Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-24 / 68. (221.) szám

Szombat, március 24. Areitraéius egíjliái iirliaiÉSil a Kormásagai. Gálszécs, március 23. (Saját tedósitóníctóL) A sztoveiiszkói re­formátus egyliázker illetek püspökei és fő- goadnokai e napokban fontos kérdésekben tanácskoztak Pozsonyban. A tanácskozást a teljhatalma miniszter vezette, részt vett ben­ne a fentieken kivüi a prágsai is/kolaügyi mi- niszteriinn és a pozsonyi iskolai reíeráíus két képviselője- Az egyházi lapok utján kiszivár­gott hirek szerint a tanácskozások legkiemel­kedőbb tárgyai voltak a felkészképzés és az 1919—20. évdctől elmaradt államsegélyek. Sajnos, hogy mániákét ügynél a kormány kép­viselői eddig ismeretes álláspontjukon szilár­dul megmaradtak. Anti az első tárgyat: a leíkészképzést $- teti, a kormány elejétől fogva egy, az ágostai evangélikus egyházzal közös teológiai akadé- mia föJállitásáit tervezi Pozsonyban és ivedig oly feltételek mellett, hogy a református teo­lógia tárgyai köziül csali néhányat adnának elő református teológiai tanárok, a többd tár­gyak oktatása közös volna, ágostai evangé­likus 'tanárok vezetése melletti Viszont a re­formátus egyház vezetőinek kezdettől fogva az volt a fölfogása, hogy őket ntind széuiará- uyufcnái, ntind történelmi hagyományaiknál fogva is külön református teológia illeti meg. A református és ágostai evangélikus egyház kétségtelenül testvérrelek-ezetek. Egy talajból nőttek föl mindketten, de mégis több lényeges ponton annyira különböznek egymástól, hogy majdnem tehetetlenség számukra a tervezett módon közös teológiát ÓMitani íöL Ez a meg­oldás az egyetemes református egyház tilta­kozását vonná maga után. Az első lépés len­ne a két fekásezet uniójára. Nem akarunk próféták leírni, de úgy gondoljuk, hogy ez a kísérlet éppen úgy hajótörést fog szenvedni, mmt az e téren már századok óta többször főibukkanó kísérletezések. A hitelvi különb­ségek mellett minden felekezet bizonyos spe­ciális nemzeti karaktert öltött magá ra az idők hosszú folyamán. Magyarországon a kálvi- nizzrarst a szirmagyarság fogadta d vallá­sául, a luteránust a szlo^kság tekintette in­kább a magáénak. Nem lehetetlen, ho'gy a kormány azzal számol, hogy e felemás igával elhalványítsa a kálvinista fetefcezetnek ha­gyományos te Hegét, de elfelejti, hogy a köl­csönös ráhatással a másik felekezet is veszí­tene karakteréből épp úgy, mint a vegyes Mzasságoknál otindemk fél rendszerint fel­áldoz valamit a maga vallásából. Hadd ha­ladjon azért mindkét fefekezet az eddigi szá­zados nyomokon ós őrizze meg rrrindenik a maga egyéniségét, hiszen az egyéniségek megőrzésié, a faji, a nemzeti sajátságok ápo­lása nem is eSlenkenSk a demokratizmussal A Mtdvi és nemzeti különbségek mindkét fe­lekezeti részére külön teológia fölállítását te­szik szükségessé, hisz a főügyelet az állam részéről így is teljes egészében fönmaradhat- Különben e tárgyban, amint haljuk, az április­ban összeülő ikonvent elé a kormány terveze­tet fog benyiujtarti. A jövő fogja megmutatni, hogy ez a tervezet mennyiben fogja eloszlat­ná az aggodalmakat. Az 1919—20. évektől elmaradt állam­segély ügyében a kormány képviselői isme- j telten a régi álláspontjukat szögezték le. Újó­lag azt Ígérte, hogy ha a jelen év második fe­lében sikerül; valamely téren valami megtaka­rítást elérni, akkor biztosan megmondják, v^ü-e remény az elmaradt — tegyük mi hoz­zá: a törvényszerű — fizetések kiutalásához. Hogy a református lelkészeknek e téren való háttérbe szorítása mennyire jog- és törvény- e&enes’en- történt, azt e lapnak egyik számá­ban bővebben megvilágítottam. Csak annyit jegyzek most meg, hogy mennyivel könnyebb lett volna a törvényhozás által megszavazott és a pozsonyi egyházi referátumhoz le is kül­dött összegeket kiutalni az egyes lelkészek részére, mint uij utat és módot keresni arra, hogy megtakarítások révén a lelkészeket hozzájuttathassák a fizetésükhöz. E megtaka­rítás csak valakinek vagy valaminek a hátrá­nyára történhetik. Nem természetesebb eljá­rás volna-e az, ha a referátus e megszava­zott, sőt Pozsonyba át is utalt, de a lelkészek részére lei nem osztott, sőt az államkincstár­ba visszaküldött összegeket mint tévesen visszaküldőiteket kérné az államkincstártól? Erre nem is lehet más feleletet adni, mint azt, amit az egyházi küldöttség vezetője, Czinke püspök adott a kormány képviseletének és amely úgy hangzott, hogy javasolni fogják a konventnek, hogy a lelkészeket és cgyiiáza- kat a peres útra utasítsa. Mennyivel szebb volna azonban, ha a kormány nem kényszeri- tc-né a református lelkészeket, hogy ehhez az ultim a rációhoz folyamodjanak. Egyébiránt - amint ez ia kormány kép­viselőinek nyilatkozataiból is kiviláglott. — a nehézségek mindaddig fönn fognak állunk tmg a református egyház törvényhozó testű­■ !■■■— ■!! ...■■■Ilin——!■_________Ui.^—■TIT— T- .i'iwaw lete össze nem ül s meghozandó törvényeit nem szankcionáltatja. Eziránt a református egyház kebelében már régóta megvan a haj­landóság, hiszen kétségtelen, hogy az egyház függő helyzetben az állammal szemben nem lehet. A júniusban összeülő törvényhozó zsi­natra e tekintetben is nagy munka vár. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a refor­mátus egyház megteszi ugyan a lojalitás kí­vánta módosításokat, azonban azokon a kar-1 Munkács, március 23. (Saját tudósítónktól.) Tegnap zajlott Je Munkácson az egyesült ellenzéki ruszin pár­tok kongresszusa, amelyet hetekig tartó elő­készületek és a közönség osztatlan érdeklő­dése előzött meg. A kongresszust Ka- ntinszky, Gagatkó, Mocskos és Beszkid el­lenzéki pártjai rendezték és alig volt ruszin község, amely a kongresszuson nem képvi­seltette volna magát. A kongresszusnak nagy jelentőségét egymagában az a körül­mény is bizonyítja, hogy a sajtó huszonhá­rom ruszin, magyar és cseh újságíróval volt képviselve. Részt vett a kongresszuson a miniszterelnökség kiküldötte is. A főbb elő­adók Kaminszky József dr., Beszkid Antal dr., Mocskos Iván és Gagatkó András voltak. A kongresszus magáévá tette az el­múlt évben tartott eperjesi kongresszus határozatait, valamint az egyesült ruszin pártoknak a kormányhoz januárban felter­jesztett feliratát. A kongresszus a Ruszin és Szlovák cimii kormánylapok támadá­saival szemben egyhangúlag állást foglalt Kaminszky József dr. melleit és lelkesen ünnepelte öt. Egyike a legjelentősebb ha­tározatoknak az, hogy a kongresszus ame­rikai mintára egy száztagú ruszin nemzet­védelmi tanács föíállitását mondotta ki E tanácsban képviselve lesznek az egyes pártok, valamint a gazdasági és kulturális egyesületek. A tanács végrehajtó szerve egy tizenkét tagból áy36 végrehajtó bizott­ság lesz, amely a prágai kormánynak vé­leményezéssel fog szolgálni minden ru- 1 szinszkói ügyben. A kongresszus követelte az ukrán irányzat megszüntetését, az ide­gen tisztviselők eltávolítását és az ősi ru­szin nyelvnek mindenütt való érvényesité- sét. Követelte továbbá Szlovenszkó és Ruszinszkó halárának megállapítását és valamennyi ruszinnak egyesítését A kogresszus állást foglalt Ruszinszkóntek a nemzetközi szerződésekben biztosított jo­gainak megadása me’lett és követelte, hogy Ruszinszkó kormányzatából minden Belgrád, március 22. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenté- lentése.) A jugoszláviai választások lezajlá­sa után meg lehet állapítani, hogy a válasz­tás váratlan meglepetéseket hozott. A radi­kálispárt, vagyis a mai kormányzat pártja, amelynek Pasics Nikola miniszterelnök a ve­zére, olyan sikert aratott, amilyenre még a legvérmesebb reményektől fütött politikusok sem számítottak, amíg egykori barátja és szövetségese, a demokratapárt, amellyel ta­valy még közös kormányzásban vett részt, megsemmisítő vereséget szenvedett. De ugyanilyen, sőt még ennél is súlyosabb a radikálispárt Protics-féle frakciójának veresé­ge, mert ez a magyarbarát párt egyetlenegy mandátumhoz sem jutott és maga a pártve­zér, Protics Sztoján dr., egykori miniszter- elnök is megbukott. Protics Belgrádban is, Kruscvácon is kisebbségben maradt és párt­jának egyik embere sem tudott mandátumot szerezni. Protics-csal a kisebbségi érdekek legderekabb védelmezője szorult ki a par­lamentből. A borvát köztársasági parasztpárt ellen­ben, amelynek Radics István a vezére, föl­tűnően és meglepetésszerűen tört előre, óriási siíkerc egyszerűen elsöpörte a mérsé­kelten szeparatista Frank-pártot, a horvát egysógpáVtöt, sőt a horvát klerikálisok és a földművesek is elvesztették horvátországi mandátumaikat. Nagy sikereket ért el Radics pártja Boszniában, Hercegovinában és Dal­máciában is, ahol mind a déli, mind az északi kerületekben bejöttek a jelöltjeik, sőt dináiís alapelveken, melyek az egyház sza­badságának és autonómiájának leglényege­sebb pontjai és amelyeket az egyház száza­dok zivatarai között vívott ki és őrzött meg, semmit sem fog változtatni, mert akkor mél­tatlan lerme őseihez s a mai nemzedék emlé­kéhez mindéiig átok tapadna. Ezt a szabadság jegyében fogamzott állam férfiadnak lélektani szempontból is könnyű megértenek• Péter Mihály. idegen törekvést zárjanak ki. Hangsú­lyozva követelte egy teljhatalmú ruszin kormányzónak kinevezését, mert Ruszin- szkőban csak akkor lesz rend, ha az ottani helyzettel ismerős ember lesz a kormány­zó. Kulturális tekintetben a kongresszus követelte, hogy Eperjesen ruszin gimná­ziumot, Kassán ruszin iogakadémiát, Ung­vári pedig ruszin egyetemet létesítsen a kormány. Azt kívánta, hogy az elemi isko­lákban a ruszin lakosság helyi nyelvén, a középiskolákban pedig nagyorosz nyelven tanítsanak. A kongresszus kifejezte abbeli meggyőződéséi, hogy a kormány könnyen segíthetne a Ruszinszkóban uralkodó álla­potokon, ha teljes! tené azokat a könnyen elfogadható követeléseket, amelyeket az egyesült pártok január 31-én a kormány elé terjesztettek. A kongresszus azt java­solta továbbá, hogy minden ruszlszkói községben ruszlnszkói őslakosokból és cselekből álló vegyes bizottságot szer­vezzenek az adósérelmek orvoslása cél­jából. Követelte a földbirtokreformnak sürgős végrehajtását a kincstári földeken, valamint a földáhes lakosságnak állami kölcsönnel való támogatását és tiltakozott a telepítési akció elten. Az adókról szóló előadás, valamint Vta- szocsik József beszéde közben a kormány jelenlévő képviselője föl akarta oszlatni a kongresszust. A cseh agrárpártnak és a szo­ciáldemokrata párínak a kongresszuson megjelent tagjai azt többször meg akarták zavarni, de az egyesült ellenzéki pártok hivei kiszorították a teremből a rendzava­rokat, akiket a ruszin nép megfizetett áru­lóinak neveztek. A kongresszus berekesztése után a részi- veit pártok megválasztották a száztagú nemzetvédelmi tanács tagjait. A kongresszus méltóságteres lefolyása és a hozott határozatok nagy jelentősége a ruszin körök fölfogása szerint remélni engedi, hogy az egész ruszinszkói élet nagy fordulat előtt áll. több helyen uj mandátumokat is szereztek. Szlovéniában a klerikálisok (Korosét, pártja) jutott szép eredménsrekhez. A vajdaságban a németek előretörése kelteit nagy meglepetést. Csendben előkészí­tett agitációval hét képviselőt tudtak behoz­ni, ami a kisebbségi jogok érvényrejutása es képviselete szempontjából nagyon örvende­tes. Ez valahogy helyrehozza és pótolja azt a hibát, amelyet Proticsék kimaradásával a kisebbségek védelme szenvedett volna. Ha­sonlóan örvendetes a románok sikere is, akik öt mandátumot szereztek. A németek és ro­mánok szép sikere nagyszerű biztosítéka an­nak is, hogy a Magyar Párt milyen tekinté­lyes parlamenti képviseletet nyerhetett volna, ha nem lett volna kénytelen kimondani * passzivitást és lia a jogok megadásának és gyakorlásának útjában nem állott volna sen­ki és semmi. így a közel egymilliós magyar tömegeknek újra csak némának kel! lennie a sorsa intézésénél, a legközelebbi választáso­kig — három évig . . . A Vajdaságban a radikálisok 14 mandá­tumot szereztek, a németek 7 mandátumával szemben. A demokraták csak egyetlenegy mandátumot szereztek. A szabadkai pártsza­kadáson kívül elsősorban a nacionalista if­jaknak köszönhetik a vereséget, mert a párt hajdani népszerűségét terrorista működésük­kel ezek ásták alá. Viszont a Bánságban b mandátumhoz jutottak. A szocialistáik sikere elég szép, a független munkáspárt (kommu­nisták) teljes veresége ellenben nagy megle­petést keltett. Ők az agitáció megfojtásával magyarázzák a kudarcot. A választási eredményeket vizsgálva, megállapítható, hogy a magyarság nagyjában végesvégig megmaradt a passzivitás melletti Ahol még sem lehetett a szavazás elől kitér­ni, ott leginkább a szociálistákra szavaztak, akik mindhárom mandátumukat a magyar szavazatoknak köszönhetik. Szavaztak ezen­kívül még a radikálisokra is a magyarok és a bunyevác-sokác-pártra is. A miniszterek közül négy nem jutott mandátumhoz. Ezek: Supilo, Omerovics, Zsu- pancsics és Vulovics. Viszont több miniszter 2—3 mandátumot is szerzett. így Pasics mi­niszterelnök, aki hármat, Markovics Lázár 2, Vujicsics Milorád 2, Jankovics Velizár dr. 2, Nincsics Momcsiló dr. 2 mandátumot kapott A legtöbb rrmisztert a Vajdaságban válasz­tották meg, igy Miletics Szlavko dr. köz- egészségügyminisztert Újvidéken, Trifkovics Márko dr. törvényegységesitő minisztere Zomborban, Sztojadinovics Milán dr. posta- és távirdaügyi minisztert Pancsován és Nin­csics Morucsiló dr. külügyminisztert Nagy- becskereken. Országrészek szerint a pártok a kövem w- zö mandátumokat kapták: Szerbiában a radikálisok 67, a demokra­ták 25, a földmunkások 1 és a dzsenrijecek S mandátumot nyertek, míg a Vajdaságban a radikálisok 21, a demokraták 4, a németek 7, a bunyevá-c-sokacok 3, a szocialisták 3, a földmunkások 1, a románok 1 mandátumot Horvátországban a Radics-párt 37, a radiká­lis párt 1 és a demokrata párt 11 mandátu­mot szerzett Boszniában és Hercegovinában Szpahóék 7, Radicsék 4 és a radikálisok l mandátumot kaptak. Szlovéniában a Korosec klerikálisai 22, a demokraták 1, a Kmet-párt (főídmivesek) 1 és a Radics-párt 2 mandátu­mot szerzett, míg Dalmáciában 5 radikáfrspár- tit, 2 D rinko vics-pá rtit, 1 Trumbics-pártit, 1 demokratát, 4 Rad-ics-pártát, 1 földmivest és 1 Szmodlaka-pártit választottak meg. Megállapítható ezekből az eredmények­ből, hogy mely országrészek az ellenzékiek és megállapítható az is, hogy az összeülő uj parlament két harmada ellenzéki lesz. A nagy ellenzéki tábo-r azonban nem je­lent halálos veszedelmet a kormányra nézve, mert az ellenzéki pártok között csak elvétve akad Pasicséknak olyan elszánt és engesztel­hetetlen ellenfele, mint a horvát köztársasági parasztpárt. Vannak kevésbé engesztelhetet­len frakciók is, amelyekkel nem lesz nagyon nehéz a kormánynak paktumot létesítenie és akár teljes, akár részleges és föltételes kor­mánytámogatást szereznie. Ezen ellenzéki pártok közül megemlítésre méltó a számra nézve e'éggé jelentékeny szlovén klerikális párt s a szocialista párt. nem lehetetlen azon­ban, hogy a kormány újból szövetségre lép a demokratákkal s barátságot keres az uj, dél- szerbiai párttal is, a dzsemójec-párttal. Az u.j parlamentnek uj és szokatlan képe lesz: három nagy párt, a radikális, a Radics- féle és a klerikális fog egymással farkassze­met nézni. Ezen a három nagy párton fog múlná1 az ország sorsa, boldogulása és belső békéje s ebben döntő szava lesz ntindenkor Radics István pártjának, amely a parlament­ben a radikálisok után a legerősebb pártcso- port lesz, az ellenzéki oldal kompakt tömegű legnagyobb pártja. Az természetesen, hogy Radicsék kibékülnek-e majd Pasics-csal és Belgráddal és bemennek-e a parlamentbe, vagy pedig újra a régi passzivitást folytat­ják-e: még egyelőre ismeretiem Magyarok az uj parlamentben Horvátországban négy Rs dics-párti magyar kép- viselőt választottak. Belgrád, március 23. (Saját tudósítónktól.) A képviselőválasztá­son annak ellenére, hogy a Magyar Párt a vá­lasztó! Jogfosztás miatt kimondott passzivitás alapjára helyezkedve nem vett részt a szava­zásnál — mégis bekerült néhány magyar ember az nj parlamentbe. Igaz, hogy nem a Vajdaság területén, ahol pedig félmilliónál több a ma­gyarság félekszáma, hanem Horvátországban, amelynek szlavóniai részében mindössze száz­ezer magyar lakik. Természetesen nem a Ma­gyar Párt Hstálán kerültek be a Képvíselőház- ba, hanem a Radscs-pártévaL A horvátországi választások eredményéről érkezett jelentések szerint a következő Radics-párt! magyarok kaptak képviselői mandátumot: Bombay István, Salamon Balázs, Raffay Ferenc és Csapó Mi­hály. Meglepetéseket jósol á*Balkán. Belgrád, március 23. Politikai körökben nagy Izgalommal várj k a szkupstina megnyitását. A Balkán értesülése szerint nagy meglepetések várhaté és nincsen az sem kizárva, hogy április tlzenh. vdlkán nem nyitják meg a S/.kupstlnát, hanem hossz. M> időre elnapolják, mindaddig, amíg a különböző pártok elhelyezkedése és az esetleges átcsoportosulá­sok meg nem történnek. Amruszin üárinl® aniiiftSfltáHCSi ton^resszusti. Száztagú nemzetvédelmi bizottságot szerveztek. A cseh agráriusok és szociál­demokraták meghiúsult rendzavaré kísérlete. A ruszin nép követelései, Seregszemle az uj siisipsliü partfal fülül. Uj pártok, szétmorzsolótlott pártok. — A horvát blokk szenzációs előre­törése. — Protics Sztoján nem jutott mandátumhoz. — A németek sikere. Tulerős az ellenzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom