Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-20 / 90. (243.) szám
Hétezer. (p.) Besztercebánya, április 19. A cselh nemzeti demokrata párt pozsonyi orgánuma egy rövid, de elég érdekes hirt tett közzé. Úgy szól, hogy legközelebb hétezer embert fognak letartóztatni a köztársaság biztonsága érdekében, akik hazaárulás bűntettében gyanúsak. Ez már beszéd. Ennél szebben egy nagy offenzivát bejelenteni nem lehet. Eddig a rekord ötven-hatvan körül forgott, nem említve az 1919. évi bolseviki betörés idejét, amikor százával internáltak. De akkor háború volt. A Bratislavsky Noviny tovább nem akar játszani, átmegy a komoly munkára. Ezrével kell a foglyokat gyűjteni! Mit jelent ez? Mit akar a Bratislavski Noviny? Hisz visszaemlékezhetünk a háború idejére, amikor a hadijelentés egy nagyszabású hadi művelet után hétezer fogolyról számolt be, örömtől dagadt a keblünk. Mindenütt megelégedéssel állapították meg, ez a hadi művelet tényleg nagyszabású volt és teljes sikerrel járt. Itt a bizonyíték, hétezer foglyot ejtettünk! Még a pesszimisták is elcsendesedtek, ők is megadták magukat. Eddig a békében a fogolyszámoknál nem a háborús méretekkel dolgoztak. Nem várt és szenzációs újítás volna tehát az, amit a Bratislavsky Noviny bejelent. Ha az események igazolnák az újságnak a bejelentését, úgy mindenesetre a mi államunkat a merész és bátor kezdeményezés dicsősége illetné meg. Ez mindenesetre alapos tisztogatás volna. S igen szomorú és beteges közállapotra mutatna, ha ebben a köztársaságban hétezer embernek foglalkozása a hazaárulás volna. Ha a Bratislavsky Noviny gyanúja igaz volna, úgy még mindig, a hétezer embernek ártalmatlanná tétele esetén is, megmaradna az aggodalom, hogy a ragály tovább terjedt s ez a hétezer gonosztevő tovább iníiciált másokat Hisz a hétezer delinkvensnek vannak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei. Ahol a hazaárulás betegsége járványszerüen lépett fel és olyan félelmes méreteket öltött, hogy az első nekilendülésre hétezer beteget kell izolálni, ott a járvány gyorsan terjed és egyszerű, rövid érintkezéseknél is átragad. Tehát nem igen hihető, hogy a Bratislavsky Noviny módszere a kívánt eredményt biztosítani tudná s mire az első hétezer ember elhelyezése megtörtént, talán már annak a szüksége merülne fel, hogy újabb tizennégyezer ragályos beteg biztos helyre való irányításáról kell gondoskodni. De azután egy kicsit drága mulatság ez. Hétezer ingyenélőnek teljes ellátása borzalmas pénzeket nyelne el. Már a lakásokról való gondoskodás is nagy és nehéz feladatok elé állítaná a/hatóságokat. A fogházak és egyéb rácsos ablakokkal ellátott állami intézetek most sem nagyon konganak az ürességtől. Hétezer embernek, valószínűleg megnőtt embernek a fekvésre is elegendő férőhelyet biztosítani, a mostani lakásszükség mellett nem gyerekjáték. Ehhez járul az élelmezés. Hétezer veszedelmes ember őrzése impozáns számú és jól díjazott őrségeket tenne szükségessé. Ezeket is elhelyezni, élelmezni, ruházni és fizetni kellene. S ez még mindig nem elég Az a hétezer ember mégsem csinált mindig hazaárulást, minden valószínűség szerint van valami mellékfoglalkozásuk is. A hazaáru'ók rendszerint java- korabeli, munkabíró emberek, tehát mégis végeznek valami hasznos do’got is. A Bratislavsky Noviny álmának megvalósulása esetén hétezer munkáskéz válnék tétlenné. Nem akarok szentimentális húrokat pengetni, de nem tudom egészen biztosan, mi lenne a hétezer ember családtagjaival? Ezektől kitelik, hogy a munkanélküliek, vagy a hadifoglyok családtagjainak járó segélyeket követelik majd az államtól. Egyszóval mégsem olyan egyszerű és nagyszerű a Bratislavsky Noviny famózus bejelentése. Ez a kis lap megengedheti magának, hogy nagyokat mondjon. De a kormány — bár valami tulnagy véleménnyel politikai előrelátása és komolysága iránt nem vagyunk — ezt az őt agyontámogató lapja kedvéért mégsem fogja megtenni. Nincsen-e ez a kis hit inkább azzal összefüggésben, hogy hivatalosan beharangozzák a községi választásokat és nem hivatalosan arról suttognak, hogy törvényhozási választások is lesznek? A „narodna demokrata“ párt nemrég tartotta a bevonulását Szlovenszkóba, a párt megalakult, párthivek azonban egyelőre nem jelentkeznek s nincs is kilátás arra, hogy összejöjjön annyi párttag, hogy együttvéve egy mandátumot adjanak ki. Mandátum] pedig kel! s a kis pártlap ezt úgy akarja biztosítani, hogy ha a párttagok nem jelentkeznek, az ellenpártokihoz tartozókat egyszerűen megkímélik a választási izgalmaktól s a köztársaság biztonsága érdekében mint gyanúsakat biztonságba helyezik őket. De akkor is nagyon naiv ez a terv, akkor nagyon kevés a hétezer ember, még ha megtízszerezik vagy megszázszorozzák is a számot, nem érnek el eredményt. Az sem helyes megállapítás, hogy ha igy a vezetőket elcsendesitik, a vezető nélkül maradt nép fogékony lesz a szabadon levő pártvezérek bölcseségei iránt. A börtönök mindig a propagandának leghatásosabb eszközei voltak. Tehát a Bratislavsky Noviny erélyes kis bejelentésében kipattant terv nem okos és nem is kivihető s főképpen nem komoly. Mi hálásak is vagyunk a kollegának, hogy tréfá- [ jával igy jókedvre tudott hangolni ebben a | szomorú időben. Jugoszláv Képviselők o magyarság jövOjéri!. Ötféle, különböző párt képviselője nyilatkozott a Prágai Magyar Hírlapnak. Zimony, április 18. (Jugoszláviai szerkesztőnktől.) A belgrádi szkupcsina összeülése alkalmával érdekelt a kérdés: miként vélekednek az egyes nemzetgyűlési pártok képviselői a jugoszláviai magyarság helyzetéről, életéről, szándékairól és jövőjéről az uj parlamenti élet alatt. Érdekelt az is, milyen módon és mértékben szándékoznak az egyes pártok, vagy az egyes képviselők a parlamentben sikra- szálíani a magyarság érdekeiért és kik azok, akiknek részéről a magyar ember támogatást és önztelenséget várhat, annyi sok Ígéret és csalódás után. Legelőször a kormánypárt egyik képviselőjét: Jurics Márkot kérdeztük meg, aki ősrégi radikális és buzgó követője Pasics Nikolának. Jurics Márkó mindenekelőtt kijelentette, hogy a Prágai Magyar Hírlapot nem ismeri, ez azonban nem befolyásolja és szívesen áll rendelkezésre. — Szilárd hitem és meggyőződésem az — mondotta a képviselő — hogy olyan terrorisztikus cselekedetek és erőszakoskodások, amilyenek eddig oly lealázóan sújtották a magyarságot, az uj nemzetgyűlés kormányzása alatt nem fognak előfordulni. Ezen a téren a viszonyok erős javulása fog bekövetkezni. De javulás lesz az országban más irányban is: a legteljesebb konszolidációt akarjuk megteremteni. Azt akarjuk, hogy a magyarság az uj kormányzat alatt a szlávsággal teljesen egyenlő rangú legyen a jogokban, tehát igy nyugodt jövő vár a magyarságra. — A nemzetiségekkel való együttműködésről és békés együtthaladásról kijelenthetem, hogy legjobb lenne az, ha a szerbség és a magyarság olyan békességben és barátságos viszonyban élne együtt, mint a magyar rezsim idején s ha ennek a kérdésnek a megoldása egyedü’ csak tőlem függne, egyetlen percet sem hagynék el- ínulni, hogy a testvéries viszony minél előbb helyreálljon. — Ismétlem: erősen hiszem, hogy a viszonyok e tekintetben meg fognak javulni, még pedig nagyon rövid idő alatt. Setyerov Szlavkó dr. demokratapárti képviselő a kérdésről csak röviden nyilatkozott: — Elmúltak a zűrzavaros idők, teljes rendet és békét kell tremteni az országban. Vissza kell állítani a jogok statusquoját és a lelkek harmóniáját. A nemzeti kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmekben mindig ott leszek, a magyarság jövőjét reményteljesnek és nyugodtnak látom. Ezután R a j i c s Balázs képviselőt, a bácska-baranyai harcos bunyevác-sokácpárt bátor és intranzigens vezérét kérdeztük meg. Rajics a következő érdekes választ adta, amelynek nagy jelentősége van annál az oknál fogva, mert a képviselő pártja is benne van a Radics-féle ellenzéki biokban. — A bunyevác-sokácpárt — mondotta • RaÜcs képviselő — a legkomolyabban kitart az autonómia mellett. Ha ezt teszi, eo ipso a magyaroknak és a németeknek is biztosit kellő súlyt az autonóm Vajdaság kormányzásában. Ettől, a kormányzásban való részvételtől, sem a magyarok, sem a németek nem idegenkedhetnek, mert jogi fogalmaink, kulturalapunk és tradíciónk annyira azonosak, hogy nekünk sem félteni valónk nincs a magyaroktól és a németektől, sem megtagadni valónk. — Hiszen amit megtagadnánk tőlük, magunktól is meg kellene tagadnunk. A magyarok és a németek teljesen reánk utaltak kooperáció tekintetében, mert a mai helyzet szerint a mostani generációnak nincsen kilátása arra, hogy a hatalmon levők akár a magyaroknak, akár a németeknek megengednék a teljesen önálló politikai és kulturális működést, mert félnek tőlünk; mig ha velünk vannak, mi szláv zománccal borítjuk be a szövetkezést, amelyet igy a szerbek nem kifogásolhatnak. — A magyarság jövőjét tisztán látom: mivel ez a nép józan, munkás, takarékos, Itt szapora, ha csak török módra ki nem irtják, megmarad, mig a mai jogfosztó és j igazságtalan rendszer nem marad meg! Ezt üzenem Prágán keresztül Belgrádba!... A következő képviselő, akit megkérdeztem Szekulics Milán dr. szocialista képviselő volt. (Zárójelek között meg kell jegyeznem, hogy a jugoszláviai szocialistapárt egyáltalában nem marxista párt, a cimén kívül semmi köze sincs a szocializmushoz, hanem — ha lehetséges — sokkalta reakciósabb és önzőbb szövetkezés a kormányon levő radikálispártnál, ámenben a cégjelzésen kivül fikarcnyi radikálizmus sincs.) Szekulics képviselő a kérdésre igy felelt: '— Pártunk mindenkor kész küzdeni a kisebbségek jogaiért és különösen a magyarok érdekeiért, mert nem felejtjük el azt az eredményes támogatást, amelyben a magyarok a választásokon részesitették jelöltjeinket. A nemzetiségek részére egyenlő politikai és kulturális jogokat fogunk kivivni, mert ennek az államnak minden polgára egyenlő jogú lesz a jövőben. Végül megkérdeztünk egy Radics-párti képviselőt, H orvat Rezső dr. eszéki tanárt, aki a választások során két mandátumot is szerzett. A horvát képviselő a következőkben válaszolt: — Mihelyt végetér a mai időszakon és igazságtalanságon alapuló kormányzati rendszer és helyette a nép veszi a kezébe a saját sorsának intézését: a nemzeti kisebbségek sorsa is megjavul, a jövőjük pedig biztatóbb lesz. A horvát köztársasági parasztpárt elhatározta, hogy valamennyi nemzeti kisebbség kívánságait figyelembe fogja venni és ez vonatkozik az ország bármely részében lakó magyarokra is. Köszönöm az ön figyelmeztetését, amellyel a magyarokra irányította a figyelmemet és biztosíthatom, hogy erről a kéredésről sem én, sem a párt nem fog elfelejtkezni és a magyarokra fokozott figyelmet fogunk fordítani, remélhetőleg nem hiába. * A képviselők vonata elrobogott és csattogó dübörgéssel suhant keresztül a Száva hidján. Odaát, a belgrádi vár bástyáin komikus ferdeséggel billentette félre kupoláját a Kali- megdán ócska kioszk-tornya, a park bájos zöld paradicsomának tőszomszédságában. Belgrádban radikális demokrata kormány alakul. Ismét Pasics lesz a miniszterelnök. — Radics- csal nem tudnak megegyezni. Belgrád, április 18. A király tegnap megkezdte a kormányválság ügyében a politikai pártvezérek kihallgatását. Délután fogadta Pasics lemondott miniszterelnököt, utána Pe- lest, a s •-kupv!'ia ni elnökéi.; Lukiiikss horvát demokrata képviselőt, Pribicsevics volt miniszterelnököt s este hosszabb audiencián volt a királynál Davidovics, a demokrata párt elnöke. Az audienciák eredménye gyanánt valószínű, hogy koalíciós kormány alakul, mely a radikális és demokrata pártra fog támaszkodni és amelynek alakításával Pasicsot fogják megbízni- A belgrádi lapok kijelentik, hogy Radicsékkal jelenleg lehetetlen a megegyezés. Vezérlő- és közösbizottsági ülés Ungvá- ron. (ESŐ) A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottsága legközelebbi ülését május hó 5-én délelőtt tartja Ungváron. Ugyanaznap délután ugyanott a Közös Bizottság is rendes évi ülését tartja. A vezérlőbizotsági ülés napirendjén többek között a következő pontok fognak szerepelni: A Központi Iroda igazgatójának jelentése az Iroda működéséről és a közéleti eseményekről; a községi választások ügye; az állampolgárság és községi illetőség kérdései; a gazdasági válságról szóló jelentés és állásfoglalás; nyelvhasználati sérelmek; az elbocsátott közalkalmazottak és nyugdíjasok ügye; beszámoló a Petöíi-ünnepségekről és egyéb kulturális eseményekről: javaslat az ügyvédi önkormányzat törvényhozási visszaállítása tárgyában stb. A magyar népszövetségi ligát üdvözölte a brüszeü Unió. (ESŐ) A Cseh-Szlovák Köz- társasági Magyar Népszövetségi Ligát újjáalakulása alkalmából Ruyssen. a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának főtitkára, szívélyes hangú levélben üdvözölte s ebben reményének adott kifejezést, hogy a Ligának a csehországi német liga jóváhagyott alapszabályaival azonos alapszabályaiban most már a köztársaság kormánya nem fog semmi visszavetni valót találni s akadály nélkül jóvá fogja azokat hagyni. A főtitkár ur a magyar liga losonci vezetőségét egyutal felkérte, hogy az ügy állásáról időnként tájékoztassa őt100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, április 19-én: Zürichbenf^ikdlU 6.4875 svájci frankot Budapesten 13 400.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 90000.— német márkát J MII. évfolyam 90. (243.) szám. Prága, péntek, 1923 április 20. _______ ^ W ~_________________________ - ___________ Előfizetési árak bel- és külföldön. 7§' f£WM^-frlF?F/l>J3 sasssi SkXJr JSiT il i/ mMM tiy — Sürgönyeim: Hírlap, Prnha. — 9 * A szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő* t> Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETR0GALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
