Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-21 / 91. (244.) szám

3 Szombat, április 21. yiwmr^WFfARjflRXAP Pozsonyi fiatalemberek Funchalban. Meglátogatták Károly volt király sírját. Pozsony, április 20. (Saját tudósítónktól.) Hónapokkal ez­előtt útra keit Pozsonyból kilenc vállalkozó szellemű fiatalember, hogy kiutazzék az Igé: rét földjére: Délamerikába. Itthagyták állá­sukat — a legtöbben magántisztviselők vol­tak pozsonyi cégeknél — a bizonytalan jö­vőért. Valójában egy bécsi kivándorlási iro­da csábos ígéreteinek dőltek be, hogy majd Buenos-Airesben elhelyezi őket az Al.ja.neck tu Komp. cég. Viszontagságos irt után az Almansora nevű angol személyszállítóval megérkeztek Argentin-iába. Ott látták csak, hogy csaló kivándorlási hiénák áldozatai lettek. Szó se volt elhelyezkedési lehetőség­ről- Ott még nagyobb a munkanélküliség, mint Cseh-Szlovákiában. Egyszerű tégla­hordói állásihoz is magas protekció kell. Há­rom kivételével már mind visszaszállingóz­tak a hűtlenül elhagyott íróasztal mellé Po­zsonyba egy tapasztalattal gazdagabban. A három ottmaradtnak sem rózsás helyzete: kettő koldul, mert nem tudja megszerezni a visszautazáshoz szükséges összeget, a har­madik pedig, Leszlaner Géza, az MLSz po­zsonyi futballegyesület ismert pénztárosa mint cowboy vagy gaiicsó (marhapásztor) keresi keserves kenyerét egy a fővárostól távQíeső farmon. A hat visszatért fiatalember közül az egyikkel: König Ernőddel, az ismert futbal­listával beszélt tudósítónk. Ö mint hajópin­cér tért vissza e hó elején. Járt a Tüzföldön is, ahol rozmárokra és fókákra vadászott. Odautaztában hajójuk kikötött Madeira szi­getén is, Funchalban, ahol tudvalevőleg Ká­roly volt király van eltemetve. — Első pillanatra, nagy gondunkban — meseli König Ernőd — nem is gondoltunk arra, hogy milyen történelmi nevezetességű helyen köt ki hajónk. Aztán valamelyikünk­nek eszébe jutott és mivel időnk is volt bő­ven, már csak kíváncsiságból is elmentünk megtekinteni a nevezetes helyet. Funchal­ban megrohantak bennünket az idegenveze­tők, akik — mikor megtudták, hogy magya­rok vagyunk — nyomban a Károly-sir meg­tekintését ajánlották. Fogadtunk két autót és ezzel tettük meg a gyönyörű szerpentin- uta-t, amely csupa tropikus növények között vezet a hegytetőre, ahol a kápolna van a királysírral. Oldalt láttuk a kastélyt, mely­ben Károly lakott. A hegytetőn lévő kápol­nánál a templomszolga elmondta, hogy ed­dig két magyar kereste fel a sirt. Az ajtóval szemben van a főoltár, ettől balra fekvő mellékoltárba van becementezve Károly koporsója. A szolga felemelte a fedőlapot és a cementlapon csak egy piros-fehér-zöld szalagocskát láttunk, egyebet semmit. Fel­írás nem látható. Köröskörül az oltáron vagy negyven szalagokkal ellátott koszorú: két piros-fehér-zöld szalagos, két fekete-sárga, több német és semleges országokbeli színek­kel. Ha jól láttam, az egyik szalagon a „Kai- serjáger-Regiment Nr. l.“ felírás volt­— Mikor visszatértünk hajónkra, el­mondtuk az éppen ott utazott Tóth magyar egyetemi tanárnak élményünket. Tóthot a la-platai egyetemre nevezték ki tanárnak és ekkor utazott állását elfoglalni. Sajnálta, hogy nem . tartott ő is velünk. Egy angol író könyve Szlovenszkőról. Birkhill Róbert angol újságíró nemrég meg­jelent „A háború vetése'4 cirnü müvében Szlovenszkőról is megemlékezik. Müvében kimutatja, hogy a cseh-szlovák egység esz­méje a cseheknél is igen fiatal keletű. Hivat­kozik arra, hogy a forradalmi nemzetgyűlés . főként csehekböi állott és abban csak néhány i szlovák vett részt. Az autonómista mozgal- i mát helyesli és igazságosnak mondja. Cáfolja I azt az érvet, hogj’ az autonómia a magyar- ; ság uralmát jelentené és hivatkozik Hlinka ama kijelentésére, amelyek szerint az auto­nómiának célja az önkormányzat a cseh­szlovák állam kebelén belül. Az a jelszó, hogy a csehek és a szlovákok egy nemzetet alkot­nak az angol iró szerint csak szuggeszció és ennek bizonyítására Hlinka Knizsnicájára hi­vatkozik. Birkhilnek tárgyilagos megállapí­tásai természetesen naun tetszenek a cseh sajtónak és a Lidovc Noviny már is élesen kikel ellenük. tonsági óvintézkedéseket egyáltalában nem tette meg, sőt a dohányzást tiltó -táblákat sem függesztette ki. Az ügyvezető igazgatót egyébként más vétkes mulasztás is terheli. Megállapították, hogy a gyárnak telepenge­délye nem volt és pusztán iparengedély alap­ján működött. Mit állapított meg a vizsgálóbizottság? A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a rendőri előírás ellenére, a gyár pincéjéből csak egy kijárat volt az utcára, ezt pedig még egy irodával is eltorlaszolták. Az utcár vezető falépcső annyira rozoga volt, hogy megakadályozta a menekülést. A szakértők­nek az a véleménye, hogy valószínűen gon­datlanság esete forog fönn és valószínűen az egyik meghalt munkás által eldobott gyufa okozta közvetlenül a robbanást. A robbanás és a pénzügyi bizottság. A robbanás ügye a főváros pénzügyi bi­zottságában is szóha került. Kozma Jenő bi­zottsági tag kérte a polgármestert, hogy ren­delje el a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a retteetes szerencsétlenségért kit tér­nél a felelősség. Folkusházy Lajos alpolgár­mester válaszában kijelentette, hogy ez meg­történt. A polgármesteri hivattál vizsgálatot rendelt el annak megállapítása céljából, hogy az engedély kiadásánál, vagy pedig az üzem felülvizsgálásánál nem történt-e szabályta­lanság. A főváros közgyűlésén is interpellá­ció formájában teszik szóvá a robbanást. A helyszíni szemle, A közigazgatási hatóságok ma délben főkapitány vezetésével helyszíni szemlét tar­tottak a szerencsétlenség színhelyén. Meg­állapították, hogy a gyárost végtelenül sú­lyos mulasztás terheli, mert nem respektálta azt a tanácsi határozatot, amely a gyárnak csak szarufésii gyártásához adott gépfölálli- tási engedélyt. Ezzel szemben a gyár min­den hatósági jóváhagyás nélkül celluloid- fésűket gyártott. A celluloid földolgozásánál a gyárban mellőzték a legkezdetlegesebb óvóintézkedéseket is. A gyár egyik igazgatóját letartóztatták. — Eldobott cigaretta idézte elő a robbanást. Budapest, április 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A tegnapi borzalmas robbanás, amely eddig tizeöt emberéletet követelt áldozatul, a főváros közönségét nagy izga­lomban tartja. A budapesti lapok mindegyike oldalas cikkekben foglalkozik az esettel. Le­írják a robbanás részleteit. A robbanást va­lószínűen rövidzárlat idézte elő. A kataszt­rófa pillanatában a pinceablakokból láng- nyelvek törtek elő és mindenfelől velőtrázó sikoltások hallatszottak. Néhány pillanat múlva égőruhás munkások és munkásnők rohantak az utcán. Átfutottak a közeli mun- káskávéházba, ahol eloltották égő ruháikat és első segélyben részesítették Őket. A ház előtt súlyos terméskövek hever­tek. A robbanás a pincelejárat köveit fölsza- kitotta és az utcára hajította. A tüzveszede- lem egyre rohamosabban harapódzott el. Si- koltó, jajveszékelő tömeg volt az egész Fecske-utca. A gyár negyvennégy munkása közül — ebédidő lévén — huszonnyolc dol­gozott a gyárban, amikor a robbanás tör­tént. A menekülés csak néhány munkásnak sikerült. A tűzoltók teljes számban vonultak ki, íejvédö sisakokkal behatoltak az égő gyárba és a sebesülteket karjaikon hozták ki. A pincehelyiségből egyetlen kijárat vezet az utcára. A súlyos katasztrófa főoka az, hody a celluloidból nagymennyiségű mérges gáz keletkezett és a munkások nagy része nem mert a fojtó levegőjű égő utcai kijáraton át menekülni, hanem, mivel az udvarra nin­csen kijárat, a pincehelyiségben zsúfolódtak össze. A ravatal. Újabb halottak. Ma hajnalban a Rókus-kórházban ápolt sebesültek közül két munkás meghalt. Ezzel a robbanás áldozatainak a száma ti­zenháromra emelkedett. Ma délelőtt a sebesültek közül ketten újból meghaltak. Ezzel a halottak szánra ti­zenötre emelkedik. Két sebesült élet-halál között lebeg. Hogy történt a robbanás? A vizsgálóbíró ki akarta hallgatni a sebe­sülteket a kórházban. Az öt férfi közül azon- j bán csak kettő volt eszméletnél. Ezek el- i mondották, hogy közvetlenül a robbanás előtt egyik fiatal társuk égő cigarettát hají­tott el és rögtön ezután történt a borzalmas detonáció. A katasztrófa előidézője d halot­tak között van. Schneller Mór gyárigazgatót, akit teg­nap őrizetbe vettek, ma délben letartóztat­ták. Kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a gyárban a tűzbiztonságra állandóan ügyeltek, szigorúan ellenőrizték, hogy a munkások ne dohányozzanak és a napi föl­dolgozáshoz szükséges ötven kilogramm cel­luloidot a műhely zárt részében tartották. A munkások az előirt rendelkezéseket nem tar­tották be. Ezzel szemben a rendőrség meg­állapította, hogy a cég a szükséges tüzbiz­mim Ilim ■ I lllllijrri Este hét óráig tizenegy halottat húztak ki a romok közül. A rettenetesen eltorzult halottakat a szomszédos ház udvarán terí­tették ki. A nyolc súlyos sebesültet a Rókus- kórházba szállították. A súlyos sebesültek között egy munkásasszony, két munkásleány és öt munkás van. Állapotuk igen súlyos. Az orvosok remélik, hogy közülük négy-ötöt si­kerül megmenteni az életnek. A katasztrófa alkalmával megsérült egy uriasszony is, aki a robbanás pillanatában a műhellyel szemben lévő járdán haladt. Kezét egy kirepülő szi­lánk megsértette. A vizsgálat. A vizsgálat nyomban megindult. Megál­lapították, hogy a gyár Willner Róbert és Schneller Mór építőmester tulajdona. Will­ner jelenleg nem tartózkodik Budapesten. Lipner Alfonz háztulajdonos elmondta, hogy egy évvel ezelőtt kezdődött meg az üzem a gyárban. Ö határozottan ellenezte, hogy a pincében gomb-, fésű- és celluloidgyárat rendezzenek be, mert a helyiséget nem ta­lálta megfelelőnek ifre-n veszedelmes üzem I céljaira. A főváros azonban megadta az üzemengedélyt és igy ő nem akadályozhatta meg, hogy a már kibérelt helyiségben az üzemet megkezdjék. A Rókusbán. Egy újságíró elbeszélgetett a Rókus- kórházban fekvő súlyos sebesültekkel. El­mondották, hogy a szerencsétlenség oka az volt, hogy valamennyien egyszerre akartak kirohanni a deszkázat! szűk kijáraton, ahol egy ember is nehezen fér el. A Rókus-kór- háznak az a szobája, ahol a sebesültek fek­szenek, borzalmas látványt nyújt. Valameny- nyien a fölismerheietlenségig össze vannak égve, vazelinos lepedőbe vannak burkolva és rettenetesen jajgatnak. Körülöttük hozzá­tartozóik siránkoznak. Az első letartóztatás. A rendőrség a késő éjszakai órákban őrizetbe vette a gyár egyik tulajdonosát, Schneller Mór építőmestert. Megállapította a. rendőrség, hogy a fölrobbant cellulózé meny- nyisége negyven-ötven kiló lehetett. A rob­banáskor a műhelyben volt munkások kö­zött senki sem maradt sértetlen. Ugyanennek a gyárnak a kőfaragó-utcai raktárában ta­valy hasonló mértékű és következményű tűz volt. Budapest, április 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A nemzetgyűlés folyosóin ma ismét sok sző esett a Gömbös és Bethlen között folyó küzdelemről, de bizonyosat senki sem tudott mondani. Hangoztatták, hogy a két frakció továbbra is szemben áll egymással és az ellentéteknek olyan módon való kirob­banása. amely után kibékülésről szó sem le­het, nem sokáig várathat magára. A politikai élet egyébként ma a tegnapi borzalmas rob­banás hatása alatt állott. Különösen a szo­ciáldemokrata képviselők beszéltek elkesere­detten az esetről és annak okozójául a kor­mányt tüntették föl, mint amely a munkás­védelemre nem fordít kellő gondot. Kor­mánypárti oldalról ezt a gyanúsítást erélye­sen visszautasították és hangoztatták, hogy ebben a kérdésben együítéreznek a szocia­listákkal. A Ház egyébként a szerencsétlenül járt munkásoknak megadta a kellő tisztele­tet. Ötperces szünetet tartott emlékükre. A nemzetgyűlés ülése A jiemzegyüliés mai ©ését háromategyed ti* zerregy órakor nyitotta meg Atmássy László el­nök. Bejelentette, hogy Kéthiy Anna szociáldemo­krata és Szakács Andor 48-as kisgazdapárti kép­viselőnek sürgős interpellációra adott engedélyt. Kéthiy Anna a Fecákemtcai katasztrófa, Szakács Andor pedig a töldbirtokreform ügyében intéz a kormányhoz sürgős interpellációt. A Ház elhatá­rozta, hogy az interpellációk meghallgatására délben fél két óraikor tér át. Ezután napirend ér­teiméiben folytatták a mezőgazdasági munkabé­rek szabályozásáról szóló törvényjavaslat áiltaaá- nois vitáját. Az első szónok PeidJ Gyula szociáldemokrata képviselő: A munkások tegnap megmutatták, hogy életükkel is áldozatot képesek hozni hazájukért és munka* fűikért. Sajnálattal állapi tóm meg, hogy sem & kormány, sem a törvényhozás részéről semmi­féle preventív intézkedés nem történt a veszede­lem elhárítására. Az országnak egyetlen szociá­lis intézménye volt: a ínunkásbiztositó pénztár, ennek azonban elvették autonómiáját és ott is a bürokratikus rendszert honosították meg. Java­solom, hogy a Ház a szerencsétlenül járt munka.’ sok emlékének azzal áldozzon, hogy öt perces szünetet tart. A Ház a javaslatot egyhangúan elfogadta, mire az elnök a gyász jeléül öt percre felfüggesz­tette az ülést. Szünet után Peid'l Gyula folytatta beszédét: Megálla­pítja, hogy a mezőgazdasági munkabéreik szabá­lyozásáról szóló törvény teljesen kifogástalan, te­hát el kell fogadni. Vannak, akik csodálkoznak, hogy olyan kormánnyal szemben, amelyik ilyen kifogástalan törvényeket alkot, ellenzéki állás­pontra helyezkedünk. Erre az a válaszom, hogy egy ilyen törvényért nem adhatjuk fel ellenzéki magatartásunkat. Majd nagyatádi Szabó minisz­ter ama kijelentésével foglalkozik, amelyben til­takozott az etilen, hogy ö paraszt. Ez a mi ré­szünkről — mondotta' — nem sértés, ez legföljebb a nagybirtokosok részéről lehet sértés, akik a parasztokat igavonó állatoknak használják föl. (Az elnök ezért a kifejezésért osztály ellenes izgatás miatt a szónokot rendreuíasitja.) Kőműves Lajos: A szociáldemo’kviaiákkal való kibékülés szükségét hangoztatja. Kijelenti, hogy mindenkinek egyesült erővel kell dolgozni a hazáért. Elnök ezután tiz perc szünetet rendelt ed, majd Kéthiy Anna terjesztette elő interpelláció’ iát a kereskedelmi miniszterhez a veszélyes üze­mek ellenőrzésének (felülvizsgálása’ tárgyában: Miután kétségtelenül mulasztások történtek, azok megtorlást követednek. Nem tudom, kit terhel a felelősség, de mulasztás terheli azokat a hatósd*- gokat is, amelyek az üzemnek megadták az en­gedélyt, hogy egy szűk helyiségben harminc- negyven munkást zsúfoljanak össze. Kéri a szi­gorú vizsgálat megindítását. Bethlen István gróf miniszterelnök a voítevö kereskedelmi miniszter helyett nyomban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy a kormány a legszigorúbb vizsgálatot indítja meg és a’ bűnösöket a törvény kérlelhetetlen szigorá­val megbünteti. A Ház a miniszterelnök válaszát egyhangúan tudomásul vette. Szakács Andor terjesztette elő ezután In­terpellációját. Lapunk zárásakor az ütés fairt. A nemzetgyűlés szünete Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló javaslat­hoz még igen sok szónok van íöliratkozva, a kormány azt a tervét, hogy a nemzetgyűlést e hét végén szünetre küldje, elejtette. A nem­zetgyűlés legközelebbi ülése kedden délelőtt tiz órakor lesz. A jövő hét csütörtökjéig elő­reláthatóan befejezik a vitát és a képviselők három-négyheti szünetre mennek haza. Nem mond le a pénzügyminiszter Az utóbbi két nap alatt ismét erősen kol- portálták azt a hirt, hogy Kállay Tibor pénz­ügyminiszter rövidesen lemond Hivatalos helyről ma kijelentették, hogy a Kállay le­mondásáról szóló hírek teljesen alaptalanok, menüre emeiiícieít i inistepesfi robbanás atűoisiűiiiöK számi. A. f?®€SSfi«HUÍC€IÍ l€€igti®©3E#Sr®S®! m iSMiStigg&r Ei«KiMe©Mí!iiifal©* ©MMi A nemzetgyűlés gyásza, A miniszterelnök szigorú vizsgálatot ígér. Nem mond le a pénzügyminiszter. Hí égési életre szélé éra jp flu-ft­m y 5ff 0muA

Next

/
Oldalképek
Tartalom