Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-01 / 48. (201.) szám

‘CsfllflrflW?. mlretus 1. WAPMH1REK Hajnali ima­A hideg, téli hajnal megcsókolta a templom keresztjét, a kapus ásítva nyitották ki torkukat, ébredt a város. Munkára induló emberek sietve kopogtak végig a köveken, az ablakokon dideregve rez­geti a korai órában felgyújtott sok lámpa. A templom szeretettel tárta ki ajtaját a hivők felé és a sietők közül néhány jámbor betért hajnali ájtatosságra. A térdelök meghajtott fejei fölött, mint egy nagy, puha, homályos függöny, elborult a boltívek alatt a végtelen csönd. A Miatyánkok halvány zümmögése, mint egy örök áldás, terjedt el felettük. A bejárat mellett gyaiulatlian fából összácsoit nagy faasztal állott. Gyertyák voltak rajta, szép sorba rakva, kicsinyek és nagyok, cifrák, egy­szerűek, hogy mindenki megvehesse. Az asztal mögött egy sovány, öreg asszonyka ült, rojtos, nagy kendő takarta be fázós testét, kulcsolt két kezén m'tit egy elnyugtató simítás feküdt az ol­vasója. Feje lecsuklott fáradtan, bóbiskolva, az ajka hangtalanul mozgott és a sok-sok fehér gyertya mögött úgy ült, mintha csak egy régről ottfelejtett szegény, szomorú árnyék volna. Az asztal mellett elmenőkre felpillantott egy sápadt, sovány kis arc, a gyertyát áruló asszony alig tízesztendős kislánya. Nesztelen, egyforma ritmussal mozgatta testét, hideg, dermedt kis ké­zéiben az iskolakönyvet tartotta vigyázva, kopott ruhája szorosra huzva védte fázó tagjait. Két nagy, kék szemével felnézett az elmenőkre, a hajnali fénytől hamuszinszürke arcából úgy vilá­gított elő ez a két tiszta fény, mint az égbolt két, naptól át?zott felhőtlen foltja. Egy öreg néni megállt a faasztal előtt, rán­cos kezét remegve nyújtotta a gyertyák felé, fo­gatlan ajka közt már selypített a szó. szeme, mintha sok látásban már betelt volna, fáradtan pislogott. Kérdezgetett, a kislány felelt, illedelmes jó­sággal, tiszta, kék szeme szeretőn megcirógatía az öregasszony ráncok pókhálójával teleszött, ki­csi arcát: — Hogy ez? — Nyolc korona. — És ez? — Ez, kérem, tizenkettő, de majdnem két­szer akkora. — Tizenkét korona? Istenem! Istenem! Felsóhajtott, remegő keze mélyen belckotort a szoknya síirü rácai közé és a zsebkendőbe kö­tött pénz közül tizenkét koronát az asztalra szé­pen kisimította. A kislány megköszönte, összehajtotta a pénzt és az édesanyja összekulcsolt két keze közé tette, a könyvet lapjával az asztalra borította és a gyertyával megindult a templom belsejébe. Két sovány kezét, mintha imára kulcsolná, úgy vitte a gyertyát, lába hangtalanul siklott el a nagy kőkockák felett. A Szűz Anya szobra előtt vékony vaspánt szaladt körbe faltól falba, rajta apró vasszögek, ahova az áldozati gyertyát szok­ták feltüzdelni. A kislány nesztelen végigimbolygott a padok mellett, a szobor előtt megállt. Egy napsugár öm­lött be dús erővel az ablakon, szőke fejét sely­mes aranyglóriával párfcázía körül, arcán csodá­ba merült, magátfelejtett ihlet virágzott, amint remegő kézzel felnyujtotta az áldozati gyertyát, amit egy idegen, öreg asszony küldött. A gyűrött koronák másé voltak, a gyertyát más adta és a kislány vele adta a hitét, szere- tetét, bizodalmát, ihletét, betöltötte a templomot két hivő szemének tiszta fénye és a halk imák. mint az áldás zümmögött felette, a napfény meg­csókolta homlokát... Strelisky József. — (A prágai meteorológiai Intézet Jelentése.) ídfíjóslás: Továbbra is változatlan Időjárás vár­ható. * — (A köztársaság! elnök születésnapja az iskolákban.) A hivatalos lap tegnapi száma az iskolaiigyi miniszternek egy rendeletét közli, amelyben az iskoláknál elrendeli, hogy Massaryk elnök március 7-rki születésnapját egyszerű, lelkes és méltó módon megünne­peljék. — (A prágai magyar követség ni házba költözött.) Hivatalosan közük: A prágai ma­gyar királyi követség tegnap a Prága—Smi- chov, Serikova-ulica 1. szám alatt lévő saját házába költözött. Az utlevélosztáiv továbbra is a Prága—Smichov, Novodvorska-ulica 1. számú házban marad. — (Petőfi-ünnep Rimaszécsen.) Rima- szécsről Írják, hogy az ottani református if­júsági egyesület igen tartalmas programmal ünnepelte meg a Petőfi-évfordulót. Varga Kálmán saját szerzésű Petöfi-indulója. Csi­szár Imre ref. lelkész fölolvasása, Gál János, Varga Juliska, Barát László, Varga Ferenc, Mészáros Jolán szavalata és a ref. ifjúsági egyesület énekkarának dalai töltötték be a sikerült estét. — (Az osztrák pénzügyminiszter Bécsbe ér­kezett.) Bécsi szerkesztőségünk jelenti: Kienböck pénzügyminiszter ma reggel Londoniból hazaér­kezett. A nemzeti tanács pénteki ülésén tesz^ je­lentést a londoni, brüsszeli ós amsterdama pénz­ügyi tranzakciós tárgyalásokról. Ma dó1 után a kormánytanács ülést tant, amely során a pénzügy­miniszter Jil öntést tesz. 3 — (Az angol király meglátogatja a pápát.) Londoni tudósítónk jelenti: Az angol királyi pár május olsö herében 2z olasz királya család meg­látogatása céljából Rómába érkezik és ezt az alkalmat fölhasználja arra, hogy a pápát is meg­látogassa. A királyi pár Rómába való érkezést: előlit a caporettói és aslagói csatatereken elteme­tett angol katonák sírját fogja fölkeresni. Az an­gol k ír ily nő nagy érdeklődést tanúsat a Vatikán iránt. — (Idősb Andrássy Gyula emlékezete). Már­cius 3-án lesz száz esztendeje, hogy Kassa váro­sában megszületett cslkszentkirályl és kraszna- horkai id. Andrássy Gvula gróf, az elmúlt évszá­zad egyik legnagyobb államférfia. Az Andrássyah története attól az időtől kezdve, hogy Andorás levente nevű legelső ismert ősük Szent István szemeláttára bajnoki viadalban kettéiiasit egy idegen vitézt, egybeforrt az ezeresztendős nem­zet küzdelmeivel, gyászával, dicsőségével s örök reménykedésével. Andrássy Bertalan a nagy Hu­nyadi oldalán veri a törököt, Andrássy Boldizsár Moldovában lengeti a Mátyás zászlaját. Andrássy Márton Dósa ellen verekszik, Andrássy István kuruc generális nevéhez fűződik a lőcsei fehér­asszony regéje s az ő testvére a rettenthetetlen „dervis-generális". A család egyik ága 1676-ban kapja a bárói rangot, egy másik ága pedig 1767- ben nyeri el a grófságot. A család egyik legna­gyobb fia a ma élő Andrássy Gyulának az édes­apja volt, aki Zemplénvármegye országgyűlési követségétől kezdve haláláig, a bujdosáson, a mo­narchia külügyminiszterségén és a berlini kon­gresszuson át tüneményes pályát futott meg. Most, hogy elérkezett születésének százesztendős fordulója, a Gömör- és Kishontvármegyel Egye­sület március 4-én, Budapesten, a Gellért-nagy- szálló kupolás dísztermében jótékonycélu estét rendez e nagy magyar emlékére. Vikár Béla ár­az Akadémia tagja, emlékbeszédet mond, utána Hegyi Anna énekmüvésznő Andrássy Gyuláné grófné Krasznahorka büszke vára... kezdetű kurucénekét, Herczeg Ferenc Ocskay brigadéro- sának szerenádját s Kacsóh Pongrác Reges Éne­két énekli Radics Béla cigányzenekarának kísé­retével, Szatmáry István a „kurucgenerá!is“-ról szaval, Poppertől magyar ábrándokat adnak elő, Túli Ilona' gordonkamüvésznő Rácz Lili zongora­kíséretével Andrássy István óbester nótáit játsza el, végül népdal- és operaáriákat s Liszt Campa- nelláját adják elő. Az Andrássy-ünnep második része, az országos ünnep, március 23-án, pénte­ken délután fog lefolyni az Andrássy lovasszobra előtt. Az eddigi tervek szerint Apponyi Albert gróf és Szcitovszky Béla, a Ház elnöke fog be­szélni, a kormány, a nemzetgyűlés és a főváros pedig koszorút helyez a szoborra. Résztvesznek az ünnepen az egyetemi énekkarok, az összes vármegyék s egy diszszázad is ki fog vonulni, mivel Andrássynak lovassági tábornoki rangja volt s temetése is óriási katonai pompával ment végbe annakidején Budapest utcáin. — (Egy miniszteri cáfolat.) A szociális népjóléti minisztérium megcáfolja a. Rude Právonak a Práce című amerikai újság jelen­tése alapján leközölt ama híradását, hogy a cseh-szlovák kormány beleegyezésével mun­kásokat toboroznak a Ruhrvidék bányáiban. A cáfolat szerint Cseh-Szlovákia és Fran­ciaország között kötött ama szerződés, amely cseh-szlovákiai bányászok alaklmazásáról szól, csak azokra a belföldi bányászokra vo­natkozott, akik különleges szerződések alap­ján szerződtek a franciaországi bányákba. A minisztérium szerint ezek a szerződések, a melyeket az itteni hatóságoknak bemutattak, megállapították az illető munkások munka­helyét, de egyik szerződésben sem volt szó a Ruhrvidékről. — (Megszűnt a sztrepkói járásbíróság.) A hivatalos kp holnapi száma közli, hogy a kor­mányrendelet értelmiében a sztropkói járásbíróság megszűnt. A járásbíróság körébe tartozó közsé­geket a következőképpen osztották be: Sztropkó, Hoosa, Nagybereznye, Jaikiabvöigy, Krízslovoe, Köves, Kisbereznye, Id'abairikóc (Zenaipü. m.), Ida- batikóc (Sáros m.), Voijkfoivia, Éflfefiva. SoilnikS, Vetkrop és Boro-snyta községek a felsővizközi já­rásbírósághoz; Sáridéi?, Bokst, Afeóoteva, Fe'sö- olsva, Pér, Krncsó, Rusky. Fclsőtokiaj, Lomna, Miiin ye vágása, Börzénké, Kfevalükó, Tarány köz­ségek a girálti járásbírósághoz; Dctr*. Gig’ócz, Kelese, Hol csík, Roibóc, KiispetőfeJva, Nagydomása a1 varaiméi jérásbérósághoz, végiül Alsós itn Ica, Felsősstnica, Barátiak. Gerle falva. Gyopár, Király- hegy, Kosára ágasa. Máriákul, Péterfátvi. Zermp- lénipáíhegy, Nagyderencs, Kísde roncs, Miko, La- domórmezö, Hiavaij, Mankóé, Alsóvladica, Felső- vladiioa, Kisfa-vas, Nagy-tavas, Sebesér, Sztropkö- olyka, Homonnaotlyka, Gödrösoilyitoa. Orosizvágás, Hegyvég, Homcninazávod. Rcpojo, Prururovce, Vrclmcwoe, Oroszik árnya községek perig a ho- roonnai járásbírósághoz fognak tartozni’. — (Kötelező építkezés.) Klouda, Krousky es Vesely szenátorok a szenátus tegnapi ülé­sén javaslatot nyújtottak be az építési kény­szerről. Javaslatuk, amely huszonegy sza­kaszból áll, olyképpen akarja az építési moz­galmat előmozdítani, hogy a kereskedelmi, ipari és kereseti vállaltokat, amelyek nagy­kereskedelmi, gyári vagy nagyvállalati jel­leggel bírnak, arra akarja kötelezni, hogy két éven belül irodáik és alkalmazottaik elhelye­zésére külön épületeket emeljenek. Az épít­kezési kényszer atlá esnének azok a bérlők is, akiknek két millió koronát meghaladó va­gyonuk, vagy kétszázezer koronát megha­ladó évi jövedelmük van. — (A pápa zarándokúba.) Pánrsból táviratoz­zak: A pápa a francia püspökök előtt kije? öntette, hogy nem adta föl azt a szándékait, hogy elzarán­dokol Lurdba. A szcntáya nyilatkozata szenzá­ciós Íratást keltett. — (Huszkoronás bankjegyek Rasin ké­pével.) Közvetlenül Rasin halála után a pénz­ügyminisztérium bankhivatala elhatározta, hogy Rasinnak, a cseh-szlovák valuta meg­teremtőjének emlékére a bankjegyek egy fajtáját az elhunyt képével fogja ellátni. A kormány prágai németnyelvű lapjának jelen­tése szerint az uj huszkoronás bankjegyeken nem Palacky feje lesz, amint eredetileg ter­vezték, hanem Rasiné. — (Az autonóm vámtarifa). A Tribuna jelen­tése szerint a kereskedelemügyi minisztérium már kidolgozta az autonóm vámtarifát, de a ta­rifa életbeléptetését kincstári okokból és a gaibo- navámok kérdése miatt még akadályokba ütkö­zik. Lényeges vámmérséklésekről van szó, ugyanis, amelyek a jelen gazdasági pangásnál erősen károsítanák az államot. A bevitel feleme­lésével kellene ezt a hiányt pótolni, de a keres­kedelmi minisztérium a belföldi termelésre való tekintettel nem óhajt a kiterjedtebb bevitelhez hozzájárulni. A közélelmezési minisztérium ellene van a gabonavámoknak. A vámtariíális kérdése­ket csak a javult viszonyok beálltával lehet maid rendezni. — (Valamikor véres kard, most foghuzófogó). Valamikor véres kardot hordtak végig az orszá­gon, hogy a népet valamely harcba hívják. A vé­res kard mint toborzóeszköz kiment a divatból. A vérengzésnek ma modernebb eszközei voltak már a világháború alatt is. Hogyan festene az, ha most, utána, visszatéjne a világ a régi idők szerszámaihoz. Az olasz fascistáknak sem kell a véres kard. Ök hónapokkal ezelőtt ricinusolajat hordoztak végig Italian s azzal töltötték meg azt, aki a jelszavaikat nem akarta bevenni. A ricinus azonban, ugylátszik, nem vált be mint meggyőző és lelkesítő eszköz. Mást kellett választani. A fascista-mozgalom vezetői rájöttek arra, hogy akinek nem fáj a foga az ő tanaikra, annak egy­szerűen ki kell húzni azt a renitens fogát és punk­tum. Délszláv jelentések szerint Isztriában a fas- cisták házról-házra járnak és fölhívják a lakókat, hogy „Evviva Italia‘‘-t kiáltsanak. Aki a felhívás­nak nem tesz azonnal eleget, vagy nem eléggé harsányan és lelkesen éljenzi Itáliát, annak nyomban kihúzzák néhány fogát. De csakis egészségeset. így járt a Pola melletti St. Vin- centben Fugrics plébános, aki kissé vonakodott a íascisták felszólítására engedelmeskedni s akinek ezért két egészséges fogát húzták ki. A castrizzai patikusnak, Dominich Ivónak már nyolc fogát húzták ki négy ülésre. Nincs is neki több jó foga. De a rosszakat nem akarják kihúzni. Az olasz fog­orvosok szövetsége valószínűen küldöttséggel kö­szöni meg az uj íascistamódszert s csoportokban utaznak a fogorvosok a propagandisták után, fogak helyébe újakat pótoljanak. — (A zsupán megsértése — kihágás.) Losoncról jelentik: Még a mült év július ha­vában történt, hogy Kristóff Sándor, a kis­gazda- és kisiparospárt főtitkára Magyar Iparos címen egy pártpolitikai lap megindí­tását jelentette be a hatóságnak. Jánoska György dr., az akkori nógrádi zsupán, a be­jelentést nem vette tudomásul s a lap meg­indítását megtiltotta és pedig azzal az érde­kes indokolással, hogy a kérvényező nem iparos. A zsupáni határozatot Hlavethy dr. sajtóreferens közölte Kristóff Sándor főtit­kárral, aki szörnyű haragra gyulladt. — A zsupán urnák fogalma sincs a törvényről és jogról. Nem engedem a törvényt igy felrúg­ni- Megmutatom, hogy azért is megjelente­tem a lapot- A zsupán csirkefogókkal irat újságot s nekünk nem akarja megengedni az újságírást —• szólt/ indulatosan. Pár nap múlva azonban a zsupán mégis tudomásul vette a lap megindítására vonatkozó beje­lentést s Kristóff a Magyar Iparost meg is indította. Azonban Hlavatby dr. sajtórefe­rens Kristóff főtitkár indulatos kijelentései­ben kihágást látott fenforogni s feljelentette öt a rendőrségnél. Nemrégiben folyt le a lo­sonci rendőrség előtt ez ügyben a tárgya­lás, ahol a tanuk beigazolták, hogy Kristóff a fenti kijelentéseket tényleg megtette s ez­által a zsupánt megsértette, miért is őt 200 korona pénzbírsággal sújtották. — (öngyilkosságot követtek el a Roboz fivé­rek.) Budapesti szar ke sztöségüriik jeleníti telefonon; A hazaárulás gyanúja miatt feltartóztatott Robo-z Bála mia éjszaka a rendőrségi fogdában kRonts az ablaküveget és az üvegcserepekké! öngyil­kossági szándékból föl aikartta vágni ereit, d*e csak jelentéktelen sérülést szenvedett. A nyomo­zás, amelyet Robozék cselekedeteinek földerítése céljából megindítottak, megállapította, hogy Ro~ bozéik nemcsak a románok, de a franciák figyel­mét is föMiÍvták a magyar hatóságokra és köve­tették. hogy Frtedmich István akkori miniszter el­nököt egy nyilatkozata_ miatt fnancra-gyalázásért tant áztassák le. — (Ahol az esővizet Is árverezik.) A Maiin Írja: Tegnap kiadós esőzés volt a szárazságáról híres Adenben. A felhőszakadás oly nagy volt, hogy a nyilvános víztartályokban közel kétmil­lió gallon vizet gyűjtöttek össze. Ezt a víztöme­get ősi szokás szerint a legtöbbet ígérőnek ár­verés utján eladják A Mattol elvez azt a kérdést fűzi hozza, hogy miért nincsen meg ez a jöve­delmi forrása Parisnak is. Feleletet is ad mimb- iárt a kérdésre: Mert tuflsá'gösan gazdag lenne, aá ottani időjárás fdytáiv — (Hajőszerencsétlenség az Elba torkolatá­nál). A „Coimbra1* hamburgi gőzös kapitánya dróttalan távírón közölte, hogy hajója, mely Portugálból Hamburgba volt irányítva, a ködő időjárás miatt ismeretlen gőzössel összeütközöl . Az utóbbi minden valószínűséggel elsiilyedt. A Coimbra a hajótöröttek megmentésével van el­foglalva. Részleteket még nem jelentettek erről az njabb hajószerencsétlenségről. — (A bányatörvény reformja.) Az igaz­ságügyminisztériumban c napokban ankét volt, amelyen a bányatörvény reformjáról tanácskoztak. A tanácskozás tárgyát az a ja­vaslat alkotta, amely a föld tulajdonosainak és a bányaművelésre jogosultaknak jogviszo­nyai szabályozására van hivatva. — (A fináncnak nem tetszik a csárdás.) Lévát tudósítónk jelenti: A lévai izraelita nöegyb: szombaton rendezte műsoros estélyét. Az előadás: tánc követte. Nagyban járták a csárdást, a műkor egyszerre csők megjelenít a' tereimben R-uz-ek cseh nemzetiségű finánc és kiijeifeintette, hogy ma­gyar nótát huznítai és csárdást táncolni tilos. Megjegyzendő, hogy a szemlélsz kapatos volt. Pártos Vilmos d;r. ügyvéd tisztességes hangon távozásra szólította föl az ok ve tétlenkedő finán­cot, aki azonban nem volt hajlandó erre, sőt to­vább okve tétlenkedett. Végre is rendőrt hívták, aki a túlbuzgó embert kivezette a te re miből. Kár, hogy a íölibuadásit honSi nem a mr-itiaa bárján ki- sérletecrett és nem ott ütközött meg a magyar csárdásom. Ott ugyanis a szlovákok éppoly jó­kedvűen ropták a jó talpa! ávalót, mint a nőegyfeu bálon. — (őrizetben marad a négy bankigaz­gató.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A Wiener Komerzial Bank kárára elkövetett csalás ügyében tegnap este a rend­őrségen megjelent Vándor dr., a bank ügyé­sze és a bankban megejtett revíziós vizsgá­lat alapján átadott a rendőrségnek egy jegy­zéket, amely részletesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyekért a bank a négy igazgató ellen megtette a feljelentést. Ennek alapján a rendőrség újabb nyomozást indított meg. A vizsgálatot kiterjesztik azok­ra a bankokra és tőzsdeügynökökre is, akik­kel a négy bankigazgató üzleti összekötte­tésben állott. Számos helyen házkutatást tar­tottak. A négy igazgató egyelőre továbbra is őrizetben marad. A rendőrség eddig megál­lapította, liogy körülbelül harminc esetben az igazgatók milliós veszteségeket a bank szám­lájára, milliós nyereségeket pedig saját folyó­számlájukra írtak. Az igazgatók lefoglalt va­gyona a követelések jelentős részét bizto­sítja. Az igazgatók elleti a bűnügyi zárlatok egész sorát hajtották végre. Nemcsak az ér­tékpapírokat és valutákat, de az elfogott igazgatók lakásain levő sok millió korona ér­tékű kéneket, szőnyegeket és bútorokat is lefoglalták. A nyomozást kiterjesztették a vi­dékre is. A Wiener Komimerzialbank fianci- roztia ugyanis a békéscsabai és orosházai ke­reskedelmi bankot. Kiderült, hogy az ottani bankok igazgatói: Márkus József és Márkus Pál hasonló manipulációk! követtek el. — (A párisi asszonyok Tutenkhamen-lázba estek). Páris a világszenzáció érzékeny metro­polisa s különösen a párisi asszonyok Tutenkha­men-lázba estek. A fáraó sírjának fölfedezése után, mondhatni egy éjszaka leforgása alatt mint­egy csodálatos virág fakadt föl Parisban az egyiptomi divat és a szenzációra éhes párisi asz- szonyok égnek a vágytól, hogy a fáraólányok ruházatába öltözködve díszelegjenek a szalonok­ban. Több párisi divatmüvész arra gondolt, hogy Egyiptomba utazik és közvetlen szemlélője lesz a felnyitott királyi sírnak s lekopirozhatia azokat a rég porrá vált toaletteket, amelyeket Tuten- khamen király udvarában a hölgyek viseltek. En­nek az útnak azonban számos akadálya van és igy a nőidivat tervezői megelégedtek azzal, hogy egyelőre az egyiptomi divatot vezetik be a pá­risi tavaszi divatba. A ruhák anyagát kék, zöld, sárga, lila, barna és vörös egyiptomi motívumok díszítik. A színek tnozaikszerüen olvadnak egy­másba. Kígyók és sárkányok díszítik a nehéz selymeket, krepeseket, amelyekből azután a ru­hákat és blúzokat készítik. Az ékszerek egyip­tomi pompával ragyognak és rendkívül divato­sak lettek a kigyókarkötők, amelyeket oly raffi- nált stílusban készítenek, hogy azok úgy néznek ki, mintha az egyiptomi királyleány kincsesdobo­zából kerültek volna elő. De a hálószobaberende- zéseket és a szalongarniturákat is egyiptomi stí­lusban készítik és általában minden lehetőt elkö­vetnek arra. hogy a nagy Tutenkhnmen oompájá- ból magukra öltsék a királysírokban fölcsillant gazdagságot és szinpompát. — (A budapesti lakásínség.) Budapesti szer- kesztőségünk jelenti telefonon: Az OMOE helyi­ségében ma délelőttit az uj lakásrendelettel kap- csofatfeban az érdekképviseltetek népes gyűlést tar­tottak. amelyen a népjóléti! miniszter nevében Petriosevich-Horváth áfomtiitikár jelent meg. A gyűlésen a többi között felszólalót Vázsonyi Vil­mos is. aki rámutatott arra, hogy a mai helyzet­ben magánosoknak nincsen módjukban az épít­kezés, szükséges tehát, hotgv ezen a téren az ál­laim jó példává? járjon ölő’. Majd a menekült tiszt­viselőkről beszélt ós azt mondotta hogy nim» semmi szüksége annak, hogy a menekült tisztvi­selők mind Budapesten helyezkedjenek el. Kísé­reljék meg a vidéki városokban valló e1 helyezke­dést és akkor meg fog szűnni az egyre égetőbbé váló lakásínség. A kormány nevében Pétrlse vich álfamintkár kiietentotte, hogy a kormány a jogoa ^■kívánságokat teljesíteni fogja'. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom