Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-23 / 67. (220.) szám
Péntek, március 23, 2 KMitni ^CT.M>grrBgrw~fii’paBaM<inwai)[aoMnurwtt»nH»g^»—<. ■■nianu.xwa* ... >.j£. Az állami feidbiriohliiTOiál nem támogatta CsánM£3<€st. Prága, március 22. A Reggel cimü órsekujvári lap hiábavaló módon ugyan, de azon van, hogy bennünket diszkre- ditáljon. Március 21-iki számában Cs a tőle megszokott módszerrel hozakodott elő és nem kevesebbel vádolta a Prágai Magyar Hírlapot, mint azzal, hogy Holubek József dr.-nak, az álíaml földbintokhirv'atal alelnökének Füss3r Kálmán magyar kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő előtt a Csánki-féde pártalakitással kapcsolatban tett nyilatkozatát meghamisította. Mivel a szóban forgó nyilatkozatot annak a parlamenti klubnak a titkárságától kaptuk közlés végett, amelyhez Füssy képviselő tartozik és mivel nyílt kártyával szeretünk játszani, Holubek József elé terjesztettük mind -lapunknak, mind a Reggelnek a nyilatkozatra vonatkozó cikkeit és megkértük, hogy szíveskedjék nyilatkozni a két cikkről. Az állam! földbirtoklrivatal alelnöke kérésünkre az alábbiakat mondotta: — Azok a kijelentések, amelyeket Füssy Kálmán képviselő ur nálam tett látogatásával kapcsolatban a Prágai Magyar Hírlap hozott, értelmük szerint és általánosságban megfelelnek annak, amit a képviselőnek egy hosszabb beszélgetés során elmondottam. Tény az is, hogy a földbirtokhivatalhoz egy feljelentés érkezett arról, hogy egy Vadkerti nevű személy a fel nem világosított néptői pénzt szedett fel. L9- wenstein, gutal községi jegyző ugyanis azt jelentette a felettes járási főnökségnek, hogy több gutal földmtves azt közölte vele, hogy Vadkerti pénzt akart tőlük fölvenni és arra hivatkozott, hogy prágai összeköttetései révén földhöz juttatja Őket. A járási főnökség erre kérdést intézett a földbirtokhivatalhoz, hogy Vadkerti valóban megbizotta-e a hivatalnak és fölhatalmazást kapott-e arra, hogy pénzt vehessen fel. A föld- blrtokhiv2tal erre értesítette a járási főnökséget és a községet, hogy magánembereket pénz fölvételére egyáltalán nem hatalmazott fel és figyelmeztette a közönséget, hogy senkinek föl ne üljön. Ezt az esetet elmondottam Füssy Kálmán képviselő urnák, aki megjegyezte, hogy Vadkerti részivesz a Csánki-párt megalakításában. Erre én azt mondottam, hogy Vadkerti, aki raár a pártalakitás előtt elém vezettetett egy gutái küldöttséget, ugyanezekből az emberekből álló küldöttséget vezetett hozzám a pártalakitás után és ez alkalommal a küldöttség tagja} már kifejezetten az uj párt tagjainak mondották magukat. Megemlítem továbbá, hogy Vadkerti egy esetben a Reggel két munkatársával együtt járt nálam, de akkor elfoglaltságom miatt csak két percig beszélhettem velük és a pénzföívételt szóba sem hozhattam. Meg kell állapítanom, hogy a Vadkerti ellen beadott följelentést bizonyítani nem lehetett, mivel a nálam járt gutái földmivesek azt adták elő, hogy Vadkertinek csak útiköltségre adtak pénzt. Végül pedig kijelentem, hogy a jegyzőnek íöntemlitett följelentésén kívül senki, tehát sem a Csánki-párt, sem a Reggelhez közelálló személy nem figyelmeztetett arra, hogy valaki pénzt akart a néptől fölvenni. Ebiből a nyilatkozatból kitűnik, hogy a P. M. H. a földbirtoikhivatal aleteökének kijelentéseit értelmüknek megfelelően és teljes jóhiszeműséggel közölte. Kitűnik belőle az is, hogy a földbirtok- hivataihoiz valóban érkezett följelentés arról, hogy egy Vadkerti nevű egyén pénzt aíkaT fölvenni a néptől. Ez a Vadkerti, aki előbb a rolni ok a strandnak, tehát Hodssa és Srobár pártjának, a Ho~ bibéik József őr. nyilatkozatában foglalt adatok tanúsága szerint szoros összeköttetésben van Csánkí pártjával, sőt úgy viselkedik, hogy joggal lehet következtetni a párthoz való taríozására. Végül pedig kitűnik a nyilatkozatból az is, hogy a Reggelnek az -az állítása, hogy a földbirtdkihiva- t?.I alelnökének tudni -kell arról, hogy a Csániki- párt egyes tagjai és a Reggelhez közelálló személyek hívták fel a figyelmét a visszaélésekre, legalább is • nagyon merész. Mivel ízlésünkké! ellenkezik, hogy a Reggel minden egyes -levegőből kapott vádjára reflektáljunk, a lap felelős szerkesztője ellen megtesszük a: büntető föjeleníó: t. ílafáslíőri összeütközés reHáirhoplfdHg és zsupán műt. Ltlevéiiigyekhcn íi zsupán jogosult határozni. Losonc, március 22. (Saját tudósítónktól.) Szlovenszkói köz- igazgatási hatóságaink működésében a magyar közönségnek nem egy esetben teljesen indokolatlan rosszakarattal kell találkoznia. Ez a rosszakarat nagyon gyakran a hatósági közegek hivatali tudatlanságával is együtt jár. Ez tudatlanság elmaradhatatlan következménye annak a rendszernek, amely a törvényben előirt képesítési kellékekhez nem ragaszkodik a közigazgatási állások betöltésénél. Ez a tudatlanság most legnagyobbrészt hatásköri tájékozatlanságban nyilvánul meg. A hatásköri tudatlanság iskolapéldáival különösen az útlevelek és tartózkodási engedélyek meghosszabbítása körüli eljárások során találkozhatunk. Napirenden vannak oly esetek például, amikor a határállomásokról visszatérítenek magyarországi utasokat azért, irrert útlevelük vízumát nem az illetékes zsu- páni hivatal, de valamelyik járási főnökség hosszabbította meg. A járási főnöknek tehát nincs joga utlevélügyekben határoznia. A hatásköri tudatlanságnak még súlyosabb eseteivel találkozunk Losoncon. Itt nem is a járási főnök, de a községi rendőrkapitány tartja fönn önkényesen magának azt a jogot, hogy magyarországi útlevelek érvényességének meghosszabbítása iránt beadott kérvényeket véglegesen visszautasítson. Es az, hogy ezzel a rendőrkapitány hivatali hatáskörét úgyszólván naponként jogtalanul átlépi, egy konkrét esetből kifolyólag hivatalos megállapítást nyert. Egy magyarországi uríhölgy útlevele érvényességének meghosszabbítása érdekében benyújtott kérvényét ebben az esetben is a rendőrkapitány, hivatkozással bizonyos számú zsupáni utasításra, visszautasította. Ez a visszautasító végzés huszonnégy órán belül a zólyomi zsupán elé került, aki azt az útlevélben sajátkezüleg aláhúzta és kijelentette, hogy a rendőrkapitány ebben az esetben hatáskörét túllépte, mivel útlevelek érvényességének meghosszabbítása, vagy a meghosz-: szabbitás megtagadása szigorúan a zsupán hatáskörébe tartozik. (Legalább is ott, ahol nincs államrendőrség!) A zsupán az érdekeltekkel azt is közölte, hogy ilyen meghosszabbítás iránti kérvényt nem a községi rendőr- kapitányhoz kell benyújtani, hanem a kerületi főnökhöz, akinek felterjesztett javaslata alapján a zsupán határoz. Egyúttal az is megállapítást nyert, hogy az a bizonyos zsupán! rendelet, amelyre a rendőrkapitány hivatkozott, nem létezik. A losonci rendőrkapitány ugyan még ezek után is ragaszkodott visszautasi0 végzéséhez s a magyarországi hölgyet hatósági erőszakkal el akarta távolítani a köztársaság területéről, azonban ebben a járási főnök megakadályozta. Ebből az esetből a magyar közönség okulhat. Megtanulhatja, hogy a saját érdekeit és törvényes jogait védelmezi meg, ha egyes hatósági közegek jogtalan megfélem- lltési módszerei előtt nem hátrál meg és ha nem nyugszik meg a fél kárára történő ! hatásköri túlkapásokban. 1 pártonMrfllleh támogatták Bethlent Ili Odmhhséh kilépnek az egységes-pártból. Erőpróba Bethlen és Gombos kozott. Gömböséket kizárják az egységes-pártból. Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A politikai köröket még mindig élénk izgalomban tartja az egységes párt mérsékeltebb szárnya és a Gömbös Gyula vezetése alatt álló jobbszárny között való küzdelem. Általános a meggyőződés, hogy a legutóbbi események és a miniszterelnöknek a nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén elmondott beszéde után a kormány helyzete tehesen megszilárdult. Meg vannak győződve arról, hogy Bethlen az egységes párt kebelében a szélsőséges frakciók ellen fölveszi az erőpróbát. Nem kétséges, hogy ebből a közdelem- böl a miniszterelnök kerül ki győztesen és hogy Gömbösnek és párthiveinek le kell vonniok a konzekvenciákat. A szélsőségek elleni küzdelemben Bethlen nem marad izoláltan és nem csupán az egységes párt jelentős részére támaszkod- hatik, hanem bizonyos, hogy ebben a munkájában az egész ellenzék is egyöntetűen támogatja. Gömbös nem akar egyelőre kilépni a pártból, hanem a párt kebelében akar orientálódni Nagyatádi Szabóval, Hornyánszlkyval, Wolffal, Ernsítel, Eckhardttal és Zsilinszky- vel tanácskozik. A Szózat mai számában újabb cikket irt, amelyben kijelenti, hogy csak azok járnak a középuton, akiknek nincsenek saját gondolataik és elhatározásaik, vagy akik saját gondolataikat nem akarják az első harcvonalban képviselni. Politikai körökben Gömbös megnyilatkozásait ma mőr csak erőfeszítéseknek tekintik és tudják, hogy a kormányra semmi hatással nincsenek. A Gömbös-frakció Wolff Károly és Eck- hardt Tibor bevonásával tegnap este értekezletet atrtott, atnelyn az egységes pártból való kilépéssel foglalkoztak. Értesülésünk szerint úgy döntöttek, hogy elhatározták ugyan a kilépést azonban a jelenlegi időt még nem tartják alkalmasnak ennek a publikálására és egyelőre megmaradnak az egységes párt kebelében. A jobboldali frakció megkísérelte, hogy a nagyatádi Szabó István körül csoportosult agrár képviselőket a maga részére nyerje meg. Az agrárius képviselők előtt föltárták Wolff gazdasági programját, amely állítólag sokkal demokratikusabb és a földreform terén sokkal inkább radikális lehet a kisgazda képviselők részére, mint nagyatádi Szabó programja. Az egységes párt zöme, amely Bethlen körül tömörül, állítólag elhatározta, hogy Bethlen és a kormány pozíciójának megvédése céljából kiforszi- rozzák Gömböséknek az egységes pártból való kilépését. A mai nap egyik igen nagy politikai szenzációja az a nyilatkozat, amelyet Szilágyi Lajos a pártonkivüli ellenzéki képviselők megbízásából és nevében tett. Szilágyi ugyanis kijelentette, hogy abban az esetben, ha Gömbösék kiválnak az egységes pártból, a páríonkiviili e’lenzékl képviselők hajlandók a kormányt támogatni, sőt esetleg az egységes pártba is belépnek. fia ez megtörténne, úgy a kormánypárt számbelileg is megerősödne. Gömbös körül ugyanis mindössze nyolc-tlz képviselő csoportosul, míg a pártonkivüli ellenzékiek száma megközelíti a húszat. Politikai körökben élénk kíváncsisággal várják a fejleményeket. Különösen az ellenzék nézi jó szemmel az egységes pártban lefolyó eme tisztulási folyamatot és ma már általánosan hangoztatták, hogy abban az esetben, ha a kormány továbbra is kitart legutóbb vallott programja mellett és nem tér le a középút politikájáról, rövidesen megteremtődik a már oly régóta óhajtott pártközi béke. Általános mosakodás. Nagyatádi Szabó ma kijelentette, hogy eszeágában sem volt Wolffékkal tárgyalni. Wolff pedig Rakovszky belügyminisztert kereste föl és közölte vele, hogy sem neki, sem híveinek nem volt szándékában a kormány megbuktatása. Belátja, hogy ma Bethlen az egyetlen posszibilis miniszterelnök. Az egységes párt értekezletet akar egybehívni, amelyen fölvetik a bizalmi kérdést. Meg akarják tudni, hogy ki áll a kormány mögött és ki nem. A nemzetgyűlés illése Budapest, március 22. (Budapesti szer- kesztősémink telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését féltizenkettőkor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Neubauer Ferenc előadó előterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését, majd pedig a Ház áttért a gazdasági munkásvl- szonyok közigazgatási rendezéséről szóló szóló törvényjavaslat tárgyalására. Több hozzászólás után a zárszó jogán Nagyatádi Szabó István földmive- lésügyi miniszter válaszolt a vita során elhangzottakra. A javaslat ellen fölmerült kifogásokat megcáfolta és kijelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium mindenkor a legliberálisabban járt el a gazdasági munkásokkal szemben és ama panaszoknak legnagyobb részét, amelyeket ebben az ügyben intéztek a földmrvelésügyi minisztériumhoz, a munkások javára intézte el. A javaslatot ezután általánosságban elfogadták. A Ház ezután elfogadta a gazdasági bizottság javaslatát, hogy a képviselők minden ülésen való megjelenésért ezer korona napidijat kapnak. Lapunk zárásakor az ülés tart. Elmaradt interpelláció Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés mai ülésén sürgős interpelláció formájában szóvá akarta tenni a legutóbbi utcai zavargások ügyét és azt akarta kérdezni a miniszterelnöktől, hogy liajlandó-c ezeknek a zavargásoknak véget vetni azáltal, hogy a büntető törvénykönyvnek ama szakaszát, amely az utcai csoportok agresszív föllépésére vonatkozik, a rendzavarokkal szemben is alkalmazza. Szcitovszky Béla házelnök a nemzetgyűlés megnyitása előtt magához hivatta Rassayt és kérte, hogy álljon el interpellációja megadásától. A miniszterelnök ugyanis nem tartózkodik Budapesten és így nem is tudna az interpellációra választ adni. Rassay deferált a házclnö'k előtt és kijelentette, hogy inerpeílációját csupán abban az esetben mondja cl a nemzetgyűlés egyik következő ülésén, ha azt tapasztalná, hogy a kormány az utcai rendzavarókkal szemben nem lép föl a legerélyesebben. Interpellációk a nemzetgyűlésen Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk teleioíij-eleotése.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni folytatólagos ülésén a ház áttért az interpellációik megjhailgatásáira. Retstager Ferenc szociáldemokrata a zalaegerszegi internáló tábor ügyében interpellált és azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy hajlandó-e az internáló tábort fölosziafcni és a jelentkezési kényszert a legrövidebb időn belül megszüntetni. Fábián Béla demokrata az Oroszországból hazatért túszok hadiéveinek beszámítása ügyében intézett interpellációt Belitska honvédelmi miniszterhez, aki nyomban válaszolt rá. Kijelentette, hogy érdemben ugyan egyelőre nem felelhet, de már most is a legimesz- szebhmenő támogatását helyezi kilátásba az Oroszországból hazatért túszoknak. Ruppert Rezső a doktori cimelk elkobzását tette szóvá, amely szerinte politikai bosszúvágyból és egyéb érdekből is többször megtörtént. Majd Prochászka püspököt támadta egyik régebbi cikke miatt. Kéthly Anna szociáldemokrata a drágaság ügyében intézett interpellációt a kormányhoz. Fölemlítette a inunká'sklzárá'sofcat is, amelyek csak növelik a nyomorúságot. A kormány sürgős intézkedését kérte. Aztán Hébelt Ede mondott interpellációt a kivételes hatalmon alapuló rendel etek ellen. Daru- váry Géza igazságügymimiszter nyomban választ adott az interpelláció őt illető részére: A nálunk lévő kivételes hatalom — mondotta — másutt is megvan. Majdnem minden állam törvényhozásában vannak intézkedések, melyek alapján a kormány különleges hatalmat élvez. Lakó Imre szó- vátette, hogy a kosztpénzüzlet tönkreteszi a hiteléletet. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a készülő lakásrendelet foglakozni fog az abér!éti kérdéssel, mely egyike a legnehezebb és legkényesebb kérdéseknek. Eöri Szabó Dezső a vagyomválíság ügyében interpellálta meg a kormányt. Farkas István szóvátette azt a sérelmet, mely a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot érte azáltal, hogy az elmúlt vasárnapra a Petőíi- szóborr.ál tervbevett ünnepélyüket a rendőrség betiltotta. Az ülés kevéssel nyolc óra előtt ént véget. iesicsgeíés a bat»r moitardiistáh lezérérel Xllander ezredes nyilatkozata a P. M. fi, részére. München, március 21. Xiiander Rudolf ezredes, a német mon- archista mozgalom közismert vezére, akiről 'köztudomású, hogy a császári Németországot felejteni még ma sem tudó katonai körökkel állandó összeköttetést tart fenn, volt szives fogadni müncheni lakásán. Az ezredes katonás külsejű, ötven év körüli, még alig őszülő férfi. Lekötelező udvariassággal hellyel kínál meg s a beszélgetést azonnal politikai hitvallásának centrális problémájával, a német birodalom közjogi helyzetének megvitatásával kezdi meg: — Sokan vagyunk, akik elengedhetetlen szükségszerűségnek tartjuk a német birodalomnak Bismarck szellemében, megteremtendő szövetséges állami szervezetét s ezzel együtt a' nagymértékben független Bajorországot. A novemberi forradalomban megszületett köztársaság imátarizmusa azonban inkább gyengíti, mint •erősíti Németországot. Éppen az egész birodalom érdekében van szükség az egyes államok bizonyosfoku önállóságára. Hitler nemzeti szocialista pártjával nem azonosítjuk magunkat minden tekintetben. így nem törekszünk, mint Hitler, az államszocializmusra. Hitler általában túlzott hevességgel fordul a nemzetközi nagytőke ellen. Tagadhatatlan, hogy mi is hibáztatjuk a zsidóság túlontúl erős tórfoglalását e kapitalizmusom belül, azonban jól tudjtó. o az emberi társadalom fejlődése szempontjából feltétlenül szükség vám a bizonyos határokon liffl tartott kapitalizmusra. Mi sem hisszünk abban, hogy a monarchia ujrafe 1 elevenlitése Németországban mihamarabb bekövetkezik, azonban előbb-utóbb számolni kell megjelenésével, mint az egyetlen olyan kormányformával, amely a német népnek megfelel. A monarchia minden nagyobb erőfeszítés nélkül Németország felszabadításának természetes következményeként fos megjelenni: mert e szabadságharcban a német fejedelmek csak úgy, mint arnnakdőtte, ismét a német nép élére fognak álSani. — Mi ezredes m véleménye a jelenlegi német kormány külpolitikájáról? — Barátaimmal együtt az a meggyőződésem, hogy Cuno kancellár passzív rezisztenciája nem fog céh érni, annál kevésbbé. mivel Franciaország szilárdan ragaszkodik eredeti tervének végrehajtásához. A Rajnát és a Ruhrt mindaddig nem fogia vissza adni, mig fegyvereink esreje akaratunkat rá nem kényszeríti. A többi hatalmaktól mltsem várhatunk, mivel Németországnak az egész világon egyetlen barátja sincs. Nagy önámltás lenne az angolszász hatalmak közbelépésében vagy támogatásában bizakodni. Az egyetlen, aminek számunkra haszna lenne, a harc. — Hogyan gondolja ezredes ur c harc effcktuálását? — E pillanatban természetesen nem lehet szó magáról a harcról, legfeljebb annak előkészítéséről. Ez az előkészület nem a fegyverkezésben, még kevésbbé a fegyveres hatalom mozgósításában, hanem a szellem mélyreható mobilizálásában fog állani. Meg kell tanítanunk a
