Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-19 / 89. (242.) szám
Politica olent. (g.) Prága, április 18. Alig egy 'hét választ el az uj lausannei konferenciától. Alig egy hét van- a konferencia kezdőpontjául kitűzött dátumig s a keleti béke felől mégis mélységes és titokzatos csönd honol. Nem hirdeti sem a Havas, sem a Reuter, hogy a konferencia perspektívái kedvezőek, hogy a hetvenkilienonapos. vergődés után kimúlt lausannei konferencia tavaszi föltámasztása a béke bizonyosságát és valóságát ígériA múlt évi keleti béketárgyalás alatt egy török államférfin azt mondotta, hogy a halálosan beteg lausannei konferencián Versailles sötét árnyéka ül. Ma semmi jel sem mutat arra, hogy az uj békekonferenciáról elhessegették volna ezt a sötét, nyomasztó árnyékot. A helyzet ma semmivel sem tisztázottat^, mint a keleti békekonferencia utolsó napján volt. A hetvenkilencnapos tárgyalás alatt nem sikerült egy alapvető keleti kérdést sem véglegesen megoldani. Sem a tengerszorosok, sem a kapitulációk, sem a határok, sem a hadikárpóílás, de még a kisebbségi jogok kérdésében sem hangolódtak össze az antant és a török álláspontok. Nem tisztázódott a lépten-nyomon összeütköző angol és francia érdek s nem nyert megoldást az a nagy kérdés, milyen szerepe, befolyása és hatalma, lesz a jövőben az európai politika szf%kszé- nek" Oroszországnak a közelik eleien. ^ A konferencia fölborulása óta eltelt hónapok alatt játszotta ugyan az aníantdiplo- mácia a maga keleti partiját, de döntő eredményt nem ért el, sőt, ha a tárgyilagosság világosságával reflektorozzuk -meg a keleti kérdést, azt -ma sokkal zavarosabb és bonyodalmasabb helyzetben találjuk, mint a második keleti békekonferencia végén. Anglia és Franciaország a jóvátételi kérdés francia megoldása következtében ma még távolabb áll egymástól, mint a lausannei konferencia idejében állt s az a körülmény, hogy Oroszországot az antant mereven kizárja most a lausannei tárgyalóteremből, megnyitja a szovjetdiplomácia titkos és in- trikus szelepeit, melyeken át a külső politikára már sok robbantó gáz ömlött 'eddig is. Oroszország Gsicserinje nem lesz Lausanne- ban, de a szovjetdiplomáciát nem- lehet egykönnyen falhoz állítani s a török-orosz együttest nem szakítja ketté az antant egyszerű határozata. Oroszország a kulisszák mögött ott lesz és ki tudja, nem lesz-e veszedelmesebb ez a szerepe, mint a nyílt színpadi fellépése volt. De a Iegbo-nyodalmasabb helyzetet mégis az a körülmény teremtette, hogy az angó- rai nemzetgyűlés a mossuli petróleumforrások koncesszióját Óbester admirális és a Panama-csatorna építési ügyében szerepeit Goethals amerikai ezredes csoportjának adta s ezzel alaposan keresztülhúzta az angol és francia politika keleti számlásait. Ma Franciaország és Anglia tiltakozik e koncesszió adományozása ellen, sőt a szerződéseik integer voltára egyszerre nagy súlyt helyező francia diplomácia olyasfajta húrokat kezd pengetni, hogy azokkal a törökökkel, akik a szultán uralma alatt adott engedményeket ma semmiseknek nyilvánítják, ne-m ülhetnek Lausanneban egy tárgyalóasztalhoz. A ches- teri koncesszió kérdése az uj lausannei konferencia Achilles-sarka lett. A fölborult lausannei konferencia a petróleum szagától volt illatos, mondotta egy orosz újságíró — a inai politikai légkörben ismét ez a nem kellemes illat terjeng. A chesteri koncesszió ügye a ma uralkodó világpolitika tanulságait hordja magában. Arról győz meg bennünket, hogy a világpolitikában első és fő faktor az üzlet és az üzleti érdek. Amint a Ruhr-akciót a szénipar és a francia nehézipar gazdasági céljai diktálták Poincarénak, úgy a keleti prob’émát a petróleumüzlet tette terhessé. Az üzletet úgy látszik Franciaország és Anglia elvesztette. Mindketten hatalmi eszközökkel és a versail- lesi árnyék békediktátumával akarták kipréselni a törökökből a petróleumot s mindkettőjüket megelőzte -a világpolitika élelmes Moskoviesa, aki a maga dollárjaival és busi- ness-szével megkötötte a petróleumüzletet s aki bizonyosan a jó üzletember fölényes mosolyával dossziézza el a francia és angol tiltakozó jegyzékeket. Mint fogja ebben a zavarosból még zavarosabbá tett légkörben a lausannei konferencia megtalálni a béke útját, mint érvényesíti az antant a maga hatalmi politikáját és békediktátumát az orosz hátvéddel megerősített s az amerikai üzleti érdek védelmébe fogadott Törökországgal szemben — ez a küszöbön álló események elé rajzolódó óriási kérdőjel. Goethe, aki nemcsak költő, de weimari miniszter is volt, mondotta, hogy a Keletet és Nyugatot nem lehet többé elszakítani egymástól Amióta ez a mondása él, azóta sokat fordult a világ és a Kelet és Nyugat politikája talán még erősebben összenőtt. A keleti érdekek harcából már nőttek ki a nyugati politika talajában bogáncskórók és más dudvák s most sem állíthatjuk azt, hogy a Kelet békéje érdektelen esemény a nyugati politika szempontjából. A lausannei konferencia alatt Prága, április 18. Stresemann képviselőnek a Prágai Magyar Hírlap számára adott nyilatkozata mintegy bevezetője annak a beszédnek, amelyet a német külügyi bizottság elnöke tegnap a Reichstagban a külügyminiszter expozéja fölötti vita alkalmával mondott. Stresemann nekünk adott nyilatkozatában körvonalazta azt a szerepet, amelyet Amerikának be kell töltenie a jóvátételi probléma likvidálásánál, mostani beszédében pedig már konkréten megjelöli Németország útját is az amerikai intervenció megnyerésének érdekében. A birodalmi kormány eszerint érdeklődni fog Washingtonban, vájjon az amerikai kormány a jóvátétel fölötti tárgyalásokat Hughes államtitkár ismert javaslata alapján még lehetségesnek tartja, vagyis a néniét kormány kísérletet fog tenni, a Hughes-íéíe tervet még- egyszer szőnyegre hozni. Stresemann egyszersmind rámutatott arra is, hogy miként volna e javaslat főhibája kiküszöbölendő. Ugyanis a nemzetközi becslőbizottság munkája hónapokig is eltarthatna, amit a közgazdasági helyzet nem bír el. Stresemann azt javasolja, hogy a német javaslatban említett 20 milliárd aranymárkát, mint a jóvátételi összeg minimumát, azonnal fixirozzák, inig a több, mint 80 milliárd aranymárkát kitévö dologi szolgáltatásokat csak azután állapítsa meg. Tehát a német kormány uj ajánlatot tesz, anélkül azonban, hogy de facto ajánlatot tenne, vagyis végeredményben teret nyit az amerikai intervenciónak. A berlini sajtó, különösen a demokrata és szociáldemokrata lapok örömmel fogadják Stresemann beszédét s megállapítják, hogy Stresemann mögött áll — a nemzetiek és a kommunisták kivételével — az egész parlament. A Vossische Zeitung a Stresemann-beelkalandozott egymástól az angol és francia politika s amíg a keleti béke a konferencia boncasztalán feküdt, addig Poincaré a jóvátételi aktivitás terén nem mutatott sem különösebb erélyt, sem merészebb szándékot Amint a keleti kérdést sikerült elsibolni a politikai problémák előteréből, amint nem kellett attól tartania Poincarénak, hogy Curzon a keleti fronton használja ki azt az alkalmat, hogy Poincaré a nyugati politika arcvonalán köti- le magát azonnal megkezdte a produktív zálogok hangoztatásával megindult s a Ruhr-megszállásban végződő akciót. Ma önként kínálkozik az a kérdés, hogy most, mikor Poincarénak mindkét kezét leköti a Rubr- vállalkozás, mikor a francia politika messzire taszította magát az angol szövetségtől, miképpen találkozik és fog kezet az angol és francia érdek és lép föl az amerikai dollár- sikerrel szemben. A Keletet és Nyugatot nem lehet elválasztani s igy nem lehetetlen, hogy ha Anglia és Franciaország a keleti politika érdekszférájáíban közelebb kerül egymáshoz, akkor a nyugati proib’émában is megkezdődik valamelyes összehangolódás. A kompromisszumok még mindig divatosak az európai diplomáciában s egy oly kompromisszum, melynél Franciaország enged, egy csöppet sem ártana az antantpolitika jóvoltából fejbeütött Nyugatnakszéd teremtette atmoszférát kedvezőnek tartja a tárgyalások megkezdésére. — A Times és Daily News berlini 'tudósitói hosszú jelentésben számolnak be lapjaiknak Stresemann beszédéről, akit a jövő emberének tartanak. Megszüntették a Rajnavidék kormánybiztosságát — A franciák pénzrekvirálásai. Berlin, április 17. (Wolff.) A Rajnavidék birodalmi kormánybiztosának, von Hatzfelt Wildenburg hercegnek a szövetségközi raina- bizottság elnöke jegyzéket adott át, amelyben közölte vele, hogy a kormánybiztosság hatásköre megszűnt, tehát hagyja el a Rajna- vidéket. A kormánybiztos hasztalan hivatkozott arra, hogy a nagyköveti konferencia a kinevezését jóváhagyta, kénytelen volt a kormánybiztosság egész személyzetével eltávozni a megszállt területről. A német kormány energikusan tiltakozni fog az antant- kormányoknál a birodalmi kormánybiztosság megszüntetése ellen. Köln, április 17. (Wolff.) A Kunsígewerbe- muzeumban székelő munkanélkülieket segélyező hivatal helyiségeibe franciák hatoltak be és a pénztár 22 és fél millió márka állományát magukkal vitték. A jóvátételi bizottság ülése Páris, április 17. A jóvátételi bizottság ma a 'megszálló csapatok költségelőirányzatát tárgyalta. Tekintettel arra. hogy a szövetséges európai kormányok és az amerikai Egyesült Államok közötti idevonatkozó tárgyalások még nem fejeződtek be, döntés az ülésen nem történt. A bizottság ezután az Oroszországban, Kinában, az osztrák-magyar monarchiában, Belgiumban és Törökországban fönnállóit német koncessziók, valamint német vállalatok jogainak a jóvátételi bizottságra való átruházásáról tanácskozott, mint azt a versaillesi szerződés 260. szakasza előírja. Európa sorsa Poincaréíól függ London, április 17. (Havas.) Az Evening Standard jelentése szerint Bentillett munkáspárti képviselő kijelentette, hogy Európa sorsa többé-kevésbé Poincarétól függ, aki nem a német nép, de a kapitalizmus tulten- gése és igy többek között Stinnes ellen küzd. A belga és a francia hadügyminiszter találkozott Páris, április 17. Düsseldorfból jelentik, hogy Deveze belga és Maginot francia hadügyminiszter ott találkoztak és hosszasan tanácskoztak a Ruhrvidek katonai helyzetéről A franciák lefoglalják a gyermekkocsiban szállított egy mázsa szenet is Berlin, április 18. A lapok esseni jelentése szerint Degouettenak a szénszállítása igazolványokra vonatkozó rendeletét a legszigorúbban hajtják végre. A tegnapi napon oly szénmennyiségeket is, amelyek alig haladták meg az egy métermázsáit s amelyet gyermekkocsiban vittek az egyes lakásokba., a gyermekkocsival együtt lefoglalták. A rendelet keresztülvitele elsősorban a kis gyárakat és iparosokat, másodsorban a háztartásokait sújtja. Anglia megszállási költségei London, április 17. Az akóházban Gui- ness egy képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy az angol csapa ok megszállási költségei hetenként 34.D00 fontra rúgnak, a beszállásolása költségek és a németek által teljesített természetbeni s egyéb szolgáltatások nélkül A törökországi angol csapatok költségei 82.000 fontot tesznek ki hetenként. Külügyi bizoflságáttaK «ése. — A ke’eígaliciai kérdés. — Prága, április 18. A képviselőház külügyi bizottsága Nemec képviselő elnöklete alatt ma ülést tartott. Az ülés tárgyalta a Görögország és Cseh-Szlo- vákia között kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést, továbbá az Elba-hajózás kérdését. Skálák kommunista képviselő tiltakozó nyilatkozatot adott le Keletgali ciánok Lengyelországhoz való csatolása ellen s kijelentette, hogy ez tarthatatlan politikai eseményeket vonhat maga után s ellenkezik az önrendelkezési joggal. Hayn dr. nemzeti demokrata képviselő tiltakozott a nyilatkozat ellen, mert az nem szerepel a mai tárgysorozaton. Mislivec néppárti képviselő szükségesnek tartja, hogy ebben az ügyben a bizottság fölvilágositást kapjon, de szerinte nem oppor- tunus e kérdést a külügyminiszter távollévőben tárgyalni. Az elnök kijelentette, hogy nem volt tudomása arról hogy Skálák ily nyilatkozatot akar tenni. Pastyrik agrárius képviselő amaz óhajának adott kifejezést, hogy Benes külügyminisztert hívják meg a bizottság legközelebbi ülésére, hogy ott a Ja- vorina-kérdésről rendes nyilatkozatot ndion. Az elnök kijelentette, hogy a külügyminiszter hajlandó a következő ülésen megjelenni és a külügyi politikára vonatkozó kérdésekre válaszolni. Curzon pénteken nagy beszédet mond London, április 17. Lord Curzon külügymi- niszter a mai napra jelzett iontos felsőházi beszédét az általános európai helyzetről csak pénteken fogja elmondani. 10© csch"Szl. koronáért fizettek ma, április 18-án: Züricbben(^akdr)l6.50 svájci frankói Budapesten 13450.-— magyar koronát Bécsben 212200.— osztrák koronát Berlinben 73500.— német márkát Németország aus? politikát had. Stresemann beszédének hatása, — Az amerikai intervenció lehetősége. Stresemann a jövő embere. X szlovenszkól és Ruszlnszkól szövetkezett ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
