Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-22 / 92. (245.) szám

& Vasárnap, áprítfs 22. se- ■'vív- . /txm *PfíAmMA(W^7firmS^ Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A Fecske-utcai borzalmas robbanás ügyében tegnap délután tartották meg a tüz- vizsgálatot és az újabb rendőrségi helyszíni szemlét. Megállapították, hogy a gyár veze­tősége szabálytalanságokat követett el, ami­kor az iparigazolvány kérésekor és a mun- kásbiztositó pénztárnak tett bejelentése al­kalmával elhallgatta azt, hogy az üzem cellu­loiddal is dolgozik. A gyár vezetősége szaru­ból és galalitból készítendő gombgyártásra kért engedélyt, közben azonban áttértek a celulloiddal való gyártásra, amire pedig sem­mi körülmények között sem kapott volna en­gedélyt. A sérült munkások azt vallják, hogy a gyárhelyiségben senki sem dohányzott sem a katasztrófa előtt, sem máskor. Megállapítha­tó, hogy a robbanást nem egy eldobott ciga­rettavég idézte elő. Schneller igazgató, akit gondatlanságból okozott emberölés miatt tar­tóztattak le, azt vallja, hogy a gyár csak ja­nuár elsején kezdte meg működését. A hiva­talos iratok alapján azonban megállapítható, hogy a gyár már tavaly márciusban is dol­gozott és most készült részvénytársasággá átalakulni. A nyomozás során megállapították, hogy Schneller Mór igazgató, amikor legutoljára fölvett munkásokat, azt mondotta nekik, hogy szaruval és nem celulloiddal dolgoznak. Schnellert terheli a felelősség azért is, hogy szakember létére mindent Pichala előmun- kásra bízott és maga csak ritkán jelent meg a gyárhelyiségben. A veszedelmet fokozta az a körülmény is, hogy az ajtóban egy hordó gépolaj állott, amely a robbanástól meg­gyulladt s a menekülést lehetetlenné tette. A — (Tichon patriarcha bünpörében kitűzték a tárgyalást) Helsinigfőrsiből jelenítik: A Tichon pat- riarcha elleni biinipör főtángyalását április 24-ikére tűzték ki. — (Miből gazdagodtak meg.) A Cesky Dennik jelenti, hogy Kolinban egy nyilvános ülésen határozatot fogadtak el, amely a többi között azt a követelést tartalmazza, hogy egyes szociáldemokrata képviselők ellen in­dítsanak vizsgálatot, hogy milyen módon gazdagodtak meg oly hirtelen és hogy mi­képpen jutottak földbirtokhoz. A határozatot megküldték a képviselőház elnökségének. — (A Stefánik-emlékmü leleplezése.) A Ste- fánik tábornok tragikus halálának helyén emelt emlékmű ünnepélyes leleplezése május 5-én lesz. Az ünnepély alkalmával nagy katonai gyászün­nepségek lesznek és a köztársaság vezető sze­mélyiségei fognak emlékbeszédeket mondani. — Az uj sajtótörvény.) Az igazságügyminisz­térium a nyár folyamán fogja végleg megszöve­gezni az uj sajtótörvényt, amelyet a kormány a parlament őszi ülésszakában fog a képviselőház elé terjeszteni. A törvény tervezetét a képviselő­ház sajtóbizottságának adták ki, amely az újság­írói testület részvételével fog róla tanácskozni. — (A Kereskedelmi Testületek küldöttsége Prágába megy.) Pozsonyból Írja tudósítónk: A Kereskedelmi Testületek országos szövetsége és a pozsonyi Kereskedelmi Testület április 29-én küldöttséget meneszt Prágába a kereskedelmi mi­niszterhez. A küldöttség sok a kereskedelmet ér­deklő aktuális kérdés ügyében jár el a miniszté­riumban, mint adóügyek, be- és kivitel stb. — (Elkészüli a szociális biztosítás törvényja­vaslata.) FéStüvatatos közlés szerint a szociális biztosítást előkészítő bizottság annyira előreha­lad munkájával, hogy a javaslatot a jövő héten parlamentáris elintézésre megküldik a nemzetgyű­lésnek. Mivel a törvény terjedelmes és újszerű munka, a nemzetgyűlés szociálpolitikai bizottsága az egész tavaszi ülésszakon át fog tanácskozni, róla, úgy hogy maga a nemzetgyűlés még csak az őszi ülésszakban fagtalfcozhatik majd a szociális biztosítás kérdésével. — (Az első vasúti osztály megszüntetése.) Amint már jelentettük, a vasuíügyi minisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy az első osztályt a személyvonatoknál teljesen megszüntesse, a gyorsvonatoknál pedig korlátozza. Az 1923/24. évi idényre a minisztérium korlátozó intézkedéseket óhajt tenni. A külfölddel való közlekedés lebonyo­lítására szolgáló közvetlen kocsikat ez a rendel­kezés nem érintené. — (Az angol orosz kereskedelmi viszony.) Londonból jelentik: Iienderson a munkáspárt ne­vében levelet intézett Bonar Lawhoz, melyben kifejtette, hogy az angol—orosz kereskedelmi vi­szony megszakítása komoly kárt jelent a világ- gazdaság és az angol nemzetgazdaság számára, felszólítja tehát a kormányt, hogy tegyen meg mindent az angol—orosz kereskedelmi viszony helyreállítására. Bonar Law válaszában kijelen­tette, hogy mihelyt lépést tesz a kormány e te­kintetben, értesíteni fogia róla az alsóházat. xx Ügyvédi hír. Mint Trencsénből jelen­tik, S z e g h e ő Gábor dr. i&túertnevü ügy­véd és bűnügyi védőügyvédi működését Trencsén székhellyel ismét megkezdte. gyártulajdonos felelős azért is, hogy a mun­kásokat nem figyelmeztette arra, hogy a helyiségben veszedelmes a dohányzás. Robbanás kétszer történt. Először a gé­peknél, másodszor pedig az ajtó mellett föl­halmozott készlet robbant föl. A robbanás idejében a helyiségben százhúsz kiló oelulloid volt, jólehet a tűzoltók véleménye szerint négy kilogram is elégséges lett volna a ka­tasztrófa előidézéséhez. Ma délelőtt megtartották a szakértői vizsgálatot a gyárban. Megállapították, hogy a gyár vezetőségét rendkívül sok mulasztás terheli. Semmiféle tűzbiztonsági intézkedése­ket nem foganatosítottak. Állandóan nagy mennyiségű robbanóanyagot tartottak a rak­tárhelyiségben anélkül, hogy erről bárkinek is jelentést tettek volna, vagy erre bármelyik hatóságtól is engedélyük lett volna. Megálla­pították azt is, hogy a robbanó anyagokkal telt helyiségben nemcsak a munkások ciga­rettáztak, hanem maga Schneller gyárigaz- gaíó is állandóan szivarozott. A másak gyárigazgató, Willner Róbert, aki tegnap érkezett haza Budapestre, állító­lagos idegbajával a J,ános-szanatóriumiba vo­nult. A rendőrség elrendelte kihallgatását. Amennyiben betegsége nem lenne súlyos ter­mészetű, őt is előállítják a rendőrfőkapitány­ságon. A leartóztatásban lévő Schneller Mór gyár igazgató további fogvatartásáról ma dönt a vizsgálóbíró. A rendőrség ma délben megállapítottal, hogy a hatóságokat a katasztrófa ügyében semmiféle felelősség nem terheli. A gyár ve­zetősége ugyanis a hatóságokhoz intézett be­adványaiban mindig elhallgatta, hogy a gyár­ban robbanó anyagokkal is dolgoznak. — (A „nagy" Bosak Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk írja: Bosak, a híres amerikai szlovák pénzember — a szlovák Stinnes — e héten né­hány napot Pozsonyban töltött. Utjának céljáról különféle verziók keringenek. Egyesek szerint Bosak egy nagy szlovák lapot indít Szlovenszkó- ban, mások szerint az eberhardi Apponyi-birrokot tekintette meg. __ (A lőcsei letartóztatott kommunisták Kas­sán.) Kassáról telefonálják: A Lőcséin letartózta­tott 11 kommunistáit mia Kassára1 hozták -a kassai ábaimügyészslég fogházába. xx A kassai Haltenberger-íéle gyár múltjából. Szlovenszkó egyik legrégibb, köz­ismert gyáráról a Kassán megjelenő „Közér- de.k“ a következőket közli: Adatok a kassai Haltenberger-féle ruhafestő-, vegytisztító- és gőzmosógyár történetéhez. 1805. évben tör­tént, tehát 118 év.múlt el azóta, amikor Hal- tenberger Péter Kilián, a Haltenberger-gyár jelenlegi tulajdonosának dédapja, ki a gácsi és ghymesi gróf Forgách Antallal közösen alapított gácsi posztógyárnak volt üzemveze­tője, a még ma is fönnálló kassai jótékony nőegylet hívására Kassára jött, hogy az egy­let által föntartott posztószövőmtihelyt — kapcsolatban egy festődével átvegye s azt vezesse. — A posztómiihelyt Haltenberger 1810. évben végleg birtokába vette s azt fia, id. Haltenberger Péter 1845. évbe a Csatorna utcába tette át. íd. Haltenberger Péter el­hunyta után a gyárat Haltenberger Béla és Rudolf vették át. A beállotL körülmények "fontán a posztógyár be lett szüntetve, csupán a festődé maradt fönn s azt 1870. évben je­lenlegi helyén (Szerecsen u. 8.) állították -föl gőzüzemre berendezve. Haltenberger Rudolf kilépése után (ki az iglói szövőgyárat állítot­ta föl), a kassai festődé id. Haltenberger Béla birtokába jutott, ki azt vegytisztító és későbl gőzmosó intézettel bővitette. A gyárat 1914. évig id. és ifi. Haltenberger Béla vezették s azt országos hírűvé növelték. A háború előtt 240 alkalmazottat foglalkoztatott a vállalat, átvételi üzletei és képviseletei voltak az or­szág minden részében. Naponta százszámra posta- és vasutszállitmány érkezett, illetve szállíttatott cl festett és tisztiott ruhákkal és szövetekkel. Csupán a gőzmosó osztályból naponta átlag 20.000 darab tisztított gallér és kézelő került ki. íd. Haltenberger Béla 1914. évben történt elhalálozása után a gyárat jelenlegi tulajdo­nosa vette .át. A beállott változások folytán megszűnvén a magyarországi forgalom, a gyár forgalma csökkent ugyan, de újabban Szlovenszkó és Ruszinszkó közönsége teljes bizalommal oly mértékben veszi a gyárat igénybe, miszerint van kilátás arra, hoyy rö­vid időn belül ismét eléri a régi forgalmat s ez a jelen munkanélküli időben a közérdek szempontjából kívánatos is. A régi ^szako­kon kívül újabban több iparág lett bevezet­ve, úgymint a szőrmefestés, a szőnyegtiszti- tás is. — (Az Ü. Sz. G. E. nevet cserél.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Ismeretes, hogy az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület működését fel­függesztették. Mint értesülünk, a teljhatalmú mi­niszter az újra való működést bizonyos módosí­tásokkal, alapszabályváltoztatással megengedi, így meg fogják változtatni az O. Sz. G. E. nevét is valószínűleg Nagybirtokosok és Bérlök Szlo­venszkói Szövetségéire, mert az eddigi név, kü­lönösen az „országos" szó — a minisztérium sze­rint — helytelen volt és bizonyos hivatalos jelle­get adott az egyesületnek, amely pedig autonóm és nem hivatalos egyesület. Az O. Sz. G. E.-t május elején rendkívüli közgyűlésre hívják egy­be Pozsonyba és itt történik meg az alapszabály- módosítás elfogadása is. Az egyesület szaklapja: a „Gazda", amely most szünetel, májusban már újra megjelenik. — (Bányarobbanás Németországban.) Aachen­ből jelentik: A geilenkircheni kerület Basweiler melletti Kari Alexander tárnájában a bányalég felrobbant. Eddig 2 halottat és 7 sebesültet húz­tak ki a romok alól. xx Mautünet Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmács, Prága !., Mikutáéska trida 28. Telefon 46--0S. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva. Budapest, április közepe. Kiét nagy művészi eseménye van a ma5 gyár fővárosnak: a Képzőművészeti Tár­sulat tavaszi tárlata a Műcsarnokiban és a Bemczuir-Társaság bemutatkozó kiállí­tása a Nemzeti Szalonban. Kár, hogy ez a két tárlat nem egy fedél alatt rendiező- d-ött. A Budapesten ma működő sokféle művészi társaság minid a Képzőművészeti Társulatból alalkult. A Műcsarnok tette ismertekké azokat az arrivékat, akik ma tőle fcüllönválfan tömörültek, anélkül, hoigy a disszidálásra művészeti okok kényszeril- itetfléfc volna őket. így a magiunk részéről nem osztjuk a budapesti sajtóban felme­rült azt a megái lapít ást, hogy a Műcsar­nokon kiivül valló művészi szervezkedés (h'asznára válik a magyar képzőmíivészet­i nek. E véleményünket a Benczúr-Társa5 sálg küllőn tárlatának határozott sikere sem változtathatja meg. * A régi mesterek. A Műcsarnok idei tavaszi tárlatának kereté­ben újból bemutatták azoknak a régi magyar mes­tereknek képeit iis, akik a Képzőművészeti Társu­latnak I8ő3iban történt gliső kiállításától kezdve úttörők voltak a magyar nemzeti művészet rö­gös, de dicső pályáján. Ezeknek alkotásai aiz I. teremben vannak elhelyezve. Jóformán miwdmeg- annyi közismert mű, de néhányat külön ki kel emelnünk. Sziünyei M erse Pál „Rococo“-ja a mes­ter réigli, nemes, klasszikus kvalitásait ragyog5 'tatja. Ugyanilyen, szeretettéi megfestett, olaszos hangulatokkal telített alkotás -idősb Markó Károly „Nymphák" ciimü képe. Nem a legszeren­csésebben képviseli a kitűnő Borsos Józsefet a „Hazatérő leányok" ciimü képe. Ennél sokkal jellemzőbben mutatja be Széke 1 y Bertalant az „V.. László neveltetése" nevű vásznat, egy sötét tó­nusaival megrendítő erővel ható müveoske, mely­nek kész ópusza a Szépművészeti Múzeumban van képviselve. Ezek a nagy mester legigyönyö’ v-edt gyermek" és „Erdőrészlet" című tájképeivel van képviselve.Ezek a nagy mester leggyönyö’ rübb alkotásai. Mindkettő tárgya az erdő olyan zöldes szürkékkel megfestve, amilyet csak keve­sen értek utói. Monumentális felfogásával a nagy együttesből is kiválik Madarász Viktor „Dó­zsa- Györgyje", szffntón a mester egyik legjobb alkotása. Szerencsés zsáme-rszerü megoldásával -magára vonja a figyelmet V a lentin y János „H'aüdoPrdó cigánya", a régi, szigorú „megfestés" iskolapéldája. Benczúr Gyulát is egyik le-gcso- dásabb müvével juttatják emlékezetébe a művé­szet kedvelőinek: „Du Barry grófnő éis XV. La5 jóst" ábrázolja a kép amely Benczúr briliáns szinipoimpájáit tárja föl. Mellette még egy Munká­csy tűnik föl: „Mozart halála" (Az utolsó próba) erős drámai akcentusokkal ható alkotás. A legjobb francia naturalista festészetre emlékeztet Deák Eb mer Lajos „Szolnoki vásárja", amelyet a mester Parisban alkotott meg. Poézist lehelnek a Mészöly Géza Báláton-képei is, utolérhetet­len szürkében tartott tájiképek. Rap'szódikus ere­jével válik ki a Pa ál László „Erdőszéle borulás­kor" oiirnü vászna. A régiek nemes elhivatottságá­ról tanúskodnak Barabás Miklós müvei: Pri- effle Kornélia arcképe, egy lehelletfinomságu ak- vaneill és a Budapest fővárosának tulajdonában levő közismert „Galambposta". De a régi mester­művek közüli is kiválik &gy Vast a g h György5 kép, („Női arckép"), mely szintén a modern fran­cia mesterek hatása alatt készült, a legszerencsé­sebben megoldva. Az uj fesíögárda. A fiatalabb festők közül a II. teremben a kö­vetkezőket vettük észre: A 74-es számú „Tanul5 ínány" Krusnyák Károlyé, aki finom tónusai­val és nobilis előadásával válik ki. G Hat tér — (Újabb antiszemita-tüntetések a bukaresti egyetemen.) Bukarestből jelentik: Ma reggel a tudományegyetemen az összes megjelent egye­temi hallgatókat az aula kapujában igazoltatták. Délelőtt tiz óráig simán ment a tanítás, ekkor azonban nagy tüntetés keletkezett és a zsidókat az egyetem helyiségéből kiutasították. A rektorá­tus azonnal értesítette a rendőrséget, majd kato­nai csapatokat vettek igénybe s a tüntetőket le­tartóztatták. — (A prágai villamosok ncin fognak május elsején közlekedni.) A villamostársaság igazgató­ságának szükebbkörü bizottsága tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a villamosok május else­jén nem fognak Prágában közlekedni. — (Teljes ülés a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarában.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarában április 30-án lesz a teljes ülés. Mint már jelentettük, a tisztviselők fizetését 7—10 százalékkal fogják re­dukálni. xx Magyar-szlovák szótár a Pcchány- féle szótár kiegészítéséül, Juhász-Hvozdzik János reáíg. tanár szerkesztésében, kapható minden könyvkereskedésben. Ára 32 K 363 lap. Gyula1 több portréval szerepel; ezek között külö­nösen Pécsi József arcképe van érdekesen meg­oldva, die még lenyiigözöbb a hatása a Pogány Gyula jellegzetes és közvetetten megjelenésű arc* i * * * 5 képének. Hangulat o-s, párás szürkével megfestett vásznak a Kárpáthy Jenő „Borongás reggel a Dunán" és „Lágymányosi téli alkony" cimii táj­képei. Nagyon egyéni felfogásról tanúskodik Bod­nár János f. a. arcképe is; azonban kár, hogy „elrajízoíta" a kezeket. Bt üli Aladár B. B.-Ili­ről készített portréja a festő nem mindennapos is5 ment kvalitásairól tanúskodik; erőteljesebb és jobb, mint a zavaros stilizáltságu „Aktja". S á r- kány Gyula több jó képpel szerepel. A „Fiú lanttal" elnevezésű munkájában szerencsésen tudja kifejezésre juttatni az olasz mesterek elő­kelő hangú stílusát. Rendkívül finomak B o s zn a y István fajábrázolása.; legjobban leköti figyelmün­ket az „Alkonyata": széles, hangulatos eleadáteá­val. Ennek a mesternek, bár képei tárgya alig változik, mindig van uj mondanivalója. Kiss Rezső mint rendesen — arcképeket állított ki. Ezúttal jobbak a női portréi, franciás eleganciájukkal és finom előadásukkal messze ki5 magaslanak ennek a zsanérnak általános nívójából. A III. teremből: Realisztikus felfogásával jo hatású a Kövesdy Géza „Itatás után" című ké­pe. Különönsen a lovakat a part felé maga után huzó férfialak mozgása jellegzetes. Érdekes és erőteljes kompozíció az „Aktok a Balatonban" cimiü vászna is, bár színiéiben túlságosan egy­hangú és a vize tsánitás. Ebben a teremben egy nagyobb méretű kompozíció is megállítja a né­zőt: M iih ál oviit s Miklós „Krisztus a kereszt terhe alatt" ciimü képe. Egy kompozíció tekinte­tében mesterien megoldott, ha nem is teljesen u.j felfogású munka, de színezése nem teljesen mii5 vészi. A nehézkes, téglás színek nem is illenek a vallás-drámai hangulat komor kulőrjeihez. A nagy képihez tartozó kidolgozott vázlatok értékeseb­bek. Akadémikusam megfestett munka a Mérő Isvám maturaiiisztilkus „Tereferéje". A terem jobb darabjaihoz soroljuk még Nádiét Róbert „Csen­des vizét" is, a mester jó kvalitásait, nagy tudá­sát kifejező munkáját. Az V. teremben Márk Lajos arcképei domi5 náfaak. Különösen a „Feleségem és én" cimii ké­pe vonja magtára a figyelmet artisztikus, finom előadáséival, gyönyörű szürkés zöld szimvalőrjé’ vek Többi portréi is, mintha egy húsz év előtt lá­tott nagyszabású kompozíciójának megelevenedett alakjait reveláJlnák. A VI. teremben Komáromi-Ka ez Endre „Repülj madárkám" cimii festménye konzervatív megfestése ellenére leköti figyelmünket. Ugyanitt látjuk az éppen most kivándorolt Cs a 1 á n y Béla takaros íkns tájképeit is; bucsuzásu! azonban ke5 vésértéküek, mert tőle már jobbakat is kaptunk. Erőteljesebbek Várady Gyufa vásznai; külö­nösen. a „Téli hegyes-vidékje", mely a tehetséges festő megszokott értékeit képviseli. Kukán Gé­za ismert tárgyú bányászpoémáít variálja egyre. Ezen a tárlaton egy Dózsa György-vázlattal tű5 raik ki, mely sokkal közvetetíenebb hatású kom­pozíció és megfestése is művészibb, mint a ké­szen ledolgozott egyéb képeié. Nagyon gyöngéd, szubtilfsan átérzett alkotás Tiniár-Theín Miík* sa B. G. umő arcképe és ugyanilyen finomságú a mester „Leányom arcképe" cimii, realisztikusabb felfogású munkája. A VII. teremből: Marót hí Major Jenő „Árnyékban" és „Téli alkony" cimü pasztelljel finom szinharimóniájukkal tűnnek ki. Ugyanitt megállít Go ebe i Jenő két önarcképével, ame­lyek a fiatal festő komo’y haladását és elmélye­dését igazolják. Sok érzéssel és szeretettel átha­tott, a természeti szépségeket hűen éreztető táj5 képet (Téli hangulat a Szemlőhegyen) küldött be Horváth Béla. Elsőrendű stilizáló erőről ta­núskodik Gábor Móric „Szobrászaircképe", nem mindennapi alkotás. • Erdélyi Árpád. i / ■SMMKAEOn E§ raUVES%£¥ —■ - «« mzm^sary— ■ —-— Magyar festők, magyar szobrászok. 1863—1923. A műcsarnok tárlata. A Benczur-társaság bemutatkozása. r Vizsstiiii é liiiapcsi robbanás üqqúkíl A helyszíni szemle. — A gyár vezetőségét vétkes mulasztások terhelik. Félrevezették a hatóságokat is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom