Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-23 / 67. (220.) szám

A Bohemia bank esete. (fi.) Prága, március 22. Mimiig a legnagyobb elismeréssel adóz­tunk annak a szívós munkának, kitartó kö­vetkezetességnek és ügyes vezetésnek, amellyel a cseh pénzintézetek úgy az osztrák uralom okozta nehézségek között, mint a mai, reájuk nézve oly kedvező helyzetben nemzetük ügyét szolgálták. Emlékezetes, hogy a cseh bankok királynője: a Zsivnó, nemzete szolgálatában mily sikeres gueriila- harcot folytatott a háború alatt a hadikölcsö- nők jegyzése ellen. Ismeretes, hogy a prágai pénzintézetek, sokszor önmaguk pillanatnyi megkárosításával, mily nagy szolgálatot tet­tek a cseh közgazdasági, társadalmi és kultu­rális életnek. Már jóval a háború előtt mi- nálunk, Szlovenszkóban, is tapasztalhattuk, hogy a cseh banktőke mily komolyan veszi a reája bízott nemzeti missziót és a kezében lévő anyagi erővel mily céltudatosan támo­gatja népe politikai vezetőinek küzdelmét. Ez a példa valóban követésreméJtó és a szlo- venszkói és ruszinszkói magyar pénzintéze­tek helyesen tennék, ha anyagi érdekeiket nemzetük javával a cseh intézetekhez ha­sonló módon összhangzásba hoznák. Bármennyire is méltányolni tudjuk a cseh bankok politikáját és megfordítva: a cseh társadalom bankjainak fölvirágoztatását ered­ményező ügyes gazdasági módszereit, jpégfs agy véljük, hogy ezeknek a nemzeti és politi­kai szempontnak nem szabadna érvényesül­niük a kormányban, amely elvégre is nem a cseh nemzet, hanem a cseih-szlovák köztársa­ság valamennyi lakosának kormánya és igy a tizenhárommilliónyi állampolgár mindegyi­kének javát pártatlanul kell szolgálnia. Min­dennapi tapasztalatainkból azonban meggyő­ződhettünk róla, hogy a kormány pénzügyi politikája úgy jár el, mint az egyszeri asz- szony, akinek ura előtti be kellett számolnia édes gyermekei és mostoha gyermekei csiny- tevéseiről: azoknak minden rossz cselekede­tét elhallgatta, emezeknek pedig minden pa­rányi csinyjét fölpanaszolta. Ez a példázat jutott az eszünkbe, amikor a prágai Bohemia-bank súlyos anyagi nehéz­ségeivel kapcsolatban két-három nappal ez­előtt hivatalos helyről arra figyelmeztették valamennyi prágai lap szerkesztőségét, hogy saját érdekükben jól teszik, ha az esetről csak a hivatalos kommüniét adják ki. Ez az intéz­kedés bizonyosan nagyon helytelen volt, mert a közvélemény idegességét nem csillapította, hanem csak fokozta. De ez alkalommal is ki­fejezésre jutott, hogy a pénzügyi kormány rögtön glaszékeztyüt húz, ha valamely hozzá közelálló pénzintézet keveredik kellemetlen afférba, mig a devizarendelettel kapcsolato­san a nem cseh bankok ellen irányuló intéz­kedéseit a legszigorúbb kíméletlenséggel haj­totta végre. Hogy ezeknek az intézkedések­nek emberéletek is áldozatul estek, azért persze nem a kormányt terheli a felelősség. A Bohemia-bank mai súlyos helyzetébe a korona árfolyamának emelkedése és az en­nek nyomán keletkezett gazdasági válság következtében került. Egy kirívó áldozat a gazdasági válság annyi jobb sorsra érdemes áldozata között. Még csak talán nem is az utolsó áldozat. Közelebbről nem is érdekelne bennünket a cseh pénzintézet sorsa, ha ese­téből nem kellene leszűrni olyan tanulságo­kat, amelyek kihatnak az állam egész pénz­ügyi politikájára. Ismeretes, hogy a csak harmincöt millió korona alaptőkével bíró Bo­hemia-bank párisi fiókintézete egyúttal az ál­lami Bankhivatal fizetőhelye is volt. Mind­járt itt fölmerül az a kérdés, hogy az állam a maga külföldi pénzügyi tranzakcióinak le­bonyolítására miért bizott meg egy csak je­lentéktelen tőkeerővel rendelkező középinté­zetet, mikor egy sor olyan prágai pénzintézet van, amelynek alaptőkéje eléri a kétszáz mil­lió koronát. Még föltünőbb ez a választás, ha meggondoljuk, hogy a kormány már hóna­pokkal azelőtt figyelmeztette a takarékpénz­tárakat, hogy betéteiket a Bohemiában ne he­lyezzék el. Amikor a kormány ezt a titkos utasítását kiadta, teljesen tisztában volt az­zal, hogy a bank helyzete megingott. Nem­csak, hogy a kisembereket nem világosította föl a bank nehéz helyzetéről, a Bankhivatal­nak, tehát az állam első pénzügyi tényezőjé­nek franciaországi fizetéseit ezentúl is e pénzintézet utján teljesittette és nem gondolt arra, hogy a bank összeomlása éppen e szoros egymásbakapcsolódás miatt károsan érintheti a Bankhivatal, tehát az állam hitelét is. A kormány eljárásának helytelensége legjobban kitűnik a Bohemia-bank válságá­nak kitörésekor. A Bankhiva fallal szorosan együttműködő pénzintézet súlyos helyzete nem maradhat hatás nélkül a különben szak­szerűen vezetett Bankhivatal pénzügyi hely­zetére. Az, hogy a korona árfolyama az el­múlt napokban Zürichben néhány ponttal emelkedett, bizonyosan nem jelenti azt, hogy ez a hatás elmarad. A sajtócenzura említett intézkedéseit is részben arra kell visszave­zetni, hogy a kormány számol ezzel az oko­zati összefüggéssel. A pénzügyminisztérium mostani magatartása pedig arra vall, hogy a kormány áldozatok árán is paralizálni igyek­szik a várható következményeket. Ha egyes Róma, március 21. (Havas.) A Szentszék rendkívüli követe, Testa, Parisba utazott s onnan a Ruhrvidékre megy. Nyugtalanság a Rulir-vidéki munkások között Düsseldorf, március 21. (Havas.) Az élet- szükségleti cikkek árának fölemelése a mun­kások körében nyugtalanságot váltott ki. Az o'kkupációs hatóságok eddig 1824 né­met munkást alkalmaztak. A németek hat szenesvonatot Olaszor­szágba és hármat Hollandiába elindítottak. A francia hatóságok kiürítették a hernei városházát. Kupferdredi város polgármestere fölke­reste a városparancsnokot s kijelentette előtte, hogy a hétfőről keddre virradó éjsza­kán egy francia gyalogos katona ellen elkö­vetett merénylet csak egyetlen ember cselek­ménye lehet és ezért nem szabad a lakossá­got, amely nyugodt hangulatú, felelősségre vonni. Duisburg, március 21. (Havas.) A belga hatóságok tizennyolc mozdonyt találtak, me­lyek magánvállalatoknál voltak elrejtve. cseh lapok arról írnak, hogy a pénzügyi kor­mány csak közvetve akar hozzájárulni a bank szianálásához, úgy ez az állítás legalább is naivitás, mert a morális segítség ebben a helyzetben már nem használhat. Azt a sokkal valószínűbbnek látszó híresztelést, hogy a kormány nyolcvan millió koronát szánna a szanálásra, ma hivatalosan megcáfolják. Mégis kétségtelennek látszik, hogy a kor­mány ilyen, vagy amolyan formában anyagi­lag fog segítségére sietni a habokban fuldokló pénzintézetnek. A legnagyobb nehézséggel küzdő szlo- venszkói és ruszinszkói pénzintézeteken a kormány sohasem segitett. Nem törődött az­zal, hogy hadikölcsönökben elhelyezett tőké­jüket mozgósítani nem tudják, az egyre foko­zódó gazdasági válságban nem nyújtott nekik segitőkezet, velük szemben a cseh bankok fiókintézeteinek versenyét támogatta és azo­kat részesítette az állami pénzműveletek és beruházások gyümölcseiben. A hasonló elbá­nás elve alapján — már csak . azért is, mert nem pénzügyi érdek egy haldokló magánin­tézet mesterséges föltámasztása — már előre is tiltakoznunk kellene az ellen, ha a kormány az államkolgárok adópénzéből egy közelálló bank megmentésére váltakoznék, amikor a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek számára még egy jó szava sincsen. London, március 21. Lord d‘Abernon ki­jelentette, hogy londoni utazása nem hivata­los, de teljesen magánérdeke Nemzetközi proletárfront az „imperialista rablék" ellen Berlin, március 22. A frankfurti nemzet­közi kommunista konferencia a'Rote Fahne utján fölhívást intéz a nemzetközi proletár­front megalkotása érdekében a munkásokhoz. A proletárfront célja lenne a fenyegető há­borús veszedelmet letörni, a Ruhrvidéknek, továbbá az összes megszállott német terüle­teknek az imperialista rablók által való ki­ürítését kierőszakolni, a versaillesi rablószer­ződést likvidálni és a tőke kiélesedett táma­dását a munkások exisztenciája ellen diadal­masan visszaverni. A fölhívás egy nemzet­közi bizottság alakítását ajánlja és április 15-től április 22-ig nemzetközi propaganda­hét rendezésére hívja föl a munkásokat. Cuno Münchenbe utazott Berlin, március 22. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A birodalmi kancellár tegnap megbeszélést folytatott a pártveze­tőkkel a régi és uj megszállott terület hely­zetéről. Este a birodalomvédelmi miniszterrel és a birodalmi pénzügyminiszterrel Mün­chenbe utazott. * A francia Ruhr-hitel Páris, március 22. A Petit Párisién köz­lése szerint a kamara pénzügyi bizottságának elnöke, Darac levelet intézett a miniszterel­nökhöz, amelyben kérdést intézett hozzá ar­ra nézve, mely napon lenne hajlandó a bizott­ságnak a ruhrvidéki hitelre nézve szükséges fölvilágositásokat megadni. A Ruhrhltel kér­désével tegnap a radikális és szocialista párt végrehajtó bizottsága is foglalkozott és a lap szerint kétséges az, hogy a pártok a hitel mellett fognak-e állást foglalni. Két-három hát múlva tárgyalások kezdődnek London, március 22. A Daily Mail diplo­máciai szerkesztője, aki a német-francia tár­gyalások kezdetét e hét végére jósolta, most arról ad hirt. hogy ezek a tárgyalások csak két, vagy három hét múlva kezdődhetnek meg. Németország kétségbeesetten védekezik ama látszat ellen, hogy alávetné magát Fran­ciaországnak és Belgiumnak. Francia hivata­los körökben kijelentik, hogy azok a német íővátételi javaslatok, amelyeket a lapok kö­zölnek, nem elégítik ki a francia kormányt. A német javaslatokat közvetlenül a francia külügyminisztériumhoz kell intézni. A javas­latokat azonban csak akkor fogadják el. hai a német kormány mindama rendeleteket viszJ* szavonja, amelyeket a Ruhrvidéken a leg­utóbbi két hónapban ldadott. A lap arról tud. hogy a birodalmi gyűlés húsvéti szünete előtt a német jóvátétel! tervet napvilágra hozzák. A francia szocialista kongresszus delegátusai Berlinben Berlin, március 22. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A párisi szocialista kongresszus kiküldöttei holnap ideérkeznek. A Vorwárts szerint szombaton lesz az első tárgyalás a kiküldöttek és a német szocialista, pártvezetőség között. Vrabec kátyúban. Vrabec nemzetgyűlési képviselő, aki tudvalévőén a szlovák néppárt kebelén belül a kormány szolgálatában auto­nómiaellenes akcióba fogott, a Tribuna jelen­tése szerint fölkereste Malypetr belügymi­nisztert, mint a kormány elnökének helyette­sét és azon panaszkodott, hogy kormánykö­rökben autonómiaellenes harcáról nem nyi­latkoznak kedvezően. Vrabec kijelentette, hogy abban az esetben, ha‘nem sikerül neki a cseh-szlovák egység előnyeit kimutatni, le­mond mandátumáról és vissziavoul a magán­életbe. A tokiói követségi botrány fejleményei. Pergler Károly, a cseh-szlovák köztársaság tokiói követe — a Rude Právóhoz érkezett kábeljelentés szerint — Benesnek a nemzeti szocialista párti képviselők interpellációjára adott válaszáról azt mondotta, hogy az nem felel meg a valóságnak és kijelentette, hogy röpiratban közzé fogja tenni az ügyre vonat­kozó valamennyi okiratot. Modracsek pártonklviilt Modracsek kép­viselő kilépett a haladó szocialisták pártjá­ból és pártonkivüli marad. A haladók párt­jának ezek után már csak két képviselője van: Hudec és StejstoaJ. 10© csefe-szl. Koronáért fizettek ma, március 22-én: Zürichben(öS’kór) 16.10 svájci frankot Budapesten 10950.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 61950.— német márkát BBBBH0fflWnBBBB:3!SS!fflHSBI!5B!SBE;BBBBnBnE!fflSB3BaBBBBBBnBrai!3HnBnBHní5SEffiBBHeB ÜFi'tiQBmclaoi'szdi^ nem <is«SIcs Ifi — Intervenciók híre — intervenciók cáfolata. — Beríki, március 22. (Bérűim szerkesztőségiünk telefonjelejtése.) A Westminster Gazette diplo­máciai munuVársa akként nyilatkozik, hogy d'Abernon londoni útja nem magántermészetű utazás. D'Abernon közvetítési javaslatot tesz az angol kormánynak a jóvátétel! kérdésben. A Liberté arról ir, hogy Dubois József svájci pénzember Párisban tartózkodik, hogy meggyőződjék arról, mi Franciaországnak a miaimáHs követelése. Ez állítólag a német kormány megbízásából törté­nik és a közvetítést van hivatva előkészíteni. De minden közvetítési híreszteléssel szemben ber­lini diplomáciai körökben kijelentették, hogy nem hisznek abban, hogy Franciaország most akár valamely intervenciót, akár egy nemzetközi pénzügyi konferencia tervét elfogadná. Éppen a pilla­natnyi izoláltság az, amely megerősíti Franciaországot amaz elhatározásában, hogy a megkezdett akciót véghez vigye. Franciaország ma egyedül áll és számítani kell azzal, hogy a jóvátétel! kér­dést saját biztonságának problémájával együtt egyedül fogja megoldani. A legnagyobb ütőkár­tyát a Ruhrvidék megszállását nem adja ki tehát a kezéből. London, március 22. (Saját tudósítónktól.) D‘Abernon lord berlini angol követ tegnap megjelent a külügyi hivatalban. Több, mint egy óra hosszat tartózkodott ott, anélkül, hogy Curzon lorddal találkozott volna. Az újságírók előtt kijelentette, hogy nincsen meg­bízása a birodalmi kancellár részéről arra, hogy az angol kormány elé német javaslato­kat terjesszen. Látogatása tisztára magántermészetű. miliőé immwrMm. Mi. Düsseldorf, március 22. (Havas.) Düsseldorf városra a távíró- és távbeszélő vonalakon elkö­vetett szabotázs miatt húsz millió márka pénzbüntetést vetettek ki. Ezt az összeget a városi pénztárban és a iőposíalgazgatás pénztáránál lefoglalták. ILuL Prága, péntek, 1923 március 23. I-III — ...„-iiiiii,. OS? Msr ....... _ _ Előfizetési árak bel- és külföldön. I 7}( ísiMj&4 rFRT/MP I ÍAXJ^f/XSXJ ísssa I ^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ■ A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezed Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALÜ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom