Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-20 / 64. (217.) szám

Megválasztották az uj szkupstinát, (g.) Prága, március 19. Tegnap folytak le Jugoszláviában a par­lamenti választások. Az uj állam megalaku­lása óta harmadszor lépett a szavazó urnák­hoz a jugoszláviai királyság népe. Az első belgrádi parlament 1919 március 1-én ült ösz- sze. Úgynevezett ideiglenes nemzeti képvise­let volt, hasonló a prágai forradalmi nemzet- gyűléshez. Ennek tagjait nem a nép válasz­totta, hanem önkényesen megállapított kulcs szerint a szerb szkupstina és egyes politikai pártok küldték ki. Az 1920 november 28-án lezajlott konstituante választásokból már a nép képviselői kerültek ki úgynevezett „álta­lános és titkos választójog" és megyénként vágj7 kerületenként fölállított 'listákra való szavazás után. Az általános választójogot két intézkedés csorbította: a nőknek nem volt választójoguk és azok a jugoszláv állampol­gárok, kiknek a békeszerződés értemében op­ciós joguk volt, a választásoknál nem szavaz­hattak. A tegnapi választásokat ismét más vá­lasztójog alapján ejtették meg. A választójog ismét titkos és általános, a nőket azonban újra kizárták a politika sáncai közül. A ki­rályság uj részeiben lakó nem jugoszláv nem­zetiségű állampolgároknak szavazati -<ogát elismerték. Ez az elismerés azonban csak pa- pirosérvéuyii, mert a politika gyakorlatában •keresztülvitték azt, hogy a választók össze­írásánál különféle ürügyek alatt kihagyták a magyar szavazókat a névjegyzékből. A jugo­szláviai magyarok pártja igyekezett Pasics- csal paktumot létesíteni s ennek utján bizto­sítani a magyarság politikai jogait, de mert a paktum elemi föltételeit Pasics nem teljesí­tette, a magyar párt kimondotta a választá­sokra a passzivitást. A tegnapi választások tehát közvetlen jelentőséggel nem bírtak a jugoszláviai ma­gyarság politikájára nézve. Közvetett jelen­tőségük mindenesetre attól függ, miképpen alakul a választások nyomán a belgrádi bel­politikai helyzet. Erre a kérdésre rendkívül nehéz pozitív irányvonalakat fölfedezni. A jugoszláv bel­politikában nem a politikai eszmék sorakoz­nak föl egymással szemben, nem a politikai célkitűzések harca játsza a döntő szerepet, de egyes politikai személyiségek egyéni és érvényesülési érdekei körül vonulnak föl a rendszerint viharos politikai események. A választások valóságos káoszt teremtettek az i amúgy is összebogozott jugoszláviai párt­életben. A kormánykoalició szétbomlása óta egymással szembe került radikális és demok­rata párt kebelében szakadások következtek be s a radikális pártban Protics épp oly elke­seredett ellensége Pasicsnak. mint a demok­rata pártban Pribicsevics Davidovicsnak. Az a körülmény, hogy a 313 mandátumra 32 párt 2500 jelöltet állított s hogy a tegnapi válasz­tásokat a jelölteknek hadilétszámra fölemelt ezrede vivta meg, jellemzője annak a zavaros, kialakult pozitivitásokban szűkölködő és az egyéni politikai érdekek harcává fajult politi­kai életnek, melyet Jugoszláviában tapasztal­hatunk. Az uj választások oelpolitikailag nem hozzák meg egyetlen párt guvernábilis többségét sem s bár a késő délutáni órákig még nem érkezett hozzánk a választások összeredménye, a részleges jelentésekből is megállapítható, hogy a szeparatista pártok j dacára a választási kerületek kikerekitésének \ tendenciózus machinációira, nem veszítettek j pozíciót s hogy az alkotmányreveizionisták erős tért hódítottak. A részleges jelentések­ből leszürődő kép a jugoszláv politika legkö­zelebbi jövőjéböl kikapcsolja a parlamentáris ! kormányzás lehetőségét s bizonyosra kell j vennünk, hogy Pasics valóra váltja azt a tér-: vet, melyet a belgrádi lapok már most szel­lőztetnek, a parlamentnélküli, hivatalnok- kormány diktatúráját. Igen jelentős ered­mény a Radics-párt erős térfoglalása, mert Radics választási kiáltványában az önálló horvát államiság elvi alapján áll. Reánk nézve különös fontossággal birnak a jugoszláviai választások ama kérdés szem­pontjából, milyen hatásuk lesz ezeknek Jugo­szlávia külpolitikai irányára és ezzel kapcso­latban a kisantant politikájára nézve. A kérdésre tisztán áll előttünk a felelet. A jugoszláv politika abban az alapvető beteg­ségben van, mely lázban tartja a bukaresti po­litikát éppen úgy, mint a prágai politikai éle­tet, amely a momentán érdekek, az egoiszti- kus önző hatalmi tendenciák kiélésében ta­lálja meg minden föladatát, amely a béke nagy koncepcióját nem képes akként fölfogni, hogy az a népek, nemzetek és államok har­monikus együttéléséből áll, de amely riadtan neszei föl minden képzelt kisértetjárásra és kardjához kap akkor is, mikor csak árnyékok ellen kell hadakoznia. A jugoszláv külpolitika továbbra is függ­vénye lesz Benes külpolitikai képletének és végrehajtója annak az irányelvnek, amelyet Paris, március 18. (Havas.) A Journal des Debats brüsszeli jelentése szerint a hatóságok kinyomozták a ruhrvidéki vasutasok szabo­tázsának vezetőjét. Letartóztatása, melyet minden pillanatban várnak, állítólag nagy szenzáció lesz. Egy katonai osztag, amely a távíró hely­reállításával foglalkozik, három németet sza­botázson ért. Letartóztatásuk alkalmával ki­jelentették, hogy elöljáróiktól formális paran­csot kaptak erre nézve. Mikor az elöljárót is letartóztatták, az kijelentette, hogy a szabo­tázsra ő is parancsot kapott. A hivatalban végzett kutatásoknál kiderült, hegy a düssel­dorfi postaigazgatóság rendszeresen adott ki ?a szabotázsra nézve rendeleteket. Paris, március 18. A Chicago Triw. jelenti Düsseldorfból, hogy a franciák tegnap öt porosz állami bányát lefoglaltak. . Páris, március 18. Düssetdorfbóí jelentik, hogy francia, belga bizottság érkezett cd a, amely a raj­nai pénz kibocsátásának ügyéit vizsgálja meg. Paris, március 18. Le Trocqueur közmunká- iigyi miniszter Guiltanne bánya igazgató és Benoist titkár kíséretében ma este a Ruhrvidékre utazott. London, március 18. Egyes delegátusok, akik Parisban a francia kormánnyai az Északfrancia­országi elpusztított területen alkalmazandó angol munkanélküliek ügyében megegyezést kötöttek, visszatéritek Londonba. Essen, március IS. Düsseldorfban a francia- őrség agyonlőtt egy németet, aki a tilalom elle­nére be akart hatolni a vasúti műhelybe. Essen, március IS. Szombatról vasárnapra virradó éjjel francia katonák fellövéssel oly sú­lyosan megsebesít ették Seb ülte Kunt könyvkötő:, hogy ma délután meghalt. Essen, március 19. (Havas.) Az a német, akit egy francia katona meggyilkolása miatt a«z itten: Pályaudvaron megsebesítettek, meghalt. • Párisban letartóztattak egfy német képviselőt Páris, március 18. (Havas.) Az általános mun- kásszö vétség ós a kommunista párt gyűlése után egy német képviselőt és két olasz kommunista delegátust letartóztattak. a kisantantbeli államok számára az egoista imperializmus szabott meg. A tegnapi választások abból a szempont­ból is figyelemre méltók, hogy újabb bizony­ságát szolgáltatták annak, hogy a háború te­remtette uj államokban a politikai káosz ural­kodik a konstruktív kialakulások helyett. Ju­goszláviában a parlamentáris kormány leg­följebb oly heterogén összetételű koalició alapján lehetséges, amilyen heterogén és mesterséges kapcsokkal összetartott a prágai kormány hátvédjét képező petkás-koalició s az összeülő belgrádi parlamentben épp oly szenvedélyes és viharos politikai küzdelmek fognak lejátszódni, mint amilyenek az elmúlt napokban kabarénivóra sülyesztették le a bukaresti országgyűlést s amilyenekhez a prágai politika szemlélői is hozzászoktak már. 1918-ban állítólag forradalom volt Közép- európában és forradalom vetette föl az uj ál­lamokat A forradalom viharzása nem ült el az uj államok megalakulásával, de tovább tart magukban az uj államokban, lázban és izga­lomban tartja azok politikai struktúráját, pe­dig békés és higgadt politikát forradalmiig inficiált légkörben teremteni lehetetlenség. Páris, március 18. (Hiavas.) A tegnap letar­tóztatott Holdéin német képviselő a' fogházba szál­lították és azzal vádolják, hág az állam bizttoii- sága ellen izgatott. Németország jegyzéket intézett Amerikához. Berlin, március 18. Washingtonból érkező tu­dósítás szerint az amerikai á 11 amdepartement meg­erősíti azt a hírt, hogy a német követ jegyzéket nyújtott át, amely leszögezi a Ruhrkérdésben el­foglalt német álláspontot. Hivatalosan kijelentik, hogy ebben a jegyzékben nincs a közvetítésre irá­nyuló fölhívás és hogy a német kormány nem kért választ az Egyesült Államoktól. Hozzáfűzik, hogy az amerikai kormány nem szándékszik lépé­sekéi tenni és nem fog válaszolni a jegyzékre. Ebért elnök beszéde Beríin, március 18. (Wolíí.) Ebért biro­dalmi elnök, Bnauus és Becker birodalmi mi­niszterek és Severing porosz miniszter meg­beszélést folytattak Hammban a Ruhr-ható- ságok vezetőivel, a gazdasági szervezetek­kel, a szakszervezetekkel és a munkaadó szö­vetségekkel. Egy gyűlésen, amelyen a Ruhr- vidéknek körülbelül ezérötszáz képviselője vett részt, Ebért elnök beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a német ellenállás mindenütt spontán ke­letkezett a lakosság politikai és gazdasági belátásának következményeként a kor­mány minden fölhívása nélkül. Néme or­szág a legnagyobb áldozatokat hozta, hogy megakadályozza a német területek Jogtalan megszállását, úgy, hogy Németország sa­ját hibáján kívül került a mai küzdelembe. Az ellenség semmi hajlandóságot sem mu­tat a megegyezésre, amelyre a német kor­mány mindig készen volt és ma is készen van. Ha Németország Franciaország hatalmi vágyainak alávetné magát, akkor a német köztársaság jövőjét és a német munkások gazdasági és szociális helyzetét veszélyez­tetné. Franciaország újabb rendszabályokat tervez Páris, március 18. (Havas.) A lapok arról értesülnek, hogy a francia kormány kérdést intézett az angol kormányhoz arra nézve, hogy milyen rendszabályokhoz csatlakoznék, hogy Németországot kényszerítsék arra, hogy a katonai természetű kötelezettségeket respektálja. A jövő héten kezdődik a szocialisták konferenciája London, március 18. A francia, angol, belga és olasz szocialisták Rutrr-konferenciája a jövö héten kezdődik Parisban. A konferencia után az angol delegátusok a Ruhrvidékre és Németország­ba utaznak, hogy tanulmányozzák a helyzetet. A jugoszláviai választások. — Az első eredmények. — Prága, március 19. A szkupstinai válasz­tások eddigi eredményéről az itteni jugosz­láv követség közlést adott, amely jellemző tényként emeli ki, hogy egész Horvátország­ban a Frank-párt, amely eminens államelle­nes plárt, egyetlen mandátumot sem kapott és hogy Radics közvetlenül a választás előtt ki­jelentette, hogy bármiként is dőlnek el a vá­lasztások, el fog menni Belgrádba. A követ­ség közlése szerint a választások az állam­alkotó pártok győzelmével végződtek. így például Belgrádban két radikálist és egy de­mokratát, Laibachban egy demokratát, Zág­rábban két Radics-pártit választottak. Horvátországban Radics a szavaza­toknak hatvanöt százalékát kapta. Boszni­ában a mohamedánok kapták a legtöbb szavazatot, a második helyre az agrá­riusok kerültek és azután a radikálisok. A szlavóniai kerületben a néppártiak győztek. Az önálló parasztpárt nagy vereséget szenvedett, mert csak négy mandátumot ka­pott, holott eddig tizenegy mandátumok volt. Szlavóniában eddig sem szocialista, sem kommunista képviselő megválasztásáról nem érkezett jelentés. A Vojvodinában a radiká­lisok abszolút többséget kaptak, a második helyre a bunyevácok kerültek. Két németet is megválasztottak. A magyar jelöltek kö­zül egyet sem választottak meg. (A jugoszláv követségnek ez a közlése elfelejti megje­gyezni, hogy a magyarság a legteljesebb passzivitással viseltetett a választásokkal szemben, jelölteket nem állított és igy tehát nem is választhatták meg a jelöltjeit. A szerk.) Nagybecskereken Nincsics külügymi­nisztert megválasztották. Szerbiában a ra­dikálisoknak nagy kilátásai vannak. Protics nagy vereséget szenvedett. Szerbiából rész­letes jelentések még- nem érkeztek. Eddig a következő eredmények ismeretesek: 100 radikális, 43 Radics-párti, 30 agrá­rius, 50 demokrata, 21 szlovén néppárti (Korosec-párti), 2 szlovén parasztpárti, 3 német. ■ Délszerbia, Macedónia, Montenegró és Dalmácia területeiből a jelentések még netn érkeztek be. Belgrád, március 18. Pasics miniszterein ökot és Dávidovicsot, a demokrata párt elnökét is meg­választották. Zágrábban Radics 6711, a Frank- párt 4709, a demokrata párt 2374, a demokrata disszidensek 1581, a radikálisok 357, a kommunis­ták 1257 szavazatott kaptak. Krafnáfoan 97.119 vá­—M.nmiua;*>LijuuiiwtiiJwjmua;iwi 100 cseü-sii Koronaőr! fizettek ma, március 19-én: Zürichben(^ákd?)l 5.9625 svájci frankot Budapesten 10150.— magyar koronát Bécsben 212200.— osztrák koronát Berlinben 62000.— német márkát : nR£5BBBBBBBBB’.3BBf31I!5IB3aBBSBBaHBBBBBaBflaBBBBBBBBBBBBBBBBBBiaBBBBBBBBBB Widcdiarél httvetelneifi i fi fflit. Berlin, március 19. (B-e-rfmi szenkesz tőségünk telefoni el entése.) A szövetségközi ellenőrző bi­zottságnak ama határozata, hogy ismételten föl veszi működését francia és belga egyenruhás tisz­tek köziemüködése mellett, rendkívül heves, támadásokat váltott ki a német nemzetiek részéről a kormány ellep. Szemére veti Cunonak, hogy gyen gének mutatkozik és lanyha ellenállást tanúsít. A szélső nacionalisták diktatúrát követelnek és pedig lehetőleg katonai diktatúrát. EteMM&eM i§s«n!Beiii framcl*® ItsfatoBnení Essen, március 18. (Havas.) Egy a pályaudvar fütőházában dolgozó francia katonát revolverlövésse! megöltek. A tettes az ablakon keresztül lőtt a francia katonára. Az elő­siető őrség letartóztatott három németet és egy negyediket megsebesített. II. évfolyam 64. (217.) szám. I EáÉsL Prága, kedd, 1923 március 20. I r ^ — ..... Jf** I /ff íWG-f? ttTF3TA>T* I ém M ÁW rar ^ - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ■ ™ £Kk BBÍ nlü'e !8. sí., Telefon • •7>)7. ;<zAni $5^^ _ |— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —• I \ Szlovenszkól és Rnszlnszkól szövetkezed Ellenzéki Portok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő; I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom