Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-24 / 93. (246.) szám

'í Az elfajt cigarettapapiros Prága, április 23. Loniioheur a francia kamara folyosóján az elmúlt napokban azt a kijelentést tette, hogy a francia és angol jóvátétel! álláspont közötti különbség alig nagyobb egy cigaret­tapapiros vastagságánál. A politikai szelle­meskedések és hasonlatok rendszerint igen gyönge lábakon állanak s a Louoheur ciga­rettapapirosát hamarosan elkapta az a for­gószél, mely ma az európai politikában dü­höng. A cigarettapapiros helyét vastag vas­függöny foglalta el, melyen megtörik a jobb­ról vagy balról kiinduló s az összeegyezte­tésre irányuló szándék. Az angol külügyminiszter pénteki be­szédére, amely a Jausannei konferenciára való tekintettel az antant egységét és íön- tartását hangoztatta s amely mellett a Ruhr- komfliktust a semlegesség távlatából szemlél­ve kiindulási támpontokat szögezett le a megegyezés és a kibontakozás számára, teg­nap rezonált a francia külpolitika. E poétiká­nak első és mondhatni kizárólagos reprezen­tánsa, Poincaré adta meg az angol megnyi­latkozásra a várt választ, amely igyekezett a jóvátételek és a biztonság jelszavainak köntösével betemetni mindazokat a támasz­tékokat. melyekre a békés kibontakozást épí­teni lehetne. Gurzon pénteken az európai politikába világított bele s gondolatai egy szilárd euró­pai koncepcióból fakadtak. Gurzon az angol felsőházban szólalt meg, ott, ahol a történel­mi idők méltósága és politikai nívója föltéte­lezhető. Poincaré vasárnap a saját, megcsö- kónyösödött politikáját recitálta egy kis fran­cia helységben, ahol a francia katonaság, há­borús dicsőségét hirdető emléket leplezte le a szokásos ünnepségek között. A két beszéd belső és külső körülményei között nagy és feltűnő a különbség, de a legnagyobb kon­traszt a két politikus célkitűzéseiben van. Gurzon a megegyezéses és reális európai béke útját planirozta, Poincaré a francia ér­dek és imperializmus pozícióját védelmezte. A két célkitűzés közötti különbség távolsága több, sokkal nagyobb, mint a loudieuri vé­kony. libegő cigarettapapiros. Ez a tény szomorú és reménytelen per­spektíváját adja a jelennek és jövőnek. Poin­caré tegnapi beszéde bizonysága annak, hogy Gurzon szándékait Poincaré nem illesztette bele a maga politikai programjába, nem fogta meg azokat a támasztékokat, melyeket Gur­zon beszéde úgy a francia, mint a német fél számára nyújtott, sőt a Curzon kijelentéseire való komoly reflexió elől is kitért, mikor ki­jelentette, hogy a személyes polémiát nem tartja elegáns dolognak. Hogy az eiegáncia az európai politikába belejátszó faktor, hogy a fölkavart béke hely­reállítására irányuló törekvéseket az elegan­cia szempontjából is figyelembe keli venni — ez bizarr és furcsa újdonság azok számára, akik azt hitték; hogy a politika erők és ér­veknek harca és kiegyenÜtödése. A tegnapi wo-idi beszéd után kesernyés* mosollyal kell tudomásul vennünk, hogy minden, ami a franciák részéről mint politikum történik, kezdve a Ruhr-megszállástó! annak lovag'ó- ostoros részleteiig a francia elegancia jegyé­ben és szellemében történik. Poincaré nem polemizál, csak fújja a maga nótáját. A kottája ismert hangjegyekből van összeállítva s az egész úgy fest az angol külügyminiszter hatalmas politikai elgondolá­sával szemben, mint egy falusi vásáron nyi­korgó verkliszólam egy nagy orseszter szim­fóniája mellett. A Poincaré beszéde néni poli­tikai válasz a Curzon beszédére. Az angol külügyminiszter Európáihoz szólott. Poincaré a francia háborús dicsőséget ünneplő vidéki publikumhoz. Curzon beszéde nyomán fel­figyelt Európa, Poincaré beszédét csüggedt fejjel veszi tudomásul. Az angol külíigy­Prága, április 23. Vasárnapi számunkban a Ceské Slovo jelentése alapján közöltük, hogy a kormány hatvannégy magyar földbirtokost kiutasítóit Szlovenszkó területéről. Mivel szombat este az előrehaladott idő miatt Illetékes helyen íölvilágosltásí nem kaphattunk, ma újból ér­deklődtünk a minisztériumban, ahol Ebei mi­niszteri tanácsos arról értesített bennünket, hogy a kiutasitások híre megfelel a valóság­nak és a kiutasításokat a szlovenszkói teljha­talmú miniszter rendelte el. Éppen ezért a ki­utasítottak névjegyzéke Prágában nem isme­retes és erről csak a pozsonyi teljhatalmú minisztériumban tudnak. A hatvannégy kiutasított magyar föld- birtokoson kívül, amint a külügyminiszterhez közelálló Ceské Slovo jelenti, Ruszinszkóból még tíz magyar állampolgárt fognak kiutasí­tani, Ezek közül ketten Ungvári laknak. Egyi­kük Pap Antal görögkatolikus püspök bátyja, hivatására nézve orvos, akit a hatóságok or­vosi gyakorlatának üzéséíő! e napokban el­tiltottak. A külföldi cseh-szlovák követségek és expoziturák ma délben a külügyminiszté­riumtól szigorú utasításokat kaptak. Magyar állampolgároknak nem adnak vízumot A minisztertanács pénteken, április 20-án tartott ülésén elhatározta, hogy a cseh-szlo­vák vízumoknak magyar állampolgárok ré­szére való kiállítását beszünteti. Ez a rend­szabály megokolaílan szigorúságával beleil­leszkedik a retorziós intézkedések sorozatába és úgy hisszük, hogy a határincidensek miatt támadt konfliktust csak még jobban kiélezi. A Lidové Noviny jelenti, hogy a határ- kiigazitó bizottság valamennyi cseh szlovák tagját visszahívták. A cseh-szlovák határ a mai naptól kezdve herme'ikusan el van zárva és a magyar állampolgároknak belépését a köztársaságba korlátozták és pedig azokéi Is, akiknek érvényes vízumuk van. Magyar állampolgárok a cseh szlovák határt csakis április 24-én léphetik át, de ehhez is a kül­Prága, április 23. De la Bárrá! Mifelénk eleddig sohasem hallott, különös csengésű név, amelyet azon­ban pár hét óta megtanult ismerni a háború tragédiájában legyőzöttnek billogozott kö­zépeurópai nemzetek minden fia. Először Bécsben tűnt fel s a pénzügyi összeomlás özönvizében haláltusázó osztrák nép hori­zontjára emelte fel a menekülés Ararát he­gyét. Azután Bulgáriában terem, hol az uj kincstári jegyek kibocsátása körül támadt bajok katasztrófával fenyegetnek. Interve­niál, tárgyal, éjt-napot eggyé tesz és Bulgá­ria meg Franciaország között a múlt hét ele­jén elvben létrejön a mentő barátságos meg­egyezés s a francia miniszterelnök az egyez­ményt szombaton már alá is Írja. Időközben de la Bárrá Budapestre utazik és míg kedd­től péntekig tárgyal Magyarország vezető politikusaival és pénzügyi, valamint ipari miniszter beszédéről Írva, cikkének ezt a cí­met adta egy angol konzervatív lap: Deren­gés a Ruhrkonfliktus körül. A Poincaré be­szédéről Írva, nem kínálkozik más cím, mint ez: Befellegzett az európai békének. ügyminisztérium külön engedélye szükséges. A magyar állampolgárok részére a cseh-szlo­vák hatóságok által adott határátlépési iga­zolványok is elveszítették érvényüket. Párkányaiénál! kiszállították a magyar utasokat. Budapest, április 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Vasárnap délután a Budapest—Ber­lin között közlekedő gyorsvonatot Párkány- nánán a cseh-szlovák hatóságok megállítot­ták és a vonat magyar utasait leszállásra kényszeritették. A cseh-szlovák hatóságok kijelentették, hogy magyar útlevéllel rendel­kező egyéneket nem engednek át a cseh­szlovák köztársaság területén. A leszállított utasok kénytelenek voltak a két órával ké­sőbb visszatérő vonattal Budapestre utazni. A Párkánynánáii történi eseményekkel kapcso­latosan a budapesti cseh-szlovák követség hivatalos jelentést adott ki, amelyben kije­lenti, hogy a cseh-szlovák kormány ezeket az intézkedéseket azért léptette életbe, mert a magyar kormány nem adott kellő elégíéteU a legutóbbi határincidens alkalmával történt eseményekért. A magyar kormány álláspontja Budapest, április 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A kormány­hoz közelálló helyen hangoztatják, hogy a magyar kormány a határincidensek kérdésé­ben a legtárgyilagosabb vizsgálatot kérte és az ügyet nemzetközi bíróság elé óhajtotta vinni. Ez a törekvése azonban a cseh-szlo­vák kormány ellenállásán meghiúsult. Prága, április 23. Érdeklődtünk az itteni magyar követségnél is, ahol azt a fölvilágo- sitást kaptuk, hogy a követségnek a cseh­szlovák kormánynak a határforgalom korlá­tozására vonatkozó intézkedéséről hivatalos tudomása még nincsen. személyiségeivel, a magyar közvélemény szenvedéstől lázas arca némán figyel. Iste­nem, a békeszerződések óta Magyarország ellen folyó hadviselés szörnyű tanulságai után csoda-e, ha a magyar szem meleg te­kintetét fakóra dermeszti a kétkedés és bi­zalmatlanság? Lehetséges-e, hogy egyszer­re jöjjön valaki, aki a magyar véréből nem uj dézsmát szed, hanem gyolcsot ad neki, hogy kösse be sebeit? Hogy ez a valaki — éppen egy francia legyen? Három nap telik el feszülten figyeiniező csendben, mig egy­szerre megjelennek de la Bárrá nyilatkoza­tai a budapesti lapokban: Franciaországban a legnagyobb rokonszenvvel viseltetnek Ma­gyarország iránt... Meg vagyok győződve, hogy a segítség nem fog soká késni!“ És szombat óta Magyarországon mindenki de ’a Barráról, a mexikói köztársaság volt el­nökéről, a trianoni békeszerződés kreálta francia-magyar döntőbíróság elnökéről be­szél, ki a párisi Sorbonne-on a nemzetközi jog tanára. Passage, I. emelet 105, Már a budapesti lapok jelezték, hogy de la Bárrá péntek este Budapestről Prágá­ba indul, hogy a magyar—cseh-szlovák ér­dekellentétek elsimításán munkáljon. Még a délután folyamán felküldöttem névjegyemet az elnökhöz, kérve, engedje meg, hogy fel­keressem s este hétkor meg is jött az értesí­tés, hogy fogad. Mig a Passage-palota felé röpített az autó, a feltoluló érzések egész raja fojtogatott arra a gondolatra, hogy pár perc múlva szemtöl-szemben állok azzal a férfiúval, aki oly sokat tehet a magyar nép szenvedéseinek enyhítésére. Premier étage cent-cinq — mondja kérdésemre a portás- Kopogtatásomra huszonöt év körüli fiatal­ember nyit ajtót, az elnök fia, a döntőbíró­ság titkára. Bevezet a belső szobába. De la Bárrá és a Prágai Magyar Hírlap. Az asztal mellett, a csillár alatt őszhaju ur áll, zsakettjének gomblyukában a becsü­letrend szalagja. Egy pillanatig faszainál az arc, a csodálatosan ragyogó domináns szem­pár, a jóságot és nemességet sugározó voná­sok. Bemutatkozom és átadom neki Cseh- Szlovákia magyar újságíróinak hódolatteljes üdvözletét. Rendkívül szívélyes szavakkal köszöni és hellyel kínál. A lapunk iránt ér­deklődül. mire közlöm vele, hogy a iJ. M. H. az ellenzéki magyar pártok szövetségének orgánuma, egyben felhívom figyelmét az­napi vezércikkünkre, mely az ő személyével és küldetésével foglalkozik. Figyelmesen szemléli az átnyújtott lapot s kér, hogy is­mertessem vele a cikk tartalmát.- Ezt meg­teszem s rámutatok a cikk ama fontos pasz- szusára, mely a magyarságnak a kisantant- tal szembeni oppozicióját magyarázza, meg­állapítván, hogy a kisantant eminenter poli­tikai alakulás, amelynek akciói kizárólagosan politikai és hatalmi célokból fakadnak s mely *az egyensúly reális politikája helyett bizo­nyos fokú önzéssel és indokolatlan féltékeny­séggel szupremativ törekvéseket táplál Kö- zépeurópában és e politika képzelt elhiva­tottságának alárendeli azokat az egyetemes gazdasági érdekeket, melyek az egy szerve­zet egységes vérkeringéséből fakadnak, me­lyeknek izolálása tehát természetszerűleg destruálja az egész közép-európai gazdasági organizmust. A magyarság nyílt szemmel látja az ebben rejlő veszélyt s ezért a leg­melegebb szimpátiával viseltetik minden oly törekvés iránt, mely a politikai egoizmus he­lyett a gazdasági észszerüség és egymásra­utaltság közös érdekeit szolgálja- Végül hangsúlyozom, hogy az elnök prágai tartóz­kodását nem akarjuk felhasználni arra, hogy hozzá, mint a nemzetközi jog professzorához a politika szólamaival forduljunk, nagylelkű­ségére apelláljunk és előtte lelkünket, sebein­ket s érzéseinket mutogassuk, csupán reális, gazdasági törekvések adnak hangot bennünk az elvadított Kczépeurópa pacifikációja ér­dekében. Az elnök megkér, hogy hagyjam nála * lapot, majd hosszabb eszmecsere indul meg közöttünk, melyből ön agyméltósága a követ­kező tételek közlését volt kegyes megen­gedni: Az elnök budapesti utjának eredményei. — Mint a trianoni békeszerződés fran­cia-magyar döntőbíróságának elnöke men­tem Budapestre. Nem hivatalos küldetésben, 10® cseü-si!, Koronáért fizettek ma, április 23-án: Zürichben(^ör)16.425 svájci frankot Budapesten 13 950.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 82000.— német márkát 0@ la Bárrá elnök nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak. Az elnök Prágában. — A budapesti és a prágai tárgyalások. — Magyarország pénzügyi szanálása felé. — Az osztrák és a bolgár példa. — Magyarország pénzügyi helyzete gyorsan tisztulni fog. — Látogatás de la Bárrá elnöknél. (j a% jT" Jmj ^ JI' H. évfolyam 93. (246.) szám. Prága, kedd, 1923 április 24. A Szlovenszkói és Ruszínszkói szövetkezet! raienzekt Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. ♦ ifjp^ €a ÜMittárimcifBcEiself miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom