16.425 svájci frankot Budapesten 13 950.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 82000.— német márkát 0@ la Bárrá elnök nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak. Az elnök Prágában. — A budapesti és a prágai tárgyalások. — Magyarország pénzügyi szanálása felé. — Az osztrák és a bolgár példa. — Magyarország pénzügyi helyzete gyorsan tisztulni fog. — Látogatás de la Bárrá elnöknél. (j a% jT" Jmj ^ JI' H. évfolyam 93. (246.) szám. Prága, kedd, 1923 április 24. A Szlovenszkói és Ruszínszkói szövetkezet! raienzekt Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. ♦ ifjp^ €a ÜMittárimcifBcEiself miatt.
