Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-24 / 93. (246.) szám
Kedd, április 24. Poiiifaré vasárnapi icsiclc. A Curzon beszéddel nem bocsátkozik polémiába. — A Rhurvidék megszállásának katonai jellege. — A megegyezés feltételei nem változtak — 120 milliárd aranymárka. Paris, április 12. (Saját tudósítónk telefon- jelentése.) Poincaré ma az elesett franciák emlékének leleplezése alkalmával beszédet mondott Wóidban, mely a Rosenberg német külügyminiszter beszédére adott válasznak tekinthető. Poincaré beszéde folyamán tesz ugyan pár rövid célzást lord Curzon beszédére is, egy helyen azonban kijelenti, hogy ezt a személyes polémiát nem tartja nagyon elegánsnak és nincs szándéka azt tovább folytatni. Rosenberg kijelentéseit szétkürtölték az egész világnak, a hallgatást az ő részéről ennélfogva azok helybenhagyásaként foghatnák fel. Poincaré hevesen kikelt Németország ama törekvése ellen, hogy a háború felidézésében való bűnét és a háború alatt elkövetett kegyetlenségeit elfeledtetni és magát ártatlan áldozatnak feltüntetni igyekszik. A német kormány egyik tagja elég bátor volt a Rubrvidék lakosságát a francia milita- rizmus szerencsétlen áldozatainak feltüntetni. Poincaré kijelentette, hogy Franciaország nem ellenséges szándéktól vezetve nyomult be a Ruhr vidék re, ellenkezőleg azon volt, hogy a nagyiparosokkal és a munkássággal a helyszínen megegyezzen, hogy a szénbányák a szövetségesek ellenőrzése alatt a jóvátétel szolgálatába állíttassanak. Németország pasz- sziv ellenállása azonban arra kényszeritette Franciaországot, hogy a Ruhrvldék megszállásának katonai jelleget adjon. Németországnak azonban nincsen joga a megszálló hatóságok rendszabályait ellenséges cselekedetnek minősíteni. Szankciókról van szó, melyeket a Versailles! békeszerződés megenged. A Rosenberg által említett 30 milliárd arany-márkás ajánlatot utólag találták ki. Rosenberg ezzel a szociáldemokraták tetszését akarta megnyerni. Azonban az esetben, ha az ajánlatot tényleg megtették volna, ez nem jelentene mást, csak azt, hogy Németország egy negyedrészét hajlandó megfizetni a Londonban megállapított jóvátételi összegnek. E kijelentés után Poincaré hosszasan polemizált Németország lefegyverzéséről és a Schutzpolizeiról, mely katonai organizáció. Kijelentette, hogy két nappal Rosenberg beszéde után valamennyi szövetséges kormány kifejeztevuzon óhaját a német kormány eiőtt, hogy a Schutzpolizeii katonai jellegét szüntesse meg és alakítsa át azt hivatalnoktestületté. Poincaré végül a jóvátételi kérdésről és Franciaország biztosításáról nyilatkozott. Franciaország nem szándékszik Bismarcknak !S70-ben tanúsítóit viselkedését utánozni. A békekötés óta számtalan tanujelét adta türelmének és nagylelkűségének. Fia azonban Ro- senberg1 azt állítja, hogy Franciaország és Németország megegyezése nélkül Európa újjáépítése lehetetlen, akkor azt kénytelenek a franciák neki válaszolni, hogy ez a megegyezés mindaddig lehetetlen, míg a németek a fennálló szerződéseket nem respektálják. A Franciaország és Németország közötti megegyezés feltételei nem változtak, Esek a feltételek továbbra is a jóvátételen és Franciaország biztosításán alapulnak. Poincaré c szavakkal zárta beszédét: — Nemcsak azért vagyunk kénytelenek a jóvátétel kérdését az előtérbe állítani, mert nyelvünket, kultúránkat, művészetünket és civilizációnkat és nemzeti zseninket meg akarjuk védeni, hanem azért is, mert ezek függetlenségünk garanciáit alkotják és mert az elpusztított területek újjáépítése nélkül a béke őszinte biztosítása lehetetlen. Berlin, április 23. A birodalmi kormány ma összeül és tanácskozás tárgyává teszi azt a kérdést, hogy kövesse-e Curzon lord fölhívását. A kérdésben döntés valószínűen csak holnap lesz. Parlamenti körökben biztosra veszik, hogy a kormány Curzon tanácsait fogja követni. A német ipar birodalmi szövetsége egyik gyűlésében foglalkozo l Curzon beszédével és akként nyilatkozott, hogy a német kormányak ez alkalommal hivatalos formában kell megtennie javaslatát. A szőve ;ség fölfogása szerint a Ruhrvidék kiürítését a megegyezés aláírásának napján meg l eli kezdeni és az: egy harmadik hatalomnak kel! garantálnia. Az an^o! jóvátételi javaslat fennáll London, április 23. Lord Curzon legutóbbi í beszédével kapcsolatban az angol sajtó újból élénken foglalkozik az angol jóvátétel tervezettel s hangsúlyozza, hogy a Bonar Law-féle jóvátételi javaslatokat az angol kormány most is fentartja. E javaslatok szerint a jóvá- téte* összege 2500 millió fontra volna leszállítandó, a német pénzügyeket nemzetközi testület ellenőrzése meOeíi rendeznék, Németország garanciák mellett négyévi moratóriumot kapna, Anglia részesedne a zálogolt német jövedelmekben. 52 hanem, hogy tanulmányozzam a helyszínén azokat a Franciaország és Magyarország között fennálló gazdasági és pénzügyi kérdéseket, melyek a döntőbíróság hatáskörébe tartoznak és így a döntőbíróság most aktuálissá vált tevékenységét előkészítsem. A magyar fővárosban rendkívül szívélyes fogadtatásban volt részem. Horthy kormányzóval; Bethlen gróf miniszterelnökkel, Daruváry külügyminiszterrel és Kálíay pénzügyminiszterrel beható megbeszéléseket folytattam, de érintkezést kerestem Magyarország pénzügyi és ipari vezető személyiségeivel is, akik részletesen informáltak Magyarország gazdasági helyzetéről, úgy hogy a magyar gazdasági és pénzügyi helyzetről teljesen pontos képet nyertem. E tapasztalataimat annak a leghőbb vágyamnak és törekvésemnek a szolgálatába fogom állítani, hogy elősegítsem a Duna- medence államaiban a teljes béke uralmát, amely béke az egyes állaim ok saját érdekeinek védelme mellett a közös érdekekben való szolidaritáson épülne. Budapesti utamnak eredményei teljes mértékben kielégítők. — Folytatott az elnök ur a mai nap folyamán tárgyalásokat a cseh-szlovák politikusokkal? — kérdeztem. — Benes külügyminiszter urat, kit már régóta ismerek, sajnos nem találtam Prágában, mert, mint a szerkesztő ur tudja, Brünn- be utazott, honnan valószínűleg csak kedden térhet vissza. Megvárom, tehát előreláthatólag három-négy napig maradok Prágában. Engedeknét kérem, hogy Benes külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után ismét felkereshessem és a megbeszélések eredményei után érdeklődjem. Az elnök ezután Prágáról beszél, hol először van s amelynek szépségei és történelmi patinája valósággal elragadták. Megkérdem, hogy milyennek látja Magyarország és Cseh-Szlo- vákia jövő viszonyát. Azt feleli, hogy olyannak, aminőnek a termelő és fogyasztó közötti viszonynak kell lenni: harmonikusnak. Ismét a magyar helyzetet hozom szőnyegre, hangsúlyozom Magyarország válságos gazdasági helyzetét és a külföldi segítség szükségét s megkérdem, hogy igazak-e azok a felmerült hirek, hogy Franciaország el van határozva Magyarország teljes gazdasági talpraállitá- sát szisztematikusan a kezébe venni, vagy pedig csak egy elszigetelt kölcsönmüv életről van szó? Az elnök hangsúlyozza, hogy a részletekre vonatkozólag nem nyilatkozhat, mert ez mindenképpen túllépné kompetenciáját, azonban azt kijelentheti, hogy Franciaországban komoly rokonszenv nyilvánul meg Magyarország iránt „...s’éclaircir rapidemen!". Elmondom az elnöknek, hogy milyen lázas érdeklődéssel kiséri a magyar közvélemény az ő működését és kérem, hogy kör- vonalozza konkrétedben a jövő várható eseményeit. De la Bárrá ekkor előrehajolt székében s a diplomata ragyogó okosságával és a „jó biró“ hallatlanul szuggesztiv, mert igazságot emanáló erejével a következő súlyos szavakat mondta: — Millerand, Franciaország elnöke, március 14-én irta alá a francia-osztrák pénzügyi kérdésekre vonatkozó barátságos megegyezés okmányait. Ezt a müvet én készítettem elő, az én intervenciómnak és elismerten pártatlan javaslataimnak sikerült a két ország kormányát megegyezésre bírni s e megegyezésből mindkét országnak előnye származott. Hasonló akcióm Bulgáriában szintén teljes sikerrel járt, az egyezség okmányait, mint értesülök, éppen ma írták alá Párisban. Budapesten jártamkor tiszta képet nyertem Magyarország válságos pénzügyi helyzetéről és remélem, hogy ez a helyzet úgy Magyarország, mint az összes többi állam javára gyorsan ki fog tisztulni. Teljes szivemből köszönetét mondok de la Bárrá elnöknek nagyjelentőségű nyilatkozatáért. Az elnök arra kér, hogy a lapot, melyben az intervju megjelenik, küldjem fel a lakására, majd szívélyesen búcsút vesz. Már kiinn vagyok az esti Vencel-tér világvárosi forgatagában, kissé zúgó fejjel, de egy felejthetetlen óra emlékétől gazdagon. Merényi Gyula. Uj igazságügyi törvényjavaslat. Az igazságügyi mhrisziter a szenátus elé törvényjavaslatot terjesztett he, amely szerint bírósági tárgyalásokat meg foög íehetni tartani az esetben is, ha a vádlott a tárgyaláson meg nem Jelenik. A törvény’ javaslat csakis Szflovenszkó és Ruszinszkórn vonatkozik, mivel hasonló rendelkezések a többi országrészekben már érvényben vannak. Elmaradást csakis igazolható fontos okok esetén fogadhat cl a bíróság s ez esetben a tárgyafási nem tartják meg. Ha nincsen megokolva' a meg ucm jelenés, akkor a tárgyakist csak az esetben tarthatják m g, !i i a vádlottra kirovandó büntetés m g nem ha'a.dja' az öt évi börtönt. Bérli# április 23. A német néppárt vasárnap gyűlést tartott, amelyen Stresemann dr. képviselő beszédet mondott s ebben a következőket fejtette ki: — Curzon lord felsőházi beszéde uj politikai helyzetet teremtett, amelyet a német kormány teljesen értékel. Elégtétellel ismerjük el, hogy Curzon lord másként beszél Németországról, mint ahogy’ ahhoz hozzászoktunk a francia államférfiak részéről. — A német jóvátételek kérdésében Németországgal megegyezésre lehet jutni. Életünk és halálunk függ attól, hogy a Rajna és a Ruhr német maradjon. — A Versailles! szerződés biztositói, mindenekelőtt azonban Anglia, vegyék tudomásul azt, hogy kötelességük arról gondoskodni. hogy a szerződést Németországgal szembe igazságosan és lojálisán vigyék keresztül. — Anglia a Rajna-bizoíís'g kebe’ében tűrte eddig Franciaország túlkapásait. Ha lord Curzon Németország és Franc;aország között becsületes közvetítő akar lenni, akkor abból a Jénybö! kell kiindu'n'a, hogy a Rajnavidék fölötti német sznverénFás melyet a német kormánv és minden német párt önmagától érte+tk?><nek *ek?nt, föl’éWe a béke végleges szabályozására irányító tárgyalásnak. Briand is beszélt Páris, április 23. Briand tegnap Nantes- ben beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy hallatlan dolog lenne, ha Franciaország kárát nem tennék jóvá azok, akik azt elkövették. A jóvátételi kérdés hozzájárult ahhoz, hogy Franciaországot a köztársasági eszmével elválaszthatatlanul összeforrassza. Németország Cursozi ajánlatáról Uj német ajánlat? Berlin, április 23. (Berlini szerkesztőségünk távirata.) A birodalmi kormány a Wolff- iroda utján közli, hogy lord Curzon beszédét fontos politikai eseménynek tekinti, mely a mostani helyzetet lényegesen befolyásolhatja. A kormány e kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy Németország egy lépéssel közelebb jutott ahhoz az elhatározáshoz, hogy uj javaslatot tegyen. Németország hajlandó megkötni a rajnai egyezményt és pedig nem 30. hanem 99 évre. Ez természetesen nem jelenti a Ruhrvidék és a Rajnavidék szabadságának feladását. A tárgyalások alatt nem adják fel a passzív ellenállást. Német tiltakozó jegyzék HatzfeM herceg visszahívása miatt Berlin, április 23. (Havas.) A párisi, londoni és brüsszeli kormányoknak a megszállott rajnai területek biztosságának feloszlatása alkalmából a szövetségközi rajnavidéki bizottság utján tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. Koblenz, április 21, (Havas.) A szövetségközi bizottságnál működő birodalmi biztos, Hatzfeld herceg Németországba elutazott. Véres összeütközés Düsseldorfban Düsseldorf, április 21. (Havas.) Kétezer munkanélküli, akik a hajógyárba vonultak, hogy a munkásokat a munkabeszüntetésre bírják rá, a rendőrség kerékpáros osztagával Összeütközött. Nyolc egyén megsebesült. Francia zászio az essem szénszindikátus épületén Essen, április 23. Az esseni szénszindikátus épületére a franciák nagy katonai ünnepség keretében ma fölfűzték a francia trikolórt. Belgium katonai erősítéseket küld Brüsszel, április 22. (Havas.) Belgium a legközelebbi napokban katonai erősítéseket küld a Ruhrvidékre, úgy, hogy további bányákat szállhatnak meg és kiterjeszthetik a vasúti hálózat fölötti ellenőrzést. Á szenátus mai Illése. Prága, április 23. A szenátus mai ülését Prasek elnök nyitotta meg negyed hatkor. A program első pontján a kormány ama törvényjavaslata szerepel, amellyel hatályon kivül helyezi a jelzálogkölcsönök konvertálásánál érvényes illetékek kedvezményes kamatlábát. A költség- vetési bizottság előadója Pacek szenátor volt. A szenátus a javaslatot vita nélkül elfogadta. Ezután a nemzetgazdasági bizottság előadója, Sablik szenátor a kormány ama javaslatáról beszélt, mely a mezőgazdasági állatok tenyésztését szabályozza. Lapunk zárásakor az ülés folyik. A bankügy szerdán a szenátus elé kerül, A klubelnöki ülésen Heller német szociáldemokrata szenátor fölemlítette, hogy interpellációt ad be a -banküggyel kapcsolatban és kérni fogja, hogy interpellációját sürgősnek ismerjék el. A klubelnöki ülés után a koalíciós párt-ok üléseztek és elhatározták, hogy Heller interpellációjának sürgősségét elismerik és azt a szerdai ülésen tárgyalják- ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©oett A salgótarjáni határ. Prága, április 23. Napról-napra várjuk a népszövetségi tanács döntését a salgótarjáni határvitában. A döntés, amelynek egyes hirek szerint a múlt hét péntekjén kellett volna megtörténnie, azonban egyre késik. Genfi jelentések szerint & népszövetség tanácsa Richepin francia kapitányt, mint szakértőt bízta meg az ügy megvizsgálásával. Richepin, aki jelentésével mára, vagy holnapra elkészül, különösen azt fogja megálfapiteni, hogy Osneky párisi csehszlovák követnek az az állítása, hogy a magyar kormány csak stratégiai okokból követeli Salgótarjánt, megfelel-e a tényeknek. A gazdassági központok fölszámolása. A közélelmezési minisztérium törvényjavaslatot dolgozott íki. amelv a gazdasági körpontokkal szemben fönnálló igények érvényesítését rendenzi. Eszerint a föszámolásban lévő központokkal, bizottságokkal, intézetekkel, fiókjaikkal és az állami gazdálkodásnál közreműködött más kollektív testületekkel szemben fönnálló még nem esedékes igényeket is, amennyiben eddig kifejetetten el nem ismertettek vagy nem pereltettek. annál a szervnél kell bejelenteni, amely a fölszámolással meg van bízva, illetően meg lesz bízva, amennyiben ez a bejelentés elrendelődnék. A bejelentésnek ajánlott levélben hat héten belül kell megtörténni. Ennek a határidőnek kezdetét és lejártát annak a minisztériumnak a hivatalos lapja teszi közzé, melynek illetékessége alá az illető központ fölszámolása tartozik. Ebben a hirdetésben a bejelentést átvevő szervet és a bejelentés elmulasztásának következményeit is meg keli jelölni. A kormány a törvények és rendelőtök gyűjteményében meg fogja határrozni azokat a gazdasági középpontokat, amelyekre a törvény vonatkozik. A be nem jelentett vagy a kitűzött határidő után bejelentett igények, valamint az időjében bejelentett igények el nem ismert részét az illetékes bíróságnál pa- res utón kell érvényesíteni, mégpedig a nyolc hetes várakozási határidő lejártától számított hat héten belül. Ellenkező esetben az ily nemű igények és járulékai kompenzációs utón sem érvényesíthetők sem a középpont, sem a fiókjai, sem az állammal szemben. Éppen úgy elévülnek azok az igények is, amelyeket nem a hat heti határidőn beiül jelentenek be. A határidő kezdetét és lejártát a hirdetésben közzé kell tenni. A törvény nem vonatkozik közjogi, a törvény kihirdetése után keletkezett, valamint olyan igényekre sem. amelyeknek keletkezési időpontjában a jogosult rendes lakóhelye a cseh-szlovák köztársaságon kívül volt. Arról, vájjon az igény ez aki a törvény alá esik vagy sem. az a körülmény döntő, vájjon a jogos hitelező az igény keletkezésének időpontjában külföldön lakott e vagy seim. Ez a rendelkezés elejét akarja venni az igényeknek külföldiekre való átruházásának, amennyiben ezeket az igényeket be nem jelentették és e törvény értelmében elévülnek, mivel különben kijátszanak a törvényt „Klfe’lliiaS® és Sa€al4Él«UKl« füsti! — Stresemann beszéde Curzon expozéjáról. —
