Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-01 / 48. (201.) szám

hogy ilyen uíra vállalkozzon. A miniszter­elnökségen mindezidáig egy ilyen tervnek még a gondolata sem merült töl. Az ellenzék és a komáromi választás A komáromi kerületben, mint ismeretes, Klebelsberg Kunó gróf az egységes párt hi­vatalos jelöltje. Az ellenzéki jelölt kérdésé­ben még nem állapodtak meg. A reformpárt nem hajlandó ahhoz hozzájárulni, hogy Be- niczky Ödönt léptessék föl, aki közismert legitimista. Andrássy Gyula gróf kijelentet­te, hogy abban az esetben, ha Beniczky föl­lép, ö is leutazik támogatására. Frledrkh és Mussolini Budapest, február 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Néhány kül­földi lap mai számában az a hír jelent meg, hogy Mussolini olasz miniszterelnök a jelen­leg Rómában tartózkodó Friedrich István magyar nemzetgyűlési képviselőt nem volt hajlandó fogadni. Friedrichhez közelálló he­lyen érdeklődtem e hir valódisága felöl. Ki­jelentették előttem, hogy erről semmit sem tudnak és azt valószínűtlennek tartják. Nem szakadtak meg a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalások Budapest, február 28. (budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Nemzeti Újság ma reggeli számában hirt adott arról, hogy a cseh-szlovák—magyar gazdasági tár­gyalások megszakadtak. A cseh-szlovák dele­gátusok három napi szünetet kértek a keres­kedelmi minisztertől, majd anélkül, hogy ezt a magyar kormánynak bejelentették volna, elutaztak a magyar fővárosból. Ezzel szem­ben a Magyar Hírlap azt Írja, hogy a gazda­sági tárgylások megszakadásáról szóló hírek nem feleinek meg a valóságnak. A cseh-szlo­vák delegátusok nem utaztak el a magyar fő­városból. Ma délelőtt egyébként a kereske­delmi minisztériumban tovább folytak a tár­gyalások* A budapesti cseh-szlovák követségen kijelentették előttem, hogy a cseh-szlovák delegáció íegjai Budapesten vannak és a tárgyalások befejezése nélkül eszük ágá­ban sincs elutazni. 45 Német—cseh-szlovák büntetőjogi jogse­gély. A képviselőház külügyi bizottsága ma tanácskozott a német birodalom és a cseh­szlovák köztársaság között létrejött arról a szerződésről, amely a két állam közötti bün­tetőjogi jogsegélyre és különösen a bűntette­sek kiszolgáltatására vonatkozik. Kafka és Luschka német bizottsági tagok azt indítvá­nyozták, hogy a javaslatban pontosabban határozzák meg, hogy milyen politikai bün- tetndő cselekmények esetén nincsen helye a kiszolgáltatásnak. A bizottság a javaslatot a kormány eredeti szövegezésében fogad­ta el. A Brascsajkó-párt kongresszusa. Ung- várról jelenti tudósítónk: Brascsajkó pártja tegnap tartotta meg kongresszusát. Az el­fogadott határozati javaslat szerint a párt politikailag Ruszinszkó .autonómiájának foko­zatos kiépítését követeli és elök észül a vá­lasztásokra. Követeli Szlovenszkó és Ru­szinszkó határának rendezését. A párt támo­gatja a kormányt, de csak addig, ainig a ru­szin nemzet érdeke megköveteli. Nyelvi te­kintetben a párt tiltakozik a nagyorosz nyelv bevezetése ellen és követeli, hogy a hivatal­nokok tanulják meg az itteni ruszin nyelvet. Felekezti tekintetben a párt tiltakozik a tem­plomokkal való visszaélések ellen és követen a papság segélyezésére fordított összegek igazságos fölosztását és a felekezeti tanerők fizetésének szabályozását. Gazdasági tekin­tetben a párt a földbirtokreform végrehajtását és az állami költségvetésben megállapított beruházások keresztülvitelét követelte. Azon­kívül kívánja a hadikároknak megtérítését, valamint a tiszai árvizek által okozott károk­nak készpénzben való megtérítését is. Uj iskola törvény. A Verrkov jelenti, hogy a kormány márciusban egy uj iskolatörvényt fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A tör­vényjavaslat az állami nyelv és a kisebbsé­gek nyelvének a tanítását fogja szabályozni a népiskolákban. A javaslat szerint minden ki­sebbségi népiskolában kötelező lesz az ál­lami nyelv tanítása s viszont a cseh-szlovák iskolákban a kisebbségi nyelvtanítás lesz kö­telező. A törvényt próbaképpen Szlovenszkón akarják először életbe léptetni. Kéijíik barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. SföiiGAiMLi&ARTfmm*- -,«iueiCKw«-U5sacocrcí.’/1.--■xT'/vtraf-v -• Csütörtök, március t. W m w i r unit o % A török kormány javasolja a békeszerződés kiegészítésének aláírását. Angóra, február 28. (Havas.) A kor­mány javaslatokat terjesztett a nagy nem­zetgyűlés elé, amelyek a békeszerződés ama kiegészítésének aláírását ajánlják, me­lyet Lausanneban oly föltétellel hagytak jó­vá, hogy a szerződés pénzügyi és gazdasági kérdései külön hat hónap lefolyása alatt lesznek elintézve. A mérsékeltebb eleinek kerültek felül Angoráhan. London, február 28. (Saját tudósítónk­tól.) A Times jelenti Konstantinápolyból, hogy az angórai nemzetgyűlésen a mérsé­keltebb elemek kerültek fölül. Most már csak afölött a kérdés fölött íolyik a vita, vájjon a nemzetgyűlés ratifikálja-e az Isméd pasa által tett koncessziókat. Lehetséges, hogy Mustafa Kemal holnap, a nemzetgyű­lés összeillésének harmadik évfordulóján, politikájának alapelveit beszéd alakjában iogja leszögezni. A törökök csak 6 hónap múlva írják alá a békeszerződést London, február 28. Angórából érkező hirek szerint a törökök a lausannei szerző­dést azzal a feltétellel fogják elfogadni, hogy az csak hat hónap múlva lesz aláíran­dó s hogy időközben a gazdasági és pénz­ügyi kérdések tekintetében Törökország és a szövetségesek között megegyezés létesül. Cseh-Szlovákia fizeti adósságait. London, február 27. (Reuter.) Az alsó­házban Sir Arohibald Sinclair azt a kérdést intézte, hogy megfizette-e Cseh-Szlovákia angliai adósságainak kamatát és hogy mily intézkedéseket készülnek leírni eme kama­tok fizetésének biztosítására. A pénzügyi kancellár kijelentette, hogy a cseh-szlovák kormány a 461.564 font sterling segélyköl- csönnek kamatait, továbbá a lisztellátásra szolgáló és eredetileg 1,900-000 font sterlin­get kitevő előlegnek kamatait megfizette- A segélykölcsön visszafizetése 1925 január 1-én esedékes. A lisztellátási előlegből egy­milliót Cseh-Szlovákia megfizetett, a hátra­lévő részt 1923 és 1924 évben fogja fizetni. Fenyegetően kiéleződött a lengyel-litván konfliktus. Varsó, február 27. Lapjelentések szerint a Lengyelország és Litvánia közötti demar­kációs vonal megállapítására irányuló tár­gyalások meghiúsultak. A Gazetta Poranna azt jelenti, hogy a megszállott területen a helyzet fenyegetően kiéleződött. A semleges zóna ama határvidékén, amelyet Litvániá­nak Ítéltek, a lengyel lakosság föllázadt. A lengyel távirati ügynökség jelentése szerint a lengyel határőrségeket a litvánok állan­dóan támadják. Tegnap Przelaje mellett a litván határon háromszáz főből álló banda megtámadta a lengyel határőrséget. A len­gyelek részéről négy halottat és több sebe­sültet jelentenek. A litvánok visszavonultak. A szejm külügyi bizottságának mai ülésén szóba került a lengyel-litván konfliktus. As- kenasi, Lengyelország delegátusa a népszö­vetségnél ismertette a konfliktus előzmé­nyeit. A külügyminiszter biztosította a bi­zottságot, hogy a kormány kötelességének tartja Lengyelország számára a memeli ki­kötő használata és a Njemen-hajózás körül ugyanazokat a jogokat biztosítani, melyeket a litvánok a maguk számára követelnek. Mindkét szónok hangoztatta a lengyel kor­mány békés szándékát. A két nyilatkozat után heves vita fejlődött ki, amelyben Scyda nemzeti demokrata képviselő kifogásolta, hogy a kormány a semleges zóna megszállá­sánál nem tanúsított kellő energiát­Görögországban egy millió menekült van. London, február 28. Az alsóházban teg­nap a közel keleti menekültek kérdése került szóba. Mac Neill államtitkár kijelentette, hogy a görög és örmény menekültek helyzete a világtörténelem nagy tragédiája. A törökök Szmirnába való bevonulásuk után tizenkét napon belül kiutasítottak egy negyedmillió görögöt. Az angol kormánynak sikerült két­százezer menekültet megmenteni és Görög­országba szállítani. A szállítmány elindulása előtt a törökök visszatatották a 16—45 éves férfiakat. Ugyancsak kénytelen volt clme- külni Kelettrácia keresztény lakossága, amint ez a terület török fönhatóság alá jutott. En­nek következtében a múlt év októberében görög földön körülbelül egymillió menekült volt. Törökországban körülbelül egy félmillió görög és háromszázezer örmény maradt. Az angol segélyegyesületek és az angol kor­mány mindent megtettek a menekültek érde­kében. Az osztrák-magyar államvasut adósságainak rendezése. Paris, február 27- Hivatalosan közük, hogy a jóváíételi bizottság a trianoni és saint-germaini szerződések értelmében fel­osztotta a Szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság (St. E. G) tartozásait. A fölosztás azon az elvi alapon történt, hogy minden utódállam a területén áthaladó vo­nalak jelentőségéhez mért adósságrészt kö­teles átvenni. Ezek az adósságok két kate­góriára oszlanak, még pedig: 1. a kötelez­vények a következő sorozatokat foglalják magukban: a régi és a póthálózat 5 százalé­kos frankkötelezvényei, amelyek körülbelül 14,290.000 frank évi törlesztést igényelnek, a következő arány szerint veendők át: Ausztria 10.539 százalék, Cseh-Szlovákia 62.808, Magyarország 11.602, Románia 11.890, Jugoszlávia 3161 százalék. A márká­ra szóló 4 százalékos 1883-as kibocsátású kötelezvényeknél: Ausztria 20.023 százalék és Cseh-Szlovákia 79-977 százalék. A 4 szá­zalékos, frankra szóló és az 1900. évi kibo­csátású, márkára szóló kötelezvényeknél, amelyek körülbelül 3,645.000 frankot igé­nyelnek, Ausztria kötelezettsége 19.563 szá­zalék, Cseh-Szlovákiáé pedig 80.437 száza­lék. Ezeknek a kötelezvényeknek a szelvé­nyeit az illető államok a felsorolt uránjában kötelesek beváltani, még pedig a törlesztési időszak lejártáig, vagyis 1965 december 31-ig. — 2. A társaság jogait egy 5,500.000 frankot kitevő annuitással fogiák megválta­ni, amelynek fizetésére az egyes államok kötelezték magukat. Jugoszlávia átvette Susakof. Belgrád, február 28. A király aláírta a rapaílói szerződést és a st.-margeriíai egyezményt. A jugoszláv királyság ma veszi birtokába Susakot Konfliktus a németországi pártok között. Devizaalap létesítése. Berlin, február 28. (Berlini szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A birodalmi gyűlés pártjai között az adó behajtásának kérdésé­ben konfliktus tört ki. A szocialista képvise­lők körében az a tény, hogy a fizetésre ké­pes adófizetőknél az adók fizetésének idejét a márka legalacsonyabb januári árfolyamáig kitolták és ezáltal az illetők milliárdos nye­reségekhez jutottak, nagy elégedetlenséget keltett. A keresztény szakszervezetek a szocialista ellenzékkel szolidárisnak jelen­tették ki magukat és követelik a béradó le­szállítását és a hátralékos adófizetőkkel szemben a legerőteljesebb eljárást, valamint a pénzelértéktelenedéssel kapcsolatban a méltányos adókivetést. — A birodalmi gyű­lés elfogadta .a devizaalap létesítésére vo­natkozó törvényjavaslatot. A törvényjavas­lat fölhatalmazza a birodalmi pénzügymi­nisztert, hogy ötvenmillió dollárt kincstári jegyek kidása utján folyóvá tehet. Ez az összeg egy devizaalap létesítésére szolgál, a birodalmi pénz árfolyamának emelése ér­dekében. Az olaszok elfoglalták Misrata városát. Paris, február 27. (Havas.) Tripoliszból jelentik, hogy az olasz lovasság a fölkelőket szétverte s az 1915-ben föladott Misrata vá­rost elfoglalta. A szenátus alkotmányjogi bizottságának mai ülésén Procházka előadó jelentése alap­ján a kiadói szerződésekről szóló javaslatot tárgyalták. Ez a javaslat a legszorosabban összefügg a szerzői jogról szóló kormányja­vaslattal, amelyet a szenátus még 1921 de­cemberében elfogadott. A kiadói jog reform­járól szóló javaslat megvitatására annak ide­jén egy albizottságot küldtek ki, amelynek tagjai Brabec, Mayr-Harting, Procházka és Sveceni szenátorok voltak. Az albizottság tagjai három tervezetet készítettek. A főbi­zottság ezeknek a tervezeteknek egyikét ala­pul vette és azt elfogadta. Da-xner szenátor jelentése alapján tanácskoztak arról a kor­mányjavaslatról, amely a szlovenszkói és ruszinszkói bíróságok és gyámhivatalok előtt lefolytatott eljárásokban kitűzött határidők kiszámítására vonatkozik. A plénumbnn a javaslat előadója Daxncr lesz. ü roineHaroh bukása. Népgyülés Abaujbogdányban: Abanjbogdány, február 28. (Saját tudósítónk jelentése.) A folytonos Ígérgetésekkel biztatott földmivelőnép meg­mozdult, követeli a jogát. Nem elégszik meg azokkal az Ígérgetésekkel, amelyekkel eddig hitegették. Józan esze azt diktálja neki, hogy forduljon el a báránybőrbe bujt farkasoktól és különösen haraggal van eltelve a rolniká­rok iránt; ahová ezek beteszik a lábukat, onnan egyszerűen kikergetik őket, mert ha- zudozásaiknak többé hitelt nem adnak. A rolnikárok jól fizetett vezérkara külö­nösen ott vetette magát a földmivelőnépre, ahol parcellázás alá eső földbirtok van és azt hirdeti, hogy a földosztást úgy intézik el, ahogy ők akarják. A föld-éhes nép eleinte fel­ült nekik, de amikor meggyőződött róla, hogy a törvény fölé még Jancsó és Stodola urak sem helyezkedhetnek és nagyhangú ígérgetéseik politikai cselíogások, most már mégsem hallgatja őket. Egy régi szlovák közmondás mondja: „Politika pánské huncutstvo“. E két dísz- gazda (egyikük sem tudja megkülönböztetni a kapát az ásótól) uj huncutsághoz fogott és most már azzal akarják a gazdanépet hal­dokló pártjukhoz csábítani, hogy maguk is a vagyondézsma ellen kiabálnak. Mennyi vak­merőség kell ahhoz, hogy ők „a törvény igazságtalanságairól és elviselhetetlen ter- hekrőr beszélnek, mikor pártjukkal együtt megszavazták a törvényt! Nyugaton lealkonyodott nekik, azért most Keletszlovenszkóra vetették magukat, de keleten a keresztényszociális párt oly erős lábon áll, hogy minden próbálgatásuk hajótörést szenved és minden agitálásuk csú­fos kudarccal végződik. Vasárnap Ab a uj bogdám y o n ‘keresztény- szociális népgyülés volt, amelyen Szilágyi Gyula, a keresztényszociáüs gazdaszövetség elnöke, részletesen ismertette a földbirtok- reform különleges rendelkezéseit, melyek el­sőbbséget adnak a cseh légionáriusoknak, a cseh-morva telepeseknek és csak a legvégé­re hagyják az őslakosságot és akkor is olyan megkötésekkel, hogy nincs köszönet benne. Követelte tehát ennek az igazságtalan ren­delkezésnek megváltoztatását akképp, hogy Elsősorban az őslakos fölömivesnépnek, az illető község lakosainak, még pedig nemzeti­ségi különbség nélkül, adják bérbe a felosz­tásra kerülő földet, mindaddig, amíg azt örök áron meg tudja váltani. A nagy helyesléssel fogadott beszéd után Fedor Miklós szepességi párttitkár za­jos tetszés mellett tartott népszerű előadást szlovák nyelven az adóügyekről, a vagyon- dézsmáról és a gazdasági válság okairól. Megdönthetetlen tényekkel igazolta, hogy a centralista politika Szlovenszkó őslakossá­gának a vesztét jelenti. Az őslakóknak két választást engednek: vagy hódoljon meg a centralista hatalomnak, vagy vándoroljon ki a szlovák nép utolsó menedékfoldjére — Amerikába! Az első megoldást azonban azért nem szabad választani, mert szabadságszereto, öntudatos és önérzetes nép vagyunk; a má­sikat pedig azért nem, mert ősi földünkön kell maradnunk, hogy ezt az ősi rögöt utó­daink részére megvédelmezhessük. A nép viharos helyesléssel fogadta a beszédet és zajosan megéljenezte a szónokot­Kmete György az életből merített pél­dákkal bizonyítgatta, hogy Szlovenszkó ős- népe nem élhet meg az autonómia nélkül. A népet összetartásra buzdította és fölhívta figyelmét a párt lapjaira. A zajos tetszéssel fogadott beszéddel a népgyülés véget ért s a „földosztó11 rolnikárok egy ujabbi területet veszítettek. iíntScTsmtxgr <ts<tRai &É tv ItsgPt»É vme& ev&ím anrxfii>t. 'j m ŰPvéis£a>i sxtpS'&éhS'jlmi ? s $ ?> St | iir«ct€$ckct I | a „Prágai Magyar Hírlap11 2 § részére eredeti áron felvesz & I HERMÁNK 1 | uisiAs&iis'oclai $ | KOMÁROMÉ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom