Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-13 / 58. (211.) szám
Essen, március 12. A két francia tiszt meggyilkolása miatt a városra 100 millió márka badisarcot vetettek ki. Ma a tetteseket nem nyomozzák ki, még erősebb rendszabályok következnek. Egyes hírek szerint a gyilkosságot két belga követte el, akik a franciákkal civódíak. Paris, március 12. (Havas.) A Buerben elkövetett gyilkosság ügyében megindított nyomozás első fázisa kiderítette, hogy a gyilkos a zöld rendőrségnek egy volt tagja. Nincs tehát arról szó, hogy a lakosság ellenséges magatartásának egyik jelenségével állanánk szemben, de a Berlinből kiküldött provokátorok által elkövetett bűncselekménnyel. A lapok meg vannak győződve arról, hogy a hatóságok ki fogják nyomozni a valódi tetteseket és példásan meg fogják büntetni azokat Wiesbaden, március 11. (Wolíf.) A 30. hadtest parancsnoksága a wiesbadem távíró- és t áv beszélő-hivatalt bezáratta- A postaforgalom tovább működik. Düsseldorf, március 12. (Havas.) Magi- nőt hadügyminiszter meglátogatta a ruhr- vidéki megszálló csapatok táborait- Este Kölnben volt Godley tábornok társaságában. Véres verekedés egy dortmimdi vendéglőben Dortmund, március 12. (Woíff.) Tegnap este polgári lakosság és a francia katonaság között egy vendéglőben verekedésre került a sor, amelynél a franciák revolverrel lövöldöztek. Állítólag egy halott, egy súlyos sebesült és négy sebesült áldozata van a verekedésnek. Angol-francia megegyezés a vasutfeasználatra nézve London, március 11. (Havas.) A kormány közölte a német kormánnyal, hogy az angol megszálló zónában eszközlendö francia vasuíhaszná- fat ügyében az angolok és franciák között megegyezés jött létre. Páris, március 10. Párisi lapok hírt adnak arról, hogy az angol 'kormány, valamint Godley és Payot tábornokok között létrejött megegyezés jogot ad a franciáknak az angol megszálló zónán naponta tiz vonat átszállítására. A politikai vastagborűség korában London, március 11. (Saját tudösltónk- tól) A Manchester Guardian a szövetség- közi Rajna-bizottság működésével foglalkozik és a következőket írja: — Hogy az angol képviselő mit mond vagy mit csinál a Rajna-bizottságban, azt a francia és belga kollegái teljes egykedvűséggel szemlélik. A francia külügyminisztérium éppen úgy, mint a jóvátételi bizottságot, a rajnai bizottságot és úgy fogja föl, mint hivatalának egyik alosztályát, amelytől azonnali íöltét'en engedelmességet követel. A rajnai és a jóvátételi bizottságból képviselőnknek visszahívása elegendő lenne arra, hogy jelét adjuk annak, hogy komolyan helytelenítjük azt az irányzatot, amelyet e testület a szövetségesek közös nevében követ, ha olyan idők Lennének, amikor diplomáciai finom érzékről lehet beszélni. De a háború utáni politikai vastag- börüség korában már erősebb bunkót kell alkalmaznunk, hogy bebizonyítsuk azt, hogy Anglia az európai népek tanácsában nem sülyedt le egy kis balkán állam nívójára. Hermes Németország sorsdöntő órájáról Hagen, március 12. (Wolff-) A német centrumpárt birodalmi bizottsága ma ülésezett Hagenben és Hermes dt. birodalmi pénzügyminiszter Németország sorsdöntő órája11 cim alatt tartott jelentést, melyben kijelentette, hogy a helyzetet úgy kell fölfogni, amint a valóságban fönnáll és a védelem határozottságát és zártságát nem szabad engednünk megingatni. Ezzel nem akarja azt mondani, hogy nem nézi tiszta tekintettel és tiszta ésszel a helyzet egészét. Sohase titkoltuk el — mondotta —, hogy készek voltunk és készek vagyunk, hogy az ország életérdeke és helyzete szempont iából minden lehetőségét megragadjuk annak, hogy a jóvátételi kérdést békésen, gazdasági utón oldjuk meg. Francia katenák köveit ék el a hueri gyilkosságot. Buer, március 12. (Wolff.) A bueri gyilkosság ügyében hivatalosan megállapították, hogy a gyilkosságot két francia katona követte cl, akik a tett elkövetése után elmenekültek. Magijarerszág 3$ részi mi a rónai raeisraetlíöii KoHlereKláH. Gazdasági kérdések irányítják a világpolitikát — A kereskedelmi kamarák március ÍS-án Rómában konferenciát tartanak. — Magyarországot fölvették a nemzetközi kereskedelmi kamarába. Budapest, március 11. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A világpolitika eseményei egyre világosabban igazolják azt, hogy az országok sorsának alakulásában mindnagyobb szerep jut az egyes államok világgazdasági súlyának. Oroszországnak az előtérbe nyomulása például elsősorban annak tulajdonítható, hogy az orosz vezető államférfiak most óriási arányú gazdasági koncessziókat tehetnek. Amerikát pedig azért érdeklik az európai politikai viszonyok, mert gazdasági szempontból kívánja az Európával való kapcsolatot tisztázni. A franciái—német politikai ellentétek mögött is hatalmas gazdasági erők golgoznak. A kisiantant formációjával szemben gazdasági harmónia tekintetében sokrészt előnyösebb lenne a régi monarchia gazdasági egymásrautaltságának figyelem- bevétele. Mindezekkel szemben konstatálható, hogy amennyire nagy horderejű a gazdasági kérdések előnyomulása, másrészről konstatálható, hogy a megoldástól ezek a kérdések még rendkívül távol állanak. Mindeddig a problémák megoldását a győztes államokból összeállított legfőbb tanács és ennek a fogalomköréhez tartozó különféle bizottságok kísérletének, természetesen nem egészséges alapon, amennyiben hatalmi kérdésként, pa- rancsszerüen próbálták a gazdasági kérdéseket rendezni. Ezeknek a kísérleteknek nyilvánvaló sikertelensége után a népek szövetségének gazdasági szervezetei próbálkoztak. Ismeretesék a barcellónai, brüxszellesi konferenciák. Tavaly volt a közismert brüxszellesi konferencia, amelyen olasz meghívásra az európai államok miniszterei és szakértői is részt vettek. Rendkívül nagyjelentőségűnek ígérkezik a kereskedelmi kamarák nemzetközi konferenciája, amely március 18-án Rómában kezdi tárgyalásait. A konferencia pénzügyi* ipari, kereskedelmi és közlekedésügyi csoportokra oszlik. A konferencia iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg: Amerika legelső gazdasági szaktekintélyeit — mintegy 150 delegátust — külön hajón küldi Európába, az angolok pedig Gaiaástől kiilön- vonaíon indulnak Rómába. Magyarország mindeddig nem volt tagja ennek a nemzetközi szervezetnek s így nem iS számíthatott a konferenciára szóló meg- hivásra. Az elmúlt hét folyamán azonban Póka-Pivny Béla dr. a nemzetközi kereskedelmi kamara vezetőségével folytatott tárgyalásai során keresztülvitte, hogy a nemzetközi kamara február 24-iki ülésén fölvette Magyarországot tagjai sorába, aminek eredménye az, hogy a március 18-án tartandó konferencián és vitán Magyarország is részt vesz. Értesülésünk szerint Magyarországról mintegy tíztagú küldöttség utazik Rómába a konferencián való részvétel céljából. Óriási botrány a romás parlamentben. Harc a román alkotmány körül. Bukarest, március 12. Az uj alkotmány körül megindult vita alkalmával viharos jelenetek játszódtak le a parlament pénteki ülésén. A kormány, mely az ellenzéki pártoknak tervezett obstruikcióról tudott, katonaságot rendelt ki, hogy az ellenzéki képviselők (a nemzeti- és parasztpártbeliek) esetleges erőszakoskodásaival szemben védekezhessék. Az ellenzéki pártok vezetőinek nyilatkozata után az ellenzék élesen támadta a kormányt és meg akarta akadályozni a törvényjavaslat beterjesztésében. Ennél olyan jelenetek játszódtak le, amilyeneket a román parlament még nem látott. A kormány ezekben a tüntetésekben a parlamenti rend megsértését látja. Nyolc ellenzéki képviselőt néhány ülésről kizártak a parlamentből. Az alkotmányjogi törvényjavaslat ellen a nemzeti parasztpárt nagy tüntetést rendezett- és a tünteő párttagokhoz óriási embertömeg csatlakozott, mely végigvonulta főutcákon és szidalmazta a kormányt. A tegnapi ülésen megismétlődtek a viharos jelenetek és olyan méreteket öltöttek, hogy az ellenzék és a liberális többség között éles összetűzésekre került a sor. További tiz ellenzéki képviselőt húsz napra zártak ká az ülésekről. Úgy látszik, hogy az ellenzék, mely a korábbi erdélyi nemzeti pártokból és a pa- r&sztpártokból tevődik össze, továbbra is aktív ellentállást fog kifejteni a kormány ellen | Budapest, március 12. A nemzetgyűlés holnapi ülése elé az egész ország közvéleménye élénk érdeklődéssel tekint. Az ülésen Farkas Tibor szociáldemokrata képviselő nagy beszédet fog mondani a tisztviselőkérdésről és részletesen meg fogja okolni interpellációját, amelyre Bethlen István miniszterelnök nyomban válaszolni fog. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége csütörtökön választmányi ülést tart. A gyűlésnek eredménye Kelety Dénes, a Máv. elnökigazgatójának véleménye szerint attól függ, hogy Bethlen holnapi beszédében mit fog mondani. Klebelsberg komáromi programb eszéde (Saját tudósítónk jelentése.) Klebelsberg Kimó gróf vasárnap tartotta programbeszédét Komáromban. Beszédében azt hangoztatta, hogy :a mérséklet politikájának a hive és hogy a királykérdésben is a mérséklet politikáját kell követni. E kérdést feltétlenül lei kell kapcsolni, mert a restituciós politika katasztrófát idézne elő, mert kétségtelen, hogy a mai külpolitikai helyzetben a nemzetet koncentrikus támadásnak tenné ki elenségeink részéről. Ez a kérdés nem belügy, hanem nagy európai kérdés. A szónok azt már akkor Is hirdette, amikor egy évvel ezelőtt Korányi megválasztása érdekében szólalt fel. Felfogása ma is változatlan. A mérséklésnek és kiegyenlítő politikának hive belpolitikai tekintetben is, mert a mai szegény Magyarország pártos meghasonlást nem engedhet meg magának. Az ellenzékről szólva kiemelte, hogy vannak köztük a Habsburgokhoz hü főurak, azután radikálisok, szociáldemokraták, köztársaságiak, ultrakeresztányek és olyanok, akik Istenről tudni sem akarnak. Ezek fogtak ösz- sze és jellemző, hogy a szélsőséges jobboldali jelöltet a legszélsőségesebb baloldaliak is támogatják. Velük szemben az egységes párt a nyugodt kormányzás gondolatát képviseli, amely nem akar kilengést sem jobbra, sem balra. A gazdasági helyzetről szólva, Klebelsberg rámutatott arra, hogy igaz ugyan, hogy a valuta elértéktelenedése miatt megnehezedett az élet Magyaroszágon, de Németországnak és Ausztriának még rosszabb a valutája, inig a magyar állam pénze a legyőzött államok között a legjobb. Ebben nagy része van Korányi, Hegedűs és Kállay becsületes munkájának. Klebelsberg visszautasítja a szélsőséges sajtónak azt a híresztelését, hogy az országban nincsen jogrend és rámutat a külföldi viszonyokra. Németországban meggyilkolták Erzbergert, Rathenaut, Angliában a győztes hadsereg vezérkari főnökét, Wilsorr agyonlőtték, Lengyelországban a köztársasági elnököt meggyilkolták és Olaszországban íascisták és kommunisták hosszú ideig véres utcai harcokat vívtak. Ezzel szemben Magyarország biztosan halad előre a konszolidáció utján. Klebelsberg beszéde után Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke ajánlotta a jelöltet a választóknak. Huszár beszédének érdekes részlete az, amelyben a forradalmakról és a bolsevizmusról megemlékezett. Kijelentette, hogy okmányokkal bizonyit- hazíja, mert az esetről jegyzőkönyvet vettek föl, hogy neki Franchet d'Esperay tábornok azt mondotta, hogy az első és második forradalom miatt szűkítették meg jobban Magyarország határait. Apponyi nyilatkozott san-sebastiáni htjáról (Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése.) Apponyi hazaérkezve san-sebastiani útjáról egy újságírónak nyilatkozott utjának céljáról. Megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy utjának politikai célja volt és kijelentette, hogy ezzel csak a királyi család iránt érzett személyes ragaszkodását akarta kifejezni. Valótlan az, hogy lemondásra afea*," bírni a királynét és nem igaz, hogy r>*s vett a királynénak a magyar nemzethez intézendő proklainációjának megszövegezésében. Zita királyné is jól tudja, hogy tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely, a mai és kitart az alkotmányjogi törvényjavaslat ellenzésében. Viszont a néppárt (előbb Avares- ku) és nemzeti demokratapárt (előbb Jorga), noha ezek is ellenzékben vannak, passzív magatartást fognak tanúsítani. helyzetben nyugtalanságot okozhatna Apponyi kijelentette még, hogy megb* -k Ottó neveltetését és hogy ilyen irányú látogatása nem az utolsó. Apponyi nyilatkozatában megemlítette, hogy a királyi család San-Sebastianból Lequ- eitióba költözködik, mert anyagi viszonyai nem engedik meg a nagyon költséges san- sebasíiani tartózkodást. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy Zita királynő nem költözködik-e Magyarországba, Apponyi kijelentette, hogy ezt lehettelenné teszi a trónfosztó törvény. Apponyi ez alkalommal kijelentette, hogy politikai krédója az, hogy a konszolidáció, rend és nyugalom csak akikor állhat helyre az országban, ha a királyságot ismét helyreállítják. Zita királyáé Leqiieitiófea költözködik London, március 12. (Havas.) A Morning- post jelenti, hogy Lequeitio és Guipucos községek 550 ezer pezetát gyűjtöttek össze, hogy ebből az összegből Zita királynő számára Lequeitioban házat vegyenek. A gyűjtött ösz- szegek jegyzésében részt vett a spanyol király is. Szentpéterfa község visszacsatolása Budapest, március 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése-) Szombathelyről jelentik: Szentpéterfa községet, melyet a határkiigazitó bizottság Magyarországnak ítélt, ma csatolták vissza Magyar- országhoz. Az átvételi aktust Jocard francia őrnagy vezette. Az ünnepségen jelen voltak Ratster Erzsébet és Grova Jesika angol uj- ságirónök is. Tréger Ernő magyar biztos ünnepi beszéd kíséretében átadta a községet Vasvármegye alispánjának, Herbst Gézának, aki azt hangoztatta, hogy Ausztria is velük érez, mert a békeszerződés őt is letiporta és ezen nem változtat az, hogy a hatalmak Magyarország egy részét neki adták. A magyarországi munkásmozgalmak Budapest, március 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) WaLkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a múlt héten tárgyalásokat folytatott a vasmunkásokkal és utasította a minisztériumot, hogy ezeket a tárgyalásokat folytassa. A vasmunkások a déli órákig nem kapták meg a minisztériumnak fölhívását a közvetlen tárgyalások folytatására, de remélik, hogy ez még ma megérkezik, úgy hogy elmaradása miatt komolyabb bonyadalmak remélhetően nem fognak elöáliani. A téglaipari munkásokkal a megállapodás létrejött, úgy hogy azok már föl is vették a munkát. , A Times Magyarországról London, március 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Times budapesti külön tudósitája tollából cikksorozatban foglalkozik a magyar viszonyokkal és igen rokonszenves hangon ir Magyarországról. Legutóbbi cikkében ezeket írja: — A világ sokat hallott már Ausztria és Németország középosztályának Ínséges helyzetéről, ismeri a lengyel és orosz menekültek felsegitésére megindított mozgalmat, de a magyarok panaszait eddig mindig politikaiaknak minősítette. Ismert dolog pedig a világ közvéleménye előtt, bogi'- sokmillió magyart akaratuk ellenére szakítottak el az anyaországtól és helyeztek cseh-szlovák, román és jugoszláv fenhatóság alá. Azt azonban nem tudja a világ, hogy milyen szánalmas megélhetési ^viszonyok vannak Magyar- országon. „Éhező magyarok" — ez a fogalom eddig ismeretlen volt. Magyarországot hajdanában Európa magtárának tartották. De ez csak ezelőtt volt Termőföldjeinek legnagyobb részét elszakították tőle és az, ami megmaradt, még annyit sem termel, amennyi a belső szükséglet ! fedezésére elegendő lenne. Ennek dacára j kénytelen élelmiszert exportálni, mert textilárura van szüksége, amit csak import utján lehet fedezni HBBBEBMHHBaMIBMMBHHIMBBEHBBIMMilMBBMBSPfflBMWHBSBraBBBSSSSBnBHaH Bethlen beszédet mond a isii!lseid! héricsben Apponyi nyilatkozott san-sefoastiam útjáról. — Klebelsberg a mérséklés politikájáról. — Franchet d‘Esperay a forradalmak bűneiről. Kedd, március 13.
