Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-07 / 53. (206.) szám
Uj macchiavellizmus. (o) Berlin, március 6. 'Négyszáz esztendőnél alig kevesebb idő múlt el azóta, hogy Nicolo dii Bernardo dei Macchiavelli hírhedt könyve, a „Fejedelem11, Rómában megjelent. A könyv és szerzője a köntudatban még ma is úgy szerepelnek, mint a minden erkölcsi alap híjával való ál- lammüvészet megtestesítői, a kíméletlen á tout prix politika örök szimbólumai. Hiszen Nagy Frigyes az ugyancsak híres „Anti-Macchiavelii“-ben a Fejedelem cimü munkát minden idők egyik legveszedelmesebb írásának tartotta. Herdernek és Ranke- nak jutott a feladat, hogy Macchiavelliben meglássák a lángoló hazafiasságot s a renais- sance modorában megírt miiben rámutassanak arra a nagy törekvésre, amelyet csak háromszáz évvel később valósítottak meg: az „Italia unita“ megteremtésére. Macchiavellit a jelentékeny ember paradox tragédiája érte utói: közte és müve között egyre nagyobb lesz a távolság, az alkotótól elválik a tett s önálló életet él. Hiába tudjuk, hogy Macchiavelli mint ember jó és tisztalelkü volt, hogy finom komédiákat irt, amelyeket talán többre becsült az „II Prin- cipe“-nél — a mindent legázoló és felrúgó politikának szellemi ősapavoltát akarva nem akarva vállalnia keik Mert a macchiavelliz- mus újból aktuális, a pacifizmus, humanitás és civilizáció rettenetese*- dtszkfeditatr jelszavai után ma ismét és szinte felnyitott sisakrostéllyai van otthon Európában. ,Si fecisti — nega; ha tetted, tagadd le“ — ki hitte volna még 1914-ben is, hogy ez a jelszó valaha is kibújik a történelmi emlékek beszáradt múmiái közül s részt kér az eleven politikai irányelvek életéből? Ki hitte volna, hogy az erőszak keményöklü politikája, melyet — úgy véltük — nemzetközi szerződések, nemzetközi jog és — kast bút nőt Teást — a sokat emlegetett civilizáció végleg megfékeztek, még egyszer államrezon lehessen? Ki ne esett volna kétségbeesésbe a mai Európa egész jövője felett, ha történetesen 1900 körül meglátta volna az emberi, társadalmi és nemzetközi kapcsolatoknak jelenlegi katasztrofális meglazul ás át? Macchiavelli tevékenysége a 16. század derekára esik, mikor a pápai tekintély hanyatlásával párhuzamosan a számtalan apró hercegségre és fejedelemségre szakadt Olaszországban minden tekintély, kapcsolat, magasabbrendü összefüggés felbomlóban volt; mert a Cesare Borgiák uralmát mindenütt a teljes felbomlás, a rabláncokkal összetartott rendet a fel- tarthatatian lezülíés követi. Vájjon nem macchiavellizmus volt-e a szövetséges hatalmak politikája Görögországgal szemben? A közvélemény már nem emlékszik arra, hogy 1919-ben Francia- ország és Anglia megbízásából szállották meg a görögök Szmirnát, hogy a Törökország elleni háborút ugyancsak a két hatalom teljes erkölcsi és anyagi segítségével indították meg. A háború elveszett — Francia- ország habozás nélkül megállapította teljes désinteressement-ját Görögországgal szemben s minden diplomáciai szépitgetés nélkül Törökország felé fordult. A miértre, amelyet itt fel kell tenni, a válasz sztereotyp és egyszerű: a megváltozott helyzet más feladatok elé állította a politikusokat. Hogy ezt néhány hitszegés, többrendbeli cserbenhagyás árával kellett megfizetni — az ártatlanul kivégzett görög miniszterelnökről nem is szólva —, ez a francia urak politikai lelkiismerete számára quantité négligeabie. Oroszország ellen Franciaország három esztendőn keresztül hivatalosan és nem hivatalosan a legerősebb támadásokat folytatta; támogatott minden ellenforradalmi tábornokot s „jólértesült forrásai11 megtöltötték a lapokat az orosz borzalmak ecsetelésével. Az erkölcsi felháborodás mögött természetesen a kölcsönzött és nagyon bizonytalan sors-u francia aranymilliárdokért való félelem állott; hiszen Herriot útja után egyszerre más hangon írtak a francia lapok s Rollin, a i Temps moszkvai tudósítója újabban egészen l más színben látja a szovjetbirodalmat. De ez | a frissen sült megértés naftától és petróleumtól bűzlik. Mindennek betetőzése a ruhrvidéki betörés, amely már egészen nyílt és úgy találja, hogy nincs is takargatni valója. Ezt a politi- co-moráiis lezüllést mi sem bizonyítja jobban annál hogy ma már a francia politikában a principiáMs és végrehajtott politika között nincs is különbség; a rabióhadijáratot igazolni nem is kell, hiszen a kizsarolandó eredmények amugyis igazolni fognak mindent. Mikor Spengler hires munkája, az „Un- jtergang des Abendiandes11 megjelent, a fran- ; cia sajtó szinte egyértelmű gúnnyal állapitot- ' ta meg: „Németországot megverték, tehát a ' nyugati kultúra elvérzett. Mintha a nyugati kultúra egyetlen letéteményese Németország ; lenne!11 A gúny korai és indokolatlan volt. A j nyugati kultúra talán nem pusztul el, de el- j pusztítását már megkezdték s ma már alig kétséges többé, hogy a pusztulás útját kik egyengetik. És ezen semmiféle nyilvános kézmosással többé nem lehet segíteni. Prága, március 6. A képviselőház mai ülését eddig soha nem tapasztalt izgalmas érdeklődés előzte meg, mert a mai ülés napirendijére volt kitűzve a köztársaság védelméről és az állami törvényszék szervezéséről szóló törvény- javaslat. Az ülésre úgy a cseh koalíció, mint az ellenzék majdnem teljes számban megjelent A kormány és a petka már jóelőre berendelte a koalíciós képviselőket hogy az ellenzék részéről valami meglepetés ne érje őket. Az ellenzék tagjainak izgalmát pedig eléggé megokolja az, hogy a kormány népellenes, szabadságtipró és az osztrák abszolutizmus hagyományaira emlékeztető javaslatával szemben ő neki kellett a lakosság közvéleményének, elítélésének és megbotránkozásának kifejezést adni. A hangulat már az ülés megkezdése előtt igen forró volt Ennek tanujele volt az is, hogy a karzatok és a diplomaták, valamint az újságírók páholyai roskadásig megtelitek. Az érdeklődőket szokatlanul szigorúan ellenőrizték, a képviselő- ház és melléképületének folyosóját pedig a parlamenti alkalmazottak egész tömegével árasztották el. Az ülést délután negyed három órakor nyitotta meg Tomas-ek elnök. Az ülésteremben a kormánypártok, valamint a szlovák néppárt, a kommunista párt és a cseh ellenzéki pártok tagjai majdnem kivétel nélkül jelen voltak, míg a német polgári pártok, a német szociáldemokraták, a keresztényszociális és a magyar kisgazdapárt padsorai csaknem teljesen üresek voltak. Az utóbbi pártoknak ama képviselői, akik az ülés megezdésekor bent voltak a teremben, pár perccel később eltávoztak. Kommurisia obstrukdó Mikor a beérkezett iratok fölolvasása véget ért és az elnök bejelentette, hogy a ház áttér a napirend első pontjára: a köztársaság védelméről szóló javaslat tanácskozására, a kommunistk soraiban fülsiketítő lárma keletkezett. A kommunisták zajos „Szégyen!11 és „Fuj!“ kiáltásokkal fogadták az elnök bejelentését, majd kezükkel meg aktatáskájukkal ütögették a padjukat. Némelyik képviselő asztalának fiókjával dörömbölt Az igy okozott monoton lármába egy-egy vasúti sip fütyülése szólt bele. Touzil képviselő kis trombitáját szólaltatta meg. Ebben a lármában egy szót sem lehetett hallani. Medvecky Lajos, az alkotmányjogi bizottság előadója, az előadói asztalhoz lépett, de hangja teljesen elveszett a nagy lármában. A gyorsírók sem hallottak semmit és ezért kénytelenek voltak fölmenni az előadói emelvényre, ahol Medvecky a fülükbe diktálta előre elkészített beszédét. Tomasek elnök többször fölállott, hogy elnöki enunciációt tegyen, azonban az ő szavaiból sem lehetett megérteni semmit. Csak a gyorsírói jegyzetekből tűnt ki, hogy Taussig, Blazsek, Miku- licka és Haken képviselőket háromszor, Ska- lákot, Touzilt és Koutnyt kétszer, Svetliket és Housert pedig egyszer rendreutasitotta. Az elnök minden erőlködése kárba- veszett, mert az irtózatos lárma csak egyre fokozódott. Az egyik cseh agrárius képviselő | odaszaladt a kommunisták felé és provokáló hangon valamit feléjük kiáltott. A lárma egy-'■ re nőtt- A sipok hangja egyre élesebben rikol- tozott bele a monoton zajba, Touzil trombitája egyre erősebben szólt Az ülést fölfüggesztik Tizenöt percig tarthatott már a fülsiketítő hangzavar, amikor az elnök fölállt és eltávozott. Majdnem ugyanabban a pillanatban a parlamenti őrség több embere jelent meg az ülésteremben. A távozó elnököt a kormánypárti képviselők megtapsolták és közülük számosán követték őt. A kommunisták ilyen kiáltásokkal kisérték az útját: „Ez a törvény szégyene a demokráciának!11 „Hívjátok ide a boxmestereket!11 stb. Amikor az elnök eltávozott, kitűnt, hogy kivonulása azzal, állott összefüggésben, hogy az ülést fölfüggesztette és Tausig, Blazsek. Mikulicsek és Haken képviselőket nyolc napra kizárta az ülésről és fölszólította őket, hogy azonnal hagyják el az üléstermet. Az elnök egyszersmind fölszólította Masata képviselőt, a Ház egyik rendezőjét, hogy — ha kell — a parlamenti őrség igénybevételével szerezzen érvényt az ő intézkedésének. Kivezetik a kommunistákat A kommunista kpviselők, amikor látták, hogy feléjük körzeledik a mintegy tizenkét főnyi parlamenti őrség, amelyet Prasek és Masata kormánypárti képviselők vezettek, a legnagyobb fölháborodással fogadták őket. „Ez szégyene a demokráciának11, „a mai rendszer rosszabb Ausztriánál11, „a demokrácia a diszkussziót jelenti11. Ilyen kiáltások hallatszottak. A lármában fölhalatszott Tausik Ármin éles hangja, aki azt kiáltotta az őrség felé „ti spiclik, gummibotos szociáldemokraták11. A parlamenti őrséget vezető képviselők percekig kapacitálták a kiutasított kommunista törvényhozókat, hogy hagyják el a termet, majd az őrök közéjük furakodtax és eltávolítani próbálták őket, de a kiutasitott kommunisták nyugodtan ültek a helyükön. Végül az őröknek mégis csak sikerült kimelni Blazseket és kituszkolták az egyik ajtón. Erre Haíkenre került a sor, akit szintén erőszakkal eltávoTitattak a teremből. Egy kommunista képviselőnő az elnököt persziflálva csengetett azalatt, amig a két képviselőt kivezették. Ellenben Tausiket és Miro'licseket sem rábeszéléssel, sem erőszakkal nem tudták eltávolítani. Amikor az őrség próbálkozása Tausikkal és társával szemben teheielennck bizonyult, Iassan-lassan visszatért a csend a felizgatott Házban. Az őrség vezetője kivonult, majd nemsokára követték őt az őrség tagjai is. Két szociáldemokrata képviselőnőnek kiáltozását és hadonászását gúnyos kacajjal fogadták a kommunisták, akik közül az egyik megjegyezte, hogy milyen szomorúan néz a köztársasági elnök szobra. Újból fölfüggesztik az ülést Egynegyed négy órakor Tomasek elnök újból belépett a Házba és bejelentette, hogy az ülés felfüggesztése előtt Blazsek, Tausik, Mikulicsek és Haken képviselőket nyolc ülés tartamára kiutasította a Házból. A rendezők azonban arról értesítették, hogy Koutny és Tausik képviselők elene szegültek rendelkezésének és megakadályozták társaik kivezetését. Ezért e két képviselőt tiz ülés tartamára 'kiutasította és fölszóiiotta a rendezőket, hogy ennek a rendelkezésének foganatot szerezzenek. A kommunisták között erre újból óriási lárma tört ki. Újból a rázták a padokat, fütyöltek, sípoltak, trombitáltak és csengettek. A parlamenti őrség ismét megjelent az ülésteremben, amire az elnök fölfüggesztette az ülést. A parlamenti őrség erre Koutny felé vonult és erőszakkal ki akarták emelni a teremből. Koutny elentállott, végre az öröknek sikerült őt a padja alatt kiemelni és azután fejénél és lábánál fogva vitték ki az ülésteremből. Tausikot erőszakkal tuszkolták ki a padjából és azután az ő állandó ellenkezése kö: he vitték ki a bálból. Ezután Touz.sH és Mikulicsek kerültek sorra, akiket a legnagyobb erőszakkal szinték kivittek az ülésteremből. Ez a jelenét egyike volt a legszo- morubbaknak, amelyeket a botrányokban oly gazdag prágai parlamentben láttunk. Kivonulnak a kommunisták Mikor ez a szomorú jelenet befejeződött, a kommunista képviselők a „Vörös zászló " kezdetű dal éneklése és elkeseredett kifaka- dások közben kivonultak a teremből és csak az ülés későbbi folyamán tértek vissza. Lárma a szlovák néppárt soraiban Tomasek elnök félnégy órakor ismét megnyitotta az ülést és bejelentette, hogy Tausik, Minlisek és Blazsek képviselőket nyolc ülés tartamára kiutasította a házból, ugyancsak kiutasította Koutnyt és Touzsilt, mivel meg akarták akadályozni az elnök határozatának érvényesítését. Mivel a kiutasított képviselők nem engedelmeskedtek az elnö krendeletének, a tárgyalási ügyrend 52. szakasza értelmében a legközelebbi hónap tartamára automatikusan ki vannak zárva az ülésekről. A kormánypártok tüntető tapssal fogadták az elnöknek eme bejelentését mig a szlovák néppárt nagy zajjal és a padok csapkodásával adott kifejezést tiltakozásának a parlamenti tárgyalás ilyetén módja ellen. A szlovákoknak állandó lármája közben megszavazták az elnöki inditványt. Furcsa előadói jelentés A lárma egyre tartott akkor is, amikor Medvecky Lajos bizottsági előadó újból hozzáfogott a bizottság jelentésének ismertetéséhez. A szlovák néppártiak állandóan verték a padokat és Ephialtes-nak nevezték Medveckyt. A cseh nemzeti demokraták és <a-z előttük ülő szlovák néppártiak között közben szóváltás támadt. Az egyre tartó zsivajban fölállt Buday és stentori hangon kiabált valamit. Juriga erősen verte a padját és .Tudásoknak mondta a kormány szlovák csatlómMM»il.ll BMKWMMHBtBSWMBBWWIIIIBIi IIWiWW—M— 100 íscii-szl. Koronáért fizettek ma, március 6-án: Zürichben (“r”) 15.845 svájci frankot Budapesten 8800.— magyar koronát Bécsben —osztrák koronát Berlinben 67000.— német márkát \~JxL Prága, szerda, 1923 március 7. I 1 sr M ff* I f ÜT JW*W m É& $3 jST M JS? ü Éff Jir páusfeá-nlioe 40. I. Telefon: 30349. I •• dW Jr lL.Jf m. Jm m Jm Jir W m Jr ^ - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ■ "mm M WA ulice 18_ Telefon 6707. szám I- Sürgönyeim: Hírlap, Prnha. — ■ A Szlovenszkól es Bnszlnszhól szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I Mm eltoláséit Kivonulj Hat kommunistát kivezettek és kiutasítottak. Az ellenzéki pártok nyilatkozatai. Nem vesznek részt a további tárgyalásnál.
