Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-13 / 58. (211.) szám

Kedd, március 13. 3 Nem beszéltem lenes űrrel. Prága, március 12. Március 4-én irtani egy cikket a Buda­pesti Hírlapba, amelyben beszámoltam egy cseh-szlovák államférfival lefolytatott be­szélgetésemről. A cikket én aláirtani, de a cseh-szlovák államféríiu nevét — az ő ki­fejezett kívánságára — az ügy érdekében elhallgattam, sőt eltör ültem minden nyo­mot, amelyből nevére következtetni lehe­tett volna. A cikkben megirt kérdések és megoldá­si lehetőségek olyan nagyfontosságuak, hogy tegnap, vasárnap este Prágába érkez­tem abból a célból, hogy a többi között Be­nes külügyminiszter urnái is tiszteletemet tegyem. A mai napig azonban Benes urat csak nevéről és államférfim tehetségének nagy hírnevéből ismertem, de személyesen sohasem volt szerencsém őt még csak látni sem. Hozzáteszem, hogy közvetett utón sem volt vele e sorok leírásáig semmi néven nevezendő összeköttetésem. Ma, hétfőn délelőtt első utam Prágában a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségébe vezetett, ahol szorgalmas munkában talál­tam e jól szerkesztett újságot író kedves kollegáimat. Egyszer csak megérkezik pos­tával a Kassai Napló szombati száma, mely átvette a B. H.-ban megjelent cikkemet, de a következő címmel: „Benes külügyminisz­ter nyilatkozik" és a következő előszóval: „Pályi Ede dr., a kiváló magyar publicista, berlini tanulmányutjáról visszatérve, néhány napig Prágában tartózkodott. Prágai tartózko­dása alatt Benes külügyminiszter fogadta Pályi dr.-t. A kiváló magyar publicista — számos európai államféríiu bizalmas barátja — Benes külügyminiszterrel folytatott szenzációs beszél­getését megírta a „Budapesti Hirlap“-ban és a miskolci „Reggeli Hirlap“-ban. Benes nem en­gedte meg Pályinak, hogy a beszélgetést nevé­vel írja meg, a rutinos publicista azonban mégis módot talált arra, hogy megnevezze az előkelő nyilatkozót. Benes és Páiyi szenzációs beszél­getését a következőkben szószerint reprodu­káljuk". A Kassai Napló okos és jóhimevü új­ság, de megbocsásson: most túlságosan okos akart lenni, hogy a B. H.-ban meg­jelent intervjumbö! ki akarta olvasni a Be­nes nevét. Bármennyire megtisztelő rám­nézve a Kassai Naplónak csekélységemről kifejezett kedves véleménye, most mégis kénytelen vagyok őt úgy az igazság, mint az ügy érdekében kérni annak megállapítá­sára, hogy ő most az egyszer tévesen kom­binálta cikkembe a Benes nevét. Nem azért hallgattam el a megintervjuvolt cseh állam­férfi nevét, hogy az egyszerűen ki legyen Írásomból kombinálható- Az ügyet sokkal fontosabbnak tartom, semhogy újságírói ügyeskedés sikere kedvéért azt elrontani szándékozhattam vo’na. Pályi Ede dr. Komáromban itázMaíási tór- íotsak a kisgazdapárt vezetőink! A házkutatás eredménytelen. — A mentel­mi jog megsértése. Komárom, március 12.— (Saját tudósítónk jelentése.) A rend­őrségen talált gépfegyverek fölfedezése miatt vasárnap az országos magyar kis­gazdapárt több vezetőjénél házkutatást tartottak. így Füssy Kálmán nemzetgyű­lési képviselőnél, ifj. Koczor Gyulánál, a párt alelnökiénél, Mohácsy János tír. ügy­védnél, a párt elnökénél és Káííay ügy­védnél. A házkutatást a rendőrök ötös csoportban végezték, de a kutatásnak semmi eredménye nem volt. Az, hogy ép­pen a kisgazdapárt vezetőinél keresnek fegyvereket, nr> mag'ban mulatja a Qmeqa ók ü dl cg imcicire házkutatás tendenciáját. Délelőtt sok he­lyen volt házkutatás; egyes híresztelések szerint kétszáz helyen fognak házkutatást tartani. * Amint a fönti jelentésből kitűnik, a kor­mány nyilván abból a célból, hogy a magyar kisgazdapártot kompromittálja, arra utasí­totta a közegeit, hogy a párt vezetőinél fegyverek után kutassanak. A tömeges ház­kutatás már ez okból is helytelen eljárás volt, amely amellett kevés politikai bölcses­ségre is vall. Még kirívóbbá teszi az esetet az, hogy a kormány közegei még a törvény- hozás egy tagjának salva gvar diáját sem Máhrisch-Ostrau, március 12. Az ostrau-karvini bányavidék üzemi ta­nácsainak tegnapi értekezletén elhatározták, hogy ma, hétfőn a bányavidék valamennyi bányáiban és kokszégetőjében megkezdik a sztrájkot. A szükséges óvintézkedésekről is határoztak. Az értekezlet lefolyásáról tudósitónk a következőket jelenti: Az értekezlet a lazy-i népházban volt. Brozsik nemzetgyűlési képvi­selőn kívül az üzemi tanácsoknak 440 tagja és a csoportvezetőknek 50 tagja vett részt az értekezleten. Brda titkár jelentést tett az ed­digi tárgyalásokról, mire Lizák és Wagner titkárok tették meg előterjesztéseiket. Nyu­godt vita után a következő egyhangú határo­zati javaslatot hozták: — A bányamtmkásság a szénipari válságra való tekintette! súlyos áldozatokat hozott. Mind­ezek az áldozatok azonban nem szüntették meg a válságot, nem tették olcsóbbá a megélhetést é3 a munkásság súlyosan érzi a hozott áldozatok terhét. Ennek ellenére a vállalkozók újabb táma­dást Intéztek a munkásság ellen, hozzányúlnak a munkásság szerény és nehezen kiküzdött vív­mányaihoz és újabb áldozatokat követelnek a mun­kásságtól. Miután a négyhetes tárgyalások alatt sem tudtak a felek a szerződés megújítására néz­ve megegyezni és a vállalkozók ragaszkodnak ..azért is‘‘-á!l áspon tjük hoz, a konferencia a követ­kezőket határozza el: „Változatlanul ragaszkodunk a hat órai szom­bati munkaszakhoz, mindaddig, amiig ezt a kérdést i a bányamunkásság képviselői a bányavidék vá;- J laíkozóinak képviselői között megegyezéses vagy Konsiaminápoíy, március 11. (Havas.) A lausannei szerződés módosító javaslata, amelyet az angóraá kormány elienjavaslat- ként készített, a következő főbb pontokat tartalmazza: 1. A szövetségesek kiürítik a török te­rületnek mindama részét, amelyet edd'g megszállva tartottak és pedig a szerződés­nek az angórai nemzetgyűlés által történő ratifikálása után azonnal. A többi hatalmak ratifikálása nem várandó be. 2. A törökök a Törökország és Görög­ország határaként a Marica főfolyását jelölték. 3. Szuverénitást követelnek Castello- rizzo és a Tenne dós körüli kis szigetek, to­vábbá a dunai Adiaikalé-sziget fölött. 4. Irakra nézve azt javasolják a törökök, hogy Angliában barátságos határrendezés történjék egy éven belül. Ha ezen idő alatt nem jön létre megegyezés, a kérdés a nép- szövetség elé lenne terjesztendő. 5. A törökök követelik, hogy a békeszer­ződésbe vegyék föl azt az intézkedést, hogy Törökország a török kölcsönök minden kö­telezettsége alól mentesül, amelyek az 1 egyiptomi illetékek és a cypruszi adók által vannak garantálva. 6. Követelik, hogy a Törökországban lévő külföldiekre vonatkozó kapituláció, to­tartották tiszteletben. A kormány azzal, hogy Füssy Kálmán nemzetgyűlési képvise­lőéi is házkutatást tartatott, a magyarság egyik parlamenti képviselője és ezzel a ma­gyar nemzet ellen intézett támadást. A ház­kutatás eredménytelen volt. Ez alkalommal is kitűnt, hogy azok a fantasztikus híreszte­lések, amelyekkel a kormány sajtója iz­gatja a közvéleményt, nem állják rneg he­lyüket a bíróság előtt. Most is kiderült, hogy a magyarság vezetői nem a rend ellenségei, hanem törvénytisztelő emberek, akik tör­vényes jogukkal élve és szigorúan a törvé­nyek keretei belül küzdenek a mai kormány­zati rendszer ellen. törvényes üstön neon szabályozzák. Ragaszkodunk a szerződés megújításához és az eddigi vívmányok betartásához, valamint a béreknek a tényleges teljesítményhez viszonyított szabályozásához. Nem dolgozhatunk szerződésnéíküH állapotban és ennélfogva azon a napon, amikor a szerződ esnél- kuli állapot beáll, megkezdjük a sztrájkot. A mun­kát csak akkor fogjuk újból felvenni, amikor a szerződést a munkásságra nézve elfogadható fel­tételek mellett megújítják/* A határozati javaslat elfogadása után Brzik nemzetgyűlési képviselő zárószavaiban megvilágította az egész helyzetet és figyel­meztette a jelenlévőket valamennyi lehető­ségre. Ezután határoztak az óvóintézkedések­ről, különösen azoknak a munkásoknak a számáról, akiket a bányák és a kokszégetők fentartási munkálataira kijelölnek és megvá­lasztották a bányavidékek sztrájkbizottságait. A „Ceské Slovo" esti lapja az ostraui bányászsztrájkhoz megjegyzi, hogy a sztrájk valószínűen csütörtökig fog tartani. Ekkor kezdődnek az uj tanácskozások az üzemi ta­nácsokkal, amelyeken a sztrájk további mód­járól fognak tanácskozni. Ha nem tudnának megegyezésre jutni, a szövetkezett bánya­munkás szervezetek és a bányamunkások or­szágos konferenciája közös ülést fognak tar­tam. Föltehető, hogy a kőzmunkaügyi minisz­térium rövidesen mindkét féllel megkezdi a tárgyalásokat és hogy a sztrájk nem fog so­káig tartani, annál is inkább, mert a legutóbbi | tárgyalásoknál a felek nézeteltérései csak je­lentéktelenek voltak (?). vábbá kapitulációkon alapuló különleges pénzügyi és gazdasági intézkedések meg- szüntettessenek. London, március 12. Az angol kormány megkapta a görög jegyzéket. A jegyzék hang­súlyozza, hogy a törökök és a szöveségesek álláspontja között nincs olyan különbség, a mely lehetetlenné tenné a két fél közötti bé­kés tárgyalást. Anglia kevés optimizmussal várja a torok javaslatot London, március 12. (Saját tudósítónk­tól.) A Daily Telegraph értesülése szerint mindaddig, amíg a török ellen-javaslatok teljes szövege Londonba meg nem érkezik — és ez nem lesz csütörtök előtt —, az an­gol kormány ez ügyben nem fogja állás­pontját megszövegezni. Az első benyomás, amelyet a török ellenjavasiat híre a hivata­los angol körökben kiváltott, kedvező volt. Ma reggel azonban már kevésbé kedvezően gondolkodnak az ellenjavaslatokról, mert részleteket kaptak a javaslatok szövegéből és meggyőződtek arról, hogy azok a pon­tok, amelyeket a törökök meg akarnak vál­toztatni, sokkal lényegesebbek, amint gon­dolták. Ha a szövetségesek hajlandók lesz­nek a- törökök által fölvetett kérdéseket megvitatni, akko-r a tárgyalásokra nem lesz elég hathónapi idő. Az angol és a szövetsé­ges kormányoknak tehát első föladatuk az újra megvizsgálandó kérdéseket korlátozni. Bárhol is fogják folytatni a béketárgyaláso­kat, a lap véleménye szerint az angol kor­mány arra fog törekedni, hogy a lausannei szerződés aláírását eszközölje ki­London, március 12. (Havas.) Angol kö­rökben azon a véleményen vannak, hogy a török ellen-javaslatok nem oly megnyugta­tók, amint az első pillanatban gondolták. Kétségbevonják azt, hogy a szövetségesek elfogadhatják a törökök által fölállított kö­veteléseket. Bizalom a török kormánynak. Angóra, március 12. (HavasJ Hír sze­rint Kernal pasa energikus föllépése folytán sikerült elérni azt, hogy a nagy nemzetgyű­lés a kormánynak 169 szavazattal 20 szava­zat ellenében bizalmat szavazott. 96 kép­viselő tartózkodott a szavazástól. & fáim! idegenforgalom njjáéftreszfése. A Kárpáíegyesület munkája. •— Tátra-hetek sorozata. Késmárk, március 12. (A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától.) Az összeomlás okozta gtazdasági kriziist a közgazdaság kevés ága érezte oly erősen, mint az idegenforgalom. Az idegenforgalom legértékesebb része, a nyaralás, fürdőzés, ku- rázás — luxus — és luxusra ma nincs pénz. A köztársaság idegenforgalmának gyöngye, a Magas Tátra érzi ezt igazán. Régi, híres látogatottságának nyoma sincs. 1906-tól 1918- ig az illetékes körök legnagyobb panasza a Tátrára a — lakáshiány volt, mert júliusban és augusztusban aranyért sem lehetett a für­dőkben előre nem rendelt szobát kapni. No, ennek ma nyoma sincs. Már a még tűrhető 1920-as 1921-es években sem volt szó róla, de 1921 ősze óta . . . Annyi a szoba, amennyi csak kell, a fürdők kötéllel fognák az idegent, ha csak jönne, most már a negyedik idény múlt el — holtbetegen. Pedig a fürdők száma apadt- Alsó Tátraíüredből állami gyermek­üdülőhely, Felka turistatelepéből iskola, Vi­rágvölgyiből vasutas üdülő, Lucsivnából s Baríiangíigetből betegpénztári üdülőhely lett. A Tátra elvesztette fürdőhelyeinek jó negyed részét s a megmaradt fürdők is csak a beteg- pénztárakkal való szerződésekkel tudják ma­gukat fentartani s tudunk több fürdőt is, a mely bármely pillanatban hajlandó volna ösz- szes állagát eladni a betegpénztárnak. És hány van olyan, amelyik már több éve zárva van! 1910 körül 20,000-re becsülték a Tátra vendégeinek számát egy nyáron (csak a déli oldalon), 1922-ben nem volt fent 2000—3000- nél több! A Tátra idegenforgalmának ezt az óriási hanyatlását az általános gadasági krízisen, a cseh korona magas állásán kívül főleg a ha­tárok elzárása okozta. 1910-ben a vendégek 90 százaléka már magyar volt s ebből legfel­jebb 15 százalék belföldi. Előbbi 75 százalék 1922-ig a határzár, utlévélnehézségek stb. miatt nem tudott feljönni, azóta pedig a valu­takülönbség tartja vissza. Ugyanez (ártja tá­vol a szomszéd Szilézia gyár- és bányavidé­kének hftvatalnokseregét, amely 1910-ig a maradék 10 százalékot adta; úgy, hogy a Tátrának ma úgyszólván teljesen uj publi­kumra kell berendezkednie. * Elsősorban a Szlovensz'kóra, valamint Morva- és Csehországra kellene tehát a Tát­rának számíthatnia, aztán a jó valutájú kül­földre (de az utóbbi ma is épp úgy elérhetet­len álom, mint régente). Azonban ezen az uj területen a Tátra nagyon kevéssé ismeretes; publikumának jó része az Alpokra járt s oda jár most is, a valuta jobb kihasználására; sőt elmegy olyan vidékre, ahova soha sem járt, elözönli Déltirolt, az olasz tavakat, Középné- metországot, a Keleti tenger fürdőit. S mivel e publikum jó része uj, most cseperedett fel a seiírmitlenségből, neki a Tárra nagyon is luxus olyan ..drága" helyre ő nem megy (noha a tátrai fürdők már olcsóbbak, mint a Semme- ring, sőt bármely osztrák, vagy olasz fürdő s jövőre tán már a németekkel is versenyez­hetnek) s ha megy is, nincs köszönet benne, 'ogáboz ver minden garast, — mindent drágái s mindent felieíentget, épperr ellentéte a régi, . jó" vendégnek. Énnek a sanyarú állapotnak a megszünte­tésén tanácskozott a Kárpátegyesület e hö 7-én Poprádon. a károáti múzeumban tartott választmányi ülésén. Érdekes sorsfordulat! A Kárpátegyesület teremtette meg kereken 50 évvel ezelőtt a Magas Tátra idegenforgalmát, ő nevelte nagyra évtizedes munkával s ami­kor már nem volt annyira szükség a propa­gandájára, amikor azt már mint hasznothajtó A lörHIc 8!S&g»&SSKSBgg':BB£SS!3BiiaBnsanBHBfi2BBB9Eg9ffi9£D;R!Kg£SB!3£$!iDi3S£E5Z3g!3H@3SSiaBISBa9 A kommunisták Ssászmszághan a szovletrendszert propagálják. Drezda, március 12. A bolsevisták szászországi céljai egyre határozottabban kidom­borodnak. Zetkyn Klára ismert kommunista képviselőnő tegnap beszédet mondott Drez­dában és a következőket mondotta: — Szászországban példát kell statuálni a proletariátus diktatúrájának bevezeté­sére. Föl keil robbantani a polgári rend talaját és a német proletárlátusnak követnie kell az oroszt. Németország első szovjetköztársaságát Szászországban kell létesí­teni. A viszonyok erre megérettek, de, sajnos, nem érett meg erre a prole áriáíus akarata. Hasonlóképpen nyilatkozott Böttcher képviselő, a szász kommunisták vezetője, aki az alkotmány fölbontását az üzemi tanácsok egyik szerve utján követeli, amelynek va­lamelyik törvényjavaslatot be kell terjeszteni, továbbá követeli a munkásság fölfegyver- zését és közkegyelmet Szászo-rszág részére. Általános sztrájk az oszíran—körüli bángafUéken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom