Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-19 / 89. (242.) szám

e Csütörtök, április 19. Idilli Miralpalí. a pozsonyi RoMhsoimsok történésé — A Prágai Magyar Hírlap regénye. — (15) Egy ízben, amikor különösen jóságos volt irányomban, megkockáztattam e kérést. Fi­gyelmesen végighallgatta beszédemet, amely át volt hatva a szabadság iránt való remény­kedés tüzével. De beszédeim végeztével ösz- szeráncolta homo lkát s arca elszomorodott s ilyen módon beszélgettünk: Szelim: És miért akarsz elmenni? Szük­séget szenvedsz-e valamiben? Szólj és meg­kapsz mindent, amit óhajtasz. Én: Uram, irántam való jóságod oly nagy, hogy semmiben sem szenvedek hiányt; nincs semmire panaszom, csak a szivemre. Szelim: Nyugtasd meg szivedet, te ke­resztény! Én: Lehetetlen így élnem, távol vagyok szeretett hazámtól, távol barátaimtól, roko­naimtól, akiknek sorsa miatt nagyon aggó­dom. ez végre halálomat fogja okozni. Szelim: Te megmentetted életemet, ami­kor a haragos hullámok majdnem elnyeltek; emiatt, igaz, kötelességem lett volna téged szabadon engedni s ha akkor ez lett volna első kérésed, biztosan beleegyeztem volna. De most már megszerettelek téged, kísérőm­mé emeltelek, most már maradnod kell. Vagy valld be magad, nem nyomná-e lelkedet a hálátlanság bűne, ha engem elhagynál? Én: Örökre hálás lesz szivem a te jóté­teményeidért, örökre lekötelezetted leszek. Igazán úgy bánsz velem, mint barátoddal, de az ég sokszorosan meg fog áldani, ha sza­badságommal is megajándékozol. Szelim: Hát semmi sem tudja megváltoz­tatni a te gondolkodásodat? Én: A rabszolga akarata alá van rendelve ura parancsainak, engedelmesnek kell lennem irántad, bármilyen legyen is sorsom. Szelim: Hallod-e te, keresztény, gondol­kozni fogok kérésedről s ha rá tudom maga­mat szánni, hogy nélkülözzelek, szavamat adom. hogy szabadon engedlek, eddig meg légy türelemmel! Szavainak szeretetteljes hangja, leeresz­kedése. jósága — mert annak dacára, hogy életét megmentettem, mégis csak rabszolgája voltam —, egészen elragadott. Már eltelt pár nap s még nem tudtam,, hogyan fog eldőlni sorsom. A hatodik napon Szelim magához hivatott. Amint a szobába léptem, rögtön fe­lém kiáltotta: — Szabad vagy, keresztény! Menj vissza hazádba s gondolj néha reám! Hálásan csókoltam meg kezét. Oh, ld tudja leírni azt az érzést, amelyet e szavak: „szabad vegy“, bennem előidéztek. Nem tu­dom. mi történt velem, az örömtől talán el- aléltam. Szelim hangja ébresztett föl ez édes kábultságomból. Egy kis zacskót adott át ne­kem ezer zecchinóval, azzal a figyelmeztetés­sel, hogy ha egyszer, amikor már hazámban vagyok, többre volna szükségem, tudassam vele s ő nem fogja elmulasztani, hogy engem támogasson. Ez igazán nagylelkű gondolkozásmódja egy muzulmánnak. Vájjon egy keresztény igy gondolkozott és így cselekedett-e volna? Szelim nemes magatartása könnyekre indí­tott, igy hagytam el szobáját; ő maga is meg volt hatva, minden önuralmára szüksége volt, hogy el ne lágyuljon. Minden előkészü­letet megtettem az elutazáshoz; hogy na­gyobb biztonságban utazhassam, török öltö­zetet vettem. Nyolc nap múlva mentem el tőlük; ismételve köszöntem mindnyájuknak irántam tanúsított szeretetiiket és egyúttal nagyon kértem, hogy jól bánjanak aiz itt ma­radt keresztényekkel. A keresztényeknek pedig megígértem, hogy kiszabadításuk ér­dekében megteszek mindent, oly hamar, amennyire csak lehet s igy váltam el tőlük. Alig mentem egy óra járásnyira, amikor láttam, hogy hat török megeresztett kantár- szárral vágtat felém. Amikor közelebb értek, fölismertem vezetőjükben Szelim fiát. Meg­álltam, mert azt hittem, hogy talán ott hagy­tam valamit, vagy hogy Szelim valami meg­bízást akart meg adni Angliába. De meny­nyire csalódtam! A hat török leugrott lová­ról, megkötözött, számat betömte, minden pénzemet, kevés ingóságomat elvette s el­cipelt. Nemsokára észrevettem, hogy kinek parancsára történt mindez. Szelim fia régóta ellenséges érzülettel viseltetett irántam, mert irigyelte tőlem atyja jóindulatát. Főként ak­kor, midőn atyja visszaadta szabadságoméit, sőt nemtetszését hangosan is nyilvánította. Haragja még jobban tüzelt, amikor az ezer piasztert megkaptam. Úgy vélte, hogy ilyen­formán őt fosztották meg egy tulmag s ősz- szegtől s elhatározta, hogy foglyul ejt. Egy távolabb fekvő majorba hurcoltak, itt tartózkodott rendszerint ez újabb rablóm. Megérkezésemkor rögtön bilincsekbe ver­tek. Ha Szelimnél az első napokban rosszul bántak velem, úgy e mostani bánásmód ezerszeresen fölülmúlta azt. Itt a legalacso­nyabb munkát kellett végeznem, istállót ta­karítanom, tevéket tisztogatnom. Eltelt egy hónap és semmi reménységem sem volt a szabadulásomra. Végre két török értem jött s elvitt e helyről. Egy hajóra vezettek, amely cirkálásra készen állott s amelynek parancs­noka az én kínzóm, Szelim fia volt. Nagy volt meglepetésem, amikor itt együtt találtam Szelimnél hagyott szeren­csétlen ■társaimat. Mily nagy volt ijedtségük, amikor engem megpillantottak, akiben sza­badulásuk minden reménysége összponto­sult! Most hát az evezőpadokhoz bilincseltek minket; rendkívül szenvedtünk s kesereg- itíink sorsunk fölött. Panaszkodásunkat he­ves ágyudörgés szakította félbe; nem tudtuk, mire vélni, amikor néhány algíriai barbár szörnyű ordítások között zárkáinkhoz, pad­jainkhoz rohant s kirángatott minket onnan. Követnünk kellett őket a fedélzetre; itt le­vették rólunk a bilincseket s azt parancsol­ták, hogy segítsünk nekik harcolni, mert ha­jójukat épp most támadta meg egy máltai cirkáló. Barátaink, szabadótóink láttára meg- iitődve ragadtuk meg a nekünk nyújtott fegyvereket; hát ezekkel támadjunk ml eset­leges megszabaditóinkra, keresztényekre, tesitvéreinkre? Megütődésünknek hangos morgással ad­tunk kifejezést. Néhány barbár kivont fegy­verrel állt mellettünk. Mi egyértelmű elha­tározással, mintha csak összebeszéltünk volna, az algirokat támadtuk meg fegyve­reinkkel. őreinket egy pillanat alatt dara­bokra szabdaltuk s most a többi rabló ellen rohantunk. E támadás váratlanul érte őket, ment egy kis ideig szinte úgy álltak, mintha az élet is elszállt volna belőlük s mi ugyan­csak dolgoztunk ellenük. A máltaiak meg­hallották hangos örömrivalgásunkat s erre megkettőztették erejüket. Az algir hajó kö­télzete már át volt lyuggatva, az árbócok szétlőve, embereik közül sokan megölve. Ők maguk a legnagyobb zavarban s mindjobban szorítottuk őket, amikor a máltaiak egy sze­rencsétlenül irányzott lövése lőporkamrán­kat érte s mi szörnyű recsegés-ropogás közt a levegőbe röpültünk. Elvesztettem eszméle­temet. Hogy mennyi ideig tartott ez állapo­tom, nem tudom; mikor öntudatom vissza­tért, szárazföldön találtam magam.. Úgy keltem föl, mint egy alvajáró, min­den, ami elmúlt, álom gyanánt tűnt föl előt­tem. De a félig megszenesedett holttestek s a hajóroncsok látása nemsokára meggyőztek engem, hogy ez nem álom, hanem valóság. Már annyi szerencsétlenség ért, hogy e megütődésemből is hamar íölocsudtam s há­lát adtam Istennek kegyelméért és megmen­tésemért. Körültekintettem, de egyetlen tár­samat sem láttam életben. — Tehát egyedül téged tartott meg a Gondviselés — szóltam magamhoz —, talán azért mentett meg, hogy újabb szenvedés legyen osztályrészem; jobb lenne, ha halva volnék; de nem akarok zúgolódni a Minden­ható rendelkezése ellen, türelemmel fogom sorsomat elviselni. A nap már nyugovóra hajlott s én nagy éhséget éreztem; keresgélni kezdtem a ron­csok között, hátha találnék valamit, amivel csillapíthatnám. Kimerült erőm legnagyobb megfeszítésével emelgettem a roncsokat, de semmit sem találtam. Már kétségbe estem, amikor egy kis hordó tűnt szemembe; gyor- ! san fölfeszitettem, de sajnos, tartalma nem az éhség csillapítására szolgált, hanem a szomjúság ellen, mert pálinka volt benne. Balsikerem miatt türelmetlenül ültem le melléje s jót húztam belőle, de annyit, hogy elkábulva, mély álomba merültem. így pi­hentem egész éjjel s amikor fölébredtem, a nap már fönn volt a láthatáron. Kissé erő­sebbnek éreztem magam, de gyomrom na­gyon követelte a magáét. Ismét körül vizs­gáltam a partot, de semmi élvezhetőt nem találtam. így, kényszerítve a szükségtől, elhatá­roztam, hogy bevándorlók az előttem lévő országba, hogy a lakókhoz csatlakozzam. Az ország nevét nem tudtam s épp oly keveset tudtam lakói felől is. Hideg borzadály resz- kettette meg egész valómat arra a gondo­latra, hogy épp ugv járhatok, mint a marok­kói partokon. Térdre hullottam s esedeztem Istenhez, hogy inkább haljak meg, mintsem ismét olyan kemény megpróbáltatást kelljen kláJJanom. Egy deszkadarabot bot gyanánt használtam s lehajtva még egy ital pálinkát, útnak indultam. Egy sűrű erdő volt előttem, de hogy odaérhessek, egy mezőn kellett átmennem, amely sokféle idegen virággal és növénnyel volt borítva. Édes, kellemes illatuk fölüdiitett s előnyös képet nyújtott ez ország termé­kenységéről. Minden zörej — amelyet való­színűleg magam okoztam — megijesztett s képzelődésemben azt hittem, hogy vadálla­tok szörnyű ordítását hallom. Úgy gondol­tam, hogy rögtön az erdőnél leszek, mégis négy óna hosszat tartott, amig odaértem. Egy gyönyörű patak kígyózott itt végig s mintegy határt vont a. völgy és hegy kö­zött; ruhámat levetve, átgázoltam rajta s az erdőbe léptem. Különféle gyümölcsök átlőt­tek rögtön szemembe, de nem mertem őket élvezni, megizlelni, félve, hogy megártanak s abban a reményben, hogy nemsokára va­lami faluhoz érek, ami, úgy gondoltam, nem hiányozhatik ez elragadó vidéken. De remé­nyem hamar eltűnt. Dél lett s még semmi kunyhót nem tudtam fölfedezni. A vágy, hogy emberek közé jussak, nem hagyott nyugodni, csak kevés ideig pihentem s ak­kor megszakítás nélkül tovább mentem Úgy látszott, mintha az erdő nem akar­na véget érni; már két napja nem ettem s most eltűnt a reményem, hogy hozzájussak valamiféle eledelhez. De amikor legnagyobb a szükség, akkor legközelebb a segítség, ve­lem is igy történt. (Folyt, köv.) Kezdete 9 órakorí Kezdete 9 órakor ILHÜMBIMI műsora 1923. április hó 15-től 30-ig: Kramholz nővérek Norman Telma táncmüvésznők billiárd artista Hermáim Ceílin & Ernst Borgström svéd és dán harmonika-virtuózok. A. HilSadt és fia Reevers and Reevers hűm. akr.u idonságok Amer. Com. Songs-Daneers Ezenkívül több attrakció! A.L TABARIN dl, $3é s’caáá íeo. Kedden, csütörtökön és szombaton különösen 1063 megl°pő érdekes műsor. Biztos eredményt csak akkor ér el, ka hirdetést a Prásrai Magyarban ad fel Kiadja: FJachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktíen-Gesell- sebaft nyomdájában. Prágában. A nyomásért felelős' O Holik. 1 1 1 1 | ^ | ^QOCSCXXXXXXXXXXXXXXX^üOOQCCCOCÜ Spárga, kitel. mindennemű kOtflárfik l Anion flelssig s NadiL ! n Jl&rodmi ti. 2©. J ^Alapítva 1884-bon. (Ezelőtt K. Morstadt) API# HIPMIÉSEK Minden szó egyszeri közlése 68 fillér, vasár- és ünnep­napokon 70 fillér. A legkisebb bird-tés ára 6 korona. A hirdetés alatt levő kis szám alapján megtudható a óim a kiadóhivatalban. — Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges póstabélyeget. Vidékről beküldött apróhirdetést csak a hirdetés dijának előzetes megküldése eseten közlünk. Apróhirdetéseket postautalvánnyal Is lehet feladni, a szöveget a szelvényre lehet Írni. — Apróhirdetést felvesz a kiadóhivatalt Prága I Lillová ulioo ift. szám Jeligés leveleket csak akkor továbbítunk, ha a portódij mellékelve van. TEGYEM PRÓBARENDE- LÉST és minden ismerő­sének ajánlani fogja, hogy fénvképnagyitáso- kat felesleges házalóknál rendelni, mert bármi iyen kép után elsőrendű kivi­telben kószit »s küld elő­leg és utánvét nélkül, a pénz utólagos beküldésé­vel bárkinek, Maksay fényképnagy itó műiuté- zete. Kremuica. Ar jegv- zék díjtalanul. ______1179 ELAD Ó nyultiszta, kitűnő orrú. dressz rozott teli­3 vér angol szetter. Zágoni 2 Kálmán, Beregszász. HÁZASSÁGOK AT legelő­nyösebben közvetít Klein Mór házasjágközvetitő - Aiud-Nagvenyed (Romá­nia). Válaszköltségre 2 Kő. melléklendő. 1 1087 RÖZSÍKA. Leveled megjött Nem foglak két hétig váratni, nehogy „vinkli- be“ állíts. Csókol szerető Artúrod. 2086 HÖLGYEK! A legjobb par­tiéit (mérnökök, orvosok, ügyvédek, főtisztviselők és nagykereskedők stb.) egész tömege van elője­gyezve Klein Mór házas­ság-közvetítőn él, Aiud- Nagyenyed (Románia) Válaszköltségekre 2 Kő. melléklendő. 1089 31 éves intelligens, keresz­tény, a kereskedelem minden ágában jártas keres i-cedő NÖSÜLÉS céljából oly hasonló korú nő ismeretséget keresi, aki egy üzlet átvételéhez szükséges hozománnval rendelkezik. Esetleg be- nősülne. Csakis komoly a jáu iátokat Május 1199“ jelige alatt a kiadóhiva­tal továbbit 1199 RUSZINSZKOl öivatásos házasság - közvetítőkkel összeköttetést keres Klein Mór házasság-köz­vetítő Aiud-Nagyenyed (Románia) 1083 I „mm iiistiir | | hönp-1% mQnuomda 1 | KOSlCE-KASSA f > Fő-utca 34. szám (bejárat a Szegfű-utca felől) I ' o | Ajánlkozik mindennemű könyvnyomdái munkák gyors x j és Ízléses kivitelére, jutányos árak mellett, bármily @ > nyelven. — KÉSZÍT: újságokat, tudományos müveket, v folyóiratokat, Iniakönyveket, előfizetési felhívásokat és g ^ hangjegyszedéses munkákat. 0 > £ ) EGYHÁZI NYOMTATVÁNYOK: Kegyesalapitványi C J számadások, templomi számadások, alapitvámyozott § ) szentmiséről számadások, keresztlevelek, anyakönyvi Q > kivonatok, halotti levelek, szentmise alapító-levelek. X bérmálási jegyek, missió-emléklapok, egyszóval minden g ) egyházi és plébániai nyomtatványok szlovák, magyar O > és latin szöveggel raktáron tartatnak. x ÜGYVÉDEKNEK: mindennemű intő-levelek, keresetek Q ) és kérvények,meghatalmazások, díjjegyzékek, kötvények O j és szerződések, óvások, ügyvédi könyvek, levélpapírok stb g [ PÉNZINTÉZETEKNEK: alapszabályok, értékpapírok Q ) részvények és szelvényivek, betéti könyvecskék, üzleti § j könyvek, mérleg-számlák, hirdetmények, kötvények és g I minden egyéb előforduló kezelési nyomtatványok. 0 KERESKEDŐKNEK és IPAR VÁLLALATOKNAK: kör- g | levelek, árjegyzékek, számlák, üzleti könyvek, cimkék q > és ragcédulák, intőlevelek, levélpapírok és borítékok © ) eégnyomással, cégkártyák, üzleti jelentősek, levelező- v ! lapok, zaeskó cógnyomás, csomagoló-pnpirok cógnyomás- © ) • sál, szóval mindennemű üzleti nyomtatványok. Q Falragaszok, hirdetmények és egyék körözvények (azok szer­kesztése és fordítása), étlapok. körcímkék, névjegyek, etfegy- | > zésl és esketési értesítők, kálókra és Ünnepélyekre szóié > meghívók, táncrendek, halotti jelentések s minden könyv nyomdai utón előállítható munkák a legegyszerűbbtől a lég művészlesehh kivitelig elváltaltatnak. — Beküldött kézirata > után költségvetéssel szívesen szolgálunk X)OOeKDOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOOO(^OOOOOOOO0OOO0OüüCKXX^yJüt>)OCX^ÜÜÜOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom