Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-06 / 52. (205.) szám

4 Kedd, március 6. Véget ért a nyomozás a Wiener Kommerdalkank botránya Ügyében. Budapest, március 5. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése). Szombaton délben hire járt. hogy a Wiener Kom- merziaíbank budapesti fiókjának tisztviselői sztrájkba léptek. A hir ilyen értelemben nem felel meg a valóságnak. Mindössze annyi történt, hogy a vezérigazgató letartóztatása után megjelent a bankban egy rendőri bizottság, amely hozzákez­dett a könyvek átvizsgálásához. A bizottság a Tisztviselőket rendkívül izgatott állapotban találta és hangoztatták, hogy azonosítják magukat a ve­zérigazgatóval, nem hajlandók tovább dolgozni és nem hajlandók az írásszakértőknek rendelke­zésére bocsátani a szükséges adatokat. Erről értesült a bécsi főintézet Budapesten tartózkodó vezérigazgatója és a rend megóvása érdekében rendőrség kivezénylését kérte. A fő­kapitány intézkedésére egy rendőrtiszt vezetésé­vel tiz rendőr megszállotta a bank helyiségeit. Délutánra a tisztviselők izgalma lecsillapodott. Az izgalmat fokozta az a körülmény, hogy az igazgatóság elsején huszonkilenc tisztviselőnek fölmondott azzal a megokolással, hogy a bécsi fiókintézet utasítására kénytelen a fiók tisztvise­lőinek létszámát csökkenteni. Ezeket nyomban el is bocsátották és egyben intézkedtek végkielégí­tésük azonnal való folyósítása iránt. Este a fiók vezetőembereit konferenciára hív­ták egybe, ahol fölkérték őket árra, hogy szolgá­latukat továbbra is folyósítják és a vizsgálat elé ne gördítsenek akadályokat. Az elbocsátott tiszt­viselők körében igen nagy. az elkeseredés, mert Tolcsway vezérigazgatóhelyettes többszöri kéré­sükre sem folyósította avégkidégiiést. A tisztvi­selők is értekezletet tartanak, amelyen további állásfoglalásukról fognak határozni. igen érdekes momentuma a bűnügynek, hogy a főintézet rájött arra, hogy az egyik bécsi igaz­gató hasonló manipulációkkal károsította meg a bankot. A nyomozás során kiderült, hogy a följe­lentett igazgatón kívül még több bécsi igazgató is kompromittálva van. A bécsi detektívek már több bécsi fötisztviselő't előállítottak. A négy letartóztatott budapesti igazgatót a vizsgálóbíró indítványára továbbra is fogva tart­ják. Sebestyén Richárd budapesti vezérigazgatót a rendőrség a könyvek és az iratok átvizsgálá­sáig szabadon engedte. Erre a tisztviselők is tel­jesen megnyugodtak és ma újra munkába állot­tak. Hír szerint ma egy vegyes vizsgálóbizottság érkezik Bécsből Budapestre. A rendőrség ma délben a bankpanama ügyé­ben befejezte a nyomozást és az iratokat az ál­lamügyészséghez tette át. A letartóztatott igaz­gatók további rogvatartása ügyében az ügyész­ség fog dönteni. Számolnak azzal, hogy a tör­vényszéki és könyvszakértők néhány nap alatt befejezik a vizsgálatot. A isagQar—lengyel viszony. Egy lengyel lap Francia-, Olasz-, Lengyel-, Magyar- és Törökország szövetségéről. — Lengyelország közvetítsen Magyarország és Románia között. (—) Varsó, március 5. A Przeglad Surátowy cimii hetilap egy múlt heti számában a magyarság egy lelkes barátja foglalkozik a lengyel-magyar jó vi­szony és közeledés szükségességéről. Cikké­nek cinre: „Lengyelország életbevágó érde- kérőT. A cikkiró azzal kezdi, hogy az igazi bará­tot a szerencsétlenségben' lehet megismerni. Azokban az időkben, — iria a lap — midőn Lengyelország még szolgaságban élt és há­rom részre volt szakítva, nem sok barátja volt, de azok azután hűek, kipróbáltak voltak, kikkel a lengyelek sokszor harcoltak v ál vetve a közös ügyért. Ilyen bii, kipróbált, régi bará­taink közé tartoztak a mi legközelebbi szom­szédaink, a magyarok, azután a franciák, olaszok és törökök. Ezt minden lengye! tud­ja. Most, midőn szabad, nagy, erős Lengyel- országunk van, ezek érzületében nem válto­zott semmi. Igaz, hogy a magyarok az utolsó háborúban az antant ellen harcoltak, de erre kényszerítve voltak. Ök csak Oroszország el­len akartak harcolni, nagyrészt Lengyelor­szágra való tekintetből is. A magyar egye­temi ifjúság, amely mindig szeretettel és ke­gyelettel viseltetett Lengyelország iránt a lengyel himnusz hangjai mellett indult az orosz frontra. Ugyan mi okból — folytatja — nem jö­hetne létre közelebbi érintkezés és megértés a két nemzet között, melyek kölcsönösen ro­konszenveznek egymással? Igaz, hogy azt modják gyakran, hogy a politikában nem sza­bad az érzelmekre tekinteni, hanem egyedül a hideg észre és érdekekre, de hisz érdekeink nem ellenkeznek egymással, sőt ellenkezőleg, ■ok közös érdekünk van s okosabb közelebbi érintkezésbe lépni régi, hu baráttal, mint ki­zárólag újakra támaszkodni,* kik felől nem vagyunk biztosak, vájjon nehéz pillanatokban hitük maradnak-e. Ezek között vannak olya­nok, kiknek tekintete már régi idők óta ke­letre tdkint, nem pedig Lengyelországra, amit különben mindenki tud nálunk, SPráGaiJLuwj&finEg A’ P. S. fölveti Franciaország, Olaszor­szág, Legyelország, Magyarország és Török­ország szövetségének gondolatát. Azután an­nak szükségét fejtegeti, hogy Románia békül- jön ki Magyarországgal, mert rá nézve ve­szedelmesebb volna, ha két fronton volna vo- lenséges szomszédja. Magyarországra nézve is kedvező volna, ha békében élhetne Romá­niával s Lengyelországnak is érdekében áll a két országot kibékíteni. Egyedül Lengyel- ország látszhatja itt a közvetítő szerepét, mert jó viszonyban él az egyikkel is, a má­sikkal is. Ami a magyarokat illeti, még min­dig hü és őszinte barátaink nekünk, noha az utóbbi időkben megbántottuk és elkedvetlení­tettük őket nagyon, magyarok még mindig Lengyelország felé tekintenek és támogatást várnak onnan. Csak az esetben változnék meg ez s közelednének a magyarok a néme­tekhez, ha hidegen viselkednénk velük szem­ben, de akkor nem őik lesznek ennek az oka, hanem mi, hogy magukra hagytuk őket,, mert hisz nem vághatnak örökösen s nekik mindenekelőtt a maguk érdekét kell tekinte­niük. Még csodálkozni kell, hogy csalódásuk ellenére nem fordultak el tőlünk. Ebből is lát­ni, miiy sok rokonszenv van ott Lengyelor­szág irányában. Midőn rosszul ment — fejtegeti tovább a varsói újság — a dolguk a háború legkriti­kusabb pillanataiban jól ismertük a Buda­pestre vezető utat. Egész sereg kiváló len­gyel, a legkülönbözőbb politikai táborból for­dult meg akkor Magyarországon, hol szives, rneleg fogadtatásra találtak s hol teljesítették mindama kívánságainkat, melyek hatalmuk­ban állottak, kitéve magukat azáltal nem egy­szer Bécs és Berlin haragjának. A magyar országgyűlésen számtalanszor szólaltak fel a lengyelek érdekében jeles magyar politi- politikusok. Mihelyt azonban a mi helyzetünk megjavult, az övék pedig megrosszabbodott, megfeledkeztünk róluk, ami nemcsak nem szép, nem politikus, de nem is lengyel eljárás. A magyar nemzet életrevaló, hazaszerető, bátor s mindenre képes hazája érdekében. A fönt említett országoknak szövetsége, — miként a lengyel lap véli — melyhez még a balti államok és Bulgária is csatlakoznának, jobban megvédenék a lengyel és francia ér­dekeket s Európa békéjét is jobban biztosí­tanák. BBnBISBfiBBBBBBBBRBBaBBBBflBflBBflBBBBaKgKRSBBIIBflaflBaBBSBBBBB&BIISSPHBBB ik jugoszláviai választások kilátásai Uj választások vagy revizionista-kormány Pasicsék kisebbségben maradása esetén. Beígrád, március 4. (Saját tudósítónktól.) Március 18-án tart­ják meg az S. H. S. királyság egész terüle­tén az uj nemzetgyűlési képviselővlasztásokai, amelyek rendkívül harcosaknak és elkesere­detteknek ígérkeznek, a választási küzdel­mekbe bocsátkozott harmincöt párt mai meg­feszített erőlködéséből és agitációjából követ­keztetve. 312 képviselőt választ az ország március 18-án, az eddigi 419 helyett és ezért a 312 mandátumért harmincöt párt elegyedett elszánt és vehemens küzdelembe. A harmincöt párt közül a legnagyobb erőkifejtést a két radikálispárt végzi. Ezek egyike a Pasics miniszterelnök vezetése alatt álló, úgynevezett hivatalos radikálispárt, a másik a Protics Sztoján pártja. Pasics pártjá­ban csupa kiváló, nagykaliberü politikus fog­lal helyet: Sztanojevics Aca, Jovanovics Lju­ha, Trifkovícs Márkó, Jankovics Velázár dr. és Marlkovics Lázár dr. A demokraták szin­tén két frakcióra szakadtak; ezek egyike a hivatalos demokratapárt Pribicsevics Szveto- zárral az élén; a másik a Dávidovics Ljuba csopotja, amelyben Velikovics Voja is van. Érdekes megismerkedni a többi, nagyobb pártok reprezentáns neveivel is a választások előtt. A szicalistáknál Brkics,, Koracs, Krisztán Etbin ás Golouh a vezérek, a kelrikálisoknál (szlovénpárt) Korosec, Simrák és Hohnjec, a nemzeti szocialistáknál Brandtner (szlovén), a földmivespárt egyik csoportjánál Konadi- vics Milán és Avramovics, a másik csoportnál Lázics Voja és Jovanovics Joca, a volt bécsi követ. A földmives diszidensek vezére Diljan Nikola (bosnyák) és Popatics. Csupa értékes, nagy szerepet játszó név, akikkel, még csak a szeparatista horvát blokk vezérének a ne­vét kell lejegyezni, hogy a jugoszláv politikai étet mai vezéralakjaival megismerkedjünk, j Ezek: Radics István, Kosutics Mirkó dr. és j Drinkovics Máté dr. i A pártok mai erőviszonyait figyelembe j véve, a következőképpen lehet megjósolni a győzelmes mandátumok pártállását és az ösz- szeülő skupstina arculatját. A jövő parlamentjében kétféle irányzat fog szernbeszálni egymással, hogy az ereiét összemérje. Az első csoport közülök az alkov- mányvédők. a centralisták csoportja lesz, élén Pasics Niikolával és Pribicsevics- Szveto- zárral. Ebben a csoportban a Pasics radikális- pártja, a Pribicsevics demokratái foglalnak majd helyet, de esetleg a muzulmánpárt Mang- lajics csoportja és a szlovén kmetek is csatlakoznak hozzá. A másik csoport a revizionisták frakciója lesz, amely a vidovdáni alkotmány revízióját követeli, az egyes pártcsoportok koalíciójá­val. Ebben a frakcióban a Protics-féle radi­kálisok, a Dávidovics demokratái foglalnak majd helyet, ezenkívül valamennyi párt. amelynek programjában az alkotmány reví­ziója szerepel. Helyet foglalnak továbbá itt még a horvát néppártiak, a szocialisták, a mu­zulmánok Szpatio csoportja és valószínűleg a most szervezkedő semleges muzulmán cso­port is. Ez a frakció lesz a parlamenti cent­rum. Abban az esetben, ha a horvát blokk amely 60 —70 képviselőt fog számlálni — be­megy a parlamentbe, egy harmadik csoport is lesz, amely a baloldalt fogja alkotni. Ez a csoport előreláthatólag a független munkás­pártból (kommunisták) és a szerb köztársasá­gi pártból fog állani. Mivel az első parlamenti csoportnak — amely ma kormányoz — nem fesz meg a szükséges többsége, hamarosan sor kerül majd a centrum kormányalakítására. Ezt a kormányalakítást a jelek szerint a baloldaliak teljes támogatásban fogják részesíteni, úgy hogy elenzéknek nem marad más, mint az el­ső csoport, az alkotmányvédők csoportja, amely azonban jelentéktelen és gyönge ellen­zék lesz. Nagyon való szinti, hogy abban az esetben, ha a centralistáik észreveszik a kudarcukat sietnek szövetséget kötni az Orjuna néven is­mert fascista szervezettel (amelyet Pribicse­vics agyontámogatása nevelt állammá az ál­lamiban), aztán ha elég erősnek mutatkozik ez a szövetség, puccs utján szerzik meg maguk­nak a többéget. Ekkor centrumra, leginkább azonban a baloldaliakra nehéz napok várnak, mert a féktelen terror és kíméletlen üldö­zések napjai következnek el. Mint nehéz lidércnyomás, minden leiken ez a lehetőség ül, ez lappang mindenfelé, bár nyiltan senki sem mer hangot adni rossz sej­telmeinek. A nyomasztó helyzetben vigaszta­ló momentum is van azonban és ez az, hogy remélni lehet, hogy a fascista-csoport nem tud addigra — a revizionisták kormányalakí­tásáig — elég erősen megszerveződni hogy számottevőbb súllyal léphessen föl. A válasz­tásokat egyébként passzivitással szemléli az Orjuna, amely szabad kezet tart fönn magá­nak, ezzel is elárulva be nem vallott, igazi szándékait, amelyek antipariiamentáris törek­vések. Lehetséges azonban az is. hogy abban az esetben, ha Pasicsék nem tudnák megsze­rezni ia kormányzáshoz szükséges többséget, uj választásokat rendelnek el nyomban, vagy pedig — kénytelen-kelletlen — revizionista- kormányt fognak alakítani. A választások várható eredményéről na­gyon nehéz számszerű jóslást megkockáz­tatni. Más és más erőviszonyok vannak ugyanis az egyes pártokra nézve az egyes országrészekben, tartományokban. Vannak, akik Pasicséknak 80 mandátumot jósolnak, a revizionistáknak pedig 120-at, mig a balolda­liaknak összesen kb. 100 mandátumot. A fönmaradó 12 mandátum megoszlanak a kü­lönféle apróbb pártok között. Nagyon érdekesek, sőt egyenesen szen­zációsak a horvát biok kilátásai. A mai vá­lasztási törvény szerint Horvátország 90 képviselőt választ. Nem kell különös jóste­hetség annak megállapításához, hogy ebből a 90 horvátországi mandátumból legalább TO­TÓ a horvát szeparatisták birtokába fog ke­rülni. ami jelentős és komoly ellenzéket je­lent a belgrádi nemzetgyűlésnek. Ezenkívül mandátumokat fog szerezni a horvát biok Dalmáciából és Boszniából is, ahol szintén igen erős a híveinek tábora cs ahonnan a múlt parlamentben is egy. illetve hét képvi­selő képviselte Radics és társainak program- iát. Horvátországban a hlokisták által meg­hagyandó néhány mandátum közül kettő a hivatalos radikálisoké lesz (egyik bikában, egyik pedig a Szerémségben), mig a demok­raták mintegy 4—5 mandátumra számíthat­nak csak. A többi, még fönmaradó a szocia­listáké és a katolikusoké lesz. Boszniában ez lesz az eredmény: 30 ra­dikális, 10 agrárpárti, 1 demokrata, 12 Spa- tis-muzulmán, 4 Maglnücs-muzulmán, 7 hor­vát és 1 szocialista. Mindezádeig nem emeltünk szót a Ma­gyar Párt választási kilátásairól, amit a tá­jékozatlan olvasó már bizonyosan furcsállott is. A Magyar Pártnak azonban sem mandá­tumokat, sem egyéb eredményeket nem le­het jósolni a választásokat illetőleg, mert a legutóbbi párthatározatok szerint a Magyar Párt egyáltalában részt se vesz a válasz­tásokon. A magyarság politikai pártja ugyanis, hogy dokumentálja a vele szemben alkalma­zott eljárások törvénytelen voltát, a legtel­jesebb passzivitást határozta el a választá­sokkal szemben. Sem képviselőjelölteket nem állított, sem leszavazni nem fog a magyar­ság, hogy ezzel is mutassa ország-világ előtt, mennyire tartja be Jugoszlávia vele szemben a kisebbségi jogokat, helyesebben: milyen lelkiismeretes pontossággal alkalamzza ide- genajku állampolgáraival szemben a legarc- piritóbb jogfosztásokat A magyarok túlnyomó részét ugyanis nem vették föl a választói névjegyzékekbe egy olyan belügyminiszteri rendelet alapján, amelyről Protics Sztoján volt miniszterelnök azt jelentette ki, hogy „annál ostobább és gonoszabb rendelet nincsen a világon11. Az a maroknyi magjrarság aztán, amely választó­joghoz jutott (20—30.000 lakos közül 4— 500!), egyszerűen szabotálni fogja a válasz­tásokat. Erről a passzivitásról — amely Belgrád- ban konsternációszerü meglepetést keltett különféle vélemények alakultak ki a jugo­szláv politika világában. Nagyon sokan öröm­mel fogadják ezt a visszavonulást, mert ez­zel a legkellemetlenebb és a legsúlyosabb konkurenciától szabadultak meg. Vannak azonban sokan, akik a passzivitás miatt ha- ragusznak a magyarságra, a szerb ellenzéki pártok pedig egyenesen sajnálkoznak miatta, bár ezt érdekeltségük miatt teszik, mert a magyarok erősítették volna a táborukat. Azok, akik rokonszenveznek a magyarság politikai aktivitásával, azért is sajnálják a passzivitást, mert a kisebb és gyöngébb pár­tok sok helyütt közösen állíthattak volna je­lölteket a magyarokkal; azok pedig, akik örülnek a magyarság távolmaradásának, azt hangoztatják, hogy a magyarok önkéntes mártírok, akik maguk az okai annak, hogy nem kaptak választójogot. A közös jelöltek állításáról Nagybecskereken és Újvidéken lett volnál szó, ahol a magyarok a Protics- párti jelöltekre adták volna le a szavazato­kat, de most már erről sincs szó: a magyar­ság megmarad a teljes passzivitás mellett. Akárhogyan is próbálják most magya- rázi és íélremagyarázm a szerb politikusok a magyarság választási passzivitásának okait, annyi bizonyos, hogy ez olyan csele­kedetek és intézkedések miatt következett be. amelyek egyáltalában nem méltók sem­miféle kulturnéphez. Olyan állampolgárok ki- semmizéséről van szó, akik kötelességekben és terhekben hasonló módon megterheltek, mint a szláv anyanyelvű polgárok s akiknek államhüségéhez, jószándékaihoz és lojalitásá­hoz soha kétség nem férhetett a múltban és nem férhet a jövőben sem. H. A török békekötés előtt. Angora. március 3. A nagy nemzetgyűlés titkos illésen hallgatta meg, a lausannei de­legátusok expozéjának befejezését a pénz­ügyi, jogi és területi kérdésekről- Március 4-én a miniszterelnök ki fogja fejteni a kor­mány nézetét, amely a békefeltételek elfoga­dását ajánlja. Hir szerint az erről való vita még egy teljes hetet fog igénybe venni és az ellenzék erőlködése ellenére végül is el fog­ják fogadni a kormány javaslatát. Moszkva, március 4. Az anatóliai táv­irati ügynökség közlése szerint a nagy nem­zetgyűlés titkos ülésen vitatta meg a keleti békeszerződés ellenjavaslatát, melyet a török biztosok tanácsa terjesztett elő. A képviselők többsége a szövetségesek javaslatai ellen nyilatkozott. A biztosok tanácsának ehen- javaislatai a képviselők számos kifogásával találkoztak. Riza Nuri bej fölhatalmazta az anatóliai távirati ügynökséget annak a meg­állapítására, hogy nincsen szándékában egy külön angol-török egyezmény létesítése. London, március 5. (Havas.) Angórai je­lentés szerint a nag}' nemzetgyűlés egyes változtatásokkal el fogja fogadni a békére vo­natkozó kormányjavaslatot. Bomba robbant Kairóban. Kairó, március 5. (Havas.) Az angol ka­tonai negyedben bomba robbant föl. amely egy személyt megölt, négyet megsebesített. Fölkelés Francia-Sziriábai,. Párls, március 5. (Saját tudósítónktól) Kon­stantinápolyból jelenik, hog> Francia-Sziriábun fölkelés tort ki, mely gyorsan terjed. Öt francia katonát meggyilkoltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom