Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-21 / 91. (244.) szám

A cseh-szlovák—lengyel viszony. v Prága, április 20. A lengyel parlamenti kormánytól, ame­lyet most készítenek elő, a Národny Listy azt várja, hogy a nagy gazdasági és politikai kérdéseken kívül törődni fog a szomszédok­kal való jobb külpolitikai viszonyok kialakí­tásával. Ebben a reményében megerősíti a lengyel szejm legutolsó külügyi vitája, mert ez a vita megmutatta, hogy „a lengyel kép­viselők és államférfiak között van legalább is egy nem nagy csoport11, amely ezt a fölfo­gást vallja, hogy a cseh-szlovák köztársaság­gal barátságos együttműködést kell teremte­ni. Noha a fölfogások eltérnek .egymástól, a N. L. szerint mégis fölmerülhetnek olyan mo­mentumok, amelyek józanabb és tárgyilago­sad fölfogásról tanúskodnak. A cseh lap úgy véli, hogy a javorinai kérdés, amelyet a len­gyelek javorinai konfliktusnak mondanak, voltaképpen nem is vitás kérdés, mert régen el van döntve jog szerint és a történelmi és az etnográfiai viszonyok szempontjából. A lap azután arra hivatkozva, hogy Lengyelország lakosságának 32 százaléka nemzeti kisebbsé­gekből áll és hogy nyugatról Németország, keletről pedig Oroszország fenyegeti Len­gyelországot, úgy véli, hogy a lengyeleknek meg kell fontolniok a cseh-szlovák—lengyel viszony problémáját. A N. L. úgy véli, hogy nem volna helyes az utilitarizmust és egoiz­must csak cseh-szlovák részen keresni. Cseh­szlovákiának nyíltan meg kellene mondania, hogy a lengyel megegyezés és a Lengyelor­szággal való kereskedelmi szerződés mellett van, mert az iparának és gazdasági és poli­tikai helyzetének erre szüksége van. De vi­szont a lengyeleknek is nyiltan be kellene vallaniok, hogy nekik is a cseh-szlovák köz­társasággal való megegyezésre van szüksé­gük, mert ez olyan szláv szomszéd, amelyre a különböző eshetőségekben és különösen a békétlen Németország ellen egyedül számít­hat. Benes szerdán nyilatkozik a javori­nai kérdésről. Amint a Tribuna jelenti, a képviselőház külügyi bizottságát keddre hívják össze és Benes külügyminiszter ekkor fog nyilatkozni a javorinai kérdés állásáról. A külügyi bizott­ság összehivása azzal áll összefüggésben, hogy — amint jelentettük — a külügyi bi­zottság szerdai ülése Pastyrik, cseh nemzeti szocialista képviselő indiványára úgy hatá­rozott, hogy Benes a bizottságnak ugyanoly an bizalmas információkat adjon, mint amilye­neket a szenátus külügyi bizottságának adott. ©9©©©$Ge«9QQö©8©se©9©9e9©ee©®©©© Á ruszinszkói földosztás titkaiból. Miért drága az állaimi föld? — A földhivatal önleleplező nyilatkozata. Ungvár, április 20. (Saját tudósítónktól.) Köztudomású, hogy Ruszinszkóban az egyedüli politikai mézes­madzag évek óta a földosztással való hitege­tés volt. Ezt használta ki annak idején a kom­munista párt, de a legnagyobb eredményeket mégis csak a cseh agrárpárt érte el a nép hi­tegetésével. Ennek tulajdonítható, hogy ma Ruszinszkó politikai problémáinak megoldá­sánál a cseh agrárpárt mind nagyobb szere­pet játszik. A földibirtokhivatal — előttünk fekvő je­lentése szerint — Ruszinszkóban is megkezd­te a földosztást és pedig az 1919 április 18-án hozott földtörvény alapján. Az átvett nagy­birtokokért a földhivatal olyan átvételi árat fizetett a földtulajdonosnak, amilyet az az 1913—1915. években szabadkézből való el­adás utján kapott volna. Ehhez az árhoz bizo­nyos pótlékokat is csaptak, amelyek az épü- letnélkülii ingatlannál az átvételi alapár 5 szá­zalékáig, épülettel ellátott ingatlannál, vala­mint szöllőknél is az átvételi alapár 10 szá­zalékáig, épületeknél pedig az átvételi alapár 15 százalékáig mehettek. Egészen másként alakul azonban a ki­osztási ár. Itt már megkezdődik az a pénz­ügyi művelet, melynek hasznában a hivata­lok és magánosok egész sora részesül. A ki­osztási ár ugyanis 42 százalékkal több, mint az átvételi ár. Ezt a 42 százalékot pedig úgy osztják el, hogy abból 15 százalék a vagyon­adóalapra esik, 15 százalékot a telepítési alaphoz csapnak, 12 százalék pedig a föld­birtokhivatal igazgatási költségeire jut. Ebben az árban azonban még mindig nincs benne az a horribilis költség, melyet az ingatlan kimé­rése és telekkönyvi bekebeleztetése fel­emészt. Hogy a. földosztás után áhítozó kö­zönség tisztábban láthasson, a statisztikai adatok aíapján készíthetünk egv kis szám­adást. A ruszii.szkói földosztás a legnagyobb in­gatlant a Schönborn-féle birtokból hasította ki, pontosan 17.729 katasztrális hold és 399 négyszögöl területet. Ezért átvételi átlagár címén fizetett a földbirtokhivatal holdankint 150 koronát. Az ingatlant aztán holdankint 213 koronás átlagárban osztották ki. Azon­felül a „pontos kimérésért" holdankint 90 ko­ronát, a „megihatárolásért" holdankint 30 ko­ronát s végül a „tulajdonjog bekebelezése" címén holdunk int 90 koronát kellett lefizetnie a boldog uj tulajdonosnak. Egy hold föld te­hát a 150 koronás átvételi ár mellett 423 ko­ronás kiosztást átlagáron került a földműves keze alá. r Érdekes és jellemző, hogy a földhivatal azoknak az igénylőknek, akik azért maradtak föld nélkül, mert 1918 október 28-ika után adták el földjüket, földet nem ad. Legelőket pedig csak abban az esetben adnak magáno­soknak, ha azokat község avagy va’amely földmivescsoport kedvezőtlen fekvése miatt át nem akarja venni. A forgalmi hitellel is úgy van a föld­Pozsony, április 20. A türelmetlen sovén iskolapolitika sehol sem rombolta össze annyira a magyar kultúr­intézményeket, mint Pozsonyban. Gyors egymásutánban végezte ki a magyar felső, közép és szakoktatás iskoláit, azt a kevés magyar tanintézetet pedig, melyet kénytelen­kelletlen meghagyott, életerének átvágásával akarja elvéreztetni. Pozsonyban — a legerőszakosabb törekvé­sek dacára — a magyar kisebbség még pa­píron is meg van. de a magyarságnak kisebb­ségi jogai csak papiron vannak meg. Ezt a sajnos tényt igazolja a pozsonyi iskolák fe­lett tartott szemlénk is, melynek szomorú eredménye rávilágít a magyar kultúrát fojto­gató erőszakos kéz munkája. A magyar egyetemi oktatás fokozatosan szűnt meg s 1920-ban bezáródott az egyetem kapuja a magyar ifjak előtt. Ma az egyetem bölcsészeti, orvosi és jogi fakultásán az elő­adási nyelv cseh-szlovák. A teológiai fakul­tás még ma is szünetel, noha tanárait régen kinevezték. A papokat Nagyszombatban ké­pezik. Az ott tanuló teológusok nagy része magyar ifjú. A fa- és fémipari szakiskolában a ma­gyar előadási nyelv egy napról a másikra el­némult. A régi tanárok egy része kimarado- zott, más része pedig pozsonyi gyárakban keresett munkát. Numerusz klauzusz az Orsolyáknál. A város két tanitónöképzője közül az ál­lamit átvették s cseh-szlovák internátussal bővítették ki. Az Orsolyák képzője, Pozsony egyik legrégibb iskolája, ma a köztársaság­ban az egyetlen magyar tanitónőképző. (Ma­gyar férfi tanitónőképző egyáltalán nincs.) Ez az iskola az uj államalakulás előtt száz- hatvan-száznyolcvan tanitónőjelöltet szám­lált, most sokkal népesebb volna, ha a köz- okatásiigyi kormány el nem zárná az isko­lába özönlők útját a numerusz klauzusszal. Egy-egy osztályba ugyanis mindössze hu­szonöt leányt enged felvenni. Nehogy még a numerusz klauzusz mellett is életképes le­gyen az intézet, a törvény szerint járó állam­segélyt is elvonja tanáraitól. Az Orsolyák, kik a képzőn kívül leánypolgárit, azután elemi leányiskolát és kisdedóvót is föntartanak, csak úgy tudnak boldogulni, hogy a tanerők sovány garasokért, tisztán a magyar kultura szeretetéből teljesitik nemes feladatukat. Az 1918. évben az Orsolyák megnyitották a pol­gári iskolai tanitónőképző nyelv -és termé­szettudományi osztályát. Nagy érdeklődés mellett egyetemi és kiválóbb középiskolai ta­nárok adtak elő a polgári képzőn, melyet azonban az iskolai referátus egy tollvonással megsemmisített. Túlzsúfoltak a liceum magyar osztályai. Pozsonynak két gimnáziuma volt és van. Mindkettőnek hire, neve messze földön is­mert. A katolikus gimnáziumot még Pázmány Péter alapította s első igazgatója Káldy György, a híres bibliaforditó volt. Tanári ka­ra a legkiválóbb pedagógusokból került ki. Neves, nagy tudósok voltak minden időben az iskolánál. Az utóbbi időben igazgatója Po­lliiéit Károly, a tudományos világ ismert mathematikusa és csillagásza. Itt működött éveken át Gaál Mózes, a magyar ifjúság ked­velt Írója. Valamikor a Kiosszák épületében székelt az intézet, majd gyönyörű iskolapa­lotát kapott. Évről-évre népesebb lett s az alsó osztályok tanulói három-három párhu­zamos osztályt töltöttek meg. Könyvtára uni­kum, érem- és régiséggyiijteménye páratlan birtokhivatal, hogy egyeseknek hitelt nem nyújt, hanem csakis olyan szövetkezeteknek, amelyek a földnek társas alapon való meg­munkálására alakultak és olyan egyletek és pénzintézetek tagjainak, amelyeknek alap­szabályait az állami fölidhirtokhivatal elfo­gadta- A légionáriusok ebben az esetben is kivétel számba mennek, mert: „a volt cseh­szlovák légionáriusok, továbbá a harctéren elesett légionáriusoknak olyan munkaképtelen hátramaradottak kik ennek keresetére voltak utalva, hitelt kaphatnak az állami fölbirtok- hivatal mellett létesített légionárius-alapból". Az eddigi adatok alapján is bebizonyít­ható tehát, hogy amig az államnak a földosz­tással járó munkálatok egy fillérjébe sem ke­rülnek, addig a földhöz jutott szegény ember egyáltalában nem olcsó áron jut hozzá ahhoz a földhöz, amelyet a cseh'agrárpártiak politi­kai fogásból oly fennen Ígérgetnek. Ha tehát a ruszinszkói magyar kisgazdapárt ezt a kor­teseszközt nem használta, annak a fenti hite­les adatok szerint megvolt az alapos oka. ritkaság. A tanintézetet 1919-ben vette át a köztársaság közoktatásügyi kormánya s fo­kozatosan megszüntette a magyar oszályo- kat. Ma csak a négy felsőbb osztályban, mint a reálgimnázium párhuziamos osztályai­ban, tanítanak magyarul, négy év után pe­dig az utolsó osztályban is elnémul a magyar szó. Ezekben a még megtűrt osztályokban is csak a délutáni órákban tanítanak. A gim­názium igazgatóját elbocsátották. Tanárainak egy része másutt keresett ekzisztenciát, má­sik részét időközben szintén elbocsátották. Ma a régi tanári karnak csak kicsi töredéke tanít s írja a gimnázium históriájának utolsó fejezetét. A város második gimnáziuma, az evan­gélikus liceum, nem kevésbé híres és nemes intézet, az egyház áldozatkészsége pompá­san felvirágoztatta. Mind a nyolc évfolyamban párhuzamos osztályai voltak, amelyek rendkívül nagy látogatottságnak örvendtek. 1919-ben meg­szüntették a párhuzamos osztályokat és el­vették internátusi helyiségeit. A párhuzamos magyar osztályok helyett németnyelvű osz­tályokat szerveztek, amelyeket évről-évre tovább fejlesztettek. Md már négy német­nyelvű osztály van. A város és a vidék ifjú­sága mind a magyar osztályokba özönlik. Ma is hatvan-nyolcvan egy-egy magyar osztály tanulóinak számú. A középiskolai if­júság nagy része kiszorul az intézetből s magántanuló lett. Ez a körülmény részint a szülőkre ró rengeteg terhet, részint pedig a magántanulás fogyatékossága miatt hátrá­nyos a tanulókra. A kormány igyekszik a líceumot is államosítani s ezt a célját úgy akarja elérni, hogy a tanárok fizetéskiegészi- tésének visszatartásával a konventet kény­szerítse az iskola átadására. A katolikus hitközség ilyen körülmények között csakhamar részt kivánt a középisko­lai oktatásból s uj katolikus magyar nyelvű gimnáziumot akart létesíteni. Kérvénnyel fordult a minisztériumhoz, de nem kapott el­intézést. Interveniált, sürgetett, mig végre a legridegebb visszautasításra talált. Harmadik középiskolája Pozsonynak a reáliskola, a város alapította s a polgárság anyaintézetnek tekintette. A nagy ipari és kereskedelmi város százával vitte gyerme­keit a reáliskolába. Évről-évre szaporodott tanulóinak száma. Ma csak a hetedik osz­tálynak van párhuzamos magyar évfolyama, júniusban az is bezárul. A magyar osztályok helyett párhuzamos német osztályokat létesí­tenek, melyekben persze csak délután tanít­hatnak. Az intézet régi tanárait elbocsátották, alig néhányat vettek át a németnyelvű osz­tályokhoz. Nincs magyar polgári iskola. Magyarnyelvű polgári iskola egyáltalán nincs Poszonyban. Még papiroson is huszon­hét-huszonnyolc ezer magyar lakja a várost, jogos, törvényes igénye van tehát a magyar­ságnak polgári fiúiskolára. A keresztény- szociális párt annak idején akciót is indított egy városi magyarnyelvű polgári iskola léte­sítése érdekében, a tanács az indítványt magáévá is tette, de azután szépen — a meg­szokott és kipróbált módon — kimúlni hagy­ta. Ma csak a zsidó felekezeti polgári isko­lában használják a magyar nyelvet. # Az elemi iskolák. Állami magyar, vagy német tannyelvű elemi iskola egyáltalában nincs. A kisebbsé­gek gyermekeinek elemi oktatását a feleke­zetek látják el. Érdekes is, jellemző is, hogy a közoktatásügyi kormányt egyáltalán néni foglalkoztatja az a probléma, hol fogja venni a magyarság tanítóit és tanárait? Magyaror­szágon szerzett tanári, tanítói diplomát nem nosztrifikál, tanár és tanítóképzőket nem ál­lít fel. Talán olyan embereket akar a magyar iskolák katedráira állítani, mint amilyeneknek Pozsonyban polgári iskolai tanításra adnak diplomát. Mivel pedagógium nincs, az iskolai referátusnak pedig szüksége volt polgári is­kolai tanítókra, egy ad hoc bizottságot szer­vezett, mely minden tanfolyam nélkül, egy­szerű vizsga alapján osztja a diplomákat. Ez a „gyors talpaló" műhely — képzelhető — micsoda tanférfiakat bocsát a magyar pol­gári iskolákba. Talán ezt a történelmi orszá­gokból importált rendszert akarják meghono­sítani a magyar tanárok és tanítók képesí­tésére is. , A magyar tanárok sorsa. A pozsonyi magyar iskolák sorsánál csak a volt magyar tanárok sorsa szomorúbb. Az elbocsátott tanárok a legkétségbeesettebb nyomorban várják ma is helyzetük rendezé­sét. Aki nem tudta igazolni cseh-szlovák ál­lampolgárságát, azt minden igény nélkül ker­gették világgá, az a „szerencsés" pedig, ki be tudta igazolni szlovenszkói illetőségét, régi fizetésének 60 százalékát kapja. Hogy ez mit jelent, csak akkor tudjuk mérelgelni, ha bele­nézünk egy IX. fizetési osztályban volt ta­nár fizetési ivébe. Havi 270, mondd: kettőszáz hetven korona az a bizonyos 60 százalék, amely mellett istencsodája, hogy családostól éhen nem halnak. Legnagyobb mégis az öreg, harminc-negyven éve működő tanárok sérelme, kiket szolgálati idejük után a teljes fizetés illetne meg nyugdíj címén. Persze ezek is a régi fizetés 60 százalékán tengődnek. Hivatalok, gyárak, boltok legtöbbször nem diplomás emberhez méltó, gyakran fizikai munkája menti meg az éhen pusztulástól Po­zsony város kiváló tanári karának nagy részét. A pozsonyi magyar kultura szomorú képén talán ez a legfájdalmasabb vonás. A cseh nemzeti demokraták Kassán. A cseh nemzeti demokraták kassai helyi szer­vezete e napokban tartotta meg ülését Slabej megyei főorvos elnöklésével. Az ülésen be­széltek Haluzicky, pozsonyi gimnáziumi igaz­gató és Jezek prágai főbiztos. A gyűlés hatá­rozati javaslatot fogadott el, amelynek értel­mében a nemzeti demokraták Keletszloven- szkóban meg fogják védelmezni mindazokat az értékeket, amelyek a köztársaságot meg­illetik és harcolni fognak különösen a bolse­vista és autonómista törekvések ellen. A cseh nemzeti demokraták meg fogják védelmezni a cseh-szlovák egységet és a szlovenszkói városokat, különösen Kassát meg fogják tisz­títani a magyar szellemtől. Követelik a kül­földi állampolgárok kiutasítását és a határok fokozott védelmét. Helyeslik a köztársaság védelméről szóló törvényt. Segítséget köve­telnek Kassa és Keletszlovenszkó mezőgaz­daságának fejlesztésére, valniint pótlékok folyósítását a kassai cseh-szlovák iparosok számára. Valóban nagyszerű program ez, csak kár, hogy Kassa városának szellemét le­győzni nem olyan könnyű dolog, amint azt Kramár ur hivei gondolják. A mentelmi bizottság kedden foglalko­zik Kubicsek ügyével. A képviselőház men­telmi bizottságát keddre összehívták, hogy Kubicsek József ismert mentelmi ügyében határozzon. Mivel Kubicsek is azt kérte, hogy a mentelmi bizottság adja öt ki, bizo­nyos, hogy a bizottság úgy fog határozni, hogy a képviselőt az ügyészségnek csalás és hűtlen kezelés büntette miatt emelt vád­jára kiadja. Az állatni szállítások ügye. Félhivatalosan közlök: Több untat egy éve, hogy a közmunka ügyi minisztérium kormányrendeletet dolgozott ki az állami szállitásoikikall összefüggő kérdések sza­bályozásáról. Ehhez a keretrendelethez két részre oszló végrehajtási utasításokat is dolgoztak ki. Az első rész az állaimii szállítások elhelyezésére vonatkozó általános érvényű irányelveket öleli föl, amelyek valamennyi minisztériumra bírnának érvénnyel. A második részben az egyes reszor­tokra vonatkozó külön határozatokat sorolják föl Ez az elaborátum számos miniszterköai inké- ton került megvitatásra anélkül, hogy sikerült volna a végrehajtási utasításokat pozitív ered’ mémnyel lezárni. Különösen adminiszrativ terfrié- szetü nehézségek merültek fel, amelyek elsősor­ban a szlovenszkói minisztérium követeléseire vezethetők vissza. A legközelebbi hetekben újból ‘összehívnak egy mimszterköz1 ankétot, hogy megkíséreljék az egyes szakminisztériumok meg­egyezését. Ha ez az ankét is negatív eredmény’ nyel végződnék, az ügy kellő befejezését előre­láthatóan a minisztertanácson; bízzák. Nemcsak a közigazgatási hatóságoknak hanem a nagy nyilvánosságnak is rendkívüli érdeke, hogy e/t az cgiéisz állam közgazdaság.; szempont!áh<V fö­lötte jelentőséges problémát a/ eddigi meddő kon­ferenciákra való tekintet nélkül véglegiesen meg’ oldják, Szombat, április 21. Szomora szemle a pisssii isholdk Iliit — A Prágai Magyar Hírlap kiküldőit tudí silójától, — g -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom