Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-24 / 68. (221.) szám

Készül az uj keleti béke. (g.) Prága, március 23. Az antant szakértői fölültórálat alá ve­szik Londonban azokat az ellen ja vasiatokat, melyeket a lausannei békeszerződés terveze­tére az angórai nagy nemzetgyűlés konci- pááilft- A Londonból érkező jelentések szerint a szakértők e hét folyamán elvégzik munká­jukat, megteszik észrevételeiket és javasla­taikat kormányaiknak s bús vét után kezdetét veheti a lausannei konferenciának folytatása. Az az éles ellentét, amely Lausanneben az antant fölfogása és Isméd pasa álláspontja között mutatkozott, az azóta történt esemé­nyek s minden valószínűség szerint diplomá­ciai akciók hatása alatt olyannyira enyhült, hogy a lausannei béketerv több-kevesebb mó­dosítással huisvét után minden bizonnyal való­ságos békévé válik. A török ellenjavasSatokát teljes egészük­ben nem tették eddig 'közhírré. A kiszivárgott részietek azonban arra vallanak, hogy az el- ienja vasiatok jelentékeny engedékenységet mutatnak. Leginkább érezhető ez az engedé­kenység a területi kérdésekben- A törökök te­rületi követelései a minimálisra zsugorodtak össze s a határkérdésben legfontosabb köve­telésük, hogy Tráciában a Marica-folyó med­re alkossa a török-görög határt, vagyis a fo- tyónak keleti partja török terület legyen, óriási föltünést kelt és diplomáciai körökben különböző kombinációkra ad alkalmat az a körülmény, hogy az angórai kormány az el­lenjavaslatokban nem követeti Karagacs bir­tokát. Ha visszaemlékezünk arra, hogy Kara- gacsért, Drinápoly külvárosáért mily heves és elszánt harcot vívott Isméd pasa Lausanne- bam, akkor valószínűnek kell tekintenünk azt az emlegeti kombinációt, hogy Angóra azért ejtette el a Karagacsra való igényét, mert a bolgárok tartanak erre a fontos sztratégiai és kereskedelmi pontra igényt s mert Angórában akként fogják föl a helyzetet, hogy az össze­törött sévresi béke helyett Lausanneban meg­kezdett és vagy ugyanott vagy talán Kon­stantinápolyban befejezendő békemü csak át­meneti nyugvópont lesz a — talán nem is olyan messze fekvő.— görög-bolgár háborúig. A területi igény során követeli Törökor­szág Cas-tellorizo szigetet, amelyet Olaszor­szág tart a tripoliszi háború óta megszállva, amely azonban török tulajdont képez. Ami az ellenjavaslatok pénzügyi részét illeti, az angórai kormány esősorban azt kö­vetel, hogy a török államadósságokat ellen­őrző bizottságnak: a Dette Publiquenek ha­tásköre erősen korlátoztassék. Azt követelik, hogy Törökország viszonya hitelezőivel bel­ső és az adós és hitelező gazdasági kapcsola­tának megfelelő ügy legyen és ne védelmez­zék a török birodalom hitelezőit Törökor­szággal szemben nemzetközi szerződések, aminthogy nem védelmezik más államok hitelezőit sem ilyfajta paktumok. Ez a köve­telés abból az általános fölfogásból ered, amely véget akar vetni az egyenjogúság el­vét és az állami függetlenség eszméjét meg­alázó állapotnak, amely szuverenitást köve­tei saját maga és kormányzati hatalma szá­mára területén s nem hajlandó több biztosí­tékot adni külföldi hitelezőinek, mint más állam, nem hajlandó tovább tűrni a kapi­tulációk rendszerét és speciális bírás­kodási jogokat biztosítani a török területen lakó külföldieknek és általában szakítani akar mindama lekötöttséggel, amely a török függetlenséget á múlt évtizedek politikájá­nak következményeként lenyűgözve tartja. A török ellenjavaslatok nem követelik, hogy Moszul kérdése azonnal döntessék él s ez a körülmény lényegesen megkönnyíti a lausannei tanácskozás során annyira kiélése­déit angol-török ellentét megszüntetését- Igaz, hogy ez a megszüntetés csak időleges és talán csak rövid időre szóló lehet. Bizo­nyos, hogy az uj török békeszerződés, mely opporturnusán csak a könnyebben megoldha­tó problémákat mérlegeli és intézi el, való­ságos békét és nyugodalmas politikai vi­szonylatokat nem fog eredményezni a köze! Keleten. A nyitvahagyott kérdések és ezek között elsősorban az óriási közgazdasági je­lentőséggel biró moszulá petróleumkérdés ál­landó izgalmat, bizonytalanságot jelentenek majd a keleti béke szempontjából, a petró­leum könnyen gyűlő folyadék, könnyen lob­bant lángot s igen könnyen elpörkölheti azt a papiros okmányt, amelyre Lausanneban vagy Konstantinápolyban ráírják a keleti béke pontozatait. Az angol lapok rendkívül élénken kom­mentálják azt a körülményt, hogy a törökök semmi körülmények között sem hajlandók engedni abból a követelésükből, hogy a gö­rögök jóvátételt űzessenek nekik és építsék föl újra az elpusztított kisázsiai területeket. A lapok rámutatnak arra a pikáns és furcsa helyzetre, amely e követelés teljesítése foly­tán eíőáH majd. A versaállesi, trianoni és Prága, március 23. A nemzetgyűlésnek mindkét háza ma formális üléssel nyitotta meg a tavaszi ülés­szakot. A képviselőház ülésének egyedüli tárgya a szlovenszkói és ruszinszkói állami üzemek igazgatásáról szóló javaslat volt. A szlovenszkói és ruszinszkói telekkönyvek rendezéséről szóló törvényjavaslatot ellen­ben meglepetésszerüleg levették a napi­rendről és csak a következő ülésen fogják tárgyalni. A mai ülésen kellett volna beter­jeszteni a lakbérlők oltalmáról szóló tör­vényjavaslatot is, de mivel tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták kijelen­tették, hogy a maguk részéről nem szavaz­zák meg a részleteiben is már megállapított kormányjavaslat szövegét, a javaslat be­nyújtása elmaradt és erre is csak husvét után kerül rá a sor. A képviselőház mai ülé­sének külön érdekessége volt az, hogy az elnök a vöröskereszt akciójával kapcsolat­ban a politikai béke eszméjét hangoztatta. Ez az elnöki nyilatkozat mindenesetre ellen­kezik a kormánypártoknak az ellenzékkel szemben kifejtett erőszakos taktikájával és igy csak szép szó marad, amelyet tettekre váltani szinte kilátástalan föladat volna. A szenátus ülésének érdekes pontja volt az 1918. és 1919- évi zárszámadások vitája. A két ház üléseiről alábbi jelentéseink szám óinak be: Képviselőház A képviselőház mai ülését egynegyed két órakor nyi to tta meg Tóm ások elnök és felolvasta a köztársasági elnök kéziratát, amellyel a parlament őszi ülésszakát be­rekeszti és egybehívja a tavaszi ülésszakot. Azután bejelentette az e'nök, hogy Vrbensky és Charvat képviselők nyilatko­zatot nyújtottak be az elnökségnél, amely neuilíyi békék ugyanis Görögország számá­ra jóvátétel! fizetéseket biztosítanak, a meg­kötendő keleti béke pedig Görögországot fogja minden valószínűség szerint jóvátéte­lek fizetésére kötelezni s igy elkövetkezik majd az a helyzet, hogy a legyőzőitek jóvá­tételi fizetéseit a békediktátummal szemben legtöbb ellenálló energiát mutató legyőzött: Törökország kapja meg. A békeszerződések sok, eddig elképzel­hetetlen furcsaságot hoztak létre s igy nem fogunk csodálkozni azon, ha ez az újabb fur­csa helyzet bekövetkezik. A londoni szakértői értekezlet még nem döntötte d azt a kérdést, elfogadhatónak tartja-e a törökök el'lenjavaslataít, a keleti béke körül lefolyt eddigi események azon­ban már régen eldöntötték azt az igazságot, hogy a világháború zárókövedként elképzelt békemüvek a végrehajtás praktikus utján összeomlanak s hogy a helyükbe lépő uj bé­két már kevesebb di'ktátumi erő és több mél­tányosság és megértés kénytelen áthatni. szerint „Egyesült szocialista párt“ néven uj parlamenti klubot alakítottak. A klubnak tagjai: Vrbensky, Bartosek, Landova­Stiehova, Charvat, Bredecky, Klein és DraxI képviselők. Az uj klub elnöke Vrbensky volt miniszter. Bejelentette az elnök azt is, hogy Modracsek kilépett a haladó szocialisták parlamenti klubjából­Az állami üzemekről szóló törvényjavas­latot, amely szerint a szlovenszkói és ru­szinszkói állami üzemeket is a közmunka- ügyi miniszter fogja igazgatni, Dérer Iván dr. adta elő. Kucsera kommunista képviselő tiltako­zott az ellen, hogy a törvényjavaslatokat az utolsó pillanatban osztják szét a törvény- hozás tagjai között. így történik ez a lakás­bérlők oltalmáról szóló törvényjavaslattal is. Az elnök erre figyelmeztette a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. Kuosera erre a javaslatot bírálta. A javaslatot ezután első olvasásban el­fogadták. Az ülés berekesztése előtt az el­nök bejelentette, hogy Warmbrun és Krizs kommunista képviselők és társaik sürgős in­terpellációt nyújtottak be a tisztviselők drá­gasági pótlékáról, de ennek az interpelláció­nak a sürgősségéről most nem lehet tanács­kozni, mivel a ház nem tanácskozásképes. Az elnöknek ezt a bejelentését a kommunis­ták gúnyos kacajjal és lármás közbekiáltá­sokkal fogadták. Az elnök ezután felhivta a képviselőház tagjainak fiigyeimét a cseh-szlovák vörös- keresztnek márdus 314ki békeakciójára és nyomatékosan kérte a képviselőket, hogy legalább a húsvéti szünet alatt ne zavarják a politikai békét. Majd jelezte azt, hogy a hús­véti szünet csak rövid lesz és ezzel bezárta az ülést. A következő ülést Írásbeli utón fog­ják összehívni. A szenátus A szenátus ülését negyed öt órakor nyi­totta meg Prásek elnök és felolvasta az el­nöki kéziratot. A kereskedelmi aranyérmék veretéséröl és a távírdákról szóló törvényt második ol­vasásban elfogadták­Azután az állami számvevőszéknek az 1918. és 19. évi zárszámadásokról szóló je­lentése került szóba. P a c s e k, a költségvetési bizottság elő­adója szerint az 1919. évi zárszámadás két milliárd koronával kevesebb deficitet tüntet öl, mint amilyenre számítottak. Ennek oka részben a takarékosságra, részint az adók és tarifák emelésére vezetendő visszi. Indítvá­nyozta, hogy Heller német szociáldemokrata szenátornak két határozati javaslatát uta­sítsák el. (Az egyik azt indítványozza, hogy az állami számvevőszék az 1920. évi zárszá­madást a legrövidebb időn belül, az 1921. évi zárszámadást pedig 1923. junius végéig ter­jessze i nemzetgyűlés elé. A másik fölvilá- gositást kér, hogy a zárszámadások mért nem készültek el.) Hdler (német szociáldemokrata) az ál- \am\ számvevőszék jelenlévő elnökétől föl- világosrtást kért arra nézve, hogy mire for­dították a zárszámadásban kellőképpen nem részletezett ama tételt, amely 103 millió ko­ronáról szól. A deficit csökkenése szerinte nem a takarékosságra, hanem arra vezeten­dő vissza, hogy a szegény néposzfáiyökaí az adók és tarifák emelésének terhével súj­tották. Pácsok előadó zárszava után az állami számvevőszék jelentését tudomásul vették és elvetették Heller két határozati javasla­tát. A szavazásnak ezt az eredményét az el­lenzék zajos tiltakozásokkal fogadta. Az elnök megemlékezett a vöröskereszt békenapjáról és a szenátoroknak boldog hús­véti ünnepet kívánva az ülést bezárta. A leg­közelebbi ülést Írásban hívják össze. A lakfeérlefi torvény Tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták klubja úgy határozott, hogy a lak- bériök oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amely­nek részletei már kiszivárogtak a nyilvánosság­ra, a kormány által megállapított szövegében nem fogadja el. Az ülés folyamán hangoztatták, hogy legalább a lakbérek részbeni emelését kö­vetelik. A klub elhatározta, hogy a koalíció többi pártjainak uj javaslatokat fog előterjeszteni és tiltakozni fog az ellen, hogy a javaslatot a mai ülésen előterjesszék. A nemzeti demokraták állás- foglalása foglalkoztatta a cseh koalíciós pártok tizes bizottságát Is, amely a késő éjszakai órákba belenyúló tanácskozásba fogott. Egy másik ne­hézség merült fel a cseh szocialista pártok részé­ről is. A szocialista pártok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy az úgynevezett Meissner-rendeletet. amely bizonyos lakóhelyiségeknek végrehajtási utón való kiürítésének elhalasztásáról szól, akár egészben, akár részben fölfüggesszék. Az Így tá­madt ellentéteket, amint az már bevett szokás, az utolsó pillanatban áthidalták. Értesülésünk sze­rint a kompromisszum lényege az, hogy olyan személyeket, akiknek évi jövedelme a hatvan­ezer koronát föliilhaladja, kiveszik az oltalom alól, másfelől pedig a Meissner-féle rendelet ér­vényét továbbra is föntartják. Noha a kompro­misszumot a képviselöház ma! ülésének kezde­tekor már nyélbeütötték, a javaslatot még sem le­hetett beterjeszteni, mert az államnyomda annak kinyomtatásával nem készült el Tgv tehát a kép­viselőház mai második formális ülése, amelyen az eredeti tervek szerint a bizottságnak kiutal­ták volna a javallatot, elmaradt. |M-.UHU JMMSr’MWnm 100 csen-sil. koronaírl fizettek ma, március 23-án: Ziirichben(^r^'kor)t6.05 sválci frankot Budapesten 10950.—* magyar koronát Bécsben 212400.— osztrák koronát Berlinben 61950.— német márkát A szlovák néppárt nem tárgyal a hormánngaa Prága, március 23. A képivselöház mai ülése után Tomanek Flórián szlovák néppárti nemzetgyűlési kép­viselő úgy nyilatkozati a parlamenti tudósítók előtt, hogy azok a híresztelések, amelyek szerint a szlovák néppárt uj orientálódást keres, teljesen légbőlkapottak. Mert sem a párt összesége, sem 3-edig a párt egyes tagjai —-mondotta Tomanek képviselő — nem tár­gyaltak a kormánnyal és nem is gondoltak a tárgyalásokra. Sem Hllnka, sem Juriga, sem Tomanek nem tárgyalt a kormánnyal. Tény azonban az, hogy kormánykörök keresik a köze’edés útját a szlovák néppárt felé, de a párt egyáltalában nem akar hallani a tár­gyalásokról in«SEfSBffiffiBa3ffia3Be!SaaMttnEBBBBaBiBHBBBBB0BHS5BBBBSEBBUKB3BSS!BEBBlBi3S!BUBB®B #M IMHÜilSSieüli É€Hr«SSOT «I1«SS2M»I&€K Zárszámadási vita a szenátusban. — U| pártalakulások. — A telekkönyvi javaslatot levették a napirendről. — Komplikáció a lakbértorvény korul* II. évfolyam 68. (221.) szám. I Prága, I A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom