Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-23 / 67. (220.) szám

Péntek, március 23, 2 KMitni ^CT.M>grrBgrw~fii’paBaM<inwai)[aoMnurwtt»nH»g^»—<. ■■nianu.xwa* ... >.j£. Az állami feidbiriohliiTOiál nem támogatta CsánM£3<€st. Prága, március 22. A Reggel cimü órsekujvári lap hiábavaló mó­don ugyan, de azon van, hogy bennünket diszkre- ditáljon. Március 21-iki számában Cs a tőle meg­szokott módszerrel hozakodott elő és nem keve­sebbel vádolta a Prágai Magyar Hírlapot, mint azzal, hogy Holubek József dr.-nak, az álíaml földbintokhirv'atal alelnökének Füss3r Kálmán ma­gyar kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő előtt a Csánki-féde pártalakitással kapcsolatban tett nyilatkozatát meghamisította. Mivel a szóban forgó nyilatkozatot annak a parlamenti klubnak a titkárságától kaptuk közlés végett, amelyhez Füssy képviselő tartozik és mivel nyílt kártyával szeretünk játszani, Holubek József elé terjesztet­tük mind -lapunknak, mind a Reggelnek a nyilat­kozatra vonatkozó cikkeit és megkértük, hogy szíveskedjék nyilatkozni a két cikkről. Az állam! földbirtoklrivatal alelnöke kérésünkre az alábbia­kat mondotta: — Azok a kijelentések, amelyeket Füssy Kálmán képviselő ur nálam tett látogatásával kapcsolatban a Prágai Magyar Hírlap hozott, értelmük szerint és általánosságban megfelelnek annak, amit a képviselőnek egy hosszabb be­szélgetés során elmondottam. Tény az is, hogy a földbirtokhivatalhoz egy feljelentés érkezett arról, hogy egy Vadkerti nevű személy a fel nem világosított néptői pénzt szedett fel. L9- wenstein, gutal községi jegyző ugyanis azt je­lentette a felettes járási főnökségnek, hogy több gutal földmtves azt közölte vele, hogy Vadkerti pénzt akart tőlük fölvenni és arra hivatkozott, hogy prágai összeköttetései révén földhöz jut­tatja Őket. A járási főnökség erre kérdést inté­zett a földbirtokhivatalhoz, hogy Vadkerti való­ban megbizotta-e a hivatalnak és fölhatalmazást kapott-e arra, hogy pénzt vehessen fel. A föld- blrtokhiv2tal erre értesítette a járási főnöksé­get és a községet, hogy magánembereket pénz fölvételére egyáltalán nem hatalmazott fel és fi­gyelmeztette a közönséget, hogy senkinek föl ne üljön. Ezt az esetet elmondottam Füssy Kál­mán képviselő urnák, aki megjegyezte, hogy Vadkerti részivesz a Csánki-párt megalakításá­ban. Erre én azt mondottam, hogy Vadkerti, aki raár a pártalakitás előtt elém vezettetett egy gutái küldöttséget, ugyanezekből az emberekből álló küldöttséget vezetett hozzám a pártalaki­tás után és ez alkalommal a küldöttség tagja} már kifejezetten az uj párt tagjainak mondották ma­gukat. Megemlítem továbbá, hogy Vadkerti egy esetben a Reggel két munkatársával együtt járt nálam, de akkor elfoglaltságom miatt csak két percig beszélhettem velük és a pénzföívételt szóba sem hozhattam. Meg kell állapítanom, hogy a Vadkerti ellen beadott följelentést bizo­nyítani nem lehetett, mivel a nálam járt gutái földmivesek azt adták elő, hogy Vadkertinek csak útiköltségre adtak pénzt. Végül pedig ki­jelentem, hogy a jegyzőnek íöntemlitett följelen­tésén kívül senki, tehát sem a Csánki-párt, sem a Reggelhez közelálló személy nem figyelmez­tetett arra, hogy valaki pénzt akart a néptől fölvenni. Ebiből a nyilatkozatból kitűnik, hogy a P. M. H. a földbirtoikhivatal aleteökének kijelentéseit ér­telmüknek megfelelően és teljes jóhiszeműséggel közölte. Kitűnik belőle az is, hogy a földbirtok- hivataihoiz valóban érkezett följelentés arról, hogy egy Vadkerti nevű egyén pénzt aíkaT fölvenni a néptől. Ez a Vadkerti, aki előbb a rolni ok a stra­ndnak, tehát Hodssa és Srobár pártjának, a Ho~ bibéik József őr. nyilatkozatában foglalt adatok tanúsága szerint szoros összeköttetésben van Csánkí pártjával, sőt úgy viselkedik, hogy joggal lehet következtetni a párthoz való taríozására. Végül pedig kitűnik a nyilatkozatból az is, hogy a Reggelnek az -az állítása, hogy a földbirtdkihiva- t?.I alelnökének tudni -kell arról, hogy a Csániki- párt egyes tagjai és a Reggelhez közelálló sze­mélyek hívták fel a figyelmét a visszaélésekre, legalább is • nagyon merész. Mivel ízlésünkké! ellenkezik, hogy a Reggel minden egyes -levegőből kapott vádjára reflektál­junk, a lap felelős szerkesztője ellen megtesszük a: büntető föjeleníó: t. ílafáslíőri összeütközés reHáirhoplfdHg és zsupán műt. Ltlevéiiigyekhcn íi zsupán jogosult határozni. Losonc, március 22. (Saját tudósítónktól.) Szlovenszkói köz- igazgatási hatóságaink működésében a ma­gyar közönségnek nem egy esetben teljesen indokolatlan rosszakarattal kell találkoznia. Ez a rosszakarat nagyon gyakran a hatósági közegek hivatali tudatlanságával is együtt jár. Ez tudatlanság elmaradhatatlan követ­kezménye annak a rendszernek, amely a tör­vényben előirt képesítési kellékekhez nem ragaszkodik a közigazgatási állások betölté­sénél. Ez a tudatlanság most legnagyobb­részt hatásköri tájékozatlanságban nyilvánul meg. A hatásköri tudatlanság iskolapéldáival különösen az útlevelek és tartózkodási enge­délyek meghosszabbítása körüli eljárások so­rán találkozhatunk. Napirenden vannak oly esetek például, amikor a határállomásokról visszatérítenek magyarországi utasokat azért, irrert útlevelük vízumát nem az illetékes zsu- páni hivatal, de valamelyik járási főnökség hosszabbította meg. A járási főnöknek tehát nincs joga utlevélügyekben határoznia. A hatásköri tudatlanságnak még súlyo­sabb eseteivel találkozunk Losoncon. Itt nem is a járási főnök, de a községi rendőrkapi­tány tartja fönn önkényesen magának azt a jogot, hogy magyarországi útlevelek érvé­nyességének meghosszabbítása iránt beadott kérvényeket véglegesen visszautasítson. Es az, hogy ezzel a rendőrkapitány hivatali ha­táskörét úgyszólván naponként jogtalanul át­lépi, egy konkrét esetből kifolyólag hivatalos megállapítást nyert. Egy magyarországi uríhölgy útlevele ér­vényességének meghosszabbítása érdekében benyújtott kérvényét ebben az esetben is a rendőrkapitány, hivatkozással bizonyos szá­mú zsupáni utasításra, visszautasította. Ez a visszautasító végzés huszonnégy órán belül a zólyomi zsupán elé került, aki azt az útle­vélben sajátkezüleg aláhúzta és kijelentette, hogy a rendőrkapitány ebben az esetben ha­táskörét túllépte, mivel útlevelek érvényes­ségének meghosszabbítása, vagy a meghosz-: szabbitás megtagadása szigorúan a zsupán hatáskörébe tartozik. (Legalább is ott, ahol nincs államrendőrség!) A zsupán az érdekel­tekkel azt is közölte, hogy ilyen meghosszab­bítás iránti kérvényt nem a községi rendőr- kapitányhoz kell benyújtani, hanem a ke­rületi főnökhöz, akinek felterjesztett javas­lata alapján a zsupán határoz. Egyúttal az is megállapítást nyert, hogy az a bizonyos zsu­pán! rendelet, amelyre a rendőrkapitány hi­vatkozott, nem létezik. A losonci rendőrkapitány ugyan még ezek után is ragaszkodott visszautasi0 vég­zéséhez s a magyarországi hölgyet hatósági erőszakkal el akarta távolítani a köztársaság területéről, azonban ebben a járási főnök megakadályozta. Ebből az esetből a magyar közönség okulhat. Megtanulhatja, hogy a saját érde­keit és törvényes jogait védelmezi meg, ha egyes hatósági közegek jogtalan megfélem- lltési módszerei előtt nem hátrál meg és ha nem nyugszik meg a fél kárára történő ! hatásköri túlkapásokban. 1 pártonMrfllleh támogatták Bethlent Ili Odmhhséh kilépnek az egységes-pártból. Erőpróba Bethlen és Gombos kozott. Gömböséket kizárják az egységes-pártból. Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A politikai köröket még mindig élénk izgalomban tartja az egységes párt mérsékeltebb szárnya és a Gömbös Gyula vezetése alatt álló jobbszárny között való küzdelem. Általános a meggyőződés, hogy a legutóbbi események és a miniszterelnöknek a nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén elmondott beszéde után a kormány helyzete tehesen megszilárdult. Meg vannak győződve arról, hogy Bethlen az egységes párt kebelében a szél­sőséges frakciók ellen fölveszi az erőpró­bát. Nem kétséges, hogy ebből a közdelem- böl a miniszterelnök kerül ki győztesen és hogy Gömbösnek és párthiveinek le kell vonniok a konzekvenciákat. A szélsőségek elleni küzdelemben Beth­len nem marad izoláltan és nem csupán az egységes párt jelentős részére támaszkod- hatik, hanem bizonyos, hogy ebben a munká­jában az egész ellenzék is egyöntetűen tá­mogatja. Gömbös nem akar egyelőre kilépni a pártból, hanem a párt kebelében akar orientá­lódni Nagyatádi Szabóval, Hornyánszlkyval, Wolffal, Ernsítel, Eckhardttal és Zsilinszky- vel tanácskozik. A Szózat mai számában újabb cikket irt, amelyben kijelenti, hogy csak azok járnak a középuton, akiknek nin­csenek saját gondolataik és elhatározásaik, vagy akik saját gondolataikat nem akarják az első harcvonalban képviselni. Politikai kö­rökben Gömbös megnyilatkozásait ma mőr csak erőfeszítéseknek tekintik és tudják, hogy a kormányra semmi hatással nincsenek. A Gömbös-frakció Wolff Károly és Eck- hardt Tibor bevonásával tegnap este értekez­letet atrtott, atnelyn az egységes pártból va­ló kilépéssel foglalkoztak. Értesülésünk sze­rint úgy döntöttek, hogy elhatározták ugyan a kilépést azonban a jelenlegi időt még nem tartják alkalmasnak ennek a publikálására és egyelőre megma­radnak az egységes párt kebelében. A jobboldali frakció megkísérelte, hogy a nagyatádi Szabó István körül csoportosult agrár képviselőket a maga részére nyerje meg. Az agrárius képviselők előtt föltárták Wolff gazdasági programját, amely állítólag sokkal demokratikusabb és a földreform terén sokkal inkább radikális lehet a kisgazda kép­viselők részére, mint nagyatádi Szabó prog­ramja. Az egységes párt zöme, amely Bethlen körül tömörül, állítólag elhatározta, hogy Bethlen és a kormány pozíciójának megvédése céljából kiforszi- rozzák Gömböséknek az egységes pártból való kilépését. A mai nap egyik igen nagy politikai szen­zációja az a nyilatkozat, amelyet Szilágyi Lajos a pártonkivüli ellenzéki képviselők megbízásából és nevében tett. Szilágyi ugyanis kijelentette, hogy ab­ban az esetben, ha Gömbösék kiválnak az egységes pártból, a páríonkiviili e’lenzékl képviselők hajlandók a kormányt támogat­ni, sőt esetleg az egységes pártba is belép­nek. fia ez megtörténne, úgy a kormány­párt számbelileg is megerősödne. Gömbös körül ugyanis mindössze nyolc-tlz képvi­selő csoportosul, míg a pártonkivüli ellen­zékiek száma megközelíti a húszat. Politikai körökben élénk kíváncsisággal várják a fejleményeket. Különösen az ellenzék nézi jó szemmel az egységes pártban lefolyó eme tisztulási folyamatot és ma már általá­nosan hangoztatták, hogy abban az esetben, ha a kormány továbbra is kitart legutóbb val­lott programja mellett és nem tér le a közép­út politikájáról, rövidesen megteremtődik a már oly régóta óhajtott pártközi béke. Általános mosakodás. Nagyatádi Szabó ma kijelentette, hogy eszeágában sem volt Wolffékkal tárgyalni. Wolff pedig Rakovszky belügyminisztert ke­reste föl és közölte vele, hogy sem neki, sem híveinek nem volt szándékában a kormány megbuktatása. Belátja, hogy ma Bethlen az egyetlen posszibilis miniszterelnök. Az egységes párt értekezletet akar egy­behívni, amelyen fölvetik a bizalmi kérdést. Meg akarják tudni, hogy ki áll a kormány mögött és ki nem. A nemzetgyűlés illése Budapest, március 22. (Budapesti szer- kesztősémink telefonjelentése.) A nemzetgyű­lés mai ülését féltizenkettőkor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Neubauer Ferenc előadó előterjesz­tette a pénzügyi bizottság jelentését, majd pedig a Ház áttért a gazdasági munkásvl- szonyok közigazgatási rendezéséről szóló szóló törvényjavaslat tárgyalására. Több hozzászólás után a zárszó jogán Nagyatádi Szabó István földmive- lésügyi miniszter válaszolt a vita során el­hangzottakra. A javaslat ellen fölmerült kifo­gásokat megcáfolta és kijelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium mindenkor a legliberálisabban járt el a gazdasági munká­sokkal szemben és ama panaszoknak legna­gyobb részét, amelyeket ebben az ügyben intéztek a földmrvelésügyi minisztériumhoz, a munkások javára intézte el. A javaslatot ezután általánosságban el­fogadták. A Ház ezután elfogadta a gazdasági bi­zottság javaslatát, hogy a képviselők min­den ülésen való megjelenésért ezer korona napidijat kapnak. Lapunk zárásakor az ülés tart. Elmaradt interpelláció Budapest, március 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Rassay Ká­roly nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés mai ülésén sürgős interpelláció formájában szóvá akarta tenni a legutóbbi utcai zavar­gások ügyét és azt akarta kérdezni a minisz­terelnöktől, hogy liajlandó-c ezeknek a zavar­gásoknak véget vetni azáltal, hogy a büntető törvénykönyvnek ama szakaszát, amely az utcai csoportok agresszív föllépésére vonat­kozik, a rendzavarokkal szemben is alkal­mazza. Szcitovszky Béla házelnök a nemzet­gyűlés megnyitása előtt magához hivatta Rassayt és kérte, hogy álljon el interpelláció­ja megadásától. A miniszterelnök ugyanis nem tartózkodik Budapesten és így nem is tudna az interpellációra választ adni. Ras­say deferált a házclnö'k előtt és kijelentette, hogy inerpeílációját csupán abban az esetben mondja cl a nemzetgyűlés egyik következő ülésén, ha azt tapasztalná, hogy a kormány az utcai rendzavarókkal szemben nem lép föl a legerélyesebben. Interpellációk a nemzetgyűlésen Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk teleioíij-eleotése.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni folytatólagos ülésén a ház áttért az in­terpellációik megjhailgatásáira. Retstager Ferenc szociáldemokrata a zalaegerszegi internáló tábor ügyében interpellált és azt kérdezte a belügy­minisztertől, hogy hajlandó-e az internáló tábort fölosziafcni és a jelentkezési kényszert a legrövi­debb időn belül megszüntetni. Fábián Béla demok­rata az Oroszországból hazatért túszok hadiévei­nek beszámítása ügyében intézett interpellációt Belitska honvédelmi miniszterhez, aki nyomban válaszolt rá. Kijelentette, hogy érdemben ugyan egyelőre nem felelhet, de már most is a legimesz- szebhmenő támogatását helyezi kilátásba az Oroszországból hazatért túszoknak. Ruppert Re­zső a doktori cimelk elkobzását tette szóvá, amely szerinte politikai bosszúvágyból és egyéb érdek­ből is többször megtörtént. Majd Prochászka püs­pököt támadta egyik régebbi cikke miatt. Kéthly Anna szociáldemokrata a drágaság ügyében inté­zett interpellációt a kormányhoz. Fölemlítette a inunká'sklzárá'sofcat is, amelyek csak növelik a nyomorúságot. A kormány sürgős intézkedését kérte. Aztán Hébelt Ede mondott interpellációt a kivételes hatalmon alapuló rendel etek ellen. Daru- váry Géza igazságügymimiszter nyomban választ adott az interpelláció őt illető részére: A nálunk lévő kivételes hatalom — mondotta — másutt is megvan. Majdnem minden állam törvényhozásá­ban vannak intézkedések, melyek alapján a kor­mány különleges hatalmat élvez. Lakó Imre szó- vátette, hogy a kosztpénzüzlet tönkreteszi a hi­teléletet. Vass József népjóléti miniszter kijelen­tette, hogy a készülő lakásrendelet foglakozni fog az abér!éti kérdéssel, mely egyike a legnehezebb és legkényesebb kérdéseknek. Eöri Szabó Dezső a vagyomválíság ügyében interpellálta meg a kor­mányt. Farkas István szóvátette azt a sérelmet, mely a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot érte azáltal, hogy az elmúlt vasárnapra a Petőíi- szóborr.ál tervbevett ünnepélyüket a rendőrség betiltotta. Az ülés kevéssel nyolc óra előtt ént véget. iesicsgeíés a bat»r moitardiistáh lezérérel Xllander ezredes nyilatkozata a P. M. fi, részére. München, március 21. Xiiander Rudolf ezredes, a német mon- archista mozgalom közismert vezére, akiről 'köztudomású, hogy a császári Németországot felejteni még ma sem tudó katonai körökkel állandó összeköttetést tart fenn, volt szives fogadni müncheni lakásán. Az ezredes kato­nás külsejű, ötven év körüli, még alig őszülő férfi. Lekötelező udvariassággal hellyel kínál meg s a beszélgetést azonnal politikai hitval­lásának centrális problémájával, a német bi­rodalom közjogi helyzetének megvitatásával kezdi meg: — Sokan vagyunk, akik elengedhetetlen szükségszerűségnek tartjuk a német birodalom­nak Bismarck szellemében, megteremtendő szö­vetséges állami szervezetét s ezzel együtt a' nagymértékben független Bajorországot. A no­vemberi forradalomban megszületett köztársa­ság imátarizmusa azonban inkább gyengíti, mint •erősíti Németországot. Éppen az egész biroda­lom érdekében van szükség az egyes államok bizonyosfoku önállóságára. Hitler nemzeti szo­cialista pártjával nem azonosítjuk magunkat minden tekintetben. így nem törekszünk, mint Hitler, az államszocializmusra. Hitler általában túlzott hevességgel fordul a nemzetközi nagy­tőke ellen. Tagadhatatlan, hogy mi is hibáztat­juk a zsidóság túlontúl erős tórfoglalását e ka­pitalizmusom belül, azonban jól tudjtó. o az emberi társadalom fejlődése szempontjából fel­tétlenül szükség vám a bizonyos határokon liffl tartott kapitalizmusra. Mi sem hisszünk ab­ban, hogy a monarchia ujrafe 1 elevenlitése Né­metországban mihamarabb bekövetkezik, azon­ban előbb-utóbb számolni kell megjelenésével, mint az egyetlen olyan kormányformával, amely a német népnek megfelel. A monarchia minden nagyobb erőfeszítés nélkül Németország fel­szabadításának természetes következményeként fos megjelenni: mert e szabadságharcban a né­met fejedelmek csak úgy, mint arnnakdőtte, is­mét a német nép élére fognak álSani. — Mi ezredes m véleménye a jelenlegi német kormány külpolitikájáról? — Barátaimmal együtt az a meggyőződé­sem, hogy Cuno kancellár passzív rezisztenciája nem fog céh érni, annál kevésbbé. mivel Fran­ciaország szilárdan ragaszkodik eredeti tervé­nek végrehajtásához. A Rajnát és a Ruhrt mind­addig nem fogia vissza adni, mig fegyvereink esreje akaratunkat rá nem kényszeríti. A többi hatalmaktól mltsem várhatunk, mivel Németor­szágnak az egész világon egyetlen barátja sincs. Nagy önámltás lenne az angolszász ha­talmak közbelépésében vagy támogatásában bi­zakodni. Az egyetlen, aminek számunkra hasz­na lenne, a harc. — Hogyan gondolja ezredes ur c harc effcktuálását? — E pillanatban természetesen nem lehet szó magáról a harcról, legfeljebb annak előké­szítéséről. Ez az előkészület nem a fegyverke­zésben, még kevésbbé a fegyveres hatalom moz­gósításában, hanem a szellem mélyreható mobi­lizálásában fog állani. Meg kell tanítanunk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom